Bolgár kertészek

mozaik3.2 Zugló Bosnyák terén új műtárgyat avattak fel ebben a hónapban. Egy kutat, melynek alakjai egy bolgárkertész családot ábrázolnak, Ognjan Kozsuharov magyarországi bolgár szobrászművész alkotásában.

Bolgárkertész kút P1430347 És erről eszembe jut, hogy még kisiskolás koromban, amikor új lakótelepi lakásunkból reggelente még viszonylag hosszú gyalogolással jutottunk el az iskolába, az Egressy út mentén kiterjedt bolgárkertészetek mellett is elhaladtunk.

Bolgárkertészek Egressy út, Rákos patak partja0246 Akkor még természetes eleme volt a tájnak, mi elköltöztünk, s többet nem találkoztam velük. Kikoptak az emlékezetből, de mikor és hogyan tűntek el az életünkből ? Még inkább, hogy is kerültek ide? Ezek a gondolatok csak most kezdtek el foglalkoztatni, s kicsit utána jártam. S ámulattal döbbentem rá, hogy a magyar kapcsolódási pontok a bolgárokhoz nem a bolgárkertészekkel kezdődtek….

bolgár kertészek 1-318a Lehet, hogy csak én nem figyeltem jól a történelem órákon, vagy még inkább, a gyermekfejben a régmúlt és távoli birodalmak pár mondattal leírt ragyogása hamar átúszik a lezárt regék, mesék ködtengerébe – s most tágra nyílt szemekkel olvasom a hihetetlent.
A mi honfoglalásunk előtti időkben a bolgárok jelentős tényezők voltak Ázsiától a Kárpát medencéig, s a 681-1018. közötti időszakban jegyzett első (dunai) bolgár állam északi határai Pest vonalában húzódtak. Bulgária ekkor Európa három nagyhatalmának egyike volt a Bizánci és a Frank Birodalom mellett.

Bulgaria_Simeon_I_(893-927).svg A 820-as évekre a bolgár Krum kán és fia Omurtag végleg megsemmisítette a meggyengült Avar Birodalmat, s államához csatolta a Duna és a Kárpátok közötti hatalmas földrészeket, beleértve Pestet is. Államhatáraik megvédésére épített , – vagy a római limeseken még fennmaradt és kibővített végváraik között ott voltak Zemplén (ma Szlovákiában Zemplin), Nógrád, Pest (Contra Aquincum), Szolnok, Alpár. Ezen túl, a határoktól mintegy 60 km-re létrehoztak sánc- és gyepűrendszereket, így például Pesttől Tiszaburáig vagy Nyíregyházától Biharig. A muzulmán vallású bolgároknak akkor meghonosodott neve a böszörmény volt.

Bolgár_kánok 1 Anonymus nyomán úgy tudjuk, hogy Zalán bolgár vezér volt az érintett mai magyar területek ura, ennek nyomán keletkezett Vörösmarty Mihály tíz énekből álló hőskölteménye, a Zalán futása. A hosszú költemény nyitó sorát még mindannyian tudjuk, s ezt, valamint a tizedik ének néhány záró sorát had idézzem itt fel:

Régi dicsőségünk, hol késel az éji homályban? Századok ültenek el, s te alattok mélyen enyésző Fénnyel jársz egyedűl. Rajtad sürü fellegek, és a Bús feledékenység koszorútlan alakja lebegnek. Hol vagyon, aki merész ajakát hadi dalnak eresztvén, A riadó vak mélységet fölverje szavával, S késő százak után, méltán láttassa vezérlő Párducos Árpádot, s hadrontó népe hatalmát?

…..

Már félig lemerűlt a nap, s bús gyenge sugára E gyilkos földön, s vizein reszketve borongott, S szálla setéten, mint örök éj, a felleges alkony; Párducos Árpád most fordúla meg a Tisza mellől, S amint jött sebesen, szaladását látta Zalánnak,

…..

Ekkor elállt Árpád, s harsogva utána kiáltott: “Alpárnak fejedelme! megállj, hova futsz el előlem? Hol van büszke szavad, melyet követeiddel üzentél? Vagy fuss bár; de tudom többé nem látod ezentúl Alpárod mezejét, se füvét nem rágja le marhád. Bajnokaim, s az erős fiak anyjai, díszleni termett Hajnal ölű hölgyek fognak telepedni meződön: Rajta tenyészend e nemzet, s országokat állít.”

Bolgár kánok- cárok 2 És itt most nagyokat ugrok a bolgárok változatos történetében, melynek alakulásában, Bizánchoz történő betagozódásában (1018-1186) ismét csak jutott némi szerep a kalandozó magyaroknak is, majd az itt is pusztító tatárjárás után hamarosan egy hosszan tartó, csaknem 500 éves török uralom alá (1396 – 1878) kerültek. Az oszmán-török hódítással mint tudjuk előtérbe kerül az iszlám hit terjedése/terjesztése, ami az eddig sem egyszerű bolgár vallási képet újólag összekuszálja, amelynek hatására indul el az első bolgár betelepülési hullám Magyarországra. Bulgária 864-ben vette fel Bizánctól államvallásként a kereszténységet, majd függetlenítette (919.) magát a konstantinápolyi pátriárka fennhatósága alól, amellyel a autokefális nemzeti egyháza se nem görögkeleti, se nem ortodox – hanem bolgár pravoszláv egyház lett.

Rila 08 - Komlós Attila Vidini_cárság1365-ben Nagy Lajos király keresztes csapataival elfoglalja az akkori három független bolgár állam egyikét, Vidint, ahol meg is kezdi – boszniai ferences szerzetesekkel – a lakosság katolikus vallásra térítését. (Térképen Bădin – magyarul Bödin.)

Ekkor veszi kezdetét a megtértek köréből az első bolgár betelepülési hullám (tartott 1426-ig) Magyarországra, melyet majd még egy hullám követ, melynek csúcspontja a csiprovci törökellenes felkelés (Georgi Pejacsevics, 1688.)  leverése és a megtorlásokat elindító időszaka volt. Ezen két betelepülési hullám iránya elsősorban Erdély, Bánát és Bácska – de a Szentendrei szigetre és Visegrádra is érkeztek telepesek Zsigmond király által adományozott birtokokra.

Nagy Lajos győzelme a törökök felett Bulgáriában 1320-1340 Magyar -Anjou Legendárium

Nagy Lajos győzelme a törökök felett Bulgáriában 1320-1340
Magyar -Anjou Legendárium

A betelepülő bolgár katolikusokat Nagy Lajos az ország déli határvidékén telepítette le, s közülük mintegy 5-6 ezren katonai szolgálatot teljesítettek, s a határ őrzésért kb. egy jobbágytelekkel (fundus = 30-40 magyar hold szántó, és 10-20 hold rét) egyenlő földet kaptak, s gyakorlatilag nem álltak földesúri hatalom alatt. Béke idején a királynak is csak az adó harmadát kellett fizetniök, háború esetén azt sem. A kiemelkedő vezetők és a törökellenes harcokban nagy érdemeket szerzők királyi adományként kapták birtokaikat.

Az első bolgár betelepülési hullám kezdeti katonai jellege idővel egyre jobban elhalványodott, majd a magyarok a törökök elleni vesztes, 1526. augusztus 29-i mohácsi csatája után el is tűnt. Ezután előtérbe kerül a római katolikus egyház szerepe, ahol un. kusztódiákban  (latin custos = őrség) a boszniai ferences rend alá sorolódnak be. Az erdélyi bolgár kusztódiának idővel sikerült is oly mértéken megerősödni, hogy 1624-ben kivált a boszniai ferences provinciából, s később X. Kelemen pápa önálló provincia rangjára is emelte.

A második betelepülési hullámnál már előtérbe kerül a közös ellenség, a török elleni fellépés. I. Lipót háborúiban már reguláris bolgár katonai alakulatokat alkottak a népük felszabadítását remélő önkéntesek, akik harci bátorságát több hadi beszámoló/jelentés megőrizte. Ezen önkéntesekből mintegy 3 000-re tehető a Magyarországon letelepedettek száma. A második kivándorlási hullám gyakorlatilag 1691. elejére befejeződött, amely után már csak a monarchián belüli esetenkénti csoportos belső migrációjukról hallhatunk, utoljára Mária Terézia idején.

Nem tudom, ezen információk olvasóimnak is újdonságot jelentenek-e, mert rám mindenképpen a meglepetés erejével hatottak, a nem csak egy-két család életét érintő történelmi események. Korábbi, görög kereskedőkkel foglalkozó bejegyzésem () kapcsán ugyan magam is beleütköztem említésükbe, azonban kisebb mértékűnek hittem a bolgárok itteni jelenlétét. Az egyetlen iparos réteg, amiről még viszonylagos tudomásom volt, azok az ország különböző városaiban (Szolnok, Eger, Miskolc) nagy hírnévre szert tett bolgár pékek voltak. Kuriózum, hogy a szultánkenyér gyártásával szerzett magának hazánkban hírnevet és maradt fenn így emlékezete a bolgár cukrásznak, Zsak Bohor Katalánnak.

A felhasznált forrásaim között igen fontos szerepet foglal el Gjurov Alexandernek a Tizenegy évszázados bolgár jelenlét Magyarországon című munkájának magyar nyelven megjelent rezüméje, melyből a következőkben szó szerint is idéznék:

 A történelmi Magyarországon 10 és ennél több bolgár család 23 vármegye 146 településén állapodott meg, a maiban pedig 6 vármegye 7 helységében. Tekintettel arra, hogy az első két hullámmal érkező bolgárok majdnem kivétel nélkül katolikusok voltak és hitük miatt szorosan kötődtek Magyarországhoz, új hazájukban pedig a gyors beilleszkedés mellett szinte azonnal részt tudtak venni a magyar társadalmi, gazdasági, szellemi és egyházi életben, idővel egyesek közülük – megérdemelten – jelentős vezető szerephez is jutottak.

Az utóbbival kapcsolatban elegendő volna a Teleki, Pejacsevics vagy
Sztaniszlavov /-vics) családokat említeni. Lehet, sőt valószínű, hogy az első név hallatán, talán nem is kevesen, hitetlenkednének a később a széki előnevet felvevő Teleki grófi család bolgár származásában, de ez utóbbi a jelen munkában a Garázda bolgár nemzetségből történő levezetése után egyértelmű és bizonyított. A família Zsigmond magyar király és német császár idején virágzott fel mint nemes, akkor kapott egymás után birtokokat a török elleni háborúkban szerzett érdemei elismeréséül, s ebben az időben kezdődött elágazása is. Pejacsevics_kastély-_Nekcse

A szerző kétségbevonhatatlanul cáfolja a Pejacsevics család horvát származásáról szóló téves állításokat (alapjukat minden valószínűség szerint a sok horvátországi birtokuk adhatták). E nemesek magyarországi széles körű elismerésüket szintén az oszmánok elleni harcokban bátor és jelentős részvételüknek köszönhették, kezdve az 1688-as bulgáriai csiproveci felkeléssel, vagyis két és fél évszázaddal a Telekiek után. Felsorolja továbbá a Pejacsevics család egyes kiemelkedő tagjain át azok politikai, társadalmi, egyházi és kulturális tevékenységét. (Saját felfedezés: Edelsheim-Gyulai Ilona / özv. Horthy Istvánné édesanyja neve is Pejacsevich Gabriella volt.)

Amint helyet kaptak a monográfiában más kiemelkedő bolgár vezető katolikusok is, közülük például Nikola Sztaniszlavov /-vics), aki 1694-ben született Csiprovciban és mint csanádi püspök hunyt el 1750-ben, Temesvárott. Túlzás nélkül állítható, hogy óriási érdemeket szerzett a magyar, még a Szent István által alapított azon csanádi püspökség helyreállításában a törökök kiűzése után, amely akkor 258 plébániából állott a mai harminchárommal szemben.

S akik nem vándoroltak el bolgár szülőföldjükről, sorsuk a betagozódás volt az Oszmán Birodalomba. Bulgária a török időkben a Rumélia nevű tartomány részét képezte, egy vallási alapon – igazhitűek, gyaurok – rendezett társadalomban. Bolgár kolostorok - Komlós Attila09
Az iszlámra át nem tért (másodrendű) alattvalókat hitük szerint felosztott ún. milletekbe sorolták, s a legnagyobb millet, a konstantinápolyi pátriárka vezetése alatti ortodox keresztény volt.
Ide tartoztak a bolgárok is, akik bolgár nyelvét és kultúráját az itteni görög nyelvű szertartásrend még a töröknél is inkább veszélyeztette. Ez nem csekély gyúanyagot szolgáltatott a minduntalan fellobbanó nacionalista mozgalmaknak is.
A függetlenség irányában az első eredményt is itt érték el, amikor a szultán 1870-ben önálló milletet hozott létre Bolgár Exarchátus néven. Nemzeti jelentősége az volt, hogy határai gyakorlatilag etnikai alapon kerültek megállapításra, s felölelte mindazon területeket, ahol a bolgár etnikum alkotott többséget. (A gyönyörű kolostor fotókat ismeretlenül is köszönöm Komlós Attilának, itt találtam őket:  http://hetedhethatar.hu/hethatar/?p=19927 )

Az ötszáz éves török uralom kizsákmányolta a bolgár nemzetet, övék volt minden: a föld, ház, vagyon, férfi, nő, gyerek. De mindenkinek meghagytak egy százszor száz lépésnyi földterületet. Ebből a kevésből kellett kipréselni a maximumot – s így alakult ki az a magas szintű kertészeti kultúra, amely egyben biztosította az oszmán hadsereg étkezésében is jelentős szerepet játszó zöldségellátást. Bulgáriában gyakorlatilag egész kertészcentrumok (főleg Trnovo és környéke) és kertészdinasztiák alakultak ki.

A kis területen történő gazdálkodásnak köszönhetően fejlődött ki a belterjes kertművelési mód, melyet főleg bő öntözéssel, trágyázással és talajmunkával érnek el. Ehhez a technológiához tartozik a melegágyi előhajtatás, a fiterás, avagy alacsony gátakkal sűrűn barázdált termőföld és az öntözést elősegítő, lóval hajtott ún. bolgárkerék (doláp).
A bolgárkertészek mindig tó, folyó vagy forrás mellé települnek, ahonnan a kiemelt vizet deszka vagy földcsatornákon vezetik el az öntözendő területre.  A 2-3 x 4-6 méteres kalitka ágyásokba néhány percre vizet engedtek, majd kapával megnyitották a következő töltést, és a munkát ágyásról-ágyásra így folytatták. Évente 8-10-szer öntöztek, illetve a parcellák folyamatos kihasználása érdekében három-négyszer is beültették azokat.

bolgár -rekeszes b. kerék 1-319c

A csatornák szélére bakhátakat húznak, ide gyökérzöldséget vetnek el. A bakhátak oldalán saláta, az ágyásokba zöldhagymának való dughagyma kerül. Ezek kitermelése után ültetik az előnevelt paradicsom, paprika s más korai zöldség palántákat. A zöldségpalántákat magas, trágyafűtésű melegágyakban hajtatták. (Erre a technológiára épült később az üvegházas és fóliasátras zöldségtermesztés.)

bolgár_kert

A fentiekből is láthatóan a bolgár falut a kelet-európai falvaktól eltérően a földesúri nagybirtok hiánya jellemezte. Az ország népességében túlsúlyban volt az agrárlakosság, 80% fölötti kis- és törpebirtokos aránnyal. Fejlett ipar hiánya miatt népes városok nem alakulhattak ki, s a vérbe fojtott 1876.évi áprilisi felkelés illetve (1876-78. orosz-török) háborúk után, az államiságát 1878-ban visszakapó ország hihetetlen szegénységben
és elmaradottságban eszmélt arra, hogy kertészei speciális szaktudását sem tudja kamatoztatni felvevő piacok híján.

A foglalkozás nélkül maradt kertművelők gazdasági kényszerből indultak el idegenbe, s így vette kezdetét a harmadik kivándorlási hullám. Ezek a bolgárok mind pravoszláv hitűek voltak. (Más vallásúakkal nem keveredtek, feleséget otthonról hoztak – két hit egy ágyban véleményük szerint nem fér össze.)

A vándormunkás (gurbetcsijszka) kertészek Havasalföld (Románia) vagy Szerbia felé tartva érkezhettek el a Bánságba, mielőtt eljutottak volna Észak-Magyarországra vagy
a fővárosba. A kezdeti szórványos felbukkanásuk után gyakorlatilag 1865. áprilisától jegyzik megjelenésüket, ami minden esetben kertészeket jelentett. Ezek a vándormunkások csak férfiakból álltak, akik idény jelleggel ingáztak eleinte a két ország között, s bérelt földeken gazdálkodtak.

1873-ban számuk már elérte a 18 ezret, s a XIX. század végére kialakult a három legnagyobb bolgár kolónia a legdinamikusabban iparosodó, vagyis a legnagyobb keresletet ill. piacot ígérő Budapesten, Miskolcon és Pécsett. Számuk az 1800-as évek végére elérte a 25 ezret, s legmagasabb 1927-ben volt, amikor meghaladta a 30 ezret. Eddigre már többnyire a végleg letelepedettekről beszélünk, akik családjaikkal együtt találtak itt új otthonra, miközben kapcsolatukat szülőföldjükkel, és identitásukat mindvégig megőrizték. Bolgár ortodox tmp P1430391

Közösségeik közötti gyűjtéssel teremtik meg a XX. század harmincas éveinek derekán már saját itteni intézményeiket: egyleteket, bíróságokat, egyházközségeket, iskolákat. A székesfőváros által 1930-ban a Vágóhíd utcában adományozott telken Árkay Aladár tervei szerint megépíttetik templomukat, amely nem csak az egyetlen bizánci stílusú épülete Budapestnek, de egyben a bolgár ortodox egyház legnyugatibb kapuja is.
A templomot már 1932-ben fel is szentelik a bolgár egyház szentjeinek, a szláv írásbeliség megteremtőinek, Szent Cirillnek és Metódnak nevére. A templom a magyarországi bolgárság összetartozásának megtestesítője, egy élő, tevékeny kisebbség szimbóluma.

Bolgár ortodox tmp P1430397 A templom belseje ezen a linken megtekinthető: http://www.melon.hu/panorama/bolgar/

A bolgárkertészek hazánkban szorgos munkájukkal kivívták maguknak a magyarok megbecsülését, bár a kezdeti időkben vallásuk eltérő ünneprendje miatt sokszor akadtak meg nem értésre is környezetükben. Életvitelük de felfogásuk is teljesen eltért az ittenitől.  Rendkívül takarékosan éltek. Munkaközönségekben (druzsesztvo) dolgoztak, együtt laktak és étkeztek. Esetleg ha egy-egy bálba el is merészkedtek, kocsmában viszont soha nem látták egyikőjüket sem. Tevékenységüket a pénzszerzés motiválta. Óriási munkabírású emberek voltak. Hajnali 3–4 órától este 10–11 óráig dolgoztak. Nem hagyták kiszáradni a frissen előkészített földet, állandóan benne ültek a veteményben, lazították a talajt.

Bolgárk- Zugló paprika melegágya kipalántálás előtt 00356 Ültetéskor, amikor sürgetett az idő, gyakran előfordult, hogy a csapat tagjai viharlámpát kötöttek a derekukra, s késő éjszakáig dolgoztak. A magyar termelők zöldségei előtt már legalább egy hónappal megjelentek a bolgárkertészek terményei. Nekik köszönhetően vált mindennapos zöldségünkké a paradicsom és a paprika. Ők honosították meg nálunk a spárgatököt, a padlizsánt, a póréhagymát, a fekete babot, de salátát és uborkát is termesztettek.

Láthatóan itt már sokkal többről van szó, mint csupán arról a szaktudásról és megfelelő technológiáról, inkább egy egész filozófiáról. Míg a földjeiket mindenütt pravoszláv pap felszentelte, szenteltvízzel megöntözte, halottkultuszukhoz hozzátartozott, hogy az elhunyt mellé a koporsóba bekerült egy kapa is, vagy más földművelő eszköz. A temetés költségeit a vándor munkáscsapat viselte. A szertartáson, amelyet a sírnál végeztek, kötelező jelleggel jelen volt a kertészet minden dolgozója, mindenki dobott egy-egy kis földet a koporsóra, hogy könnyű legyen a föld neki, ne nehezedjen rá, „mert az nagyon súlyos dolog, ha valaki idegen földben nyugszik.”  Az akkor élők állítása szerint:

„a zöldségtermesztés az egyik legbarbárabb foglalkozás. Nincs olyan kert, amelyikben ne lenne egy vagy két sír, pedig az emberek, akik odamennek, fiatalok és egészségesek”

Nem voltak tehát könnyű sorsok azoké, akik miközben tavasztól – őszig kerti szezonmunkát végeztek idegenben családjuk nélkül, ahová csak télre tudtak hazatérni,
s ezenközben lényegében forradalmasították az európai kertkultúrát. Ezek a bolgár vándorkertészek rakták le hazánkban a korszerű zöldségtermesztés alapjait és mintegy száz éven át meghatározó szerepet vittek benne, amely nyomán több helyütt az intenzív primőrtermelő kultúrák keletkeznek.

B-Z a04 Eleinte féltékenyen őrizték szakmai tudásukat, de a magyar paraszti életmód és termelési irányultság nem is egyezett az övékével. A gabona- és takarmánytermesztés valamint állattartás a szántóföldi és mezei munkában kötötte le a mezőgazdaságban dolgozók erejét, emellett a többi vetemény – például a rendszeres lazítást igénylő gyökérzöldségek hozama, igencsak esetleges volt. Mindehhez hiányoztak a termesztési ismeretek, vetőmagkészlet, öntözési módok. Az igazság az, hogy a századelő magyar parasztja a kényesebb, például a rendszeres öntözést igénylő paprikával nem is igen próbálkozik, legfeljebb a káposzta nagybani termesztésnek voltak hagyományai.

Az öntözéses kultúra elterjedésére jellemző, hogy amíg 1881. és 1890. között az újonnan öntözött terület néhány száz hektárnyi volt Magyarországon, addig a bolgárkertészek bérleményein több száz hektárt öntöztek rendszeresen. Mérések igazolják, hogy az árasztásos öntözéssel dolgozó bolgárok nyolcadannyi költséggel tudtak megöntözni egységnyi területet, mint például azok – akik a szórásos technikát részesítették előnyben. Áraik pedig igen kedvezőek is voltak.

A nagyvárosok és Budapest zöldségszükségletének java részét a bolgárkertészek elégítették ki. A kiegyezés utáni növekvő polgári réteg állandó piacot biztosított nekik. (Falvaink népe nehezen is áll át a piaci árutermelésre.) De ők ismerték fel a másfajta igények terjedését is, pl. a vidéki városok, jelentős részben zsidó polgársága körében megnyilvánuló keresletet
a tavaszi primőrök, friss konyhakerti növények iránt.

A fővárosban 1865-ben Káposztásmegyeren jelent meg az első, öt tagból álló bolgár kertészkolónia. Óbudán az 1881. évi filoxéra pusztítás után a hagyományos szőlőtermesztés helyét kitöltő gyümölcstelepítések mellett, elsősorban a Kaszás – dűlő és Római fürdő tájékán megjelentek a bolgár kertészek is.

Budapesten a legjelentősebb bolgárkertészetek azonban a Csepel-szigeten, és Zuglóban
a Rákos-patak mentén alakultak ki, ahol jóformán minden lápos, mocsaras területet ők csapoltak le, hogy lehetővé tegyék a zöldségtermesztést. A bolgárkertészek egyik legfontosabb központja volt a Bosnyák téri piac, ahol mostantól a szoborcsoport is állandósítja emléküket.

Bolgárkertész kút P1430350 A Középső-Ferencvárosban, a hajdani nagyvásártelep és a Haller piac környékén (bolgárul a piacot halinak mondják) jött létre a bolgárok központja, amelyhez 1957-ben elkészült saját művelődési házuk is. A harmincas évek óta számuk fokozatosan csökken, s ez időben végbement a teljes foglalkozási és kulturális differenciálódásuk is, s ezzel elvesztette a kezdeti kertész jellegét. A bolgárkertészek módszereit meghaladta a technika, s ha valaki még kertészként is dolgozik, jobbára a virágkertészetben próbálja a létfenntartását biztosítani. De azért nem tűntek el nyomtalanul, hisz vannak akik dacolva minden viharral, atyáiktól rájuk hagyott örökséget tovább viszik, mint ennek a kis budai üzletnek ma már 80 év feletti tulajdonosa Ruszka Jordanova, azaz Rózsika néni:

Bolgár üzlet 20140402_162914   Bent az üzletben még kis időutazásban is részünk lehet, hiszen nem feledve az alapító érdemeit, képét megőrizték a fotográfián, ahol boltja előtt pózolva tekint a kamerába, s ránk jelenkori vásárlóira.

bolgár kertész 20140417_190547 A

Az 1944/1945. utáni bolgár közösség növekedésének egyik fő tényezőjévé a több mint
2 ezer vegyes házasság vált.

Bajza u P1170759 Ars Sacra 2012 Jelenlegi adatok szerint Magyarországon 15 ezer bolgár él, ebből 2 500-an kertészek. (Különböző források által megnevezett létszámukban azonban -lefelé – igen nagy a szórás, ezért a legutolsó dátumú hírforrás adatát vettem át.)

Mindenesetre működik országos és fővárosi önkormányzata a bolgár kisebbségnek, néptánc együttesük, ifjúsági egyesületük, kulturális fórumuk. Ha jól értelmezem a különböző bejegyzéseket, akkor a Bajza utcai egykori Hriszto Botev Bolgár – Magyar Általános Iskola és Gimnázium épületében ma már csak egy bolgár nyelvoktató iskola működik, s talán bolgár óvoda.

Hát dióhéjban ennyi amit megtudtam a felvetült kérdéseknek utána járva, s hogy ez a bejegyzés megszülethetett, abban nagy része volt sétapartneremnek, kivel a színhelyen jártunk:

KutyasétáltatásonP1430361k

Reklámok

elismondom névjegye

nő/female
Kategória: Bulgária, Kert, kultúrtörténet, Magyarország, Történelem
Címke: , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

2 hozzászólás a(z) Bolgár kertészek bejegyzéshez

  1. Gábor szerint:

    Szia, a szobrász neve helyesen: Kozsuharov ( http://artportal.hu/lexikon/muveszek/kozsuharov-ognjan-5262 )

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s