Költők feleségei – Gyarmati Fanni

A költészet napja van, s nekem menthetetlenül Gyarmati Fanni jutott eszembe, az ezév február 15.-én 102 évesen elhunyt özvegye Radnóti Miklósnak, aki számomra különösen kedves és becses ember.

Bizonyára a gyarló emberi elvárás egy költő feleséggel, a múzsával szemben, hogy nemzete örök emlékű költőjének örök gyászában éljen, ahogy Petőfivel együtt mantrázzuk a Szeptember végén versének (prófétai) sorait:

Oh mondd: ha előbb halok el, tetemimre
Könnyezve borítasz-e szemfödelet?
S rábírhat-e majdan egy ifju szerelme,
Hogy elhagyod érte az én nevemet?

Ha eldobod egykor az özvegyi fátyolt,
Fejfámra sötét lobogóul akaszd,
Én feljövök érte a síri világból
Az éj közepén, s oda leviszem azt,
Letörleni véle könyűimet érted,
Ki könnyeden elfeledéd hivedet,
S e szív sebeit bekötözni, ki téged
Még akkor is, ott is, örökre szeret!

És egy nemzet megkövezte ezért Szendrey Júliát, s sorsán osztoztak még sokan.

Csinszka – Üzenet Júliának:

Karcsú, erdődi szép tündérkisasszony,
halálraszánt, kivételes virág!
Gyermekek anyja, megalázott asszony!
Adott-e megnyugvást a másvilág?
Küldött-e álmot kilobbant szemedre,
takarót? – ha síri ágyad hideg.
Késett jóságtól, késett belátástól
fölenged végre agyonvert szived?
Porrá hullott, csonttá aszott kezed
érzésben gyöngéden megcsókolom,
ha éjszakákon rámnéz bús szemed,
könnytől megszentelt testvéri jogon.
Csöndes testvérem, szent, halott rokon,
mi minden vár rám, magam sem tudom;
de emlékednek vallomást teszek,
szívemmel mindég melletted leszek.
Húszévesen szent elítéltek voltunk,
Választódtunk az önfeláldozáshoz,
selymesen szőke, hercegi hajam
illett a tied sötét bársonyához.
Naplót írtunk és húsz évesek voltunk,
elégni vágyón fiatalok, szépek.
Elváltozó, pusztuló ifjuságunk
hamvát megőrzik a versek és a képek.
Együtt jártunk harcok dúlt mezején,
átszúrt szivünktől lett véres a dolmány.
Nagy földrengésekben vesztettük el őket,
s árván vergődtünk sorsunk tört hajóján.
Kértük a vihart, – zúzzon porrá minket!
Hívtuk a halált, – nem kellettünk néki!
Kifáradt a vész, – s a zöldellő hantok
parancsot küldtek: hősin tovább élni!
Szenvedő évek vertarany keresztjén
játszik a holdfény, s mártírglória
díszíti fejed, megalázott asszony,
hősi halált halt, árva Júlia.
Nyugtalan évek föltisztult ködén át
halott testvér, nyújtsd felém kezed,
elvérzett hősök csillagos útján
az utunk egy közös sírhoz vezet.

1930. június 15.

Szeretünk sablonokban gondolkozni, vagy egy-két információból, ránk hagyott kor- és/vagy hivatalos irodalmárok ítéletéből kliséket alkotni: Léda, a nagyvilági nő és a héjanászok asszonya, Török Sophi, aki az irodalomba szerelmes, s ha nem jön össze a házasság Szabó Lőrinccel, hozzámegy annak szobatársához Babits Mihályhoz. Böhm Aranka a kávéházi páholy királynője, kinek Karinthy Frigyessel vitt házassága és magánélete minden részletétől hangos Újbuda  – s aki majd – oh mily fájdalmas – kegyetlen őreitől a koncentrációs táborban azzal remél kíméletet, hogy ismételgeti: Én Karinthy Frigyes magyar író felesége vagyok….

Szóval színes a kép, ám mégis egyedülálló ebben a csokorban Radnóti Miklósné, Gyarmati Fanni.

Gyurcsek Ferenc- Radnóti Miklós és felesége Gyarmati Fanni

Egy tündöklően szép fiatalasszony, akinek hiszem, nem lett volna nehéz hozzá méltó hű társat találnia a még előtte álló hosszú évekre.

Síelés, Radnóti és Fanni

Liliomfi jelmezben 1937

Kedvenc képeim róluk: síelés a Svábhegyen,
s a Windsor pensió álarcosbálján (1937.) Molnár Ferenc Liliomjának és Julikának öltözve

Egy asszony aki nemcsak szép, de művelt és okos is. Egy asszony, akihez a huszadik századi magyar irodalom legszebb, legmegrázóbb hitvesi verseit írták.

 Hetedik ecloga: https://www.youtube.com/watch?v=SlwL1foUTpk
Levél a hitveshez: http://www.youtube.com/watch?v=NHo0pxm6KDE
Két karodban:http://www.sgyak.u-szeged.hu/tanar/nyemcsokne/lapok/rm_ket_karodban.htm

Hetedik_ecloga, Bori notesz

 Már csak ebből a hírnévből megélhetett volna. De nem, ő köszöni szépen, gyorsírást tanít, egyetemen francia nyelvet, vagy oroszt, vagy éppen a színinövendékeknek versmondást.
Ő nem veszi fel a mártír költő feleségének szerepét, mindenféle nyilatkozatadástól elzárkózik, nem vállal közszereplést, de ápolja és gondozza a költő hagyatékát. De ez nem jelentett részéről elfordulást az emberektől, bár zárkózott, de barátságos volt – ám jó ízlése visszatartotta a Radnótiról szóló nyilatkozatoktól.

Ugyanakkor humorral mesélte egy beszélgetésében Bálint Andrásnak, hogy amikor évekkel ezelőtt egy hivatalban megmondta a nevét, az asztalnál ülő fiatal nő meglepődve visszakérdezett: – Valóban az érettségi tétel feleségének tetszik lenni?

Amikor megismerkedtek ő még csak 14 éves, Radnóti 17 éves.

A kis albumból, melyet kapcsolatuk kezdetéről Radnóti Miklós állított össze, Ferencz Győző monográfiájában ezt a képet közli:

Gellérthegyi Fifike

Amely kapcsolatot sok-sok lelket gyönyörködtető Radnóti sor követ majd:

Az alvó házból csöndesen
kijött a feleségem,
egy könnyű felleg úszik ép
fölötte fenn az égen.

Mellém ül és a hajnali
nedves füvek most boldogan
felé sikongnak, …

(Radnóti Miklós: Hajnali kert 1938)

Olyan vagy, mint egy suttogó faág,
ha rámhajolsz,
s rejtelmes ízű vagy,
olyan vagy, mint a mák,
….
ha megharagszol, ép
olyan vagy, mint az ú
mélyhangu, hosszan zengő és sötét,
s ilyenkor én
mosolyból fényes hurkokat
rajzolgatok köréd.

( Radnóti Miklós: Hasonlatok 1941. nov. 16 )

Az ajtó kaccan egyet, hogy belép,
topogni kezd a sok virágcserép
s hajában egy kis álmos szőke folt
csipogva szól, mint egy riadt veréb.
A vén villanyzsinór is felrikolt,
sodorja lomha testét már felé
s minden kering, jegyezni sem birom.

Most érkezett, egész nap messze járt,
kezében egy nagy mákvirágszirom
s elűzi azzal tőlem a halált.

(Radnóti Miklós: Együgyű dal a feleségről, 1940. jan. 5.)

Radnóti és Fanni index képsor

Fanni házasságkötésük után 1935-ben beköltözik abba a közös otthonba, a Pozsonyi úti lakásba, amit aztán többet el sem hagy. A berendezés változatlan, az ajtón fennmaradt a névtábla dr. Radnóti Miklós. Csillogó és néma tanúságtétel mindarról ami szent és a legbelsőbb, s nem a nyilvánosság révén növekvő érzés. Ő az, akinek létezésében mindig szerettünk volna hinni, s egyben visszaigazolása annak, nem omlott le még minden bálvány. Léteznek tiszta, nagy emberi értékek, örökké megmaradó szeretet. Köszönöm irodalmunk legigazabb Fannija, aki példát adtál hűségből, hitből, emberségből.

Arról meg gondoskodott Radnóti, hogy ő soha ne múljon el a mi emlékezetünkből.

Emlékeimben lépdelő virágok…
meglebbenő esőben álldogálok,
két nő jön nedves, villogó fogakkal,
majd két galamb. Kövér,
fontoskodó begyük egész a földig ér.

Egy éve már. Senlis felé az úton,
langy, esős alkonyat volt s furcsa módon
egy pillanatra boldog voltam ujra;
köröttem zöld falak,
páfrányos erdők hajladoztak hallgatag

s Ermenonville felől a fiatalka
nyíres futott elénk, akár egy balga
fehérszoknyás kislány s a fordulónál
katona állt a sár
felfénylő fodrain. Foga közt rózsaszál.

Az égen mintha fényesség suhanna…
Gyula ült szemközt és szelíd Zsuzsanna,
mellettem Fanni, kék szemén a tájék
vonult s fejünk fölött
a gépkocsi vidám sörénye röpködött

s estére várt reánk a drága Páris.
Elzúgott arra már a gyors halál is
azóta és megszedte tarka csokrát.
A nyíres még meleg
holtak közt véresen s pirulva ténfereg

s a katona, hűs vermek hős lakósa
hanyatt fekszik s szivéből hajt a rózsa.
Hazája ég. A lángok közt tünődő
temetők ringanak,
körül görcshúzta fák és izzadó falak.

Fölöttük kormosan csak ég az ég is,
a csillagok megjönnek este mégis
s harmattal rívó hajnalok szaladnak
a néma nap felé.
Ha kérdeném, a táj vajjon felelne-é?

Emlékeimben lépdelő virágok…
meglebbenő esőben álldogálok;
asszonyhad jő az úton gyermekekkel,
fölöttük égi füst,
felhőfodor. Már oszlik. Könnyü és ezüst.

radnoti_gyarmatifanni

Reklámok

elismondom névjegye

nő/female
Kategória: Ünnepek, Irodalom
Címke: , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

3 hozzászólás a(z) Költők feleségei – Gyarmati Fanni bejegyzéshez

  1. Heyek Andrea szerint:

    Ez nagyon szép volt, a lehető legszebb, amitől a Költészet napjának még értelmét lehet látni!
    Köszönöm!

    • elismondom szerint:

      Köszönöm Andrea!

      Igen, ez délután nyilalt belém, miután már az erre az alkalomra szánt verset feltettem.Pedig már hatodik hete nem tudok igazán elindulni egy Lajta Béla sorozattal, ami itt van képekben és a fejemben, s végre a Szervita tér annak a felvezetése lenne,s most csak avval gondoltam hajrázni. De ezek a gondolatok nem hagytak nyugton.

  2. Visszajelzés: Még egyszer Gyarmati Fanniról | Fölöttem a felhő

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s