Budapesti mozaik – A Szervita tér épületei

mozaik3.2 Nos, kicsit már megint elkalandoztunk fő témánktól a költészet napja kapcsán. Tehát ismétlésül  A szerviták és a Szervita tér fejezetben leírtakhoz, a tér régi arcaiból: 1890-es évek: Szervita tér 2014-04-05_2237_001 Az 1910 es évek – II. világháború között: szervita tér 942143_185995e253_o 1950-es évek Szervita templom 12950-es évek 2014-04-05_2238 Teleki palota, II. vh. utánFenti képen már részben lemérhető a II. világháborús sebek nyoma, melynek másik, a tér arculatát jelentősen megváltoztató kihatása, a szintén súlyos károkat szenvedett Teleki palota lebontása (1947.) volt. Helyén építették fel 1973-ban azt a túlméretes L alakzatú épületegyüttest, amely az OMFB irodaházát és Budapest első parkolóházát foglalta magába. Ekkor teljességgel megbillent a tér addigi arculata, s fokozatosan hódították meg maguknak az autók a tér minden talpalatnyi helyét. Itt a városlakó vagy turista mint egy forgalmi gócponton, már csak átküzdi magát, anélkül, hogy észlelné a valaha történelmi hangulatú helyszínt. Szervita tér P1430814 Az épületegyüttes azután az idővel elvesztette eredeti funkcióját illetve bérlőit, többször cserélt gazdát, de az utóbbi években zömében kihasználatlanul, üresen áll. 2008. táján lebontásáról beszéltek, s helyébe több díjjal kitüntetett iraki származású építész (nő) Zaha Hadid tervezett hatalmas, szupermodern üvegbuborékot, amely minden bizonnyal megállított volna minden átfutó forgalmat… Zaha Hadid irodaház terve Az iroda- és parkolóház ingatlanfejlesztő cég tulajdonosa korszerűsítési tervei azután – a gazdasági válság elhúzódó éveiben – egyre szelídültek, s a jelenlegi változat szerint a homlokzat hőérzékeny festékkel történő átfestésével változtatnának az arculaton. Az épület látványa így az évszakok változása szerint más – és más lenne. ORCO tervek A tér arculata ezáltal kétségtelenül színesedne, amint az itt álló épületek is változatos képet nyújtanak Budapest különböző építészeti korszakaiból, még ha valamennyi át is ment kisebb-nagyobb változtatásokon felépülésétől napjainkig.. Ma a tér legidősebb lakóépülete a Kristóf térrel határos oldalon álló, a többi épület mellett szinte eltörpülő egykori Schaffer ház, mely még 1820-ban, klasszicista stílusban Pollack Mihály tervei alapján készült, s melyben később a Szénássy család nyitott divatáru üzletet. Szerviták tere P1190266 Szervita tér P1430836 Szervita tér P1430827 Pollack ház -k A következő két épület szinte egy időben épült, mégis merőben más stílusban, noha legalább szintjeik számában igyekeztek igazodni egymáshoz. Időben később, 1908-ban készülnek a tervei (Jónás Dávid és Zsigmond) a Szervita tér 2. szám alatti épületnek, amely építtetésében részt vesz a már előzőekben is említett üzlet tulajdonos Szénássy is, nyilvánvalóan bővülő helyigényei miatt. A ma is kifejezetten modernnek tűnő, márvány lapokkal borított épület felső szintjeiről ugyan, az idők folyamán egyéb díszítései eltűntek, de megtartották azokat a díszszegecseket, amelyek az egykori Szénássy és Bárczai csodaáruházát a mellette levő szecessziós Török bankház csillogásával némileg összhangban tartották. Jónás Dávid több évig dolgozott Bécsben, s feltehetőleg ott hatott rá Otto Wagner díszítő szegecselést alkalmazó Postsparkasse épülete, amelyhez hasonlót Budapesten még ma is láthatunk a Dohány utca volt Árkád bazárja homlokzatán, generációmnak Metró klubként ismert épületén. Szerviták tere P1190261 szervita tér 2. Láthatólag a szépen renovált épület áruházi célokat szolgáló (később egy emelettel felfele terjeszkedő) alsó szintjein követik az eredeti stílust, bár a bejárat fölötti címtábla napjainkban már szintén túlhaladott. Martinelli tér 2 Az 1906. júniusában átadott Török A. és társa bankháza építtetői, már a pályázat kiírásakor olyan igénnyel léptek fel, hogy leendő székházuk mindenképpen tükrözze a szerencsejátékokkal foglalkozó vállalkozásuk tőkeerősségét:

a környező házak felett dominálni kell, a homlokzat minden emeletén címtáblák számára megfelelő terület készítendő, a homlokzat jellegzetes és feltűnő legyen, vaskeretekbe foglalt nagy üvegfelületekre legyen felosztva, reklámvilágítást lehessen alkalmazni.”

A pályázat nyertesei Hegedűs Ármin és Böhm Henrik, a hazai korai modern szecessziós és historikus formajegyeket ötvözve teljesítették a rájuk bízott feladatot. A banképület szerkezeti újításai, korszerű anyagkezelése gazdag ornamentikával párosul.

Szerviták tere P1190262 Különösen szép megoldású a hullámzó vonallezárású pártázatszerű oromfal, amelyen monumentális üvegmozaik ” Hungária megdicsőülése ” Róth Miksa munkáját hordozza.
A több mint 50 nm-es mozaikkép Budapest legnagyobb köztéri mozaikja, s a legutóbbi, 2006-ban elkezdődött restaurátori munkának köszönhetően, ma újra teljes pompájában tárul szemünk elé. A lenyűgöző részletekbe és a műhelytitkokba bepillantást nyerhetünk az alábbi linken:
http://epiteszforum.hu/galeria/elhulni-egy-latomanytol-a-szervita-teri-volt-torok-bankhaz-homlokzatanak-ujjaszuletese/69215

Török_bankház_képgaléris2014-04-06_1600 A mozaikon eredeti tervek szerint Fortuna szórt volna pénzt a nép közé. A megvalósult mű, a magyarok (Zrínyi, Bocskai, II. Rákóczi Ferenc, Széchenyi, Kossuth  ill. a köznép) hódolatát ábrázolja a trónon ülő, magyar uralkodói jelvényekkel felruházott Patrona Hungariae előtt. Az összfelület jelentős részét teszi ragyogóvá a sokféle tónusú arany háttér.
Volt azonban az eredeti bankháznak még egy részlete, ami éppen a leghangsúlyosabb elemét képezte a nagyság ábrázolásának, a homlokzatot koronázó glóbusz.
A szoborcsoport, amelyet áttetsző, valószínűleg a Tiffany cég favrile glas néven szabadalmaztatott üvegével tettek lebegőbbé, éjszakánként belső világításával az akkori belváros nagy hatású attrakciója volt. A már 1939. év előtt feltehetőleg állékonysági problémák miatt eltávolított glóbusz helyreállítására mostani rekonstrukció során nem került sor, bár az azt végző Bauplan tervező és kivitelező iroda elvégezte a szükséges feltárásokat, s maketten meg is valósították a földgömböt tartó szoborcsoportot is.

Török Bankház -globusz A századforduló belvárosának egyik ütőerét képező egykori Koronaherceg (ma Petőfi Sándor) utcában készült fotókról szinte a bőrünkön érezzük a nyüzsgést, ahol kis és nagy boltok tömege csábítja vásárlásra az “úri” közönséget, a gazdasági élet prosperál.
Az építészek nagyvonalú és gazdag megoldásokkal juttatják kifejezésre ezt a bizakodó hangulatot. Ma már nem csak az egykori főposta kupoláját nem látjuk, de már főposta sincsen, s a korabeli képen az utca végén halványan fölsejlik a Török bankház glóbusza is.

Koronaherceg utca- Török bankház A Török bankház Petőfi Sándor utca felé eső oldalán szintén egy eklektikus épület, melynek építése 1810-11 -re nyúlik vissza, 1875. évi emeletráépítéssel. Ennek másik oldalát keretező Leitersdorfer-/ de ma már inkább csak Rózsavölgyi házként ismert épület jelentősége építészetünkben azonban sokkal kiemelkedőbb. Szerviták tere P1190265 A ház mai nevét arról a zeneműboltról kapta, amelyet 1850-ben még a Kristóf téren alapított Rózsavölgyi Márk zeneszerzőnek a fia, Rózsavölgyi Gyula tőkéstársával Grinzweil Norberttel. A két tulajdonos úttörő munkával tárta fel és vásárolta meg Európa különböző országainak kottakiadványait és vette kezébe a magyar zenemű irodalom kiadói és kereskedelmi feladatait. Részletes leírását az igazi sikertörténetnek érdemes itt megnézni: http://kiadok.lira.hu/kiado/rozsavolgyi/index.php?action=kiadorol

Rózsavölgyi, Szerviták tere P1190281 Bár Rózsavölgyi Gyula 1861-ben meghalt, társa és az utódok vitték tovább a céget. Az egyre bővülő cég először bérlői, majd tulajdonosi minőségben biztosított magának a kor követelményeinek jobban megfelelő, kulturális szalonként is működő üzlethelyiséget a Leitersdorfer cég 1912-re elkészült új üzlet-iroda- és lakóháza épületében.
Brudern palota A Leitersdorfer család ezidőtájt már jó nevű szabóságai mellett ruhakereskedéssel is foglalkozik,
s a főüzletük itt, a Petőfi Sándor utca elején a mai Katona József színház helyén van. Mellettük levő telek a Brudern házhoz tartozik, amelyet a benne párizsi mintára megépült (1817, Pollack Mihály) belső üzletsori folyosó miatt Parisi háznak is emlegetik, s innen a későbbi Párizsi udvar megnevezés is.

Brudern ház

Brudern ház

Az eredeti Brudern ház fénye azonban az idők folyamán megkopott, s a városrendezések során a századforduló táján a lebontásáról is beszélnek, s ténylegesen 1909-ben meg is indulnak a munkálatok. Úgy nézett ki, hogy ezek a bontások el fogják érni a Leitersdorferék által elfoglalt üzletházat is, ezért 1911-re elhatározzák hogy építkezésbe kezdenek, s ezzel a céllal vették meg a mai épület helyén álló kétemeletes házat.
Noha a fantasztikus alaposságú Lajta virtuális archívum forrásai olvasásával megtudható, hogy a Leitersdorfer család tagjai vagyonukat olyan jelentős módon gyarapították, hogy mint nagy összegű adófizetők, a virilis polgárok sorában is helyet nyertek, a ház vételéhez és építéséhez jelzálog hitelt is igénybe kellett venniök.

leitersdorfer_üzletek_ A ház méretei saját, pillanatnyi tényleges igényeiket azonban meghaladták, s ezért kellett sürgősen bérlők után nézniük. A céloknak megfelelő ház tervezésével a cégalapító negyedik fiát, Bélát bízták meg, aki ahelyett, hogy mint fivérei, maga is folytatta volna a családi hagyományt Leitersdorfer D. és fia néven jegyzett cégben, építészetet tanult, s 1895-ben szerzett építészi oklevelével a zsebében eddigre már felmutatható építészeti múlttal is rendelkezik. 1908-1909-ben mind a négy fivér megváltoztatja nevét Lajtára (illetve kikeresztelkednek), ám a szabócég elnevezésében mindeközben tovább élt a Leitersdorfer név. Lenti kép cca. 1930-ból való, s gondolom, nem kell külön magyarázat hozzá:

Szervita tér 5. Rózsavölgyi 1930k.6666 A Lajta virtuális archívumban bűbájos, ehhez hasonló korabeli üzleti hirdetések között lapozgathatunk: Leitersdorfer_D._és_fia_ A megépült ház a Lajta életműbe sorolása szerint már egy klasszikus főmű, a modernizmust megelőlegező korabeli alkotás. Nézzünk csak vissza a téren időben előtte elkészült Török bankházra, szinte hihetetlen, hogy építésük között mindössze 4 év húzódik! Szerviták tere P1190263   Szerviták tere P1190264 a Szervita tér P1220167 Lajta Béla házak Ez a kiváló tehetségű építész mintha érezte volna, hogy nincs sok ideje, igen korán eljutott az építészetben azon gondolkodási módokhoz és megoldási formákhoz, amelyet utána következő társai mondhatni minimum mintegy 10 év eltolódással kezdenek gyakorolni, s így nem is véletlen, hogy az 1920-as évek végétől kibontakozó hazai építészeti modernizmus képviselői őt tekintették törekvéseik legfontosabb előfutárának.

Lajta Béla pályája friss diplomája átvételétől korai, 1920-ban bekövetkezett haláláig mindössze 25 évet ível át, ám ez idő alatt igen sok jelentős művet hagyott ránk, s korának meghatározó építésze volt. Én az építészethez nem értő laikusként csak átadni tudom róla mindazt amit néhány tematikus vezetésen magam is megtudtam jól felkészült emberektől, mindenek előtt a Lajta Béla Virtuális Archívumot létrehozó, emblematikus tudású kutató Csáki Tamástól, oldalán Ritoók Pál művészettörténésztől, illetőleg magából a már eddig is idézett archívumból. ( http://lajtaarchiv.hu/az-archivumrol/) Pár sort mindjárt az indulásról idéznék:

0 RLajta Béla 1895-ben szerzett építészi oklevelet a budapesti Műegyetemen. Ezután rövid ideig egykori tanára, Hauszmann Alajos irodájában dolgozott, egyebek mellett a Curia építésénél. 1896–1901. között beutazta Itália, Németország, Anglia, Franciaország, Spanyolország és Észak-Afrika városait.
A történeti építészet emlékeinek tanulmányozása mellett a kortárs építészet jelentős alkotóival is kapcsolatba került.
1897-ben Berlinben Adolf Messel, majd valószínűleg Ernst von Ihne irodájának munkájában vehetett részt. 1898–99-es londoni tartózkodása alatt az angol lakóház-építészettel, Richard Norman Shaw és M. H. Baillie Scott műveivel ismerkedett meg, talán magukkal az alkotókkal is kapcsolatba került.

1900. körül alapított saját irodát, egyik első munkája a Bárd zeneműbolt (1900,
V. Kossuth Lajos u. 4.) belsőépítészeti kialakítása volt, e berendezés egyes elemei az üzletben ma is láthatóak. Számos pályázaton indult ezekben az években, a bécsi Gerngross áruház, illetve a Pozsonyi Postaigazgatóság pályázatán példaképével, Lechner Ödönnel közösen vett részt.

Lajta Béla megbízói jórészt saját szűkebb környezete, családja, illetve a főváros zsidó vallású polgársága és a zsidó jótékonysági szervezetek közül kerültek ki, de kapott jelentős megbízatásokat a budapesti városvezetéstől is. Irodájában számos, később jelentős karriert befutó építész is dolgozott, mint például Málnai Béla vagy Kozma Lajos.

Épületeiről részletesebben külön fejezeteket nyitok, mármint azokról, amelyekben személyesen jártam, s ez sem kevés: lajta házak index Ha már itt a téren járunk, még érdemes bekukkantani a Rózsavölgyi zenemű belsejébe is, hisz eredeti míves berendezését a Lajta irodájában felnőtt Kozma Lajos tervezte.
Sajnos ebből mára már leginkább a belső kirakatban üveg mögött tartott fényképek alapján alkothatunk képet, illetve abból a közelmúltban a teljes berendezést elpusztító tűztől megszabadult két, népi motívumokat tartalmazó faragvány csíkból, melyek alapján többek között a Szabadság téren (https://elismondom.wordpress.com/2011/12/13/budapesti-mozaik-szabadsag-ter-2/) után álmodott egykori Budapesti Műhely portálját alkották újra.

Rózsavölgyi, Szerviták tere P1190289 Rózsavölgyi belülA Rózsavölgyi Zeneműbolt két éve újrateremtett Rózsavölgyi Szalonjában, az emeleti kávézóban meghitt hangulatú 1-2 fős szereposztású színművek előadásán teremthetünk magunknak mindig élmény teli estét. Azt pedig már csak a kuriózum kedvéért említem meg, hogy a ház bejáratának baloldalán található Belvárosi gyógyszertár 1923 -ban költözött ide, egy kalapos üzlet tulajdonosát váltva.

Rózsavölgyi, Szerviták tere P1190282

Reklámok

elismondom névjegye

nő/female
Kategória: építészet, Magyarország, Városnézés
Címke: , , , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

2 hozzászólás a(z) Budapesti mozaik – A Szervita tér épületei bejegyzéshez

  1. Ágnes Rusai szerint:

    Nagyon jó,jó pár újdonsággal szolgált ez a cikk is számomra. Köszi Azon a bizonyos képen(amihez nem kell magyarázat szerinted) csatorna tisztítás folyik?

    • elismondom szerint:

      🙂 hát ezt én meg nem mondom – esetleg akár kábel fektetés is lehet. A nem kell magyarázatot a Leitersdorfer felismerhető cégfeliratra értettem, illetve a kirakatban látható szövet-végekre.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s