Temető művészet – a Salgótarjáni úti Lajta épület

mozaik3.2

Mint az előző fejezetből kitetszik, a pesti zsidóság első, 1808-ban, a mai Váci út/Lehel út sarkán nyílt temetője (előtte Óbudán temetkeztek) 1874. évben megtelt, s új terület után kellett nézni. A város az eredetileg a – 1847. év óta üzemelő – Kerepesi temető terjeszkedésére szánt szabálytalan alakú mintegy 2 ha-t kitevő területet bocsátotta a Chevra Kadisa rendelkezésére. A terület nagyságára vonatkozóan különféle adatokkal találkoztam, amelyekből még lehetségesnek találom az 5 ha körüli meghatározást is, ám én maradnék mégis az általam végigjárt vezetett túrán elhangzottaknál, s forrásom továbbra is alapvetően a Lajta Béla Virtuális Archívum (http://lajtaarchiv.hu/)

Salgótarján u. Zsidó temető P1400241 2013.10.06.

A keresztény temető falára támaszkodó sírkertről igazán térkép sincs, jobbára csak a későbbi építkezési tervekhez készült helyszínrajzok szolgálnak eligazításul.

Salgótarján u. temető helyszínrajz - A

A temető bejárati részénél levő kis trapéz alakú térségen állt a szertartási épület, s a sírhelyek elosztása a szokásos temetkezési rend szerint történt: a temető legelső soraiban, külön helyre temetik a rabbikat, ugyanitt van a helyük a papi személyeknek (kohének) és
a hitközségi (Chevra Kadisa) előljáróknak, a lévitáknak. A falsírokba a gazdagabbak temetkeztek, a legkorábbi létrejötte 1875. évben volt, a Salgótarjáni út felöli oldalon. Gyakorlatilag 1880. év végéig el is jutnak ezekkel majdnem az oldalfal végére, s ekkor a túloldalon visszafordulva a másik falnál folytatják. Összesen mintegy 50 falsírbolt létesült a temetőben.

Salgótarján úti temető IMG_2847

Salgótarján u. Zsidó temető P1400141 2013.10.06

Az egyéb sírokat pedig az elhalálozás időrendje szerint jelölik ki. A temető két K-Ny irányú útvonala között sorokat jelölnek ki, amelyből az első sorok a fentiek szerinti személyeknek vannak fenntartva. 1874-ben kezdődött el itt a temetés, s 1890-re már lényegében meg is telt a temető.

Salgótarján u. Zsidó temető P1400042 2013.10.06.

Salgótarján u. Zsidó temető P1400053 2013.10.06.

Ez nem azt jelenti, hogy esetenként – rokonok, családtagok, prominens személyiségek – nem fordultak elő még temetések itt, de ez volt a kivétel. Előnyei ugyanis a helynek nyílvánvalóak: közel van a városhoz, jó a megközelíthetőség, a Chevra Kadisa sokat költ az infrastrukturára.

Már 1891-ben kipattan az első botrány is, mivel szemmel láthatóan nem tartják be az előírásos min. hathüvelyknyi (lefelé is ez a mérték érvényesül) távolságot az egyes sírok között, s előfordult, hogy a szomszédsír ásásakor azok egymásba döltek.

1904-ben terv születik sírbolt sor kialakítására, amely érdekében elfelezik a trapéz alakú temető udvart. A sírbolt sor a másik temető falára támaszkodna, s Lajta ekkor Lechner-i stílusban kis mellékhelyiséget tervez, szerszámok, WC stb. részére. A terv terv maradt, azonban hamarosan (1907.) új lehetőség kínálkozik, egy bejárati – őrház-épülettel, valamint a reprezentatív, monumentális szertartási épülettel kibővült terv készítésére,
bár erős anyagi megszorításokkal.

jk 32. nyitó oldal

A Chevra Kadisa eredetileg 80.000 Koronát szánt az épületekre, ám valamennyi pályázat jóval meghaladta ezt a keretet. A nyertes Lajta Béla féle építmény esetében is úgy döntenek, hogy a kivitelezés során megtakarításokkal élnek.

megtakarítások, tételekm mzsl_chevra_eloljkv_1907_10_11_05Mint a mellékelt felsorolásból kitetszik, gyakorlatilag minden nemes és drága anyag mellőzése mellett döntöttek, ám részben a kivitelező mester, Mann József, részben Lajta Béla a megspórolni tervezett összeget kitevő felajánlásaik révén elérik az eredeti terv megvalósítását.

S ez a terv, 1908-ra immár gyökeresen szakítva a szecesszió lágy stílusával, egy anyagában rusztikus (nyers tégla, és terméskő), ősi, archaikus formákat idéző monumentális épületet keltett életre. A jeruzsálemi templom mintájára emelt hatalmas kupola, csillogó fehér mázas Zsolnay tégláival, illetve a homlokzat fehér márványlap burkolatai valamint az ornamentális vörösréz díszítések erős vizuális kontrasztot alkottak a lényegében teljesen zárt épületnél.

A fantasztikus, vörösrézből szegecselt, oroszlánfej kopogtatós, madárformájú kilincsekkel ellátott nehéz kapujának alapja fa volt.  – Sajnos ma már nyoma sincs.

Szertartás ház vörösréz díszei K

A pártázat és a magas fal sokakban keleties (mezopotámiai) hatást keltett, illetve a siratófalat is megidézte.

Szertartási épület img_0009

A szertartási épület belülről nem kapott természetes fényt, a falai is feketére voltak festve, miáltal szinte teljesen sötét volt. A hatalmas hétágú gyertyatartók visszaverődő fénye, illetve a kupola belső aranyozása adta meg a kissé misztikus és ünnepélyes csillogást a leírások szerint.

Lajta sk. honterus_315

A kupola gazdag belső aranyozásán koncentrikus körökben futottak a Lajta-i formanyelvben átültetett vallási motivumok.

Kupola belső felülete img_0010S mindebből mára mi maradt? Úgyszólván semmi. A kupolát még valamikor az 1970-es években látni lehetett, azóta csak a puszta falakon fut át az erre látogató, anélkül, hogy sejtelme lenne a valamikori terekről, azok használatáról.

Salgótarján u. Zsidó temető P1400225 2013.10.06.

Salgótarján u. Zsidó temető szertartás ház K

Salgótarján u. Zsidó temető P1400226 2013.10.06.

Salgótarján u. Zsidó temető P1400227 2013.10.06.

Na és a Lajta-féle épületegyütteshez tartozik még a vártorony szerű őrház, amelyet először pillantunk meg az utcáról érkezve, s amely még ma is jobbára megőrizte eredeti küllemét.

Őrház K

A szertartási épülethez hasonlóan, a falból egy-egy kő előre ugrik, fokozva az erőd-szerű hatást. Csakúgy, mint a régi várak felhúzható rácsát idéző vaskapu, melynek függőleges elemekből álló részein a Lajtára jellemző népies, – geometrikus minták futnak.

Kapuzat K

A toronyhoz a keleti oldalon kapcsolódó kőlábazatú fémkerítés visszaköszön a vaskapura,
s ismét, mint Lajtánál mindig, aprólékos gondosság a részletek iránt: kerítésén madarakat és stilizált növényi motívumokat formázó minták oldják az esetleges egyhangúságot.

Salgótarján u. Zsidó temető P1400116 2013.10.06.

Salgótarján u. Zsidó temető P1400118 2013.10.06.

Reklámok

elismondom névjegye

nő/female
Kategória: építészet, Magyarország, Vallás
Címke: , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

4 hozzászólás a(z) Temető művészet – a Salgótarjáni úti Lajta épület bejegyzéshez

  1. Ágnes Rusai szerint:

    Szuper,most már ezt tényleg meg kell nézni!köszi nagyon.

  2. Csáki Tamás szerint:

    Örülök, hogy használja a Lajta Archívumot és még az iratokat is elolvassa! Illene azért berakni egy-egy oda mutató linket is a különféle Lajta-posztokba, ill. megadni a hivatkozást az onnan átvett képek esetén. Ebben a posztban például egyetlen utalás sincs a a lajtaarchiv.hu-ra, miközben az adatok jelentős részét és az összes archív képet tőlem veszi – ez kimeríti a plagizálás fogalmát.

    • elismondom szerint:

      Kedves Tamás! Nagyon sajnálom, hogy bejegyzéseimmel kiváltottam haragját és ellenérzését. Célom sosem volt mások szellemi értékeinek elsajátítása, inkább az általam különböző forrásokból – sokszor hetekig tartó kutakodással – nyert információk megosztása egy kicsiny publikummal, aki szívesen olvassa azokat az összefoglalókat, amit ily módon egy általam látott logika szerint csoportosítok. Célom, ha lehet ilyent mondani, inkább az információ terjesztése, amelyek megszerzésére olvasóim talán nem fordítanának ennyi fáradságot, vagy éppen nincsenek abban a helyzetben, hogy az általam bejárt területekre eljussanak. Erre vonatkozóan nyilatkoztam a Blogomról c. bejegyzésben.
      Mivel ez a bejegyzés is egy “sorozat ” része, ami gyakorlatilag a Budapesti mozaik- Szervita tér épületei című írással indul, s ott két helyen is megneveztem Önöket:
      “…Noha a fantasztikus alaposságú Lajta virtuális archívum forrásai olvasásával megtudható, hogy a Leitersdorfer család tagjai vagyonukat….”
      “Én az építészethez nem értő laikusként csak átadni tudom róla mindazt amit néhány tematikus vezetésen magam is megtudtam jól felkészült emberektől, mindenek előtt a Lajta Béla Virtuális Archívumot létrehozó, emblematikus tudású kutató Csáki Tamástól, oldalán Ritoók Pál művészettörténésztől, illetőleg magából a már eddig is idézett archívumból. ( http://lajtaarchiv.hu/az-archivumrol/) Pár sort mindjárt az indulásról idéznék:…”
      Úgy gondoltam, hogy ezzel talán eleget tettem a tisztességnek- s hitem szerint az olvashatóságot jelentősen megakasztja, ha tele van tűzdelve hivatkozásokkal, lábjegyzetekkel. S ez a műfaj se nem diploma munka, se nem egyéb szakmai célzatokat nem takar.
      Ennyi magyarázatul Önnek, és ezennel megkövetem, ha bármi módon sértve érzi érdekeit. Ha kívánja, minden Lajta vonatkozású bejegyzésben külön is elhelyezek egy hivatkozást archívumukra, vagy ha kívánja törlöm azokat, bár sajnálnám, mert ezáltal jelentősen csonkulna az a kép, amit szerintem minden magyar embnernek ismernie kellene, és pont az én oldalam keltette volna fel az érdeklődését. Mint ahogy az én szemem az Ön színes előadása alapján nyílt meg Lajtára.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s