Temető művészet – Lajta Béla

mozaik3.2 Ha kicsit felkészültebben megyünk ki – vagy látogatunk el újra – nevesebb temetőinkbe, csak úgy kapkodjuk a fejünket a sok ismert építész, művész nevétől, akik az egyes síremlékeket készítették, vagy közreműködtek benne. S nem kell sok idő, hogy rádöbbenjünk, ez ugyanúgy meghatározó része munkásságuknak, mint mondjuk a városnézéseink során sorra vett alkotásaik.

Különösen így van ez Lajta Béla esetében, akinek ismert és számon tartott 35 síremléke mondhatni kiteszi teljes alkotásai felét, s ezekből az egy szerbiai, illetve 3 ismeretlen helyszín megjelölésű kivételével valamennyi a budapesti Kozma utcai vagy a Salgótarjáni úti zsidó temetőben található. Ezekről teljes körű áttekintést nyújt a http://lajtaarchiv.hu/, Lajta Béla Virtuális Archívum.

Zsidó temetők 1 - Kozma utca Ahogy már a Szervita tér kapcsán elővett rövid életrajzból is megállapítható, Lajta Béla igen sok munkáját családi megrendelésre vagy ugyanezek kapcsolatai útján kapta, s így Lajta_Béla-_a_temető_művészete_került komoly kötelékbe a zsidó Szent Egylettel a Chevra Kadisával is.

1903. évben az új temető körüli megnövekedett terhek miatt, állandó műszaki tanácsadójukként alkalmazzák Lajta Bélát.

A zsidó temetőkben a sírok örök életűek, azok nem járnak le mint a keresztény temetőkben, illetve bolygatásuk tilos. Ha elfogyott a terület, akkor új földréteget hordtak inkább a régi sírok tetejére, s abba temettek. Ennek ellenére, egyszer már így is betelik a terület, mint 3-4 réteg után a volt Váci utcai temetőnél is, és új sírkert nyitásáról kellett gondoskodni.

A megszűnt temető pótlására jött létre először a Salgótarjáni úti temető 1874-ben, majd 1893-ban a Kozma utcai. Előbbi ugyancsak kicsiny, mintegy 2 hektár területtel rendelkezett, utóbbinál már a kezdeti 12 hektárra szóló javaslat növekedett 70 hektárra – s még ezt is bővítik később.

zsidó temetők 2 - Salgótarjáni út

A zsidó temetkezési szokásokat szigorú vallási hagyományok szerint végzik, azok rituális rendje sokkal kötöttebb az egyéb egyházi temetésekénél.

Szertartási értelemben a holttest “nem tiszta”, a temetésre a mosdatás (öltöztetés, fésülés) ugyancsak előírásos szertartásában készítik elő.
A temetőkben a bejárat közvetlen közelében levő szertartási épület mellett szokott állni az erre szolgáló “táhara” ház, rendszerint két külön helyiség
a nőknek és a férfiaknak. A középütt levő főépület (ohel) szigorúan vett értelemben, nem azonos a ravatalozóval, mivel a zsidó búcsúztatás szertartásai mindig zárt koporsó előtt folynak. A hagyomány szerint megbecstelenítésnek számít közszemlére tenni a halottakat.

A hamvasztás is tilos, a halottat a földbe kell tenni. A régiek ezért pusztán vászonba göngyölték a meztelen holttestet, hogy minél közvetlenebbül érintkezzék a földdel. Az elmúlt századokban a boncolást is szigorúan tiltották, ebben már vannak némi engedmények, de szoros megkötésekkel.

Az ortodox szokásrend szerint a temetők területét két térfélre felosztva használják. Egyik oldalon a férfiakat, másikon a nőket temetik el. Ma ez már a neológ temetők esetén nem jellemző, illetve a közös sír lehetőségét a családi kripták jelentették. A 20. század elején éppen ez segítette elő a falsírok illetve a családi sírboltok terjedését.

falsírok K

A halott elkísérése kegyes kötelesség. A sírgödörbe utána kiáltják a halott héber nevét, hogy majd a számonkéréskor el ne felejtse. A gyász jeleként a gyászolók megszaggatják ruhájukat, s a gyász négy időszakra oszlik, megfelelő előírások, viselkedési formák betartása mellett. A gyász negyedik időszaka a gyászév, amelynek végén szokás sírkövet állítani. Ez után az évfordulót (Jahrzeit/Járcejt) minden évben megtartják. Maga a Jahrzeit hagyományosan böjtnap. A halál évfordulóján a sírlátogatás kötelesség.

Kozma utcai temető 2014.május P1450263

A férfiak a temetőbe csak fedett fejjel léphetnek, virágot vinni nem illik, ellenben a látogató egy kavicsot (” az emlékezés kövei”) helyez el a síron.
A kavicsok mellé gyakran tesznek imádságokat, üzeneteket tartalmazó papírszeleteket is. A sírköveken emberi alak még allegorikus formában sem szerepelhet. Nem szerepelhet sem dombormű, sem szobor.

Eltünődtem sírja mellett
Egyszer a bölcs rabbi Löwnek,
Hallva áldó mormogását
A jövőknek és menőknek.

S csodálkozva kérdeném, hogy
A zsidóknak ifja, véne
Puha kézzel egy kavicskát
Mért dob a halott fölébe?

A felelet ez volt rája:
Törvényünknek ez parancsa,
Élő kapja a virágot,
Kavicsot a holtnak hantja…

Eme pogány szokásról mi,
Keresztények rég letettünk:
Mi halottul koszorúzzuk,
Kit éltében megköveztünk.

                                                                                         /Ada Christen/

Kozma utcai temető 2014.május P1450186 Kazár Károly 1915

A temetőben semmi nem szolgálhat haszonszerzést vagy magán célokat.
A fákról gyümölcsöt letépni, megenni nem szabad. Evés, ivás tilos különben is. A füvet, ha netán levágják, nem lehet elvinni pl. takarmánynak.

Salgótarján u. Zsidó temető P1390789 2013.10.06.

Kozma utcai temető 2014.május P1450200

Salgótarján u. Zsidó temető P1400069 2013.10.06.

Ami a régi temetőkben első pillantásra elhanyagoltságnak látszik, a mindent benövő, vadul burjánzó növényzet, az részben éppen a hagyomány: a kegyes tisztelet jele.

A temetést már igen korai időktől a községek tagjaiból szerveződő Chevra Kadisa egyesület végezte, ezek tevékenysége bővült ki később egyéb önsegélyező funkciókkal. A Pesti Chevra Kadisa 1788-ban alakult, s első temetőjét a mai Ferdinánd híd helyén,
a Lehel út és Dózsa György út sarkánál (az ún. Váci úti temető része) létesítette.

Az egylet működéséhez a Chevra tagjai tevékenységükkel illetve tagdíjjal járultak hozzá. Költségeiket adományokból, gyűjtéssel teremtették elő. Lajta Béla édesapja is testületi tagja volt a Chevra Kadisának.

A 19/20. század fordulóján a korabeli külföldi források szerint, Budapesten volt a világ legnagyobb Chevra Kadisája. A hitközség legtöbb szociális és szolidaritási intézményét ők tartották fenn: kórházak, aggok háza, menhely stb. tartoztak még hozzá.

Kozma_utcai_temetző_árkád_soraiAz 1893. évben a fővárostól nyert (Kozma utcai) új központi temető esztétikai értékei növelése érdekében 1903-ban a Chevra Kadisa árkádsírok és sírboltok kialakítására ír ki pályázatot, megelőzve ezzel a Kerepesi (Fiumei) úti hasonló árkádsor létrejöttét is.

Ezek az árkádsorok az addig legelőkelőbbnek tartott falsírboltokat váltották volna fel szerepükben, megfelelő művészi értékkel növelve a temető architektúráját, annak már kialakult beosztását figyelembe véve, valahol a szertartási épület közelében. A tervnek ugyanakkor a szép kivitel mellett célszerűségre és olcsóságra is kellett törekednie.

A második fordulóban bennmaradt pályázók közül a négytagú zsűri (Freud Vilmos, Quittner Zsigmond, Wellish Alfréd és Grünwald Mór építészek) 3:1 arányban Lajta Béla pályázatát találta a legmegfelelőbbnek, noha végül az sem került megvalósításra.

Ennek az elgondolásnak később létrehozott darabjai lehetnek a Schmidl sírbolt (1904.) illetve a Gries család 1906-1908. között megvalósult síremléke, ám valamennyi Lajta műalkotás egyéni arculattal rendelkezik, s kétségtelenül kifejezik Lajta elképzelését egy igényes temetői kultúráról. Ezzel kapcsolatos gondolataiból a Magyar Iparművészet fentiekben már részben bemutatott, 1914. évben megjelent számából idéznék:

A temető korunkig egy egységes művészet helye volt, a temető művészete a sacralis művészethez tartozott. … temető és templom egymásnak kiegészítő részei voltak, sőt a középkorban maga a templom volt a temető.

A zsidók, vallási felfogásuknak megfelelően, átadják halottaikat az enyészetnek. Temetnek, mint a szemita népek egyáltalán. De vannak sziklasírjaik is, amelyek nyílásai elé kőlapot helyeztek. Ez a kőlap őse a szabadon álló síremléknek…

A gótikus és reneszánsz sírkőfedlapok, epitáfiumok, fali síremlékek, szarkofág, architektonikusan már kiegészítő részei a templomnak …. A halottak és az élők között a vallás kapcsolatot teremt. Ez a vallási érzés teremti meg a vallási építkezéstől függő temetőművészetet.

Helyszűke miatt, higiénikus szempontokból, a temető kiszorul a templomból, …és önálló területet kap a város falain kívül.

… A temetőkbe, óriási kiterjedésüknél fogva, nagy mennyiségű síremléket kell szállítani. Ezt a körülményt természetesen kihasználta a sírkőipar és tömegesen gyártja a síremlékeket. A gyártás bizonyos egyformaságot igényel és a gyári áruból csak néha-néha csillámlik ki egy-egy temetői gondolat.

Hát Lajta Béla sírköveinek valamennyinek egyénisége van. Ennek összehasonlítására ragyogó lehetőség nyílik a Kozma utcai temetőben egymás mellett álló 3 családi síremléke megtekintésével, melyek darabjai balról – jobbra: Epstein Sándor és felesége Leitersdorfer Malvin (1904.), Lajta Henrik és felesége Krausz Olga (1922.), illetve Leitersdorfer Dávid  és felesége Ungár Teréz (1903.):

Kozma utcai temető 2014.május P1450164 Leitersdorfer síremlékek A zárójelbe tett sírkő állítási évszámokhoz némi magyarázatot fűznék: sorrendben az első 1903. körül édesanyja emlékére elkészült, Leitersdorfer Dávidné Ungár Teréz részére.  Édesapja Leitersdorfer Dávid mindössze 2 héttel előzte meg fiát az öröklétben, mint ahogy az a Lajta archívum adattárában lelt családfából megállapítható. leitersdorfer_családfa De nézzük meg, ezt az egyes magyarázatok szerint alföldi kemencére hasonlító emlékoszlopot, micsoda szeretetteli jelképek díszítik:

Kozma utcai temető 2014.május P1450175 Leitersdorfer síremlékek Rögtön a szívecskés minták fölött, még a betűk is szíveket formáznak:

Kozma utcai temető 2014.május P1450167 Leitersdorfer síremlékek Nem is lehet véletlen, hogy az út túloldalán, a mama közelében temették el, s állították fel később (Kozma Lajos, tanítványa munkája) az építész síremlékét is:

Kozma utcai temető 2014.május P1450211 Leitersdorfer síremlékek Kozma utcai temető 2014.május P1450214 Leitersdorfer síremlékekDe visszatérve a családi hármashoz: a középső darab már az építész halála után került felállításra, ám az, egyértelmű másolata a Salgótarjáni úti temetőben található utolsó síremlék munkájának, az 1918-ban készült dr. Bacher Vilmos sírkőnek.

Salgótarján u. Zsidó temető P1400091 2013.10.06. dr. bacher Vilmos 1918

Salgótarján u. Zsidó temető P1400085 2013.10.06. dr. bacher Vilmos 1918 A harmadik, a kis üstökös forma csillagkép Malvin nénikéje férjének készült eredetileg 1904-ben, s azon is a már csak alig látható karcolások őriznek egyfajta üzenetet, ahol én a népművészeti motívumon kívül látni vélek összekapcsolódó emberi alakokat is. Természetesen az évek folyamán lazultak a sírkertekben fellelhető motívumok is a szigorúan hagyományőrző ortodoxia követésében,
s lehet, hogy itt is már ennek vagyunk tanúi.

Kozma utcai temető 2014.május P1450171 Leitersdorfer síremlékek Kozma utcai temető 2014.május P1450172 Leitersdorfer síremlékek Ahogy Lajta életrajzából tudjuk, szakmai pályáján hatalmas ugrásokkal jutott el a műegyetem merev historizmusától a századforduló lágy íveléssel és formákkal gazdagon díszített szecesszióján át, a hagyományainkra visszanyúló, nemzeti stílust kutató és elmúlt korok absztrahált művészeti elemein keresztül egy letisztult, funkcionalista geometriai formákra redukált tömegalakítás férfias kifejezési módjához.

Temető művészetében a szecesszió egy páratlan szépségű darabját alkotta meg az 1904. évre datált Schmidl családi síremlékben.

Kozma utcai Zsidó temető, 2013. május P1300570 Schmidl sírbolt 1904 Gyönyörű szecessziós formavilág, annak kézműves igényességével. Az ajtógerinc fűzfatörzse és lehajló ágai a vallási szimbolikát is hordozza, a kerámia táblák fugái organikus inda vonalakat képeznek. Rengeteg a szeretetre méltó részlet: a síkból kidomborodó olasz korsók, a termékenységi szimbólum, gránátalma termések és virággá stilizált Dávid – csillag, az egész építmény hullámvonalai a víz gyönyörű kék színével tetézve, melyre bent föld és tűz színek válaszolnak. Népi formakultúra és zsidó hagyomány ölelkezése.

A sírok fölé emelt jelek vallási szimbolikájáról még szólok a Salgótarjáni úti öreg temető kapcsán, ennél a síremléknél azonban egy összetettebb szimbolikát említ a szakíró művészettörténész fejtegetésében:

“Még a 20. században is él Magyarországon az a méltósággal teli zsidó hagyomány, mely szerint a „tudós tanítónak abból az asztalból készítsék el a koporsóját, amelyen tanult és tanított, a jótevő asztalából, amelyről a szegényeket táplálta.” Archetípusról van szó: asztal-láda-koporsó- gabonatároló szuszék a világ minden táján hasonlatosak…..Kelengye-termékenység, gabona-újjászületés, tudás-halál párok különösen jól megférnek egymással az asztal-láda átváltozás jelképében.”

Schmidl - K1 Schmidl Sándor és Schmidl Sándorné Holländer Róza gyarmatárukereskedők számára fiuk, dr. Schmidl Miklós, jogász építteti a sírboltot 1903-ban.

„Barátságos sírbolt: a századelő legeredetibb alkotásainak egyike. Metszete rövid függőlegesekre helyezett parabola, folyamatos vonal a földtől a csúcsig, majd vissza a földig, a kunyhó, a hajlék egybeszabottságát kifejezendő … vagy díszíti inkább a mézeskalács puhaságával, kerekdedségével.” – írja a sírbolt rekonstrukció műtörténésze, Dávid Ferenc.

Schmidl - K2 A mozaikok természetesen Róth Miksa műhelyéből valók, életfa motívumok, arany csillogása, mítoszok és az új tudás kifejezése integrálva a szecesszió művészetében.

Kozma utcai Zsidó temető, 2013. május P1300581 Schmidl sírbolt 1904 Kozma utcai temető 2014.május P1450108 Schmidl síremlék Az 1906-1908-ban készült Gries családi sírbolt boglyaívű alakja külső borításáról már eltűntek az egykor csillogást kölcsönző Zsolnay kerámiák, ám a belső tér aranyosan és primer színekben csillogó mozaikja a szecesszió Kelethez, az egzotikumhoz vonzódó világából merít. Kozma utcai Zsidó temető, 2013. május P1300534 Griesz sírbolt 1906-1908Gries K1 S miközben 1908-1909. közötti években Lajta igen jelentős síremlékeket alkot a Salgótarjáni úti temetőben, formai egyszerűség felé haladva azonban megtartja a rá oly jellemzővé vált finom ornamentikát: a népművészeti és vallási szimbólumok ötvözésével karakteres arculatot ad sírépítményeinek.

Időrendi sorrendben haladva először a Kozma utcai temetőben található alkotásaiból szemezgetek, majd új fejezetet nyitok a salgótarjáni úti zárt temető bemutatásához, Lajtával a súlypontban.

A Kozma utcai temető legkorábbi halottainak a régi temetőkből exhumáltak számítanak. Az 1905-10. közötti áttemetésekre Lajta Béla emlékműve emlékezteti a látogatókat, csakúgy, mint az 1848/49-es szabadságharc áldozataira is.

tudósítás Lajta_ 1848-49 -es síremlékről 1848-49 szabadságharcosok nyugvóhelye1911-ben még egyszer visszatér a láda – koporsó szimbolikára a Szabolcsi Miksáné számára épített fehér-márvány szarkofág letisztult síremlékével.

Lajta__2153

A judaisztikában a 13. századig vezetik vissza ezt a rabbik körében elterjedt temetkezési módot. Az ótestamentum üzenete megtestesülését látják benne,
s etimológiailag a héberben az áron főnévnek négy jelentése van – asztal, frigyláda, könyvszekrény, koporsó.

Izraelben, a pusztában két láda vonult: József koporsója és a frigyláda. Azt szimbolizálta, aki az egyikben pihent, megvalósította mindazt, ami a másikban le van fektetve.

1912. évből származik Kudelka Jakab síremléke.

Kozma utcai temető 2014.május P1450227 Kudelka Jakab síremlék 1912 Lukács Zsigmondnak készített síremléke a tervezéstől a kivitelezésig átment némi változáson:

Lukács 2 A falsírboltok között már alig felismerhető Klein Nándor és családja síremléke.

Kozma utcai Zsidó temető, 2013. május P1300550 Klein Nándor és csalágja 1913 Illusztrációként egymás mellé raktam az egykori és jelen állapotot:

Klein Nándor K1 További számos jellegzetes alkotása az 1913. év és a körüli időkből származik. Vágó Mihály és neje síremlékénél érdemes az arányokat összevetni a mellette álló sírokéval:

Kozma utcai temető 2014.május P1450181 Vágó Mihály és Vágó Mihályné 1913 körül Kozma utcai temető 2014.május P1450178 Vágó Mihály és Vágó Mihályné 1913 körül Kozma utcai temető 2014.május P1450179 Vágó Mihály és Vágó Mihályné 1913 körül Sajnos a temetőnek nincsen a sírhelyekre vonatkozó helyrajzi kimutatása. A sematikus térképvázlattal felszerelkezve érdemes esetleg többször is kilátogatni a Kozma utcai központi temetőbe, és ha előre kigyűjtjük kiknek a sírját akarjuk felfedezni, az irodán a komputerből szívesen kikeresik a parcella számot.

térkép Kozma utca

Advertisements

elismondom névjegye

nő/female
Kategória: építészet, Magyarország, Művészet, Vallás, Városnézés
Címke: , , , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

5 hozzászólás a(z) Temető művészet – Lajta Béla bejegyzéshez

  1. Heyek Andrea szerint:

    Nagyon tetszett ez a bejegyzésed is, hisz tudod, valami titokzatos okból kedvelem én is a temetői sétákat. Ennek a temetőnek a meglátogatását is terveztem már, de rá kellett jönnöm, hogy bemenni a “szomszéd” temetőből nem lehet, és már nagyon fáradt voltam egyéb megközelítéshez. De biztos hamarosan megpróbálom újra, és legalább lesznek ismereti alapjai is annak a látogatásnak:-) Köszi!

    • elismondom szerint:

      Andrea köszönöm!
      Esetleg pár nap múlva, ha gondolod nézz még vissza rá, mert ilyenkor még folyamatosan javítgatom, felmerül, hogy valami fontosat kihagytam, stb. Csak most még gyorsan hozzá akarom csatolni a Salgótarjáni úti temetőt, ezért a kapkodás.

  2. Ágnes Rusai szerint:

    Nagyon érdekes volt ez a kirándulás,sok új dolgot tudtam meg belőle,köszönöm.

  3. Ez is egy érdekes videó a témában, biztosan ismeritek: https://www.youtube.com/watch?v=2xvLQabo4xw
    Nagyon jó bejegyzés volt, köszönöm én is.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s