Serenissima, a tenger királynője

Igen, Velencéről szeretnék írni, a városról, amelyről mindenki tud és volt már ott, vagy vágyik oda. Nekem a szerencsém úgy hozta, hogy idén, több évtized után ismét eljutottam Velencébe, s ilyenkor az ember újra előveszi az elérhető forrásokat – elcsodálkozik a már elfelejtett részleteken történelmében, s az újonnan felismert tényen, hogy Velence nem csak a Canal Grande és a Szent Márk tér. Pedig az sem lenne kevés.

2014 nyár P1460374 Velence

2014 nyár P1460414 Velence

2014 nyár P1460474 Velence 2014 nyár P1460467 Velence 2014 nyár P1460507 Velence 2014 nyár P1460512 Velence 2014 nyár P1460700 Velence 2014 nyár P1460698 Velence 2014 nyár P1460314 Velence De hát hogyan is alakult ki ez a lagúna város, ahol nemhogy autóforgalom nincs, de még a biciklik is ki vannak tiltva, amely egyedüli módon ötvözi az olasz reneszánsz és a
bizánci/keleti építészeti elemeket, ahol Tiziano, és társai megfestették azokat a csupa fény, derű, tobzódó tiszta színektől áthatott, sehol máshol meg nem születhetett képeiket, mely fénykorában tengeri nagyhatalom, de Casanova és a frivol örömök városa is volt,
s amelyről Nietsche így szólt:

Ha más szóval kellene kifejeznem a zenét, egyedül Velencével tudnám helyettesíteni. “

Velence és a lagúnája 1987-től a világörökség részét képezi.

A legtöbb forrás a longobárdok 568. évi Itáliát elözönlő támadásához köti az első telepesek menekülését a szárazföldről a lagúna szigetvilágába. Ezek az emberek halászatból, sólepárlásból éltek, s a sekély lagúnákon és a homokszigetek közti navigációban nagy jártasságot szerzett hajósokká váltak. Hamar élénk kereskedelmet alakítottak ki a folyótorkolatokon keresztül a lombard szárazfölddel és a szemközti isztriai és dalmát partokkal, de a kilencedik századtól már muzulmánokkal (levantei kereskedelem, az egzotikus keleti luxuscikkek forrása) is kapcsolatba kerültek, fittyet hányva mind a pápa, mind a bizánci császár rosszallásának.

Lagoon-of-venice-landsat-1_Names Kezdetben még a legnagyobb sziget Torcello illetve a Lido homokszalagján létesült Malamocco volt, s talán ezért is bukkanhatunk a legtöbb egykori magyar forrásban a büszke kijelentésre, hogy Velence létét Attilának “köszönheti”. A Római Birodalom bukása után, 452-ben Attila hun seregei ugyanis lerohanták Altinumot, és a város nagy részét több környező településsel együtt felégették, s ekkor Torcello szigetére menekült a lakosság nagy része.

mert a férfiú, akire figyelmemet fölhívja, csizmát visel, magyar nadrágot és hozzávaló fekete kabátot, továbbá báránybőr sapkát és tarisznyát. Egyszóval abból a nemzetségből való, amely iránt a signor némi hálát érezhetne. Mert ha Attila urunk annakidején ide nem zavarja az akviléjai halászokat, akkor nincs Velence, és a signor most nem mutogatja az írott képeket és faragott képeket fejenként tizenötezer koronáért az Attila örököseinek. (Móra Ferenc: Freddo)

A mai Velence kezdetei fokozatosan alakultak ki egy csomó aprócska sziget körül, beleértve a Rivo Altot, a későbbi városmagot, a középkori európai bankközpontnak számító Rialtót. Mai területe a 18 db önálló szigetecskén túl, azon a mintegy 100 kicsiny lapos sziget feltöltéséből keletkezett, melyen megépült ez a valószerűtlen város, az üledékes talajba vert vörösfenyők – nem korhad a vízben – millióin. A sok egykori sziget között, keresztül kasul mintegy 170 csatorna hálózata, melyeket négyszázötven híd köt össze.

2014 nyár P1460501 Velence 2014 nyár P1460365 Velence 2014 nyár P1460557 Velence 2014 nyár P1460536 Velence

CIMG4837 Mari

A lagúnák közösségei először 697-ben a malamoccoi doge katonai parancsnoksága alatt egyesültek. Bár az első dogékat – velencei dialektusban: dux – a lagúnák lakói maguk választották, őket a római-bizánci birodalom Ravennában székelő központja ellenőrizte, tartotta bizonyos értelemben fennhatósága alatt. Nyilván ez a keleti kötődés hozta első, homályos eredetű védőszentjüket Szent Teodort  (Móra Ferencnél: Tivadar, megint másutt Tódor) a városba.

Ám a legendák Szent Márk evangélista személyét is kötik az adriai régiókhoz, így történt, hogy két velencei kereskedő 829-ben Alexandriában járva ellopta Szent Márk ereklyéit, hogy azt megszerezzék Velencének, ezzel erősítvén kötelékeiket a keresztény egyházhoz ill. Rómához. S ehhez még olyan cselhez sem voltak restek folyamodni, hogy a becses relikviát disznóhús közé rejtették, tudván, hogy a muzulmán vámosok hitüktől vezérelve, ahhoz nem fognak nyúlni. Szent Márk (San Marco) szimbóluma a szárnyas oroszlán a város összetartozásának emblémája lett, mely olyan erényeket jelképez mint erő és bátorság.

2014 nyár P1460688 Velence Így aztán az eddigi hercegi hatalom mellett Velence tekintélyét nagyban növelte a szent relikviáinak birtoklása, hiszen éppen egy evangélista, akikből csak 4 (!) élt, földi maradványairól volt szó.

2014 nyár P1470005 Velence Ezt megelőzőleg 774-ben, ugyancsak külső erő, a frank Pipin hódítása elől a doge Malamoccoból átevezvén Rivo Altora, erődítmény építésbe kezd, amely a mai Palazzo Ducale, a mi szóhasználatunkban a Doge palota helyén állt. Amint Szent Márk ereklyéje Velencébe ért, megkezdték egy kápolna építését a doge palota közelében. Ez volt a
Szent Márk bazilika őse, mely egyben a mindenkori dózse kápolnájául szolgált.
A dózsékat itt koronázták, és itt helyezték örök nyugalomra.

2014 nyár P1460994 Velence Miközben a longobárdok és Bizánc egymás között a szárazföldi hegemóniáért vívták folyamatosan harcukat – mely hatására meghonosult a szárazföldi (egykori Római Birodalom Venetia nevű partszakasza, terra ferma ) és a tengervízi Velence fogalom is – Velencei dózsék és az egymással is rivalizáló patrícius családok között is szüntelen hatalmi vetélkedések zajlottak. 150 év alatt 20 dózse váltotta egymást. Itt ugyanis már nem csekély vagyonok feletti rendelkezés volt a tét.

Canaletto view-of-the-entrance-to-the-arsenalAz 1100-as évek elején, kezdetben 8 hektáros területen, megépült ugyanis az Arsenale, ahol erősebb és gyorsabb hajóflotta készült, mint eddig bármikor, s ez lehetővé tette hogy Velence mélyebben benyomuljon a Földközi tenger térségébe, ahol évtizedekig harcolt a dalmát hajósokkal.

A bizánci császár Arany Bullájával pedig az egész bizánci birodalom területére szabad-kereskedelmi jogot biztosított Velencének.

II. Pietro Orseolo doge , a dalmát “kalózok” fölötti győzelmét ünnepelve 1000-ben celebrálta először a “tengeri esküvőt” (Sposalizio del mare), kifejezve Velence fölényét a Földközi tengeren. Ezt követően a Velencei Köztársaság fennállása végéig
(1797. – Napoleon), minden év áldozó csütörtökén a dózse ünnepi gályáján, az aranyozott, 2 szintes lebegő palotán, a Bucintoron kihajózott a helyi méltóságok gályáitól kísérve
a Lidora, s megismételte a ceremóniát:
“Örök érvényű hatalmunk zálogaként házasságra lépünk veled Tenger“- mondta,
s arany gyűrűt ejtett a vízbe.

Guardi,Francesco_-_The_Departure_of_Bucentaur_for_the_Lido_on_Ascension_Day 1766-70 Ahhoz már Voltaire kellett, aki a rá jellemző iróniával megjegyzi: a dózse jegyessége a tengerrel csak félig volt érvényes, mivel hiányzott a mátka beleegyezése.
Meg Napoleonnak, akinek 4 000 katonája nem csak kifosztja Velencét, hanem a Bucintorot is elégette. A hajó lenyűgöző méretei fennmaradtak: 35 méter hosszú, 7 méter széles, 168 evezős hajtotta a 42 darab, egyenként 10,5 méter hosszú evezőit.

Tiziano, Velence és a tenger A Palazzo Ducaléban látható képen Tiepolo így személyesítette meg a tengert (Neptun) és Velencét. (Készítette 1756-58 között, címe: Velence átveszi a tenger ajándékait Neptuntól)

A szomszédos városállamokkal való rivalizálás és a folyamatos katonai tengeri jelenlét önkéntelenül is elősegítette az Arsenale technikai fejlődését. Ahogy Velence hatalma az évek során növekedett, olyan mértékben nőtt (végső 45 hektárra) a hajógyár is, mígnem Európa egyik leggrandiózusabb üzemévé vált. Az ipari forradalmat megelőzően már gyakorlatilag “szalagszerű” specializált termelést folytatnak, szabványosított alkatrészekkel, precíz, jól szervezett munkával. Mindez lehetővé teszi, amint arról késői utazók ámulva beszámolnak, hogy egy nap alatt összeállítsanak egy gályát. Fennmaradt az a történet is, hogy mikor III. Henrik francia király látogatást tett a városban, a díszebéd ideje alatt elkészítettek számára egy hadihajót.

Ugyanazon arsenálban mindenkor benne vannak a mesteremberek, mindenféle hadieszközöket csinálnak, békességes időben is soha meg nem szűnik. Az mesterembereknek száma 2300. Minden szombaton megfizetnek nekik. Bort pedig valamennyit megihatnak fizetéseken kívül, mind annyit adnak, bor penig aki elkel esztendeig, huszonhatezer aranyra megyen. Az arsenál igen nagy helyen van, csak maga is egy város volna. Vagyon 300 gályának való száraz hely benne, volt, hogy láttuk, 80 öreg gálya benne. Volt olyan is, akiket 600 vagy 800 embernek kelletik vonni. (Bezerédj Zsigmond*: Olaszországi jegyzőkönyvecske (1665)

= Bezerédj Zsigmond Nádasdy Ferencnek, a Wesselényi-féle összeesküvésnek Zrínyi Péterrel együtt kivégzett országbíró főurának a titkáraként jegyezte fel a mindössze 2 évvel a leleplezés előtt tett útjuk élményeit.

A hajógyártás magas faigényéhez saját bükkfaerdőket is tartottak fenn Venetoban.

flottazione

Szent Márk zászlaja alatt óriási hajók haladtak az Égei tengeren és a Földközi tenger északi részein – kereskedtek és raboltak, gyarapítva a dózsék vagyonát és erősítve az állam hatalmát. Amely kezdte magát Serenissimának – a legkegyelmesebb, Legfenségesebb Köztársaságnak nevezni.

A legkegyelmesebb ugyanakkor nem volt szemérmes, amikor a Szentföldre vezetett keresztes hadjáratok (1095-től) megindulásakor mindenkori szükségleteikkel, fegyverrel és élelmiszerrel, látta el a lovagokat, s hajóin elképesztő áron szállította a hívő katonákat.

Különösen kirívó sarcokat állapított meg a közel 90 éves (vak), Enrico Dandolo doge
a IV. keresztes hadjáratba vonuló katonákra, akik azokat nem voltak képesek kifizetni.
85 000 ezüstmárka fejében vállalja ugyanis azt a jórészt hajóépítésre és logisztikai ellátásra koncentrálódott feladatot, hogy átszállítja a szövetségesek több mint
30 000 harcosát Egyiptomba, ahonnan a Szentföldet kívánták megközelíteni.
A keresztesek Velence környékén gyülekeztek, ám nem érkezett meg annyi ember, akik
ki tudták volna fizetni a szerződött összeget. Erre Velence alternatívaként Zára elfoglalását, majd második lépésben Konstantinápoly leigázását, amely idővel már kényelmetlen szövetségesnek számított, tűzte ki célul.

A keresztesek véres harcokban erőszakkal és szabad rablással szerzett hadizsákmánya
jó része így tartozásaik fejében,Velence kezén landolt.

Számos műkincs mellett ekkor került Velencébe az a négy bronzló is, amely most a Szent Márk bazilika homlokzatát díszíti, s eredetük az i.e. 400- i.sz. 200. közé tehetőek. (Időközben kiderült, hogy a bronznak vélt lovak alapanyaga aranylemezkékkel borított réz.)

velence, qudriga Egyidőben ez a quadriga díszítette Rómában Traianus oszlopát, majd a konstantinápolyi császári hyppodromban lettek felállítva. 1204-ben hozatta a városba őket Dandolo dózse, s rövid ideig az Arsenaleban helyezték el, de hamarosan a Bazilika ünnepelt díszévé váltak.

canal_detto_canaletto_024_cavalli_piazza_san_marco_1743 Ezután Napoleon mozdította csak el őket, Párizsba vitetvén, ahol 13 évig a Caroussel diadalív tetejét ékesítették. Később a Bourbon restauráció után az osztrákok nagyvonalúan visszaszállították őket Velencébe. Mint ahogy később ugyanők építik meg az első tartós kapcsolatot létesítő 3 601 méter hosszú vasúti összeköttetést a szárazföld (Mestre) és
a történelmi városközpont között 1846-ban.

De nem járunk még történetünkben itt, hiszen a tengeren egyre inkább nagyhatalommá váló Velence 1177-ben a szárazföldön is jelentős siker szereplője. A Szent Német-Római Birodalom császára I. (Barbarossa) Frigyes a császári előjogok visszaállítása érdekében
öt éve folytatott itáliai hadjáratában Velence az ellene szövetkezőket anyagilag, majd Anconában egy tengeri csatában tettlegesen is támogatta. A pápa és a városok ugyanis fenyegetőnek találták az Itáliában létrehozott császári államot, s miközben az egyoldalú császári uralom kialakulásáért küzdő Frigyes ellenpápát is kinevezett, III. Sándor pápa
őt kitagadta.

Ezen feszült helyzet feloldása történt meg a Velencei békében, amikor is Barbarossa Frigyes a velencei Szent Márk bazilikánál III. Sándor pápa előtt letérdelvén  – helyét vöröses kő jelzi a főbejárat előtt – megkapta a békecsókot, s egyben a feloldozást az egyházi átok alól.

Federico_Zuccari_-_Il_Barbarossa_bacia_il_piede_al_Papa Ahogy erősödik Velence gazdasága és tengeri jelenléte, úgy válik az egyéb itáliai tengeri tényezők (Genova, Pisa, Nápoly) ellenségévé. Legelkeseredettebb tengeri csatáit Genovával vívja, akinek érdekeltségei (rabszolga- és gabonakereskedelem, fűszerek, flamand kelmék, angol gyapjú és ón, görög borok stb.) azonos területet öleltek fel. Egymással vívott háborúik mindkét félnek hatalmas terheket és veszteségeket okoztak, s a 14. században Velence befolyása csökkent egyéb irányokban is. (Dalmáciát 350 év uralom után kénytelen Magyarországnak – Nagy Lajosnak – átengedni, hatalma hanyatlott Cipruson és Krétán is.) A háborúk és ellenséges viszályok mellett pusztítanak a döghalál, a pestis, melyet a feltételezések szerint épp a Köztársaság hajói hozzák be 1347-48-ban Itáliába, napi
600 áldozatot szedett, melynek végére a város egykori 200.000 fős lakossága lecsökken 120.000-re.

Gentile_Bellini_Caterine CornaroÁm Velence hamarosan felépül, s Genovát legyőzve tengeri elsőbbségét megtartja, s immár a itáliai szárazföldön is terjeszkedésbe kezd. Harcait zsoldos kapitányok, condottierik felbérlésével vezeti,  s a Serenissima határai elérték az Alpok természetes védvonalát.
1498-ban  még egy jelentős tengeri hódítása Ciprus, melyre a velencei patricius lánya Caterina Cornaro házassága révén, II. Jakab ciprusi királlyal tesz szert. Második Jakab azonban még gyermeke születése előtt meghal, s ezáltal lesz ciprusi királynő Caterina Cornaro, akit azonban a Velencei Köztársaság tart kezében, s le is mondatja saját javára.

Mappa_dei_Territori_dalla_Rep_Venezia

Közben Keletről új rivális, az Ottomán Birodalom jelentkezik. Miközben küzd – és sokat veszít – a törökökkel is, hamarosan szembe találja magát csaknem egész Európával, akik
II. Gyula pápa vezetésével hadjáratot szerveznek a törökök ellen, amely azonban legalább annyira Velence ellen is irányult.

S most már inkább csak címszavakban, hiszen az események Európát átfogó történelme nagyjából hasonlatosak, győztesek és vesztesek váltakozva cserélik egymást.

Velence – és a Szent Liga – történetírásában kiemelten kezelik a Lepantói tengeri csatában 1571. október 7.-én aratott megsemmisítő győzelmet a törökök felett. A győztes keresztények 7 500 halottjából 4 500 velencei volt, miközben az Arsenale gyors mozgású hajói jelesre vizsgáztak, pillanatok alatt felmorzsolva a török flottát.

Velence hanyatlása azonban elkezdődött, részben a török háborúk és azt követő békekötések folyamán elveszített területei miatt, másrészt kereskedelmi előnyét elvesztette a nagy felfedezések (Kolumbusz, Vasco da Gama) után, s evezős hajói sem tartottak lépést a fejlődéssel, miközben az angolok és hollandok vitorlás hajói, fedélzetükön ágyukkal lekörözték a nehezen mozgó, a magát csak konvojban megvédeni képes velencei flottát. Velence kikötője a Trieszt-i császári szabad kikötővel szemben is hátrányba került, még Ancona is vele egyenrangúvá nőtt.

A gazdasági hanyatlásban ugyanakkor csodálatos kulturális és művészeti fellendülés vette kezdetét Velencében. Kiváló festőnemzedékek teremtik meg a Velencei festészetként számon tartott iskolát, a Canal Grande palotáin Palladio és Sansovino keze nyomát utánozza a nyugati világ elitje a műremekek másolásával.

CIMG4858 Mari CIMG4859 Mari 2014 nyár P1460442 Velence 2014 nyár P1460460 Velence 2014 nyár P1460449 Velence Miután Velence belátja, hogy egymaga nem tud a politikát formáló nagyhatalmakkal szembe szállni, az osztrák örökösödési harcban Mária Terézia oldalán ül a tárgyaló asztalhoz. Látszólagos semlegessége mit sem segíti, amikor Napoleon megtámadja, majd 20 évig uralma alatt tartja Velencét, lezárva evvel egy 1100 éves köztársaság történetét.

Napoleon után Ausztria Lombard-Velencei királyságaként élvez bizonyos autonómiát,
s amikor 1866-ban a poroszok győzelmet arattak Ausztria fölött, Velence jelentős szótöbbséggel csatlakozott az Olasz Királysághoz. Velence a félsziget 20 régiója egyikének, Venetonak lett fővárosa.

Rainer Maria Rilke:                  

                   Késő ősz Velencében

A város nem a felbukó napoknak
vízszínen sodródó csalétke már.
Az üvegpaloták csengése zordabb
tekintetedre. S úgy lóg ki a nyár
a kertekből, mint fejjel le, unottan,
legyilkolt bábok halmaza.
De a mélyben, vén csontvázvadonokban
akarat támad: mintha éjszaka
éber arzenálban az admirális
gályáit megduplázná hirtelen,
hogy a hajnalt kátrányszag töltse máris,
míg evezve torlódik a hajóraj,
mely most virradva lengő lobogókkal,
nagy széllel fut ki, fénylőn s vészesen.

                      (Kálnoky László fordítása)

Velence mindkét világháborút lényeges károk nélkül vészelte át. Új-zélandi és
brit csapatok szabadították fel 1945-ben, tisztjeik azonnal a Danielibe (Dandolo dózse egykori palotája) és más, hasonló luxushotelekbe költöztek.

2014 nyár P1460319 Velence

2014 nyár P1460308 a Velence A Köztársaság dicsőséges napjairól, a mindennapi életről és berendezkedéséről a következő bejegyzésben szólok.

Advertisements

elismondom névjegye

nő/female
Kategória: Olaszország, Történelem, Utazás
Címke: , , , , , , , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s