Velence Szent Márk tér

A Szent Márk terére Napoleon azt mondta Európa szalonja, amellyel nyilván a hely különlegességét, extravagáns berendezését kívánta kifejezni. Velencének hivatalosan ez az egyetlen tere, vagyis piazzája, mivel az összes többit camponak hívják. Egyébként az utcáknak és egyéb közterületeknek is Velencében külön szóhasználata alakult ki, a város különleges keletkezése, vízre építettsége kapcsán, de mind között a kiemelt, központi helyet a Piazza San Marco foglalja el, mely a város szíve, történelmi centruma.

légifelvétel, Velence

velence, Szent Márk tér

Erről a térről, melynek ékköve a Szent Márk katedrális, de oldalakat lehetne megtölteni
a rajta található Campanilével, az Óratoronnyal, a velencei prókátorok (a katedrális adminisztratív ügyeit intézték) régi és új épületszárnyával, az azokat összekötő Napoleon szárnnyal, vagy a Sansovino tervezte régi könyvtárral, a Libreria Marcianaval is.

Mostani látogatásomkor a rossz időzítés miatt nem jutottam be az Olaszország-szerte egyedülálló, bizánci stílusú bazilikába, de aranyló pompája kitörölhetetlen emléke belém vésődött első találkozásunkkor. Mostani képeimmel legfeljebb külső mozaikjain át tudok valamit visszaadni abból a belső csillogásból, ami a restaurálás miatti állványozás mellett, még az egyetlen építészeti stílusba sem besorolható, dekorativitásában és ornamentikájában leginkább életörömöt, mint vallási misztikát sugárzó, napfényben úszó külső szemlélésének hiánytalan élvezetét is megakadályozta.

CIMG4914 Mari, Szent Márk tér

2014 nyár P1460331 Velence

2014 nyár P1460699 Velence

2014 nyár P1460330 Velence

2014 nyár P1470003 Velence

2014 nyár P1470002 Velence

Lelkesültebb szavakkal, mint a 19. században élt angol kulturhistorikus és esztéta,
John Ruskin nem lehetne jellemezni a Szent Márk bazilikát:

Soha városnak nem volt ennél ragyogóbb bibliája. A velenceieknek több volt ez, mint az imádság helye; számukra ez együttesen jelentette a tündöklő, aranyba öltöztetett Menyasszonyt és a valós Törvénytáblákat meg a Tízparancsolatot. Ehhez nem lehet elégséges az arany és a kristály, falaitól nem lehet megspórolni a jáspist, vagy egyéb becses köveket.

Mivel igazi célom a Dózse Palota megközelítése, ezért az egyéb helyeknek csupán egy-egy számomra emlékezetes vonását, történetét emelném ki. Az Óratorony két pármai mester, apa és fia (Ranierik) munkája, amely a maguk idejében szenzációnak számítottak. A számlapjukról leolvasható csillagjegyekkel együtt a szerkezet mutatta nem csak az időt, de a hajósoknak fontos holdfázisokat is. Hogy másutt ugyanezt ne építhessék fel, miután busásan kifizették, megvakították őket, csakúgy mint ama Vaszilíj Blazsennij építészét Moszkvában.

velence, óratorony

2014 nyár P1460693 1 Velence

S az óratorony mellett nyúlik be ferde vonalban a tér jobb oldalát 50 íves árkáddal határoló Prókátori hivatal (Procuratie Vecchie) öreg épülete, amely egyéb fényes üzletei mellett otthont ad Velence legrégibb, még ma is működő (1720. óta) kávéházának, a Floriannak. 100 évvel ezt megelőzően, ugyancsak itt nyílt Európa legelső kávéháza La Bottega del Caffé néven. A Florianban szinte minden egykor Velencében járt művész vagy személyiség -Dickenstől Stravinszkijig – megfordult, de Goldoni és Casanova is kevergette kávéját, ezen kicsi márványasztalokkal berendezett, falain hatalmas aranyos keretű tükrökkel ékes kávézóban.

De nem csak ők, 22 éve én és családom is.

CIMG4834 Mari
Ez volt 2 hetes (ligur és adriai) tengerparti nyaralásunk utolsó állomása, hazafelé, élményektől és a Velence előtti 4 órás dugóban rostoklástól, majd az azt követő városnézéstől fáradtan, ide estünk be késő délután még egy szendvicsre és némi üdítőre. Aztán meg sem állunk hazáig, szólt a terv.

Velence 1992 -10Velence akkor is zsúfolásig telve, minden köztéri asztalnál ültek, s nem csak az akkor még kicsi gyermekeink, de mi is szükségét éreztük egy gyors falatnak. Ez volt az egyetlen hely, ahol bőséggel akadt üres asztal. Furcsállottuk ugyan, hogy árak sehol sem voltak feltüntetve, de két hét olaszországi kóborlás tapasztalataival kialakultak már a szükséges árarányok bennünk, s rendeltünk. Aztán nehezen hevertük ki a sokkot.
80 DM körüli volt a számla, amit, ha mindig nagylelkű bátyám utazás előtt meg nem dob minket némi, vészhelyzetre szóló kemény valutával, ki sem tudtunk volna fizetni. Jöttünk a szocializmusból, 2 hétig ittuk az élményeket, beosztóan, de nem fösvényen költöttünk, s előzőleg itt Velencében kiadtuk még a maradék keveset, apró szuvenirra.

Ez a helyzet alapvetően – bár most be sem dugtam az orromat a Florian-ba – mit sem változott. Mondják, Velence a legdrágább olasz város, s bizony többszörös szorzót alkalmaznak mindenre itt, mint másutt.

Erre kiválóan rímel Fáy Miklós remek írásának, Az élet Velencében következő pár sora.

De… soha nem kezdem el szidni a a turistákat….egy pillanatra sem felejtem el, hogy én hozzájuk tartozom. Ha esetleg el szeretném felejteni, akkor úgyis jön egy derék velencei, és eszembe juttatja, amikor a lehetetlen, ócska kávéjáért négyszeres árat kér, amikor becsalogat a nyavalyás vendéglőjébe, ahol minden ehetetlen.

Na, csak hogy kedvet csináljak hozzá, a teljes elbeszélés elérhető az interneten, s így kezdődik:

Fáy Miklós 1

Nálunk rosszabbul jártak, hiszem, azok a turisták, akik akkor vetődtek el ide, amikor éppen magas szinten tetőzött az itt már megszokott árapály, az “acqua alta”.

v01_17212463

A Procuratie Vecchiével (16. század eleje) szemben a 16. század végére a kilenc prokurator lakásául szolgáló Új épület (Procuratie Nuove) építése vált szükségessé. Ma ez is mint az őket összekötő ún. Napoleon szárny földszinti üzletei fölött galériáknak, és múzeumoknak ad helyet.

bellotto_bernardo_615_piazza_san_marco_looking_east

Napoleon, aki 20 évig tartó uralma nyomaként szinte csak pusztítást (többek között
72 templom lerombolása és továbbiak világi célokra történő felhasználása) hagyott hátra, az eredetileg itt álló kis San Geminiano templomot is feláldozta. Helyére Királyi Palotát, s emeleti részén hatalmas bálterem kialakítását tervezte.

canal_detto_canaletto_017_piazza_san_marco_1735

Naya,_Carlo_(1816-1882)_-_Venezia_-_Piazza_S._Marco_dalla_porta_centrale_della_Chiesa

A Piazza fölé 100 méter magasan tornyosuló Campnilének, a Harangtoronynak is van a város emlékezetét leginkább megrázó története, vagyis az, amikor 400 éves fennállása után, 1902. júliusában falai megrepedvén lassan, maga alá zuhant. Baleset nem történt, mert a fenyegető zajra, kiürítették a teret, s így adódott, hogy a korabeli fotográfus jelen volt, s meg tudta örökíteni az esetet. Ez azonban olyan mély nyomokat hagyott a velenceiek közös tudatában, hogy még most is úgy mesélnek róla, mintha személyes élményük volna. A nyomán kialakult vitában végül az a többségi döntés született, hogy
a tornyot oda, ahol volt, s eredeti formájában építsék újra. Ekkor gyökeresedett meg a mindennapi beszédben a szólás: com’era, dov’era.

Campanile leomlása

S ezután már ki kell forduljunk a “szalonunk” mintegy előszobájaként szolgáló Piazzettára, amely eredetileg nem volt szerves része a Piazzának, mivel a kikötőként szolgált, s még
a Campanile helyén is eredetileg egy, a lagunára tekintő őrtorony állt.

la riva degli Schiavoni, részlet 2-Bassano (1575 után)

Luca_Carlevarijs(1663-1730)- The Wharf, Looking toward the Doge's Palace

A Piazzetta teljes nyugati oldalán – szemben a Dózse palotával – áll a Libreria Vecchia karcsú, fehér isztriai kőből emelt reneszánsz épülete, amelyet építőjéről, Sansovino könyvtárnak is neveznek. Az épületre a megbízást Sansovino 1536-ban kapja, miután Bessarion bíboros felbecsülhetetlen értékű könyvtárát és kéziratgyűjteményét Velencére hagyta (1468-ban!) hálából azért, hogy a város vezetése menedéket adott neki, amikor a törökök elfoglalták Bizáncot.

caspar_van_wittel_-_the_piazzetta_from_the_bacino_di_san_marco_-_wga25836

Mondjuk a történet akár kínos is lehetne Velencére nézve, hiszen jó sokáig szánták rá magukat, hogy ténylegesen lépjenek, s – ezzel megmentsék a pusztulástól a nagy értékű, ám általuk nyilvánvalóan nem becsült gyűjteményt – mivel Bessarion kikötötte, hogy hagyatéka mindenki számára hozzáférhető kell, hogy legyen. Ez szokatlan volt abban az időben, mert az átlagos könyvtárak nem voltak publikusak, így a könyvekhez csak egy szűk réteg férhetett hozzá.

luca carlevarijs la piazetta e la libreria 1720Ennek kis aláfestéséül had idézzek Jacob Burckhardt – A reneszánsz Itáliában című könyvéből:

A műveltségnek abban az ágában viszont, amelyet Itáliában akkor a legtöbbre becsültek,Velence némiképpen elmaradt.
Híjával van ez a város általában az irodalmi ösztönnek, különösen pedig a klasszikus ókor iránt való mámoros rajongásnak.
A filozófia és az ékesszólás tehetsége, úgy véli Sabellico, alapjában véve akkora itt, mint a kereskedelemhez és az államügyekhez értés tehetsége;

Trapezunti György * már 1459-ben a dózse lába elé tette latin fordításban Platónnak a törvényekről szóló könyvét és évi 150 arany fizetéssel a filozófia tanítójának nevezték ki; Hiszen a tudomány számára ott volt Padova, ahol persze az orvosok és a jogászok mint államjogi vélemények szerzői, mindenki másét meghaladó fizetéseket húztak. Ám ha végigmegyünk Velence irodalomtörténetén, akkor a
XIV. századra szinte csupa teológiai, jogi és orvosi szakmunka esik, azután históriák; még a XV. században is csak igen gyéren vannak képviselői a humanizmusnak a város jelentőségéhez képest
. ”

 *Trapezunti György – 15. századi krétai származású humanista, arisztoteliánus filozófus, aki 1416-tól kezdve már Itáliában működött : polemizált az újplatonistákkal. Megírta a kor legnagyobb retorikai művét: a „Rhetoricorum libri” címet viselő szónoklattani-stilisztikai tankönyvet.

Kemény kritika. Ugyanakkor úgy vélem, hogy ezen a képen jelentősen módosítottak Velence egyetlen szülöttének, a 13. századi világutazónak, Marco Polonak az emlékiratai, amelyek hatása óriási volt világszerte. Aligha hiszem, hogy van a Földnek olyan csücske, ahová ezek valamilyen formában ne jutottak volna el, nevét ne ismernék. Velence nemzetközi repterét is róla nevezték el.

2014 nyár P1460515 Velence

És mivel úgy látom, megint nem értem el – arányosnak mondható felvezetés mellett – eredeti célpontomig, a Dózse palotáig, itt lezárom inkább ezt a fejezetet azzal a kiegészítéssel, hogy a rakparton, a könyvtár oldalához csatlakozó épület (lásd fenti,
Caspar van Wittel képen!) a Zecca, mely a Velencei Köztársaság pénzverdéje volt. Ez volt Sansovinonak az első munkája itt Velencében, amely épület újjáépítésével 1535-ben bízza meg a Szenátus.

A Zecca mellett elhaladva kellemes, árnyas pihenőparkban kicsit enyhíthetünk fáradtságunkon, hiszen az itt található Giardinetti Reali olyant nyújt, amit a legtöbb olasz városban hiába keresünk, köztéri padokat!

2014 nyár P1470008 Velence

Reklámok

elismondom névjegye

nő/female
Kategória: építészet, Irodalom, kultúrtörténet, Művészet, Olaszország, Utazás
Címke: , , , , , , , , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s