Velence, Dózse palota belső 2.

A porlepte fakó földhöz szokott magyar szem előtt a babér és a mirtusz zöldje sötétlik. Sajkák himbálóznak, dagadozik a halászbárkáknak tarka ábrákkal kifestett vitorlája. Minden ragyog a napban, és derült pompában borít be mindent egy mennyboltozat, mely nem olyan fakó, mint a miénk. És végre elterül előttünk Velence, lebegve, mint a tóvirág a vizeken, hatalmas kupoláival, palotáinak özönével.

Pierre_Auguste_Renoir,_Vue_de_Venise_(Le_Palais_des_Doges),_1881

Veronese Velence allegoriák1

Minő látvány az otthon megszokott magtár-architektúra után! Épületeiben a művészet örökre kifogyhatatlan változatai, a gót és a mór építkezés sajátságos összeolvadásának meseszerűsége, késő századokból a jelenbe nyúló múltnak fenséges varázsa. És mindez lebegve a tengeren, a színek minden elevensége mellett is csaknem olyan méla, nyugodt, csöndes, mint a tenger alá merült mesevárosok.

Pal_Duc-_Lo_Spazio_della_Paura

Miért nem vagyok azoknak egyike, akiket fejedelmi palotájában várt a doge, hogy meghallgassa, mit és miképp végeztek királlyal, császárral, pápával? Sima művészettel és büszke erőtudattal hogyan hajtották alázatra a szárazföld urait a tengerek királynéja előtt?

Tintoretto -Lo sposalizio di Bacco e Arianna alla presenza di Venere

A nagytanács terme ragyog a legdúsabb hatalomnak kincseiben. Paolo Veronese és Tintoretto virító festményeit elhalványítja a nagyok és nemesek pompája. Tiszteletet parancsoló vas-arcával ül trónján a köztársaság hercege. A hölgyek emelvényéről szelíd bájban tekint le a dogaressa az egész világ követeire és Velence nemességének virágára. Minő nevek, mennyi fény és dicsőség e nevekben!

Nem hercegek, címeik nincsenek, de mindenik a császár fiával tudja magát születésre egynek, mindenik fejedelmektől, néha a császárnál is hatalmasabb fejedelemtől származik, és mindenik lehet fejedelemmé, akinek kegyéért verseng császár és pápa.

Nagy ősök büszke ivadékai. Minden név egy-egy történelmi esemény: Dandolo, Michiel, Contarini, Soranzo, Falier, Mocenigo, Foscari, Grimani, Loredan, Donato, Venier, Morosini, Foscarini… ki tudná elsorolni mind?

Mostanság a dogék termeit pénzért mutogatják, és bús a Rialto.

(Asbóth János – Álmok álmodója, 1878)

Hát menjünk akkor, folytassuk mi is a pár hete abbahagyott sétánkat a Dózse palota ékes termeiben, hol szinte emészthetetlen bőségben hullanak ránk a művészi alkotások.
A falakat borító festmények, melyek látását nem remélhetjük esetlegesen hozzánk időszakosan eljutó kiállítások keretében, hisz a falakhoz tartoznak, sőt itt a
Dózse palotában szinte megszokjuk, hogy szemünk legelőször a mennyezetre szökken. Szédülünk a számunkra is jól csengő, világhírű mesterek művei sokasága láttán, s még többnél ismeretlenül betűzzük nevüket, akikre itthon rákeresve, bizony kiderül, hogy ők is az adott korszak nagy jelentőségű és nagy termékenységű szereplői voltak, akiknek neve
– vagy műhelye – ugyancsak szépen hangzó ajánlás volt a potenciális megrendelők előtt.

A legsikeresebbek elnyerték a Velencei Köztársaság hivatalos festője rangját is, az ezzel járó juttatásokkal. Így a quattrocento velencei “udvari” festője Giovanni Bellini, a cinquecentóé Tiziano volt, majd őt követte Tintoretto. Utóbbi ennek köszönheti a
Palazzo Ducaléban ma is látható képeinek magas arányát, hiszen az őt megelőző mesterek ugyanitt elkészített művei, melyeket már csak a művészettörténet lapjairól ismerhetünk, sorra a tűzvészek martalékaivá váltak.

Sala_del_Consiglio_dei_Dieci -A Szenátus termét elhagyva, még ugyanezen a (második) emeleten pillanthatunk be a titkos ügyek nagy hírű tanácsának két termébe, a Scala D’Oro másik oldalán. A bírósági testület legrettegettebbje, az 1310-ben létrejött Tízek Tanácsa volt. Tevékenységükről, mely a Nagytanács 1455. évi határozata alapján vált ideiglenesből állandóvá, már korábban írtam.

Üléseiken, melynek termébe lépünk, a Tanács tíz tagján kívül részt vettek a dózse és a hat velencei városrész/Sestieri
(San Marco, San Polo, Santa Croce, Cannaregio, Castello és Dorsoduro) hercegi tanácsosai, azaz a consiglierik. A Tízek öltözéke fekete, a consiglieriké vörös volt, s általánosan így is emlegették (feketék, vörösek) őket.
/Az üléseken jelen volt még egy Avogador, aki a törvények helyes alkalmazására ügyelt, valamint 4 titkár és 4 jegyző./

Consiglio_dei_Dieci

Az ülésterem meghatározó díszítését a falakon található három nagyméretű festményen túl (2 Velence történelméből vett jelenet és egy vallási kép) itt is a mennyezet különleges,
25 részre osztott, káprázatos aranykeretezéssel ellátott illusztrációja adja. A mitológiai és allegorikus képekkel, mint égi igazságszolgáltatás és a bűnösök megbüntetése, illetve az ártatlanok felszabadítása stb. ábrázolásokkal kíván kapcsolatot teremteni a Tanács tevékenysége illetve Velence hivatalos ideológiája és hagyományai összekapcsolása révén.

A mennyezet képeit Giambattista Ponchino, Giovanni Battista Zelotti és a fiatal
Paolo Veronese készítették 1553-1556. között. A mennyezet központi képe, a Villámokat szóró Jupiter midőn lesújt a gonoszokra, csak kópiája az eredeti Veronese képnek, melyet Napoleon magával vitt a Louvre-ba, s máig ott található.

Sala dei dieci, mennyezet

Ennél szerencsésebb volt a sorsa a Juno allegoriának, melyen hírnevet, aranyat, ékszereket és a dózse süveget ajándékozza Velencének – mivel ez a szintén 1797-ben elhurcolt Veronese vászon 1820-ban visszakerült eredeti helyére.

Napoleon elhurcolta Veronese festmények

A másik két művész sehogy sem bír versenyben maradni Veronese eleganciája, üde színei mellett. Az alábbi mennyezet részleten Ponchino két vászna (Neptun viziszekerén; Merkúr és Minerva) ad kis összehasonlítási lehetőséget.

2014 nyár P1460895 Velence Sala del Consiglio dei Dieci

A Tízek Tanácsa szobájához csatlakozott egyfajta előszoba/várószobaként a Sala della Bussola, ahol a Tízek Tanácsának (fegyveres) kísérőin kívül többek között a kihallgatásra várók tartózkodtak.  Nevét arról, a terem sarkában beépített fa forgóajtóról kapta, amely a Tízek Tanácsán belül működő, rettegett és korlátlan hatalmú Tre Capi (Hármak) illetve az Inkvizíció szobáiba vezető titkos átjáró volt, s ha nyílott, ritkán jelentett jót az itt előzetesben tartózkodónak.

2014 nyár P1460902 Velence Sala della Bussola

Ennek a terem mennyezetének a dekorálását is Veronesére bízták, a jó kormányt megtestesítő ábrázolás feladatával. A San Marco megkoronázza a három erényt központi képe ma már itt is csak másolata a Louvre-ban található eredetinek.

2014 nyár P1460907 Velence Sala della Bussola Az igazságszolgáltatás rendszerébe tartozó egyéb testületek termein is átvezet a séta útvonala, amelyek vagy eredeti helyükön, vagy éppen csak kiállított tárgyaik (fegyverek) révén idézik egykori szerepüket: Cenzorok (fő feladatuk a választási csalások kivédése) terme, az Avogaria (cca. közösségi ügyvédek, de hozzájuk tartozott a nemesség Aranykönyvének, ill. Ezüstkönyvének a vezetése is) terme, avagy a Negyvenek Tanácsa,
a tengeri (marittima) és később a szárazföldi (ferraterma) Velence fellebbviteli bíróságának helyiségei a Sala della Quarantia Civil Vecchia ill. Sala della Quarantia Nova. A kijárat előtti utolsó termek az ékszerdoboznak titulált Sala dello Scrigno, ahol azon bizonyos Libro d’orot és Libro d’argentot is tartották, továbbá a Sala della Milizia da Mar.

2014 nyár P1460914 Velence

2014 nyár P1460919 Velence

kollázs,Le Magistrature

Velence, Palazzo Ducale séta útvonal

És a Quarantia termei már ismét az első emeleti szárnyakba hoznak, s immár nem kerülhetjük el azt a látványosságot, amelynek minden előzőekben bemutatott szépség és gazdagság csak felvezetője volt. Velencei Köztársaság fénye és dicsősége megtestesítőjeként, már csak méretei folytán is – Európában az egyik legnagyobb,
53 m hosszú, 25 m széles és 12 m magas – oszlopok nélküli nagyterem -, s benne felbecsülhetetlen értékű műkincsek halmazával tárul fel a főfrontján a Canal Grandéra (másikon a belső udvarra) tekintő hatalmas Sala del Maggior Consiglio, vagyis a Nagytanács ülésterme.

2014 nyár P1460936 Velence Sala del Maggior Consiglio

S percekig nem tudjuk szemünket levenni arról a jelenségről, amely az egész Dózse palotában folyamatosan meglep minket: a mennyezeti kiképzések hihetetlen pompája,
a faberakásos szerkezetek elképesztő gazdagsága anyagban, aranyban, mívességben – s feltehetőleg súlyban is. Fel sem tudjuk mérni azt a szellemi és fizikai ráfordítást, amellyel egy ilyen cizellált és rafináltan összetett “képkeretet” életre keltenek. Hiszen ezek csak mellékszereplői a még magasabb rangúaknak szánt, beléjük helyezett festmények egyedi és megismételhetetlen káprázatának.

Az ezt megelőző, leégett palota mennyezeteit, még a gótika ízlésének megfelelően, alapvetően csillagokkal hintett, kék égbolttal díszítették.

2014 nyár P1460940 a Velence Sala del Maggior Consiglio

Miután 1297-ben a Nagytanács le- és felváltotta az addigi Népgyűlést (Conciot, vagy Arengot), ahová hivatalos volt a kereskedőállam minden szabad polgára, ám innentől egyre növekvő szerepet és befolyást az arisztokraták nyertek, s gyakorlatilag az államot patriarchális oligarchiává alakították, melyben a legfőbb hatalmat a Nagytanács gyakorolta.

2014 nyár P1460940 a Velence Sala del Maggior Consiglio

A Nagytanács választotta meg a magisztrátus és a többi tanács tagjait, eljárt a köztük felmerülő vitás kérdésekben, törvényeket szavazott meg, büntetéseket szabott ki, valamint kegyelmi jogkört gyakorolt. A Nagytanács létszáma eleinte 300–400 főt tett ki, s tagjai közé elvben választható volt bárki, aki a szükséges szavazatokat megszerzi. Mivel a gazdagabbak meg tudták vásárolni a szavazatokat, ez lassan eldöntötte a Tanács tagjainak hovatartozását, mivel soraikból kiszorultak a kevés vagyonnal, vagy azzal egyáltalán nem rendelkezők.

Már a kezdeteknél is kimutatható, hogy a mandátumok több mint fele csupán 27 család birtokában volt, amely arányok később sem változtak. A zártkörűvé alakulásra a pontot az 1314.-ben létrehozott Libro d’oro, azaz az Aranykönyv tette, amely tartalmazta azon nemesek névsorát, akik jogosultak voltak belépni a Nagytanácsba.  Azon kivételes esetekben, amikor tanácsba hivatalból kerültek be személyek – ugyanis automatikusan tagokká váltak pl. a Kistanács, Quarantia és a Szenátus szereplői – azoknak azonnal nemesi rangot adtak. A Nagytanács létszáma folyamatosan emelkedett, s a 14. században már meghaladta az ezer főt. Ezek a teremben meghatározott rend szerint, hosszanti sorokban felállított padokon, egymásnak háttal ültek, míg a magasított pódiumon a dózse és a köztársaság vezetői (Signoria) foglaltak helyet.

Joseph_Heintz_dJ (1600-1678)_Sala_Maggior_Consiglio_Venezia

Üléseiket vasárnaponként tartották, melynek a nyitányát a San Marco harangja jelezte.

De ebben a teremben vette kezdetét a dózsék választása is, mely második szakaszában átvonult a szomszédos, a piazzettai szárnyon levő Sala dello Scrutinioba. A terem ugyanakkor éppúgy lehetővé tette ünnepségek és bálok megrendezését, mint ahogyan itt adtak 1574-ben  3 000(?) vendég részvételével ünnepi ebédet III. Henrik (az utolsó Valois) francia királynak a tiszteletére.

Végül ebben a teremben köszönt le könnyek között 1797. május 12.-én a Nagytanács utolsó hivatalos összejövetelén Ludovico Manin dózse, miután Napoleon csapataival bevonult a városba és kíméletet nem ígérve követelte a hatalom átadását. A Tanács ezen az ülésen megszavazta saját maga feloszlatását és a Serenissima megszünt létezni.

A gyönyörű terem azonban túlélte a történelem viharait, s ma is megcsodálhatjuk mindazt a szépséget, amit az 1577. évi pusztító tűz utáni helyreállítás eredményezett.

A terem első díszítését képező, 1365-től, a kor legkiválóbb mesterei által (Gentile da Fabriano, Antonio Veneziano, Michelino da Besozzo, Alvise Vivarini, Jacobello del Fiore, Michele Giambono, Vittore Carpaccio, Tiziano Vecellio, Paolo Veronese és Jacopo Tintoretto) létrehozott egyedülálló művek elpusztultak. A padovai mester Guariento di Arpo Paradicsom című nagyméretű freskója helyére, az elnöki pulpitus mögé, Tintoretto hasonló című olajfestménye került, amely az egész falat betakarja, s a maga 7 x 22 m-es méretével a művészettörténet egyik legnagyobb felületű olajképe.

2014 nyár P1460946 a Velence Sala del Maggior Consiglio

A munkát eredetileg Veronesere bízták, aki Bassanoval együtt el is kezdett dolgozni a kép tervein (melyből részletek ma is láthatóak az Ermitázsban, illetve a Lille-i Musée des Beaux-Artsban), ám halála megakadályozta annak befejezésében. Ezután nyerte el a feladatot a hetvenes éveiben járó Tintoretto, aki műhelye segítségével 1588 – 92. között dolgozott rajta.

2014 nyár P1460947 Velence Sala del Maggior ConsiglioUgyanígy a mennyezet alatt az első 76 dózse portréjával futó frízt is az ő neve alatt jegyzik, azonban itt fia, Domenico segített be a munka kivitelezésébe. A dózsék kezükben tartott irattekercsen az általuk végbevitt legjelentősebb tettek felsorolását tartják. Mégis, mondhatjuk a sors fintoraként, ma az egyik leginkább ismert név azé a Marino Faliero dózséé, akinek képe helyett árulás vádja miatt büntetésből csak egy fekete leplet festettek.

Az itt látható 76 dózsét követő 42 dózse – Lorenzo Priulitól (1556-59.)
Ludovico Maninig (1789-97.) – portréi folytatódnak a szomszédos Sala dello Scrutinioban.

Kollázs, Nagytanács, történelmi 3

A falakat körben Velence hivatalos történetírása szerinti nagy jelentőségű események képei díszítik, különböző festők által formába öntve. A belső udvarra néző falon (a Paradicsom ábrázolásától indulva) 12 képben Velence szerepét a Pápaság és Császárság
Andrea Vicentino - Zára ostroma 1közötti harcokban (1176-1177.) festették meg, többek között Benedetto és Carletto Caliari (Veronese fiai), Leandro és Francesco Bassano, Jacopo és Domenico Tintoretto, Jacopo Palma il Giovane, Andrea Vicentino.

Ezek a nevek részben ismétlődnek a szemben levő, Molóra néző hosszú fal epizódjainál, a IV. Keresztes hadjárat (1201-1204.) eseményeiről. Ez utóbbiak illusztrálásához mellékelten kiemeltem Andrea Vicentinotól a Zára ostromát.

A Paradicsommal szemben levő, Piazzettára tekintő fal közepén Veronese egyik legutolsó műve, Velence győzelme Genova felett (1379-81.) kapott helyet, melyet 1586-ban fejezett be.

Ritorno_vittorioso_da_Chioggia_del_doge_Andrea_Contarini - Paolo Veronese

S ezzel már mindenről szóltam, csak a terem fénypontját képező mennyezetről nem.
A mennyezet közepén három (két ovális között egy négyzetes) képet mindkét oldalról
6-6 kisebb övez, egymással szemben párba állítva.

2014 nyár P1460941 Velence Sala del Maggior Consiglio

A festményeket 1578-1585. között, Nicoló da Ponte dózse időszakában készítette összesen négy művész: Jacopo Tintoretteo, Paolo Veronese, Jacopo Palma il Giovane és Francesco Bassano. Témáikban többnyire az erényekből és a velencei harci hősiesség egyedi példáiból merítettek, míg a központi panel a Köztársaság megdicsőülését allegorizálja. Ez utóbbihoz készítettem egy kis áttekintést segítő kollázst:

Nagyterem mennyezet kollázs

Veronese csodásan világító színei, alakjainak dekorativitása és életszerűsége képét számomra kiemelik az összes többi közül, s teljesen elbűvöl.

Nagyterem mennyezet kollázs

Igazából ezen a ponton már nem is akarunk és szinte nem is tudunk többet befogadni.
De még itt a kanyarban, az 1520-és 1540. között épített Piazzettára néző szárnyban,
itt leselkedik a Sala dello Scrutinio, amely az 1532. óta itt végzett szavazat számlálásokról kapta nevét. Eredetileg nyilvános könyvtárnak szánták, ahol a Petrarca és Bessarion bíboros által a Köztársaságra hagyott értékes kéziratokat tervezték tartani. Ezek azonban
a Biblioteca Marciana megépültével más elhelyezést nyertek, s a terem maradt a nevében meghatározott fő felhasználási körrel, s a különböző bizottságok ülésterméül. Falait Velence harci – kiemelten tengeri – sikereinek egy-egy győztes csatája ábrázolásával díszítették, de ebbe már részleteiben nem is megyek bele, beszéljenek inkább a képek:

2014 nyár P1460954 Velence Sala dello Scrutinio 2014 nyár P1460952 Velence Sala dello Scrutinio2014 nyár P1460953 Velence Sala dello ScrutinioS ezzel a szépségek felsorolásával lényegében végeztem is volna.

A Dózse Palotán belüli séta magában foglalja azonban a híres-hírhedt börtönök meglátogatását is, miközben magunk is átmegyünk és kitekintünk a Sóhajok hídján, de a folytatást már egy következő fejezetben tervezem közreadni ;-).

CIMG4932 Mari

Advertisements

elismondom névjegye

nő/female
Kategória: építészet, Irodalom, Művészet, Olaszország, Utazás
Címke: , , , , , , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s