A hetedik nyomában

mozaik3.2

Már egy ideje keresem a szálat, amire felfűzhetném azokat az élményeimet, amely ennek a nyomtalanul eltűnt intézménynek az elhelyezéséhez hozzásegít, elvezet. S hetek óta újrafogalmazom, mert képtelen vagyok – röviden – a saját ámulatomat visszaadni.
Ezért ma eldöntöttem: olvasó naplót írok.

Mit gondolsz kedves olvasó, mi a köze ennek a két épületnek egymáshoz?

Király u 71 - K színház

Én az első helyén szívesebben látnám ma is a Király színházat, mondjuk szépen megőrzött formában, a Király utca 71-ben. Merthogy a Király utcának a Nagykörúttól a Városliget irányában futó, a belvárostól távolabb eső szakaszán nyitott meg 1903-ban az, a Budapest színháztörténetében kitörölhetetlen lapokat jegyző színház, amelyről ma már az átlagpolgár legfeljebb csak a véletlen folytán szerez tudomást. Ehhez feltehetőleg hozzájárul az is, hogy a színház épületét 1941-ben lebontották, melyről a korabeli filmhíradó is beszámolt.

bontás

A színházépület kapcsán azonban mai szemmel nézve eléggé érthetetlen a helyszín, mely ezáltal Budapest hetedik állandó színházának a címét jelölte. S itt valóban aláhúzandó a mai szemmel megkötés. A Király utca ugyanis a Sugárút (mai Andrássy út) megépültéig
a belvárostól gyakorlatilag főútvonalnak számított az egyre népszerűbb Városerdő /Városliget irányába. Nyüzsgött itt minden, zsúfolt üzletek, forgalom, s az 1870-es évek derekától nagyszámú (jobb-rosszabb hírű) mulató nyílt meg házai aljában, udvarában.

király u, rajz

Talán olvasóim emlékeznek még a Mikszáth Tisztelt házi tudósításait felélesztő írásaimban () is megidézett Kék Macskára, azaz Blaue Katz-ra, amely az első orfeumként (= olyan mulatóhely, ahol a közönség asztalok mellett fogyaszthatott, míg a színpadon v. a parketten artistaszámok, énekes színművek, kuplék váltakoztak) vonzotta válogatott közönségét, köztük a legnevesebb vendégként számon tartott walesi herceget is.

A századforduló táján pedig lezajlik Budapest polgárosodása is, hatalmas építkezések folynak mindenütt, gründerzeit ez minden vonatkozásban, technikai újdonságok, a sajtó fokozott térhódítása, a polgárok növekvő és gyors információ igénye, mozgalmassá váló színházi élet jellemzői e kornak. A nagyvárosi struktúra a kulturális intézményrendszer átalakításának és bővítésének igényét is maga után vonja. Hol van az már, amikor a Széchenyi idejében tervezett első Nemzeti Színház helyszíne, a mai Astoriánál város Vígszínház_1897peremének számított, s az 1896-ban megnyitott Vígszínházat is az első hónapokban elkerülte a publikum. Körülötte csak kietlen táj, telkek és malmok, némi mocsárral és Tüköry úr sörgyárával; a kétes egzisztenciák
csavargók tanyájaként számon tartott vidék volt.
A polgár félt a Tüköry gát környékére kimerészkedni, hisz tudta, hogy évek óta ott garázdálkodik a híres polgármester öregedő fia, Ráth Karcsi és terrorista bandája, míg fel nem épült a Lipót kőrút új paloták sorával.
A Vígszínházzal s az utána egy évvel létrejött Magyar színházzal megjelennek az első kapitalista jellegű üzletszínházak, s közönségük erősödik, s vágyik az újításokra, s lépést kíván tartani a külföldi divatokkal, bemutatókkal is.

S ennek a kornak zseniális színházi embere Beöthy László (1873-1931.), aki fiatal színházigazgatóként megalapítja a Király színházat, s darabválasztásaival, sztárok, írók, zeneszerzők felfedezésével és azok színpadra állításával színháztörténetet ír. Nem túlzás azt sem állítani, hogy a magyar operett műhelyét ő teremti meg. Kacsóh Pongrác János vitézét 689-szer játsszák, a Csárdáskirálynőt a bécsi bemutató után már 1 évvel a Király színpadán is zajosan ünnepli a közönség, s később Honthy Hannában is ő látja meg a szikrát. De a Királyban játszott darabok is eljutnak Londontól az USA-ig, mert neves színház impresszáriók figyelik Beöthy bemutatóit.

Beöthy László, a Nemzeti színház új igazgatója

Hát róla olvasó naplóznám ki Kellér Andornak Bal négyes páholy címen megírt Beöthy László életregényét, ahol a kortárs és szemtanú hitelességével tár elénk hús-vér embereket, kelt életre egy elsüllyedt, s számos részletében korosztályom előtt fehér folttá retusált világot.
Ezen mostanában egyre többet bosszankodom, hogy az élet számos színét, jeles (magyar) közszereplők személyét “titkosították” előlünk, mivel esetleg a koruk nem azt a politikai színt hordozta, ami az uralkodó rendszerben kötelező volt. Mindig lebénít a felismerés, hogy milyen mesterségesen, s behozhatatlanul butított korosztály vagyunk.

Fantasztikus figurák villannak fel egy-egy pillanatra, mint a merev, ám jellemes
gróf Keglevich, aki mikor észreveszi a párizsi Operában (hol máshol, nem a mában élünk!?), hogy a társaságában levő hölggyel egy fiatalember tolakodóan viselkedik, párbajt provokál utóbbival. Másnap segédei sopánkodva jelentették, hogy az ifjú francia márki nem párbajképes, mert váltóhamisítási eljárás folyik ellene. A gróf viszont ragaszkodott a lovagiassági szabályokhoz, ezért megváltotta az ellenfél 18 ezer frankos “sarát”, s immár nem volt akadálya a tőrpárbajnak….

Felvezetőnek csak ennyit szánnék, mert természetesen nem tudom egy bejegyzésbe a szűkített változatot sem bezsúfolni. Remélem lesz kedvetek végigkísérni a Beöthy László körül folytatott sétámon, ami után lehet egy kibővített Király utcai kirándulást is teszünk.

Most azonban még visszatérnék az egykori épülethez.

Márkus GézaA színház épület a fotón megörökített megjelenését Márkus Géza építésznek köszönheti – ismertebb munkái még: a kecskeméti Cifra palota, a Népopera= ma Erkel színház – aki az egy évadig itt működött és ismételten csődbe jutott Somossy Orfeum meglehetősen csúnyának mondott épületét kellett a funkcióhoz alakítsa. (A Somossy Orfeum hírnevét igazából előző helyén, a Nagymező utcában, a mai Operett színház épületében működtetett éjszakai mulatója révén érte el.)

A Király színház homlokzatát két szfinxszel díszítette, amelyek szerinte zenét sugároztak az egész házra, s a homlokzat mögé tágas, üvegtetővel fedett előcsarnok került. Ez már bizonyára jelentős változás volt az előző komor, fazsindelyes épülettel szemben. Az 1250 férőhelyes színház belső kialakításánál is aggályos gonddal jártak el, ahol a színpad 140 négyzetmétert foglalt el. A belső térről a Budapesti Hirlapban megjelent leírásból, s egy 1926. évből fennmaradt helyár plakátról alakíthatunk ki némi elképzelést.

király nézőtere

A Rákosi Jenő által 1881-ben alapított napilap leírása alapján a nézőtér három egymás mögött emelkedő lejtőre tagolódott. A földszinten huszonnégy széksor fért el hatszáz hellyel, a magasföldszinten négyszázan, az első emeleten pedig ötszázan tudtak leülni a piros bársonyhuzatú, öblös székekben. A nézőtér két oldalán páholyokat is kialakítottak.
A terem bármelyik pontjáról jól lehetett látni a színpadot, mert a teret nem tagolták oszlopok. A csillárokkal, nagy tükrökkel díszített előcsarnokban helyezték el a ruhatárt.

Amíg azonban eljutottak a megnyitásig még súlyos harcokat kellett megvívni…

király_színház_plakátok

Reklámok

elismondom névjegye

nő/female
Kategória: építészet, Irodalom, kultúrtörténet, Magyarország, Művészet
Címke: , , , , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

2 hozzászólás a(z) A hetedik nyomában bejegyzéshez

  1. ..Németh László.. szerint:

    ….köszönöm….és még annyit,hogy a rendszer váltás elött az új “modern” épület udvarának hátsó részén az akkori “Újpesti Dózsa” sportegyesület vívó terme is volt.Fiam oda járt edzeni…Különben az épület külső utcai és belső udvari homlokzatát jellegtelennek semmitmondónak tartom a környező épületek között….az a stílusa,hogy stílustalan….hangsúlyozom,…én véleményem…..A szép stílusos épület elbontásáért más felel….vagy ahhoz is van sztori ?? még egyszer köszi…

    • elismondom szerint:

      Igen, leírom a Király színház hulló csillagai fejezetben. A csődbe ment színház épületét nem sikerült már kiadni, s a telek értékesítésével tudtak a tulajdonosok pénzhez jutni.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s