Egy színház születik (A hetedik)

mozaik3.2

Mint igértem, leginkább olvasónaplót kívánok írni.

S Kellér Andor ragyogó könyve igazából minden részletében lebilincselő.
Rögtön az indulásnál megismerjük a századforduló tipikus bohém-dzsentri figuráját, aki
a kártyaasztalnál elszenvedett 24 órán belül kifizetendő veszteség után, hol máshol, törzskávéházában tűnődik a történteken és lehetséges következményeken.

Bajor Gizi Színészmúzeum 068

Önkéntes huszárhadnagy, kezdő hírlapíró – otthonos az úri világban, sajtóban és színház tájékán.Vesztett 6 700 forintot, kevesebb mint feléért háromszobás házat lehetett akkor venni Újpesten, irigyelt havi fizetése, a 180 forint ehhez képest csepp a tengerben.

A kor, mely számunkra már teljesen eltűnt világ, szintén egy átalakulóban levő társadalom metszete, a már nemességüket inkább csak címeikben – tartásukban, viselkedésükben – mint vagyonukban őrző emberek – másrészt a feltörekvő, vagyonosodó új polgári réteg egymás mellett élése, fokozott magyar nemzeti öntudattal és hihetetlenül pezsgő, napi izgalmakkal szolgáló újdonságokkal.

Ezen, még nemesi előnévvel rendelkező osztályból származott Beöthy László édesapja,
a magyar irodalomtörténet területén nagy érdemekkel rendelkező Beöthy Zsolt,  – családja nem tévesztendő össze, a Mikszáth Tisztelt ház -beli tudósításaiból megszeretett
Beöthy Aldzsi bihari (besenyői) ágával, – akiről e helyütt legtömörebben gyászértesítőjén keresztül szólhatok:

Beöthy Zsolt gyászjelentés

E gyászos esemény előtt készült korábbi fotó megőrizte számunkra még mindkettőjük (atya és fia) fotóját, amelyet a Vasárnapi Ujság egy 1911. évi száma közölt:

Beöthy_László

A kulturális élet koncentrált színhelye a főváros, a sajtó, könyvkiadás, színházi élet jelentős véleményformáló szerepét jelzi ezek növekvő jelenléte.

A millennium éveiben a postai terjesztésű időszakos sajtótermékek száma 182 millióra nőtt, melynek 68 %-a Budapestről indul útjára. A rendelkezésre álló 1912-13. évi adatok szerint, e hatalmas és folyamatosan növekedő példányszámú kiadványok száma eddigre közelíti a 2 000-et melyből 1 551 magyar nyelvű.

1900-ban Budapesten a statisztika 560 nyomdaipari vállalatot mutatott ki, 1910-re ez tovább nő 754-re, ám ebből mindössze 13 nagyüzem, mely a munkáslétszám (11-12 ezer fő) 42%-át foglalkoztatta. A sajtóorgánumok differenciálódnak, politikai profiljaik határozottabbakká válnak, a polgár érdeklődéséhez szabott irodalmi és ismeretközlő anyaggal. Szemere Miklósnak 1906. évi parlamenti felszólalása szerint Budapesten
39 napilap jelenik meg, amely számmal nemcsak Bécset, de Berlint (36 napilap)
és Londont (25 napilap) is megelőzi.

Olyan fejlődés ez, amely felerősíti az irodalmi hajlamú emberek, értelmiségiek Budapestre áramlását. A fővárosban 10 év leforgása alatt, a századforduló évére megduplázódik a hírlapírók száma (579), 1910-re pedig eléri a 760-at. Köztük találjuk a kor magyar irodalmának legjobb alakjait is.

S 1896. október 13.-án a kor legsajátosabb budapesti sajtótermékeként, Rákosi Jenő akkori sajtócézár, megjelenteti az Esti Ujságot, az első, kifejezetten olcsó bulvárlapot.
Az 1 krajcáros – négyoldalas – csak a rikkancsok által terjesztett gyors (és friss) információs hírforrást délután 4-5 között dobták utcára, 70-80 ezres példányszámban.

MCP- Rikkancs

És nem véletlenül kanyarodtam ebbe az irányba, hiszen Rákosi Jenő, a nagy súllyal bíró, befolyásos napilap, a Budapesti Hirlap alapítója, 40 éven át főszerkesztője és állandó cikkírója – anyai ágon volt rokona hősünknek, Beöthy Lászlónak, s egyben élete számos fordulópontjában fontos támogatója.

Rákosi_Jenő, bS itt tennék is egy kitérőt az eredeti történettől. Rákosi Jenő (1842-1929) ugyanis annyira meghatározó – még ha sok tekintetben ellentmondásos – személyisége volt a kornak,
s akit a mi közelmúltunk annyira agyonhallgatott, hogy nekem számos meglepetést okozott, amikor a hirtelen róla legyűjtött anyagokba belenéztem. Talán a legfrappánsabb és legtömörebb jellemzést a következő Sipos Balázs által megfogalmazott sorok adják róla:

“Ady Endrét utálta, támadta a Nyugatot és általában a modern magyar irodalmi irányzatokat. Megálmodta, majd harcosan propagálta annak a Magyarországnak a tervét, amelyben harmincmillió magyar (és jóval kevesebb nemzetiségi) él.
A Tanácsköztársaság alatt, 77 évesen, börtönben ült, a következő évtizedben pedig a revíziós mozgalom egyik vezére lett. És „zsidóbarátként” utálta őt a szélsőjobb. 

…És akiről halálakor azt tartották, hogy népszerűsége csak Kossuthéhoz hasonlítható. …Ám a népszerűség és a hatalom ilyesféle magasságából a majdnem teljes elfeledettségig eljutni jelentős teljesítmény.”

Ő az én olvasatomban pedig a kibontakozó polgári társadalom azon ágát képviseli, aki vasakarattal, szorgalommal – és tehetséggel jutott el egy Vas megyei elszegényedett gazdatiszti udvarból a társadalmi elismertség és vagyonosság azon fokáig, amelyet kizárólag saját munkájának, elhivatottságának köszönhetett. (Részletesen: Wikipédián, vagy Mikszáth-i költőiséggel előszavában a Rákosi Jenő regénye:
A legnagyobb bolond elé – http://mek.oszk.hu/07700/07704/  )

Rákosi acsádi szülőháza előtt

Hatalmas életművet hagyott hátra, mégsem hallott róla nemzedékünk mást, legfeljebb Ady-val vívott, dühödt vitáját, mint egy letűnt korszak reprezentatív alakjának negatív Színházi_Hét_1910-1.példáját. Pedig már 1912-ben megjelentetett írói munkái megtöltöttek 12 kötetet, kezdeti színművei, fordításai (Shakespeare), önmagában 60 év választékos stílusú publicisztikája, mely úttörő szerepet vitt a magyarosabb újságírói nyelv létrehozásában, bizonyára rejtett annyi értéket, hogy említést érdemelne.
Hiszen még egykori ellenfelei, a Nyugatosok is fejet hajtottak sírjánál, s nekrológjában Schöpflin Aladár így ír:  ” …a millennium körüli évek ideje, Rákosi aranykora volt. Ő az ország első publicistája, legnépszerűbb embereinek egyike, lapja a legnagyobb, majdnem kizárólagos publicisztikai hatalom, amelyben egész társadalmi osztályok hittek csaknem naiv bizalommal. Amit a nyilvánosság embere elérhet, azt Rákosi mind az ölében hordotta”.

Rákosi a BH erkélyén

A mértéktartóan haladó, progresszív fiatal íróként a deákpárti Reform lap elindítója, mindvégig ragaszkodik a szabadelvűség klasszikus formáihoz, kiegyezéskor pedig a koronázási ünnepségen az általa írt darabot adják elő. Az Akadémia levelező és
a Kisfaludy társaság rendes tagja, Budapest második magyar kőszínházának, a Népszínháznak egyik alapítója, majd első igazgatója. Már itt sokat tett a magyar nyelvű színjátszás meghonosításáért, térnyeréséért. A német színház gyengítésére olyan vezércsellel élt, miszerint szerződött minden Párizsban sikeres darab – ezeknek van ekkor legnagyobb keletje – budapesti előadási jogára a Népszínház javára.
(A tisztéről 1881-ben leköszönt színigazgató később azt írja, hogy a pesti embert “magyarul sírni és magyarul nevetni” a Népszínház tanította meg.)

Népszínház, 1877 (Fellner és Helmer)

Apja még Kremsner néven kerül Magyarországra – ő és testvérei 1867-ben veszik fel a Rákosi nevet – s az asszimilációja olyan fokú, hogy a nemzeti eszme fanatikus híveként élethosszig küzd a magyarság és a magyar nyelv térnyeréséért. Ennek egyik megnyilvánulásaként mindent magyarosít, melynek aztán olyan mókás görbületei is keletkeznek, mint pl. Viktor Emánuel olasz király nevének általa használt Győző Manó formája. Sok hasonló, mára már csak megmosolyogtató idegen név alkalmazásai közül azonban még mindig élő nyelvünkben Verne Gyula író nevének használata.

Már a huszadik század hajnalán némileg anakronisztikusan hathatott, egy illúzió szolgálatosaként, egyenes derékkal. Amely eszmét felkarolt, elhatározottsággal s nagy munkabírással haladt megvalósításáig (Vörösmarty szobor, Otthon – kör). Jól élt, de vagyont nem gyűjtött soha, nem kért semmiféle stallumot, büszke csak az 1896-ban,
a millenniumkor kapott nemesi címre (mindszenti Rákosy Jenő), s az 1902 -ben elnyert főrendi tagságára volt.

BH címsor

Nacionalizmusa révén aztán hosszú élete (élt 87 évet) során egyre inkább közel kerül
a politikai hatalomhoz, s a reakcióhoz. Ám sosem azonosul az antiszemitizmussal, s szembefordul a zsidóüldözéssel, s harcol a kirekesztés minden formája ellen.

 Trianon sokkja után már csak egyetlen cél foglalkoztatta, s az aggastyán sajtóvezér a revizionizmus élharcosává vált. Ez az eszme, ami szoros kapcsolatot teremt közte és az angol Daily Mail bulvárlap tulajdonosa, Lord Rothermere között, aki 1927. júniusában  “Magyarország helye a nap alatt” címen nagy figyelmet ébresztő cikket jelentet meg a békeszerződések felülvizsgálatáról. A magyar ügy felkarolásáért a magyar nemzet
– hiú reményekkel – és hatalmas hálával fordul az angol lord (polgári nevén Harold Sidney Harmsworth) felé, aki hazájában származása, nehéz természete és különcsége miatt az elit köreiben nem élvezett különösebb megbecsülést. Kultuszában talán Rákosi Jenő ragadtatja el legjobban magát, amikor javasolja, hogy a lordot válasszák meg magyar királynak(!).

Halála után aztán ez a lord tesz ajánlatot egy Kisfaludy Stróbl Zsigmond által elkészítendő Rákosi szobor finanszírozására, amelyet igen nagy gyorsasággal el is készítenek. A szobor avatására 1930. november 30.-án kerül sor, a New York palotával szemközti kis téren, egykori tevékenységeinek fő színhelyei – a Népszínház illetve Hírlapvállalata (József krt. 5/ Rökk Szilárd u.4.) közelében.

RJ kollázs

Ma már az 1949-ben beolvasztott Rákosi szobor helyén egy faun szobor áll, az egykori Népszínháznak, majd Nemzetinek se híre, se hamva – s legutoljára a sajtószékház esett át többszöri metamorfózison, míg fővárosunk újabb modern plázával gyarapodva ismét elvesztett egy darabot régi arculatából.

Metamorfozis

Nos, ez az a Rákosi Jenő, aki az általa összefogott, a sajtóban csak Szent Családként emlegetett együttest soha nem engedte óvó szárnyai alól, s a család tagjainak útját az általa legmegfelelőbbnek ítélt módon, amennyire tehetségétől – és befolyásától telt, egyengette. Egyik sem eshetett el, meg se botolhatott. A Szent Család összefogása teremti elő azt az összeget is, amely a fiatal, súlyos kártyaadósságba keveredett hősünket megmenti az öngyilkosságtól az életregény indításakor.

Rákosi Jenő szülei elszegényedése után 7 életben maradt (eredetileg a testvérek száma 12) testvérére volt gondja. Tehetséges tollú öccsének, Viktornak – aki Sipuluszként vált neves zsurnalisztájává (http://nol.hu/archivum/20131102-sipulusz-1423433 ) korának, szerkesztői asztalt és  Kakas Márton élclapot biztosította.

Kakas Márton kollázs

Rákosi_Viktor-_Sipulusz történetei

Húgát, Rákosi Szidit színiiskolába íratva, majd annak szerepeket juttatva indította útjának. De a családnak még további tagjai is közeli kapcsolatban voltak a színházzal – másik húga férje Evva Lajos, a Népszínház igazgatója, majd pedig a Magyar Színház alapítója, harmadik húga, Rákosi Ida jelmezszabója lett az Operának, Nemzetinek és Népszínháznak. S mellékesen szerkesztette még a Divatújságot. Ida férje, az akkoriban sikeres népszínmű szerző Csepreghy Ferenc.

S Jenő bácsi az, aki a jogra beiratkozott, de ott egyetlen előadást sem látogató unokaöccsének, Beöthy Lászlónak 1891-ben íróasztalt ad  lapjánál, aki így Sipulusz mellett tanulja a szépírás szabályait, s saját ifjúi merészséggel hágja át az addig elfogadott hírszerzési módszereket. Az emberkerülő, Budapesten vendégszereplő olasz művésznő, Eleonora Duse szállodai szobájába pincérként bekopogva készített riportját átvette a világsajtó, miként később a szerb királyi pár – Obrenovics Sándor és Draga Masina – meggyilkolásának 1903. évi beszámolóját is, mellyel lefőzte a világ minden pontjáról a szerb fővárosba sereglett újságírókat.

Eleonora Duse különböző szerepekben VU 1904 205

szerb király gyilkosság kollázs

A fenti két dátum között azonban Beöthy László tesz már némi kirándulást a színház világába, ahol részben tapasztalatokat gyűjthet későbbi nagy művének működtetéséhez,
de már ekkor is kiütköznek különleges képességei, melynek leginkább köszönhette későbbi sikereit.

beöthy 1893_album_kép_5

A szintén Rákosi dinasztia alapítású, Izabella téri színház, mely napjainkban kapta vissza eredeti nevét, a Magyar Színház, Evva Lajos irányítása alatt kezdte meg első évadját
1897-ben. Beöthy László Rákosi Viktorral közösen három darabot is ír a színháznak. Közös darabjuk, az Aranylakodalom, az első igazi siker a színházban, s a fiatal hírlapíró a próbákon is feltűnést keltett eredeti tanácsaival, ötleteivel. S az ifjú is megpörkölődik a színház világától, s nem tart sokáig, hogy gyakorlatilag megszökik a szerkesztőségből, s
25 évesen a Magyarka (akkori becézése) művészeti igazgatója lesz.

Magyar_Szinhaz_1897

Magyar Színház Aranylakodalom_jelenet_2

Különös rendezői módszere volt: nem sokat bíbelődött a részletekkel, megmagyarázta a lényeget és fanatizálta a hatása alá került színészeket. A társulat rajongott érte, fáklyát gyújtott színészei agyában. Ha énekelt hamis volt, képtelen volt egy taktust híven eldúdolni, de előre megállapította, melyik dalból lesz sláger. Új igazgatóként divatossá tette a magyar szerzőket, írókat darabírásra tüzelte. Magyar operett darabokat mutatott be, s fiatal tehetségeknek nyitotta meg intézetét: a 24 éves Huszka Jenő egyik példa erre. Színészeket nevelt – Rózsahegyi Kálmán, – és fedezett fel: Fedák Sári. Utóbbit édesanyja színinövendékeinek vizsgadarabján látja meg a kórusban, egymondatos szerepkörben, miközben Szidi mama egyfolytában Nagy Bellát, Jókai későbbi feleségét protezsálja nála.

Rákosi Jenő karikatúra VU, 1901. 054Aztán élesedő vitái a színház pénzügyi igazgatóival, szakításra vezettek
2 év (1898-1900.) munka után. Úgy ment el, ahogy színházi emberhez illik, remek abganggal.
Aztán visszasompolygott Jenő nagybácsi Otthon – körben tartott
cercle-jéhez, ahol vallomására az öreg csak annyit mondott:
otthagytad, jól tetted. Az íróasztalod még ott van a szerkesztőségben.

S visszament újságírónak.

Ám hamarosan újabb nagy ajándékot kap a sorstól – aki ezúton is Rákosi Jenő alakjában jelenik meg: a szemtelenül fiatal Beöthyt 27 évesen kinevezik a Nemzeti Színház igazgatójának. Ez a két év is hatalmas kihívásokkal – és jelentős újításokkal, nem kevés sikerrel jár – de két év után innen már dicstelenül távozik. Párizsig meg sem áll, ahonnan ismételten a család orákuluma hívja vissza, s újabb rövid sajtókarrier után, Szidi mama nyughatatlan kutatása kikövezi számára az utat a saját színház: a Király színház beindításához.

Beöthy_album_kép_1

Ezeket a történeteket azonban már átteszem a következő fejezetbe.

Reklámok

elismondom névjegye

nő/female
Kategória: kultúrtörténet, Magyarország, Művészet
Címke: , , , , , , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s