Tánc a térképen 1900 körül (Király színház)

mozaik3.2

Még egy, de már közvetlenebb kitérő a Király színház története előtt.

Budapesti_czim-_és_lakjegyzék_1880-1928Kicsit elbogarásztam a Franklin-Társulat már említett czím- és lakjegyzékeiben, amelyek 1880-és 1928. között jelentek meg, hogy részletesebb (Kellér Andor feljegyzésein túl) adatokat nyerjek a színházalapító, Beöthy László mozgás- és élettereiről.

Azt, hogy 4 éves koráig (1877.) hol lakhattak, amely évben szülei elváltak, és Rákosi Szidi kiköltözött Beöthy Zsolt lakásából, nem tudom.
Sőt, Beöthy Zsolt jelenik meg legkésőbb a lakcímjegyzék egyes évszámaiban, s akkor is először az Akadémia u.1., majd az Arany János u.1. sz alatt, ami nyilvánvalóan az Akadémia-i tagságával ill. tisztségeivel összefüggő lakóterek voltak. Ezután ő 1898-tól haláláig az Erzsébet krt 9-11 sz. alatti címmel szerepel, ami nem más, mint a New York palota ( http://hu.wikipedia.org/wiki/New_York-palota ) címe. Ezen bár meglepődtem,
– s nem először- de itt rögtön érdemes visszaemlékezni rá, hogy a századfordulós nagy építkezések döntő része bérházépítés volt, esetlegesen aljukban üzlet – vagy egyéb hasznosítással.
S valóban, kis keresgélés után újabb forrásokból kiderül, hogy  a New York Biztosító társaság 1892-ben adott megbízást egy fényűző bérház építésére a körúton. A népnyelvben rögtön palota megnevezést elnyert épület földszintjén, a legendás kávéház mellett kaptak helyet a társaság irodái, az emeleten pedig hosszútávú bérletre elegáns lakásokat alakítottak ki. Az épület sarkára, a magasba a new-yorki Szabadság szobor kicsinyített mása is felkerült.

“A New York Palota a New York Biztosítótársaság felkérésére, Hauszmann Alajos, Korb Flóris és Giergl Alajos tervei alapján épült. Az épület gyöngyszemét, a
“világ legszebb kávéházát” 1894. október 23-án nyitotta meg Steuer Sándor*, egy híres kávés família tagja. Az impozáns épület legpompásabb része a földszinti kávéház lett, aminek ablakai mellett stílusosan 16 bronzból készült ördögi faun – “El Asmodáj” a kávé és gondolkodás ősi alakja – tartotta a lámpást, ezzel is hirdetve a New York kávéház szellemiségét. A méltóságteljes épület az olasz reneszánszra támaszkodó, eklektikus stílusban épült, melynek enteriőrjeit is a historizáló eklektika jegyében tervezték. Csupa márvány, bronz, selyem és bársony volt minden, a pompázatos összhatást sokan II. Lajos bajor király palotájához hasonlították. A mennyezetet Mannheimer Gusztáv és Eisenhut Ferenc csodálatos pannói díszítették, a bejáratnál szökőkút, a termekben velencei csillárok kápráztatták el a látogatókat. A kávéházban a női- és játékterem
mellett, a “mélyvízben”, egy biliárd terem is helyett kapott. A pesti szóbeszéd szerint a megnyitó napján Molnár Ferenc játékos kedvű újságírótársaival együtt
a Dunába dobta a kávéház kulcsait**, hogy az éjjel-nappal nyitva legyen.”     (http://epulettar.hu/projekt/new-york-palota-budapest)

*  = A már itt is említett, Múzeum krt-i Fiume kávéház tulajdonosa Steuer Gyula
** Saly Noémi ugyan ezt a legendát a már 2 bejegyzéssel ezelőtt említett Fiume Kávéház kapcsán eképp meséli: “…..betért egy fiatal társaság: Tóth Béla, Rákosi Viktor és egy egész hadravaló újságírótojás. Oly fergetegesen érezték magukat, hogy nem voltak hajlandóak tudomásul venni a zárórát, Sipulusz egyszerűen kivágta a kulcsot a hóba. (Ez a história tevődött át a Newyork megnyitására és Molnár Ferencre, aki akkor 16 éves, rövidnadrágos kamasz volt, és semmiféle írócsoport élén nem dobált semmit sehova.) “

New York Café, kollázs

Hát, ha nem is éppen az édesapja látogatása kapcsán, de Beöthy Lászlónak is napi terepe lett a New York asztaltársasága.

New York palota IMG_1618 2016.02.22.

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

A szemtanú közvetlenségével így ír a kezdeti évek New York kávéházáról Kellér Andor:

A kávéház termeiben már az első években is a szellem előkelőségei az alvilág sötét erőivel találkoztak…Az osztálykülönbségek itt úgy oldódtak fel…, mint tűzben a vas. Furcsa, szél nem járta szellemiség uralkodott a New Yorkban, a nomád semmittevés, a holnappal nem törődés, a hagyományokkal és tekintélyekkel szemben való fickós tiszteletlenség vállalása, sőt kultusza.
Mindez csak a falakon belül volt érvényes, a törzsvendég, kilépve a kávéház ajtaján, félelmesen hasonlítani kezdett az átlagos szürke halandókra.

És ebben a körben nem kikerülhető személyiség Reisz Gyula, a főpincér – akit Kellér eképpen jellemez:

Reisz Gyula ingyen reggelit és tízkoronás aranyat szolgált fel a költőknek, ha A Hét-ben megjelent versük szép volt, és kifizette a tehetségesnek tartott színészvendége lakbérét. Akadt író meg művész, aki több száz feketével és irodalmi imbisszel tartozott neki. Gyula főpincér hite nagyban erősítette vendégei önbizalmát. Tisztelték az aprópénzt csörgető főpincért, aki azzal a kutató szemjárással tudott figyelni, amely csak főpincérek és hajóskapitányok sajátja.

Az alábbi fekete-fehér fotónak sajnos már nem találom a forrását, illetve a készítésének évét, de feltételezhető, hogy időben közelebb esik azon évekhez, amiről most beszélgetünk, mint az általam készített színes felvételek. Ez a körút – Dohány utca sarok feliratú kép gyakorlatilag épp a New York kávéházat hagyja ki a látóteréből, ami tőlünk jobbra esik.

korut-dohány u sarok

Tehát 4 éves korától – feltehetőleg önállóvá válásáig anyjával, Rákosi Szidivel élt.
Rákosi Szidi nevénél bejegyzett lakcímek pedig igen sokszor egyeznek Rákosi Jenőjéével. Készítettem egy kis térképet különböző jelölésekkel, ahol a piros Rákosi Szidi lakóhelyeit,
a zöld Rákosi Jenőét (ill. egy db sötétzöld= Népszínház u. 33. a nagybácsi, Viktor vagyis Sipulusz lakcímét), a kék Beöthyét ill. lila gyakoribb ismert tartózkodási helyeit jelölik.

A térképrészlet Budapest 1896.évi térképéről származik.

1896. évi Bp térkép részlet 1 jk

Édesanyja 1882-ig a Zerge u 13.-ban van bejelentve. Ez a mai Horánszky utca, s ez a ház még arról is nevezetes, hogy utolsó két évében, 1868. szeptemberében bekövetkezett haláláig, itt élt Szendrey Júlia is. Mai formájában a ház H13 logo alatt futó Diák- és Vállalkozásfejlesztési központ, bármit is értenek ez alatt.

Horánszky 13. DSCF6532

Horánszky 13 kollázs

1882-1886-ig Rákosi Szidi lakcíme Bodzafa utca 39, míg ugyanezen időszakban Jenő, a bátyja a Bodzafa u. 4-ben lakozik. Újabb nyomozás: ez a Rökk Szilárd utca előző neve volt. (Aztán elővettem az összes ujjamat, míg kiszámoltam az azóta kettéosztott utcán, – eleje most Somogyi Béla utca – hogy ez ma csakis a Rökk Szilárd u.13. házat jelölheti. Már csak a fotózás után került elő a korabeli térkép, ami igazolta számításaimat 🙂 ).

S azt már viszont a puszta véletlennek köszönhetem, hogy a lakcímjegyzék különböző évjáratait lapozva felfedeztem, hogy ugyanezen a címen voltak 1890-től hosszú évekig bejelentve Lechner Ödön és Pártos Gyula is!

Azt, hogy az általam mai állapotukban lefotózott épületek mennyire felelnek meg a Beöthy László korabelinek, nem tudom. Ennél a háznál sem, amely a rajta lévő tábla szerint az itt működött Bábaképző Intézet igazgatójának dr. Kovács József professzornak a jóvoltából épült újjá, 1945. után.

Rökk Szilárd u 13. DSCF6519

1888-1898-ig azután előbb Bodzafa, azután Rökk Szilárd u 4. szám alatt jelenik meg az édesanya címe, Rákosi Jenőével együtt. Erről a változásról közelebbit az egykor.hu Sajtópalota posztjában olvashatunk:

1880_-as_helyrajzi_térkép“A József körút elején korábban álló öt ház helyén az 1890-es években három szecessziós bérpalota épült: a 3. alatti ház 1893-ban,
az 5. már 1890 körül, a 7. 1896 körül.
Az 5.szám alatti ház (pontosabban előbb annak Rökk Szilárd utca 4. felé néző traktusa)
Rákosi Jenő Budapesti Hírlap című napilapjának, majd hírlapvállalatának székházaként létesült, szerkesztőség, kiadói hivatal, nyomda befogadásával.”

Ugyanezen forrásból merítettem a korabeli fényképeket, amelyek alapján könnyedén bele tudjuk képzelni magunkat hőseink világába.

Illetőleg az első kép Corvina kiadó Budapest Krónikája című könyvéből az egyik kedvenc képem.

lóvasút

Sajtópalota_,_József_krt_5

Sajtópalota_,Rökk_Szilárd_u

A következő 1956-os képet már inkább csak a kuriózum kedvéért teszem ide, valamint azért, hogy ez a kép az épületről még sokunkban élhet. S itt a kép csücskében még látható a Népszínház épületébe 1908-ban beköltözött – s generációmnak már csak ezen a néven ismert, Nemzeti színház egy darabkája.

Sajtópalota,_1956_egykor.hu

Mára már az egykor.hu leírásában nevezett épületből csak a 7. szám él, annak is csak a homlokzata, mivel mögötte már teljes terjedelmében az új Europeum épületegyüttese húzódik.

József krt P1510787

Ezen időszakban teszi le az ifjú Beöthy az érettségi vizsgát/1891./ a piaristák – Váci utcai – gimnáziumában. Tudjuk, ekkor éri a hozzátartozókat a sokkoló hír kártyaszenvedélyéről.

piaristák gimnáziuma, kollázs

1898. évtől Rákosi Jenő már folyamatosan a József krt 5. szám alatt szerepel a lakcímjegyzékben, egészen 1910-ig, amikor elköltözik az I. kerületi Lisznyai utca 11-be. Viktor öccse marad hű végig a Népszínház utcai címéhez, amely ház a Népszínház utca/ Nagyfuvaros utca sarkán 3 utcai frontot képezve így fest. A Népszínház utcai elágazás bal oldalán – ahol a villamos épp kifut a képből – már a II. János Pál pápa tér (korábban: Köztársaság tér, 1896-os térképen Új vásár tér) szellős parkja tekint be.

Népszínház u. 33. P1510776

Szomorú ház ez, amelyben élete utolsó 15 évében paralízisben szenvedő Sipulusz 1923-ban kilehelte a lelkét.. A történetről Rákosi Jenőnek a BH vezércikkében írt búcsúztatójában olvashatunk gyönyörű sorokat, amely így kezdődik:

„Szerkesztőnk már évek óta minden hét második felében elküldött Rákosi Viktor
lakására megkérdeztetni, lesz-e vasárnap tárca. Mert Rákosi Viktor már, gondolom, nyolcadik éve, hogy nem jött ki a lakásából. Nem mondom, hogy siralomház volt az ő lakása; inkább mondom, hogy családi kripta volt, mert költők lantjára méltó angyalok állták őt körül és tettek-vettek körülötte: felesége, gyermekei… Most is megkérdeztük, lesz-e tárca vasárnap. És ő mosolyogva üzente: ez egyszer nem lesz. Nem érek rá.
A kötelességnél egyetlen létező fontosabb dolog vár ezúttal rám: meg kell halnom….” Folytatása elolvasható a következő link 105-108.oldalán:  http://mtdaportal.extra.hu/books/sule_antal_rakosi_jeno_elete_es_muvei.pdf

Rakosi_viktor_dolgozoszobajaban

Beöthy László 1897. január 23.-án nőül veszi Blaha Lujza lányát Soldos Sárikát, akivel egy 4 szobás Kerepesi úti lakásba költöznek. A lakcímjegyzékben 1898-ban már mint újságíró szerepel, címe Kerepesi u 63.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Kutatásaim szerint a ház két évvel korábban készült el, s Weinréb Fülöp és
ifj. Spiegel Frigyes  közös alkotása, akik Budapesten elsőként alkalmazták a szecessziós dekorációs elemeket, bár inkább a bécsi Art Nouveau Otto Wagner által meghatározott stílusjegyeit követve. Jóllehet éppen ez a házuk nem igazán egyezik az említett vonulattal.

blahasári 1901 ,forrás- fényiratok

S ezen időszaki lakcímei felderítése során botlottam egy újabb meglepetésbe, éspedig Blaha Lujza címe kapcsán. (Előzőleg azt hittem itt lakott ifjú nejével.) Blaha Lujza címeként ugyanis Kerepesi út 21. szerepel – úgy látom ebben az időszakban mindenki előszeretettel választott lakást a munkahelye, az ő esetében a színház közelében. Ezúttal is lelkesen kocogtam a Rákóczi úton a megfelelő irányba, mígnem az Uránia mozi előtt földbe gyökereztem. Ez áll ugyanis a 21. szám alatt.

Bp.Uránia 2011.09.09.

Képeim különböző években készültek, s a két fotózás között az Uránia felújításon, s színváltoztatáson is átesett.

Uránia 2014. április P1430895

Természetesen kerestem a magyarázatot a meglepő bérház hasznosításra. S íme ahol rábukkantam: http://www.urania-nf.hu/epulet :

„A zárt-sorú beépítésben álló négyemeletes, historizáló stílusú épület eredetileg lakóháznak készült, jelenleg alsó két szintjén mozi található. […] Az 5 tengelyes,
1-3-1 ritmusú főhomlokzat a quattrocento végi velencei palazzók áttört, légies, erőteljes fény-árnyékhatásra épülő homlokzat- kiképzését követi, de az architekturális tagozatok díszítése mór jellegű.

Egyéb - urania_magyar_tudomanyos_szinhaz (1900 február)

Rimanóczy Kálmán építőmester 1895. nyarán nyújtotta be a tanácshoz Kerepesi úti építkezésének engedélyezési kérelmét. A négyemeletes bérház és a vele kapcsolatosan kialakított hangverseny- és táncterem terveit  Schmahl Henrik műépítész készítette …a kettős funkciójú épületnél a szórakoztatásra szánt helyiségek mellett az utcai front három emeletén lakásokat építettek. A hasonló rendeltetésű építmények között – sem a színházaknál, sem a mulatóknál – nem ismerünk hasonló együttest.

Uránia 2012.aug.30. P1150890

Uránia 2012.aug.30. P1150899

Uránia mozi IMG_0271 2014. november

Uránia 2012.aug.30. P1150928

…A rendkívül sokszínű budapesti historizmusban is külön hely illeti meg a hamburgi születésű Schmahl Henrik (1846-1913.) műveit. A kései historizmus egyéni stílussal rendelkező mestere kőművesből küzdötte fel magát önálló építésszé. Ybl Miklós mellett dolgozott a Fővámház és az Operaház építésénél.
A 90-es évek elejétől fokozatosan kialakította saját, összetéveszthetetlen stílusvilágát, melyet a velencei gótika és a mór díszítőelemek tettek jellegzetessé.
E jeles művész olasz és német reneszánsz stílusú munkái az átlag fölötti érdekes, igényes alkotások, későbbi egyéni modorú épületei jellegzetesek, összetéveszthetetlenek, csak rá jellemzőek. Az Uránia egyedülálló.”

Uránia mozi IMG_0272 2014. november

Uránia 2012.aug.30. P1150942

Uránia 2012.aug.30. P1150956

Kicsit hosszan idéztem, és talán aránytalannak tűnhetnek nagyszámú illusztrációim, de imádom ezt az épületet. Úgy gondolom ennyit érdemes róla tudni. No meg azt is, ami még most következik:

“… Belsőjében a keleti jelleg a mindent elborító ornamentális díszítésnek, aranyozásnak, a sötét és misztikus fényviszonyoknak köszönhetően erőteljesebben érvényesül.

 A szerkezeti és a dekoratív elemek többségének kialakítása illuzionisztikus: semmi sem az, aminek látszik, szinte minden festett gipszből készült:
a “famennyezetek”, a konzolok, a pillérek borítása. A falak ornamentális kifestése is megtévesztő, tapéta hatását kelti.”

Uránia dekorálása, kollázs

Noha Beöthy László itt nem lakott, de anyósánál feltehetőleg megfordult – illetőleg
1903-ban, annál a bizonyos csúfos bukásánál jutott némi szerep az Urániának is, amit a Sada Yacco utazó japán színtársulat kérésére és részére kibérelt, s itt is korrupcióval vádolták meg.

Az épület egyéb helységeiben egyébként most is “bérlők” laknak. Így a két felső emeletet a Színház és Filmművészeti Egyetem hasznosítja, míg a díszterem mögötti, belső udvari fronton irodák kaptak helyet.

Válása utáni, s Magyar színház-beli tevékenysége fennmaradó ideje alatt, 1899-1900. években neve a lakcímjegyzékben hol a Rökk Szilárd u. 4, hol a József krt 5. cím mellett szerepel, vagyis ő is beköltözött ekkor a “Szent Család” főhadiszállására.

Innen helyileg sem volt messze a Rákosi Jenő elnökletével működő Írók és Hírlapírók Otthon Köre, mely kinőve 1891. évi alapítási helyét (a Múzeum krt-i Fiume kávéházat, szemben a Wikipédián s egyéb helyeken hibásan átvett budai Fiume hotel hivatkozással, s az átmeneti New York kávéházi bérelt helység után) 1898-ban a Dohány utca 76. sz alá költözött, s további 23 évig működött ebben az épületben.

otthon kör tisztség viselői

Dohány u 76 - Otthon Kör Dohány u P1510763

Az itt megvásárolt ház a klub céljainak megfelelő átalakításával csakúgy, mint később a Király színháznál is, Márkus Gézát bízták meg, aki a kétemeletes eklektikus székházon belül otthon kör -Forrás- Photoblog- Utazó 63579-1371820537-7tetszetős tereket alakított ki.
A legpompásabb a nagyterem volt, de helyet kapott itt többek mellett könyvtár, írószobák és játszó- és biliárd terem is.

Erről sommásan később Tersánszky Józsi Jenő a következőképpen ír:

Hivatalos jellegét véve, nem lehet állítani, hogy az Otthon-körben nem zajlottak le nagy horderejű és nagyon értékes társadalmi, irodalmi, politikai összejövetelek, valamint magas szintű műsoros ünnepélyek, ámde tény az, hogy az Otthon létfönntartó, mindennapos látogatottságát két nagy kártyaterme hozta össze.

S ehhez alkalmam van egy illusztris társaság arcképcsarnokát is mellékelni, egyik beltagjuk, Feiks Jenő karikatúrái alapján.

otthon_kör_karikatúrák_1917_3 Forrás Forrás Színházi Életotthon_kör_karikatúrák_1917_2 Forrás Forrás Színházi Élet
S valóban, vacsora után hajnalig tartó kártyacsaták folytak a különtermekben és alig akadt olyan író és újságíró, aki nem látogatta meg ezt a helyet. Természetesen az évek során Beöthy László is törzsvendége lett a klubnak, mint ahogy az új helyre, az Esterházy u. 3.-ba (mai Puskin u.) költözés alkalmából Harsányi Zsolt Színházi Életben írt búcsúztatójában az alábbi sorokban emlékezik meg róla:

…és Jellinek Aurél, a világkerekségnek ma legkitűnőbb és legkedvesebb háznagya, aki valóban rejtélyes egyéniség, mert mindig mindenütt ott van az Otthonban és mindent nagyszerűen elintéz, mégis ráér naponta játszani azt az immár legendás piké-pártit Beöthy Lászlóval, amelynek indulására csak a legöregebb emberek emlékeznek s amelyben a különbözet szakértők szerint még mindig nincs több tíz koronánál, mert egyformán jól játszanak.

Az épület nagy részét a háború idején mintegy 1917-ig – Molnár Ferenc javaslatára – hadikórházzá alakították át, ma pedig az Országos Cigány Önkormányzat székhelye.

A Dohány utcának ez a fele, amely a Nagykőrút és a Rottenbiller utca között húzódik, talán kevésbé változtatta arculatát az új, 21. századi mintájú beépítések hatására, s ha végigsétálunk rajta, még mindig van valami régi Budapest hangulata.

Dohány urtcai pillanatok, kollázs

A fordulat nagy éve, a Nemzeti színház igazgatójává történt kinvezésétől kezdődően a színház bérházában lakott, a Múzeum krt 2. szám alatt. És megint belebotlottam a bérház problémába. A Nemzeti színház is ugyanis eredetileg egy szabadon álló épület volt.

Nemzeti szinház, 1845 k. L.F. Montini kőnyomat IMG_1109Ez látható azon, az általam sajnos igen rosszul fotózott, Kiscelli múzeumban található, 1845. körüli években készült kőnyomaton, amit itt csatolok. (Klikkelve nagyítható.)

Az 1870-es években történt, Szklanitzky Antal vezette korszerűsítések idején építették hozzá az épülethez
a mai Kiskörút felőli oldalra, illetőleg a színház és a Pannónia szálló közötti rövid szakaszra a négyemeletes lakóházat. A Nemzeti Színház Alap bérházára, jobban mondva a jövedelmére azért volt szükség, mert a színház deficites volt, tekintettel a kicsi nézőterére. Még teltházas előadásoknál sem tudta ugyanis kitermelni a működtetéséhez szükséges jövedelmet.

Nemzeti, VU 1855

A véletlen ismét segített: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár honlapján találtam egy fotót a bérházzal körbeépített színházról, amely kép számomra eddig egy soha nem látott részlete a Rákóczi út Múzeum körút egykori sarkának.

Nemzeti_színház_és_bérháza

A Beöthy idejekori utca látványáról megközelítő képet nyerhetünk egy 1911. évi színezett képeslapról is, amelynek balsarkánál még belóg valami a Nemzeti színház bérházának épületéből.

Kossuth L. u - Astoria kereszteződés; egykor.hu

Nemzeti színház és üléstere, kollázs

Nézzük csak meg ezt a bejegyzést, a nemzet első drámai színházában igazgatónak lenni, nem kicsinység!

1901-02_színházak_2

1902-03_színházak_1

Még felleltem egy archív fotót gyűjteményemben, ami bizony már csak a pusztulás szomorú látványát tárja elénk azonos helyszínen, 1933 körül.
Rákóczi u. 4. Üzletsor a régi Nemzeti színház bérházának maradványában 1933k.6949S a következő, 1903-1904. évek lakcímbejegyzéseiként már a Gyöngytyúk u. 7. található Beöthy László neve mellett, ahol nyomorult anyagi helyzetére való tekintettel, immár 3 fős, Babával gyarapodott családja számára, kicsiny lakást bérelt. A Gyögytyúk utcán a mai Gyulai Pál utcát tessék érteni, annak is a kép jobb oldalán látható, középső (sárga ) épületét.

Gyulai Pál u P1510799

Érdekes módon a Rákosi család szinte végiglakta ezt az utcát. A legelső megjelent lakcímjegyzék, 1880. évi szerint még Rákosi Jenő lakik itt a Gyöngytyúk u. 13-ban, amely az utolsó, szép kupolás ház, a Kőfaragó utcába torkolló sarkon. A házat egyébként saját használatra tervezte Gottgeb Antal, az 1860-as évek egyik legtöbbet foglalkoztatott építésze Pesten. (Számos bérházon kívül ő tervezte a Piarista gimnáziumot is.)

Gyulai Pál utca 13 P1280668

Nem tudom, hogy olvasóimnak is feltűnik-e, minél többet “táncolunk” ezen a budapesti aszfalton, egyre több egymásba fonódó névvel, kapcsolódó vonatkozással találkozunk. Rákosi Jenőnél is eltűnődtem azon, hogy mielőtt átköltözött volna Budára, bizony itt a pesti oldalon is igen behatárolt területen mozgott, úgy tűnik meglehetősen ragaszkodott
a Józsefvárosnak, ezzel a pár utcával leírható részéhez. Hiszen önéletrajzi jellegű publicisztikáiból tudjuk, hogy mint sikeressé váló újságíró, a Vas u. 12.-ben, gyakorlatilag a Kőfaragó utca következő sarkán álló házban élt, s ide gyűjtötte maga köré kiskorú, nevelésre, taníttatásra szoruló testvéreit. Feltételezem, ide a Gyöngytyúk utcába egyenest erről a Vas utcai címről érkezett.

Rákosi Szidinek pedig 1902-től bejegyzett lakcíme a Gyöngytyúk u 1./illetve a Kerepesi u. 29. ami egy és ugyanazon sarokház a Rókus kórházzal szemben.

Rókus templom P1140656

Talán itt mondható el, hogy a legkevésbé változott a látvány az akkori időkhöz,  – és Klösz György 1900. évi felvételéhez képest, inkább csak dúsabb lett a lombozat, s ezáltal zöldebb a tér.

Klösz György 1900

Rákóczi u. 29 P1510810

Rákosi Szidi itt működtette indításakor a színiiskoláját is, mint ahogy az az 1901-1902-es címjegyzékből is kitűnik.

1901-02,_r.sz._sziniiskolaBeöthy már ekkor is gyakran látogatta anyját, kinél módja volt akár a szininövendékeket is közelebbről megismerni, akik közül egyik – másik ott is lakott Rákosi Szidinél. Ez volt a helyzet Fedák Sári esetében is, akit gyakorlatilag kezdő korában ő látott meg, s így elég közeli kapcsolatot is tarthatott vele.

Talán a lakás ablakából láthatott hasonlóan idilli felvillanásokat. A Semmelweis szobra (Stróbl Alajos, 1906.) mondjuk eredetileg az Erzsébet téren állott.

Rókus tér P1080683

Rókus templom P1140654

Rókus P1150878

S ezzel el is érkeztünk gyakorlatilag az utolsó állomáshoz, amely új címe az 1905. évi kimutatásban jelenik meg, az erzsébetvárosi Jósika u. 2 sz. alatt. Ez a lakcím egyértelműen a Király színház létrehozásához köthető, hiszen a Csengery utcán egy saroknyira oda lehet sétálni. Eleinte még édesanyja is ezen a címen szerepel, aki azonban később a Király színház melletti, Király utca 73. számú házba költözik, sziniiskolájával együtt.

Csengery 2, kollázs

S maga a ház, ott az első sarkon az a világoskék csipke csoda, amelynek leírásával most nem is töltenék ki több helyet, mivel utólag szintén találtam egy erről szóló blogbejegyzést a lásdbudapestet oldalán, amely még remek belső fotókat is tartalmaz.

Ennek a háznak a harmadik emeletén lakott 6 szobás, – a teljes emeletet elfoglaló -lakásban előbb mint bérlő, majd az egész ház tulajdonosaként Beöthy László családjával. Magamnak ezeket a képeket sikerült készítenem:

Jósika u.2. P1510650

Jósika u.2. P1510652

Jósika u.2. P1510651

Jósika u.2. P1510654

Tehát aki még többet szeretne látni, tekintsen fel erre a linkre:
http://lasdbudapestet.blogspot.hu/2013/07/josika-utca-2.html

S innen már csak egy végzetes állomásra vihetem el olvasóimat, az Erzsébet kőrút másik oldaláról a Kertész utcába befutó Dob utca sarkán a Fészek klubba, amely 1901. évben nyitotta meg kapuit a legkülönbözőbb művészeti ágakban tevékenykedő hivatásos művészek összefogására, alkotó szellemű eszmecseréjére, művészi és emberi kapcsolatuk szolgálatára. A Művészklub nevében egy mozaikszót rejt, melynek megfejtése: Festőművészek, Építőművészek, Szobrászok, Zenészek, Énekesek és Komédiások klubja.

Fészek klub P1510726

Fészek klub, bejárati előtér P1510729

Fészek klub, lépcsőház P1510734 Ruttkay Éva

Fészek klub, udvar, kerthelyiség P1510737

fészek

A megcélzott kötetlen társas élethez természetesen itt is rendelkezésre álltak éjszakába nyúlóan a kártyatermek, amely bakkszobáknak ugyancsak jól ismert szereplője volt Beöthy László is.

De milyen érdekes, hogy még itt is találunk újabb kapcsot, mint eddig nem egyszer az épületek között is, amelyre a lásdbudapestet blog fentiekben hivatkozott bejegyzéséből idéznék: “1902-ben, Tekintetes Bruchsteiner Rezső Úr – aki a Fészek művészklub vezetőségének tagja volt – Sterk Izidort kérte fel, hogy számára egy szép bérházat
(a Jósika utca 2.-ben) tervezzen az akkor divatos szecesszió jegyében. Az 1903. április 28-án keltezett határozat kimondja, hogy „Ház használatbavétel oly kikötéssel, hogy 30 nap alatt a ház és a helyrajzi szám tábla kifüggesztendő, továbbá ….
És ha már így háziúri minőségben megismerkedtünk  Bruchsteiner Rezső nevével, Kellérnél újraolvasva, felfedeztem róla is néhány – rá mondjuk nem annyira hízelgő – történetet, leírást. Kellér elmondja, ő volt a Fészek klub pénztárosa, akit ott Brukinak becéztek, s címtáblagyáros volt. Bruki azonban arról volt ismert, és folyamatosan nevetések tárgya, hogy rengeteg elszólást, és különböző mondatkeresztezéseket jegyeztek fel személyével kapcsolatban. Pl. mesélve, hogy egy eseménynél sokan jelentek meg, eképp fogalmazott: “Heringet nem lehetett elhajítani.”; vagy panaszkodva kocsiját gyorsan hajtó klubtársára “merészen vette a kanyarót” szófordulattal élt, de talán a legjobb: ” az élet mint a lavina, hol föl, hol le…

bruchsteiner,_1918

S Beöthy László utolsó estéjét éppen itt, a Fészek bakkszobájában tölti, mikor váratlanul és különös módon 1931 május 7.-én meghal.

Advertisements

elismondom névjegye

nő/female
Kategória: kultúrtörténet, Magyarország, Művészet
Címke: , , , , , , , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

2 hozzászólás a(z) Tánc a térképen 1900 körül (Király színház) bejegyzéshez

  1. Visszajelzés: Budapest 100 – meglepetések a Teréz körúton | Fölöttem a felhő

  2. Visszajelzés: Budapest 100 – a Nagykörút, ami eddig kimaradt | Fölöttem a felhő

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s