A bal négyes páholy – Király színház

mozaik3.2

Hát eljutottunk végre a címadó Király színházhoz – s benne a bal négyes páholy történetéhez is.

A színház indulása is volt annyira kalandos, mint Beöthy László eddigi életútja.
Anya és fia hatalmas akarattal és szívóssággal dolgoztak a színház életre hívásán, amelyhez a szükséges induló tőkét újra csak a Szent Család adta össze, illetve fedezte váltókkal.
Az épülethez könnyen hozzájutottak, s munkába állították Márkus Gézát,
” a káprázatok építészét”, a tervek megalkotására. Az épület bérbeadójának testvére, Krausz Gábor vállalkozott a kivitelezési munkálatokra. A színház felépítéséhez a kalkulációk szerint 260 ezer korona kellett. A munkálatok nagy lendülettel folytak, s Beöthy teljességgel belemerült a folyamatokba. Mindenre kiterjedt a figyelme, s aggályosan döntött apró részletekben is. Aztán az építési vállalkozó tönkrement, s a nagy dolgok levezénylését is saját kézbe kellett vegye.

király_színház_király_u._71. - Márkus Géza

Ám nem csak egy építkezés, – s közben színházi társulat szervezés, program kialakítás, s az 1903. októberére tervezett megnyitóra a próbák – nem mindennapi gondjaival kellett megküzdenie, de néhány héttel a tervezett nyitás előtt beindult az ellenséges tábor körmönfont intrikája, folyamatos támadása a sajtó hasábjain.

A támadásra találtak egy érzékeny pontot, melyet meglovagolva “Halálszínház ” címmel indult a hadjárat a Pesti Hirlap újságírója, Tóth Béla jegyezte Esti levelekben. Szerinte a színház tűzveszélyes volt, hiszen 1883. óta szabályrendelet írta elő, hogy színházat tűzbiztonsági okokból csak szabadon álló elrendezéssel lehet építeni. Ez a felvetés alkalmas volt a közvélemény befolyásolására, hiszen még frissen élhetett mindenkiben az év februárjában nagy riadalmat keltett tűzeset, amely a New York palota tetejét égette le, illetve az ún. Párisi áruház augusztusi, 13 áldozatot követelő pusztító tűzvésze.

New York palota égése, kollázs

Amíg februárban a New York palotának “csak” a padlásán pusztított a tűz, a Párisi áruház négyemeletes épülete, valamint a szomszédos ház egy része is kiégett. A város egyik legforgalmasabb útvonalának a közepén, a Kerepesi út és Klauzál utca sarkán álló épületben az augusztus 24.-én este 7-kor keletkezett tűz egész éjjel tombolt, s a tűzoltók csak másnap reggel jutottak be az épületbe, de még harmadnapon is újra fel-fel lobbant a zsarátnok a méter magasan álló romok között.

A helyszínről van egy előző évben készült képem – ami nem más, mint a mai Corvin áruházzal átellenben levő oldala a Rákóczi útnak – s természetesen ezeket a házakat sem láthatjuk itt ma már, s már ezért is érdekes lehet:

Párisi áruház égése VU 1903 250

Tudom, ennek a történetnek a részletei némileg kilógnak a fő témánkból, de Budapest történetét illetően mégis annyi érdekességet rejt, hogy kivonatolnám a terjedelmes sajtóbeszámolók néhány információját.

Párisi áruház égése VU 1903 aug.25. kiégveA mindössze 10 évvel korábban épült házat
dr. Szénássy Sándor építtette Hubert József műépítész tervei alapján, s a “Goldberger testvérek” cég vette bérbe. Az áruház a pincétől a második emeletig foglalta el az épületet, s az udvart is üvegtetővel látták el, ahol szintén árusítás folyt. Sőt a szomszédos, özvegy Kohn Árminné házának első emeletét is kibérelték, s a tűzfalakat áttörve egybenyitották a területet. Az áruval telezsúfolt helységek és raktárak kiváló tápot adtak a pillanatok alatt az első emeletig felfutó tűznek, amely valószínűleg rövidzárlat következtében keletkezett, midőn a gépész az üzletek kirakatainak világítását akarta bekapcsolni.

Párizsi Nagy Áruház

A háznak mindössze egy kis szűk kapuja volt, ahol még az üzlet mintegy 150 alkalmazottja ki tudott menekülni, ám a 3. és 4. emeleti lakásokban tartózkodó személyzet, illetve bérlők előtt a menekülési útvonal elzáródott (a lépcső is megroppant és beszakadt a hőség hatására), s így a pánikban 12 ember – köztük az egyik tulajdonos felesége, aki aznap érkezett meg siófoki nyaralásából, – a negyedik emeletről levetette magát, és vagy halálra zúzták magukat vagy a Rókus kórházba szállítást követően haltak meg. Már az első vizsgálatok megállapították, hogy a hatalmas háznak ez az egyetlen kicsiny kijárata – amin már építéskor elspórolták a betervezett tűzvédő falat – teljesen elégtelen volt, egyéb felróható hiányosságokon túl.

Beöthyék feltehetően ennek a tanulságai hatására is építenek plusz két hátsó kijáratot is a színházhoz, azonban a működési engedélyt a hatóságok konokul megtagadják.

Miközben a sajtó tiltakozott a színház megnyitás ellen, újabb szerencsétlenségek is történtek. Már csaknem befejezték az építkezéseket, mikor az előcsarnok mennyezete beomlott, másnap pedig a bal négyes páholy fölötti fal. Beöthy megeskette a szemtanúkat, hogy ezekről senkinek nem beszélnek. Az esethez tartozó történetet mondja el itt Rátonyi Róbert, mint Beöthy László megszemélyesítője:

Szeptemberben a kormány félhivatalos lapjában – amit úgymond nem olvasott senki – nyilatkozott Gullner Gyula államtitkár, hogy a színház nem nyílhat meg. Rákosi Jenő tanácsolta erre, hogy a hír megjelenését le kell sírni az újságoknál. Lázár Ödön, Beöthy titkára, s legbensőbb bizalmasa (Lázó, ahogy ő nevezte) Fröhlich János rendőri riporterrel végigjárták a redakciókat, s elérték, hogy a hír másnap nem jelent meg.

Khuen-Héderváry_KárolyDe elérkezett az október is, semmi.
Szidi mama kihallgatást kért a miniszterelnöknél, s mint anya próbált érzelmeire apellálni, eredménytelenül.
Ezután avatkozott be az ügybe Rákosi Jenő. Emlékirataiban leírt történet ugyancsak érdekes korrajz, s az eredmény, hogy gróf Kuehn-Héderváry Károly másnap személyesen ment el megvizsgálni a színházat. Minden helyiségbe bekukkantott, végigjárta a színházat, s a vizit alatt nem szólt egy szót sem. Képzelhető az érintettek feszültsége.
A miniszterelnök már fellépett a kocsija hágcsójára, amikor megfordult, s így szólt.

-Ide majd korlátot kell tenni, ha a közönség kijön, ne szaladjon neki a villamosnak.

Aztán elhajtatott. Állítólag a Király színház működési engedélye volt az utolsó akta, amit aláírt, rövid, Széll Kálmán és Tisza István miniszterelnöksége közötti hivatali idejében. November 3.-án lemondott.

Beöthy pedig a látogatás után fiákerbe ugrott, s a New Yorkba hajtatott, hol már izgatottan várták a híreket, s asztaloktól felugrálva azonnal köré sereglettek. Ő pedig szétnyitotta kabátja szárnyait, s mellényén ez a tábla lógott: ENGEDÉLYEZTÉK

fiáker Bp.törtI-VI

A premier napját november 6.-ra tűzték ki.

S mire alapozta Beöthy László színháza koncepcióját?

Fedák Sárira.

fedák zsazsa 14címlapra

Érezte, hogy nem ésszerű ennyire “egy lapra” tenni, de annyira hitt felfedezettjében és annak a színház egész addigi világát felforgató hatásában, hogy egyszerűen nem tehetett másként. Hogy a kártyás zsargonnál maradjunk, tökéletesen kifejezi ezt, a tőle származó fogalom, amely a legnépszerűbb magyar kártyajátékban, az ultiban a legfelsőbb, a mindent visz kategóriáját írja le, amint ezt a kis történet is elmeséli:

fedáksári_-_kártya-www.totszerdahelyikultura.hu

fedáksári pakli

Fedék Sári VU 1902 -rszAz ő egyéniségére alapította a színházat, aki valami gyökeresen mást nyújtott, mint az addigi publikum kedvencek. Fedák Sári mint a forgószél borította fel mindazt, amit addig megszokott a közönség, szilaj temperamentuma, groteszk merészsége, kacérul szemérmetlen volta lenyűgözte a nézőket.
A férfiak, akik abban az időben hajlamosak voltak hosszú időket elálldogálni egy megállóban, hogy lopva megpillantsanak egy kivillanó női bokát a villamosra fellépve, most megkapták a színpadon – Fedák Sári akár térdig felkapta szoknyáját, s pillanatonként változó kosztümjeiért pedig megőrültek a pesti nők. Mindenkit lázba hozott.

Fogunk mindent játszani ami jó, s mindent jól fogunk játszani, – mondta Beöthy László. A mi korunk műfaja az illúzióval jóllakató operett. A közönség csillogásban, sejtető erotikában, gondtalanságban, önfeledtségben, gazdagságban mindazt megkapja az operettől, ami hiányzik az életéből.

S szervezte társulatát, szerződtette színészeit. Primadonnája Fedák Sári, aki esti
300 korona fellépti díjjal szerződött. Többi tagját 220-300 korona között változó havi fizetéssel szerződtette. Ekkor is működött híres tehetség felismerő képessége. Midőn egy ismeretlen fiatal nőt hoztak hozzá meghallgatásra, az első két taktus eléneklése után azonnal szerződtette havi 400 korona gázsival. A fiatal művésznőt Szamosi Elzának hívták, aki hamarosan az Opera színpadának lett ünnepelt csillaga, leginkább Puccini főszerepekkel. De már a Király színházi megnyitó után vendégszereplésre hívják az Operába, ahol elénekli Carment és Cso-Cso-Szánt.

Statisztákat is nagyban Szidi mama színiiskolájából toborzott, de jöttek vidékről is. Akadt köztük néhány tehetségesnek látszó fiatal is, mint Szentgyörgyi Lenke, a remekül fütyülő Gózon Gyula, egy sovány fiú – Király Ernő, s a pompás orgánumú atléta Sárosi Andor.

Dramaturgnak Molnár Ferencet, gazdasági főnöknek Lukácsi Sándort nyerte meg.
A színház zseniális zenei vezetője a lengyel származású Konti József lett.

Az együtteshez negyvenhat tagú kórus, tizenkét tagú balettkar és harminckét főből álló zenekar tartozott még.

A próbákat hol itt-, hol ott tartották: Rákosi Szidi Kerepesi úti színiiskolájában, baráti szívességből a Fővárosi Orfeumban, vagy egy erzsébetvárosi pincehelyiségben.
S a megnyitó darab a Bob herceg szerzőinek, Huszka Jenőnek és Martos Ferencnek új operettje az Aranyvirág. A történet az ismert szerepcserés ötleten nyugszik, egy nápolyi utcai énekeslány (Fedák Sári) és az unatkozó amerikai milliomos kisasszony között.

Aranyvirág, kollázs

http://gramofononline.hu/662293045/kettos_az_aranyvirag_cimu_operettbol

A megnyitást azért halasztotta Beöthy László november 6.-ra, hogy addig kellő idő álljon rendelkezésre hirdetésre, plakátok gyártására. Plakátjain csakúgy, mint műsorlapjain mindig szerepeltette a Király színház emblémáját, mint ahogy az ő ötlete volt, hogy a Király színház minden nap friss plakáton hirdesse műsorát. A plakátok sárga színben, kék betűkkel nyomtatva kerültek ki, csak a darab címe, illetve majd a jubiláris számok lesznek kiemelve pirossal.

Műsorok

Gondja volt rá, hogy színháza mindenben különbözzön a többitől: a személyzet öltözködésében, a nézőtér világításában, az előcsarnok berendezésében.

A megnyitó után a Vasárnapi Ujságban több tudósítás is megjelenik a színház leírásával:

Beöthy - Király színház leírása VU 1903

Király szinház-1903 Békei Ödön felvétele Uj Idők nov.15.-i száma

Beöthy - Király színház VU 1903 nov. 6.

Hát így történt a Király színház megnyitása.

kiralyutca, Király színház

Reklámok

elismondom névjegye

nő/female
Kategória: építészet, kultúrtörténet, Magyarország, Művészet
Címke: , , , , , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s