Megszületik a magyar operett – Király színház

mozaik3.2

Most, hogy volt már színháza, meg kellett szülessen a magyar operett is.

S a Király színház műsorában sorra fel is tűnnek Huszka Jenő és Kacsóh Pongrác mellett Buttkay Ákos, Jacobi Viktor, Szirmai Albert, Rényi Aladár, Vincze Zsigmond és
Verő György zeneszerzők,  – szövegírókat, illetve magyarra fordítást (Lehárnál és Kálmán Imrénél is!) fémjelzik: Martos Ferenc, Bakonyi Károly, Molnár Ferenc, Heltai Jenő,
Hevesi Sándor, Mérei Adolf, Faragó Jenő, Pásztor Árpád, Bródy Miksa és Gábor Andor.

Ein Walzertraum1907-ben a Víg özvegy nagy sikerű októberi bemutatója után november végén Beöthy még egy bécsi sikerdarabbal rukkol a közönség elé. A két új osztrák komponista, Oscar Straus (nem áll rokonságban a keringőkirály Johann Strauss dinasztiájával) és
Leo Fall Varázskeringő című darabjával, amelyben a romantikus fordulatos operettmeséhez a bécsi valcer dallamait idéző zene járult.

Beöthy_Strauss és Marton

http://gramofononline.hu/2057251787/niki_belepoje_a_varazskeringo_c_operettbol

Pálmay Ilka szobor a Vár Történelmi Múzeumában - Stróbl Alajos 1889

Fedák Sári nem vállalta a Beöthy által neki szánt egyik főszerepet – másikat Petráss Sári alakította -, s mivel megelőzőleg műsoron levő Falusi Madonnával megbukott, úgy érezte elvesztette népszerűségét, s felbontva szerződését úgy döntött, külföldön próbál szerencsét. Beöthy egy általa jelentéktelennek tartott szinésznőt, Ötvös Gittát állította a helyére, akit aztán a 125. előadástól lecserélt a külföldről éppen visszatért, régi közönség kedvenccel, Pálmay Ilkával, aki eredeti nevén Petráss lány volt, s nagynénje Petráss Sárinak. (Igaz, hogy utóbbi ahol tudott, csak ártott neki.)

S az osztrák szerzőpáros operettje elnyűhetetlennek bizonyult a Király színház repertoárjában. A jegyek elővételben elfogytak, s ez is egyike lett azon sikerdaraboknak, amelyek százas szériákat futottak be a színház példa nélküli történetében.
Majd ezt követően a Hollandi lány csinál örökös táblás házakat, s teszi lehetővé a színházigazgatónak, hogy ez időben összes alkotó erejét a Magyar színház művészi átalakítására fordíthassa, mellyel majd Hatvany Lajos és a Nyugatosok elismerését is kiváltja.

Varázskeringő-1907 Király Szpalmay-holl lány

 

A sikert érzékelteti az is, hogy Beöthy
1905-től évente plusz játszási napokért folyamodik, s még 40 délutáni előadásra kér engedélyt mérsékelt helyárak mellett, a rendes színházi napok mellé. Számos, a
Király színházban játszott darab éri el a 200-300-400-500 előadást. Fennállása első
20 évében 145 bemutatót tartottak, s szinte kivétel nélkül itt kerültek színre azok az újdonságok, melyek Budapesten kívül a világ számos nagyvárosában arattak sikert, nem egy közöttük a new-yorki Brodwayn is. Szinte mindenki megfordult a Király színházban, aki valaha kapcsolatba került az operettel.

Jacobi Viktor - Strelisky felvételAz operett új, fiatal magyar szerzői, Jacobi Viktor,
Szirmai Albert és Kálmán Imre együtt jártak a Zeneakadémiára. Amikor zeneszerzés tanárukat Koesslert megkérdezték, melyik tanítványától várja a legtöbbet, így válaszolt:

A legtöbbet tud Szirmai Albert, a legtöbbre viszi
Kálmán Imre, s a legzseniálisabb Jacobi Viktor.”

A professzor nem tévedett. Szirmai ugyanis erejét megosztva, még sokáig ügyvéd-bojtárkodott is, Jacobi (1883-1921.) pedig, aki az a ritka kivétel volt, akiért Beöthy is rajongani tudott, korán meghalt. Gyakorlatilag az első világháború kitörésekor kinn reked külföldön, majd áttelepül New Yorkba, s ott is hal meg 38 éves korában.

Jacobi előadások a Király színházban 1907-ben, a Jókai elbeszélésének – Tüskerózsa címen átdolgozott –  színpadra állításával kezdődtek, s ezután egymást követték a bemutatók.
Az első igazi nagy sikert a Bródy Miksa verseire, Martos Ferenc szövegére írt Leányvásár 1911. novemberi bemutatója hozta meg.

Leányvásár kollázs

Hónapokig nem lehetett más darabot bemutatni. A zenéje nem az eddigi bécsies dallam világ, inkább az angolszász vidék felé tekintő, dzsesszes elemekkel próbálkozó, csupa slágergyanús szám. A díszletek pazar nagyvonalúsággal lettek kiállítva, s Fedák és Rátkai hottentotta dsiloló tánca pedig felülmúlják mindazt, amit eddig operett színpad táncban produkált. Külön szenzáció a két primadonna, Petráss és Fedák együtt szerepeltetése. Végeredmény: a szezonban 152-szer játsszák, mire 1912. április 12.-én leváltják a Gésák bemutatójával. A darab repertoáron maradt bel- és külföldön is, 1913-ban már a
Brodway-n is bemutatták. Sikerét kifejezi, hogy A Leányvásárt háromszor filmesítették meg: 1918, 1941, 1982 években.

De a öreg klubtagok azt is sokáig emlegették, hogy Lehár Ferenc milyen kitartóan tudott üldögélni az Otthon Kör és a Fészek olvasószobájában, Beöthy Lászlóra várakozva.
S az általában röviddel a bécsi bemutató után műsorra is tűzi az új Lehár darabokat.
(1910. Luxemburg grófja és a Cigányszerelem, 1912. Éva, 1913. A tökéletes asszony,
1915. Végre egyedül és Tűzherceg, 1918. Pacsirta). Lehár pedig nem egyszer maga dirigálja a bemutatót, illetve jubileumi előadásokat – pl. 1910. novemberben a
Luxemburg grófja 200. – és a Cigányszerelem bemutató előadását.

Király Színház, Luxemburg grófja 200. előadás

Cigányszerelem kollázs

Király, Cigányszerelem 50., Fedák -lumpolás művészete 1 -kép

A Cigányszerelem az a darab, amely miatt Fedák Sári ismét a magyar publikum elé áll. (Beöthy maga megy érte Bécsbe, miután ez alkalommal Petráss Sári szerződött el “orvul” külföldre.)Fedák Zsazsa_a_Cigányszerelemben_1911.02.  Ekkor láttak Pesten először szűk szoknyát, fekete bársonyból volt. A primadonna chantecler kalapot hordott hozzá.
A Cigányszerelemnek olyan híre lett, hogy a premier előtti napokban a publikum megostromolta a színház pénztárát.

Hogy milyen volt a Cigányszerelem, arról Fedák Sári a következőképp nyilatkozott:

Ez az isteni muzsikájú daljáték arról volt nevezetes, hogy százötven estén keresztül, százötven zsúfolt ház előtt, százötvenszer bukott meg.”

Fedák Sári a Cigányszerelem főszerepét eljátszotta a Theater an der Wien társulatával  a párizsi Vaudeville színházban is, példátlan sikertelenséggel. A párizsiaknak idegen volt ez az operett, s nem jöttek rá a magyar primadonna ízére sem. Ez azonban mit sem változtatott Fedák itthoni hallatlan népszerűségén, aminek illusztrálására kimásoltam egy oldalt a Schöpflin Aladár szerkesztésében 1929-1931-ben megjelent Magyar Színművészeti Lexikonból (katt):

Fedák_-_Magyar_Színművészeti_Lexikon

FedákSári, Cigányzerelem

Annak a furcsaságnak, hogy Lehár Ferenc és Kálmán Imre operettjeit miért is kellett lefordítani magyarra, lényegében szerzői jogi magyarázata van. Míg Magyarország 1912-ig nem csatlakozott a nemzetközi szerzőjogi (berni) egyezményhez, a magyar színdarabokat bárhol ingyen játszhatták. Ez történt többek között Kálmán Imre 1908-as évi nagy sikerű operettjével, a Tatárjárással is (bemutató:Vígszínház) – amely okokból mindkét említett szerző Bécsben telepedett le.

Léhar-in-seinem-Arbeitszimmer-März-1918

Egyéb Bécsi operett szerzők 2014-12-20_0201

Erre a gyakorlatra azonban itthon is akadt példa, ahogy arról igen plasztikus képet alkothatunk Heltai Jenő Breviáriumának következő soraiból:

A Magyar Hírlap számára nekem kellett a mindennapi négyoldalas regényfolytatást szállítanom. Franciából vagy németből fordítottam a külföldi regényeket, ezekért nem fizettek sem az írónak, sem a fordítónak…
Akkor jelent meg Tolsztoj Leónak Föltámadás című, hatalmas regénye. A Magyar Hírlap nyomban lecsapott a regény német fordítására. Az orosz írók nem csatlakoztak a berni szerzői egyezményhez, szerzői jogaikat úgy védelmezték, hogy műveiket az orosszal egyidejűleg németül is megjelentették, és német kiadójukra bízták munkáik nemzetközi védelmét. A magyar kiadók azzal utasították vissza a lopás vádját, hogy a regényt orosz eredetiből fordították. Ezt nem lehetett ellenőrizni. A Föltámadás első magyar fordítása az én munkám volt. Cselingerián Jakab, a kedves, fekete szakállas, egy kicsit furcsa örmény újságíró, lapunk balkáni szakértője segített benne. Tudott oroszul, bolgárul, románul, szerbül, mindenféle más nyelven is…Tolsztoj regényét eredetiben olvasta. Arra kellett vigyáznia, hogy fordításomban hajmeresztő hibát ne kövessek el. Mindig volt számára jó cigarettám, ennek fejében – kisebb tévedéseimet nagylelkűen megbocsátotta, annál szívesebben, mert magyarul nem tudott, és szövegemet amúgy sem értette meg.

Kálmán Imre első operettje a Király színházban 1913. január 21.-én került színre, az
1912. október 11.-i bécsi ősbemutató után.

cigányprimás_1913._ jelenet, 2. felvonás
A Cigányprimás szövegét Julius Brammer és Fritz Grünbaum írták, magyarra
Harsányi Zsolt fordította. Volt azonban 2 dal is benne, amit kifejezetten a magyar változat részére készített Kálmán Imre, illetve az előadást lelkesen együtt építő csapat. Ezek az első felvonás Fedák Sári és Rátkai Márton Haccacáré duettje, illetve Pálmay Ilka (= grófné) és Nyárai Antal (=öreg Rácz) valcer kettőse a harmadik felvonásban, s mindegyikhez a korabeli sajtó kedves történeteket fűz, nyilvánvalóan a figyelem állandó ébrentartása szándékával.

Cigánypryímás, kolázs

Ha már elolvastam, én is továbbadom: az első történet ott kezdődik, hogy Rátkai Márton egyszer vendégszerepelt Nagyváradon, ahol látott egy bihari urat amúgy magyarosan mulatni, s lumpolás közben egész éjszaka eképp nótázott: “haccacáré, haccaca!”- a szöveg mindössze ennyi, s semmi több. Ez nagyon tetszett Rátkainak s hazaérve elmondta Fedáknak, akivel már ketten szerettek volna egy olyan számot, ahol ez mint refrén megjelenik. Kálmán Imre és Harsányi Zsolt össze is dugták a fejüket, s meglett az eredménye. ( Sőt a szó meghonosodott, s további sikerszámokat szült később az orfeum porondján is.)

Cigányprimás- dal, koll.
A korabeli sajtót olvasgatva szinte belecsöppen az ember az alkotó folyamatba, ahol szerzők és primadonnák, rendezők és szövegírók olyan emberi közelségben működnek együtt és elevenednek meg, mint egy mai werkfilmben. Az ember érzi az úttörő időket, amikor életre kel a magyar operett, amelyet hamarosan olyan neves külföldi impresszáriók elsőrangú figyelme kíséri, mint a bécsi Karczag, a müncheni Drei Masken, a londoni Edwards, vagy a milánói Sonzogo és az amerikai Klaw és Erlanger.

Cigányprímás, Kálmán és RózsavölgyiAz operett librettójában valós elemek keverednek a mesével. A főszereplő Rácz Pali és fia Laci valóban híres cigányprímások a századelőn, míg a romantikus szálként beszőtt történet, mely az öreg cigányprímás ifjúságából felbukkanó, a grófnő alakját öltő egykori szerelem megidézése, erős áthallásban volt a kor botránykrónikájában szereplő Rigó Jancsi és a belga Chimnay hercegné szökése történetével. A bécsi előadásban a grófné megszemélyesítője nem énekel, ám a Király színházban ezt a szerepet az ünnepelt, szép hangú Pálmay Ilka játssza, aki kedvéért Kálmán Imre egy ekkor készülő darabjának legszebb valcerét emelte be a Cigányprimás magyar változatába.

A Cigányprímás bemutatója idejére a Király színház közönsége már kondicionálva volt a sikeres előadásokra, s gyakorlatilag a főpróba telt háza, ahol Kálmán Imre dirigálta a nyitányt, előre vetítette a szezon várható lefolyását, melyben a darab le sem került a színpadról. Természetesen nagyban hatottak Kálmán Imre melódiái, a magyaros temperamentum keveredve az indulókkal és a lágy valcer dallamával, vagy éppen, a szinte minden Kálmán operettben felbukkanó csóknóta ismert és kedvelt dallamával.

S 1913. november 6.-án a Király színház méltán ünnepelte meg fennállásának 10 éves jubileumát, sikeres darabjaiból készített válogatással.

Király színház épület, homlokzat 1904

Király színház 10 év műsorai, kollázs

Ez alkalomból a Színházi Élet méltatta az igazgató érdemeit és úgy vélte, hogy tíz esztendő elég volt Beöthy Lászlónak, hogy a Király Színházat az ország „legelőkelőbb” operettszínházává fejlessze, és megteremtse a „gyönyörűen fejlődő magyar operettművészetet”, amely immár számos nagy nemzetközi operett sikerrel dicsekedhet.

Ez évben került sor a színház nagy sikerű, két héten át telt házak mellett zajló vendégszereplésére Bécsben, s november 18.-án pedig a 400.-ik János vitéz előadás került színre, az eredeti szereposztásban. Az előadás csak nyitánya volt egy nagyszabású külföldi turné sorozatnak is, ahol a tíz esztendő alatt jól összekovácsolódott társulat sikereinek fényében fürdőzött.

A Király színház Bécsben-K

A Király Színház fennállása idején számos kitűnő primadonna és bonviván – Nádor Jenő, Ráthonyi Ákos, Király Ernő – lépett színpadra. A szubrett szerepkörben Fedák Sári és Lábass Juci aratott sikereket, a korszak legnépszerűbb táncoskomikusa pedig
Rátkai Márton volt.

Beöthyt ambicionálta a vetélkedés a korszak másik legerősebb magánszínházával, a Vígszínházzal, amely alkalmanként daljátékokat is játszott – illetve az időközben részvénytöbbséggel tulajdonába is került prózai színháza, a Magyar színháznak volt élesen figyelt ellenlábasa. Sikereire büszkén, maga vallotta, hogy

“amint a színész mindig valakinek játszik, az író mindig valakinek ír, én a Faludiaknak (Vígszínház tulajdonos igazgatói) igazgatok.”

1911_direktorok_slágerekkelKétségtelen, hogy személyiségükben és működésükben is nagyon elütöttek a konkurensek egymástól. A bátran újító Beöthy, harsogó életörömével, széles gesztusaival, mámoros szájpropagandájával nem is különbözhetett volna jobban a Faludi ház óvatos, kockázattól irtózó elvek szerinti színház vezetésétől. Kezdő szerző első darabját nem adták elő, ismeretlen színészt nem fedeztek fel, az öreg Faludi Gábor mindig személytelen volt, és fiaitól is megkívánta a háttérbe húzódást.Ők, mondogatták gúnyosan, nem mennek ki a színpadra beszédet mondani.

BL,Wikimédia

Bizonyos, hogy Beöthy volt a modern kommunikáció embere, s lelkesen üdvözölte
Incze Sándornak, először Kolozsváron indított, majd a fővárosba áthelyezett Színházi Élet című lapjának megjelenését is. Kitűnő szócsőnek tartotta, amely felfedezte a közönség elemi kíváncsiságát a színpadon megjelenő személyek, kiválasztottak – rangos és pénzes emberek – privát élete, velük kapcsolatos hírek iránt. Bepillantást adott a színházi pletykákba: ki kit miért hagyott el és ki miatt? Kitől kapott bundát a művésznő, ki vásárolt autót, ki hol nyaralt, mi történik a kulisszák mögött. (Én is sokat merítettem innen, bejegyzéseim szerkesztése során.)
A lap állandóan az érdeklődés középpontjában tartotta a színházat, ahol jól elhelyezett apró hírekkel folyamatosan éber várakozásban lehetett tartani a közönséget egy-egy küszöbön álló premier előtt. Maga Incze is új jelenség volt, a konkurens lapok úgy féltek tőle, hogy például Wolfner, az Új Idők tulajdonosa külön fizetést folyósított
Csathó Kálmánnak azért, hogy ne írjon a Színházi Életbe.

A színház társadalmi életben betöltött szerepét érzékelteti az a tény is, hogy az operett iránti érdeklődést a nagy divatcégek is meglovagolták, s a nagy bemutatókra ők
készítették a főszereplők ruháit. Ez alkalmat adott arra, hogy az operett-előadások látogatói megismerkedjenek a legújabb kreációikkal.

 „Egy-egy premier nemcsak az írónak, nemcsak a zeneszerzőnek, hanem a divatszalonoknak is a premierje. A szezon nagy divatalkotásainak sorsa is a színpadi deszkákon dől el. Míg a fülek mohón isszák be az új áriákat, és míg a szavak muzsikájától, összecsengésétől részegül meg a hallgatóság, addig a látcsövek izgatottan, mohón tapadnak a színpadra, ahol a selyem, krepdesin suhog, gyöngy csillog, ahol a legújabb toalett-szenzáció születik meg a reflektorok fényében”-írja a Színházi Élet.

Azon pedig ebben a távlatban már csak mosolyogni tudunk, hogy fentieknél sokkal hétköznapibb termékek kereskedői is plusz hasznot reméltek  a közhangulatra rácsatlakozva.

Fedák sósborszesz

fedák cipőkrém

Advertisements

elismondom névjegye

nő/female
Kategória: kultúrtörténet, Magyarország, Művészet
Címke: , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s