Fenn a csúcson – Király színház

A színház 10 éves évfordulóját tehát már egy megerősödött, a magyar színházi életben jelentős szereplőként számon tartott intézmény gárdája ünnepli 1913. novemberében.
A színház felfelé szálló pályája még mintegy 1919-ig tart, azután akárcsak Beöthy László egyéni sorsa, tagadhatatlanul hanyatlani kezd.

Beöthy és a Sybill szerzői 0- ősbemurtató 1914. 02.27.

Sybill szerzőivel, kollázs

A felszálló pályára esik még az a két operett bemutató és a hozzájuk kapcsolódó sikersorozat, amely talán legemblematikusabb magyar operettként rögződött tudatunkban: 1916. februárjában a Mágnás Miska és egy évvel a bécsi bemutató után,
1916. november 3.-án Kálmán Imre örökzöldje, a Csárdáskirálynő.

Mágnás Miska -kollázs 4

Az I. világháború kitörése a színházi életben is válságot okozott.
Inter arma silent Musae- Cicerotól származó mondás itt is érvényesült. A színházak bezártak, nem tartottak előadásokat, kölcsönt nem lehetett szerezni, moratorium volt.
A színészek szélnek eresztve tengették életüket – már akiket nem vittek el a frontra.

szinészkatonák, kollázs

A gőgös Csortos Gyula Beöthy helyettesével, Lázárral találkozva kalaplevéve kérdezte, nem tudna-e állást szerezni neki, akárcsak olyasmit, amivel napi öt koronát lehetne keresni?
A Fészekben irigykedve beszéltek Törzs Jenőről, aki bátyja villamossági vállalatánál dolgozhat napidíjasként (6 koronáért/nap). Több színész beállt villamos kalauznak.

Lázó ötlete volt, hogy konzorciumos előadásokat szervezzen a Király színházban, háborús darabokkal, mozirendszerű előadásokkal. A legdrágább hely három korona volt, s
Pásztor János szövegével Molnár Ferenc közreműködésével az akkori, háborúért lelkesedő közhangulatot meglovagolva, “Ferenc József azt izente…” címen darabot állítottak színre, melyben szerepeltették a Magyar és Király színház valamennyi tagját. S a dolog pestiesen szólva bejött, már az első napon, mozihelyárak mellett 3 600 korona folyt be.

háború

Színházi paradicsom következett el ezután. Az egész város erején felül költekezett, minden mindegy, egyszer élünk hangulatban. Budapest megduzzadt, átutazó és szabadságos katonák költötték el utolsó fillérjeiket, hiszen úgyis mennek vissza a harctérre. A színházak bármit hirdettek, a közönség előre elkapkodta a jegyeket. Bálint Dezső a Royal Orfeum tulajdonosa néhány hónap alatt lett milliomos, s a háborús konjunktúra számos darabot és szerzőt (Gábor Andor) repített magasba. 1916-ra a belépőjegyek ára elérte a békebeli háromszorosát. A Király színházban pl. a legdrágább jegy ára kilenc, a legolcsóbbé egy korona volt.

A szórakozási téboly e korszakában került színre a Király színházban 1916-ban a
Mágnás Miska (Szirmai Albert- Bakonyi Károly, Gábor Andor), és a Csárdáskirálynő (Kálmán Imre- Stein és Jenbach/Gábor Andor), 1917-ben a Sztambul rózsája (Fall Leo- Gábor Andor), 1918-ban a Pacsirta (Lehár- Martos), a Pillangó főhadnagy
(Komjáthy Károly, szöveg: Martos Ferenc- Harmath Imre, ), a Gróf Rinaldó
(Szirmai Albert- Bakonyi Károly).

1917-1918 műsoron a Király színházban

Az 1916-os év tudósításai folyamatos rekord döntögetésekről számolnak be:
a Mágnás Miska hozta a legtöbb táblás házat a színház fennállása óta, s elérve a
100. előadást – ekkor már Berlinben is sikere volt – eddig nem látott félmilliós bevételt eredményezett.

A jubileumi előadás minden nézője emlékalbumot kapott, s már a bemutató előtt
a slágernek ígérkező operettszámok szövegét, kottáját, sőt fonográffelvételét a közönség megvásárolhatta. Ez a tudatos propaganda munka már hetekkel a bemutató előtt zajlott
a Színházi Élet hasábjain, ahol folyamatosan jelentek meg információk és képek a darabról, annak szereplőiről, ugyanúgy mint ahogy még a Mágnás Miska sikereinek tetőpontján, a Csárdáskirálynőről is.

Mm album-koll

Ez az az év, amikor (igaz csak 1 évre) megszerzi Beöthy a Népopera (mai Erkel színház) bérletét is, s a sűrű munkáról tanúskodnak színházai próbatáblái és műsorbeosztása:

Beöthy_és_Népopera_9

Beöthy_és_színházai próbatáblája

Aztán ezekre a legekre tetőz rá a Csárdáskirályné – először ezen a címen futott -, melyet egy évvel, s mintegy 350 előadással a bécsi színrevitel után mutatnak be a Király színház őszi szezonjában. A darabról talán a legjellemzőbb mondat eképp hangzott:
Az egész világ két dologtól visszhangos: az ágyúdörgéstől és a Csárdáskirálynő sikerétől.”
Kálmán Imre életregényét feldolgozó film, Az élet muzsikája, 36-37. percei között érzékletes képekkel festi alá ezt a mondatot.

S Beöthy zsenije itt újabb ötlettel gazdagítja az előadás lefolyását: a szünetekben visszatért a zenekar, s miközben játszotta a slágereket, a függöny elé eresztett fehér vászonra vetítették azok szövegét, amit a közönség rögtön együtt énekelt és így meg is tanult.

Ismerős? Pár évtizede, mint japán találmányt vettük át, s gyakoroljuk a karaoke klubokban….

csárdáskirálynő_szerzői_-1916_okt._39_.hét_1.

A darab példa nélküli anyagi hasznot hozott a színháznak és szerzőknek egyaránt.
A bevételekből tíz százalék illette a szerzőket – öt százalék Kálmánt, öt százalék a szövegírókat –, egy százalékot kapott Gábor Andor, a fordító.
A Csárdáskirályné sikerében nagy szerepe volt a fordítónak, Gábor Andornak, aki nem egyszerűen fordította, hanem a magyar közönség ízléséhez igazította a bécsi librettisták művét. Gábor a pesti sanzonok mintájára írta meg a verseket, s más eltérések is adódtak:
a budapesti bemutatóhoz írt új Kálmán kompozíció a Hajmási Péter, Hajmási Pál.
(Ennél nagyobb változásokat majd 1954-ben az Operettszínház számára készült új Kellér Dezső-Békeffy István szövegkönyv hoz, amelyben az eredetinél jelentősebb szerepet kreáltak Honthy Hannának /hercegné és Feleki Kamillnak /Miska pincér.)

A Király színházi előadás egy-egy táblás házának jövedelme 6 300 korona körül volt.
Ez volt az első színdarab Magyarországon, amelyet a nyári holtidényben végigjátszottak. Az előadások száma már 1917. februárjában elérte a százat, a háború végére pedig a háromszázat. A Csárdáskirályné legkevesebb másfél millió koronát jövedelmezett, amelyből a szerzők kielégítése után Beöthy könnyedén kifizethette a sztárgázsikat, a fenntartási költségeket és még busás haszna is maradt. Beöthy dúskált a pénzben.
Képeket gyűjtött – szerzeményei felét elajándékozta. Sok szép szobra a padlásán kötött ki, kiváltotta értékeit a zálogházból, később kocsiját – amit nem is igazán használt – is lecseréltette.

A darab óriási sikerének további bizonyítéka, hogy rövidesen több, az Osztrák–Magyar Monarchiával hadban álló országban is bemutatták, s már 1917-ben láthatta a közönség az operettet Moszkvában és New Yorkban. (Magyar színháztörténet II.)

Csárdáskirálynő, 1916, -kollázs

Természetesen az előadás ismét számos szenzációt hozott mind a ruhák – még a férfikar is vadonatúj frakkokat kapott -, mind a díszletek, de a szereposztás vonatkozásában is.
A főszerepet alakító Kosáry Emmát az Operaháztól szerződtette át Beöthy, aki ezek után vissza se tért előző pályájára, s aratta fényes sikereit a könnyebb múzsa színpadán.
Külön bravúrként említik az első felvonás díszletét, amely kompletten megjeleníti egy mulató belsejét, előtérben asztalokkal és közönséggel, a háttérben pedig emeletes páholyokkal és szeparékkal.

Soha operett kiállítására annyi pénzt nem költöttek Budapesten, mint amennyit erre költenek” – írta a Színház és Divat.

Csárdáskirályné-__1916.45._3

Csárdáskirályné_-_szereposztásCsárdáskirályné-_szám_8kép

Csárdáskirályné-_szám_12

A Csárdáskirályné sikerét nem állíthatta meg semmi, sem a király, Ferenc József halála, sem a korai zárórarendelet, sem a szénszünet.

Kálmán Imre számára a Csárdáskirálynővel indult nagy sikerek korszaka valamennyi darabját, egészen 1936. évi megszűnéséig, a Király színház mutatta be Magyarországon.

Kálmán művek 1915 után

hollandi

Kálmán bajader 1922Kálmán marica_1924Kálmán I- Harsányi Zs Marica grófnő 1924

Kálmán operettek plakátjai 1915 -től

Miközben Kálmán Imre pályája felfelé ível, a Király színház története túljutott a zenitjén, nemkülönben kedvenc hősöm, Beöthy László élete is innentől sok válsággal tarkított, melynek szomorú történetét a következő fejezetre hagyom.

Advertisements

elismondom névjegye

nő/female
Kategória: kultúrtörténet, Magyarország, Művészet
Címke: , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s