A Gellért fürdő előtt – Hogy volt?

budapest-fc3bcrdc591vc3a1ros

Annyit tudunk, hogy itt mindig is voltak hőforrások. Kicsit tudományosabban, ezek a Budai hegységnek a Pesti síkságba történt lesüllyedésekor keletkezett törésvonalak mentén feltörő hévforrások voltak. A dunai termális vonalon három forráscsoport különíthető el:
a Gellért hegyi, melynek 31 forrása táplálta a Gellért, Rudas és Rác fürdők vizét, ezt szokás volt Alhévízeknek nevezni. A Felhévizekhez tartozó két forráscsoportot pedig részben a József hegyi (Császár és Lukács/ Király fürdő), illetve a Rómaifürdő – Csillaghegy környéki forráscsoporthoz soroljuk, utóbbi látta el Aquincumot meleg vízzel.

Ide vonatkozó ókori régészeti leletek legjelentősebbike a Gellért tér 3. sz. ház alapozási munkálatainál talált ún. lágymányosi éremlelet, mely a rómaiakat megelőző kelta nép,
az eraviszkuszok által, római mintára vert ezüstdénárokat és római kori érméket tartalmazott.

Eraviszkusz ház

Akkortájt a Duna még fegyelmezetlenül szaggatta szét a Gellért-hegyi oppidium előtti tájat, melyről igen beszédesen vall ez a térkép részlet:

tkp, római és népvándorláskori régészeti leletek 0002 a

A Gellérthegy színes történetéről részletesebben egy korábbi bejegyzésemben:   írok, mint ahogy a szűkebb témánk, a
Gellért fürdő is többször előkerült már egy másik, Budapest fürdőváros címmel kezdődő sorozatomban, kivonatosan:

A középkorban a gyógyvizekre telepített ispotályokban hasznosították a hévizek felismert gyógyító hatását. A Gellért vize nyolc nyavalyát gyógyító hírére akkor nem csak a helyi lakosok, de messze földről ide vándoroltak utazók, mint azt a nagy török hírmondó,
Evlija Cselebi leírásából tudjuk:

Frengisztánból (Európa) és Magyarországból kocsikon jönnek oda. A francia betegségre (vérbaj – őket máshová nem engedték be, itt fürödhettek a lovaikkal együtt) és más hétféle bajra hasznos. E fürdő használatának szabálya az, hogy mikor a test egészen vörös lesz benne, ki kell menni belőle s magát melegen tartani.

A fürdő gyakorlatilag a hegy déli meredek lábánál egy kiálló hegycsúcs alatt, bővizű hévforrások által táplált tóvá öblösödve közfürdőként funkcionált, melyet gazdag iszaptartalma miatt a köznyelv csak sáros fürdőként említett. Az ősforrás magas hőfoka miatt a a fürdő nagy kedveltségnek örvendett, s mindenféle néposztály látogatta.

A törökök magas színvonalú fürdőkultúráját a tisztasági fürdőként használt gőzfürdők, azaz hamamok, illetve a gyógyulást segítő ilidzsék szolgálták. A Gellért ez utóbbiak között, az Ácsik ilidzse néven vált ismertté, mely nevet a török építési módtól eltérő nyitott fürdő formája után kapta. 1726-ból fennmaradt rézmetszeten, a budai török fürdők keresztmetszetei mellett a romos Gellért-hegyi fürdő (I. sz. alatt) képét is láthatjuk:

1700_k._török_fürdők_metszetei

Közvetlenül Buda visszafoglalása után, a kezében levő földesúri hatalom révén a bécsi kamara nem csak Buda területére, de a legértékesebb anyagi forrásaira, így híres meleg fürdőire is kiterjesztette uralmát, jelentős csapást mérve ezzel a város gazdálkodására (Buda 1703-ban megkapja a szabad királyi város címet).
A hódoltság után megmaradt 5 fürdőből kettőt, egy 1687. március 3.-án kelt császári rendelet értelmében Lipót császár orvosa, Illmer Frigyes Ferdinánd kapott meg, melyből egyik a Gellért fürdő, akkori nevén Blockbad vagy Jungfraubad volt. Ő állította helyre a romos épületet, amely ekkor egy kupolával fedett nagy közfürdőből, s öt kisebb “törökfürdő”-ből  állt. A  tó közepén felbuzgó forrásokat égerfa cölöpökkel s szurokkal bevont védőfallal vétette körül.

Az 1709-1710-es pestisjárvány idején a gyógyító víz közelében járványkórházat emeltek, amely a század végéig fennállott, s mellette egy kápolnát is létrehoztak.
A török dúlás elnéptelenítette vidéken közben megtelepednek a rácok, s a Tabán keskeny vonalban, 38 db, sziklafalra épített kis házzal a Gellérthegy alatt is elhúzódott, melyek végpontján jól elkülönülten lenti képen látható a járványkórház/ lazarentum illetve kápolna. Körülöttük már csak szőlők, rétek és legelők vannak.

1780 k. Buda és Pest látképe

A Rákóczi szabadságharcot követő Szatmári béke (1711.) után, hosszú huzavonát követően került a Blockbad újra a város tulajdonába.

A szövevényes történet zanzásítva a következő: Lipót császár orvosa halála után,
a fürdőt egyéb budai ingatlanokkal együtt fia, Károly örökölte. Miután Illmer Károly örökösök nélkül halt meg, a fürdőre és tartozékaira Buda caducitas jogcímén akarta a kezét rátenni. Kiderült azonban, hogy Illmer budai ingatlanait bizonyos tartozásai fejében Helbling (Hölbling) Keresztély bécsi kereskedőnek engedte át.
Ezen zajlott a vita, illetve alkudozás, mely azzal záródott, hogy 1719. március 10.-én a város 3 800 Ft fizetésében egyezett meg az Illmer ingatlanok: fürdő, szőlő, szántó és rét és 2 (romos) ház fejében. Mind a vételárra, mind az igen rossz állapotban levő fürdő helyreállítására Buda kölcsönöket vett fel, amelyeket csak csekély mértékben tudott a fürdő kiadási díjából pótolni. (1720-ban 116, 1721-ben 20 (?200), 1717-ben 280 Ft, 1723-tól kezdve évi 180 Ft, 1728-tól évi 280 Ft bért kapott a város.)                            Adatok forrása: EPA- Nagy István munkája

budai_Saros_furdo_a_XIX_sz_elso_felebol_fametszet_1866

A város tulajdonában 1809-ig maradt, miközben a fürdő állaga az egymást váltó bérlők mellett csak romlik, majd nyilvános árverés útján Sagits István szerzi meg. Újabb 20 év múltán Koischor Szilárd ügyvéd és neje Sagits Zsófia jegyzik már a tulajdonjogot, akik az egyemeletes, szegényes kinézésű fürdő helyébe kastélyszerű, 400 ember befogadására alkalmas épületet emeltetnek.

Az 1820-as években még elég rossz hírű a fürdő, Schams Ferenc leírása szerint – aki a századelő első magyar nyelvű városleírása szerzője – a két város hetérái életük egy részét ott alusszák át, amit olcsón megtehetnek, hiszen a közös fürdő egy órára két krajcárba kerül, s méghozzá nem is számítják szigorúan az időt.

A Tabán különösen hírhedt volt kéjtanyáiról, ahol a fürdőkben, kocsmákban, éjszakai lebujokban kínálták szolgáltatásaikat a többnyire szegény néprétegekből kikerült prostituáltak. Számuk növekedésének kedvezett az is, hogy a fogadósok és kocsmárosok szívesen adtak hajlékot e lányoknak, akiktől üzletük fellendülését várták. Különösen ismert volt a Rudas fürdőtől a Sáros fürdőig húzódó utcasor, ahol a ház kapujában üldögélve, hiányos öltözékben, trágár dalokat énekelve próbálták az arra járót becsalogatni.
A legszegényebbek a gellérthegyi barlangokban, az ún. pincékben űzték foglalkozásukat.

1831 Bp_cityorg,_1831 első védmű

Ezt a rossz hírt próbálták az új tulajdonosok lemosni, amikor 1832-ben, a József nádor jóváhagyását elnyert terv alapján, megépítették 27 lakószobával, vendéglővel – az alsó udvarban az öt törökfürdőt és a nagy közfürdőt körbeölelő, a felső udvarban
12 fürdőszobával rendelkező épületet. A fürdő épület a körülötte levő kerttel és a fölötte lévő barlanggal összesen 2 106 ölnyi ( 7 575  m 2 ) tért foglalt el. Fürdőorvosi szolgáltatásokat biztosítottak igény esetén. A közlekedést Pestről külön társas kocsik tartották fenn.

Újbudai séta - Sárosfürdő

Az új tulajdonosok igyekezete ellenére, bár a fürdő nagy forgalmat bonyolított le, a város elegáns rétegeinek kedvenc fürdője és társasági eseményeket felsorakoztató intézménye
a Császár fürdő maradt, amelyhez a század második felében kedveltségben mindinkább zárkózott fel a Rudas. De ami a Sáros fürdővel elkövetkezett, arra bizonyára nem számítottak a tulajdonosok, de a közönség sem.

1870 kKelety Gusztáv Sárosfürdő 874.4 M 341 (1)

A  századforduló utolsó évtizedeiben a városegyesítést követő addig nem látott méretű fejlődés, urbanizáció, a fővárosi karakter kialakítása közben, a millenniumi ünnepségekre készülődve, a város új, magasabb sebességbe kapcsolt. Egymást követték az államiságot, polgári fejlődést hangsúlyozó építkezések, infrastruktúrát javító beruházások, művészeti tárgy vásárlások, szoborállítások.
Emlékezzünk csak ezen szédületes folyamat lépéseire, kiemelt építményeire: Sugárút 1884, nagykörút 1896, épületek száma csaknem megduplázódik (magánpaloták, sokemeletes díszes bérházak), Városliget rendezése, tó tisztítása, Duna medrének szabályozása és rakpartok építése, közraktárak Duna parti elhelyezése (1879-1883.), Elevátorház (1883.), Központi =Keleti pályaudvar (1884.), telefonhálózat kiépítése (1881.), általános gázvilágítás, áramszolgáltatás beindítása (1893.), teljes közlekedési hálózat kiépítése – első kísérleti villamos 1887, vízművek (1879-1880.), csatornázás (1889 – 1893.), napirenden a köztisztaság (Köztisztasági Hivatal 1894.), közegészségügy, kórházbővítések, új kórházak: Szent István (1886.), Szent László (1893.), Budapesti Önkéntes Mentőegylet (1887.), középületek, új minisztériumok (FM székház 1886.), bíróságok, intézményhálózat bővítése, fejlesztése – iskolák, tanszékbővülések, könyvtárak, tudományos élet szárnyalása – tudományos társaságok, közgyűjtemények, fellendülő hírlap- és könyvkiadás, Népszínház (1875.), Zeneakadémia (1875.), Operaház (1885.), Országház (1885 – 1904.), Igazságügyi Palota épülete (1893-1896.), Budavári palota és királyi kertek bővítése (1880-), Iparművészeti Múzeum 1896, Központi Vásárcsarnok 1897. Olyan közhelyeket már nem is említek mint a Millenniumi földalatti vasút, vagy a városligeti Műcsarnok, Ezredéves emlékmű és Országos Kiállítás együttese.

Dunapart 1877- 1894 között

S az egyesített városban hamarosan kevésnek bizonyult a közúti forgalom lebonyolítására a Dunán átívelő Lánchíd és Margit híd, s 1893. évben törvényt hoztak két újabb állami híd építésére.

1893 új dunai hidak pályázati kiírása-VU 1894.06.03.

A kiírt nemzetközi tervpályázatban azok helyét a Fővámház térnél, vagy pedig az Eskü térnél (mai Erzsébet híd) határozták meg.

1893. A 2 híd pályatervei

A vámháztéri híd díjat elnyert pályázata Feketeházy János munkája, aki mint a Magyar Királyi Államvasutak mérnöke számos vasúti hidat, így az 1877-ben átadott budapesti Déli Összekötő vasúti hidat is tervezte. S ez a pályázati előírások esztétikai elvárásainak teljes mértékben megfelelő híd nemcsak szép volt, és minden ízében magyar (anyagfelhasználás, magyar tudomány és magyar ipar terméke), hanem költségeiben is kifejezetten kedvező: 2,5 millió Ft-ba került míg pl. a korábban épült Margithíd 5 milliót, a Lánchíd 6, 5 millió forintot emésztett fel.

Új_Ferencz-József_híd_1- Weinwurm fotó , VU 1896. 40.sz

Az 1894. szeptember 1.-én elkezdett építkezést gyakorlatilag 2 év alatt befejezték, s ünnepélyes keretek között 1896. október 4-én  Ferenc József részvétele mellett adtak át a forgalomnak. Az uralkodó tiszteletére a híd a Ferencz József híd nevet kapta.

1896. okt. 4. A_Ferencz-József_híd_megnyitása,_ VU 1896.okt.11.

A híd kivitelezése megkezdése előtt azonban mindkét oldalon szükség volt bizonyos tereprendezési munkálatokra. A pesti oldalon a kiskörút akkoriban a Váci utca magasságában véget ért, mivel ott lezárta egy keresztben álló épület (lebontásra került), ami miatt onnan nem lehetett kifutni a Dunára.

1877 dunapart, híd nélkül még

Ám a mi történetünk szempontjából meghatározóbb, hogy a budai hídfőt – a ma már nem létező kedves kis egy emeletes kupolás épületekkel (ahol alul a jegyszedők, felül a vámőrök tartózkodtak) – éppen a Sáros fürdő által elfoglalt helyre tervezték. S ezzel a Sáros fürdő sorsa is megpecsételődött. Több más épülettel együtt a fürdőt is lebontották, telkét kisajátították – s Klösz György még utoljára örökítette meg számunkra az egykor volt látványt:

1894 előtt Sárosfürdő bontása , egykor.hu 01

1894 Sárosfürdő látképe Pest felől, 1894 előtt, klösz

Ám a kinagyított részleten már látszik, hogy már felvonultak az építkezéshez.

1894 Sárosfürdő bontása , egykor.hu 03.jpg

S az 1895. évi képek már a híd épüléséről szólnak.

Híd_építése,_1895-96

A következő bejegyzést innen, a Dunapartról folytatom, s zárásul csatolok néhány számomra kedves fotót a Ferencz József /Szabadság híd pillanatairól – több mint 100 évet átfogva.

1900 k. Szabadság híd 27650

1928 Fortepan 32578

1946 - Fortepan 78447

1943 Szabadság híd, gellért szálló 40886

Ahol a villamos sínek fordulnak, az alatt található a Sáros fürdő forrása.

1923_előtt_Gellért_tér

Szabadság híd 2015. október P1550756 a

És megihletett a villamos téma:

1946 - lógunk 78834

1950-60 Gellért tér villamos megálló , fortepan

Szabadság híd 2015. október P1550648

Hegyoldal, sasokkal P1550644

Reklámok

elismondom névjegye

nő/female
Kategória: építészet, hidak, kultúrtörténet, Magyarország
Címke: , , , , , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

3 hozzászólás a(z) A Gellért fürdő előtt – Hogy volt? bejegyzéshez

  1. Palotabarát szerint:

    Hú, ez a régészeti leleteket mutató térkép nagyon jó, honnan van?

    • elismondom szerint:

      🙂 Van egy Budapest története I-V. sorozatom, Akadémia 1975. kiadás, annak az egyik melléklete.

      • Palotabarát szerint:

        Nem néznéd meg nekem melyik kötet hányadik oldalán van? Megvan digitalizálva, de csak oldalszám szerint lehet benne keresni. Előre is köszönöm!

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s