A Gellért fürdő előtt, 2.rész – Újbuda kialakulása

budapest-fc3bcrdc591vc3a1ros

A millenniumi készülődés, a centrum felé irányuló erősödő migráció és különféle más hatások felhalmozódása gyorsította tovább Budapest kiépülését. A város nem csak népességében és területben, de a modern városi élet minden intézményében növekedett.
A Duna-part ki- és átépülése, hídjai és a hidak körül kialakuló terei, hídfői, a Budára is átívelő körút, már az urbanizálódott város tudatos városrendezésének alkotó periódusát jelentette.

Rakpart építés, kollázs

Napirenden van a belváros szanálása, a Károly kaszárnya, Újépület, Citadella lebontása, illetve átalakítása, egyidejűleg városszéli kaszárnyák létesítése.

Hadik laktanya

A város saját nagyságát is szeretné épületei fényével, díszeivel növelni, folyik a
Királyi palota rekonstrukciója, épül a Várkert bazár, a Schulek-féle  Mátyás templom,
a közmunkák és építések tömege zajlik. S a terjeszkedő város egyre inkább új területek bevonását igényli, s mind sűrűbben vetődik a tekintet a budai oldalon a Gellért hegy alatti nagy területre, s hamar megérik az a gondolat is, hogy előbb utóbb a város magához szívja Promontor nagyközséget is, s ezt megelőlegezve 1886-ban kapja a Budafok nevet.
Az 1896-os térképeken Újbuda még szinte lakatlan területet, ahol akkor a Gellérthegy déli oldalának pár villáján túl leginkább csak rétek, legelők és kertek vannak.

Budapest madártávlatból 1896

1896 tkp részlet 0002

Ahogy a fenti részletből látszik, közvetlenül a mai Gellért térbe befutó Fehérvári
(ma Bartók Béla) és Promontori (ma Budafoki) utak találkozásánál áll néhány épület, aztán egy téglagyár – melynek nyersanyagául szolgáló agyag kitermelése közben alakul ki a (Feneketlen) tó, s a Duna parton méretes Kőolaj finomító.
A körtér magasságában a vámház már városhatárt jelöli, s térkép alján jobbra még bekukkantó zöld terület a Nádorkert (József nádor hitbizománya volt), valamikori mulatságok kedvelt színhelye, ekkor már felparcellázva, szintén a kiskertek területe. Leghíresebb bérlője Pecz Ármin, majd fia – korszakuk híres tájkertészei. Mint ahogy az alul balra látható Erzsébet sós-fürdő forrása 1853. évi felfedezését is annak köszönhette, hogy a föld akkori tulajdonosa kutat ásott zöldségei öntözése céljából.
Már 1854-ben  (ekkor lép frigyre Ferenc József Sissivel→ névadás) a gazdag keserűsó és glaubersó tartalmú forrásra fürdő épületegyüttest emelnek, amely egyedülálló volt abban, hogy vizét nem csak ivásra, de fürdésre is alkalmazták. 1882-ben új tulajdonosa Mattoni Henrik császári tanácsos Ybl Miklóssal kibővítteti, fénykora éppen a millenniumot követő évtizedre (a világháborúig) tehető.

Erzsébet sósfürdő, kollázs

A dús növényzetű park közepén emelkedő fürdőhelyet kellemes üdülőparadicsomként festik le, ahol az igényes berendezéshez étterem, zenepavilon, pihenő és sétahelyek, telegráf, később gőzfűtés és szauna, valamint természetesen fürdőorvosi szolgáltatás is járult. A kilátás az akkor még beépítetlen budai hegyekre, a köröskörül erdők, mezők, rétek egyaránt a városon kívüli, jó levegőjű természet élményét nyújtják. Ugyanakkor a tulajdonosok mindig gondoskodtak a jó megközelíthetőségről, így eleinte közvetlen társaskocsik indultak a József nádor térről, később már a Városházától villamos is indult a Kelenföldre. A tétényi úti szárnyvonalon egyetlen kocsi ingázott a fürdő (helyén 1950-től a Szt. Imre kórház) és az Átlós (ma Bartók Béla út) között.

Szabadság híd P1550648 aA Ferencz József híd megépülése megteremtette a centrumból a könnyű átjárást a Budai oldalra,
s egyben direkt közúti kapcsolatot hozott létre a fővárosból a Dunántúl felé a Fehérvári úton át, ami új perspektívákat nyitott a város déli irányú terjeszkedésének.

A szellemi életet is egyre inkább koncentráló főváros  a kultúra és tudomány bázisainak szélesítését is zászlajára tűzte, s ennek egyik fontos lépése volt az 1871-ben alakult, s az 1880-82. között felépült Múzeum kőrúti intézetét máris kinőtt Magyar Királyi József Műegyetem megfelelő elhelyezése.
A második ipari forradalom kibontakozása és a polgárosodás korában különösen nagy jelentőséget nyert a modern tudományokat értő, alkalmazó és azt fejleszteni tudó hazai műszaki értelmiség kialakítása, képzése.

Ennek alapján 1896-ban a kultuszminiszter javaslatot terjesztett az országgyűlés elé az egyetem újabb elhelyezéséről, mely telkéről hosszú vita után a lágymányosi Duna part mellett döntöttek. Ekkor még a város külterületének számító, ezáltal rossz közlekedésű, beépítetlen helynek sok ellenzője volt, amelynél előzőleg még a partot is  fel kellett tölteni 7,2 hektárnyi területen 775 ezer köbméter mederkotrásból származó földet megmozgatva, s egyáltalán nem volt biztos, hogy a talaj alkalmas lesz- e az építkezésre.

Műegyetem építése, 1908

Czigler Győzőt, az építészeti tanszék tanárát bízták meg a tervezési munkálatokkal.
Korai és váratlan halála miatt azonban csak a CH (Chemia) épülettel készült el, ahol már 1903-ban megkezdődött az oktatás.

1905 Műegyetem kémiai épülete és az Eraviszkusz ház

A központi (K) épületet már Haussmann Alajos Pecz Samu bevonásával építi. S a tervezők az építkezéseknél valóban nagyban és távlatokban gondolkoztak, s az 1909. évre elkészült együttes az Országház építése óta a legnagyobb szabású építész munka volt, amit Budapesten végeztek. A fentiek érzékeltetésére kiemeltem egy részletet a korabeli sajtó- visszhangról:

Az Új Műegyetem- ujságcikk részlet

Műegyetem, Dunai front DSC_1890

A K épület Duna partra néző 200 méter hosszú homlokzata meghatározó a Duna ezen szakaszán, s emeli a folyam vonalának szépségét. Idő és pénzhiány miatt ugyan a szépítő elemekkel szűken bántak, s anyaghasználatában Haussmann kompromisszumokra szorult. Felismeri, hogy nem rendelkeznek annyi kővel, hogy csak abból építse az egész épületet, ezért ő is a téglát és terrakottát hangsúlyozza, miközben csak a középső, hármas diadalívű kaput magába foglaló rész készül kőből.

Műegyetem, korabeli ábrázolás

Noha tervezői arra számítottak, hogy az elkészült épületek hosszú ideig ki fogják szolgálni a szükségleteket, azt bizonyára nem sejtették, mekkora campus nő még itt ki a földből a későbbiek folyamán. Ehhez kiváló áttekintést nyújt az egykor.hu oldalán található ábra:

Műegyetemi épületek, egykor.hu 11.jpg

De hát hogy lehet ez? Ha megnézünk egy, az 1900-as évek elejéről származó képet, amelyen még a Gellért hotelnek csak a kiürített telkét, s fölötte a nagy kiterjedésű
víz-rezervoir területét, s a Műegyetem együttese után a Duna szélesen elterülő, nyúlgáttal osztott vízét látjuk.

1910 Gellérthegy oldalából víz reservoir VU 1910 2015-11-03, Duna ág

1910 Lágymányosi tó, Műegyetem Forrás Bp. története IVA fenti kép értelmezéséhez is egy kicsit távolabbra kell visszanéznünk. Ezen a felületen is már többször szóba került a város dunai árvizektől való fenyegetettsége, melyekből a legsúlyosabb pusztítást az 1838. évi okozta, letarolva Pest kétharmadát és Buda egyes részeit. A nagy árvíz után kialakult vélemények szerint, annak egyik kiváltója, a Csepel sziget csúcsánál kialakult jégtorlasz volt, ami megakadályozta a hóolvadással keletkezett vizek folyamatos lefolyását. A víz sodrása ugyanis a szétterülő, zátonyokkal, homokpadokkal tarkított sekély lágymányosi ágon igen lanyha, ami kedvez a jégtorlaszok, majd árvizek kialakulásának.

Ennek nyomán születtek tervek a folyószakasz szűkítésére, kotrására és véd-művek, rakpartok építésére, majd ennek értelmében az 1840. évi IV. törvénycikk. A munkálatok anyagiak híján vontatottan haladtak, újabb lendületet 1870-ben vettek.

Lágymányos-térkép kijelölt Duna meder szűkítéssel.Ekkor kijelölték és megépítették a Kopaszi gátat a Duna beszűkítésének vonalán, ami már figyelemmel volt a tervezett későbbi nagyberuházásokra is. Ez a 3 km hosszú gátmű a mai Gellért fürdő magasságából indult, s 380 méterre szűkítette be a helyenként másfél km széles medret. Az 1873 – 1877. között kivitelezett déli Vasúti hidat a pesti oldaltól már csak eddig a gátig építették meg, s onnan egy töltésen futottak tovább a sínek a Kelenföld vasútállomás irányába. Kopaszi gát által elzárt Duna medret nevezték el ekkor Lágymányosi tónak. A vasúti töltés két oldalán nagyszabású téli kikötőt terveztek építeni. (Végül Csepelen valósult meg.)

Lágymányosi tó 1877-1883 Fortepan, Főv. levéltár 82323

Déli összekötő vasúti sín 1923, - Forrás Fortepan

De mielőtt továbbrohannánk, volt itt még egy sok innovációt, szervezést, csillogást- és végkifejletében drámát hordozó pillanat a Kopaszi gát/ Lágymányosi sziget történetében. Konstantinápoly_5-_1896._szept._6.A Millennium-i ünnepségekre készülő főváros egyik kalandos életű, merész vállalkozási kedvvel megáldott figurája – Somossy Károly (vendéglátóipari és cirkuszi karrier után a varieté műfajában kápráztatja el a pesti publikumot – s alapítja és építteti meg a divatos bécsi színházépítő párossal, Fellner és Hellnerrel híres orfeumát, mely épületben ma az Operettszínház működik, s ugyanitt ő rendezi az első filmvetítést Magyarországon, 4 hónappal a világpremier után) gondol egy nagyot, s a Városligeti emlékkiállítás ellenpárjaként egy tisztán szórakoztató negyed megvalósítását tervezi rengeteg extrával.

Nagyvonalú vállalkozásához – hatalmas kölcsönöket felvéve –  a Lágymányosi szigetet választja, s megépítteti a Konstantinápoly Budapesten névre hallgató, s számítása szerint sikerre predesztinált intézmény kulisszáit,
s szerződtet neves külföldi és hazai művészeket.

Konstantinápoly Bp-en - látkép

Konstantinápoly Bp-en - látkép, txt

Konstantinápoly Bp-en, kollázs - VU. 1896. szept.6.

Somossy Károly, aki kortársai szerint Pestet megtanította mulatni, itt sem aprózta el, mind egzotikumban, mind színvonalban igényeset alkotott. Idevarázsolta a száz apró csónaktól tarkálló Aranyszarv öblöt, Isztambul aranykupoláktól csillogó mecsetjeit, karcsú minaretjeit, s a Sztambul utcában egy hírneves török nagyvállalkozóval perzsa szőnyegektől, kézműves remekektől és török csecsebecséktől zsúfolt keleti bazárt rendeztetett be. Olyan különlegességeket is kiállíttatott, mint Edison találmányát a Cinematographot, Mahmud szultán ezüstből vert tábori ágyát, s más történelmi emlékeket a 16. századból. Egyéb attrakciókról a fenti plakátból képet nyerhetünk.
A Duna – Gőzhajózási társaság valamennyi kikötőjéből félóránként, a vállalat külön hajóján a Vámháztól 5 percenként indult járat a Konstantinápoly állomásra.

A nagy reményekkel indult vállalkozás azonban mintegy fél évig működött csak.
A látványosságra kezdetben tódult a nép. Az 1896. május 23. esti hivatalos megnyitóra sajtóforrások szerint mintegy húszezer ember zúdult ki, s másnap, pünkösd vasárnapján a nagyközönség vette át a terepet. Aztán az újdonság ereje is valószínűleg megcsappant, Budapest határain túl pedig nem keltett olyan széleskörű érdeklődést, mint remélték.
S mindennek tetejében, egy rendkívül rossz időjárású nyár volt, rengeteg esővel, s a tavon elviselhetetlenül elszaporodtak a szúnyogok, s ez végleg elriasztotta a közönséget.
(Sajnos a komputeres problémák során, elveszett egy, évek óta itt dédelgetett tárca, valamelyik szépírónktól, a “szúnyog öbölben” töltött délutánja eleven leírásával – s hetek óta hiába dúlom a könyvtáram utána, nem lelem. Ha mégis megkerülne, később közreadom.)

1903._Bp_tkp_részlet bal alsóSumma summárum Somossy csődöt jelentett, s a céget 1896. október 1.-én felszámolták.

A promontori Duna ágat az állam 1903-ban vásárolta vissza a Somossynak kölcsönt adó uzsorásoktól, s az az évi térképeken már jól kiolvashatóak a feltöltésre kerülő területeken tervezett utcák vonalai.

1903._Lágymányos_tkp

A feltöltések különböző ütemekben történtek, ám a Lágymányosi tó még sokáig kedvelt terepe volt az itt élők strand- és sport életének. Az öböl ilyen használata 1950-es években lassan elsorvadt.

1931 Lágymányosi tó, Fortepan

Egyszer már idéztem Kosztolányi Dezsőnek a Budapest fürdik 1930-as kis színes cikkéből, azonban most helyre került az utolsó mondat is:1930 Kosztolányi Dezső- Budapest fürdik, részlet

Aki ennél többet is meg akar tudni a tó további történetéről a dunaiszigetek bloghelyen teheti meg, s ugyanitt található az a két szemléletes kép is, ami az eddigieket mai térképre helyezi:

dunaiszigetek blogspot képek, kollázs

De igen messzire jutottunk térben és időben a Gellért fürdőtől, amelynek a pályázati tervei (1908.) éppen csak elfogadásra kerültek a Műegyetem K épületének megépülése idején.
De ekkor látványos fejlődésnek indult a fürdő környezete, s fokozatosan kialakult Lágymányos és Kelenföld (ma Újbuda) belső magja. Először is a Citadella (részbeni) lebontásával és szerepköre megváltoztatásával (no meg a filoxéra miatt kipusztult szőlészetek helyén) hódította el magának a város a Gellérthegyet, hogy házak erdeje nőtt ki rajta, építkezési telekké avatva a sziklahegyet is. Ekkor épült be a mostani Bartók Béla út is, s ezáltal ma a századfordulós emlékekben egyik leggazdagabb utcánk.

1910. aug. 7. új városrész -villatelep a Gellétthegy oldalában

Rohamos építkezés indult itt be. Ereket, nádasokat temettek be, szántóföldeket parcelláztak fel, hogy helyükre díszes, többemeletes bérházakat, házsorokat építsenek fel. Miután erre semmi régi épület nem volt, ami útját állhatta volna a fejlődésnek, szinte a földből nőtt ki egy új városrész. Imitt – amott az új ház mellett még ott állt a régi tábla: Tilos a vadászat!

1910.aug.7. új városrész - villák a B.B. u fölött

1908. ápr.5. Lágymányos épül

1910.aug.7. új városrész épül -Kruspér utca

új utca, tilos a

De itt kapott új helyet 1903-ban az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat által építtetett, Lechner stílusjegyeket viselő kelenhegyi úti műteremház vagy az 1910-ben, az oktatáshoz kapcsolódó másik intézmény, az önálló tanári testülettel rendelkező,
100 hallgató befogadására alkalmas, középiskolai tanárképzés ménesi úti Eötvös Collégiuma, melynek tervezője Alpár Ignác volt.1910.aug.7. új városrész épül - Eötvös kollégium

Az 1912-ben Toronyi Fellner Sándor tervei szerint épül meg a Lágymányosi tó közvetlen közelében már a kerület másik, – ipari arcát kibontakoztató építkezés monumentális képviselője, a dohánygyár épülete.

A közeli lakótelep építésnél még belóg a nádas:

1910.aug.7. új városrész épül - nádas

1910-08-10_vasarnapi_ujsag_lagymanyosi_dohanygyar

Lágymányosi dohánygyár- forrás dohanymuzeum.hu

Villamosvágány felújítása a F.J. híd budai hídfőjénél 1898 Erdélyi MórAz épülő városrészhez persze elsőrendű fontosságú volt a tömegközlekedés kialakítása is.
A Ferencz József híd megnyitása után bő másfél évvel, 1898. májusában indították el a hídon keresztülvezető (akkor még alsóvezetékes) villamosjáratot, melynek második ütemében ugyanezen év
december 28-án átadták a mai Bartók Béla úton a Kelenföldi pályaudvarhoz vezető vonalat is.
1899-ben a Szent Gellért térről – később a Móricz Zsigmond körtérről –Budafokig közlekedő HÉV járat is megindul.
1907-ben a HÉV vonalat Nagytétényig hosszabbítják, 1914. január 19-én megindul a forgalom a törökbálinti szárnyvonalon.

1908 Gellért tér lovaskocsikkal, klap

Ehhez már csak kis színes, és nem a tömegközlekedéssel összefüggő, hogy 1923-1926. között még hidroplán állomás is működött a Szent Gellért térnél, a Dunán.

1925-Hidroplán állomás a Gellért térnél

A pesti belváros Kelenfölddel való legrövidebb összekötését biztosítandó, építik ki az Átlós utat (amely a Bartók Béla út körtértől kifelé vezető szakaszát jelenti) illetve a Buda többi pontjaival összekapcsoló budai külső körutat, a mai Villányi út – Alkotás utca vonalát.

1910 Fehérvári út , Légifelvétel Forrás Bp. története IV.

1910 körtér légifelvétel Forrás Bp. története IV.

1910.aug.7. új városrész épül -Villányi u sarok

Ugyanez kicsit később:

Körtér-Horty-Miklós-úti-körönd2

Ugyancsak a későbbi időkből két kedvenc fotóm az egykor.hu illetve a Fortepan képtárából – amellyel egyben vissza is térek a Gellért fürdő közvetlen környezetéhez:

1935 Műegyetemi épületek, egykor.hu 05.jpg

Balról a CH épülete, jobbról életkép az 1932-34 között épült neoromán Pálos kolostor tornyából:

1930 Pálos kolostor harangtornya 1930-as évek

A pálosok a hegy déli felében lévő barlangban – mely korábban oly sokszor megörökített barlanglakásnak is helyet adott – levő sziklatemplomban teljesítettek szolgálatot.
A sziklatemplomot a már 1924-ben létesített sziklakápolna (felszentelése 1926. Pünkösd vasárnapján) barlangjának mesterséges bővítésével hozták létre 1931-ben.
A sziklakápolnát egyúttal összekötötték a kolostorral is. 1951-ben a titkos rendőrség a rend tagjait letartóztatta, a templom bejáratát pedig befalazták. A kolostor épületét 1951-1989. között balettintézeti kollégium céljára használták. 1989-ben került ismét megnyitásra a kápolna.

Barlanglakás-szikla (lourdesi) kápolna

1936 Pálos kolostor - Forrás Gellérthegy szegélyezése, egykor.hu 12.jpg

Advertisements

elismondom névjegye

nő/female
Kategória: építészet, Magyarország
Címke: , , , , , , , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

4 hozzászólás a(z) A Gellért fürdő előtt, 2.rész – Újbuda kialakulása bejegyzéshez

  1. varosatya szerint:

    Kedves Elismondom, gratulálok a bloghoz, mind a tartalomhoz, mind a képekhez. Magam könyvet írok a rakpartokról, és mondhatom, kevés ilyen igényes anyag kering a neten. A legutóbbi bejegyzésből hivatkozással idéznék néhány mondatot. Mit, illetve kit írjak forrásnak?
    Városatya

    • elismondom szerint:

      Köszönöm szépen az elismerő szavakat, nagyon jólesik. Talán a blogom nevét (Fölöttem a felhő) kérném megnevezni, hátha csinál egy kis reklámot a többi izzadságos munkámnak is :-).
      (Egyébként szenvedélyből csinálom, mert engem is elragad a sok új ismeret, amibe egy-egy téma feltárása közben beleakadok!)

  2. Paul Hardy szerint:

    Sajnos ritkan van idom/alkalmam magyarul olvasni valamit de amiket itt irsz es ahogyan azok tenyleg csemegek! Es az a Kosztolanyi idezet annyira apropo es jo volt!!

    • elismondom szerint:

      Én meg úgy örülök, hogy olvasod amit írok. Írás közben mindig van egy olyan jó érzésem, hogy személyes ismerőseimnek, barátaimnak, ezáltal is adok egy kis életjelet, hogy hé, még itt vagyok!(Off: megkaphatnám a fotókat, amit készítettél?)

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s