A háború árnyékában épül a Gellért fürdő

budapest-fc3bcrdc591vc3a1ros

Még karácsony előtt több nagy kanyaron át jutottam el Veletek a Gellért fürdő építéséig.

A fürdőről szóló sorozatom zárásaként már csak egy épületbejárást terveztem feltenni, aminek néhány napja neki is láttam. Aztán sehogy sem haladtam mert állandóan visszahúztak a fejemben kavargó képek, amikkel a legfőbb sajtóforrásom, a Vasárnapi Ujság lapjain találkoztam, miközben mindhiába keresgéltem az építkezés menetéről szóló tudósítások után.

S eközben rádöbbentem, hogy igencsak hamis lenne ez a kép, amit eddig nyomon követtem,  –  ábrázolva a környezetet és körülményeket, gyakorlatilag az ókortól – Újbuda kialakulásáig, amelyek megelőzték a Gellért fürdő színre lépését. Ha az előzményeknek ennyi részletet áldoztam, akkor semmiképpen nem hagyhatóak említés nélkül azok az évek, amelyekre éppen a kivitelezés esett. S ez nem volt más, mint az első világháború teljes időszaka.

I._VH_kitörése

Miután a Gellért építkezésénél várható első kapavágást az újsághír 1912. tavaszára jelezte, ha ez meg is történt akkor, a nyitásig sok nem várt nyomor köszöntött – nem csak – a város lakóira, amelyet a kor szóhasználatában Nagy Háborúként bevonult világégés, s folyományaként a társadalom és gazdaság megroppanása jellemzett. Budapest addigi szédületes fejlődése megállt, s ahogy egy művészettörténész jellemzi:  

a századforduló Budapestje fénykorában dermedt megkövült múlttá már a háború és az azt követő forradalmak és nyomor idején.

A szarajevói merénylet után, 1914. július 28.-án Bécs hadat üzent Szerbiának, s az osztrák – magyar csapatok augusztus 12.-én megindulnak délre, s mindannyian hisznek a német császár, II. Vilmos kijelentésében, hogy “Mire a levelek lehullanak, katonáink hazatérnek”.
A világháborúban a központi (más elnevezéssel tengelyhatalmak – Németország és Osztrák-Magyar Monarchia) és az antanthatalmak álltak egymással szemben.

Az újságokban mindent felülír a háború, s a napi tudósítások megrendítő képein keresztül látjuk a háború éljenzésével indult lelkes hangulat- és légkör átfordulását a keserű kiábrándulásba, az élet egyre nehezebbé váló fenntartásába.

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

(Népfölkelő = nem hivatásos katonák)

Az általános eufóriában csak igen kevesen voltak, akik a háború ellen felemelték hangjukat, s “Isten -várón emlékeztek egy világot elsüllyesztő rettenetes éjszakára“:

Emlékezés_egy_nyár_ájszakára_Ady Endre 1

 

 

 

Emlékezés_egy_nyár_ájszakára_Ady Endre 3

Emlékezés_egy_nyár_ájszakára_Ady Endre 4
Mednyánszky László - Katonák

Az Osztrák–Magyar Monarchiához tartozó területekre négy szomszédos állam tartott igényt: a cári Oroszország, Szerbia, Románia és Olaszország.
Ennek megfelelően a frontok is itt alakulnak ki, napi szóhasználatban a keleti front – az oroszokkal vívott harcok színtere, mely Kelet Európa jelentős részét magában foglalta -,
a balkáni front (Szerbia, Montenegró, Románia, Görögország) és olasz front az Isonzói csaták hosszú (I-XII.) sorozatával. Kezdetben javarészt a tengelyhatalmak győzedelmeskedtek a csatákban, de pár hónappal a háború kirobbanása után kialakult
az úgynevezett állóháború; a frontvonalak alig változtak.

A sajtófotókon kívül művészi megfogalmazásaival is találkozunk a háborúnak, részint André Kertész révén, aki 20 évesen önkéntesként vonult be, s 1915. évi súlyos sebesüléséig a galiciai (lengyel) frontvonal katonái életébe nyújt személyes hangvételű bepillantást kameráján keresztül, míg a 62 éves Mednyánszky harctéri rajzolóként megrendítő képekben örökíti meg a háború elidegenítő, embertelen világát.

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

Záporos, folytonos levél                     https://www.youtube.com/watch?v=tnpuW_75CaM

Przemysl-i hősi emlékmű, (Sződi Szilárd) - Margit híd, Budai hídfő

A keleti frontról érkeznek a világháború költőjeként aposztrofált Gyóni Gézának eleinte még az általános, háborús közhangulatot tükröző daliás, hősi romantikát megszólaltató versei is. A szerencsétlen sorsú költőnek, aki az oroszok által bekerített przemysli erődben reked, s innen öccsével együtt orosz fogságba kerülve változik hangvétele, megszenvedve a háború megpróbáltatásait.

kollázs, Gyóni

Lírája a távoli szibériai Krasznojarszkban egyre inkább elveszti a külső sallangokat, s megrázó képét adja a honát vesztett ember remény és reménytelenség közötti vívódásainak, szenvedés testi és lelki gyötrelmeinek, a szellem fájó küzdelmeinek.

nagypapa orosz fogságban 0002

Levelek a Kálváriáról.
I. RÉSZ. 1915.(Szibéria)

25. LEVÉL
Elképzelted már azt az órát,
Mikor kinyílik börtönöm?
S ami elfog a gondolatra:
Aggódás-e vagy szent öröm?
Az ajkad engedelmes lesz-e,
Hogy kiejtsd becéző nevem?
Egy idegen áll majd előtted,
És előttem egy idegen.
Át kellene a térded fognom,
És megkínzott, megfáradott.
De köztünk állnak ismeretlen
Hosszú éjek, hosszú napok.
Hosszú éjek, hosszú napok
Mint egy gúnyos vendégsereg
Körülállnak s nem engedik,
Hogy egyedül legyek veled.

1918. márc. 7. _Hazatérő hadifoglyok

S az idő múlásával a közember fejében is átalakul a háború képe, amely kitörésekor Ignotus szerint kb. így volt leírható:

Háború — az én korombeli magyar, mikor ezt a szót leírja, úgy írja le, mint ahogy azt írja le, hogy Új-Zéland. Tudja, hogy van, de mi köze hozzá? még sose volt ott. Utolsó igazi háborúja e monarchiának 1866-ban volt, a porosz–osztrák párviadal. Ebből az időből való a felelet, amit a katonaviselt ember adott a kérdésre, hogy hol sebesült meg: Königrécnél meg a hónom alatt! Ezekben az időkben csupa ilyen feleleteket adtak Magyarországon s csupa ilyen keserű anekdota járta a háborúról.

A mindenkit érintő, nyers valóság hamarosan felülírta a könnyű, vagy éppen romantikus megközelítést.

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

Nekem pedig mai fejemmel meglepetést okozott a végeláthatatlan ekhós szekerekből álló, de még inkább a kutyák vontatta, trének látványa.

Shvoy Kálmán- tiroli hadszintér

kutyatrének

A nyilván nagyon modernnek számító vonat-autón inkább a fürtökben logó katonák tömege a meghökkentő, mint ahogy számos fenti kép (pl. legénységi barakkok) esetében is.

1918.márc._24.

A frontok borzalmai behatoltak a családok otthonába, halál és rettegés kíséri a mindennapokat.

Szivemet a puskatus zúzta,
Szememet ezer rémség nyúzta,
Néma dzsin ült büszke torkomon
S agyamat a Téboly ütötte.

S megint élek, kiáltok másért:
Ember az embertelenségben.

                             (Ady Endre)

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

A központi hatalmak nem számoltak a háború elhúzódásával, s különösen a szerb fronton a támadások erőltetésével már a háború első évében a legképzettebb katonaanyaguk egyharmadát elvesztették. Ezért a háború alatt jellemző volt a tartalékos tisztek túlsúlya. Már 1915-ben élelmiszer és lőszerhiány lép fel, s hadi szállítási botrányok (papírtalpú bakancsok) borzolják a kedélyeket. A nagy háborúban még hangsúlyos szerepet kaptak a honvédő huszárezredek is (az én nagypapám is így harcolt), ahol a lóállományról mindvégig a kincstári ménesek és méntelepek, illetve a méneskar gondoskodott.
A világháború ideje alatt a monarchia mintegy másfél millió lovat veszített.

I. Világháború képekben, 1914 -lósorozás

HALKABBAN…
Halkabban járjon, aki él,
S dúdoljon csöndes éneket.
Messzi sírdombok fejinél
Ma ezer gyász-szobor mered.
Ezer menyasszony könnye hull,
S eztán már mindig sir szegény.
Mély sirban álomtalanúl
Alszik ezer szép vőlegény.
(Gyóni Géza, 1915)

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

A lelkekben erősödik az a hang, amit Babits Mihály kezdetben megbélyegzett, pacifizmustól áthatott verseiben szenvedéllyel hirdetett. A közvéleményben a fordulópont a háború megítélésében 1916. vége felé, a románok erdélyi betörése idejére tehető.

Babits Mihály: Miatyánk. 1914.

Miatyánk ki vagy a mennyekben,
harcokban, bünökben, szennyekben,
rád tekint árva világod:
a te neved megszenteltessék,
a te legszebb neved: Békesség!
Jöjjön el a te országod.
Véres a földünk, háboru van,
kezed sujtását sejtjük, uram
(részlet)

A fenti frontképek hátterével ideje áttérnünk a hátország, s konkrétan Budapest háború sújtotta állapotainak áttekintésére, amely körülmények (korlátolt) keretet adtak a Gellért fürdő építkezéséhez.

De úgy gondolom itt megszakítom a bejegyzést, mert még így száz év távlatából, és alapvető történelmi ismeretek mellett is, elég nehéz ezeknek a retteneteknek a feldolgozása.

Advertisements

elismondom névjegye

nő/female
Kategória: Irodalom, Magyarország, Művészet, Történelem
Címke: , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

2 hozzászólás a(z) A háború árnyékában épül a Gellért fürdő bejegyzéshez

  1. Heyek Andrea szerint:

    Megértelek, olvasni is fájdalmas, hát még milyen szívterhelő lehet huzamosabban ezzel a témával foglalkozni. Annyira hihetetlen dolog számunkra, akik nem éltük meg közvetlenül azokat az időket, de látjuk, hogy a háborúk most is, és egyre inkább jelen vannak a mindennapi életben. És a legrémesebb az, hogy még ma is leginkább Isten zászlaja alatt ölik egymást az emberek. Mintha csak a középkorban lennénk.

    • elismondom szerint:

      Így van, Andrea. Nekem is folyton eszembe jutott, hogy ezek az emberek is mennyire nem sejtették még hetekkel előtte sem, hogy pillanatokon belül alapjaiban, s nyomorúságosan változik meg életük. Velünk is bármikor megtörténhet ugyanez. Azért is írtam ilyen részletesen a mindennapok fokozódó nyomoráról, mert a történelem könyvekben többnyire csak a frontok változásait tanultuk. s itt testközelívé válik a háború, ahol mindenki érintett.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s