Gellért fürdő építése – háborús megszorítások között

budapest-fc3bcrdc591vc3a1ros

A háború nyomasztó terhe nem hagyta érintetlenül a hátországot sem. Miközben kinn a fronton hullottak a katonák, az itthon maradottak élete fokozatosan vált egyre nehezebbé, míg voltak dolgok, amik egycsapásra megváltoztak.

A 18-50 év közötti budapesti férfiak egyre nagyobb tömegének igénybe vétele katonai vagy egyéb háborús szolgálatra, 1916. tavaszára már eléri a felnőtt férfilakosság 2/3-át. Elmondható, hogy alig volt család, amely nem lett volna érintett. Ami ennél is fájóbb,
hogy 8-10 ezer fő közülük a háborúban elpusztul, illetve jelentős részük megrokkan.
Még nagyobb tömeget érint a sebesültek, vagy hadifogságba esettek aránya, s így egyes számítások szerint a hátrányosan érintett budapesti férfiak száma 80-100 ezerre becsülhető.

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

Fentiek súlyos munkaerőhiányhoz vezettek, s így a nők munkába állítása – illetve gyermekmunka igénybe vétele – hirtelen belép a napi gyakorlatba. Ezáltal elindul a hagyományos társadalmi szerepek átstrukturálódása is – s sok helyütt a nők kényszeresen családfenntartókká is válnak.

1914. aug.23. Női munka a háborúban

Az ipari termelés átáll a háború kiszolgálására, s miközben egyéb üzemek (munkaerő hadba vonása, nyersanyaghiány következtében) megszűnnek, egyesek felfutnak s monopolizálódnak.
A hadseregszállítók legnagyobb üzemei Budapest és környékén koncentrálódnak, s súlyuk erős beruházások és fejlesztések hatására még nő is. Itt emelkedik a létszám is (az első év, szakmunkásokat kivéreztető bevonultatásai után, mentességet kapnak) és a nyereség is három – négyszeresére ugrik 1910 – 1917. évek között.
Leglátványosabb kiugrást a Weiss Manfréd Művek produkálta, ahol a munkás létszám a kiemelt időszakban 1 737-ről 23 200 főre, a nyereség pedig csak 1914/1918. között
2,5 millió Koronáról 35 millióra emelkedett. A MÁVAG és javító műhelyei a következő legnagyobb nagyságrendű munkaadó mintegy 12 700 fővel, s ezt követik 2-5 ezer foglalkoztatottal, de ugyancsak kiemelkedő jelentőséggel és nyereséggel az Egyesült Izzó, a váci-úti Schlick-Nicholson gép-hajó és vagongyár, a Láng gépgyár, és a Fegyvergyár.

háborús termelés, kollázs

A háború kitörésével Budapest kereskedelmi funkciói háttérbe szorulnak, az értéktőzsde már az első napon bezár, csak a készáru üzlet megy tovább, egyre szűkülő keretekben.
A terményárakat már korán maximálják – s 1916. elején ezekben (búza, rozs, árpa, kukorica és olajos magvak) már forgalom sincs. Minden a hadigazdálkodást és hadseregellátást szolgálja, a maximált árak alatti, rekvirálási áron. A kényszergazdálkodás* az egyéb áruk forgalmát is elsorvasztja. A háború hatalmas igényei nyomán egyre inkább áruhiány alakul ki, ami világossá teszi, hogy a háború fenntartása csak szigorú anyaggazdálkodás mellett lehetséges. (Oldalágán persze virágzik a feketepiac.)

*kényszergazdálkodás= a készletek bejelentésével kezdődik, majd ezek zárolása, hatósági igénybevétele, forgalmazás – fogyasztás korlátozása, fokozódó bürokrácia az árukereskedelemben/bizottságok

A hatósági ellátás feladatára létrejön a Közélelmezési ügyosztály 3 alárendelt operatív hivatallal.
A legjelentősebb ebből a Központi Liszthivatal (továbbiak: Központi Tejhivatal, Termelői Szállítási- és takarmányelosztási hivatal). A Központi Liszthivatal működteti az egész jegyrendszert, s a kereskedők áruellátását. (1918. elején már többek között 816 liszt-,
1 216 cukor,- 1 348 bab-, 1 458 szappan-, 816 petróleum-elosztási kereskedővel
1 850 vendéglőssel, 772 pékkel áll kapcsolatban.)
A lakosság ellátási (jegyosztás) feladatát 130 alárendelt körzeti lisztbizottságon keresztül működteti. A jegyek a minimális szükséglet hatósági garantálását szolgálják.
A bizottságok száma évről évre nő, a háború végén, 1918-ban már 26 létezik belőlük,
pl.: pamutbizottság, vas-és szénbizottság. De van Kilincshivatal(!) is a réz és fémkilincsek összegyűjtésére. Még a villamosokból is 300 to rezet termelnek ki a hadsereg céljára, ugyanígy a felső vezetékekből.

Az adatok forrása itt, és a továbbiakban: Budapest története IV. kötet, 1978. évi Akadémia kiadás.

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

Az intézkedés alá vont termékek* kereskedelmével külön szervek/központok (Fémközpont, Pamutközpont, Gyapjúközpont stb.) és anyagbeszerző elosztó vállalkozások foglalkoznak. A Világháború végén ezek száma már 39, egyesek közülük hatalmas Rt-ké válva: már 1915. nyarán, a betakarítást megelőzve megalapult a Haditermény Rt az
1918. évre már 27 osztállyal és igen kiterjedt üzletkörrel rendelkezik, irodái szinte az egész belső Lipótvárost elfoglalják.

*1914. szeszfőzésre felhasználható anyagok korlátozása, lisztkészítés szabályozása
1915. élelmiszer alapanyagok, fémek, nitrogén, rézgálic, bőrök, gumi, gyapjú, pamut, szögesdrót, olajos magvak (és ilyen tartalmú készáruk), ásványolaj, terpentin, gyanta.
1916/17. glicerin, ócskavas, cukor, kender, zsák, élesztő, csont, szén, papírhulladék, szappan, cipő, konzerv, fa, optikai cikkek, szerszámgépek, prémek, azbeszt, hordók, újságpapír
1918.: állati belek, gyógyszerek, tarhonya, gyufa, építési és lakásfelszerelési anyagok, ruházat, tégla, mész, cement, kocsikenőcs

A közszükségleti cikkek forgalmazását a lakosság részére időlegesen, vagy tartósan jegyek formájában – ha egyáltalán, (tejnél pl. a minimális fejadagot sem) – biztosítják. A háborús nyomorúság a társadalom egyes rétegeit időeltolódással érinti. A legszegényebbeket azonnal, míg a háború első éveiben a nagypolgárság és arisztokrácia fényűzésben él tovább, itt jellemző a pazarló ruhacsodák és luxus túlhajszolása. Körükben fokozódik a tezaurálási törekvés, mely a műtárgyak (árverések, aukciók) erősödő adásvételét eredményezi. A társadalmat különösen irritálja a hadi vagyonok tulajdonosainak hivalkodó életmódja. (1916. végén megalakul a Fényűzés Elleni Liga).

A virilisek (legmagasabb adófizetők) körében a hadi szállítások révén – filléres haszon mellett, de százezres nagyságrendekben – olyan, korábban egyáltalán nem előkelő (egykori tímárok, konfekciósok) személyek is megjelentek, mint a borjúbizományos Leblangok, továbbá 2 szénkereskedő, 1 konzervárus, 3 fakereskedő.
A kereskedelmi tőke a fővárosban koncentrálódik, s a haszna lecsapódik a nagybankoknál, akik maguk is áruosztályokat alapítanak és bekapcsolódnak a kiterjedt hadi szállításokba.

A hatalmas jövedelmek elhelyezést keresnek, amely megnyilvánul részben a túlhajtott tőzsdejátékban és spekulációkban. 1916. végétől a ház és telekingatlan a legnagyobb sláger, noha 1914-ben a házbérjövedelmeket azonnal befagyasztották, új építkezések pedig anyaghiány miatt kizárva. Belterületi – jó fekvésű öreg – házak értéke háromszorosára nő, s 2 éven belül 3 x is gazdát cserélnek. Míg az ingatlanforgalom értéke 1914-ben: 135 mió Kr -1917: 542 mió Kr.  (Infláció is szerepet játszik ebben, nem a tőkét mozgatják.)
A legnagyobb tőkés, Weiss Manfréd 1917-ben 35 mió-ra becsült jövedelméből többek között 8 ezer holdas nagybirtokot vásárol.

A háborús tőkefelhalmozásnak ugyancsak kedvelt terepévé válik, s ezáltal lendületet kap a magyar filmgyártás, amely konjunktúra a háború gyors befejezésének illúziója elmúltával a tömegek mindent elsöprő szórakozási igényében is keletkezik. (Lásd még: színházi konjunktúra – Király színházról szóló bejegyzéseimnél.)

Színház - kabaré plakátok P1580605

Míg a fővárosi népesség 25%-a kezdetektől segélyekre szorul, rohamossá válik a kispolgárság és kishivatalnokok gazdasági nivellálódása a proletariátus felé. A gazdagok gazdagabbak, a szegények szegényebbek lettek.

I. Világháború képekben, 1914 szept. Ingyen ebéd osztás - 010

I. Világháború képekben, 1914 szept. Ingyen ebéd meghirdetése - 010

I. Világháború képekben, 1916 - 011 ruhajavításA háború második felében az általánossá váló alapanyaghiány hatására már a divatlapok is a régi használt ruhák átalakítására, maradék anyagokból kreált öltözékekre (köpenyruhák) adnak tanácsokat.
Egy 1918. évi tanulmányban felmérik a fővárosi lakosság cipő ellátottságát, és azok minőségét. Eredmény: a 682 548 budapesti civil lakos túlnyomó többségének csak egy pár cipője van, melyen belül magas a lyukas, vagy már javíthatatlan lábbelik állománya.

Középrétegek szerény felhalmozását elnyelő hadikölcsön jegyzések anyagi biztonságérzetüket alapjaiban megrendíti.

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

A hadikölcsönök beindításával egyidejűleg a nagyközönség hazafias áldozatkészségére építve – berlini és bécsi példa nyomán – 1915. szeptember 8.-án leleplezik a Deák téri Anker ház előtt a Nemzeti Áldozatkészség szobrát. A Sidló Ferenc lovas faszobrába díj ellenében lehetett szöget verni – amely által idővel ércszoborrá kellett váljon – s az így befolyt összeget szociális gondoskodásra használták fel. (A szobrot eredeti helyéről
1924. novemberében távolították el, sokáig a Ludovika udvarán állt, majd az 1960-as években egyes részei a Kiscelli múzeumba kerültek.)

Nemzeti Áldozatkészség szobra, 1915. szept - 021

A növekvő nehézségek és a háborús nyomorúság szemléltetésére kinaplóztam a következő eseményeket:
1915.

május 8.    Főzőliszt jegyek- heti 20 dkg
június:      Éhségtüntetés Csepelen, Soroksáron
július:        lisztjegyek 30 dkg mennyiségre felemelve

Állandósul a hús – és zsírhiány:
július 4.    Vendéglátóiparban hústalan napokat vezetnek be
december 16.  Maximálják a zsír, hús és szalonna árát.

I. Világháború képekben, 1916 - élelmiszerigazolványok1916.

január 10.  liszt és kenyérjegyek
augusztus 26.  A vendéglőkben heti 1 zsírtalan nap
szeptember 22.  hús és zsírfogyasztás korlátozása
október 2.  élelmiszer igazolványok bevezetése → → →
november 21. zsírjegyek
december 27. cukorjegyek

1916 folyamán többször időlegesen betiltják a fehérkenyér előállítását, 1917-re teljesen megszüntetik.
1916/17 tele rendkívül kemény, súlyos megpróbáltatásokkal, csikorgó hidegben, órákon át sorbanállás gázgyárak, tüzelőanyag kereskedők előtt. Lakások fűtetlenek, a csövekben befagy a víz, ebből adódóan megbetegedések.

1917. februárjában egy időre bezárják az összes szórakozóhelyeket és közgyűjteményeket. Válságban a villamos közlekedés az energiatakarékosság és személyzethiány következtében. Ennek folyománya ritkuló járatok, zsúfoltság. A burgonya fejadagját 5 kg-ról folyamatosan 1 kg-ra csökkentik.

I. Világháború képekben, 1917 - 020 zsúfolt villamosok

február 1.    másfél hónapos szénszünet az iskolákban
február 13.  kávéjegy
március 3.  szappanjegy
június 20.   rizsjegy
június 22.   vajjegy
november 3. A fővárosi asszonyok ún. margarin tüntetése a zsír helyett osztott rossz minőségű hadimargarin miatt.
év vége:     babjegy, szilvajegy

Cipőutalványok rendszere P15806041918. A cukor fejadagját 1 kg-ról 75 dkg-ra csökkentik, a lisztét (vagy választhatóan kenyérét) 8,4 -6,6 kg/hóra.
A főváros közélelmezési osztálya a villamosjegyek hátuljára a kukoricakenyér készítés receptjét nyomatja.
1918. májusa: minden létszükségleti cikk katasztrofális hiánya. A város tartalékai minimálisak, augusztus közepe- október végére a zsírellátás teljes megszakadását jelzik.
A rendelkezésre álló élelem is egyre gyengébb minőségű, egyre kisebb tápértékű.
Már a cipő és ruhaszükséglet biztosítására is jegyrendszert tervezik.

A háború utolsó hónapjaiban már állandó szénellátási zavarokkal küzdenek az erősen igénybe vett gázgyárak. A fűtés időbeli és a közvilágítás korlátozása, reklámvilágítás betiltása. A vendéglátóhelyek záróra idejének folyamatos előbbre hozásai, ugyanígy az üzletek nyitva tartásának csökkentése megnyirbálja a városi életforma alapelemeit is.

1917. Gázellátás- igazgatói levél, forrás-Budapest Krónikája

Vázolt körülmények között a létfenntartási költségek állandóan emelkednek, párhuzamosan az életszínvonal általános csökkenésével.

A családfő bevonultatásával egyéb ellátás híján maradt családoknak a városigazgatás hadisegélyt biztosít. 1914. őszén 32 ezer az érintett családok száma, 1918-ban 80 ezer család. A hadisegély összege kisebb családoknál nem éri el a napi 2 koronát (felnőttek 78 fillér- 2 éven aluli gyermekek 39 fillér), a segélyösszeg általános felemelésére 1917. végén kerül sor.
Ezek kiegészítésére sorra alakulnak különféle népjóléti egyletek (1917-ben a fővárosban 136) és egyéb (összesen 33) jótékony intézetek, amelyek tevékenysége a legkülönfélébb területeket öleli fel a mozgókonyhák indításától, az ingyen cipő és ruhaosztásokon túl, pl. a rossz körülmények közé jutott munkáscsaládok gyermekeinek segítéséig. 1918-ban a Károly király nyaraltatási akcióban 20 ezer budapesti munkásgyerek üdülhetett Abbáziában, köztük az ekkor 13 éves József Attila.

1918.augusztus_Károly király gyermeknyaraltatás

József Attila, Abbázia, 1918

Az Országos Hadisegély Bizottság a hadi jövedelem adó hozadékából fedezi a segélyeket, illetve esetenként elérhető még a fővárosiaknak hatósági pénzsegély.
Az éves segély + juttatások révén így az egyes családok 2 400 -4 000 K  közötti összeghez juthattak hozzá, noha a felső érték elérése igen szívós utánjárásokat és ügyeskedést igényelt.

Ennél is nyomorúságosabb volt a hadiözvegyek sorsa. Nyugdíj címén
évi 72-300 K + gyerekenként 48 K/év valamint az ideiglenes segélyek révén egy
3 gyermekes hadiözvegy elérhető legmagasabb rendszeres ellátása
1918-ban 876 K -t tett ki.

Összehasonlításként, a már említett virilisek között csak éves adóban 1917-ben
30-40 e K között fizetett 12 személy, 9 e K fölött 200 személy.

A Fővárosi Népjóléti Központ kötelékébe tartozott még a Hadigondozó Hivatal, a nevében foglalt átfogó hatáskörrel. A sebesültek gondozására a városban katonai kórházak (Zita kórház, Révész utcai kórház) és különböző pontjain található üres telkeken szükségkórházak (legnagyobb a Mária Valéria-a későbbi nyomorúságos lakótelep, helyén épült fel a József Attila lakótelep) épülnek. Háború végére Budapesten 34 ezer ágy áll katonai betegek és sebesültek rendelkezésére. A budapesti kórházakból gyógyultan csapattestükhöz irányított idegen csapatbeli katonák száma a háború alatt elérte a
266,5 ezer személyt.

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

A városigazgatásnak még egy komoly feladattal kell megküzdenie a háború folyamán.
A városon átvonuló katonaság, valamint a menekültek (1916. ősze Erdélyből, de galiciaiak és bukovinaiak is) beszállásolása, fedéllel való ellátása lakáshiányt idéz elő, miközben a hatalmasra duzzadt bürokrácia lakások százait foglalja le.

Menekültekkel teli vonat Brassónál, 1916

Menekültekkel teli vonat Brassónál, 1916

A háború első 22 hónapja alatt (1914 – 1916. április)  a város kb. 47,5 ezer tisztnek és
334 ezer közembernek biztosít szállást az e célra kiürített 84 iskola épületben.
A nyomasztó lakáshiány – megszaporodott albérletek, ágybérletek – kezelésére
1917. december 25.-én Fővárosi Lakáshivatal alakul.

A barakk kórházak, barakkraktárak és barakklaktanyák építésén túl, ugyancsak a háborút szolgálták az oroszok galiciai sikerei után a Budapest körül 140 km kerületű körben kivitelezett árkok és védművek.

A városépítés azonban lényegében az 1910-es évek elejére kényszerűen leállt.

Félbemaradtak a magánépítkezések, megszűntek a közmunkák; a műszaki urbanizáción belül még befejeződik Óbuda általános csatornázása, illetve a Villányi úti főgyűjtő csatorna (hadifoglyokkal) kiépítése. A József telefonközpont épülete már 1914 -re elkészült, műszaki felszerelése és átadása azonban elhúzódik 1917-ig.  Más polgári építési tevékenység toldaléképítésekben és kisebb átalakításokban kimerül.
Budapest 16 legnagyobb téglagyárának termelése az 1910. évi összesen 310 millió darabról 1918-ra 14 millióra esik vissza.

1915 orosz_hadifoglyok_1915._szept.5,

Elmaradnak a szükséges karbantartások (repedt, szétfagyott ereszcsatornák, vízcsövek, megbomlott tetők, omló vakolatok, romló közművek, rossz állapotú közutak, villamospályák).

A már megkezdett városképi építkezések befejezése is éveken át húzódott, amely kevesek között azonban mégiscsak megvalósult a Piaristák pesti rendháza, a Legfőbb Állami Számvevőszék palotája (ma Külgazdasági- és Külügyminisztérium) valamint következő blogom anyaga, a Gellért fürdő és szálló épülete.

A város és lakóinak egyre reménytelenebb anyagi-fizikai romlása mindinkább tudatosul, aminek a megállítására csak a háború befejeztével nyílhat mód.

1918-_André_Kertész,_Transport

1918.okt.29._Brassói_állomáson,_André_Kertész

Epilógusként e két részre duzzadt első világháborús elemzéshez hozzáfűzném még a háborúnak a szellemben végrehajtott rombolását.

Először is, a férfi lakosság bevonultatásával meglazulnak a családi kötelékek és a család és köré épült erkölcsi rend. A háborús borzalmak, a brutalitás kultusza vallási világrendek megrendülését és lelkiismereti meghasonlást idéz elő tömegesen. Felbomlanak a polgári értékrendek s új normák kerülnek helyükbe. A spekulációs és hadi vagyonok a társadalom széles rétegeiben kérdőjelezik meg a polgári szorgalom, takarékosság, tisztesség, üzleti becsület hagyományos kategóriáit.

katonai razzia, 1918 őszA háború utolsó éveire a hadseregi morál feltartóztathatatlanul süllyed.
Széles körben kibontakozó parancsmegtagadások, s helyenként már-már meneküléssé váló visszavonulások a fronton.
1918-ra felduzzad a katonaszökevények, a kórházi kezelésből újból be nem vonuló, rejtőzködő katonák tömege. Ezek már fegyverrel bánni tudó demoralizált emberek. A veszélyre adott reakció a 1917. március 19.-én felállított Budapesti Katonai Rendőrség sűrű razziái, és katonaszökevény kivégzések voltak.

Ezek mind elvezettek az 1918. október 28. és október 31. között lezajlott őszirózsás forradalomig, majd az azt követő Tanácsköztársaságig.

Őszirózsás forradalom 1918.okt. - 017

S még utólag befűzöm ide egy commentre írt válaszomat, hiszen most verbalizálódott bennem, ami végig, írás közben a fejemben zümmögött. Nekem is folyton eszembe jutott, hogy ezek az emberek is mennyire nem sejtették még hetekkel előtte sem, hogy pillanatokon belül alapjaiban, s nyomorúságosan változik meg életük. Velünk is bármikor megtörténhet ugyanez. Azért is írtam ilyen részletesen a mindennapok fokozódó nyomoráról, mert a történelem könyvekben többnyire csak a frontok változásait tanultuk, s itt testközelívé válik a háború, ahol mindenki érintett.

Reklámok

elismondom névjegye

nő/female
Kategória: Magyarország, Történelem
Címke: , , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s