Alcsút hóvirágos szőnyege

Egyszercsak mindenhonnan belebotlottam a hírbe: Alcsútra kell menni, ott található az ország legnagyobb összefüggő hóvirág mezője, méghozzá korán – a hazai átlagnál akár
2 hónappal előbb, már decembertől is – nyíló, sokfelől ide telepített példánnyal!

Alcsúti arborétum 2016. febr. DSC02270

S a hívásnak engedve, merthogy alkalom is adódott hozzá, mentem, s láttam…

Alcsúti arborétum 2016. február DSC02276

S valóban, a park bejárati szakaszán, amerre a szem ellát – precízebben 2 és fél hektáron – fehér kis harangoktól pompázik a táj. 7 hóvirágfaj 24 fajtája simogatja a téli kopárságba belefáradt szemeinket.

S noha a természet ébredésének első hírnökei a hóvirágok, a park még így is kellemes sétát nyújt, s vezetőnk közben megismertet a több mint 40 hektáros arborétum néhány kiemelt nevezetességével. (Aki maga indul neki, számos eligazító táblából informálódhat.)

Alcsúti arborétum tkp

Történelmi visszatekintést már a bejáratnál nyerhetünk. A korábban egyházi alaphoz tartozó acsai uradalom nevű birtok királyi adománylevéllel került 1819-ben József főherceg tulajdonába, aki akkor már 23 éve volt Magyarország nádora. A Toscanában nevelkedett főherceg (született Firenzében, a Pitti palotában) fiatalon kerül a nádori tisztségbe, de nagyon hamar elhivatott képviselője Magyarország fejlesztésének. Keze nyomán indul el Pest felemelkedése a poros, középkori magból mai fővárosi rangjára.
Az egyetlen Habsburg, aki életét hazánk gazdasági és kulturális felemelkedésének szentelte, tőle indul a Habsburgok magyar ága, s ahogy a mondás szól: Habsburgnak született, és magyarként halt meg.

Ez az eszme érvényesül a magánélet keretei között, Alcsúti birtokán  is. A legenda szerint nehezen lehetett volna ennél mostohább, rosszabb tulajdonságú földet szerezni a korabeli viszonyok között. Ő azonban példát kívánt nyújtani a magyar nemzetnek, s kijelentette :

” Addig kell ültetni és plántálni, és újraültetni és újraplántálni, míg végre meg nem fogan.”

Alcsúti arborétum 2016. február DSC02308S kitartással, rengeteg beruházással, munkát adva az egész falu és környék lakosságának, mintagazdaságot teremtett, ahol maga is lelkesen kertészkedett. Szabad idejében megtanulta a kertművelés minden fogását. Mintegy hatezernél több növényt ismert úgy, hogy azok latin nevét és rendszertani besorolását is tudta. Magyarországon József főherceg nádorsága kezdetén, a 18. század végén, de különösen a 19. elején csak elvétve akadtak lelkes kedvelői és fejlesztői a kertkultúrának. József nádor azonban lelkes propagátora volt ennek az ügynek is.

1850-ben a neves botanikus, Haberle Károly a következő sorrendet állította fel a magyar főúri kertek között: 1. Margitsziget (néhai József nádor kertje), 2. Alcsútdoboz (néhai József nádor kertje), 3. Kismarton (Esterházy herceg kertje), 4. Csákvár (Esterházy herceg kertje). Példáját főuraink közül többen követték, szép parkokat s kerteket rendeztetve be maguknak.

Mindjárt a birtok átvétele után kiválasztott az alcsúti határban egy emelkedettebb fekvésű dombot, melyen elkezdte kastélyát építeni, s 1825-től indítják a kastélykert telepítését.
Az uradalom rövid húsz éven belül nevessé vált Európában, tájképi parkjának kialakítását a bécsi Tost kertész dinasztia tagjai végzik.
(Mint ahogy ők irányították a budai vár és a Margitsziget kertészeti munkálatait is,
s alcsúti szaporításokból gazdagították Pest-Buda zöld felületeit, s innen származó facsemetékkel ültették be a Városligetet is.)

A nádor munkáját fiatalabb fia, József Károly főherceg folytatta, aki apja nyomdokaiba lépve az addig 300 növényfajt tovább bővítette Európa, Kisázsia, Kelet-Ázsia és
Észak-Amerika tájairól származó növénykülönlegességekkel, s az angol rendszerű park fejlesztéseinél a kor számos vívmányát is bevetik.

VU képek -alcsúti tó és környéke

Csendélet_Alcsúton 1881.máj.1._4 Klotild főhercegnő rajzai

A kanyargó sétányokon a kertépítés minden fortélyával megalkotott látványosságokat hoztak létre, hegyvidéki tájat idéző szikláktól, csörgedező patakokon és vízeséseken át a tavakban gejzírt idéző (Zsigmondi munkája) 8 m magasra lövellő szökőkútig. Mindezekhez a vizet a parkon kívüli víztoronyból – melybe 50 lóerős gőzgép s 2 hidraulika nyomta fel a vizet – vízvezetékek hálózatán át juttatták el, amelyekből a park locsolását is megoldották. A vízvezető csövek (Láng és Schlick gyárból) teljes hossza 5 690 métert tett ki, s minden
38 méteren csapokkal látták el. A kert felügyeletét, munkások százainak irányítását
12 külföldön képzett fiatal magyar kertész végezte.

Vannak itt aranyhalak, hattyúk hattyúházzal, flottilla kikötő, lugasok, grotta lourdesi kegyhely mintájára, ligetek, pergolák, nyolcszögű vasgloriette és Ybl Miklós tervezte pálmaház. De létezett itt állatkert medveházzal, madaraknak etetők, libadomb, s karámban marhák, juhok, no meg lóistálló. Szőlőtelepítések – rossz borminőséget adó tőkékkel.

Alcsúti arborétum 2016. február IMG_2056

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

Alcsúti arborétum 2016. február IMG_2070 a

József főherceg szenvedélyes kertészként hatalmas szakkönyvtárat gyűjtött össze, de botanikai kutatásokat is végzett. Mára az arborétum 540 növényfajjal, s több ezer fajtával büszkélkedik, köztük 160 éves lombhullatókkal, melyek minden hónapban más-más színekkel festik át a tájat.

Mi sétánk során rácsodálkoztunk a hatalmas, juharlevelű platánra, melynek átöleléséhez nordicos csapatunk több tagjára volt szükség, vagy ott a fa, melynek odvában simán el lehet bújni. A mocsári ciprus cseppkő formájú léggyökereket növeszt a tó partján, melyek csúcsai még szinte lágyak, s ezért érinteni nem szabad, ha nem akarunk kárt okozni.

Alcsúti arborétum 2016. február IMG_1845

Alcsúti arborétum 2016. február DSC02300

Alcsúti arborétum 2016. február IMG_1850Alcsúti arborétum 2016. február IMG_1883

Alcsúti arborétum 2016. február IMG_1879

A páfrányfenyő, melyet hívnak még Ginkgo bilobának is, novemberben kezdi hullatni akkor még cseppet sem jó illatú termését, s tövét tarka mintázatú takaróval teríti be szélesen. A cca. cseresznye méretű termésben nagyméretű mag rejtőzik.

Alcsúti arborétum 2016. február IMG_1969

Ám a legmeglepőbb látványt az az óriás tuja nyújtotta, melynek közepén megállva, mintha kis erdőben állnánk. Ágaival a fény felé törekedve, alsó ágai a talajt érve gyökeret eresztenek, s lesz az egy eredeti tőből immár 24 darab 15 méteres átmérővel! S kívülről egy darab óriás kúpot formáz.

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

Mi ugyan hóvirágot jöttünk nézni, de alaposan megszemlélünk minden egyéb kis színeset, ami már kibújt a földből, bár ez még nem sok. Itt-ott kibukkannak már a krókuszok, de a téltemető már elvirágzott. A kiépített utak mentén sokszor fedezzük fel a zöld hunyor picinyke fejét, miközben az ő specialitása, hogy illatos. Nagyobb fejű színes példányai a babaház oldalában s egy tarkább folt előtte, figyelmünk jutalma.

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

Az említett babaház (vagy gyermekkert) a gyerekek játékainak tárolására szolgált. Az előtte levő kis kertet felosztották József főherceg gyermekei – Mária, Margit, József, László – között egyenlő darabokra, s mindenkinek megvolt a kis kertje, amit maga művelhetett, gondozhatott. Korabeli újságcikkek beszámolója alapján a lovagláson túl a pavilon árnyas oldalában testedzésüket, teljes felszereléssel, tornatér szolgálja. (Egyébként magyar nyelven, s ugyanazt tanulták, mint az ország szegény származású gyermekei, s csak
1880-tól kezdték taníttatni nekik a franciát, angolt, németet.)

Alcsúti arborétum 2016. február IMG_2049

Kedves rajzot közöl a korabeli újság a gyermekek játékmalmairól, amelyet maga az édesapjuk barkácsolt nekik.

Csendélet_Alcsúton_kép3; 1881.máj.1.

A családi birtok ténylegesen a család kedves pihenőhelyeként szolgált, ahol az egyes családtagok emlékére fákat ültettek, területeket, szigeteket (Hermina sziget fürdőházzal és szabad uszodával, 8-ast formázó Klotild sziget, István halom stb.) neveztek el.
S mindennek csúcspontját és központját, a Pollack Mihály tervezte klasszicista kastély jelentette. Klette Károly (udvari tájfestő és grafikus, fia Keleti Gusztáv) vízfestménye a nádor idejében készült korai ábrázolás.

Klette_Károly_vízfestménye

A tó felől már a lombokon áttűnő portikusza azonban sajnos a tisztás felől közelítve nem teljesedik ki a mai látogató számára, rom marad, amelyről az ablak a múltba ábrázolással segíti a képzeletet a park igazgatása.

Alcsúti arborétum 2016. február IMG_1894 a

Alcsúti arborétum 2016. február IMG_2030

A kastély ugyanis tisztázatlan körülmények között 1944. decemberében, vagy 1945. tavaszán (források szt. változó infók) leégett, s a portikusz melletti homlokzati falon kívül, csak a kápolna épület és a pálmaház romjai maradtak fenn.

Alcsúti kastély rom

A homlokzat mögött még tavaly is erdő fedte a terepet, amelyet legutóbb kivágtak, hogy segítsék az esetleges feltárásokat a palota elsimított maradványai között. A kastély egykori falait a vonalára ültetett tujasor jelzi. A tényleges főbejárati frontból, kocsibehajtóval, díszudvarral, mindössze ennyi maradt:

Alcsúti arborétum 2016. február IMG_2137

Alcsúti arborétum 2016. február IMG_2160Alcsúti arborétum 2016. február IMG_2146

Az 1944. decemberében, a front elől Portugáliába menekülő család mindenét itt hagyva, csak a kulcsokat vitte magával, mert hitték, hogy visszatérnek, s a búcsúzó József Ágost főherceg szavait a bejáratnál álló táblán olvashatjuk:

Alcsúti arborétum 2016. február DSC02235 Mihály hg. 1944

Akinek, ha nem is hamarosan, sikerült még visszatérnie – az a képen látható kisgyermek, akinek 70. születésnapját megünnepelni gyűltek össze a felújított kastélykápolnában, a világ minden táján szétszóródott Habsburg család magyar ágának tagjai, 2012. pünkösdjén.

Habsburg - Lotharingiai Mihály 98587

Ők vérző szívvel nézhették a pusztulást, én pedig megpróbáltam magamnak egy képet alkotni arról, ami az ő lelki szemeik előtt lebeghetett, az egykori otthonról.

A neten fellelt képekből a következő bejegyzésben készítek egy közelibb ábrázolást az arborétum szerte kitett táblák fejlécén látható együttesről:

Alcsúti arborétum 2016. február DSC02235 a kastély ábrázolása

Advertisements

elismondom névjegye

nő/female
Kategória: Kert, Magyarország, Történelem, Természet
Címke: , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

2 hozzászólás a(z) Alcsút hóvirágos szőnyege bejegyzéshez

  1. Heyek Andrea szerint:

    Ez nagyon klassz és nagyon hasznos volt, köszönet érte! 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s