Alcsút egykori kastélya

Ha a saját első benyomásaimból indítom a múltba nézést, hát az így alakult:

A park bejárásából már visszafelé jövet, a kápolna tornya jelezte a követendő irányt.

Alcsúti arborétum 2016. február IMG_2054

Alcsúti kápolna, kollázs

És meggyorsítjuk lépteinket, hiszen ez olyan igéretes, …és ott, a hatalmas üres tér a hiányról szól.

Alcsúti arborétum 2016. február IMG_2110

Hogy miről beszélek? Például erről, az 1930-as évek körüli fotóról:

arcanum-alcsút

Mi legfeljebb kicsit naposabbra tudjuk venni a látványt, s elképzelni, hogy a két távolabbi oszlop a lámpákkal a főkaput jelzi, emezek pedig a kastély bejárata előtt álltak, délceg szobrokkal a posztamensen.

Alcsúti arborétum 2016. február IMG_2159

Alcsút díszudvar, kollázs 4

De legalább van ami fennmaradt, s vezetőnk hatalmas kulcsával megnyitja számunkra
a kápolnát, mely eltekintve a korábbról itt maradt esküvői díszítéstől egészen egyszerű kicsiny, háromhajós fehér tér, amely egykori gazdáit kiszolgálván, ma többször nyújt helyszínt filmforgatásokhoz is (Borgiák; A rítus – Anthony Hopkins).

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

A kastély 1879-80. között történt bővítésekor kerül a kápolna kialakításra, amikor annak baloldali szárnyához csatolják, s folytatásában pedig könyvtárépületet emelnek.
Megtudjuk, hogy az épület eredetileg istálló volt, s a székesfehérvári püspök látogatásakor vetette fel egy ízben az ötletet, templomkénti hasznosítására.
József Károly főherceg az átalakítással id. Storno Ferencet bízza meg, aki abban az időben a magyarországi műemlék-helyreállítás legtermékenyebb mestere, de templomfestő is volt, s mellesleg ő a soproni Storno gyűjtemény megalapozója!

Az átépítést neoromán stílusban végzi el, miközben a kápolna főbejáratát az udvar felé töri át, ám a főhercegi családnak nyit egy átjárót a kastély felől is. A kastély folyosóról először egy magasabban fekvő oratóriumba lehetett belépni, melyet a kápolnától a román kolostorok mintájára, ólomkeretbe foglalt üvegfal választotta el, s 7 tölgyfalépcső vezetett le a kápolnába.

Vezetőnk elmondja, hogy nehogy úgy gondoljuk, ez a belső tér eredetileg így nézett ki. Festett színes üvegablakokon tört át a fény, a sárgára márványozott oszloptestek aranyozott oszlopfőkbe futottak, s padlója színes kockákból rakott mozaikpadló volt.
A jelenlegi chorus csak filmdíszlet gipszkartonból, az eredeti – orgonával – bár ugyanitt volt, másképp nézett ki. Az alatta levő ajtó vezet a harangtoronyba is, melynek 4 harangját a főhercegi pár Seltenhoffer soproni harangöntő gyárában öntette, s  gyermekeik védőszentjeiről nevezték el azokat.
A falak színpompásak voltak, s a mennyezet boltozatos kiképzésű, rajta Lotz freskók.

Valahogy így.

Napok óta ennek próbálok nyomára jönni, kevés eredménnyel. A kápolna kapcsán azonban sehol nem ütköztem Lotz nevébe, noha ő kora szinte minden jelentősebb építményénél felbukkan. Én mégis azt hiszem, hogy ama freskók inkább Stornó Ferencéi lehettek, aki ismert – s templomokban sokat foglalkoztatott – freskófestő is volt.
A műemlékem.hu oldalán aztán félsiker, mert találok egy nagyon rossz minőségű képet, amiből azonban a színpompa mégiscsak kitűnik.

alcsúti kápolna, műmlékem.hu

S ha képet nem is, de egy alapos leírást – mind a kápolnáról, mind a kastélyról – találok egy 1881. évi Vasárnapi Ujságban, amiből a továbbiakban bőven merítek.

alcsúti_kastély,_címerEnnek alapján az oldalfalakat az ablakok párkánymagasságáig meggyszín alapon arany pávákkal, illetve zöld alapon arany oroszlánokkal (családi címerállat), a szentélyt, mely előtt aranyozott korlát futott, stilizált növényekkel díszítették.
A boltozaton ó- és újszövetségből merített jelenetek és a donátorok gyermekeinek medalionos ábrázolása látható, melyekről az újság teljes körű leírást ad.
A főoltár és két mellékoltár fehér márványból készült, a főoltár feletti képet a kápolna patrónusáról, Szent Istvánról id.Vastagh György festette meg 1880-ban.

A kápolnába szánt, József nádort ábrázoló fogadalmi szobrot Zala Nádori kripta, József nádor szobraGyörgynél rendelték meg 1884-ben, ahol a nádort a Szent-István rend dísz – ruhájában térdepelve örökítette meg, bal kezében forgós kucsmát tartott, jobbjával áldólag intett a családi címerre, az ég áldását kérve az utódaira.
Ezt a leírást egy Zala György Habsburgokról készített szobrai felsorolásában találtam, ahol továbbiakban megjegyzik, hogy a carrarai fehér márványból készült szobrot 1887. karácsonya előtt állították fel a kápolnában. Ez a leírás számomra teljesen ráillik a ma a budai vár nádori kriptájában, a nádor szarkofágján látható szoborra.

A főbejárat szélfogója előtt kettős fülkében az alapítók védszentjeinek, Szt. Józsefnek és
Szt. Klotildnak szobrai álltak. A chorussal azonos oldalon vágott ajtó, a később építendő családi sírboltba vezetne.

Kivonatolva ennyi a leírás, amit pedig most láthatunk, részben a háború utáni romok helyreállításából (1982.), illetve a közelmúltban elvégzett műemléki felújításból keletkezett.

Fentiek alapján el lehet mondani, hogy a régiből talán csak a falakat sikerült átmenteni. Ezek között a falak között ünnepelték azt a bizonyos 70. -ik születésnapot a nádor leszármazottjai – közel 100-an – amelyet fotók is megörökítettek.
Az 1944-ben az országot elhagyó utolsó alcsúti főhercegnek, József Ferencnek
8 gyermekéből még életben levő négy (József Árpád, Kinga, Géza, József Mihály) testvér – házastársaival mosolyog  a kamerába, s a háttérben a fiatal pap, az ünnepelt 70 éves Mihály fia, Pál.

Születésnap Habsburg családi ünnep, koll

Miután sikerült a még álló épületnél valamelyest visszatekintenünk a múltba, most megpróbálom kitölteni azt az üresen maradt teret, amelyből csupán hírmondónak maradt a romos portikusz. Picinyke darabja annak az érett klasszicista alkotásnak, melyet Pollack Mihály legszebb épületei között tartottak számon.

klap, kastély, homlokzat

A méltóságos, egyemeletes tömör épület alapkövét 1821-ben tették le, s 1824-re már a főszárny elkészült, s beköltözhetővé 1827-ben vált, bár még folytak rajta munkálatok. (Nekem fenti kép a Deák téri templomot juttatja eszembe, még ha ott a főfront szélessége a portikuszéra korlátozódik is.) József nádor 1847-ben hunyt el, s az ezt követő 20 évben nem történt változás a birtok életében, amíg 1867-ben nyolcadik gyermeke, József Károly be nem költözik ide.
Ekkor élte második virágkorát a kastély és a kert, s József Károly főherceg volt az, aki további bővítéseket és beruházásokat hajtott végre az alcsúti ingatlanon.
1871 – 1886-ig a kert területét folyamatos hozzávásárlásokkal, cserékkel növeli,
új növényritkaságokkal gazdagítja, a tavat kikotortatja, megnagyobbítja, illetve kerti berendezéseit fejleszti, javítja. 1872-ben pálmaházat építtet, s 1879-1880. között pedig
a kastélyt bővíti.
Az ő 1905. évben bekövetkezett halála után az örökösök jobbára elhanyagolták ezt a feladatukat, ám a kastély szomorú pusztulását előre senki sem látta. Erba Odescalchi Sándor herceg emlékiratai szerint – aki Habsburg-Lotharingiai Margit főhercegnővel töltötte itt nászútját 1943-ban -,  a több, mint 200 szobából (240-250 helységig mennek fel a becslések) álló kastélyban a benne tartózkodó főhercegi családok akár nem is találkoztak egymással, a kötelező formai eseteket kivéve. Mindegyiküknek külön udvartartása, konyhája, személyzete volt. Egy-egy helyiség a főhercegek személyiségének vonásait viselte magán.

József Károly főhercegnek pl. esztergályos hobbiját faburkolatú műhely szolgálta, ahonnan üvegajtón át egyenesen a parkba lehetett lépni. Hálószobájában konzolokon 12 kis szobor sorakozott a nagy magyar királyokról, s egyszerűen berendezett dolgozó szobájában József nádor ereklyék, utóbbi által használt tárgyakkal – a kerti szerszámjaiig bezárólag.
Falain nagy számú kép, többnyire családja tagjairól, illetve azok által készített rajzok, festmények. Ezen családi vonatkozású arc- és tájképek között egyetlen kivétel:
Deák Ferenc képe. Üvegezett könyvszekrényében ritka értékű botanikai könyvek, angol nyelvű szanszkrit nyelvtan, és cigány – magyar szótár!

szalon,_enteriör

műterem_az_alcsúti_kastélyban,_1896._nov.8.

A főherceg és főhercegné szobái a földszinten, amíg a gyermekszobák az emeleten voltak.

Ami a kastélyt bejáró újságíró leírásából nekem különösen tetszett, egy ajtó, melyre a gyerekek nevei felírva, s alattuk dátum szerint a gyermekek magassága, jelezve cm-ben.
S a gyermeknevek a következő módon voltak feltüntetve:

Mariska, Margit, Józsi, László

alcsúti_kastély_homlokzata_VU.1895.szept.15.

A portikusz mögötti üvegajtó a nagy ebédlő terembe nyílott, melynek magassága az emeletet is magában foglalta. A fal a görög mitológiából vett jelenetekkel (Ganymedes, Europa, Philemon és Baucis, Diana és Endymion) volt ékesítve, pompeji mintára készült ornamentikával. Itt szokott ebédre összegyűlni a főhercegi család, pontban déli 12 órakor. Erre a távollevőket a kastély kis-harangja figyelmeztette, s sietni kellett, mert a pontosság megköveteltetett. Az ebéd utáni kávéra a fegyverterembe vonultak, amely múzeumi gazdagsággal volt berendezve.

VU 1896 Alcsútról 2

Nemhiába volt a családos kiüléseknek ez a kedvenc helye, hiszen a teraszon elhelyezett kerti vasszékekről és asztaloktól nagyszerű látványt nyújtott a tér, mivel az egész park a kastélyra lett komponálva. Innen fogja be a szem a legnagyobb egységet a tágas, gondozott, virágdíszes réttől, a tó fellövellő szökőkútján át, a háttérben Alcsút és Doboz falujával a Váli völgyig.

kastély_déli_oldal

Az alcsúti kastély Pollack Mihály által tervezett változata eredetileg U alakzatban fogta körbe az udvart, mely központi részhez L alakban oldalszárnyakat kapcsolt. Egyéb, kiegészítő építmények szabadon álló formában kerültek ugyanitt megalkotásra: gazdasági épületek, kertészház, 6 kis üvegház (1870-es években lebontatnak, helyükön újak, nagyobbak épülnek), narancsház.

kastély alaprajz

Ezt az épületet bővítette historizáló stílusban az 1880-as években József Károly főherceg, amikor is az oldalépületeket (köztük a kápolnát) összekötötte a főépülettel. Ily módon az épületszárnyak bezárásával létrejött a négyszögletes, minden irányból zárt belső udvar.
A díszudvar közepén szökőkutas medence állt aranyhalakkal, a környezetét pedig virágzó növényekkel és fenyőkkel ültették körbe. A Vasárnapi Ujság riportere jól értesülten megosztja olvasóival azt is, hogy a díszfenyő alatt jégverem van, amely északi hazájának klímáját biztosítja.

A szárnyépületek jobb oldalán tiszti lakások, vendégszobák, bal oldalán a kápolna, illetve annak végében új, belülről 3 szintes könyvtár – melynek különlegessége 30.000 kötetet számláló botanikai könyvállománya – csatlakozott az együtteshez. Ugyanekkor építik a főépület bejáratával szemközt azt az üvegezett  kocsibeszállót, ami az érkező vendégeket fogadta.

kastély udvar- profila.hu

alcsúti_kastély_udvara VU.

Alcsúti arborétum 2016. február IMG_2137

Itt a könyvtár kapcsán kicsit zavarban vagyok. Mert bár a leírások is kupolás épületnek írják, s a fenti rajz (Vasárnapi Ujság 1896. nov. 8.) is akként ábrázolja, de vannak képeslapok is, amelyek távlati képein a lombok között határozottan kivehetőek a szárnyépületek végén ilyen tornyok. Azonban a következő mondanivalóm illusztrálásához legalkalmasabb 1881. évi felvételen torony sehol sincs. Ebből viszont leginkább az következik, hogy a két felvétel közötti időben végbe kellett menjen további építkezés, amelynek azonban semmiféle írásos nyomát nem találtam. Bár ennek oka lehet az is, hogy a kastély 60 ezer kötetesre becsült könyvtára leégésével megsemmisültek a családi dokumentumok is, amelyeket szintén itt őriztek.

klap, üdvözlet Alcsútról

Alcsúti_kastély,_VU._1881._május_1.

Ezen a fenti képen szépen látszanak azok az épületek, amelyekből némi romok még fellelhetőek ma is, s amik az alcsúti kertészetnek külön hírnevet szereztek: az üvegházak (bal kéz felől), illetve az Ybl által tervezett pálmaház.

Alcsúti arborétum 2016. február IMG_2165 üvegházak romjai

De mivel már megint hosszabbra nyúlt bejegyzésem, mint terveztem, a nagyon kíváncsiaknak javaslom, tájékozódjanak az ybl.bparchiv oldalon, ahol a csatolt korabeli sajtóból – Budapesti Hírlap 1892, Kertészeti Lapok 1896, 1897 – teljes körű leírást nyernek mind az épületeknek műszakilag, mind az elképesztő fajtaválasztékáról az itt található, nevelt és szaporított egzotikus növényeknek, melyekből aztán ellátták az éledő érdeklődés nyomán keletkező igényeket is. Számos újítás között pl. frappáns megoldás volt, hogy a pálmaház üvegét nyáron zöld festékkel lefestették, így biztosították az árnyékolást.
De igazán magának a pálmaháznak a tekintélyes méretei (56 x 15,9 m; 8,5 m belmagasság) és szokatlan formája volt az igazi szenzáció.

pálmaház

A három részre tagozódó pálmaház – mely hátsó részén folyosóval kapcsolódott a kastélyhoz is – merész megoldásokat tartalmazott. Ybl ötvözte a legmodernebb hajlított felületű vasüveg struktúrát a téglából készült nemes architektúrájú középrizalittal a főbejárati részen. Ez a középső rész nem csak kertészeti feladatokat töltött be, de szolgálta a kastély lakóinak kellemes időtöltését is.

Hát ennyit sikerült megidéznem az elpusztult kastély helyén járva, s remélem sikerült kicsit tágítanom a horizontunkat, ha megpróbálunk a nem is annyira régmúltba tekinteni.

Epilógus: hazafelé buszunk Felcsúton elhaladt egy újabb korú nagyszabású építkezés kulisszái előtt, amelyből kapkodva és menet közben az alábbi képeket sikerült rögzítenem:

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

Advertisements

elismondom névjegye

nő/female
Kategória: építészet, Magyarország, Történelem
Címke: , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

2 hozzászólás a(z) Alcsút egykori kastélya bejegyzéshez

  1. Jim szerint:

    I’ve been browsing on-line greater than 3 hours today,
    but I never found any attention-grabbing article
    like yours. It’s pretty price enough for me. Personally, if all website owners and bloggers made excellent content as you did, the internet
    will probably be a lot more helpful than ever before.

  2. Rózsáné Nagy Jolán szerint:

    Anyai ágon alcsúti származású vagyok, ezért is nagyon örültem ennek az Alcsútdobozt bemutató résznek. Egész gyermekkoromat itt töltöttem. A Habsburg-kastélyhoz: az egyik nyalka parádés kocsis fiatalember a nagynéném férje lett. Az egyik cseléd pedig a keresztanyám húga volt, aki sokat mesélt nekem az ottani életről, és még most is él. Sajnálatos, hogy a háború nem kímélte meg ezt a gyönyörű kastélyt. Köszönöm az írásokat és a képeket, nagyon élveztem. Tovább folytatom az olvasást más témákban is. Üdvözlettel, Rózsáné Nagy Jolán

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s