Budapest100 – a Nagykörút, ami eddig kimaradt

banner, mozaik3-2

Ahogy rendesen, most is jól elcsúsztam az anyagfeldolgozásban a konkrét eseménytől, de szerencsére a Nagykörút, mint téma aktuális marad születése óta. Úgy gondolom, hogy az többé-kevésbé közismert, hogy eredeti tervekben a Fővárosi Közmunkatanács főmérnöke, Reitter Ferenc egy hajózható csatornával gondolta összekötni a Pest akkori külső részén szétszórva található mély fekvésű területeket, a Duna egykori fattyúágát felhasználva, amely lényegében a nagykörút nyomvonalául szolgált. A terv nem valósult meg, mégis örömmel fedeztem fel egy 1737. évből származó térképszelvényt, amelynek alapján feltárul a Nagykörút születését megelőző állapot, igen szemléletes formában.

Mikovinyi_Buda_és_Pest_Fossa_Magna_1737

Mikovinyi_Buda_és_Pest_Fossa_Magna_1737

Mivel az előző bejegyzésem az Erzsébet körút egyetlen háza kapcsán igen bőségesre sikerült, úgy gondoltam ezúttal már csak felvillanásokat adnék a Teréz- és Erzsébet körút eddig bejárt szakaszáról. Így továbbra is kimaradnak feldolgozásomból az olyan, önmagukban is hatalmas történetet és művészeti értékeket hordozó épületek, mint a
Béke (egykori Britannia) szálló, vagy a Royal szálló. A New York palotáról pedig már egy korábbi bejegyzésemben szóltam.

IMG_1619

Figyelmem ezúttal leginkább a homlokzatok kiemelkedő díszítéseire vagy az összhatásra fókuszál. Mindjárt a Teréz körút és Podmaniczky utca sarkán levő épület gyönyörű
sarok-kupolában végződik.

Bp100 a Nagykőrúton P1590680 Teréz krt.49.

Néhány házzal tovább az épület tetején vonuló kis tornyocskák mintha a házból kikémlelő páncélos vitézek sisakjai lennének.

Bp 100 a Nagykörúton P1600825 Teréz krt 41- 43.

A szemben lévő oldalon elegáns, szecesszióba hajló neobarokk épület vonzza a tekintetet. Ennek az 1898-as tervezésű Teréz körúti lakóháznak az építészei alkották pl. a Mai Manó házat, de sokan inkább ismerhetik mai funkciója alapján: a Játékszínnek ad ugyanis földszintjén helyet.

Bp100 a Nagykőrúton P1590709 Teréz krt.48. páros oldal

1912-ben történik az első átalakítás ebből a célból, amikor a Pesti Kabaré nyitja itt meg kapuit, s ezzel sorát számos, más-más neveken ezt követő kabarénak. 1923-ban már Terézkörúti Színpadnak hívják, s itt tartotta első előadását a Salamon – Nagy Endre kabaré 1923. október 31.-én.

Terézkörúti színpad, Nagy Endre-orfeumok stb.1917- 1923 0003

Bp 100 a Nagykörúton P1600823 Teréz krt 48. angyalok

1939-től már a Kamara Varieté illetve 1959-től a Magyar Cirkusz és Varieté Vállalat vette birtokába a lakóház földszintjét. 1977-ben ezek helyén nyílt meg a Játékszín.

Másik elragadó neobarokk épület Schannen Ernő életművéből (mint a Nemzeti szálló, Károly krt 14. is) az Erzsébet körúti reneszánsz elemekkel díszített lakóház:

Bp100 a Nagykőrúton P1600058 A - Erzsébet krt 38.

Ez az épület meg lehetne a Tudorok Angliájában is, nálunk azonban a századfordulós Budapest egyik első autószalonjának adott fedelet.

Bp100 a Nagykőrúton P1600141 Erzsébet krt. 19.

Egy másik elsőség immár a mozi történetéhez kapcsolódik. A Wesselényi utca sarkán álló gótikus épületben nyitotta meg kapuit 1906-ban Budapest első állandó mozija, a Projectograph, későbbi nevén Odeon. De ezen kívül is gazdag mozikban – mint ahogy éjszakai szórakozóhelyekben és kávéházakban is – az Erzsébet körútnak ez a mondhatni nyúlfarknyi hosszúságú szakasza: Royal Apolló-Vörös Csillag; Carmen-Bástya; Híradó; Olympia-Hunnia-Zrínyi; Royal Nagymozgó-Vesta-Erzsébet-Pentele-Mátra-Örökmozgó a többszöri névváltoztatáson is átment, illetve megszűnt filmszínházak sora.

Az 1930-as években ebben a házban élt testvéreivel Ruttkai Éva is.

Bp100 a Nagykőrúton P1600074 Erzsébet krt. 25 - 27 , Ruttkai Éva

Már ezen a néhány homlokzaton is teljes mértékben átjön az az eklektika ami a Nagykörutat a leginkább jellemzi, ugyanígy bőven ad szemlélődésre okot az épületeken alkalmazott díszítések sokfélesége. Ezeknél a motívumoknál összemosódnak az antik és középkori díszítőelemek, hiszen a cél nem volt más mint a díszítés, de még inkább ezáltal a tulajdonos gazdagságának fitogtatása. Maszkok, szatír és sátánfejek, görög istenek- és istennők, Bacchus és medúza fejek, angyalok minden mennyiségben, és állatfigurák. Épülettartó oszlopok az atlaszok és kariatidák, vagy a hermák, amelyek az ókorban eredetileg földbe állított útjelző oszlopok voltak, s ebből alakultak ki a felétől felfelé emberi testet öltő épületdíszek.

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

Aztán ha beljebb lépnénk nagyon sokféle kapun haladunk át; nekem a kedvenceim a míves kovácsoltvas portálok, mint ami az Erzsébet krt 15-nél is mindig megállít.

Egészen másfajta élményt nyújt a Művész Artmozi bejárata, ám éppen úgy szerethető.

Bp100 a Nagykőrúton P1600144 Erzsébet krt. 17. ivókútAz Erzsébet krt 17. sz. ház kapuja mellett egy újabb kori kezdeményezés egyik darabja, amely 1994-ben több ivókutat helyezett el a körút vonalán. Sajnos ma már ez is csak dísz, nem működik.

S ha sikerül beljebb jutni a kapun, a feltáruló udvarok is gazdag variációval lepnek meg. Láttunk már egészen apró, és buja zöld zuhataggal körülölelt udvarokat, csupa kő – ám mégis barátságos közösségi tereket, és ennek az ellenkezőjét is: ahonnan csak az állandóan beárnyékolt, nyirkos érzetet keltő, kietlen tér ásít ránk. Érdekes tapasztalat volt a két utca (körút és a mögötte levő keresztutca) között elhúzódó, keskeny, hosszú udvar látványa.

Fenti képek többsége az Ybl tervek alapján épült ún. Fröhlich házban (Erzsébet krt. 35.) készült, ahol számos szép részlet fokozza az élményt.

Bp100 a Nagykőrúton P1600050 Erzsébet krt. 35. - Ybl

A rossz adottságú udvarokat különböző taktikákkal szelídítik a lakók élettérré. Van ahol egész éttermi hangulatot varázsolnak, s van aki a harmadikon a saját külön bejáratú kis oázisát alakítja ki.

Bp100 a Nagykőrúton P1590843 Teréz krt.28.

És így a végére, nem tudom megállni, hogy be ne csatoljam azokat a történelmi képeket, amelyek két meghatározó szellemi irányzathoz kapcsolódnak.

Az Est lapok újságvállalat megalapításával Miklós Andor megteremtette az első modern, színvonalas napilap családot. Az Est 1910. évi születését egyébként Berger Leo (Erzsébet krt.58.) kávéháza, a Berzseráj* egyik asztalához kötik.

*Berger/ Becsületes nevén Berzseráj: az Erzsébet körút és a Király utca sarkán nyílt 1906-ban. Berger Leó a háború alatt vagy után eladta üzletét, amely 1922-ben már Pátria néven szerepel a címtárban (igen sikeres zenés kávéház lett). A századelőn “a Király színház-beliek is… a magyarosan stilizált berendezésű Bergerbe járnak, a Magyar színház népével együtt. Beöthy László prezideál a művészek hosszú asztalán, kikhez a librettisták, zeneszerzők, újságírók népe csatlakozik.” És: “eddig ismeretlen, sohasem hallott énekkar zendített rá egy új melódiára, amelyet talán külön karnagyok tanítottak eleinte a hírlap iskolájában, amíg azt a rikkancsok megtanulták… – »Estazest!« – körülbelül így hangzott a harsány trombitajel, amellyel a friss és az első naptól fogva nagyon érdekes utcai hírlap a világra jött… – Estazest! – hangoztatták új énektehetségek a pesti utcákon, míg az új lap szerkesztősége szinte éjjel-nappal együtt ült, hogy a Miksa utcában vagy a Berger kávéházban, de sohase hiányosan vagy elválva egymástól, azon tanakodjon, hogy lehetne még érdekesebbé tenni az újság tartalmát, amely újságszöveg amúgy is olyanformán hatott az olvasóra, mintha odáig még nem olvasott volna hasonlót. Igaz, hogy az akkori Budapest legjobb hírlapírói álltak össze szövetségbe, hogy valami olyasmit produkáljanak, amelynek nem volt még őse, de talán még szülője se a régi hírlapírásban.” (Krúdy Gyula) Hogy kik voltak e legjobb hírlapírók? Csak néhány név mutatóba: Molnár Ferenc (névadó és ötletgazda), Miklós Andor, Tarján Vilmos (mellesleg később tizenhat esztendőn át a Newyork szédítő sikerű igazgatója), Szabó László, Pásztor Árpád, Ambrus Zoltán, Kemény Simon, Bródy Sándor, Szép Ernő.        /Saly Noémi/

A kiadó szerkesztősége kezdetben az Erzsébet krt 18. sz házban volt, amely előtti pezsgő élet lüktetését szinte érezzük a képek láttán:

Est_kiadó-Erzsébet krt 18.

Est_és_Atheneum_épületei_1920

Azt irodalmi hagyományokból tudjuk, hogy Ady nem állhatta az akkori irodalmi centrum, a New York kávéház – hite szerint vele ellenséges körét, de azért kíváncsi volt rá. Ezért- Krúdyval szólva: kortestanyáját a New Yorkkal szemközt lévő Meteor kávéházban ütötte fel.
Abban az időben itt volt szállása is, a Hotel Meteor harmadik emeleti, udvari szobájában. Bár “ambíciós fiatal ügyvédek, orvosok, tanárok is tisztelegtek néha a költőnél, és tiszteletükkel majdnem olyan terhére voltak, mint a plébánosnak a kezét csókolgató iskolásgyerekek.”
Mindig máshová képzeltem én ezt a szállót, és kiderült az nem volt más, mint a mai
VII. kerületi önkormányzat, az Erzsébet krt. 6.sz. épülete.

Meteor_szálló_1916

A New York és a Meteor között, amikor Ady felütötte sátorfáját:az összeköttetést Reinitz és Zuboly tartották fenn. Ők mindkettőbe bejáratosak lévén szállították az információkat Adynak, mert hívei voltak. Reinitz Béla zeneszerző volt az Ady – dalok szerzője, Bányay Elemér, akit közönségesen Zuboly írói nevén szoktak szólongatni, amíg a muszka golyó leterítette őt a Kárpátokban…

Krúdy adja ezeket az intimus bepillantásokat a korabeli viszonyokba az Ady Endre éjszakái című könyvében, ahol minő véletlen, megismertet annak a fiatal Miklós Andor újságírói pályakezdésével is, aki éppen előző képeink hátterét adja.

S a Meteorról ekképp mesél:

Kis tanya volt a Meteor az amerikai felhőkarcolót imitáló New York mellett. (…) Ami azt illeti a Meteorban  (…) sem Szent Ágoston iratait olvasták a különböző asztaloknál buslakodó éjszakázók, sőt azt lehetne mondani, hogy Ady asztalán kívül más asztaloknál nem is olvastak.

Tágas, üvegtetős kávéház, amely a szálloda udvarát is elfoglalta. Napközben többnyire állás nélküli artisták lődörögtek benne (…) És éjféltájban sem lesz nóbelebb a társaság, amely a Meteor-kávéházban a város különböző mulatóhelyeiről, varietéiből, kisszínpadjairól, énekes lebujaiból összeverődik… és jöttek a Meteorba a város különböző részeiből a vak zongorások és vak hegedűsök is, ahol az élet igényteljes bajnoka harcikedvvel fogyasztá Glaser bácsi, a jóságos külsejű, öreg éjjeli kávés fröccseit.

(…)

Éjfélig a Meteor kávéháznál ideálisabb hely nem volt elképzelhető olyan írók részére, akik káváházban szoktak dolgozni. (…) A Meteorban éjfélig a kávéház macskája fogdosta az egereket; a törzsvendégek, még akkor is, ha facér brettlisták, az estét rendszerint a különböző színpadok és emelvények közelében töltik,  (…) A néptelen kávéházban Ady tehát kedvére dolgozhatott,… Újságcikkeket írt, regényt tervezett, sőt színdarabon is gondolkodott, bár színházba nagyon ritkán járt.

Advertisements

elismondom névjegye

nő/female
Kategória: építészet, Irodalom, Magyarország, Városnézés
Címke: , , , , , , , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s