Budapest100 – A József körúton, kis múltbanézéssel

banner, mozaik3-2
Mire eljutottam idáig kicsit elfáradt a téma úgy érzem. Noha a körútnak éppen ehhez a szakaszához kötődöm személyesen is. Rögtön itt az elején nőttem fel, s a Baross utca felé eső részre fiatal házasként kerültem. Ezért úgy gondoltam, árulás lenne, ha pont itt abbahagynám a körúti vetítést, s ha mást nem, töredékesen, azaz kiragadva 1-2 házat/ eseményt mégiscsak készítek egy jegyzetet. S olykor segítségül hívva a Fortepant is, óriási felfedezéseket tettem.

Lánykorom házát kívülről gyönyörűen kitatarozták (gondolom, leginkább az összhatás miatt, lévén az új Europeum mellett az első megmaradt lakóház). Így most csodálkoztam csak rá, hogy vannak olyan erkélyei, miket valamennyi külföldi utamon (Genf, Párizs, Olaszország) el nem mulasztottam lefényképezni, az alulról látszó szép kagyló formája miatt.

Bp 100 a Nagykőrúton P1600155 József krt 9Hát ennyit tesz, ha az ember nem egy befeketedett homlokzatra néz, amiben elvesznek még a látványos részletek is. Mondjuk az erkélyre itt soha senki nem járt ki, gondolom részben a körút hatalmas zaja, másrészt a mindent ellepő korom miatt. Nekünk azonban ekkor még különben sem jutott erkély, mindig csak vágytunk rá. Az ablakunk ez volt a másodikon, a felirat fölött. (A feliratra sem emlékszem abból az időből.)

József krt 9 - utcai és udvari front

És íme itt az első csoda Fortepan műhelyéből: az 1940-es évek felvételei, Fekete György fényképészről és üzletéről – ahol még látszik, hogy a ház átjáróház volt a Rökk Szilárd utca felé. Döbbenten nézem a fotót, hisz mintegy 20-25 évvel későbbről még emlékszem az udvari kis fotó üzletre, s rémlik, hogy egy idős bácsi ült benne.

Sétám során maradok is ezen, a páratlan oldalon – 2 esetet kivéve.  Az első, a József körút/ Rákóczi út sarkán álló épület, mely kupolájával jellegzetes városkép alkotó – az én életemben sajnos többet rejtőzködött óriás reklámok mögött, mint nem. Most is éktelenkedik rajta egy. Régen szeretnék kapuja belső oldalára kerülni, az ott található, szépen rendbe hozott Lotz freskó miatt, de ez most is csak a napokban, s a véletlen folytán sikerült. Eleinte azt hittem, hogy be kell érjem a díszes külső – az építtető, dr. László Zsigmond családi címerét hordozó – kő kapujával, ám már ennek boltozata is kellő ízelítővel szolgál. Erre meg mindenki áthalad, aki itt akar lemenni az aluljáróba.

Bp 100 a Nagykőrúton P1600150 József krt 2

József krt 2. P1610252 László ház

És most beljebb is viszlek Benneteket, hogy az élmény teljes legyen!

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

József krt 2. P1610251 a László házA ház mozgalmas történetét most nem írnám le, de érdemes itt utánaolvasni. Annyi információt azért megosztok Veletek, hogy itt működött Örkény István édesapjának patikája, mint ahogy ma is még hasonló funkciót tölt be az árkádok alatti rész.
És tessék csak nézni: a Fortepan már hozza is az aláfestést a patikáról – igaz a fotó apropóját a 9. Keresztény Világkonferencia résztvevői adták, 1930-ból:

József_krt - Rákóczi út sarok Örkény patika

De további leleteim is vannak, csak a téma kibővítéséhez: a fenti, 1900-as évekből származó kép jobb szélén le van vágva, az akkor még eredeti Hauszmann tervek Bánki Donát M.főisk. P1610161szerint 1889-ben átadott, Felső Ipariskola és Iparmúzeum céljára emelt közös épület, a József körút és Népszínház utca sarkán. Általunk inkább mint Bánki Donát Műszaki Főiskola – ma már az Óbudai Egyetem mérnöki karaként ismert, s az épületet később egy emelettel megtoldották.

Felső Ipariskola- Népszínház u sarok -1889k. Klösz

S hogy teljes legyen az időzavar, 100 évvel későbbi képek a Népszínház utcai másik sarkáról, a 1970-es évek fekete “patinájú” körútjáról.(Ma McDonalds)

Courtyard és McDonalds P1610387

De az igazi kincs, amibe az Uvaterv jóvoltából botlottam, a lebontás előtti Nemzeti színházról készült belső fotók. Ez legalább egy méltóbb virtuális megemlékezés a nagy múltú és színháztörténelmet író intézményről, hiszen aki annyira fiatal, vagy nem bennszülött /=budapesti/, simán átmehet anélkül a Blaha Lujza téren, hogy sejtené, állt itt egy színház.

(Azt is már csak zárójelben idézem fel, amit anyáink előszeretettel énekeltek: “Hétre ma várom a Nemzetinél, ott ahol a hatos megáll“. https://www.youtube.com/watch?v=QkJ3b3Z95zY )

Mintha még a színház emlékére állított, nem túl figyelemkeltő mű is úgy volna pozicionálva, hogy fel se tűnjön. Ennél még az új Nemzeti hátoldalához támasztott kőmaszkra, ami a lebontott színház egy darabja volt, is előbb felfigyel az arra sétáló.

Összeállításomban azért 1875-től, a Népszínház-i kezdetek Fellner- és Helmer épületével indítok, s a metró építkezés 1965.évi képeivel – meg egy kakukkfiókával – a metró aluljárójánál – zárok. (A kakukkfiókák én és barátnőim, akkor még nagyon büszkék voltunk az új, modern vívmányokra, s talán nem sok könnyet hullattunk a régi épületért).

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

Három, különböző hangulatú kép ragadott meg még erről a területről a Fortepant pásztázva. Nincs tartalmi összefüggésben, de megosztanám. /Érdemes rájuk kattintani, mert teljes méretükben beszédesebbek. Persze ez általánosan érvényes valamennyi kis formátumú képre. /

Második eset, amikor átmentem a páros oldalra, az a Molnár Ferenc szülőháza (József krt 50.) volt, amellyel ezt az egész körúti sorozatot indítottam. Ahhoz, és következő helyszín illusztrációjául is szemléletes áttekintést nyújt az egykori térképrészlet, amin még csak a körút nyomvonalát rajzolták be, s beépített rész csak az a bizonyos első 3 ház, amelyek egyikében Molnár Ferenc is született. A 100 évvel korábbi, de akár még az 1850-es térképen láthatóan jobbára csak kertek és rétek alkották a tájat, kivétel csak az 1865-ben a Molnár Ferenc-féle ház tömbje mögött felépült Magyar Királyi Dohányraktár épületegyüttese. Jellemzően ezen a környéken is sok a fűrésztelep.

Bp 100 a Nagykőrúton P1600294 József krt 41

Az első ház, ahol vezetésen is részt vettem, az a József krt 41. szám alatti szép neoreneszánsz épület, ahol tudtam, hogy egy biciklibolt működött hosszan, de azt nem, hogy Láng Jakab és fia kerékpár kereskedése Magyarország és Ausztria szerte kiemelkedő jelentőségű volt. Ám a lelkes önkéntesek munkája még számtalan részletet tárt fel a ház múltjából és neves lakóiról.

Bp 100 a Nagykőrúton P1600301 a József krt 41

DE: számomra a legnagyobb meglepetést az okozta, hogy 1946-48. között feleségével itt lakott az utolsó hitbizományi Esterházy herceg, (V.) Esterházy Pál, s innen vitte el az ÁVO a Mindszenty bíboros perének altvádlottjaként.

József krt 41_Esterházy házaspár, kollázs

Én mondjuk nem értem. Tele van a város (és az ország) Esterházy palotákkal, s az ország egykor legvagyonosabb embere*, kinek további 3 országban vannak birtokai, egy   nagykörúti ház három szobás lakásában él ifjú, prímabalerina feleségével Ottrubay Melindával?

*születésekor 28 kastély és vár, 232 ezer hektár szántóföld, a Fertő tó nagyobbik fele, hatalmas Balaton-parti ültetvények, 79 kegyúri templom és felbecsülhetetlen értékű műkincs leendő egyedüli örököse

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

Arra persze itt még nem gondoltam, hogy egyrészt a Tárnok utcai Esterházy hercegi rezidenciát 1944-ben bombatalálat érte, s hogy természetesen az új rendszer Esterházy Pált megfosztotta vagyonától. (Gondolom, a szerelem tartotta itthon.)

A háznak egyébként érdekes a hátsó, Rökk Szilárd utcára néző nyugati homlokzata is, ahol az első emeleti egy- illetve kétíves ablakok tengelyében 6 db reneszánsz művész portréja látható. (A házhoz más közük nincs, mint hogy azt neoreneszánsz stílusban álmodta meg építésze, Hikisch Lajos.)

Míg megkerüljük a háztömböt, immár másodszor hallgatjuk meg a történetét a József utca és Baross utca között húzódó kis háromszög alakú nevesincs térnek, amelyet az itt élők a Kiss György szobrásznak 1927-ben itt felállított szobráról Csirkefogó térnek hívnak.

A nevezett földdarab ugyanis a szemben levő házak (48-50) telkéhez tartozott, ám a körút kialakítása során erre az oldalra került, s építkezési célra már hasznosíthatatlanná vált.
S most már úgy látom, menthetetlenül személyessé válik ez a bejegyzés, – mindenkitől elnézést kérek – mert nem tudom megállni, hogy kis mozaikot ne tegyek be a családi fotóalbumból, ahol ez a terület sokszor felbukkan, hiszen ide kötődik első kisfiam születése.
Ezen a módon aztán nyomon követhető az egykori irodalmi – és művész törzshely, a Baross kávéház (45. sz.) átlényegülése is Mackó büfévé, akkortájt a pesti taxisok, egyetlen késő éjszakában is nyitva tartó (zajos) találkahelyévé. Majd teljesen szakítva a vendéglátással, válik a mostani Penny Market tisztán kereskedelmi intézményévé, elsüllyesztve irodalmi és művészeti emlékhelyeink még egy darabkáját. Ugyanígy már csak levéltári adatokból tudhatjuk, hogy a legalsó képen, a szemben lévő oldalról betekintő – ekkor egy patyolatnak otthont adó – házban 1890-től a Jókai alapította lap, az Üstökös szerkesztősége működött, de a Kiss József féle A Hét kiadóhivatala is.

Balázska, és a Csirkefogó, Kollázs

Saly Noémi (és persze Krúdy Gyula) jóvoltából sokat megtudhatunk a 20. század eleji Budapest pezsgő kávéházi életéről, amikor a városban 400-600 kávéház és kávémérés működött, miközben évente ugyanennyi nyitott és zárt be, ám néhányuk fennmaradt a közös emlékezetünkben. Így a fiatal Kosztolányi törzshelyének számító Baross kávéház neves asztaltársaságok, és személyek rendszeres találkozási helye volt. Saly Noémi életteli képekben festi meg számunkra ezen társaság lehetséges napjait – itt elolvasható: http://nol.hu/archivum/archiv-66939-50833
Összegezően másutt ezeket írja:

Krúdy csak egyszer-kétszer hozza szóba: a jeles orientalista, Kanyurszky György néz be “a Baross kávéházban székelő sakk-klubba, ahol maga is sakkozgatott néha huszonnégy óra hosszáig, mert háromnapos pesti tartózkodása alatt erre is volt ideje”. Ide jártak pedig Mikszáth Országos Hírlapjának munkatársai, a “balszélfogó” asztalnál Kosztolányi, Babits és Karinthy szokott volt üldögélni, az úgynevezett “második balszélfogónál” pedig Bálint Lajos, Lengyel Menyhért, Jób Dániel, Kárpáti Aurél… A Baross valóban a kávéházi sakkozás egyik fontos fellegvára volt.

Mikszáth és Országos Hírlapjának újságíróasztala 1894-től öt évig tanyázott itt (a nyomda a József körút 65.-ben volt, nem kellett messzire szalajtani a hordárt a kézirattal).
A Balszélfogó asztala pedig az egyetlen kerek asztal, ami közvetlenül a bejárat mellett, a Batori_kavehaz_a_Kecskemeti_utca_es_a_Kalvin_ter_sarkanszélfogó védelmében állt, s 1906. októberében a Kálvin téri Bátori kávéházból teszik ide törzshelyüket a Magyar Szemle nevű társadalmi és irodalmi hetilap munkatársai.(Többek között: Hevesi Sándor, Márkus László, Cholnoky Viktor, Fülep Lajos, Csáth Géza.)
A Baross kávéházi korszakban már a törzsvendégek társasága mintegy 40-50 főre bővült, s nem csak írók és újságírók alkották, de képzőművészek is, – mint Gara Arnold, Kernstok Károly, Márffy Ödön, Gulácsy Lajos, vagy Rippl-Rónai József – illetve jelentős színházi kör is gyűlt itt össze, elsősorban a közeli Nemzeti színház művészeiből. A színházi változásokat kísérő, újonnan megjelenő kritikai hangnem szintén a Balszélfogó asztaltársaságtól ered, mint ahogyan a társaság tagja, Hevesi Sándor alapította többedmagával a Thália Társaságot, mely az európai szabad színházak mintájára egy modern kísérleti színpadként jött létre.

S ezen a helyen ma Penny Market működik…

Bp 100 a Nagykőrúton P1600609 József krt - Kiscsibész tér, txt

A kis Csirkefogó tér mögött futó, az 1880-as években felépült házak lényegében az akkori Bodzafa (ma Rökk Szilárd ) utca szakaszán álltak, azonban 47., 49., 51. és 53. számon a József körúthoz csatolták őket. A sarki, 53. szám alatti bérház annak a Meinig Artúrnak a műve, aki ezzel szinte egy időben tervezte a Wenckheim palotát, a mai Fővárosi Szabó Ervin könyvtár központi épületét. S a Fortepan itt is szállítja az 1905. évi életképpel a ház egy jellemző részletét.

József krt 53 1905 k Fortepan 23823

És máris szemben állunk egy következő kávéház – étteremmel, amely ma Stex névre hallgat, s gyakorlatilag a négyemeletes saroképület földszintjének nagy részét kitölti. A ház építési terveiben (1891.) is már megjelenik egy vendéglő, csak a mainál sokkal szerényebb méretekben. Viszont érdekesség, hogy a Baross utcai traktusban csatlakozott hozzá egy
3 szobás  + konyhás lakás, amit vélhetően a vendéglővel együtt lehetett bérbe venni.
A ház egyik tervezője egyben a ház tulajdonosa is volt. A kávéház első üzemeltetője a franciás Commerce névre kereszteli, a név az idők során még háromszor változik, míg a kávéház 1944. évig összesen 10 tulajdonos kezén megy keresztül.
1911-ben kereszteli át új tulajdonosa az előző évben meghalt Mikszáth Kálmánról, és rá emlékezve (aki többek között itt a körúton is élt 2 évet, néhány házra a kávéháztól.)
1912-ben újabb váltás, s a tulajdonos, Deák Sándor saját nevére veszi az üzletet, s ez így marad egészen utolsó tulajdonosáig, Vitéz Miklósig, aki szintén családnevét írja a cégtáblára.

A következő neobarokk házat ugyanaz az építőpáros, Hubert József és Móry Károly építette dr. Gorove László, országgyűlési képviselő részére 1891-92-ben, mint a Stex-féle házat. A tulajdonos monogramja felfedezhető szépen beágyazva a bejárati kovácsoltvas kapu felső részében.

József krt 59-61 kapu, kapualj, Gorove

A kapun áthaladva meghökkentő kép fogad. Az eseményhez kötődően rendezett különféle kóstolók és tervpályázatok kiállítása fölött Fritz Zoltán képregény FilmStripjei lengedeznek egy elképesztő méretű (13 x 30 m, magasság 20 m) udvarban.

Még egy udvari meglepetésbe futok bele ezen a szakaszon. A volt Bányász (Graffiti) mozi sarkon álló bérházát Korb Flóris és Giergl Kálmán, a Klotild paloták és Zeneakadémia tervezői álmodták meg. S ha valamit, ezt biztosan nem vártam: mintha New York tűzoltólétrás környezetében járnék a szűk kis udvarban.

Bp 100 a Nagykőrúton P1600638 József krt 63

Egyébként a ház földszintjén már az 1910-es évektől mozi működött, Bodográf néven. 1920-as adatok szerint 640 fő volt a befogadóképessége. Mándy Iván, Kossuth-díjas író több, vele készült riportban meséli a Bodográf mozi életét befolyásoló, meghatározó szerepét.

A 77-79. szám udvarán már jóleső tágasság, fény és ünnepien feldíszített környezet fogad.

József krt 77-79, kollázs

A ház számos rétegben mesél magáról.

Már a helye egy magyar ipartörténelem (is). Telkén ugyanis eredetileg a Gschwindt -féle Szesz-Élesztő-Likőr és Rumgyár egy melléképülete állt, az új építési tervek benyújtása (1896.) előtt. A főépület vele szemben, az akkori nevén Serfőző utca és Üllői út sarokig terjedt, s benyúlt mélyen abba a területbe, amit ma leginkább a Corvin mozi és Corvin negyed néven ismerünk. S ha már szóltunk a körút legelőször megépült házairól, úgy ez a telek az, ami a körúton legutoljára épült be. A gyár megszűnte után az üres telken hosszú ideig tenisz- és jégpálya működött, s csak 1927-28 -ban húzták fel itt a Corvin-házakat.

gschwindt gyár Pest

Bp 100 a Nagykőrúton P1600676 József krt 77-79

A cégalapító Gschwindt Mihály Győrön át érkezett Pestre 1846-ban s dohánykereskedést űzött. Az 1850. évi császári dohánymonopólium bevezetése hatására azonban (szerencsésen) váltott, s megvette az Üllői út sarki élesztő és szeszgyárat, amiből története folyamán hatalmas birodalmat épített. Likőr és rumgyártásba fogott, országszerte szeszfőzdéket, Nagykőrösön konzervgyárat alapított. 1868-tól Rt-ként működött.

Élesztő majd konzervgyártásban is monopol helyzetet ért el. 1907-ben azonban az Üllői út már egyre inkább belvárosnak számított, s a Fővárosi Közmunkák Tanácsa rendelete szerint itt nem volt helye ipari üzemnek, mely ráadásul kellemetlen szagokat árasztott
a szomszédságban felépült pompás palotákra.
Ekkor a gyár átköltözött részben a ferencvárosi Ipar utcába, részben Budafokra. Ez időben már az alapító fia György, illetve unokája Gschwindt Ernő vezetik a céget. Palotájuk van az Andrássy úton (28. sz.) és a Bródy Sándor utca 12.-ben – később kastély és birtok Velencén (Hauszmann-Gschwindt kastély).

Gschwindt palota Bródy S. u.12

Noha termelésük hektoliterfokban jócskán meghaladta a likőrgyártásban nagy vetélytárs, a Zwack kibocsátását, ma a köztudatban mégis csak utóbbiról élnek emlékek. Ennek oka lehet, hogy miután 1948-ban mindkettőt államosítják – a Gschwindt féle gyárakból lett a Budapesti Likőripari Vállalat (Ipar utca), a BUSZESZ (Budafok), Globus Konzervgyár (Nagykőrösi Konzerv), Zwackék családi vállalata sohasem mondott le védjegyéről és termékük gyártásáról, s különféle konzorciumok révén ennek külföldön is érvényt szereztek.  Hazatérve aztán a privatizáció során Zwack Péter megvásárolta az egész Budapesti Likőripari Vállalatot (s ebben az egykori Gschwindt részt is) s létrehozta a Zwack Unicum Részvénytársaságot.

gschwindt likőr, Aqua VitaeTörténetünk idején azonban a konkurenciával szemben Gschwindtéknek is  van egy “unicum”-ja, amit az élet vizének=
Aqua Vitaenak hívnak, s hasonlóan titkos recept alapján, „zárdatitkok felhasználásával, különös füvekből” készítve, sikeres termék.

Hát dióhéjban ennyi tartozik a telek történetéhez.

A József krt 77-79-es házra aztán egy német származású könyvkiadó, Méhner Vilmos ad megbízást Höfler József építésznek. Méhner Vilmos szerepéről itt már nem szaporítanám a szót, talán annyit emelnék ki, hogy az ő érdeme az olcsó formában, s a fogyasztóig elvitt terjesztése az igényes irodalomnak is, s a Franklin Társulat jelentősen profitált vállalata felvásárlásából. (többet itt: http://mek.oszk.hu/07900/07991/07991.htm#10 )

A házhoz kapcsolódik még egy legenda: itt, a második emeleten élt Zórád Ernő a képregények leghíresebb magyar szerzője, grafikus, illusztrátor, karikaturista.

Zórád Ernő

Bp 100 a Nagykőrúton P1600691 József krt 77-79 elhelyezkedési rajz

Nem messze innét, újabb irodalmi lábnyom, mely Molnár Ferenc gyermek- és ifjúkorához kötődik:

Bp 100 a Nagykőrúton P1600698 József krt 83, Molnár Ferenc

És már csak egy (na jó, másfél) ház maradt ezen a páratlan oldalon, amiről szeretnék szólni. Ő a 85. szám, aljában hangzatos Trattoria Venezia étterem, de amitől vonzó, az a különleges toronyszerű, háromszögletűen előreugró zárt erkélyes architektúrája és kapujának aedicula (antik római szentély) szerű nyíláskeretezése.

Bp 100 a Nagykőrúton P1600346 József krt 85

A házat jegyző építész páros Schubert Ármin és Hikisch Lajos, egyike, Schubert Ármin számára készült a háromemeletes eklektikus bérház, az 1891-ben megadott építési engedély szerint.

Bp 100 a Nagykőrúton P1600710 József krt 85 építési terv

Ám az engedélyezett terv, és a ma látható épület nem egészen egyezik, legfeltűnőbb
(az egyszerűbb toronydísz és hiányzó manzárdablakon kívül) a szecesszió Jugendstil típusú növényi indás mintájának hiánya. S itt idéznék a házat kutató összefoglaló írásból: Sajnos egyelőre nem áll rendelkezésünkre a házról századfordulós felvétel, de valószínűsíthető, hogy ez a díszítőelem meg is valósult, csak a huszadik század közepi eklektika és szecesszióellenes közízlés miatt került esetleg lemeszelésre.

Jelentem a feltételezés helyes! Én a véletlen folytán és a old-time-budapest.blogspot.hu jóvoltából találtam 1901. évből származó képet, amin még egyértelműen kívehetők a hiányolt díszítések:

jozsef korut 1901

jozsef korut 1901-1

Ugyanezen leírás alapján a házban emeletenként négy azonos elosztású lakás van.
Az udvari folyosók jobb oldalán 1 szoba, bal oldalán két szoba, míg az udvar hátsó traktusán 3 szoba mellé előszoba, konyha, kamra és mellékhelyiség társul. Az utcafront ellenben kifejezetten fényűző, hatalmas lakásaival: hét(!) szoba mellett két előszoba, két fürdő, két kamra, két mellékhelyiség, alkóv és cselédszoba található bennük.

És ezzel tulajdonképpen sok ház titkait tártuk fel és nyertünk bepillantást falai közé, de legalábbis udvarába. És most már pusztán a képeket hívom segítségül, hogy meglegyen a beígért másfél. A József körút/ Üllői út sarkán álló ház is úgy látom, elég nagy plasztikázáson esett át – a vele szemben levő, a történelem nagy dúlásaiban elpusztult Ferenc körút sarkán álló, szép egykori házról nem is beszélve. Ott ahol most a szocreál Lottó-ház áll. Először tehát a mai képek:

Üllői út P1610989

Bp 100 a Nagykőrúton P1600755 Ferenc krt. - Üllői u sarok

Üllői út- Nangykörút, Klösz György, Fortepan

Üllői út- Nangykörút, 1945, Fortepan

56 üllői u és nagykörút sarok

Borzasztó, ugye?

Hát akkor, hogy ne ilyen lélekfájdító képpel zárjak, tessék, a Ferenc körútról 2 házhellyel lejjebb egyik kedvenc épületem:

Bp 100 a Nagykőrúton P1600712 Ferenc krt. páros oldal

S erről a körútnak szentelt, 1 hónappal ezelőtti hétvégéről, már csak 2 különlegességet nem tártam elétek, arról fog szólni a következő, záró fejezet.

Reklámok

elismondom névjegye

nő/female
Kategória: építészet, Magyarország, Művészet, Történelem, Városnézés
Címke: , , , , , , , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Egy hozzászólás a(z) 0ejegyzéshez

  1. Visszajelzés: Budapest fürdőváros – világelső gyógyfürdőivel, a pesti oldal (6.) | Fölöttem a felhő

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s