Budapest100 – Nőipariskola a Rákóczi téren

banner, mozaik3-2

Nyolc jótéteményért adott hálát Plató az isteneknek. Az első az volt, hogy szabad embernek engedték születni, a második, hogy férfinak és nem nőnek született …
A zsidók reggeli imájukban ezt mondják: Dicsértessél te örökké való Isten, hogy nem teremtettél nőnek . . .

Ezekkel a gondolatokkal indítja 1910-ben kelt munkáját Hollósné de Grobois Nándin,
a nők társadalmi helyzetének megváltoztatásához kézbe adott pályaválasztási tanácsadójában. Még ekkor, a századfordulón is, a nők klasszikus feladata és szerepe a családi körön belül kezdődik, és ugyanott végződik. Ezért aztán, mint azt a regényekből tudjuk, a 20. század kezdetéig egy nő vagy vagyonos volt (ilyen családból származott),
s akkor a hozományvadászok céltáblájává vált, vagy – s nagyobb arányban ez a jellemző –
ő maga eltartandó helyzetében, minden gondolatát a férjfogás, megházasodás (lásd Jane Austin regények is) töltötte ki.

Aztán a kilátástalanság mély bugyrai nyíltak meg az érintett nők előtt, ha a vagyon elúszik, vagy a férj meghal/vagy elhagyja családját. A rokonságban befogadott családtagként többnyire megtűrve s egyben kiszolgáltatva – egészen a nyomorig terjedhetett a skála. (Magam épp most olvastam Kaffka Margit Színek és évek regényét, amely nagyon jó képét adja ennek az asszonysorsnak.)

Bp 100 a Nagykőrúton P1600186 Rákóczi tér 4, szakközépiskola

Az 1822-ben a budai várban megalakult első nyilvános leánynevelő intézet óta, a
nők képzése nem irányult (kivéve 1856-tól működő tanítónőképzést) semmilyen szakmai tudás megszerzésére, inkább csak dilettantistákat neveltek belőlük, akik ugyan mindenhez konyítanak, de alaposan semmihez sem értenek. Míg a középosztály fiai évekig készültek valamely pályára, a leányok többnyire csak néhány hónapot, esetleg egy évet szenteltek erre. Az 1868.évi XXXVIII. népoktatási törvény írta elő a lányok számára a kötelező kézimunka oktatást a népiskolákban és a polgári iskolákban.

A polgári szellem erősödésével s a városok iparos lakosságának szakmai műveltsége emelésére már Széchenyi felvetette a reáltanodák felállítását, s ezzel a céllal 1842-től alakultak meg az első polgári szervezetek, az iparegyletek.
Köztük megszületett a Nőiparegylet is, mely 1873-ban alapította Női ipar- és kereskedelmi Tanodá-ját (Üllői u. 1.) 8 rendes, és 16 rendkívüli tanulóval.

Kézimunka újság, kollázs                  Célja az volt, hogy a növendékeket a különböző női kézimunkákra kiképezzék, és azokra az ipari foglalkozásokra is felkészítsék, amelyeket túlnyomó részben nők végeztek.
Az iskola megfelelő elméleti és gyakorlati ismeretek oktatásával a nők kereseti lehetőségét növelte, és segítséget nyújtott a nőknek a családi életben felmerülő sokféle munka jól szervezett, hasznos elvégzéséhez.

Az iskolát 1893-tól állami kézbe (Magyar Királyi Állami Nőipariskola) veszik, s folytatja a kisiparos képzést, mely végzőseinek segédlevelet nyújt.

Ez volt az elődje annak az intézménynek, mai nevén Jelky András Iparművészeti Szakközépiskola (korábban Kulich Gyula Ruha- és Cipőipari Technikum), ahová a körúti sétám alatt betértem, a Rákóczi tér 4. szám alatt.

Bp 100 a Nagykőrúton P1600264 Rákóczi tér 4, szakközépiskola

A nőipariskolába betöltött 14. életév – s legalább 6 osztály elemi népiskola, vagy 2 osztály polgári iskola elvégzése után lehetett felvételt nyerni. Beiratkozási díj 2-4 korona, tandíj félévenként 10-30 korona szakosztálytól függően (1910.évre vonatkozik).
Választható szakosztályok: fehérneművarró, felsőruhavarró, fehér-, színes-és műhímző, divatáru készítő, illetve van egy tanfolyam is csipkekészítésből. Szorgalmas, szegény sorsú tanulók tandíjmentességben részesülhettek.

Bp 100 a Nagykőrúton P1600261 Rákóczi tér 4, szakközépiskolaA nőipariskola a Szentkirályi u.7. szám alatti épületét kinőve, 1911-ben költözik a jelenlegi helyére, a Rákóczi tér 4. szám alá, amely épületet már kifejezetten azzal a céllal terveztetik Pártos Gyula műépítésszel, hogy befogadja az intézményt, és helyet adjon a képzésnek.
Pártos Gyula, aki 1896-ig Lechner Ödönnel közös irodában dolgozott, együttműködésük éveiből sok stílusjegyet megőrzött, s vitt át erre az épületre is. Így több helyütt felismerhetőek utolsó együttes munkájukra, az Iparművészeti Múzeumra emlékeztető megoldások (Zsolnay pirogránit alkalmazása, lábazat burkolása stb).

Az épület a reneszánsz stílusirányzat egyénileg átértelmezett eszmerendszerét hordozza, alsó, teljes statikusságát követő, felfelé egyre légiesebb megoldásaival. Sajnos a kiemelkedő főbejárat fölötti timpanon megsemmisült, az eredeti tervekhez képest ennyi eltérés van.

Bp 100 a Nagykőrúton P1600254 Rákóczi tér 4, szakközépiskola

Rákóczi tér P1610341

Bp 100 a Nagykőrúton P1600178 Rákóczi tér, Nőipariskola

A spekulatív homlokzati megjelenés mögött azonban valójában korszerű, a funkcionális rendnek megfelelő tömeg-alakítás és térszervezet alakult ki. Belső terében minden szinten azonos tagolás érvényesül: a központi aulából egy rövid, és egy hosszú folyosó nyílik.
A hosszú folyosókból eredetileg hatalmas csarnokok nyíltak a tanműhelyek számára, hogy azok be tudják fogadni a kézimunkára, rajzoktatásra szánt asztalokat és ipari megoldásokat.

De ami az épület belső dekorációjában a legmeghatározóbb, és egyben legszebb, az a színes üvegablakok alkalmazása a lépcsőházban, illetve a földszinti aulában.

Bp 100 a Nagykőrúton P1600202 Rákóczi tér 4, szakközépiskola

Az épület hangulata a beeső fénysugár játéka szerint változik. A csodás, festett üvegablakok a Glatz műhelyből kerültek ki, ám az idők folyamán az ólombetétek lágyulása miatt az ablakok kihasasodtak. Az üvegeket az iskola szakember bevonásával felújíttatta és visszaállította eredeti síkjába.

A Nőipariskola fennállása óta változások során ment keresztül, s mindig a kor igényeinek megfelelően bővítette tevékenységét.
Leányiskolaként hagyományosan ruhaipari profilja a meghatározó, miközben 1922-ben középfokú szakiskolává alakult, s a szakképesítés mellett érettségit adott. Ekkor ragadt rá a “Cérnaegyetem” megnevezés a nép körében.
1949-től Textilipari gimnázium, majd a nagyüzemi termelés megindulásával megnőtt az igény a középfokú szakemberekre. 1951-ben átalakul Konfekcióipari technikummá, mely ruházati és bőrfeldolgozó szakkal rendelkezett. Erős kapcsolata épül ki a nagy gyárakkal (Vörös Október-, Május 1 Ruhagyár, Fékon), s jól hangzó neve van ezeknél a szakember utánpótlásban. 1956-tól veszi fel az iskola Kulich Gyula nevét, a képzés döntően a nagyüzemi technológiára épült. 1963-tól megszűnik a technikusi képzés, helyébe szakközépiskolai oktatás lép, s a szakmunkás bizonyítvány mellett érettségi bizonyítványt nyújt hallgatóinak.  1968-tól a cipőipari szak megszűnik az iskolában és átkerül Martfűre.

Ezekben az években bővül tevékenysége a felnőtt és levelező oktatással, majd itt, a harmadik szinten indítják el a felsőfokú képzést is – amely 1972-től elköltözik az Óbudai egyetemre.

A rendszerváltást követően ismét ipari szerkezetváltozás következik be, s ezt lekövetve a képzést is eltolják a művészeti oktatás, tehetség fejlesztés irányába. Előtérbe kerül a kézművesség, egyéni tervek és kivitelezés megvalósítása.

Az iskola mostani eseményen bemutatott díszítése is a tanulók munkája, amit csak dicsérni lehet.

Bp 100 a Nagykőrúton P1600190 Rákóczi tér 4, szakközépiskola

A folyosókon, s kultúrteremben folyamatos kiállítások mutatják be a tanulók munkáit.

1993. évben változtatják nevüket Jelky András Iparművészeti Szakközépiskolára. A névre pályázatot írtak ki, s szavazással döntöttek mellette.

Tudjátok-e ki volt hát Jelky András?

Jelky_Baja-szobor Medgyessy Ferenc, földgömb Miskolczy Ferenc

Életrajzát elolvasva elsőre azt mondtam, egy magyar Marco Polo. De még ennél is izgalmasabb és minden ifjúsági kalandregényt túlszárnyaló története van.

1738-ban született Baján, ahol édesapja szabóként kereste kenyerét. Fiát is annak szánta, aki aztán amikor a kor szokásai szerint elindult a mesterlegénységért vándorútra, azon túl, hogy fél Európát bejárja, folytonos kalandokba – s időnként fogságba – keveredik az Jelky András fiú kalandjaierőszakos katonaállításoktól való menekülés közben.
Fel is rakják egy Holland-Kelet-India felé induló hajóra, a hajó viharban elpusztul, őt egyedül halászok kimentik a tengerből. Ezután szabólegény szolgálat egy holland hajón, majd egy máltai hajóról kalózok fogságába kerül, akik eladják a törököknek rabszolgának.
Ez még csak a kezdet.
Lesz még kényszerből katona, s emberevők áldozati sült jelöltje. Ám sorsában még megíratott Jakarta, Ceylon, Japán és Jáva is, amely helyeken igazgató és gazdag ember, és követségi titkos tanácsos a vándor szabólegény. Európába visszatérve nagy szenzációt kelt, még Mária Terézia is fogadja. Budán telepszik meg, míg ennyi képtelen kaland örök túlélőjét a tüdővész keríti be, s 45 évesen örökre távozik a földi életből. 

Hihetetlen történetű névadó. Mai utódjainak aligha jutnak ki a kalandok ilyen szép számmal, bár gyanítom legtöbbjükhöz nem is ragaszkodnának.

Az iskolából a legközelebbi kilátás az udvar egyik oldalát keretező bérház gangjára van, ahol bárminemű látványon könnyen elkalandozhat a tanóra esetleges érdektelenségéből szökő tekintet. Ottjártunkkor éppenséggel valami harci játék oktatás zajlott a bérház szűkös udvarán, de abból az irányból is szívesen pásztázták régen kíváncsi tekintetek az udvart, amikor azt még rendeltetés-szerűen tudták a lányok tornaórákon használni.
A metró építkezés kapcsán azonban a balesetveszélyessé vált udvar először alámosódott, majd beszakadt, további károk keletkeztek, így az oktatásban ma résztvevő mintegy
430 tanuló (ebből csak 15-20 fő a fiú) újbóli kijutása a sportudvarra egyelőre beláthatatlan.

Bp 100 a Nagykőrúton P1600391 Rákóczi tér 10

És mivel még nem fogytam ki meséimből a Rákóczi tér kapcsán, most itt félbevágom, mivel állandó panasz érkezik hozzám, hogy lehetetlen írásaimat egy lélegzetre végigolvasni. Vagyis: lesz még egy utolsó bejegyzésem a Bp100 címszó alá.

Advertisements

elismondom névjegye

nő/female
Kategória: építészet, kultúrtörténet, Magyarország, Művészet
Címke: , , , , , , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

4 hozzászólás a(z) Budapest100 – Nőipariskola a Rákóczi téren bejegyzéshez

  1. Rusai Ágnes szerint:

    nagyon érdekes…szokás szerint,köszönöm!

  2. Rusai Ágnes szerint:

    Az azért ciki, hogy a metró építés “mellékhatásaként” az udvar alámosódott és beszakadt! arról nem beszélve, hogy a metró lejárati építmény mennyire elcsúfította ezt a piciny teret és elvette a rálátást a piaccsarnok szép épületére .

    • elismondom szerint:

      Egyetértek Erre ki is akarok térni a következő bejegyzésemben, mert most már annyira elragadott a gépszíj a Rákóczi tér kapcsán, hogy teljes idővonalam van a térrel kapcsolatos képekből.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s