Budapesti mozaik – A tér emléke

mozaik3.2

Ahol a lényeg többé nincs jelen, 
a szavak semmit nem jelentenek.
Ez itt nem tér: a tér emléke csak.
/Rakovszky Zsuzsa/

Az előző két bejegyzésben a Rákóczi téren jártunk, s tettem többek között egy olyan gúnyos megjegyzést is, hogy pont a Rákóczi téren! Merthogy az én életem nagyobbik felében a tér neve egybeforrt a prostitúció fogalmával. A látottak alapján azonban ösztönözve éreztem magam, hogy egy kicsit jobban beleássak a tér történetébe.

És valóban, az sokrétűbb, mint a saját eddigi ismeretem…

Az 1848-as térképrészleten még Borjú piacként szerepel, ami beszédes neve használatának.

1848 Bp, Józsefváros, Borjú piac - 2

Az 1873. évi városegyesítésre készülő főváros nagyarányú utcaszabályozást, városi terek létesítését a meglevők átalakítását, s egy új nagyvárosi térszerkezetet, infrastruktúrájában modernizálódó nagyváros kialakítását tűzi – többek között – zászlajára. A városrendezés során sok esetben a nemzet kulturális emlékeit őrző el/átnevezések is születnek, s így pl. az 1884.évi térképen már a Borjúpiac, vagy Kälber Markt helyett a Rákóczi tér megnevezéssel találkozhatunk.

Bp.1884._tkp 1, Rákóczi tér

A 19. század második felében, az 1848/49-es Törökországba emigrált szabadságharcosok híradásai nyomán, az országban új Rákóczi kultusz bontakozott ki. Az 1861. évben MTA delegáció (id. Kubinyi Ferenc képviselő, Henszlmann Imre régész, Ipolyi Arnold történész) első törökországi kutatóútja után számos magyar tudós látogatott el Rákóczi és társai nyomdokait keresve. Az ügynek fő zászlóvivője Thaly Kálmán függetlenségi párti politikus, történetíró – akinek neve ma már inkább csak hamis kurucnótái révén ismert- 1862-től szenvedélyesen harcolt a bujdosók törökországi nyughelyeinek felkutatásáért, s 1873-ban már több írásban is szorgalmazta a hamvak hazahozatalát, amely végül is csak évtizedek múlva, 1906-ban vált valóra.
Rákóczi hamvai 1906. október 27.-én Orsovánál értek magyar földre, s másnap, újratemetésére rendezett gyászünnepségek napján vált hivatalossá, hogy a belvárosi Kerepesi út neve Rákóczi útra változik. (Lovasszobra a Parlament elé csak 1937-ben készül el.)

Vagyis úgy tűnik, hogy a VIII. kerületi Rákóczi tér Budapesten az első közterület, amelyet a Fejedelemről neveztek el.

Budapest urbanizációjának egyik további eseménye, hogy a városi közgyűlés elhatározta, hogy az addigi nyílt árusítású, az alapvető köztisztasági és közegészségügyi elvárásoknak megfelelni nem tudó piacokat, épített vásárcsarnokokba tereli. 1895-ben 44 db ilyen piac létezett, ahol évszaktól függően 4 500-8 000 árus működött, s számuk 1919-ig 17 db-ra csökkent.
1890-ben a főváros felkérésére Czigler Győző műegyetemi tanár tett javaslatot az új vásárcsarnokok helyére, többnyire az addig működő piacok szomszédságában. Ennek nyomán 1897. februárjában 5 modern vásárcsarnok nyitotta meg kapuit.
A Központi Vásárcsarnok után, másodiknak, 1894-1896-ban épült meg a 70 x 75 méter alaprajzú Rákóczi téri csarnok. A terveket Rozinay István és Klunzinger Pál készítették. 1977-ben az épületet műemléknek nyilvánították.

Átadása utáni időkben – írja a Budapest City.org – a főbejáraton, vagyis a Rákóczi tér felől lovaskocsival is be lehetett hajtani a csarnokba, így könnyítve meg a lerakodást. Bent 4 és 6 m2-es árudáknak alakítottak ki helyet, így 375 állandó és 55 ideiglenes árusítóhely volt az épületben. A pincét raktározásra használták, s a sarokpavilonokban kapott helyet az áruvizsgáló, a rendőr, a csarnokfelügyelet, az elsősegélyhely és a vendéglők.
Fölöttük bérlakások voltak. (!) Ezek bérbevételéből csökkenteni tudták a helypénzt, ami mérsékelte a csarnok árait.

Rákóczi tér 1899

(Fenti, 1899. évi képen még kis földszintes házak állnak a Nőipariskola helyén.)

Hát, ha az akkori árudákról nem is tudok képeket mellékelni, ma már csaknem ugyanannyi patinával rendelkeznek a Fortepanon fellelhető 1977. évi, a csarnok belsejében készült képek.

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

A kezdeti sikerek után a csarnok forgalma annyira visszaesett, hogy 1936-ban felmerült bezárásának, s a helyén uszoda létesítésének terve. Ettől azonban mégis megszabadult, s még egy csapást kell túlélnie, amikor 1988-ban egy éjjel az épületben műszaki hiba miatt tűz ütött ki s leégett. A károk ellenére nem bontották le, hanem Tokár György és Hidasi György építészek tervei alapján épületét és vasszerkezetét eredeti formájában helyreállították és 1991. évben ismét megnyitották. A rekonstrukció után a
2 095,7 m2 eladótéren 65 , a mai kor követelményeinek megfelelő árusító helyet alakítottak ki. A felújításnak köszönhető, hogy az időközben ugyancsak elszennyeződött épületet ebben a szép új formában láthatjuk.

R 1977 88988

Bp 100 a Nagykőrúton P1600237 Rákóczi tér

Bp 100 a Nagykőrúton P1600232 Rákóczi tér

Rákóczi tér P1610333

Noha a teret Rákócziról nevezték el, furcsa módon, itt sohasem kapott szobrot, vagy más emlékművet. A századelőn ültetett és szépen cseperedő platánok között a lenti képeslapon, az előtérben látható kör alakú forma helyén kerül kialakításra 1922-ben az a szoborhely, amely horganyból öntött kút eredetileg a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület Egyetem utcai palotájának udvarát díszítette. A kutat Ybl Miklós tervezte, s a négy évszakot ábrázoló szobrait id. Mátrai Lajos mintázta. Miután a palota udvarát az Egyesület építkezésre használta fel, a kutat a fővárosnak ajándékozta. A főváros képzőművészeti bizottsága jelöli ki aztán helyéül a Rákóczi teret.

Rákóczi tér , klap

Ybl díszkút P1610371 -f

Rákóczi tér P1610291A kút sajnálatos módon a II. világháború idején megsemmisült, azonban ezen, a Rákóczi térrel szemben álló József körúti ház egyik lakásából 1944-ben készült képen még áll.

Rákóczi tér, 1944 78294
Rákóczi tér a Kölcsey utcából nézve, 1944 - 78298

Még egy történelmi fotó ebből az időszakból:

Rákóczi tér- Víg u, 1946-78449

Később, (1955-ben) újabb áthelyezett kúttal pótolják a szoborkompozíció helyét.
Ezúttal a Budavári palota északi szárnya előtt 1900-ban felállított Sennyei Károly –
Halászó gyermekek c. művét telepítik ide. Ismét segítségül hívom a családi albumot, ahol még hátteret képez a mintegy 20 évig itt állt díszkút, melyet azután visszahelyezték eredeti helyére.

Ekkor még a Kölcsey utcával szemben levő sarkon Ezermesterbolt állt, mellette taxi droszt, s a téren gyermekjátszótér, oldalt az asztaloknál sakkozó öregek.

Itt már nyoma sincs a megrázó emlékeknek, 1956. ideiglenes temetéseiről.

Ugyanakkor ez az az időszak (1970-es évek) amikor a Rákóczi tér kétes hírét szerző prostitúció – akkori terminológiájával az “üzletszerű kéjelgés”- központi helye lesz.

A prostitúció, mint tudjuk, nem új keletű találmány, sőt, szokás a legősibb mesterségként is aposztrofálni. Pest-Budán írásos nyomai a kora középkorra nyúlnak vissza. A 15. században a szajháknak megkülönböztető sárga csillagot kellett viselniük, s adót fizettek a városi poroszlóknak. Ugyanekkor a kerítést igen szigorúan – Dunába fojtással, máglyahalállal – büntették. Bordélyházakról nincs említés, egy 1603-as leírás szerint a falak mentén állottak e nők viskói. Így maradtak fenn a hagyomány szerint, az egykori városfal melletti találkahelyek (Bástya utca, Magyar utca). A 19. század folyamán hírhedt volt a Gellért-hegy alatti kunyhók sora.
1767-ből van az első említés, hogy a pesti bíró türelmi bárcát adott a prostituáltaknak. (A katonák között fellépő járványos nemi betegségek miatti intézkedés.) 1827-ben rendelte el a Helytartótanács a kéjnők rendszeres orvosi vizsgálatát, s 1836-ban kerül a prostituáltak felügyelete végleg a rendőrség kezébe. Ekkor honosodott meg a bordély-rendszer, vált iparrá a prostitúció. 1926. évi belügyminiszteri rendelet a bordélyokat megszüntette, s helyette kéjnőtelepeket engedélyezett egy-egy házban.

prostituáltak_száma,_kimutatás

A titkos prostitúció adatai ismeretlenek.

A bordélyházak (változó számban 40 körül), a zugszállodák és a magán-találkahelyek néhány utcában nagyobb csoportban fordultak elő. Így
a Nagykörúttól kifelé eső mellékutcákban: Dob, Szövetség, Bérkocsis, Víg, Conti (ma Tolnai Lajos), Tompa, Liliom, Angyal stb. utcák. Főútvonalakon tilos volt strichelni. (Forrás: Siklóssy László –  A régi Budapest erkölcse)

Sikerült a témában búvárkodva további információkat szereznem, amelyeket az alábbiakban szívesen megosztok Veletek:

1947-ben megszüntették a prostituáltak bejegyzését és a telepeket, s munkába kényszerítették az érintetteket. Jogilag bűncselekménynek minősítették a prostitúciót (alapesetben 1 évig tartó szabadságvesztéssel -Tökölön, Pálhalmán),
a szocialista erkölcsrend szerint pedig elítélték az ezt folytató nőket.
Az 1955.-évi New York-i egyezmény értelmezésében azonban ezek a nők nem elkövetők, hanem áldozatok. 1993. évtől Magyarországon is megszűnt a szex szolgáltatás büntetőjogi szankcionálása. Az 1999.évi törvény intézkedik a védett területek és türelmi zóna elhatárolásáról.

A Rákóczi téren tárgyalt (1970-es 80-as évek) prostitúcióba minden esetre nem foglaltatnak bele az ún. luxus prostik, akik elsősorban szállodákban (azok személyzetével szoros összefonódásban, és a növekvő idegenforgalommal összhangban emelkedve) valutáért űzték az ipart. (Árfolyamuk 500-2 000 Ft között mozgott.)
A Rákóczi téri réteg a közép (tarifa 300-600 Ft)  és alsó (tarifa 100-400 Ft) kategóriát jelentette, közöttük sokuknak volt hivatalos munkahelye, így elkerülték a közveszélyes munkakerülés vádpontja miatti büntethetőséget.

066

Még ezekben az alsó kategóriákban is jóval többet (akár már 1 napi munkával is) kerestek mint egy akkori havi cca. 3 000 Ft-os átlagfizetés, még ha leadták is futtatójuknak az 50-70 %-os “leadót”. A különböző riportok, újságcikkek ezeknél a lányoknál havi több százezer Ft-os bevételekről számolnak be, s nem csoda, hogy napirenden voltak a “placc”-harcok. Sokan kapcsolódtak ehhez az üzlethez a rendszerszintű markecolástól, a betörésig, vagy a lopás, csalás, orgazdaság, zsarolás révén, s a nyugdíjas nénikék keresetkiegészítő szobáztatásáig, s nem egy esetben rendőrségi szereplőkig.
(Dobray György K1, K2 dokumentumfilmje 1989-1990.)
A Rákóczi téri miliő melegágyává vált a szervezett bűnözésnek, de keményen kihasználta a helyzetet a III/III-as ügyosztály is.
A 70-es években kelt, szigorúan Rákóczi tér , Békési u 1959 Fortepan 31635titkos rendőrségi jelentés megállapítja, hogy a prostitúció, s a hozzá kapcsolódó latens bűnözés erőteljesen növekszik, s felsorolja a leginkább fertőzött területeket
– s ez nem kizárólag a Rákóczi teret, vagy a vendéglátóipari objektumok közül a Rózsa cukrászdát érintette, sőt.
Mégis a Rákóczi tér nevével nőtt össze a szocializmus időszakában ez a tevékenység.

A Veritas Történetkutató Intézet munkatársa kiderítette, hogy a Rákóczi tér azért válhatott az ipar centrumává, mert a környékbeli vendéglátóhelyek kiváló alibit szolgáltattak a „munka után csak egy sörre beülő”, családos kuncsaftoknak.
Ennek megfelelően a környék forgalmát javarészt délután 16 és este 21 óra között bonyolították, mert így otthon nem volt feltűnő a kimaradás.

Rákóczi tér 9, Német utca 1957 Fortepan 3554Ugyanakkor az ugrásszerűen emelkedő nemi betegségeknek (syphilises, és gonorrheás megbetegedések száma 1968. évben volt a legmagasabb) elsőrendű fertőzési forrása ezen közép-és alsó réteg szexmunkásai köréből került ki. Az adatokból megállapítható volt, hogy egy-egy nő átlagosan 3 férfit fertőzött meg nemi betegséggel.
Mégis, panaszolja a rendőri jelentés, e bűncselekményfajta jellegzetessége, hogy nincs személyi sértettjük. [!] Az eljárások nem feljelentésekre, hanem a rendőri szervek kezdeményezésére indulnak. A „sértettek” – ellentétben az egyéb bűntettekkel – rendszerint több okból is inkább titkolnák a cselekmény megtörténtét.

Már csak egy kiemelés a témában általam utánaolvasott anyagokból, amely mintegy utózöngéje a Rákóczi tér újabb kori szerepváltásának; a riport 2002-ben a Magyar Prostituáltak Érdekvédelmi Egyesületének elnökével készült:

Csak a fővárosban körülbelül hétezer prostituált dolgozik. Egy-egy nyári estén több mint kétezren állnak az utcán, és akkor nem beszéltünk azokról, akik masszázsszalonokban, szállodákban várják a kuncsaftokat. Számoljunk egy-egy lányra naponta, átlagosan három vendéget, és akkor most tessék osztani, szorozni. A hivatalos szervek szétkergették a lányokat a Rákóczi térről, holott amikor ott voltak egy kupacban, minden rendőr minden lányt ismert. Tudta azt is, ki melyik futtatóhoz tartozik. Ellenőrizhető volt ez a világ. Ma, Budapesten pontosan tizenhét helyen állnak a lányok az utcán. Senki sem tudja, ki kicsoda, és ki kivel van.

Búvárkodásom itt véget ért. A gyors és könnyű pénz csábítása nem szűnt meg. Napjaink képét ki-ki saját tapasztalatokból összeállíthatja a Dubaiba utazgató celebek, vagy az autópályák kihajtóinál, de akár belsőbb területen is hivalkodóan gyéren öltözött lánykák képét egymás mellé rakva.

S imigyen eljutottunk a Rákóczi tér jelenéhez, ahol lassan átrajzolódik a tér funkciója,
s aRákóczi tér, metro P1620184 mérnöki fantázia a modern kor vezető nélküli metrójának egyik állomását rajzolta ide a térképre. Sok szép ötlet valósult meg itt a föld alatt, s a föld felett.
A metró megálló lejáratánál a falon körbefutó nevek visszacsatolnak a tér névadójára: Rákóczi életének jelentős színterei tartják ébren a mindennapokban Rákóczi emlékezetét.

Rákóczi tér P1610326

Ízléses és nyugalmat árasztó a felújított tér pihenő tereivel, szép térburkolatával, megőrzött platánjaival. Jó, hogy nem feledkeztek meg a legkisebbekről, s újra vannak játszótéri elemek, homokozó, hinta stb.

rakoczi_ter_- pihenő tér 2014

Bp 100 a Nagykőrúton P1600238 Rákóczi térSzép a hatalmas víztükör és különlegesek a képzőművészeti alkotások, amelyek nem öncélúak : a felszíni tárgyak a tükrökkel a felszín alatti terek számára közvetítik a természetes fényt. Jó, hogy lifttel is megközelíthetők a földalatti peronok.

Rákóczi tér P1610349Rákóczi tér P1610313De: bántóan elhibázott a körút felől az egész teret eltakaró hatalmas döntött tetejű lejárat, mely teljesen megfosztja a körúton közlekedő tetemes embertömeget a térélménytől, s teljesen kitakarja a pompás műemléki csarnok épületet. Én is csak a Budapest100 keretében meglátogatott épületek emeletéről tudtam élvezhető képet készíteni a csarnoképület egészéről.

Rákóczi tér, metro P1620178

Rakovszky Zsuzsa idézettel kezdtem ezt a bejegyzésemet, zárásul is szívesen emelek át sorokat a könyvhétre megjelent remek, Fortepan címet viselő verses kötetéből:

Gyerekkorunk időtlen
tárgyak között telik: akkor születtek,
amikor mi, s előtte vélhetőleg
miránk vártak egy lét előtti létben.

Reklámok

elismondom névjegye

nő/female
Kategória: építészet, kultúrtörténet, Magyarország, Művészet
Címke: , , , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

2 hozzászólás a(z) Budapesti mozaik – A tér emléke bejegyzéshez

  1. Erdélyi Iskola szerint:

    A fekete-fehér tarbantos kurvanénis kép szerintem nem itt, hanem a Mátyás tér 5. előtt készült.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s