A Kur földnyelv – egy természeti csoda (Baltikum 2)

Hat év berlini külszolgálati munka után azt hittem ismerem a Keleti tengert. S a Balti országokban tett rövid látogatás során, sok különleges élmény mellett, az egyik legnagyobb meglepetés itt, a Balti tengerbe benyúló különleges félszigetre tett kiránduláson ért.

Már az érintett földdarab keletkezése is, mint a mesében: nem a szárazföldből kiszakadt, a föld tektonikus mozgása során évezredekkel ezelőtt keletkezett terület, hanem a tenger, úgyszólván a homokból hordta össze.

Kur földnyelv, dűnék IMG_2247 FotóZsuzsi

Helyén 7000 évvel ezelőtt még végmorénák alkottak láncot, amelyek közeit a tenger mozgása fokozatosan feltöltötte homokkal, a homokot pedig a szél helyenként hatalmas (legmagasabb 60 méter, Nida mellett) dűnékké formálta, teljesen egyedivé varázsolva a tájat. A dűnéket a szél évente akár 0,5 -5 méterrel is odébb sodorja, s a XIX. század végéig – amikor megtalálták és telepítették a talaj megkötéséhez alkalmas (harzi hegyifenyő) növényeket – bizony sorozatosan előfordult, hogy így falvak tűntek el a homok alatt, amelyeket lakói ismételten újraépítettek. A Neringa (a földnyelv körzeti megnevezése) történetírása 8 ilyen falut sorol fel, köztük nem egyet többször is betemettek a vándordűnék.

Ide, ahová igyekszünk – s erősen lihegünk, mert ki gondolta volna, hogy ilyen nehéz a homokban fölfelé kapaszkodni – az egykori Nagliai falucska négyszer is eltűnt a homok mélyén.

Kur földnyelv, dűnék IMG_2217 FotóZsuzsi

165_ Kur földnyelv, dűnék, útvonal

Az élmény mindenesetre mindent elsöprő. Mintha Afrikában lennénk. A cipőinket eleve levesszük, és otthagyjuk a felfelé vezető ösvény végénél, s hamar rájövünk, hogy a lefektetett deszkaúton könnyebb menni. Azonban egyszer csak elfogy az is, s innentől nincs más hátra, mint mezítláb előre.

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

De csak szigorúan a kijelölt útvonalon. Az egész földnyelv természetvédelmi övezet, s hogy biztosítsák ennek megvédését, illetve fenntartását, részben a félszigetre történő belépésnél Jávorszarvas veszély IMG_2655 FotóZsuzsi(Klaipedáról érkeztünk, komppal) már környezetvédelmi díjat fizetünk, illetve aki elhagyja a kijelölt útvonalat, súlyos bírságra számíthat. Páratlan ökoszisztémát óvnak ily módon, nyírfa , fenyő- és lucerdők, ahol mintegy 140 madárfaj , s számos emlős él, utóbbiak  között a jávorszarvas, mely a legkülönlegesebb.

A levegő tisztasága védelmére is, a földnyelv hosszában futó autóút mellett végig kiépített kerékpárút fut, amely előbb az öböl mentén vezet, majd átvált a tengerparti részre. Igaz itt már a fenyőerdő között visz, így a tengert innen nem lehet látni.

Kur - földnyelv P1640250, Neringa eligazító tábla

165_ Kur földnyelv2, útközben

Ha nem is ezeknek a fenyőerdőknek, de mintegy 40 millió év előtti őseik megkövesedett gyantája adja azt a kincset, amelyből a Balti tenger országaiban járva feltétlen hazahoz a turista, vagy saját örömére, vagy szuvenírnek: a borostyánt.

Borostyán csábítás

Ezen ősfenyők borostyán-lerakodása a tengerfenék agyag felszíne alatt mintegy 60-90 cm vastagságban lelhető fel. A feltevések szerint amikor a  jéghegyek alsó, tördelt pereme felszaggatta a tenger fenekét, felszabadultak, s a viharok sodorják a partra.
Kereskedelme baltikumi_borostyan_fejek_tuvai_szkita_sirok-i-e-7-szmár az ókorban kiterjedt volt, s a Tutanhámon kincsek között is találtak belőle készült nyakláncot, csakúgy, mint a négyezer km-re levő szibériai (Tuva, Arzsan) szkíta sírokban.

A baltikumi borostyán eltér a világ más részein (Szicília, Kis-Ázsia, spanyol Santander stb.) találhatótól, mivel egyedül ez tartalmaz 3-8 %-ban borostyánkősavat, míg a többi egyáltalán nem, vagy igen kis százalékban, ezért azok inkább csak a gyanta egy fajtájának tekinthetőek.
Különleges értéket képeznek a borostyánba belekövesedett zárványok, amik többnyire ízelt lábúak.
A parti lakosság, s különösen gyerekek, vihar után gumicsizmába bújva, még ma is szívesen kutatja végig kincskereső izgalommal a tengerpartot. Világszinten a legnagyobb méretű ipari kitermelést ugyanakkor Kalinyingrád körzetében végzik.
Mi nem próbálkoztunk kincskereséssel (de megvettük a készterméket a minduntalan utunkba kerülő üzletekben), ám a strandot azért megnéztük. Július végét írtuk, s a levegő hőmérséklete az adott helyen, s a tábla szerint 20 ℃, míg a vízé 17 ℃.

Kur füldnyelv, strand IMG_2259 FotóZsuzsi

Balti tenger, strand

Van aki bátran a habok közé veti magát – s a hatás azonnali -, mások a Baywatch remake-jén dolgoznak, s a többség bölcsen szemlélődik…

Kur - földnyelv, fürdőzés P1640394a

Mint ahogy már az előző bejegyzésben is szó esett róla, a lakosság fő kenyérkereseti forrását mindig a halászat jelentette. (Az üdülő vendégek, csak a megbecsült kiegészítést adták.) Kicsiny, ám stabil csónakjaikkal igen messze kieveztek, s a fő fogást a lepényhal, a tőkehal, a nagy rombuszhal és a lazac (!) adták. Hogy milyen gyakori előfordulású volt valamikor a Balti tengeren a lazac, régi könyvek tanúsága szerint a cselédek követelték, hogy hetente kettőnél többször ne kelljen lazacot enniük. 🙂

Kur - földnyelv, Nida P1640659 füstölt halak

Legősibb halászati mód a kerítőhálós halászat volt, miközben a kis halakra varsákkal mentek, s a víz fölött hosszan kimeredtek ezek tartórudai. Nida halászai azonban elsősorban a vonóhálós halászat mindenkor nehezebb, s több embert igénylő módját űzték. A zord téli időkben, s törékeny jégen a veszélyes jéghalászat közösséget próbáló együttes munkájában tették próbára hajnaltól késő délutánig állóképességüket, a csikorgó hidegben, legfeljebb egy kifeszített szélvitorla védelmében. Természetesen mindenütt folyt a füstölés: az erdőben kicsiny fedett gödrökben fenyőtoboz füstje fölött lepényhal és angolna tartósítása folyt, míg a halászfeleségek vigyázták a füstöt, kötéssel kezükben.

Mi sem kézenfekvőbb, hogy ezeknek az embereknek a legnagyobb fontossággal a csónakjuk bírt. Szomorú történelmi események példázataként a szovjet terror idejéről írja Jávorszky Béla –  A kettéfűrészelt csónakok földjén című esszéjében a lívek (népcsoport Lettország- Litvánia területén) tragédiájáról a következő megrázó mondatokat:

“A lív part és a lív nép végső pusztulásáért egyértelműen a szovjet megszállás öt évtizedét terheli a felelősség…
1939 őszén a Szovjetunió előbb szovjet támaszpontok befogadására kényszerítette Lettországot, majd 1940 nyarán, még a látszatot is felrúgva, bevonult a kis balti országba…
A partot a hatóságok zárt katonai övezetté nyilvánították. Megtiltották, illetve a nagyvárosokba központosították a halászatot, és ezzel elpusztították a hagyományos lív életformát…
A líveket a lettekhez, észtekhez, litvánokhoz hasonlóan erőszakkal sorozták be katonának…
A kényszersorozások, a háborús veszteségek, a negyvenes évek deportálásai  és a nagyobb településekre történő elvándorlás szétszórta a korábban zárt lív közösségeket. Tanyáik katonai támaszpontok részeivé váltak, csónakjaikat kíméletlenül megsemmisítették: kettéfűrészelték őket. Többen és több alkalommal hívták föl a figyelmet arra a súlyos traumára, amit a lívek csak nagysokára fognak kiheverni. A halásznépek szokása szerint a csónakot, ha kiszolgált és hasznavehetetlenné vált, égetéssel szabad csak elpusztítani, vagy át kell adni az enyészetnek: a korhadásnak. Az öreg csónakokat rendesen összegyűjtik, s Szent Iván éjjelén belőlük raknak máglyát. A szovjet katonák azonban semmire sem voltak tekintettel, meggyalázták, kettéfűrészelték a lív csónakokat.”

Kur - földnyelv, Nida P1640630 csónakok

Ennél sokkal kedvesebb és színesebb a története azoknak a szembeötlő és láthatólag szívesen alkalmazott kikötői díszeknek, amellyel Nida szerte találkoztunk.

Kur - földnyelv, Nida P1640604

Már századokkal korábban a halászok illetve falvak, bizonyos haszonbérlet kifizetése ellenében kaptak jogot adott helyen, a törvények betartása mellett, a halászatra. Mivel ezeket az előírásokat nem mindenki tartotta be, az állam szerint sokan rablóhalászatot illetve rablógazdálkodást (ívóhelyeken, tilalmi időben halászás) folytattak, ezért 1844-ben elrendelték, hogy minden halászatra jogosult egy zászlót kell az árbocán viseljen. Megszületett egy zászlókönyv, amely helységenként előírta a kitűzendő zászló színét ill. mintáját. A geometriai mintázat meghatározása teljesen önkényesen történt, miközben több helységnek ugyanaz a mintázat jutott, csak a színösszeállításuk változott. Ezeket aztán a csónak tulajdonosok tovább díszítették saját személyes szimbólumaikkal, különböző családi jeleikkel, ki-ki ízlése, s fantáziája szerint.

Ez a kialakulásuk története ezeknek az egyedi zászlóknak, amelyek ma látható formájukban a 19./20. század fordulójától használatosak.

165_ Kur földnyelv- Nida, árbóczászlók

Ugyanígy hagyományokon nyugszik a kur házak színvilága is: homlokzatuk barna, mint a föld, ablakuk fehér, mint a homok, ajtajuk és tetőléceik pedig kékek, mint az ég. Amint Thomas Mann háza is követte ezt a helyi szokást.

S ahogy a bejegyzésem elején indítottam, igen pozitív értelemben lepett meg a kis kur földsáv látványa.Rengeteg természeti csodája mellett, az üdülőfalvai mai képe csodálatosan gondozott, ápolt – igazi üdülő paradicsomok.

Nem véletlenül döntött hát 2000-ben az UNESCO arról, hogy a kulturális értékei alapján a (Oroszországgal közös) Kur földnyelvet  felveszi a világörökségi listájára.

TERKEP, Kalinyingrádi területÉs itt már csak egy kiegészítés szükségeltetik: ami eddig nem hangzott el, hogy a 98 km hosszú földnyelv a II. világháború lezárását követően ketté lett osztva. Az eddig tárgyalt, 52 km-es északi része Litvániához, a Nida utáni határtól kezdődő 46 km-es déli rész pedig Oroszországhoz tartozik, Kalinyingrádi körzet néven.
A Kalinyingrádi körzet végül is egy furcsa enkláve Lengyelország és Litvánia közé zárva, kapcsolódás nélkül az anyaországhoz. A volt Kelet Poroszországi területet 1945-ben Lengyelország és Oroszország között osztották fel, s ez a felosztás, mint látszik, vonalzóval történt. A háborús egyezkedések során a Szovjetunió mindenképpen ragaszkodott ahhoz, hogy kapjon egy jégmentes téli kikötőt a Balti tenger mentén. Így jutott hozzá az egykor ragyogó német birodalmi metropolishoz, Königsberghez,- a valamikori porosz hercegségi fő- és koronázó városhoz, melynek leghíresebb szülötte Immanuel Kant (1724-1804.) volt, aki ugyanitt, az egyetem professzoraként fejtette ki tevékenységét.
A várost 1946-ban átnevezték Kalinyingrádra, s lényegében azóta is az Orosz Föderáció Keleti-tengeri Haditengerészetének székhelye, s mintegy 40 éven át egy 200 000 fősre becsült orosz hadi kontingens gyakorlótere volt az egész ország. Kalinyingrád 1991-ig lezárt területnek számított, ma már vízummal be lehet jutni.

Én azonban zárásul egy lélekvidító sétára hívlak benneteket Nidába, ahová kiváltságnak tartom, hogy eljuthattam.

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

Nida klap

Advertisements

elismondom névjegye

nő/female
Kategória: Baltikum, Földtörténet, Litvánia, Természet, Városnézés
Címke: , , , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

2 hozzászólás a(z) A Kur földnyelv – egy természeti csoda (Baltikum 2) bejegyzéshez

  1. János Lázár szerint:

    Szia!

    Érdekes volt látni ezt az írást számomra, mivel tavaly októberben volt szerencsém autóval járni ezen a keskeny magával ragadó földnyelven. Igazából ez volt a kirándulásom egyik fő célja és ezért is vágtam neki autóval, Litvánia egyik legszebb része, a másik főbb célpontok, Trakai, Riga és Tallinn volt. Ez a halászati zászlós bekezdés számomra teljesen új információt jelentett. Nem tudom, hogy jelenleg is kinn vagy-e, vagy még jársz ki, de Palangába, ami Klaipédától északra helyezkedik el van egy borostyán múzeum is, amit érdemes megtekinteni.

    • elismondom szerint:

      Kedves János/vagy Lázár(?)!
      Igen értesültem a palangai látványosságokról, de minden nem fér egy 7 napos útba, amin ráadásul buszos csoporttal voltam. Amikről írsz mi is jártunk (Trakairól már írtam is), de én még mindig nem tudtam augusztus óta Vilnius feldolgozásán tovább jutni (noha már a 23. bejegyzésnél járok), így aztán könnyen lehet, hogy Riga (bár a szecesszió kapcsán ezt már érintettem) és Tallin már nem kerülnek sorra.
      Köszönöm minden esetre az érdeklődést és hozzászólást!

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s