És Napóleon nem vitte el (Baltikum 12)

vilniusangelai-cs13

Tudjuk, Napóleon nemcsak nagy hadvezér volt, de nem tudott ellenállni a szépnek sem. Így, ha megtetszett neki valami, szívesen elvitte szuvenírnek Párizsba, legyen az a 4 db rézló – ma ismét a velencei Szent Márk bazilika tetején, vagy Egyiptom nehéz kőből vésett ókori kincsei. Ekként nem volt feltétlenül üres szóvirág az sem, amikor meglátva a vilniusi Szent Anna templom épületét e szavakra fakadt: “Olyannyira szép, hogy tenyeremen szeretném Párizsba vinni!

img_6706 gyö-a-szent-anna-templom

Végül is a városba 1812. június 28.-án még nagy sereg élén, diadalmasan bevonult Napóleon – aki a a tavasz óta itt tartózkodó I.Sándor orosz cárt hiába próbálta megadásra kényszeríteni – s ugyanez év decemberében, visszafelé – egyes tudósok szerint már Vilnius érintése nélkül – sietősen távozott, így a templom maradt. Mint ahogy maradt az a hidegtől és éhségtől elcsigázott, megvert, visszavonuló Grande Armée 3 269 katonája, akik itt Vilnius területén pusztultak el kihűlve, éhen és dehidratálódva.

2001-ben a véletlen során tárták fel csontjaikat egy vilniusi tömegsírban, amelyeknek a beazonosítás után végtisztességet adva, a Szent Péter és Pál templom közelében levő, Antakalnis temetőben helyeztek örök nyugalomra,
a nemzeti hősök (így, az 1991. évi függetlenségi harcok) és a különböző háborúk katona áldozatainak temetőjében.

vilnius_antokol_katoni_temeto

vlvlviln73-63-franciak-antokol

A valószínűsíthetően még a Moszkva ellen vonuló Grand Armée maga ásta lövészárkaiba temetett katonák életkora 20-25 év volt, többnyire
Dél-Franciaország, Portugália, Spanyolország és Olaszország tájáról származtak.

A fél évvel korábban még mintegy 700 ezer fővel a Nyemanon átkelt seregből ekkorra mintegy 40 ezren maradtak csupán. (De vannak olyan becslések is, amely szerint innen Vilniusból december 9.-én, már csak egy 4 000 főt számláló csapat ment tovább, s még másik cca. 34 ezer katona teteme vár felfedezésre ugyanitt.)
A történelem legvéresebb csatájából, Borogyinoból visszavonuló sereget az éhségen túl erősen megkínozta “Tél tábornok”, a még itteni viszonyok között is korán, s igen erős fagyokkal -30/ -37 °C érkező hideg, s a terjedő járványok, különösen a tífusz.

vereshchagin-the-night-bivouac-of-the-great-army-1896-1897

Venclova így írja le Napóleon vilniusi napjait: …a cári Birodalom határát Kaunasnál átlépő Napóleon, Vilniusba nem nyugat felől (ahogy Kaunas fekszik) hanem a legelőkelőbb útvonalon, a Hajnal kapun keresztül vonul be, s 18 napot töltött itt el, meleg fogadtatás mellett.
Tolsztoj a Háború és békében így szól erről az időszakról:

” Minden utca ablakába, amerre csak elhaladt, szőnyegeket raktak, zászlókat tűztek ki, meg az ő nevének kezdőbetűjét, és a lengyel hölgyek kendőt lengettek köszöntésére. ” A lakosok azt kiáltozták “Az Isten Napóleonnal, Napóleon velünk”.

Az egyetem melletti püspöki palotában, ahol Napóleon megszállt, a rektor és egész nemesi küldöttség köszöntötte. A küldöttség egyetlen tagja sem titkolta, hogy a független állam visszaállításában reménykedik, és ezért cserébe azt ígérte, hogy fegyverrel támogatja a franciákat. A lengyel és litván ifjúság tömegesen állt be Napóleon légióiba.
A császár eközben azzal töltötte idejét, hogy a városban lovagolt, tárgyalt az orosz követtel, Balasov miniszterrel, és hiába reménykedett, hogy I. Sándor cár engedni fog. .. S a Szent Anna templomot a lovassága istállóként használta…
A hadseregében ott volt egy 29 éves fiatal tiszt is, Henri Beyle, aki szintén az egyetem mellett – a mai Francia Nagykövetség épületében – szállt meg, s néhány évtizeddel később Stendhalként dolgozta fel élményeit és ad számot hősein keresztül benyomásairól.

a-visszavonulo-francia-sereg-a-vilniusi-varoshaza-teren-1812-jonas-damelis1780-1840

Megmaradt tehát Vilnius páratlan díszének a Szent Anna templom, mely a lángoló gótika kiemelkedő szépségű mintája, a Csehországból érkezett Benedikt Ried (mondják Rejtnek is) alkotása 1495. évből. Legismertebb műve a prágai Hradzsin gótikus Ulászló terme, de köze volt ugyanitt a St. Vitus katedrálishoz is. Természetesen van a templom építéséről népszerűbb legenda is. Ebben a főszereplők az építész és segédje, utóbbi természetesen beleszeret a főnöke lányába, aki pedig nem adja a lányát. A templom simább, dísztelenebb alját az építész mesternek, míg a felső csupa szépség részt a segéd munkájának, mint égő szerelmének kifejeződését, tulajdonítják.

Az egyetlen építőanyagból készült, égbetörő falak vöröslő szépségét a 33 különböző formájú tégla változatos felhasználásával is fokozták, s az áttört, csipkés, lebegni látszó építményt hatalmas gótikus ablakok fonják körbe, s próbálják a földhöz szögezni.

vilnius-img_1695-fotozsuzsi-szent-anna-templom

A frissen renovált templom belső gótikus tere hasonlít építője más munkáihoz, míg a három barokk oltár XVIII. századi berendezés.

A templom, és a mellette található 1873-as építésű neogótikus harangtorony mögött még egy egyházi épületegyüttes emelkedik, a Bernardinusok temploma és kolostora, ezekbe azonban, egészen más hangulatuk miatt, inkább egy következő fejezetben adok bepillantást.

Reklámok

elismondom névjegye

nő/female
Kategória: építészet, Baltikum, Litvánia, Történelem
Címke: , , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s