Hegy is, kabát is – mi az? (Baltikum 16)

Precízebben fogalmazva, mi bennük a közös?
Hát Bekes v. Békés Gáspár – Báthory István hadvezére.

bekesh_hill-1873-1881-jozef-czechowicztolamelynek tetején eltemették, s állítottak (azóta elpusztult, s nemrégiben kopjafával pótolt) síremléket a csatában 1579-ben elhunyt hadvezérnek. Itt alussza örök álmát, miután életét áldozta mások, – a litvánok, lengyelek nemzeti ügyéért, s Vilniusban egyetlen temető sem fogadta megszentelt földjébe, a tőlük idegen vallású, unitárius Bekes Gáspárt. Viszont elnevezték az egész hegyet róla, s így náluk megtartották a közemlékezetben.

Éppen ma, október 31.-én, amikor írom ezt a bejegyzést, van 499 éve a lutheri reformáció megszületésének, amely az Európában addig egyeduralkodó katolikus vallás kötelékéből – hosszú átalakulás keretében – országokat szakított ki.
Addig, a középkori Európa nem ismerte a vallási türelmet. A római katolikus egyház tanaitól való minden eltérést eretnekségnek nyilvánított és máglyahalállal bűntette.
S még évszázadokig nincs tere a lelkiismereti szabadságnak, s nagy időbeli szünetekkel bővül az elismert felekezetek száma háromra: katolikust követi a lutheránus (1555. augsburgi vallásbéke), majd a református (= kálvinista, 1648. vesztfáliai béke).
Eleinte azonban egy ország egy vallás elve létezett, s csak a vesztfáliai béke engedi meg több felekezet létezését egy országon belül, de lelkiismereti szabadság nélkül. Uralkodik a „cuius regio, eius religio” elve, azaz a földesuraknak jogában áll a maguk vallására kényszeríteni jobbágyaikat.
Európa keleti részén, a nyugati és keleti kereszténység határán, a római és az ortodox egyház egyaránt jelen volt, ennek következtében a vallási kép mindig is tarkábban alakult. Ezért talán nem véletlen, hogy éppen Erdélyben, az 1568. évi tordai országgyűlésen mondják ki a lelkiismereti és vallásgyakorlás szabadságát, amikor az addig elismert három vallás mellé beemelték az unitárius vallást is, mégpedig területi megkötöttség nélkül.
Elsőnek a világon.
Az unitárus megnevezés először csak 1600 -ban fordul elő, s az egyház hivatalosan 1638. óta használja.
Az általános, mondhatjuk modern értelemben vett vallási türelem csak a 18. század végén született meg, a francia forradalom nyilatkozatában az emberi jogokról.

A másképpen ködmönnek is nevezett, derékban testhezálló, rövid, prémes, zsinóros – Bekes Gáspár által kedvelt – ruhadarab a bekecs, ugyancsak róla nyerte elnevezését.
A bekes Lengyelországban még ma is  divatos, és elterjedt viselet.

Lám-lám, megint egy új felismerés, amiről eddig sejtelmünk sem volt, bár magának
Bekes Gáspárnak a neve sem hangzik ismerősen, úgy, mint amivel már találkoztunk volna mondjuk a suliban, történelem órán. Hiszen más hadvezérek, vagy Báthoryt királyi udvarába elkísérő nemesek karrierje, családi története mondhatjuk itt kezdődött: pl. Wesselényi Ferenc -a kamarása-, vagy a Károlyiak, a Bánffyak, a Bezerédiek, az Irinyiek dinasztiája, illetve Polock elfoglalásakor nemességet kapott Sibrik Györgyé.

Pedig talán Bekes karrierje mindegyiknél fényesebben indult:
bekes-gaspar-krasewski-wilna-monografiaja-iii-kotet

Noha kisnemesi családból – az egykori Békés vármegyéből származott, az ország egyik akkori országnagya, Petrovics Péter temesi bán udvarában apródoskodott, aki szolgált a Mohács után három részre szakadt ország magyar királyánál, Szapolyai Jánosnál, majd annak halála után az ifjú János Zsigmond egyik gyámjaként, később erdélyi helytartóként működött.

Ez az előkelő uraknál, akár uralkodói udvarokban ifjúkorban teljesített szolgálat bevett gyakorlat volt a nemesek között, amely révén gyermekeik megtanulták a társadalmi elvárások szerinti életvitelt, viselkedést, s műveltségük is tág alapokat nyert.

Bekes, bár Báthory szolgálatában, annak megbecsült jobbkezeként és barátjaként szenderült jobb létre, élete nagyobbik részét az ellenséges (Habsburg) oldalon töltötte, Miksa császár kegyeltjeként, s erdélyi fejedelemjelöltként legnagyobb személyes ellenfele éppen Báthory volt. Átélte az emberi sors minden változatát, szerencsében és balsorsban egyaránt bőven volt része élete (1520-1579.) folyamán.

Az öreg Petrovics az özvegy Izabella királyné mellett becsülettel letöltött évek zárásaként, halálakor 1557-ben, utódjául az akkor 37 éves Bekes Gáspárt ajánlja, s ekkor jelenik meg a történetírás krónikáiban alakja. Nélküle ez időtől fogva Izabella semmi fontosabb ügyben sem határozott, habár őt a rendek nem is vették be a tanácsosai közé.

izabella-atadja-a-szent-koronat-xvii-sz-i-falfestmeny-a-czenstochovai-palos-kolostorban

Újra egy kis kitérő, mert félek tanulmányaink során, történelmünk ezen zaklatott korszakában legkevésbé figyeltünk Izabella alakjára, akinek érdekessége számomra éppen most nőtt meg, hogy kissé lemerültem Litvánia – Lengyelországgal évszázadokig összekapcsolt történetébe. S ezzel, az új keletű érdeklődésemmel rádöbbenek, hogy sokkal több a közös szál, közös szereplő történelmünkben, mint amennyire valaha is gondoltam volna.

Amibe persze nem kis mértékben belejátszik az is,  hogy a magyar történelemírás is elintéz mindent a lengyel címszó alatt, amelyben ott lüktetett folyamatosan a litván föld, és lakóinak – de uralkodóinak sorsa is.

Csak jelen történetünket közvetlenül megelőző időszakból pl: a Csele patakba fulladt II. Lajos – a Jagelló ház sarja – felesége Mária pedig Habsburg, s ezen az alapon terjeszti ki igényét Magyarországra II. Lajos halála után a Habsburg ház.
Ugyanakkor a megválasztott Szapolyai (Zápolya) János magyar királynak az édesanyja az első lengyel királyi ház, a Piastok leszármazottja, tescheni hercegnő.
S a későbbiekben még szóba kerülő I. (Öreg) Zsigmond lengyel király első felesége Szapolyai János húga, Borbála volt, aki azonban 20 évesen (2 leánygyermeknek életet adva) meghal. Nem véletlenül vezet Szapolyai útja lengyel földre, amikor menekülni kényszerül.

Izabella éppenséggel pedig szintén Jagelló vér, a dinasztia mondhatni utolsó nemzedékébe tartozik: apja I. (Öreg) Zsigmond, anyja Bona Sforza, testvérbátyja Zsigmond Ágost. Emlékszünk még a kis tablóra, amit itt:  tettem közzé? Ott, a második sor utolsó négy képe leánytestvéreivel ábrázolja, kik közül ő, az elsőszülött, valamint a trónörökös fiú, Zsigmond Ágost mindig kiemelt bánásmódban részesültek szüleik részéről.

izabella-gyermekkori-arckepe-ca-1522Ezért is maradt fenn róla viszonylag sok emlék, gyerekkorának történései, sőt Izabella 4 éves kori képe is. Ő volt az, aki gyermekkorában, ha csak pici ujját megsértette, udvari költők raja latin versekben, epigrammákban énekelte meg az eseményt, s általánosságban csak kényeztetésben, jómódban volt része. Környezete a Krakkói Wawel királyi termei, vagy ősztől-újévig a Vilnius-i fejedelmi palota.

Innen szakad ki 1539-ben 20 évesen, hogy házasságával kövesse az akkor 53 éves Szapolyai Jánost, Magyarország Mohács után megválasztott királyát, aki koronázása óta hatalmi és legitimitási harcban áll az ország nyugati részén regnáló Habsburg Ferdinánddal – s közben a török is dúlja az országot. Egy év múlva Budán megszülető gyermeküket, a pártoskodók letörésével Erdélyben elfoglalt apa csak két héttel éli túl, anélkül, hogy a csecsemőt látta volna.

suleimannak-bemutatjak-a-csecsemo-janos-zsigmondot-buda-1541-torok-miniatura-reszletS Izabella magára marad egy idegen országban, ellenségektől körülvéve, megküzdeni kényszerülve maga, gyermeke, s végső soron a magyar királyság/nemzeti önállóság érdekeiért. S a mindössze 40 évet megélt királynőnek élete innen csupa küzdelem, gyakori helyváltoztatások között, midőn először Budáról Erdélybe kényszerül, majd Erdélyen belül szüntelen vándorolva, végül székhelyévé Gyulafehérvárt tette. Eközben jellemzően pénzgondok nyomasztják, s állandó harcban áll a vele zsarnokian bánó, mindennapjait megkeserítő Fráter Györggyel, kinek gondjaira férje bízta halálakor.

De amikor a politikai alkudozásokban Ferdinánd kerekedik felül, Erdélyből is menekülnie kell, s ekkor Lengyelországnak veszi útját.

wagner_sandor_izabella_bucsuja_erdelytol

Az országban két politikai párt küzdött egymással folytonosan – a török és német: az első a szultán, az utóbbi a császár védnökségét óhajtotta. A Habsburgok támogatottsága, illetve a hozzájuk fűzött reménységek 5 éves Erdélyi kormányzásuk nyomán már alig lelt pártolóra. Az elnyomásukat és üres ígéreteiket megsokallva az erdélyi rendek 1556. márciusában egyhangúlag «természet szerént való urukat» János Zsigmondot «fejedelmökké és királyukká» választották. A hírt Izabella a határ közeli Ilyvón (Lwow) veszi, s 1556. augusztusban ünnepélyes külsőségek között térnek vissza az országba.

Ezek azok az előzmények, amely után 1557-ben először képbe kerül Bekes Gáspár, kinek szolgálatait szívesen veszi igénybe királynő és fia, egy emberét, akinél ész, erély, ambíció, nagyravágyás egyesült rendíthetetlen hűséggel, szolgálat-
és áldozatkészséggel.

johannes_sigismund_zapolya-1566Az ifjú királyfi nem csak mint mentorára tekint Bekes Gáspárra, de nélküle semmit nem tesz; vele étkezik, vele alszik egy hálószobában. Bekes személyes befolyása az ifjúra határtalan, s királya kegyével arányban haladt emelkedése s anyagi gyarapodása. Komornyikból első tanácsúrrá- köznemesből nagyságos úrrá, főnemessé emelkedik. Szolgálatait nagyszabású birtok adományokkal hálálja meg a királynő, s egy évtized alatt Erdély leggazdagabb földesurává emelkedett. Ennyi birtok, akkora gazdagság egy kézben, nem volt több Erdélyben. Nem volt annyi birtoka még Báthorynak, a későbbi fejedelemnek sem.

Szóval nélkülözhetetlen emberévé lesz az ifjú, s 1559. óta teljesen árván maradt
János Zsigmondnak, aki gyenge egészsége miatt egyre több államügy intézésébe is bevonja Bekes Gáspárt. Eleinte leginkább a külpolitika, diplomácia területén tevékenykedik. Politikai credoját a nemzeti királyság eszméjére teszi, s ennek megvalósításához eleinte a török segítségben bízik. A követséget (Miksával – uralkodik 1564/1576 – szemben) Konstantinápolyba ő maga vállalta el (1565.) és sikerrel hajtotta végre.
Később, mikor csalódik a törökben, a Habsburg császárral való kiegyezést látja célravezetőnek, hogy megmentse, ami még menthető. Több diplomáciai utat bonyolít le ebben az irányban is, s a terv egyik sarokpontjaként urának próbál német főhercegnőt feleségül szerezni. Negyedik ez irányú próbálkozását a sors felülírja, mivel János Zsigmond 1571. március 14.-én, 31 éves korában elhalálozik.

János Zsigmond bár őt szánta utódjául, meg is biztatta azzal, ám nyilvános ajánlásra nem került a sor. S mivel a fejedelem halála híre Bécsben találja, midőn a császárral éppen az ún. Speyeri egyezményt hozzák tető alá, menthetetlenül hátrányba kerül az utódlási harcban, melynek mindössze két szóba jöhető jelöltje ő maga, illetve az ellenpárton Báthory István voltak.

A két ember szinte mindenben szöges ellentéte volt egymásnak, s már eddigi pályafutásuk alatt igen érzékenyen kereszteződtek útjaik:

bathory-istvan-orszagos-keptarBekes felbukkanása előtt, Báthory István volt a gyermek királynak legfőbb bizalmi embere.
Mígnem János Zsigmond a Bécsbe szintén egy szerződés kitárgyalására küldött Báthoryt – éppen Bekes első török útja eredménye kapcsán – olyan helyzetbe hozza, hogy a Habsburg uralkodó haragjában, Báthoryt börtönbe veti.
Két és fél év után szabadul csak – s ezáltal, ha csak közvetetten is, az ügy kiváltója Bekes volt, aki persze ezenközben a király mellett betöltött helyét is elfoglalja.

Ettől függetlenül Báthory István és testvére Kristóf, Erdély legtekintélyesebb, s nagy múltú főurainak számítanak.
Apjuk már Szapolyai (I.) János király alatt Erdély vajdája. Báthory István a magyarországi végvárak körül folyt harcokban kitűnő hadvezérré nőtte ki magát, váradi főkapitány, amely állást a fejedelemség után elsőnek tekintették az országban. Államférfi és hadvezér
egy személyben, aki jól ismerte a konstantinápolyi, s még jobban a prágai és bécsi udvart. Báthory a helyes középút, az alkalmazkodó nemzeti politika híve, a szultán pártfogoltja,
de nem teremtménye, s a császárnak sem ellensége: török párti, de a priori nem német-ellenség.

bekes_cimereBekes, mint láttuk, alacsony sorból magas polcra jutott, meggazdagodott királyi kegyenc, az elhunyt király mindenese volt. Az adott időben már határozottan és kizárólag német párti, a császár híve, aki ellentételül az Erdélyi vajda címét is neki ígérte. Felemelkedésében azonban sok ellenséget is szerzett, német barátsága meg kifejezett ellenszenvet termett neki az erdélyiek akkori lelki érzülete mellett.
Jellemző, hogy nem is merték – a mellette álló néhány tanácsúrral – nyilvánosságra hozni a ratifikált speyeri egyezmény (Erdélyt Habsburgok alá rendelő) pontjait.

Báthory tehát a bécsi udvarnál, Bekes pedig a portán nem volt kedvelt személy.

Volt azonban egy dolog, amely viszont éppen Bekes Gáspár mellett szólott: unitárius vallása. Erdély népessége ugyanis már 1555-ben döntő mértékben csatlakozott a lutheri reformációhoz, később a kálvinizmushoz, majd Dávid Ferenc antitrinitárius/unitárius tanaihoz.
A katolikus valláson csak a Székelyföld egy része, Csíkszék és néhány főúri család maradt meg, köztük a Báthoryak. Még az uralkodó,  János Zsigmond is felvette az unitárius hitet, udvari papja Dávid Ferenc volt.

1568-tordai_orszaggyules-korosfoi-kriesch-aladar-kep-alapjan

Fenti vallási “hátránya” ellenére Báthory török-pártja sokkal erősebb volt az országban.
A szultán védnöksége ugyanis szabad fejedelemséget jelentett, az ország némi szuverenitásának megőrzése mellett.

Summa-summarum: A választást Báthory nyerte, s Bekes elveszti hatalmát, de nem hódol be. Kevéske, német párti támogatóival, s bízva a császár szövetségében, szövi Báthory elleni terveit és akcióit. Még a török szultánnál is megpróbál támogatást szerezni, de sok csalódás éri. A császár sem tartja számos esetben ígéreteit, el is árulja, ha számára politikailag kényelmetlenné válik Bekes.

Még mögötte áll a Kerelőszentpáli csatában (1575. júliusa) végződött megmozdulásában, azonban miután azt elveszti, kihátrál mögüle. Jogfosztott lesz, s a császár elfogatási parancsot küld ellene, birtokaitól megfosztja, menekülnie, bujdokolnia kell.
Éhezik és nyomorog. Közben a lengyel koronáért megindult harcban újra a császár mellett próbálja szolgálatait bevetni Báthoryval szemben, de kiben leginkább bízott, s kiért mindenét kockára tette, még kiújuló súlyos betegségében (podagra – köszvény) sem gyakorol kegyelmet. Bekes megtörik, s kijózanodik. Az 1576. május 1.-én lengyel királlyá koronázott Báthoryhoz, addigi halálos ellenségéhez fordul, kiegyezést keresve.

S amire tán igazából még maga sem számított, Báthory levelet ír neki, s benne feledést ígér a múltra nézve, s királyi kegyét ajánlja fel a jövőre. 1577. elején kimegy hát Lengyelországba, s Báthory udvarában rövid időn belül annyira megnyeri a király bizalmát, hogy noha a király körül számtalan érdemteli nagyúr forog, közülük ő lesz legbizalmasabb embere, akivel minden gondolatát, tervét megosztja – s akinek nemeslelkűségét Bekes őszinte, odaadó, most már sírig tartó barátsággal hálálja meg.

bekes-gaspar-portreja-lengyelorszag-elblagi-muzeum-xvii-sz-i-alexis-grimouTámogatja az államügyek végzésében, de mellette van a harcmezőn is. Már első, az egyedül rebellis, meghódolni nem akaró, Danczka (Gdansk, 1577.) elleni hadjáratában részt vesz.
Báthory pedig nem hagyja elismerés, s jutalom nélkül a mellette tett szolgálatait. Sőt, a litván országnagyok indítványára lengyel és litván honosságot is nyújt neki, ami pedig módot ad itteni birtok és hivatal adományozásra. A honfiúsítás után a király a landskoroni kapitányságot juttatta így neki.

1579. évben megkezdi Báthory a Rettenetes Iván ellen több évig folytatott hadjáratát, ahol Bekes Gáspár mint a magyar seregek fővezére szerzett érdemeket és aratott Polock (Polotsk) és vára bevételénél diadalt. A harcban Bekes vitézségével elöl járt, s önfeláldozó módon, a zord időjárás mellett kiújult betegsége ellenére, kitartóan harcolt. A harci fáradalmakat kipihenni, királya oldalán Grodnóba utaztak, ahol végül legyőzte betegsége, s november 7.-én elhunyt. Báthory teljesítette végső kívánságát, s Vilniusba szállíttatta, s ott eltemettette.

polocki-csata_1579

A tiszteletére sírja felett állított nagyszabású (20 m magas, 4 m széles torony) emlékmű 1838-ban összeomlott, ám emlékét örökre őrzi nevében a hegy, s utána fennmaradt ereklyéket a Vilniusi történelmi múzeum. A helyet 2005. évben a litván minisztérium bevezette Kulturális öröksége listájára.

Advertisements

elismondom névjegye

nő/female
Kategória: Baltikum, Erdély, Litvánia, Történelem, Vallás
Címke: , , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s