Riga a kozmopolita város (Baltikum 31)

Riga óvárosát nem csak a középkori történelme alakította. Építészetében tükröződnek a változó idők különböző stílusai, házai – intézményei gazdag sokfélesége magával ragad, bármerre vigyen is sétád. És itt most teljesen el is tekintünk egyik legkiemeltebb különlegességéről, a város 40 % fölötti szecessziós épületeiről, amelyről már korábban írtam is.

Ahogy falain a történelmi fejlődés dinamikája rajzolódik ki, nekem az a benyomásom volt, hogy ez a lüktetés máig tart a város életében. Mintha az élet nem tudna megállni, minden vibrál, nyüzsög, mozog. Mindez egy annyira jó, nyitott atmoszférában, hogy ahogy belépsz ide, részese leszel. Az utcákon és tereken, a történelmi falak zugaiban, udvaraiban kiülős és beülős kávézók, meghitt és rusztikus, vagy éppen elegáns éttermek, sörözők, pubok, utcazenészek és kis vásárterek, valamint rengeteg virág.

Riga, kisvendéglők

Riga, éttermek kollázs 2

S ha tetszik a zene, akár táncra is perdülhetsz…

Utcazene, tánc - kollázs

Riga egy metropolis mely azonnal befogad, s otthon érzed magad benne. Vilnius számomra sokkal zárkózottabb, intimebb volt, ahol bizony meg kellett dolgozni az ismeretekért, noha bővelkedett a szépségekben. De itt valahogy rögtön ismerős a járás, belépsz egy pontján, s előbb utóbb kibukkansz egy téren, ahol már előző este jártál.

Riga, esti képek - kollázs

Igen, az üdítő oázis, a már-már kulissza-szerű mézeskalács házakkal, itt van rögtön a Városháza mögött!

Riga Tirgonu és Kalku utca a Városháza mögött - K

De hogy ne legyen egyoldalú a környezet, gondolom valamely helyi művész telepítette be – nem pehely súlyú (néhol árcédulás) – alkotásaival a kikapcsolódás e vidám helyét.

Riga IMG_7691 Gyö Tirgonu iela

Kőből 4

Riga IMG_2345 V-Na de Kapitány úr..

Lényegében a belváros szinte négyzethálós utcaszerkezete – középütt a Daugavától a városi csatornáig keresztülfutó főutcájával, a Kaļķu ielaval segítségedre van. A városi csatorna, s annak partjait ölelő parkosítás már az egykori csillag alakú városi védműrendszer vonalát követve zárja az óváros határát – mögötte már az újváros húzódik.

Discover Riga 1 tkp

Itt lenn, a kék H betű a szállodánkat jelöli, ahonnan rövid sétával már ott is vagy a Városháza tér mögött, s a központi forgatagban. Elindulva Kaļķu ielán, hamarosan érzed, hogy az amolyan pesti Váci utca és Andrássy út keveréke – sétálóutca, de századfordulós házai az egykori sugárút módos épületeit idézik. Az esti fényekben az utca csillogása csak erősíti ezt a benyomást. Az utca neve meszet, vagy mészkövet jelent, ami feltételezi, hogy ezen úton szállították egykor ezt az építési anyagot, de még az is lehet, hogy valamikor még mészégető is működött erre. Ma ettől már igen távol áll, a város legfényesebb szórakozó helyeinek, mondén éjszakai (lehúzós) lokáljainak, kaszinóinak is helyet adó utca.

S ahogy tovább haladunk, egyszer csak kinyílik az utca bal oldala, s egy bájos parkosított terecske vonz magához minket.

A téren hullámzó virágágyak, színes kisvárosi házikók, s ellenpontként két nagyon mutatós, reneszánsz (tudor stílus) épület – a céh házak – teszik egyedivé a Livu laukums-t, a Liv teret.

Riga P1650256 Liv tér

A hullámzó virágágyakkal emlékeznek a város egykori folyójára a Rīdzenére, melynek medrén itt haladtak át a gabonaszállító hajók valamikor a 16. századig. Ugyancsak a középkort idézik a céhházak, bár mai formájukat alig 150 éve nyerték el – Nagy Céh épülete (1854-57), Kis Céh épülete (1864-66), de első itt felhúzott székházaikról már a 14. századtól élnek feljegyzések. Az 1221-ben alapított céhszövetség egyes céhes szervezetei formailag egészen 1939-ig fennmaradtak.

Riga P1650255 Liv tér, Nagy Céhház

A Nagy Céhszövetség a kereskedők egyesülete (más néven: Szűz Mária céh), ide tartoztak a leggazdagabb kereskedők, közülük választották meg a polgármestert és a városatyákat. Riga, Nagy Céh ház- Münster teremSokáig a tagság kizárólag németeknek volt fenntartva. Az eredeti épületéből a maiban még megtalálhatóak: a tágas, keresztboltozatos tanácsterem, vagy díszterem, az ún. Münster-hall és a hozzá csatlakozó Menyasszony-terem.
A középkori szokás szerint ez utóbbiban kellett az ifjú házasoknak eltölteni a nászéjszakát.
Ma az épület a Lett Filharmónia Zenekara koncerttermének ad helyet.

Riga IMG_2451 FotóZsuzsi Liv tér, Kis Céhház

A Kis Céh, vagy Szent János céh a kézművesek és iparosok egyesülete volt. Eredeti épületét, hasonló belső terű főtermével, mint a Münster-hall, a 19. században a földig lerombolták, s a Nagy céh házával harmonizáló új épületet húztak helyébe.

És most jött el az ideje, hogy elmondjam az egyik legkedveltebb rigai legendát, mely a tér záró oldalán látható házhoz, jobban mondva annak tetején domborító macskához kötődik.

Történt ugyanis, hogy egy lett kereskedő felvételét kérte a Nagy Céhbe (németek előjoga!), s azt megtagadták tőle. Erre a gazdag háztulajdonos, hogy viszonozza a barátságtalan gesztust és kifejezze megvetését az őt elutasító urak felé, háza tetejére a Céh-házaknak
a hátsó felét mutató macskát készíttetett. Az üzenet egyértelmű utalás arra a német mondásra – hát hogy az elutasító német uraságok is értsék 🙂 – , amelynek szó szerinti jelentése “Lecsúszhatsz a hátamon” (Du kannst mir mal den Buckel runterrutschen!”). Riga IMG_7580 Gyö Liv tér, MacskaAmely mondásnak a tényleges jelentése, még szintén finoman kifejezve: Tehetsz nekem egy szívességet, vagyis: …. na a vulgárisabb formát talán mindenki helyettesítse be magának!
Az urak megértették az üzenetet, lett is patália, s hosszú huzavona után megegyeztek – s a tulajdonos a macskát az inkriminált helyzetből kifordította. Ma már arccal a Céhek házai irányába gömbölyíti púpját..

A teret a Kaļķu utcán szemben nyíló kis keresztutcába befordulva hagyjuk el, ahol az impozáns sarki épülettel, a Rigai Orosz Színházzal (1883-ban, mint első orosz területen kívül épült – igen jó nevű – orosz színház; felső hármas képsorból a középső, ill. lejjebb esti fényben) szemben a második kicsit alacsonyabb épület több mint 100 éven át szintén színházként működött, a Német Városi Színház épülete. (Építésze a baltikumi német, Christoph Haberland, 1782.)
Az 1772-ben alapított intézményben, ha csak rövid ideig is, 1837-1839 között mint német karmester működött Richard Wagner. Ma nevét viseli az utca, illetve az épületben
1988-2007 között működött Wagner Koncertterem, mely most bizonytalan időre forrás/ beruházó hiányában, leromlott műszaki állapota miatt zárva tart.

A 19. század közepén Riga kedvelt megálló helye volt a zenei virtuózoknak Nyugat Európa – és Szentpétervár közötti útjukon. Kiváló művészek sora látogatta meg Rigát, közöttük John Field (1805), Liszt Ferenc (1842), Robert és Clara Schumann (1844), Anton Rubinstein (először 1849-ben), Hector Berlioz (1847).

 Liszt Ferenc első észak- és kelet európai körútján, 1842. március 16 – 24. között, 3 nagy sikerű koncertet ad a Rigai Városi színház zsúfolásig (még álltak is) megtelt termében – s megjelent a Rigai Liedertafel (dalköregylet, alapítva 1833.) üdvözlésére adott fogadásán, melynek tiszteletbeli tagjává is választják. Az esemény helyszíne feltehetőleg a Feketefejűek ekkoriban koncertteremként is használt épületében volt.

Wagner mindössze 24 éves volt, amikor Rigába érkezett. Mögötte van már némi karmesteri és színházi zeneigazgatói múlt, kevés sikerű zeneszerzői próbálkozás és mindenek felett gyenge anyagi helyzet, sok adóssággal. Ifjú színésznő felesége Minna, egyelőre többet keres nála – amiből még támogatnia kell családját is – ő viszont bár csak magára költött, de az meghaladta keresetét.

A rigai színháznál az állást barátai közbenjárásának köszönhette. Itt Wagner próbákat vezetett, előadásokat (39 opera) vezényelt, betétáriákat komponált, szabadidejében pedig új (3.-ik) operáján, a Rienzin dolgozott. (A tragikus életű utolsó római tribun, Cola di Rienzo szobrával Rómában, a Capitolium lépcsője, a Cordonata mellett találkoztunk.)

Az operát 1840-ben Párizsban fejezi majd be, s első, jelentős sikerét 1842-ben, annak drezdai bemutatóján aratja.

Rigában az életrajzi vonatkozásán túl, nem sok tárgyi emlék maradt utána, mivel ott tartózkodása alatti mindkét lakóhelye elpusztult: a közeli Kalēju iela-i házat a II. világháborúban bombatalálat érte, illetve a Aleksandra bulvāris (most Brīvības iela 33.) helyen álló faházat 1911-ben lebontották.

Azonban a rigai állása sem bizonyult olyan lukratívnak, mint azt remélte, s a második évben, amikor a színház élére új igazgató kerül, s az elbocsátja, gyakorlatilag szökve távoznak Rigából. S itt szeretném szó szerint idézni a Wikipedia szócikkét, mert engem annyira megfogott:

Utazásuknak egy előre nem látott akadály állta útját: a cári törvények érdekében az útlevél kérelmeket közzéteszik a helyi lapokban. Ha pedig ez megtörtént volna, Wagner a párizsi postakocsi helyett az adósok börtönében kötött volna ki, mivel magdeburgi hitelezőit még nem kárpótolta. Wagner egyik jó barátja segített nekik átszökni Kelet-Poroszországba. Minna a kiállott izgalmak miatt azonban ágynak esett, így útjuk tovább húzódott. Pillau kikötőjében (lásd Klaipedai posztom- a II. világháborús baltikumi német evakuáltak útja is innen vezetett tovább – kinek a menekülésbe, kinek a hullámsírba) titokban – hiszen nem volt útlevelük – hajóra szálltak London felé, de az út az időjárási viszonyok miatt egy hét helyett huszonöt napig tartott, s a viharok miatt a kapitány kénytelen volt egy norvég kikötőben menedéket keresni. Itt, a Sandvikai-öbölben idéződött fel benne a bolygó hollandi ismert legendája.

Riga IMG_7571 Gyö R. Wagner utca

Éppen ezzel a művével, azaz A bolygó hollandival nyitja az első független Lett Nemzeti Opera társulata 1919. január 23.-án előadásait. Ahol azonban ez az előadás színre kerül, már az új operaház, mely 1860-63 között épült, a nem sokkal előtte lebontott védelmi sánc egyik bástyája (Pancake- Palacsinta bástya) helyén. Ez volt az első nagy középület, amely már az egykori óváros határain kívül épült.

Riga IMG_2291 V operaház

A 19. század második felében ugyanis a város rendkívül gyors fejlődésnek indul.
A kapitalista fejlődés és iparosodás nem csak az ipari létesítmények számát, de a lakosság lélekszámát is rendkívül megnöveli, ami szükségessé tette a város határának kiterjesztését.

Ennek az igénynek megfelelve 1857-ben megkezdik (1875-ig tart) a védősáncok lebontását, a falak helyén parkokat létesítettek, amely teljes egészében körbeöleli az egykori óvárost. Az egykori vizesárok lett a város csatornája, ezt kíséri a Bulvárgyűrű, amely íve egy-egy vége a Daugava partjáig ér. Ezen a körúti és parkokkal tűzdelt sávban jelentős középületek, múzeumok, színházak, oktatási intézmények kapnak helyet, a körúton túl pedig megindult az újváros építése, benne a híres szecessziós negyedével. S hogy a város zöld övezete a fiatalokat is vonzza, a sétáló útvonalak mentén nem csak padokat, de Wifi hotspotokat is elhelyeztek.

Riga IMG_2469 FotóZsuzsi Bástyadomb

Az éppen csak megépült neoklasszicista operaház 20 év múlva leég, öt évig tartó helyreállítás után teljes pompájában, 1887-ben nyílik meg újra. Az 1990-es évektől az opera új, nagyszabású rekonstrukciós és restaurációs munkálatokon és bővítésen esik át, új fényre és technikai színvonalra hozva a művészet ezen otthonát.

Az operaház és a fenti képen látható Bástyadomb közé a Szabadság (Brīvības) szobor 42 méteres magasba törő emlékműve ékelődik be. A város főutcája, a Kaļķu iela, amelynek útvonalát hosszasan követtük, egyenesen ide fut bele, s innentől Brīvības bulvár a neve.

Az emlékművet az első lett függetlenség alatt, 1931-35 között emelték, az előtte ugyanitt álló I. Péter cár lovasszobra helyébe, a lett nép adományaiból. Csodálatos módon az emlékművet sem a németek, sem a szovjetek nem távolították el, pedig utóbbinak különösen tüske volt a szemében, s megtiltottak mindenfajta gyülekezést a szobornál. (Ellenpontul maguknak mintegy 300 méterre innen, hatalmas Lenin szobrot emeltek.)
A Szabadság allegorikus – a népnyelvben Mildának nevezett – alakja kezében tartott három arany csillag a történelmi Lettország három régióját : -Kurzeme, Vidzeme és Latgale – szimbolizálja.

Riga, Szabadság szobor kollázs

Riga, ortodox katedrálisItt az emlékmű mögött, az egykori katonai gyakorlótéren, az Esplanade szélén található a Baltikum legnagyobb ortodox temploma a Krisztus Születése Katedrális (Kristus Piedzimšanas katedrāle).

Egy másik rigai fogalom itt a Szabadságszobor előtt jobbra, a Laima óra. (Sajnos csak egy félig takarásos fotót találtam róla.) Ez ugyanaz (csak még funkcionál), mint nálunk az Emke órája. Egyértelmű találkahely. A Laima csokoládé Lettország leghíresebb édesipari terméke, ez az, ami benne van az első két tipikus szuvenírben, amit ajánlanak hozni innen.
A másik a Rigai Fekete Balzsam, egy gyógynövény alapú likőr, ami létezik natúr és fekete ribizlis változatban.

A Szabadság emlékműtől balra a csatorna töltésén futó Meierovica bulvárból az első keresztutcánál fut lefelé a lőportorony tövétől a megmaradt városi védőfal, illetve a Jacob kaszárnyák épülete, melynek tűzfalán Riga, és egyéb lett városok címere látható. Innen közelítettük meg előző bejegyzésünknél a Szt. Jakab templomot, amellyel átellenben, a szűk kis Klostera iela másik oldalán áll a lett parlament, a Saeima (Latvijas Republikas Saeima) neoreneszánsz épülete. Eredetileg a Lív lovagság (Vidzema) háza, 1920-ban vette először használatba az Alkotmányozó Közgyűlés.

Riga IMG_7621 Gyö Saeima, Jakaba 11- Klostera iela

S innen már újra csak egy utcányira van a Dóm tér, ahová ígértem, visszatérünk.
A Dóm tér Riga legnagyobb tere, rengeteg kis kiülős éteremmel, szépséges 19. században emelt épületekkel.

Riga, Dóm tér kollázs

Korábban ugyanis a székesegyház sokkal beépítettebb volt, itt is először a városi erődítmény rendszer lebontásával lett levegősebb a tér, amely bővítéshez még egyszer a történelem hozzájárult. Az 1930-as években a város fasizta vezetősége, hogy nagyobb teret nyerjen beszédeik tartásához, további épületeket bontatott le. (Az egykori házak falainak állít emléket a tér kövezete.)

Ma a térnek a székesegyház után a legkülönlegesebb épülete az egykori Tőzsdepalota (épült 1852-1855-ben, itáliai palazzo mintára), ma Art-múzeum. Ekkor még nem sejtjük, hogy estére fergeteges élőzene mellett itt tesszük emlékezetessé fiatal útitársam születésnapját, némi koktélozás mellett. Remélem az ünnepelt sem felejti el sokáig az estét.

Riga IMG_2505 FotóZsuzsi - Dóm tér, Börze

Az egykori bank épülete ma a Lett Rádió székháza.

Remélem sikerült egy kis metszetet adni Riga sokrétűségéről. Még sok mindenről szívesen szóltam volna, úgyis mint az óváros szélén csendes utcában elhelyezkedő bájos, de minden szükséges felszereléssel ellátott, szecessziós szállodánkról, de most már megelégszem csak jelölésével a térképen.

Mi ugyan csak a buszból láttuk, de szerettem volna feltárni kicsit az egykor a német zeppelineknek épült hangárokba beköltözött központi vásárcsarnokot, de a kíváncsiak egy másik blognál bekukkanthatnak ide.

Riga IMG_7534 Gyö, Zeppelin Vásárcsarnok

A sokarcú Rigából nálunk teljesen kimaradt a tengeri kikötője, de a széles Dauguva mentén látható modern épületekből egyet feltétlen szeretnék itt megjeleníteni.

Riga IMG_7709 Gyö, Daugava és a Nemzeti Könyvtár

Ez a különleges alakú építmény Riga 2014. évi szerepére épült meg, amikor a svéd Umeá mellett, Riga Európa Kulturális Fővárosa címet viselhette. Ez az új nemzeti könyvtáruk épülete, amelybe a könyveket kézről kézre adva, élőláncban szállították át régi helyéről, mintegy 14 ezer önkéntes munkájával. A másik főszereplő ez alkalomból Wagner volt, akinek részben itt írt darabját, a Rienzit adták elő az operában, a megnyitó ünnepségen.

2014 Európa kulturális Fővárosa Riga - Forrás: Európa Pont

Reklámok

elismondom névjegye

nő/female
Kategória: építészet, Baltikum, Lettország
Címke: , , , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s