Tallinn csodái – Szentlélek templom (Baltikum 32)

Elhagytuk hát Rigát is, és újabb ország és fővárosa várta, hogy 1 napra megmerítkezzünk benne. A Dunántúl méretű Észtországról is épp olyan keveset tudtunk, mint előző két állomásunkról. Legfeljebb homályos sejtések éltek bennünk, hogy nagyon észak, tehát inkább hideg és zord – kicsit Finnország, de még inkább a volt Oroszország, majd a legújabb szovjet idők lenyomatainak szürke városa. Talán egyedül mint kikötővárost gondoltuk meghatározó arculatformálónak benne.

MICSODA TÉVEDÉS !

Addig még rendben volt, hogy valóban jelentős kikötőváros. (Nem hiába ácsingózott utána hosszan Nagy Péter orosz cár, hogy az ő  jeges tengeri, 8-9 hónapon át befagyott kikötői helyébe egy fagymentes kikötőhöz jusson, s indított is – 1700. év – ennek érdekében sok véres csatát, mely egy évtizedre hadszíntérré változtatta Észtországot is.)
Mi is itt nyertük az első bepillantást Tallinnra, az Old City Harbour épülete előtt megállva, amely benyomásom szerint elsősorban a személyforgalom számára kiépített rész volt, a legfontosabb kompjáratok a skandináv országok, mindenekelőtt Finnország irányában innen indulnak. (Sofi Oksanen, észt-finn szülőktől származó fiatal írónő érzékletes bepillantást nyújt a szovjet éra idejéből ezen utak természetébe, – seftelők és nosztalgia utasok, rokon látogatók, prostituáltak, és a vám és adómentesen a hajón kapható alkohol mámorába fulladó, ki sem szálló utasok elegye – a Sztálin tehenei c.könyvében.)

Tallinn IMG_2657 FotóZsuzsi

S innentől kezdve, minden ami Tallinnban “szembe jött” velünk, csupa meglepetés, élmény, elragadtatás, egy új, nagyon nem várt, rabul ejtő városkép. Mert Tallinn belvárosa egyike az Európában legépebben megmaradt középkori városmagnak, az egykori 4,5 km-es városfalból még épen fennmaradt 2 km-es szakaszán 26 intakt toronnyal megtűzdelve.

Meseszerű, ahogy az alsó- és felsőváros közötti, kaptatókkal is ellátott utcákon kapaszkodva, vagy csak sétálgatva a kereskedők és kézművesek utcáiban, mintha a megelevenedett középkorban lennél.

S a Dómhegyről nyíló panorámánál kevés szebbet láttam.

Tallinn P1650427 panoráma

Tallinn P1650437 panoráma

A történelmi falak és épületek között azonban trendi üzletek, kávézók és éttermek sora hívogat, s tényleg a legbarátságosabb módon. Az észt emberek idegenekkel szemben úton-útfélen megnyilvánuló nyitottsága, vendégszeretete mosolyra fakaszt. (Szinte mindenki beszél – legfőképpen angolul.)

Tallinn IMG_8014 Gyö, Városháza tér

A pulzáló városképben keveredik a skandináv flair, a Hanza városi hagyományokkal, s a múlt mellett egyedülálló módon ott van a jövő is. Példa nélkül álló, hogy az észt emberek mindegyikének állampolgári jogon jár a szabad és ingyenes internetes hozzáférés. Az ország több, mint 1100 pontján WiFi hotspotok vannak telepítve, legyen az a legkisebb sziget, falu, vagy a főváros. A narancssárga táblákkal jelzett nyilvános helyeken ugyancsak biztosított az internet elérése.

Egyébként, az észtek találták fel a skype-t.
S ha már: a világon ezidáig az észt Parlament az egyetlen, amely papír nélkül is boldogul.
A törvényhozás elektronikus módon történik, s a választások online, vagy sms útján bonyolíthatók.

2011-ben Tallinn volt Európa Kulturális Fővárosa. 1997.óta pedig óvárosát az UNESCO a világörökség listájára vette.

Ja, és amit mindenképp ki kell emeljek: az észt rokon nyelvcsalád velünk. Állítólag észt-magyar cserediákok gond nélkül 3 hónap alatt megtanulták a másik nyelvét – de én mondjuk semmi ismerőset nem találtam benne, sőt az írásukban a rengeteg egymás melletti magánhangzó halmozás rám inkább idegenül hatott.

Hát úgy ízelítőül és egy kis benyomás keltése végett ezt gondoltam elmondani a bevezetőben.

Noha már többször éreztettem, hogy annyira kifutottam az időből, s küszöbön áll az idei évre tervezett nagy kirándulás – ezért a lehető legrövidebb módon szeretném lezárni Lettország illetve Észtország fővárosaiban tett látogatásokat.

Mivel Rigát ha nem is egy fejezetben, de nálam már ez is nagy szó: 2 bejegyzésben sikerült összefoglalnom, Tallinnál meg egyszerűen egy kép-aláírásokkal megtűzdelt fotóalbumot terveztem. Aztán ezt tovább fejlesztve: a várost nem is egységbe foglalva tárgyalnám, hanem egy-egy kiemelt pontját, épületét mutatnám be egy bejegyzésben. (Így haladni is jobban tudnék – mert akkor nem kell egyensúlyozni az arányokkal.)

Így választottam elsőnek a rám legnagyobb hatást tett középkori templomot, a Szentlélek -templomot (Püha Vaimu kirik). Tallinn számos sok-százéves középkori temploma közül a XIV. században épült Szentlélek templom volt a tallinni észt gyülekezet temploma. (Merthogy évszázadokig itt is idegenek- többnyire németek- voltak a nemesek, a város vezető urai.)

Ma a lutheránus gyülekezet temploma, de az anglikán egyház is itt tartja isten-tiszteleteit.

A templom az Alsóvárosban, a város szívét jelentő Városháza tér közvetlen közelében, attól csak egy kis szűk utcával és átjáróval elválasztva található, itt a térképen a 11. számmal jelölve.

térkép, Tallin, old town

Tallinn, Szentlélek templom- és Városháza tér

A templom oldalán a festett óra Tallinn legrégibb köztéri órája. Készült 1684-ben a híres tallinni fafaragó, Christian Ackermann műhelyében.

A szűk kis utca a templom mellett a Balthasar (étterem) feliratú átjárón kivisz a Városháza térre. Azt gondolom, hogy az étterem névadója feltételezhetően az a Balthasar Russow lehetett, aki 1563-1600 között a Szentlélek templom lutheránus lelkipásztora volt, s akinek nagy érdeme a Chronica der Provinz Lyfflandt (Livónia tartományának krónikája, 1578) megírása, amely értékes forrása az észt történelemnek, s számos leírást tartalmaz a korabeli mindennapi életről, nem egyszer igen erős kritikai éllel.

Kis ízelítő a szokásos nemesi lakodalom leírásából: “…Aki legtöbbet tudott inni, zabálni, verekedni, szúrni vágni és a sebeket, a fájdalmat nyikkanás nélkül eltűrni, az lett a kakas, akit a legmagasabb helyre ültettek, s tisztelettel bántak vele. Mikor teleitták magukat, s odalett a józan eszük, megkezdődött a veszekedés, huzakodás, verekedés, szurkálás, de nemcsak kint az utcán, hanem a házban is, és az úrnők, kisasszonyok kénytelenek voltak az asztalokra, lócákra felugrálni. A férfiak harci pallos nagyságú szablyákkal hadakoztak, melyeket két kézzel kellett forgatni. Volt, akinek kettéhasították a fejét vagy tőből levágták a karját, úgyhogy a borbélyok éjjel-nappal tele voltak munkával. Azt a veszekedést, vagdalkozást és más ocsmányságokat, amit a fiatalságnak nagy megbotránkozására látni és hallani kellett, nem visz rá a lélek, hogy leírjam.”

Előtte, ugyancsak ebben a templomban működött pásztornak, Johann Koellnek (egy másik hittestvérével) a nevéhez az első észt nyelvű katekizmus fordítás fűződik, amelyből a legelső észt nyelven megjelent könyvet nyomtatták 1535-ben.  Így mindketten beírták magukat az észt kultúrtörténetbe.

Mivel a templomot az egykori szegényház – és menedékház mellett (ma is áll az épület) építették, a szűk kis utca névadója (Saiakang, Weckengang) is ennek emlékét őrzi: kb. Zsemle-járatnak fordítható név arra utal, hogy a betegeket akkor bocsátották el – mondták gyógyultnak, ha már képesek voltak megenni két zsemlét.

Éppen, hogy a szegényeket és betegeket megértsék, kellett a templom pásztorainak (az egyébként használt német mellett) észtül is tudniuk, s itt tartották az első észt nyelvű isten-tiszteletet is, valamint innen indult útjára a reformáció.

A templomnál meglepő építészeti megoldás, egyrészt, hogy a templom nem a szokásos nyugat-keleti, hanem északkelet-délnyugat tájolású, továbbá, hogy a belépést nem egy feltűnő, díszes főkapun át, hanem az oldalajtón keresztül biztosítja. Bár belsejében a templom még számos korai, 14. századi gótikus elemet tartalmaz, külsejét többször is módosították. Eredetileg talán nem is volt tornya, azonban a 15. századból már biztos információk vannak annak meglétéről. A 64,5 méter magas karcsú torony azonban kétszer is leégett (1684, 2002), ám az újjáépítésénél megtartották eredeti formáját, s a sisak az első tűz után került a tetejére. Egészen a közelmúltban történt tűzesetig harangja Tallinn legöregebb harangjának számított, mely Mária-harangot 1433-ban öntötték. 2002. óta ez a súlyosan sérült harang a templom belsejében került kiállításra.

Valószínűleg a tűz után került kialakításra az a megoldás, melyről a 17. századra datált lépcsősre épített oromzat leírásánál szólnak, s ami az akkori tallinni építészetben nagyon egyediként hatott.

S mindez csupán a felvezető ahhoz a látványhoz, ami a templomba lépve engem letaglózott. Kölcsön is veszem profi fotósok felvételeit, ami jobban képes visszaadni azt az első benyomást, ami elragadtatással töltött el.

Tallinn, Szentlélek templom 4

Tallinn, Szentlélek templom 19

És most már jöhetnek a saját felvételek!

S ami különlegesség, de szintén a templom jellegéből adódik, hogy a kórus nem a templom középtengelyében, hanem a baloldali hajó meghosszabbításában található. Ez a megoldás azonban a szegényházak templomainál megszokott volt, mivel fontos volt, hogy a betegek is mindent halljanak, ami az istentisztelet alatt elhangzott. Ugyanígy szokatlanok a falban található fülkék, amelyek valószínűleg a betegágyak elhelyezését szolgálták.

A templom falain (É, D, Ny) végigfutó galérián a mellvédek a szegények bibliája szerepét tölti be festett képeivel, mely a 17. századból, Elert Thiele fafaragó műhelyében jeles szobrászok és festők közreműködésével készült. Az 57 kép különböző jeleneteket tartalmaz az Ótestamentumtól kezdve, az Újtestamentumig.

Tallinn IMG_3035 FotóZsuzsi Szentlélek templom

Tallinn IMG_8306 Gyö Szentlélek templom

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

Gyönyörűségesek Tallinn legrégebbi (1597.) szószéke színes faragott szentjei és a féldomborművű bibliai képei, a hangvető míves kidolgozása.


Tallinn IMG_8291 Gyö Szentlélek templom

A templom gyönyörű faragott berendezésein túl is igen díszes, mivel a városi tanács, mely szívesen tartotta itt ünnepélyes üléseit, és a polgárok is, szívesen adományoztak a templom javára. S mivel a reformáció idején valahogy a templom kimaradt a képrombolásból, ezért azok nagyobb részt meg is maradtak. Mint ahogy megmaradtak a régi faragott padok, vagy a szintén az egyik legrégibbként számon tartott, 15-17. századi keresztre feszítési csoport.

Tallinn, Szentlélek templom kollázs

És utoljára hagytam a legszebbet, a templom leghíresebb darabját, s egyben legértékesebb műkincsét, a Szentélyben levő, 1483. évből származó szárnyas oltárt.

Tallinn IMG_2589 Szentlélek templom

Tallinn IMG_2628 Szentlélek templom

Az oltár a tallinni polgármester (Didrik (Derick) Hagenbeket (Hagenbeck) ajándéka,(középen, baloldalt térdeplő donátor alak) s a megbízott mester a lübecki Bernt Notke.
Az oltár külső táblái festettek, míg a belső oldala csodálatos faragott ábrázolás, melynek oldalszárnyain a fő alakok szentek, a központi kép témája a Szentlélek kiáradása.
A középső képen a trónuson Szűz Mária, körülötte az apostolok. A piros alapon fehér kereszt Tallinn kiscímere, amit apró angyalalakok tartanak. Az oltárszekrény csúcsán kis kápolnában Mária koronázási jelenet- jobb oldalon az Atyaisten, a balon Krisztus.

Tallinn IMG_8295 Gyö Szentlélek templom

A szárnyas oltár kinyitott állapotban 364 cm széles (oldalszárnyak egyenként 95 cm szélesek), a teljes magassága 262 cm.  A szobrok magassága cca. 89 cm.

Bernt Notkéval még egyszer majd találkozunk itt Tallinnban, egy nem kevésbé neves műve kapcsán.

Amit itt még elmondhatnék, lényegében apróságok.

M.Sittow- Szt. András, dombormű, 1513Jaan Kross észt író és költő, prózai írásaiban számos történelmi korszakot és személy pályáját rajzolta meg, akitől megrendeltem az amazonon (nincs magyar fordítása) a Balthasar Russowról írt regényét, s így lehet, hogy visszatérek még erre a templomra is. Nagy hatással volt rám a Négy monológ Szent György ürügyén című rövidke munkája, amelynek főszereplői Tallin céhes mesterei, illetve a velük megküzdő, hazájába Európa királyi udvaraiból megtérő festő, Michael Sittow, akinek itt a templomban is van egy Szent András domborműve, illetve ő maga itt a templomban lett eltemetve. Ő nem volt kisebb ember, mint a spanyol katolikus királyok udvari festője, akit távozása után Tiziano követett posztján.

Én pedig szeretném megköszönni utastársaimnak a rendelkezésemre bocsátott képeiket, amelyekből eddig is bőven válogattam. Különösen számos, a legszebb képeket, Pusztay Györgyinek köszönöm, aki mind látásmódjával, mind kiváló kamerájával szinte mindig kiütötte az általam azonos helyszínen készített képeket a beválasztandók közül.

Advertisements

elismondom névjegye

nő/female
Kategória: Észtország, építészet, Baltikum, kultúrtörténet, Művészet, Vallás
Címke: , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s