Tallinn óváros gyöngyszemei (Baltikum 39)

Közvetlen a Szent Miklós templom szomszédságában dobog Tallinn szíve, középkorban kialakult városmagja, a Városháza tér (Raekoja plats). A történelem során hagyományosan piactér, városi fogadások és ünnepek, lovagi tornák színtere, de itt állt a megszégyenítő büntető oszlop, a pellengér is.

Tallinn_madártávlatból

Városháza_tér,_1695 és mázsa ház 1944

Mint a kép-aláírásokból lekövethető, az óváros (észtül Vanalinn) legfőbb közösségi helye ez a tér volt. Ők is úgy tartják – mint a rigaiak, hogy náluk állították (1441-ben) Európában az első karácsonyfát, melynek helyét a tér központjában szintén jelzik.

Tallinn, Városházatér 1

A tér legfontosabb építménye, Észak-Európa egyetlen fennmaradt gótikus városházája,
a mai formájában és helyén 1402-1404 között épült fel. Az Alsóváros erős közösséget alkotó kézművesei és kereskedői már a 13. században rendelkeztek városi tanáccsal, első hivatalos említése “Consistoriumuknak ” 1322-ből maradt fenn, azonban ennek helyéről csak feltételezések vannak.
A városi polgárság életének minden fontos és mellékes dolgában is itt határoztak, a tanácsi urak döntései megkerülhetetlenek és kötelező érvényűek voltak. A városatyákkal ők felügyelték a törvényességet és rendet, a városvédelem, a város és polgárai képviselete kifelé/külföldön, megállapodások kötése, Hansa tagjaként a kötelezettségek gondozása, vám és egyéb díjak, ingatlan ügyek stb., mind a tevékenységi körükbe tartozott. Még a Toompea, a Felsőváros uraival szemben is önrendelkezési joggal bírtak.

Városi_Tanács_privilégiumok_ládája
A 19. század utolsó negyedéig érvényesült ez a kettősség: az Alsóvárosban (All-inn) lübecki városi jog, a Felsővárosban uralkodótól rájuk ruházott jog határozta meg a nemesség, püspökség, városi kormányzó életét.

Tallinni városháza, Tanácsterem - kollázs

Tallinna Raekoda, Bürgersaal 149 - Polgárterem

A Polgárterem, vagy Nagyterem ahol korábban értékes kereskedelmi árut is tároltak, az oszlopok festésében öntudatosan jelennek meg a Hansa (sárga-kék), s a gazdagság (zöld-piros) színei.

A városháza nyolcszögletű, karcsú, 64 méter magas tornya után a város számtalan helyéről Tallinn IMG_7921 Gyöigazodhatunk, jó támpontot ad és szép várost markírozó elem. Reneszánsz sisakját a 17. században nyerte el, amelyen változatlanul helyet kapott az 1530. óta “hivatalban” levő, zászlót tartó katona, az Öreg Toomas (Vana Toomas) időjárás jelző kedvelt figurája. Különlegesek a tér felőli főhomlokzat cakkos szegélye alól kiálló barokk vízköpő sárkányok, s ugyanitt a nyolc boltozatos árkád alatt, csakúgy mint a térnek még számos helyén, a szomjazó is enyhet lelhet.

Városháza kollázs

Mert a mai napig színes nyüzsgő forgatag tölti be a különböző építészeti stílusokat és korokat képviselő, ám így is egységesnek ható tér vendégváró vidám hangulatát.

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

A fenti képek között is felbukkanó picike iparos ház 14-17. század közötti időket idézi, ám a tőle balra, a tér északi oldalán húzódó épület, mégis sokkal beszédesebb történelemmel rendelkezik. Ebben található az 1422. év óta megszakítás nélkül működő Városházi gyógyszertár, a Raeaptek – mely Európa egyik legrégebbi ilyen patikája, egyúttal Észtország cégei közül a legöregebb, mely folyamatosan egyazon a helyen látja el tevékenységét.

Tallinn IMG_8015 Gyö

Mint látható, a ház alatt fut át a kis átjáró, amely a Szentlélek templom mellett induló kis keskeny Saiakang utcán vezet át ide a Városháza térre. Nekünk sajnos itt volt egy nagy tévedésünk: mivel abban a bizonyos rövid szabadidőben, amikor a Nigeliste templomban a Haláltánc festményt sikerült megtekinteni, először ezt a patikát tűztük napirendre.
Tallinn IMG_8278 Gyö Patika bejárati ajtóVezetőnk a fejével jelezte a ház felé az irányt, s mi láttuk is a kígyós jelet, s be is rohantunk a Balthasar-os átjáró melletti kis ajtón.
S megdöbbenésünkre egy szuvenír és antik üzletben találtuk magunkat. Nagy volt a csalódás, hogy ősöreg patika helyett ezt kaptuk, s dohogva robogtunk tovább. Pedig ott volt az, csak elvétettük az ajtót.
Mert eszünkben nem jutott másik ajtót keresni, s a téren a szokásos nyüzsgésben nem láttuk a fától az erdőt. Merthogy a ház másik végén nyílt a patika bejárata, gyönyörű festett ajtókkal, de ezt már csak itthon sikerült beazonosítani.

Szerencsére az interneten tán még bővebb anyagot is találtam, mint amit odabenn saját szemmel láthattunk volna, s ezt itt veletek is szívesen megosztom. De még előtte nagyon fontos részlet: a patikát eleinte bérelte (1583), a magyarországi születésű (nemes) Bélaváry János, s unokája már meg is vette a Városi Tanácstól azt. Az első revali letelepülő Bélaváry felvette a Burchard nevet is, s minden elsőszülött fiú – aki a patikát is továbbvitte –
a János keresztnevet kapta.

A Burchard – Bélaváry család 10 generáción át, 330 évig fejtette ki orvos-gyógyszerészi tevékenységét észt földön, s a dinasztia utolsó férfitagja 1891. évi halála után száll át a patika más tulajdonába.  Ha kicsit elmélyedünk a múzeum anyagában – avagy Jaan Krosst olvasunk – igen különös középkori gyógyító szerekre bukkanunk, az előttünk is ismert gyógyfüveken túl, mint: szárított varangy, giliszta olaj, vipera zsír, bakkecske vér, farkasbél, múmia por, koponya fedél, szárított kutyagané, rubinpor, de a mindenható csodaszer a mitridácium, mely 51 adalékból  állt össze.

A pestis ellen egyébként (forrásom Jaan Kross) néhány alapvető higiéniai összefüggés felismerése mellett, döbbenetemre a következő eljárás volt szokásban.  Ha egy házban valakit elért a pestis, védekezésként babér és borókaág égetésével próbálták megakadályozni a többiekre történő átterjedést, magukat (főként a kezüket és az arcot) pedig lemosták ecettel. Megelőzésként jónak tartották a dió, mandulatej vagy szárított rókagomba fogyasztását (de ez a többségnek elérhetetlenül drága volt). Univerzális gyógyszernek a 70 alkotó elemből álló electuarium theriacum por számított (ezt állítólag még Néró császár orvosa találta fel), amelyet rózsavízzel nyeltek le.

KlarettViszont amit kellemesebb szerként – betegség megelőzésre és gyógyszerként – s bizonyos értelemben mint ma a kávét illetve teát fogyasztották, a Klarett, amely egy fűszerezett rajnai bor. (Ismert Európában a francia bordeauxi vörösborral felöntött változata, claret néven.) A patika specialitása volt a marcipánkenyér is, de a Bélaváry család privilégiumaként évi 400 liter francia cognacot vámmentesen importálhatott is. Egyebek mellett, ugyancsak itt árultak Észtországban elsőként dohányt.

Már korábban valahol leírtam, hogy Tallinn óvárosában járva olyan, mintha a megelevenedett középkorban mozognál, de ezt nem csak én, hanem nálam hivatottabbak is papírra vetették már. Az UNESCO 1997. évben a kulturális világörökségi cím indoklásánál kiemeli azt a speciális értéket, a mai napig megtartott középkori miliőt, amely a többi észak-európai fővárosban (Hansa városban) eltűnt.
tallinn-map_5854A város nem csak utcahálózatában és telkeiben őrizte meg majdnem egybefüggően a 11.-15 században kiépített szerkezetét, de számos eredeti épülete maradt fenn, a főúri rezidenciákon és szakrális értékeken túl a polgári lakóházak, kereskedői házak, istállók, raktárak formájában. Az óváros épületeinek mintegy négyötöde kisebb – nagyobb részben a középkorból származik, miközben a mai napig valamilyen módon hasznosul. (Lakóház, színház, múzeum stb.)

Példákba úton-útfélen belebotlunk. Mindjárt, itt a Városháza tornyától ha lefele ereszkedünk az Olde Hansa (a kipróbált középkori étterem) irányába, szembenéz velünk a kis Peppersack ház, melynek áruemelő rúdján mai napig ott függ egykori, importáru kereskedőjének jelképe, a bors-zsák.

Külön látványosságként tartják számon a két leghosszabb, mondhatni főutca, mindegyikében megtalálható 3 egymáshoz tapadó, késő gótikus házegyüttest. A Lai-on (38-40-42) Három Fivér, a Pikk Jalgon (71.) a Három Nővér névre keresztelteket. A Lai (Széles) utcában még erősen tatarozásra szorultak általunk látott állapotukban, azonban a Pikk Jalg-i hármas egyenesen ötcsillagos szállodává lényegült át egykori kereskedői lakó-és raktárházból, miközben amit lehetett, megtartottak eredeti építési jegyeiből.

A manapság tipikusnak mondott revali (tallinn középkori) polgárház a 14. század közepén alakult ki, kőből épült, többnyire gótikus stílusban, magas csúcsos oromzattal. Mintegy a 17. századig ez volt a domináns, alapvetően a német Hansa házak stílusában épült háztípus (Dielenhaus) az Alsóvárosban. Keskeny felükkel az utca felé fordultak, miközben mélyen benyúltak a telekbe.

A Lai utcából inkább a 23. számú épületet emelem itt ki, mivel azon szinte maradéktalanul megszemlélhetőek a további lényeges jegyek.

Tallinn P1650476 Lai 23

A házba a bejárati ajtón keresztül léptünk a földszinti előtérbe (Diele), amely nem ritkán a felső emeletet is áttörve, tágas csarnok formát öltött. A lakószobák részben a földszinten, részben az emeleten, az udvar felé néztek. Közülük kötelező jelleggel egy fűthető kellett legyen, amelyhez több kisebb fűtetlen kamra, hálószoba és lerakó helység (raktár, lomtár) csatlakozott. A konyha legtöbbször (nagy nyitott kéménnyel) a lépcső mellett, a földszinten helyezkedett el. A lakószobák felett, sokszor több, egymást követő emeleten voltak az árutárolók egészen fel a tetőig. Ha valaki a gazdagságát akarta mutogatni, fényűzően – faragásokkal, reliefekkel, vasalt burkolattal – díszített portált csináltatott. Ablaküvegek még ekkor igen drágák voltak, s ezért kiemelten luxusnak minősültek. (Általános a középkorban még az állati hólyagok és papírszerű hártyák alkalmazása a kisméretű ablakokon.)

A Széles utca (Lai tänav) torkolatában, a Kövér Margó bástya szomszédságában még megtekinthetjük azt a kör alakú malomépületet, melyet 14 – 18. század között lovak hajtottak meg.

Tallinn IMG_7967 Gyö Lai 47, ló-malom, Hobuveski

Ám kiindulási pontunkhoz karnyújtásnyira, s a város életében meghatározó szerepet játszó céhek fennmaradt emlékeit láthatjuk a Pikk Jalgon, azok reprezentációs igénnyel is megépített Céhházait felkeresve. A Nagy Céhházba a Városháza térről közvetlenül belefutunk a Saiakangon (tudjuk, a kis utca a Szentlélektemplom oldalában) lesétálva.

Tallinn felvirágzását lényegében annak a különleges privilégiumnak köszönhette, hogy minden ott elhaladó kereskedelmi árut a kapui előtt ki kellett rakodni, s ezzel a kikényszerített monopoliummal, kulcsszerepet kapott a Kelet – Nyugat-i közvetítői kereskedelemben. Az Orosz Birodalom, Arábia, Kína irányában nem lehetett kikerülni. Prémek, gabona és viasz cserélődött sóra, szövetekre, luxuscikkekre. A 13 – 16. század a gazdasági virágzás ideje, s ekkor alakulnak a jogaikra féltékenyen ügyelő céhszövetségek, s alakítják ki szigorú szabályaikat, s ezzel gyakorlatilag meghatározzák a város életét is.

Tallinn P1650514 Pikk Jalg 26-24 St. Olaf és Feketefejüek Céh háza

Revalban kereskedelmet csak céhtagok űzhettek, s oda a felvételt szigorú kritériumokhoz kötötték. Az idők folyamán a városban különböző céhek alakultak, amelyek működésükben sokban mutattak azonos vonásokat egyéb közép-európai céhekkel, de egymás között sem voltak egyenlők.

Közülük a legnagyobb privilégiumokkal a Nagy Céh (1325- 1920) tagjai rendelkeztek.
Ide csak a legelőkelőbbek és leggazdagabbak nyertek felvételt. A városi közösség szószólói voltak, számos revali polgármester és tanácsi úr került ki közülük.  Szoros összefonódásukat a Tanáccsal, mutatja céhes címerük és a városi kiscímer (piros alapon fehér kereszt) azonossága is. Egyedül ők űzhettek távolsági kereskedelmet, illetve a kézművesek közül tagjai közé csak aranyművesek kerülhettek be. Előírás: csak házasemberek és háztulajdonnal rendelkezők nyerhettek felvételt.

Tallinn P1650740 Pikk Jalg 17. Nagy Céh háza

Első rezidenciájuk a Pikk Jalg és Szentlélek utca elágazásában állt, majd 1404-1410 között ezzel szemben építtették fel nagyobb székházukat ugyanazon építőmesterrel, aki a Városházát is jegyzi. Házi templomuk a Nikolaikirche volt, ahol 2 oltárt tartottak fenn.
Széles teret kapott a céh életében tagjaik és azok családjairól való gondoskodás, de ún. Tafelgildéjük más segítségre szorulóról is gondoskodott. Az épület a legkülönbözőbb eseményeknek, ceremóniáknak is helyt adott, tagjaik számára kiemelkedtek azonban – a sokszor tivornyázásba is torkolló Céhes ünnepek. Itt zajlottak a több száz fős seregletre is rúgó lakodalmak, de akár vallási ceremóniák – 1820-ban az Olaf templom leégése után,
20 éven át -, koncertek, kiállítások, színházi előadások is. 1872-től a tőzsdei bizottság is a házban tartotta üléseit. Ma az Észt Történelmi Múzeum rendezkedett be falai között.

Nagy Céhház környezete, kollázs

Ma jobbra az épület szomszédságában az Orosz Követség, szemben az elágazásban – egykori helyükön – az impozáns sárga házban, melynek múltja híres cukrász és péksüteményes családhoz kötődik, ma kávézó és cukrászda, s azon túl a Szentlélek templom. A Pikk Jalg másik oldalán, ugyancsak központi helyen, pedig sorakoznak a további céhházak.

A kisebb céheknek számító Kanuti – és Olaf céhek alapításukban – kora 14. század – jóval megelőzték az elegáns Nagy Céhet, s a kisebb kereskedők és a tallinni iparosok és kézművesek szakmai szövetségei voltak. Mindkettő céh Észak – Európában volt honos – az első a dán Szent Knutot, a másik a svéd Szent Olafot nevezte ki védőszentjéül. Kettejük között az elitebb a Kanuti Céh volt, ahová a kiemelt mesterségek, mint pl. az aranyműves, órás, asztalos, kovács, cipész stb. illetve a festők és szobrászok valamint hajóskapitányok, míg az Olaf Céhbe az egyszerűbb, inkább kétkezi munkát igénylő mesterségek, mint fuvarosok, hordárok, csónakosok, kőművesek, sírásók stb. tartoztak – utóbbi céhbe ritkán észt nemzetiségűek is bekerülhettek. Az Olaf Céh 1698-ban beolvadt a Kanuti Céhbe, épületüket a Pikk Jalg 24.-ben később a Feketefejűek csatolták a sajátjukhoz.

Tallinn Olaf céh háza, K

A Pikk Jalg 20. szám alatti Kanuti Céh háza az évszázadok során több változáson és átépítésen ment keresztül, míg mai, Tudor stílusú formáját 1863/64-ben nyerte el. Homlokzatán Szent Knut és Martin Luther szobrai állnak.

Tallinn P1650526 Pikk Jalg 20 Kanuti Céh ház

De mindezen látvány, amit eddig láttunk, elhomályosul a Feketefejűek Céhháza díszes kapuja és homlokzata mögött!

Tallinn P1650517 Pikk Jalg 26. Feketefejüek Céh háza

Tallinn IMG_2544 V Pikk Jalg 26.

A Feketefejűek másutt ismeretlen céhével, csak Észtországban és Lettországban (Lívland/ Livónia területén) találkozhatunk. Elképzelhetően eredetileg egy korai (13. sz.) hitbéli testvériségről volt szó, akik püspöki udvarokban és lovagi környezetben mozogtak. Első hivatalos említésükkel 1399. körül találkozhatunk, de csak a 15. század közepére alakul ki egy határozott szervezeti struktúrájuk (skraa).

Tallinn IMG_7995 Gyö Pikk Jalg 26 Feketefejüek Címer

Sok minden el is hangzott már róluk a gyönyörű rigai székházuk kapcsán. Tagjaiul fiatal nőtlen férfiakat és külföldi kereskedőket fogadott be. Itt aztán bizonyítva rátermettségüket lehetett továbblépni, s városi polgárjogot szerezve juthattak be idővel akár a Nagy Céhbe, vagy a Városi Tanácsba is.
A városnak adót kellett fizetniük vagy pénzben, vagy gyertyaviaszban.

Tallinn IMG_7996 Gyö Pikk Jalg 26 Feketefejüek Céh háza

A ház homlokzatán látható páncélos domborművek kifejezik, hogy a város védelmében fegyveres szolgálatot is elláttak. Mivel ez egy nemesi szervezet volt, közéjük kézművesek nem jutottak be.

Tallinn IMG_7994 Gyö Pikk Jalg 26 Feketefejüek Céh házaTagjai általában gazdag és büszke emberek, akik szívesen vették körül magukat szép és különleges dolgokkal. Ceremóniáik is igen látványosan zajlottak.

Ezen székházukat valamikor a 15. sz. végén vásárolták, s szépséges reneszánsz díszeit 1597-ben nyeri el (ajtó 1640).
Székházukban szállást biztosítottak a Hansa kereskedőinek és céhlegényeinek.
A Szent Olaf céh házának megvásárlásával alakították ki reprezentatív kéthajós boltíves dísztermüket, amely ma is gyakran ad színhelyet koncerteknek és egyéb gála eseményeknek.

Reklámok

elismondom névjegye

nő/female
Kategória: Észtország, építészet, Baltikum, Történelem, Városnézés
Címke: , , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s