A Tojáshegyen innen és túl (Baltikum 40)

Tegnap, amikor elkezdem ezt a bejegyzést írni, éppen egy éve volt annak, hogy elindultunk a 6 napos baltikumi túrára, s már igazából túl vagyok az idei nagy kalandon is, de még mindig nem fogyott ki a baltikumi élmények tára. Mégis, egyszer mindent be kell fejezni, s ebben a bejegyzésben szándékaim szerint még beválogatok néhány szép felvételt Tallinnról, amikre eddig nem került sor, de mivel Észtország nem csak Tallinnból áll, lényegében címszavakban szeretném itt hozzáfűzni azokat az új ismereteket, amibe az ember olvasás közben óhatatlanul beleütközik, s árnyalja a képet.

Tallinn P1650525 Pikk Jalg 23-25 szecessziós

Akkor kezdjük is a címmel. Észtország alapvetően egy sík terep. Legnagyobb kiemelkedés rajta, a 318 méter magas hegy az ország délkeleti részén, s ezt ők a mókás Nagy Tojás-hegy névvel illetik. Az ország szárazföldi része még mindig őrzi azokat a jegyeit, amit már valahol a 4. fejezetben taglaltam, az erősen belvizes, lápos talajt (nagy a tőzegkitermelés).

Az elmocsarasodott vidék sok, kisebb – nagyobb, jégkorszakban kivájt tótól tarkállik. Ezek közül a legnagyobb az észtek által Peipusi tónak nevezett, oroszokkal közös 2611 km 2 felületű – átlagos mélység 7 m – tó, amelyet a mi történelem tanításunk Csúd tó néven, illetve a Csúd-tavi csataként említ.

1242 telén a tó jegén zajlott küzdelem a Német Lovagrend és Alekszandr Nyevszkij novgorodi fejedelem között, ahol bár a jobb felszereltségű és szakmai felkészültségű lovagrend vitathatatlan fölényben volt a nagyszámú, de gyenge felszereltségű ellenféllel szemben, végül az oroszok vívták ki a győzelmet. A küzdelemben latyakosra taposták a tó jegének felszínét és a paták, valamint csizmák dobogása következtében az repedni kezdett. A jég beszakadása hozta meg a döntő eredményt. A csatát Eisenstein A jégmezők lovagja címen filmvászonra vitte.

Tallinn IMG_7991 Gyö Pikk Jalg 30

Tallinn P1650472 , Lai 17

Jelenleg az ország egyötöde lápvidék, s az országnak több mint a felét erdő fedi, s ez kiemelkedően magas az európai átlaghoz képest. (A növény- és állatvilágáról, illetve a Balti tengerről további tájékoztatás  itt.) Ezeken a helyeken ma már vadregényes természeti parkokat alakítottak ki, s igen kedvelt terepe a túrázóknak, természet szeretőknek.
A Lahemaa Nemzeti Parkja Európa egyik legnagyobb kiterjedésű természetvédelmi területe, az erdők mélyén kiterjedt vízi-világgal. Nem is lehet véletlen, hogy ősvallásukban, – amelyre a néphitben még a mai irodalmi alkotásokban is vannak utalások, példák – szent berkeikben állt egy kiválasztott fa, amelyben istenüket tisztelték és áldoztak neki.
A hódítók hozta katolikus hit itt mindvégig idegen maradt, s így a németekkel elterjedt reformáció még annyira sem keveredett az országban, mint a letteknél.

A Lahemaa Nemzeti Park nevét az északi partvidék félszigetekkel tarkított, tengeröblökkel gazdagon borított partvonala miatt kapta, melynek jelentése “az öblök földje”. A svájcnyi méretű kis országnak több mint 4000 km hosszú tengerpartja van, partjai előtt 1521 szigettel! Az észt népesség 3 %-a szigetlakó.Tallinn előtt a legnagyobb Saaremaa, ezt követik a Hiiumaa majd Muhu és Vormsi szigetei. A szigetek lakóinak 97 %-a a felsorolt, első három szigeten él. Vannak szigetek, ahol mindössze egy ember él, ezek közül sokan mint szigetőrök.

Tallinn P1650467 Lai 8

Tallinn IMG_7953 Gyö, ajtó

A Baltikum madártávlatból című, OzoneNetwork-ön folyamatosan vetített sorozatban (8. vagy 9. rész) bepillantást nyerhetünk egyik-másik szigete életébe, amelyek számos különlegességgel nyílnak meg ámuló szemeink előtt. Itt kapunk egy kis sejtést abból, hogy maradhatnak fenn sokszor évszázados szokások, életmódok, mintegy időkapszulában 21. századunk hajnalán. A különleges és egyedi Kihnu szigetét, amelyet gyakorlatilag a nők tartanak fenn (miközben M72-es szovjet katonai motorokon közlekednek) 2003-ban  az UNESCO is felvette a kulturális világöröksége listájára.

Az élő észt népviselet az egyik ilyen, a városokon kívül fennmaradt erős kifejező jegyük, ahol az asszonyok – sokszor még maguk szőtt – csíkos szoknyája (szárazföldön hosszában futó csíkokkal, a szigetlakóknál keresztben) sok mindenről mesél az értő szemeknek.
S ezeket az oly jellemző csíkokat a mai élet hétköznapi tárgyain és berendezésein is szívesen alkalmazza az iparművészet. Szállodánkban és a reptéren is, mi is belebotlottunk.

Csíkok, hotel, reptér - kollázs

Valamennyi balti államban erős hagyománya van a maguk kötötte (szigorúan csak) mértani mintázattal díszített (gyapjú) zokniknak, kesztyűknek. A kesztyűnek egyéb, másodlagos szerep is jutott: a néphit szerint megvéd mindenféle szerencsétlenségtől, ezért sokszor az is elég, ha az övükbe dugják. Ezzel magyarázható a sokszor még legnagyobb nyáridőben is magukkal hordott kesztyű. Hasonlatosan varázserőt tulajdonítottak az övnek: azt tartották megvéd a betegségektől, ezért még éjjel is viselték.

szetu sölgHa fenti népviseletek/ szokások kissé szokatlanok is, korántsem olyan különlegesek, mint a szetu népcsoport ékszere, a sölg. Ez eredetileg afféle brossként, az ing kivágásának összefogására használt, – többnyire ezüstből készült – domború kitűző átmérője egyre nőtt, s más függő díszekkel variált nyakékes változata akár az egész mellkast is betakarhatta, vagyonosabbaknál elérhette ezáltal a 3-4 kg súlyt is.

Az országot északi fekvéséhez képest bár enyhe éghajlatúnak mondják, gyakorlatilag az óceán közelsége hatására igen nedves az időjárása. Építkezésében ezért is elterjedt a hegyes (min. 45º -os) szögben lejtő tetőszerkezetek használata, hogy az eső jól lecsoroghasson. Így eshetett meg, hogy a nagyobb épületek födele gyakran kétszer olyan magas volt, mint a fal. Vidéken az építőanyag kizárólag – rendszerint faragatlan – rönkfa volt, s a réseket kővel, mohával töltötték ki. Az orosz cári időkben még volt olyan rendelet is, amely bizonyos rangon alul meg is tiltotta a kő, mint építőanyag használatát, ezért is találkozhatunk akár Tallinnban is (egykori külterületeinek számító – belvárost is körülölelő utcákban) számos szép régi faépülettel. A szauna még vidéken is minden udvar elengedhetetlen épülete volt.

Fa építészet, kollázs

Ugyanakkor a tél azonban igen kemény, s az észt emberek életéről szóló irodalmi alkotásokból is ezek a nagyon küzdelmes nehéz sorsok olvashatóak ki. Kis (kinagyítható) illusztráció egyik kedvenc elbeszélésem elejéről:

Télen a befagyott jégen a szigeteket ma is simán autóval közelítik meg. Ilyenkor jégutakat nyit az úthivatal a szárazföld és a szigetek között, megfelelő szabályok előírása mellett. Sebesség 25 km/óra vagy 40-70 km/ óra. A köztes sebesség ugyanis olyan rezonálást okoz, ami törheti a jeget. Nagyobb a fékút, ezért nagyobb a követési távolság, a kocsi nem lehet 2 tonnásnál több, s még számos más előírás vigyáz a balesetmentes “jégautózásra”.

Tallinn IMG_8038 Gyö

Tallinn IMG_8263 Gyö, Viru kapu

Tallinn P1650513 Pikk Jalg 28. Svéd Követség, Rosen palota

Tallinn IMG_7958 Gyö Lai

Tallinn IMG_8106 Gyö

Tallinn mellett az országnak néhány nagyobb városa még: az egyetemváros Tartu, középkori nevén Dorpat. Pärnu város kedvelt tengeri üdülőhely, csakúgy mint a (térképen) fölötte található, gyógyiszappal is rendelkező Haapsalu, amely és környéke az itt élő svédek legfőbb vidéke volt már a 13. századtól. Viljandu a Kardtestvérek rendjének egykori székhelye volt. Narva Észtország keleti részén, az orosz határ mellett fekszik (lakóinak mintegy 94 %- a orosz ajkú, akik a Szovjetunió idején a különböző országrészekből vándoroltak ide), természetes elválasztójuk a Narva folyó. A folyó túlpartján fekvő (orosz) Ivangorod városával ikervárost képeznek.

Tallinn P1650465, Lai 1 - bábszínház

Nem ugyanabban a mértékben, mint Narvában, de Észtország lakosságán belül magas kisebbséget képeznek az orosz nemzetiségűek. A cca. 1,3 millió összlakosságból 920 ezer körüli az észt nemzetiségű, a 400 ezres orosz ajkú lakosság mellett. Érdekes, hogy míg az észt anyanyelvűek nagyjából fele-fele arányban oszlanak meg városok és vidék között, az orosz anyanyelvűek 90%-a városlakó.

Tallin IMG_7988 Gyö

Mivel megint a szándékaimmal ellentétben, igen messzire elkalandoztam és adtam kis kitekintést az általam fellelt anyagokra támaszkodva,

  • A jelenlegi bejegyzés sok hasznos információját az esztbonto.blogspot.hu oldalról vettem át, köszönet érte. Ugyaninnen, amiből már terjedelmi okokból nem is idéztem, de roppant szórakoztatónak tartottam a 19. században osztott észt családnevek (addig nem létezett) keletkezését.
  • www.estonica.org  honlap sok magyar fordítása is igen hasznos és izgalmas területeket ölelt fel (időnként beépítettem a linket)
  • szeretettel ajánlom figyelembe a fenti forrás észt ABC-ről és kiejtési szabályairól írt rövid összefoglalót az ezután oda látogatóknak.

S amit mindenkinek, akit csak megérintett ennek a kicsiny, de bámulatra méltó népnek a története, szomorúan ajánlom a magyar- észt kulturális kapcsolatokról, barátságról 2014. évben kelt egész cikket elolvasásra, ahol többek között olyanokról esik szó, milyen hatalmas az észtországi magyar fordításirodalom. Én utazásom előttig nem tudtam volna megnevezni egyetlen észt irodalmi szereplőt, vagy művet. Az észteknél pedig a legutolsó időkig kötelező olvasmányként szerepelt A Pál utcai fiúk.

Míg saját észt bejegyzéseimben viszonylag érintettem a korai, a középkori (főleg a svéd uralom idejét), illetve volt valamennyire szó a cári rendszerről, teljesen kimaradt az újkori- 20. – 21. századi történelmük, a szovjet elnyomás időszaka. Ez részleteiben ugyan különbözik, lényegében azonban mégis hasonlítható azokhoz a folyamatokhoz, amiket már Litvánia illetve Lettország kapcsán érintettem, ezért itt most kikerültem az egész témakört. Noha erről is olyan bőséges – és nem érdektelen – anyagok keletkeztek már, amivel újabb, fejezetekkel lehetne folytatni ezt a feldolgozást, de mint mondtam, eljött az ideje, hogy elvágjam a fonalat. Itt és most.

Reklámok

elismondom névjegye

nő/female
Kategória: Észtország, építészet, Baltikum, kultúrtörténet
Címke: , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s