Mdina a csendes város

málta12

Mdinában a séta elragad és elvarázsol. Egyedülálló mesebeli város, a sziget közepén, annak egyik legmagasabb pontján, meleg sárga, szűk kanyargó utcákkal és gépjármű forgalom nélküli belső várossal. Ez a csendes város, ahová az egykori vizesárok felett átnyúló hídon, és a citadella-szerű városfalakon át juthatsz, egy itt felejtett darabja a középkornak. Mint ahol megállt az idő, évszázados falak és hallgatag szegletek, meghitt terecskék, templomok és kolostorok, s a nemesi palotáknak pazar seregszemléje. Számos részletét már láthattátok a balkonokról szóló bejegyzésemben, hiszen ebben a különleges atmoszférájú városban sok apró szépséget kaptunk lencsevégre. Még üzletekbe vagy éttermekbe sem nagyon botlasz sétád során. S estére, mire a turistáktól kiürül a város, vissza is alakul csendes várossá.

Mdina, a dombon, Martfa felől

Málta P1680105 Mdina, Pjazza San Publju - Sz. Publius tér

IMG_0232 3.nap V Mdina, Sz. Publius tér-Bencés kolostor

Málta IMG_4909 Zsu - Mdina, Szent Péter templom és monostor

Málta P1680205 Mdina Pjazza tas-Sur- Bástya tér

Málta P1680217 Mdina

IMG_0268 3.nap V Mdina, Karmelita templom és kolostor

1530 -ig ez a város volt a sziget politikai, kulturális és vallási központja is.
Általános felfogás szerint a Dingli fennsík kiugró nyúlványán már a bronzkorban állt egy falu, s ebbe telepedtek be a föníciaiak, s nevezik el Maletnek (menedéknek).

Mdina különböző neveket viselt, függően a rajta uralkodóktól és betöltött szerepétől.
A föníciaiak és punok után jönnek a rómaiak. A római kori Melita mintegy háromszor akkora volt, mint a mára fennmaradt (képen: L-Imdina, pink színben) mag, amely mindössze kb. 258 embernek nyújt fedelet falai között. Ezzel ma egyike Málta legkisebb városainak. (De mint tudjuk, nem a méret számít!- Itt különösen nem.)

Római kori Melita

Aerial_view_Mdina,_Malta, Wikipedia

A Római Birodalom hanyatlása a városban is sok zavarral járt, s a bizánci időben  megtörtént az első védősáncok kiásása, s valószínűsíthetően ekkor zsugorodott mai Mdina_fortifications_mapméreteire, amely célja a jobb védhetőség volt.
A városfalak a századok folyamán még több alkalommal átépítésre/megerősítésre kerültek, s a ma – a 2008-2016 között restaurált – látható falak többnyire az utolsó, 16-18. század közötti időszaknak, a Lovagrend időszakának létesítményei.

A bizánciakat követő arabok a várost egy vizesárokkal kettéválasztották, ahol a három oldalával sziklaperemre támaszkodó, jól védhető “Városba” (=Mdina), vagy citadellába a felső rétegek költöztek, s előterében, az egyetlen ún. szárazföldi oldal felén, a déli határán pedig létrejött Rabat, a köznép, – kézművesek és kereskedők terjeszkedő elővárosa.
(A testvérszigeten, Gozón ugyanígy a Citadella és Rabat megkülönböztetéssel éltek.)

A falak előtt és a vizesárok mentén kialakították az ún. Howard kerteket, amely szép zöld parkkal jelzi ma a választóvonalat az egybeforrt városok között.

Málta IMG_4989 Zsu - Mdina, Görög kapu-háttérben Howard Gardens

Málta P1680201 Mdina, - városfal

Az őket követő normannok bővítették tovább a falakat, hiszen a Földközi tenger kalózainak évszázadokig kedvelt célpontja volt Málta, ezért fontos volt a város védelméről ily módon is gondoskodni. Vastag falrendszert építettek a város köré, s annak délkeleti sarkán egy fellegvárat –  Castellu di la Chiati –  hoztak létre, valószínűleg bizánci alapokon.
Mdina katedrális, földrengés előttA normannok korára tehető a katedrális, azaz a sziget fő temploma építésének kezdete is, az első, Szűz Máriának szentelt, a muszlimok idején lebontott épület helyén, immáron Pál Apostol védelmébe ajánlva. Málta ugyanis fontos megállóhelye volt a Szentföld felé induló keresztes csapatoknak. Mdina máig megmaradt püspöki székhelynek.

A normannok idejétől kezd a város népessége is újra növekedni. A betelepülők többsége Szicíliából és Itália déli feléről (Calabriáig bezáróan) érkezik, illetve az itt állomásozó garnizonok állományából kerül ki.

A város első feljegyzett ostroma 1429-ben volt, amikor az észak-afrikai szunnita Hafsid dinasztia szemet vetett Szicíliára, s meghódításának előszobája Málta lett volna.
A szaracénok 18 ezer katonával pusztítottak a szigeten, ám Mdinát nem tudták bevenni. Ezért kapja Aragóniai Alfonz (Szicília) királyától a Città Notabile címet. A falak ekkori újabb erősítésével Mdina a sziget egyetlen erődített városa.

1429- Szent Pál megmenti a mdinaiakatAz ostromhoz kötődik a történet, hogy a támadók gúnyolódva, a város bejárata elé kenyeret helyeztek, jelezve hogy a védőkkel szemben, nekik van kenyerük. Azonban az éj leple alatt a mdinaiak kilopakodtak a városból, s sajtot tettek a kenyér tetejére, mutatván, nem csak kenyerük van, hanem arra még sajt is jut.
Az ostrom köré vallásos legendák is szövődtek.
A nevezetes történet szerint a máltaiaknak megjelent Szent Pál, fehér lovon, kezében karddal, hogy megvédje őket. Ezt az eseményt megörökítette
1682-ben Mattia Preti festményén, ami ma is látható a katedrális Angyali Üdvözlet kápolnájában.

A sziget 440 éven át Szicília hűbérbirtoka volt, s ez idő alatt Málta kézről kézre vándorolt, feudális urai vették és eladták, elzálogosították, birtokolták házasság, örökség, vagy háborúk révén. Ez idő alatt gazdái – összesen 39 (!) – a legszélesebb skálán mozogtak: volt köztük egykori tengerész, kalóz, királyi admirális, vagy kormányzó, a spanyol királyi ház tagja, (szicíliai) alkirály, de gazdasági vállalkozó is…

Az Anjou Károly (1266-81) időszaka alatt kezdett formálódni a helyi nemesi réteg. Mdina a máltai arisztokráciának az otthona, akik után fennmaradt épületek rendkívüli keverékét adják koroknak és stílusoknak. A 12. században a fiágon kihalt normannokat váltó német Hohenstauf dinasztiát (1194-1266) követő Anjouk már a gótika kora. A reneszánsz az Aragóniai uralkodók és spanyol nemesek idejében (1282-1530) válik divattá, hogy azt elemi erővel (szó szerint, hisz ebbe nagyon besegített egy földrengés) elsöpörje a barokk, melynek 17. században keletkezett épületei uralják leginkább a város fennmaradt arculatát.

IMG_0230 3.nap V Mdina, Torre dello Standardo őrtorony

Málta P1680124 Mdina

Málta P1680209 Mdina, Palazzo Falson

Málta IMG_4928 Zsu - Mdina, Pjazza San Pawl városháza

Málta IMG_4905 Zsu - Mdina, Triq Inguanez Rendőrség

Mdina - kollázs 2

A paloták többsége ma is privát otthonokként szolgál, miközben nevükkel számos, a város életében jelentős szerepet betöltött nemesi család emlékét örökítik tovább.

Rögtön a várost Kelet – Nyugat-i irányban átszelő főutca, a Triq il Villegaignon elején (6.sz.) vonja magára figyelmünket a Casa Inguanez, amely cca. 1350 óta volt ennek a családnak a birtokában.Málta P1680120 Mdina, Casa Inguanez kapu Az Inguanezek az egyik legősibb nemesi család Mdinában,
az Aragóniai ház uralomra jutásakor (1284) gróf Iguanez lett a sziget helytartója. Ezt a méltóságot utódai örökölték egészen a spanyol uralom végéig, s a város vezetésében betöltött fontos szerepüket mutatja az is, hogy a Főkapu (másként Mdina, vagy Vilhena kapu) belső oldalára még családi címerüket is bevésték. Különlegessége a ház történetének, hogy a spanyol királyoknak örökös lakhatási joguk van itt, igaz 1927.
(XIII. Alfonz király) óta, ezzel a jogukkal nem éltek.

Málta P1680115 Mdina, Casa Inguanez

Még a lovagok érkezése előtt 1398-1420 között egy rövid időszakra a város megszabadult a feudális igától, s a város feletti kontrollt az Università gyakorolta.

Az Università a helyi nemesség önrendelkezési szerve, amelybe a tisztségviselőket, köztük 4 választott bírót, a Consiglio Popolare, a 13. század óta tevékenykedő városi tanács v. közgyűlés küldte. A választók a családfők voltak, a választhatók a helyi nemesek, tiszteletben álló polgárok, tanult emberek és egyházi személyek közül kerültek ki.

A tanács bizonyos fokú függetlenséget élvezett a nemzetközi ügyekben, tanácsadási joga volt a kormányzat felé, intézte a város belső ügyeit, esetleg adót vetett ki, s némely törvényeket hozhatott, megválasztotta városi tisztviselőit és bíráit, akik védték a városi hagyományokat és jogokat.

A helyi közrend fenntartását ügyelő, a Capitano della Verga nem folyt bele  az Università üléseibe, ám a városi önkormányzat kiemelt főtisztviselőjének számított.

Mindez 1530-ban változott, amikor a sziget a Jeruzsálemi Szent János Lovagrend kezébe került. Az Università kompetenciáit folyamatosan megnyirbálták, s végül a brit uralom alatt 1819-ben meg is szüntették.

Mdina elveszítette jelentőségét, mivel a lovagok inkább gályáik közelében, a kikötő területén – előbb Birguban, majd Vallettában – telepedtek le.  A helybéli nemesség nem örült a lovagoknak, de belenyugodott. A város adott helyt a Nagymesterek beiktatási ceremóniájának, s a lovagok ünnepi esküjének, amelyben kijelentették, hogy tiszteletben tartják a helyi nemesség privilégiumait és jogait, míg azok elismerték a johanniták fennhatóságát. A lovagok megjavíttatták és 2 új bástyával megerősítették a falakat, mielőtt áttelepültek Birguba.
Az 1565 –ös nagy ostrom szinte teljesen megkímélte Mdinát. Így a város utánpótlással láthatta el a lovagokat, s fontos kapcsolattartó volt Szicília és a birgui szállású Nagymester kommunikációjában.

Valletta felépültével Mdina hanyatlásnak indult, s csaknem minden lakója elhagyta, áttelepedett az új fővárosba. Így kapott ismét új nevet, s lett a Città Vecchia – öreg város. Keserű fintora a sorsnak, hogy megmenekülését lényegében az 1693. évi földrengésnek köszönhette. A földrengés nem csak a hivatali épületeket és privátházak sorát rongálta meg, de szinte porba döntötte a katedrálist. Ennek hatására, az egyházból kiinduló kezdeményezésként új élet indult meg a romokon.

Málta IMG_4926 Zsu - Mdina, Szt. Pál Katedrális

Új barokk katedrálist építettek a híres építész, Lorenzo Gafà tervei alapján, s az akkori portugál nagymester António Manoel de Vilhena számos új épületet emeltetett, köztük a főkaput (1724), rajta a saját és a város címerével. Ugyanott – az egykori Università helyén – pompás barokk palotát (1730) is emeltetett magának, mely ma természetrajzi múzeumként szolgál.

Málta P1680108 Mdina, Vilhena palota

Mdina- főkapu 2 oldala

Málta P1680099 Mdina, Főkapu, Vilhena címer

IMG_1080 3.nap V Mdina, Főkapu belső, St.Publius, St.Paul, St.Agatha,

Mi magunk is ezen a Főkapun léptünk be a városba, s sétánk jelentősebb állomásain a következő fejezetben kalauzollak el Benneteket.

Az erődített város északi falairól csodás panorámában volt részünk, ahol gyakorlatilag Málta szigetének harmadát átfoghattuk tekintetünkkel.

Málta IMG_4983 Zsu - Mdina, panoráma

Távozáskor a másik városi kapun, mondhatni a “hátsókapun”, a Görög kapunál hagytuk el a várost, ahol a buszunk várakozott ránk. Még megpróbáltuk néhány felvételben megörökíteni a Howard Gardens szép ligetes fáit, az elénk táruló körforgalmat, benne
Szent József szobrával, s egyéb épületekkel. Itthoni meglepetésként ismertem csak fel, az időközben átlapozott képek alapján, hogy ott álltunk a híres római emlékkel, a Domus Romanaval szemben.

Málta P1680223 Mdina, busz állomás, Domus Romana

Ám valahogy erre sem sikerült a figyelmünket a tájékoztatásunkra szerződött idegenvezetőnek felhívni. Mint ahogyan többé – kevésbé az összes, következő fejezetben bemutatásra kerülő látványosság esetében is véres munkával szedtem össze az ismereteket. Merthogy az útvonalat bejártuk, s 1-2 épület kivételével szinte mind előtt elvonultunk, ezért szerencsére képeim készültek ezekről.

elismondom névjegye

nő/female
Kategória: építészet, Málta, Művészet, Történelem, Utazás, Vallás, Városnézés
Címke: , , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.