Budapesti mozaik – Bolgárok a Terézvárosban

Régen nem szaporítottam budapesti bejegyzéseimet, de most eljött a városi séták éves nyitányát adó eseménysorozat, a 2018. évi Idegenvezetők világnapja. Nem lehetett tudni, hogy ez a február utolsó hétvégéje minden hidegrekordot megdönt, s magam is tömbbé fagytam a vasárnapi 2 órás – lényegében a szabadban – vezetett sétán.

Idén apróbb események között szemezgettem, de én minddel gazdagodtam. Csütörtökön a bolgár kisebbség budapesti (terézvárosi) épületeiben jártam. A Bolgár Kultúrális Intézet az Andrássy út 14. alatt,  Paulheim József által 1876-ban tervezett épületben található, s igazán megható az az irántunk megnyilvánuló szeretet és figyelem, a kapcsolataink elhivatott ápolása, amit a nekünk bemutatkozó szereplők ott képviseltek. Pillanatnyilag pl. egy olyan moziplakát kiállítás látható két szinten az Intézet bemutató termeiben, amit egy lelkes sumeni amatőr gyűjtött össze a XX. század 30-as éveitől a 80-as évekig Bulgáriában vetített magyar filmekről. Nagy kedveltségnek örvendtek Bulgáriában a magyar filmek, s döbbenetesen nagy mennyiségben el is kerültek oda, amiket elkészültük után szinte azonnal szinkronizáltak és vetítettek. A két világháború között a magyar filmipar igen produktív volt, csupán 1943-ban pl. 50 filmet gyártottak egy év alatt.

Bolgárok a Terézvárosban - Filmplakátok kollázs

A kiállított plakátok legkorábbi darabja a Halálos tavasz 1939-es plakátja. A plakátokon a 30-as évek legismertebb sztárjai, akikért a bolgárok ugyanúgy rajongtak, mint az itthoni közönség: Szeleczky Zita, Jávor Pál, Karády Katalin, Tolnay Klári.

Sumennek korábbi nevezetes magyar vonatkozása, hogy a menekülő Kossuth és serege
1,5 hónapos Vidin-i tartózkodás után itt kapott szállást, s serege egy része itt is telepedett meg. A helyiek hozzájuk kötik a sörfőzés technikájának eltulajdonítását. Nekik köszönik az első fúvós zenekar megalapítását Bulgáriában. Még “magyar származású” szavuk is keletkezett egy Safranik nevű honvédtiszt nevéből, aki ott tartózkodása alatt megszervezte az első világi színházat, s rábeszélt a szereplésre néhány nőt is  – holott addig színházat csak férfiak játszottak – s így honosodott meg a “könnyű nőcske” – safrantie még ma is élő kifejezés a bolgárban.

Ennél még meglepőbb információ volt, hogy Debrecen történelmi visszatekintése szerint, városukat egy Debrezu nevű (valószínűleg a török megszállás elől menekülő) bolgár nemes alapította 1396. évben. (Remélem a neveket és szavakat jól jegyeztem le, mert csak hallás után tudtam tájékozódni.)

Andrássy u. 14. P1730151 a koncertteremA bolgár kultúra helyi terjesztői tiszteletre méltó igyekezettel törekszenek a bolgár-magyar kulturális kapcsolatokat fenntartani, s gazdagítani: 2-3 hetenként változó kiállításokkal, hetenként különböző rendezvények, események (koncertek, irodalmi estek, egyéb összejövetelek) sorával törekszenek változatos és vonzó megjelenésre, mindezt ingyenesen és általában este 18 után kezdődő időpontokban.

Nyelvtanfolyamokkal, táncházzal, magyarországi bolgár színházzal már a Bajza utcai (44.sz.) épületükben várják az érdeklődőket.

Bajza u. 44. P1730152

Ennek a hihetetlen habos epertortára (hát, ha még az évtizedek piszka sem látszana rajta!) emlékeztető épületnek a Bálint Zoltán – Jámbor Lajos építész páros a tervezője.
/Csakúgy mint néhány évvel később a szomszédos Lederer háznak, melynek harmadik emeleti homlokzatán a vakolatba rakott mozaik-fríz (Kernstok Károly-Róth Miksa) a különleges külső ékessége. Ma az Orosz Föderáció Kereskedelmi kirendeltsége lakik benne./

A századforduló neves építész párosának együttműködése 1897-évre vezethető vissza, majd ezután 37 éven át, 1934-ig közösen alkottak. Számtalan és sokféle épületet terveztek és építettek meg. Volt közöttük bérház, iskola, szobor felépítmény, műteremház, püspöki palota, kastély, szálloda, fürdő stb. Főleg a korban divatos szecessziós stílusban emelték épületeiket. A kivitelben a használhatóság, a szemet gyönyörködtető küllem, a szép belsők, a kényelmes lakhatási megoldások jellemzik munkáikat. Együtt tervezték több nagy nemzetközi kiállítás magyar pavilonját- az 1900. évi Párizsi világkiállítás pavilonjaival nagydíjat nyertek. Zala György és Ligeti Miklós városligeti műtermes villái is az ő munkáik.

A mai funkciójában a Bolgár Országos Önkormányzat és egyéb kapcsolt intézményei házaként, korábban a bolgár iskolaként ismert épületet 1899-ben építtette magánpalotájaként Baruch Sámuel erdélyi származású földbirtokos és vállalkozó.
A gazdag, 1878-ban magyar nemességet nyert gyártulajdonosról feljegyezték, hogy sokat adakozott gyermekintézményeknek, kórházaknak.

Baruch ház 1890 k.

Baruch Sámuel háromemeletes palotájának architektúrája korát kissé megelőzve szecessziós, de egészen más jellegű, mint szomszédja. A homlokzatot neogót és neoreneszánsz hatást sem nélkülöző gazdag növényi ornamentika díszíti, kétoldalt pártázattal kiemelt széles rizalit tagolja, a harmadik emelet erdélyi udvarházakra emlékeztető lodzsás kialakítása az utca zárt sorú beépítését határozottan oldja.

Walter Crane (1845–1915) angol képző- és iparművész, aki 1900-ban egy hónapos magyarországi és erdélyi utazást tett, az akkori főváros legszebb házának nevezte.
(Forrás: Óvás!)

Bajza u. 44. P1730153 a

Ami külön kiemelendő, hogy a dúsan díszített homlokzat bejárati kapuzata, a fölötte kiugró erkéllyel nem stukkó, hanem faragott kő.

A ház 1944-ben a zsidók számára kijelölt kényszerlakhely, csillagos ház lett.

Bajza u. 44. P1730187Ma műemlék, amelyben korábban a Gorkij könyvtárnak, majd 1954-től a bolgár nemzetiségeknek biztosított iskola működött, 2011-ig, bezárásáig. Az első bolgár iskolának a magyar állam 100 éve, február 25.-én a Lónyai utcában  adott helyet, amely jelentőségét mutatja, hiszen jelenleg is mindössze 3 nemzetnek : bolgár, görög és lengyelnek van iskolája Magyarországon. A kisebb létszám miatt itt már csak kétnyelvű nemzetiségi óvoda, és a másutt – magyar, egyéb iskolákban – látogatott normál tanítás után délutáni időpontokban, kiegészítő nemzetiségi iskola működik első emeletén.

Az épület többi helyiségét a Bolgár Országos Önkormányzat hivatalai, Bolgár Kutatóintézet, a Malko Teatro veszi igénybe, illetve 2 szintet bérel a Milestone Intézet, amely középiskolás diákokat készít elő angolnyelvű egyetemek felvételijére.

Az épületbe belépve azonnal kapunk némi ízelítőt a szecesszió világából, amire a koronát a lépcsőház gyönyörű kovácsoltvas korlátjai és liftje teszik fel.

Bajza u. 44. P1730170

Itt, a liftház előtt van egy kisebb – elég rosszul megvilágított kiállítás a bolgár kertészek magyarországi életéről. Ezt én itt ki is hagynám, hiszen a fenti linken már korábban foglalkoztam a témával, ahol megítélésem szerint érzékletes képet sikerült festenem nehéz, ám az akkori Budapest életében nagyon fontos helyet elfoglaló tevékenységükről.

Bajza u. 44. P1730178

És az emeleten egy gyönyörűségesen megmaradt ebédlő helyszínre készített bútorzata rabolta el szívünket, amely az intézet vezetője szerint beköltözésükkor is még olyan remek állapotban volt, hogy a közben itt felcseperedett több száz iskolás ellenére is, más karbantartást nem igényelt, mint némi bútorfényt.

Bajza u. 44. P1730230

Bajza u. 44. P1730220

Bajza u. 44. P1730256

S mindez bármikor megnézhető, mondták vezetőink – elég csak becsöngetni a kapun, ha valaki arra járva szívesen megtekintené.

S a legutóbbi időben a vendéglátás sem okoz már gondot, hisz megnyílott a kicsinyke kávézójuk, mely házias ízekkel (bolgár és magyar) kisebb mennyiségben ebéddel is szolgál. Grisa pedig a bolgár juhtúrós lepénynek a mestere, amit megrendelésre bármikor megsüt. De a kis Trákia Delikát üzletében egyéb bolgár specialitások is fellelhetőek.

Bajza u. 44. P1730293 bolgár büfé

elismondom névjegye

nő/female
Kategória: építészet, Magyarország, Művészet
Címke: , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

2 hozzászólás a(z) Budapesti mozaik – Bolgárok a Terézvárosban bejegyzéshez

  1. Rusai Ágnes szerint:

    A Zala-villa Lechner mű. “1898-ban jelent meg a Lechner Ödön készítette első terv az Építő Ipar c. folyóiratban.Ezt a tervet egy évvel később átdolgozták.A levéltárban található 1899-s tervsorozaton csak az építőmesterek neve szerepel:Bálint Zoltáné és Jámbor Lajosé…”Halász Csilla,Ludmann Mihály?Viczián Zsófia:Lechner összes”(Látóhatár Kiadó 2017)

    • elismondom szerint:

      Kedves Ágnes! Köszönöm a megjegyzését. Az az igazság, hogy ahány forrást olvas az ember, annyi-féleképpen tulajdonítják hol ennek- hol annak, noha mindenütt megjelenik, hogy az első terv Lechneré, s a másodikat csekély változtatás mellett már a nevezett építőpáros jegyzi. Én ennek eldöntésébe nem akartam belemenni, inkább csak szerettem volna kissé bővíteni az építész-pároshoz köthető munkák sorát. Mindenképpen köszönöm kitartó figyelmét, és szíves javításait.
      Üdvözlettel

Hozzászólás a(z) elismondom bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.