Budapesti mozaik – Meglepetés Pesterzsébeten

Az idei Idegenvezetők világnapja legszebb meglepetése számomra a pesterzsébeti Szent Erzsébet templom volt. A programsorban a bemutatás ígéretesen hangzott, ezért is kerekedtem fel meglátni az alábbiakban leírtakat:

Az Árpád-házi Szent Erzsébet plébániatemplom freskóit Dr. Décsei Géza prépost plébános elgondolása szerint Nagy Sándor festőművész, a gödöllői iskola utolsó képviselője festette 1938 és 1943 között. A mester alkotásait a tanítvány, Iván Szilárd „Nagy Sándor Sixtus kápolnája”-ként említi. 

Igazából költői túlzásnak tartottam a méltató sorokat, s őszintén meglepett belépéskor a templom látványa.

Pesterzsébet 359 Szent Erzsébet templom Kisfaludy Strobl Zsigmond - Piéta

Pesterzsébet 345 Szent Erzsébet templom

Pesterzsébet 329 Szent Erzsébet templom

Ez a ritkaságszámba menő hazai látvány bennem valóban felidézte azokat az olasz templomokat, ahol a falak teljes felületükön mesélnek, körbeölelnek, s képeikkel megelevenítik a Bibliát. Nagy Sándor ezt a templomot 68 évesen kezdte el festeni, s öt éven át dolgozva az állványokon, egy olyan korban teremtette meg szecessziós mesterművét, amely korban az már rég elfeledett stílusirányzat volt.

Pesterzsébet 318 Szent Erzsébet templom

Pesterzsébet 333 Szent Erzsébet templom, napkeleti bölcsek

Nagy Sándor (1869 – 1950) művészi pályafutása, mint fent említették, szorosan kötődött a Gödöllői Művésztelephez, mely 1901-1921 között működött.

Alapítói Körösfői-Kriesch Aladár és Nagy Sándor voltak. A művészek közül sokan Gödöllőre is költöztek családjukkal együtt. A csoportra a preraffaelitizmus, tolsztojánizmus hatott, központban a kereszténység otthon-, szeretet- és család eszméje. Tagjai a képzőművészet és iparművészet egységére törekedtek, olyan művészetet akartak létrehozni, amely a magyar nép ősi motívumkincseiből táplálkozva megszünteti a hagyományos polgári művészetet. Állami támogatással gobelin-, szőnyegszövő- és szobrásziskolát alapítottak. (Wikipédia)

Nagy_Sándor_festő_fényképe (fotó - Balogh Rudolf, Vasárnapi Ujság 1910)Ő maga,  a számunkra kevéssé ismert nevű művész, távolról rokona Vaszary János festőnek, s ifjan bejárta azokat az iskolákat, amit az előző századforduló művészei bejártak. Római ösztöndíjasként magába szívja annak kultúráját, a romantika középkor imádatát, Raffaello és a reneszánsz, a mívesség szeretetét. A párizsi Julian Akadémia és művészeti élet sokszínű áramlatában a szimbolizmus eszmeisége hagy maradandó nyomot munkásságában. Dekoratív rajzainak stilizált nőalakjai, átszellemült, fénnyel írt emberek, angyalok, szörnyek, szecessziós virágszimbolikája – hitek és kultúrák jelképeiként tűnnek fel. Számos könyvillusztrációja (gyermekkönyvek, Ady versek, ex librisek) különleges grafikai tehetségét példázzák.

Bontakozó szecessziós szimbolizmusának jó hátteret adott a római idők óta barátja, Körösfői-Kriesch Aladár alapította gödöllői műhely, amelynek 1907 óta már ő is lakója, feleségével Kriesch Laurával. A Gödöllői műhely mintaképei az angol Arts and Crafts mozgalom iparművészet központú szemlélete, helyi színeket adva annak a magyar népművészetből és gazdagítva az erdélyi faluközösségek kézműves iparával. Nagy Sándor festői, grafikusi tevékenysége mellett ismertek bőrdíszmunkái, bútorai, üvegfestményei, feleségével együtt készített szőnyegei, szövött kárpitjai. Tudatosan vállalták a magyar romantikus-historizmus témaköreinek továbbépítését, a “magyar preraffaeliták” szerepét.

Szent Erzsébet plébánia templom P1730693 A szegény asszony két fillére, Pesterzsébet

Szent Erzsébet plébánia templom P1730684 Jairus leányának feltámasztása, Pesterzsébet

A gödöllői iskola a szecessziós összművészeti gondolat kibontakozása idején nem csak művészeti, hanem vallásos, szociális és életviteli kérdések megválaszolását tűzte maga elé, a városi létforma egyidejű bírálata mellett. Megkésett romantikusokként a naturalizmussal szembeállították az idea festészetet. 1910 után az avantgard tagadásával szemben a hagyományőrzést is feladatuknak érezték. Aztán Körösfői-Kriesch Aladár 1920. évi halála után a magyaros szecesszió irányzata végképp háttérbe szorult. A két világháború szétszórta a művésztelep tagjait, s jórészt hallgatás kísérte Nagy Sándor munkáit is.
A két világháború között többnyire grafikai sorozatok és megújult, levegős, fénnyel telített akvarellek születtek műhelyében. 1934-től megbízott tanárként a festészeti technikák (falképfestés és temperafestés) tárgyat tanította a Képzőművészeti Főiskolán. Csupán nyugdíjazása előtt, 75 évesen nevezték ki a freskó tanszék élére.

Ahogy egyre inkább háttérbe szorult, a munkásságát kedvelő Décsei Géza prelátus,  művészeti író és műgyűjtő állt mellé, és 1936 -tól megbízta plébániái –  a pacsirtatelepi Magyarok Nagyasszonya és a Szent Erzsébet templomok díszítésével, ezzel munkát – s falakat biztosítva számára. A pesterzsébeti freskók jelentőségét is csak a közeli barátok ismerték. Halála után 15 évvel, Bernáth Aurél az első, aki késői tiszteletét fejezi ki, s új rangra emeli.

Szent Erzsébet plébánia templom P1730702 Kánai menyegző, PesterzsébetItt megjegyzendő még, hogy a korban ezeknél a templomoknál egyedüliként, nem állami megbízásra készült a munka, így szabadságot is nyert a hivatalos – neobarokk – főiránytól, bár igaz, a festő díjazása is szerény, a hívők filléreiből gyűlt össze.
A gazdasági válság idején ez többnyire csak a nyomortól mentette meg, amit 1- esetleg
2 havonként tudtak számára fizetni, esetenként 150-350 pengő nagyságrendben. (A megőrzött számlák szerint 1937 – 1941 között, összesen 9950 pengőt.)

Nagy Sándor 1946.évtől komolyan betegeskedett. Dolgozni nem tudott, támogatást nem kapott, s így néha orvosságra sem telt. 1950. március 14-én bekövetkezett halálának hírét még a napilapok sem közölték. Gödöllőn temették el.

Csak kiemelés szerűen, a nyilvános középületekben található munkái:
Marosvásárhely: Kultúrpalota (Művelődési Ház)
Budapest: Lipótmezői kápolna
Budapest: Pesterzsébeti plébániatemplom
Budapest: Szent Imre kollégium kápolnája
Budapest: Maglódi úti kórház kápolna
Temesvár: Szeminárium kápolna
Budapest: (Regnum Marianum kápolna)
Gödöllő: Premontrei főgimnázium
Veszprémi Petőfi Színház
Szabadkai Városháza
Csornai Plébániatemplom szentélyfreskója

De visszatérnék a templomra, amely egy korábbi kis kápolna helyén, 1908 és 1910 között, Bánszky Mihály tervei szerint, neogótikus stílusban épült. A korabeli képet nézve, akkor még szinte beépítetlen a terület, s piacozók kínálják portékájukat rajta.

Templompiac sarga BIG_0005108123

Ma az erzsébeti sétálóutca fut ki a kellemesen kialakított térre. A 400 fő befogadására alkalmas (ülőhely 250, állóhely 150) templom helyi műemléki védelem alatt áll.

Szent Erzsébet templom, Pesterzsébet7

Nagy Sándor amikor elkezdte a munkát, először a Szent Erzsébet életét elbeszélő szárnyas oltárt készítette el, majd a szentélyt és boltozatát.

Pesterzsébet 326 a Szent Erzsébet templom, Szt. Erzsébet szárnyasoltár

A falakon a nagy mesterségbeli tudást és gyorsaságot kívánó klasszikus freskótechnikával (al fresco) dolgozott, mellyel igen kevesen próbálkoztak a 20. század folyamán.

A technika nehézsége, hogy a képet nedves vakoltra kell festeni, ráadásul elég rövid idő alatt. A vakolatnak ugyanis ” meg kell húznia”, azaz olyan állapotba kell kerülnie, amikor már ujjal nem nyomható be. Néhány óra múlva viszont a felület már annyira kiszárad, hogy nem képes a festéket megkötni. E rövid idő alatt kell a festményt biztos kézzel, javítás nélkül elkészíteni. Ha valamit elront az ember, azt vagy le kell vernie és újrafestenie, vagy száradás után javíthat a sokkal kevésbé tartós secco technikával.
A nagyobb képeket emiatt akkora részekre kell osztani, amekkorát egy nap alatt meg tud festeni a művész. (Az egymás mellé vakolt felületek közötti illesztéseknél varratok keletkeznek, amiket soha nem lehet tökéletesen eltüntetni.)
A freskónál a festéket a vakolatból a felületre vándorló mész köti meg olyan erősen, hogy pár nap múlva súrolókefével sem mosható le onnan. (ifj.Bóna István)

A nagy elődöktől ellesett technikákat alkalmazva különleges, vízfestmény hatású freskófestészetével iskolát teremtett. A festékanyagok igényes megválasztásánál olyan anyagokat használt amelyek évszázadok, egyes esetekben évezredek alatt bizonyították megbízhatóságukat. Princípiuma volt, hogy időálló alapon, időálló anyaggal és eszközökkel dolgozzék.Tanársegéde visszaemlékezése szerint a falképeket a friss, nedves vakolatra tojástemperával festette, s utólag speciális védőréteggel vonta be. Az 1995. évi restaurálás feltárása szerint pedig a fal alapszínét nem festéssel, hanem színezett vakolattal készítették. A főjelenetek köré boruló sgraffito dísz egységbe foglalja a képeket.

A munka az évszakok szerint változó színhelyeken zajlott. Télen készültek a műteremben a tervek, tanulmányok. A tanulmányok után következett a kartonra való rajzolás, s a körvonalak kiszurkálása, amely révén tavasszal és nyáron a helyszínen faszénnel átvitték a falra. Kezdetben, betegségéig az idős mester naponta 8-9 órát dolgozott az állványokon.

A szentélyben két kortárs állami és egyházi esemény határozta meg a témaválasztást.
1938-ban ünnepelte az ország Szent István halálának 900. évfordulóját és ugyanezen évben az egyház elnyerte a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus rendezését.
Az ősmagyar téma Trianon utáni identitás keresésben rendkívül népszerű volt. A magyarság történetének és a vallásos ikonográfiának egybefogása nem volt mindennapi vállalkozás. A szentély középső Szent István üvegablakát is Nagy Sándor tervezte.

Szent Erzsébet templom, kollázs

Az alulról feltekintő néző számára sajnos sok részlet elsikkad, amiket legfeljebb a szakmai képzőművészeti kiadványokban érhet tetten az ember. A szentély boltozatán, a templom neogótikus stílusához alkalmazkodva a gótika kedvelt csillagos ég ábrázolásait megújítva, lendületes csillagkép együtteseket fest.
A szentélyt záró diadalívre a Mennyei Jeruzsálem témájára a trecento freskóit és táblaképeit idéző, vízszintes képsávokból felépülő kompozíciót fest. Lefelé haladva a szintek gazdag virágözön és gyümölcsábrázolások között egységbe forrnak. A virágokat,
a fákat a bűntelenség előtti állapot egyedüli képviselőinek tartották a századfordulón.
A diadalív lefutó pillérein 3-3 táncoló angyal figura Boticellitől a preraffaelitákig , az angyalok arca az art-decoig kelt érzeteket.

Pesterzsébet 296 Szent Erzsébet templom, diadalív

 

A szentélyt lezáró diadalív és kereszthajó közötti keskeny boltszakaszra Angyali üdvözlet és Jézus születése, valamint a Pásztorok imádása majd a Királyok imádása lírai képei kerültek.

Pesterzsébet 336 Szent Erzsébet templom, Mária a kisdeddel

A kereszthajó festését a szentélytől jobbra levő falképekkel kezdte. A sokalakos kánai menyegző gazdagon illusztrált színes elbeszélése, az asztaldíszek halmazával nekem különösen kedves. Alatta Krisztus megkeresztelése már eléggé merev, ikonográfikus. Velük szemben lévő falon a tizenkét éves Jézus a templomban, illetve a Házasságtörő nő történetéhez a szép mellékoltár után jutunk el.

Kereszthajó_Kollázs,_jobb_oldal

Szent Erzsébet plébánia templom P1730706, Krisztus megkeresztelése Pesterzsébet

A kereszthajó másik, a különleges szószék melletti falát nagyon rosszul tudtam fényképezni, ezért az értelmezéshez (Jézus feltámadása és a Szentlélek eljövetele) összeállítottam egy kollázst, külső forrásból merített képek felhasználásával.

Szent Erzsébet templom, Jézus feltámadása, Szentlélek eljövetele kollázs

Ennél valamivel jobban sikerültek a Levétel a keresztről és a Sírbahelyezés kompozícióiról készült fotóim.

015 Szent Erzsébet plébánia templom P1730374, Pesterzsébet

A főhajó 1941-ben elkezdett négy monumentális freskója a legkiérleltebbek, mind színeikben, ritmikus kompozíciójukban, az ornamentika gazdagságában, a dekoratív szecessziós vonaljátékokban.

A templom bal oldalán, belépéskor elsőnek a Szegény asszony adakozását ábrázoló jelenet akár ennek a templomi díszítésnek az elkészültét is illusztrálhatja. Mellette a Tékozló fiú hazatérése drámai jelenetét látjuk, érzelmekben és karakterekben gazdag, egzotikus tájba foglalt képén.

006 Szent Erzsébet plébánia templom P1730393 A szegény asszony két fillére, Pesterzsébet

Pesterzsébet 294 Szent Erzsébet templom, a tékozló fiú

Szent Erzsébet plébánia templom P1730676 A tékozló fiú hazatérése, Pesterzsébet

A jobboldalon a főhajóban ma már kevésbé idézett témák – Jairus lányának feltámasztása, ill. Az ördöngös Gadaremus megszabadítása – feldolgozása látható.

038 Szent Erzsébet plébánia templom P1730397, Pesterzsébet

Míg az első jelenet misztikumát számos szimbólum és ellentétpár (élet-halál, fény-árnyék) részletező gazdagsága adja, a geometriai vonalak mentén szerveződő kép meglehetősen statikus, a másodiknál inkább a lélektani kifejezés kerül előtérbe, az izgatott csoportok sokkal inkább mozgalmas ábrázolása útján.

Szent Erzsébet plébánia templom P1730690 Gadaremus megszabadítása, Pesterzsébet

Noha  pesterzsébeti templom freskó díszítése a korban szokatlanul magas technikai színvonalon készült, a freskók egy része 50 év alatt, a gondatlan épületfenntartás miatti súlyos beázások következtében erősen megrongálódott. Emiatt 1995. évben szükségessé vált restaurálás a beázott falakat romboló kikristályosodott sók (itt: magnézium és kénsav) eltávolítását célozta, illetve a végleg elpusztult részek pótlását.

A freskók készítésével ellentétben, kevésbé igényes módon készültek a szentély és hajó mennyezete és festése, illetve a díszítőfestők munkái. Utóbbiak silány alapanyag használata miatt azok jelentős színváltozásokon mentek át (pl. kékek zölddé, sárgák barnává ill. fehérré alakultak), amin a restaurálás nem változtatott. A mennyezet festés vékony gipszrétegre enyves kötőanyaggal került, amely tisztítása is helyenként lehetetlen, illetve folyamatosan hullik. Itt ideig-óráig lehet a mai tudomány állása szerint lassítani a folyamatot.

Remélem ez még hosszú ideig lehetővé teszi számunkra a templom nyújtotta látvány élvezetét, amit egy, a honlapukon talált hangulatos képpel szeretnék is aláfesteni.

Studio Bakos képe a templomról

A nagyon értékes szakmai információkat Gellér Katalin : Nagy Sándor pesterzsébeti freskói c. múzeumi füzetéből merítettem.

elismondom névjegye

nő/female
Kategória: építészet, Magyarország, Művészet, Vallás
Címke: , , , , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.