Budapesti mozaik – Meglepetés Pesterzsébeten

Az idei Idegenvezetők világnapja legszebb meglepetése számomra a pesterzsébeti Szent Erzsébet templom volt. A programsorban a bemutatás ígéretesen hangzott, ezért is kerekedtem fel meglátni az alábbiakban leírtakat:

Az Árpád-házi Szent Erzsébet plébániatemplom freskóit Dr. Décsei Géza prépost plébános elgondolása szerint Nagy Sándor festőművész, a gödöllői iskola utolsó képviselője festette 1938 és 1943 között. A mester alkotásait a tanítvány, Iván Szilárd „Nagy Sándor Sixtusi kápolnája”-ként említi. 

Igazából költői túlzásnak tartottam a méltató sorokat, s őszintén meglepett belépéskor a templom látványa.

Ez a ritkaságszámba menő hazai látvány bennem valóban felidézte azokat az olasz templomokat, ahol a falak teljes felületükön mesélnek, körbeölelnek, s képeikkel megelevenítik a Bibliát. Nagy Sándor ezt a templomot 68 évesen kezdte el festeni, s öt éven át dolgozva az állványokon, egy olyan korban teremtette meg szecessziós mesterművét, amely korban az már rég elfeledett stílusirányzat volt.

Szent Erzsébet plébánia templom IMG_3434, Pesterzsébet
Nagy Sándor (1869 – 1950) művészi pályafutása, mint fent említették, szorosan kötődött a Gödöllői Művésztelephez, mely 1901-1921 között működött.

Alapítói Körösfői-Kriesch Aladár és Nagy Sándor voltak. A művészek közül sokan Gödöllőre is költöztek családjukkal együtt. A csoportra a preraffaelitizmus, tolsztojánizmus hatott, központban a kereszténység otthon-, szeretet- és család eszméje. Tagjai a képzőművészet és iparművészet egységére törekedtek, olyan művészetet akartak létrehozni, amely a magyar nép ősi motívumkincseiből táplálkozva megszünteti a hagyományos polgári művészetet. Állami támogatással gobelin-, szőnyegszövő- és szobrásziskolát alapítottak. (Wikipedia)

Nagy_Sándor_festő_fényképe (fotó - Balogh Rudolf, Vasárnapi Ujság 1910)Ő maga,  a számunkra kevéssé ismert nevű művész, távolról rokona Vaszary János festőnek, s ifjan bejárta azokat az iskolákat, amit az előző századforduló művészei bejártak. Római ösztöndíjasként magába szívja annak kultúráját, a romantika középkor imádatát, Raffaello és a reneszánsz, a mívesség szeretetét. A párizsi Julian Akadémia és művészeti élet sokszínű áramlatában a szimbolizmus eszmeisége hagy maradandó nyomot munkásságában. Dekoratív rajzainak stilizált nőalakjai, átszellemült, fénnyel írt emberek, angyalok, szörnyek, szecessziós virágszimbolikája – hitek és kultúrák jelképeiként tűnnek fel. Számos könyvillusztrációja (gyermekkönyvek, Ady versek, ex librisek) különleges grafikai tehetségét példázzák.

Bontakozó szecessziós szimbolizmusának jó hátteret adott a római idők óta barátja, Körösfői-Kriesch Aladár alapította gödöllői műhely, amelynek 1907 óta már ő is lakója, feleségével Kriesch Laurával. A Gödöllői műhely mintaképei az angol Arts and Crafts mozgalom iparművészet központú szemlélete, helyi színeket adva annak a magyar népművészetből és gazdagítva az erdélyi faluközösségek kézműves iparával. Nagy Sándor festői, grafikusi tevékenysége mellett ismertek bőrdíszmunkái, bútorai, üvegfestményei, feleségével együtt készített szőnyegei, szövött kárpitjai. Tudatosan vállalták a magyar romantikus-historizmus témaköreinek továbbépítését, a “magyar preraffaeliták” szerepét.

Szent Erzsébet plébánia templom P1730693 A szegény asszony két fillére, Pesterzsébet

Szent Erzsébet plébánia templom P1730684 Jairus leányának feltámasztása, Pesterzsébet

Szent Erzsébet plébánia templom P1730332, Pesterzsébet- Szt István évi ciklus

A gödöllői iskola a szecessziós összművészeti gondolat kibontakozása idején nem csak művészeti, hanem vallásos, szociális és életviteli kérdések megválaszolását tűzte maga elé, a városi létforma egyidejű bírálata mellett. Megkésett romantikusokként a naturalizmussal szembeállították az idea festészetet. 1910 után az avantgard tagadásával szemben a hagyományőrzést is feladatuknak érezték. Aztán Körösfői-Kriesch Aladár 1920. évi halála után a magyaros szecesszió irányzata végképp háttérbe szorult. A két világháború szétszórta a művésztelep tagjait, s jórészt hallgatás kísérte Nagy Sándor munkáit is.
A két világháború között többnyire grafikai sorozatok és megújult, levegős, fénnyel telített akvarellek születtek műhelyében. 1934-től megbízott tanárként a festészeti technikák (falképfestés és temperafestés) tárgyat tanította a Képzőművészeti Főiskolán. Csupán nyugdíjazása előtt, 75 évesen nevezték ki a freskó tanszék élére.

Ahogy egyre inkább háttérbe szorult, a munkásságát kedvelő Décsei Géza prelátus,  művészeti író és műgyűjtő állt mellé, és 1936 -tól megbízta plébániái –  a pacsirtatelepi Magyarok Nagyasszonya és a Szent Erzsébet templomok díszítésével, ezzel munkát – s falakat biztosítva számára. A pesterzsébeti freskók jelentőségét is csak a közeli barátok ismerték. Halála után 15 évvel, Bernáth Aurél az első, aki késői tiszteletét fejezi ki, s új rangra emeli.

Szent Erzsébet plébánia templom P1730702 Kánai menyegző, PesterzsébetItt megjegyzendő még, hogy a korban ezeknél a templomoknál egyedüliként, nem állami megbízásra készült a munka, így szabadságot is nyert a hivatalos – neobarokk – főiránytól, bár igaz, a festő díjazása is szerény, a hívők filléreiből gyűlt össze.
A gazdasági válság idején ez többnyire csak a nyomortól mentette meg, amit 1- esetleg
2 havonként tudtak számára fizetni, esetenként 150-350 pengő nagyságrendben. (A megőrzött számlák szerint 1937 – 1941 között, összesen 9950 pengőt.)

Nagy Sándor 1946.évtől komolyan betegeskedett. Dolgozni nem tudott, támogatást nem kapott, s így néha orvosságra sem telt. 1950. március 14-én bekövetkezett halálának hírét még a napilapok sem közölték. Gödöllőn temették el.

Csak kiemelés szerűen, a nyilvános középületekben található munkái:
Marosvásárhely: Kultúrpalota (Művelődési Ház)
Budapest: Lipótmezői kápolna
Budapest: Pesterzsébeti plébániatemplom
Budapest: Szent Imre kollégium kápolnája
Budapest: Maglódi úti kórház kápolna
Temesvár: Szeminárium kápolna
Budapest: (Regnum Marianum kápolna)
Gödöllő: Premontrei főgimnázium
Veszprémi Petőfi Színház
Szabadkai Városháza
Csornai Plébániatemplom szentélyfreskója

De visszatérnék a templomra, amely egy korábbi kis kápolna helyén, 1908 és 1910 között, Bánszky Mihály tervei szerint, neogótikus stílusban épült. A korabeli képet nézve, akkor még szinte beépítetlen a terület, s piacozók kínálják portékájukat rajta.

Templompiac sarga BIG_0005108123

Ma az erzsébeti sétálóutca fut ki a kellemesen kialakított térre. A 400 fő befogadására alkalmas (ülőhely 250, állóhely 150) templom helyi műemléki védelem alatt áll.

Szent Erzsébet templom, Pesterzsébet7

Nagy Sándor amikor elkezdte a munkát, először a Szent Erzsébet életét elbeszélő szárnyas oltárt készítette el, majd a szentélyt és boltozatát.

A falakon a nagy mesterségbeli tudást és gyorsaságot kívánó klasszikus freskótechnikával (al fresco) dolgozott, mellyel igen kevesen próbálkoztak a 20. század folyamán.

A technika nehézsége, hogy a képet nedves vakoltra kell festeni, ráadásul elég rövid idő alatt. A vakolatnak ugyanis ” meg kell húznia”, azaz olyan állapotba kell kerülnie, amikor már ujjal nem nyomható be. Néhány óra múlva viszont a felület már annyira kiszárad, hogy nem képes a festéket megkötni. E rövid idő alatt kell a festményt biztos kézzel, javítás nélkül elkészíteni. Ha valamit elront az ember, azt vagy le kell vernie és újrafestenie, vagy száradás után javíthat a sokkal kevésbé tartós secco technikával.
A nagyobb képeket emiatt akkora részekre kell osztani, amekkorát egy nap alatt meg tud festeni a művész. (Az egymás mellé vakolt felületek közötti illesztéseknél varratok keletkeznek, amiket soha nem lehet tökéletesen eltüntetni.)
A freskónál a festéket a vakolatból a felületre vándorló mész köti meg olyan erősen, hogy pár nap múlva súrolókefével sem mosható le onnan. (ifj.Bóna István)

A nagy elődöktől ellesett technikákat alkalmazva különleges, vízfestmény hatású freskófestészetével iskolát teremtett. A festékanyagok igényes megválasztásánál olyan anyagokat használt amelyek évszázadok, egyes esetekben évezredek alatt bizonyították megbízhatóságukat. Princípiuma volt, hogy időálló alapon, időálló anyaggal és eszközökkel dolgozzék.Tanársegéde visszaemlékezése szerint a falképeket a friss, nedves vakolatra tojástemperával festette, s utólag speciális védőréteggel vonta be. Az 1995. évi restaurálás feltárása szerint pedig a fal alapszínét nem festéssel, hanem színezett vakolattal készítették. A főjelenetek köré boruló sgraffito dísz egységbe foglalja a képeket.

A munka az évszakok szerint változó színhelyeken zajlott. Télen készültek a műteremben a tervek, tanulmányok. A tanulmányok után következett a kartonra való rajzolás, s a körvonalak kiszurkálása, amely révén tavasszal és nyáron a helyszínen faszénnel átvitték a falra. Kezdetben, betegségéig az idős mester naponta 8-9 órát dolgozott az állványokon.

A szentélyben két kortárs állami és egyházi esemény határozta meg a témaválasztást.
1938-ban ünnepelte az ország Szent István halálának 900. évfordulóját és ugyanezen évben az egyház elnyerte a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus rendezését.
Az ősmagyar téma Trianon utáni identitás keresésben rendkívül népszerű volt. A magyarság történetének és a vallásos ikonográfiának egybefogása nem volt mindennapi vállalkozás. A szentély középső Szent István üvegablakát is Nagy Sándor tervezte.

Szent Erzsébet templom kollázs 2

Az alulról feltekintő néző számára sajnos sok részlet elsikkad, amiket legfeljebb a szakmai képzőművészeti kiadványokban érhet tetten az ember. A szentély boltozatán, a templom neogótikus stílusához alkalmazkodva a gótika kedvelt csillagos ég ábrázolásait megújítva, lendületes csillagkép együtteseket fest.
A szentélyt záró diadalívre a Mennyei Jeruzsálem témájára a trecento freskóit és táblaképeit idéző, vízszintes képsávokból felépülő kompozíciót fest. Lefelé haladva a szintek gazdag virágözön és gyümölcsábrázolások között egységbe forrnak. A virágokat,
a fákat a bűntelenség előtti állapot egyedüli képviselőinek tartották a századfordulón.
A diadalív lefutó pillérein 3-3 táncoló angyal figura Boticellitől a preraffaelitákig , az angyalok arca az art-decoig kelt érzeteket.

Szent Erzsébet plébánia templom P1730662, Pesterzsébet

A szentélyt lezáró diadalív és kereszthajó közötti keskeny boltszakaszra Angyali üdvözlet és Jézus születése, valamint a Pásztorok imádása majd a Királyok imádása lírai képei kerültek.

A kereszthajó festését a szentélytől jobbra levő falképekkel kezdte. A sokalakos kánai mennyegző gazdagon illusztrált színes elbeszélése, az asztaldíszek halmazával nekem különösen kedves. Alatta Krisztus megkeresztelése már eléggé merev, ikonográfikus. Velük szemben lévő falon a tizenkét éves Jézus a templomban, illetve a Házasságtörő nő történetéhez a szép mellékoltár után jutunk el.

Kereszthajó_Kollázs,_jobb_oldal

Szent Erzsébet plébánia templom P1730706, Krisztus megkeresztelése Pesterzsébet

A kereszthajó másik, a különleges szószék melletti falát nagyon rosszul tudtam fényképezni, ezért az értelmezéshez (Jézus feltámadása és a Szentlélek eljövetele) összeállítottam egy kollázst, külső forrásból merített képek felhasználásával.

Szent Erzsébet templom, Jézus feltámadása, Szentlélek eljövetele kollázs

Ennél valamivel jobban sikerültek a Levétel a keresztről és a Sírbahelyezés kompozícióiról készült fotóim.

015 Szent Erzsébet plébánia templom P1730374, Pesterzsébet

A főhajó 1941-ben elkezdett négy monumentális freskója a legkiérleltebbek, mind színeikben, ritmikus kompozíciójukban, az ornamentika gazdagságában, a dekoratív szecessziós vonaljátékokban.

A templom bal oldalán, belépéskor elsőnek a Szegény asszony adakozását ábrázoló jelenet akár ennek a templomi díszítésnek az elkészültét is illusztrálhatja. Mellette a Tékozló fiú hazatérése drámai jelenetét látjuk, érzelmekben és karakterekben gazdag, egzotikus tájba foglalt képén.

006 Szent Erzsébet plébánia templom P1730393 A szegény asszony két fillére, Pesterzsébet

008 Szent Erzsébet plébánia templom P1730394 A tékozló fiú hazatérése, Pesterzsébet

Szent Erzsébet plébánia templom P1730676 A tékozló fiú hazatérése, Pesterzsébet

A jobboldalon a főhajóban ma már kevésbé idézett témák – Jairus lányának feltámasztása, ill. Az ördöngös Gadaremus megszabadítása – feldolgozása látható.

038 Szent Erzsébet plébánia templom P1730397, Pesterzsébet

Míg az első jelenet misztikumát számos szimbólum és ellentétpár (élet-halál, fény-árnyék) részletező gazdagsága adja, a geometriai vonalak mentén szerveződő kép meglehetősen statikus, a másodiknál inkább a lélektani kifejezés kerül előtérbe, az izgatott csoportok sokkal inkább mozgalmas ábrázolása útján.

Szent Erzsébet plébánia templom P1730690 Gadaremus megszabadítása, Pesterzsébet

Noha  pesterzsébeti templom freskó díszítése a korban szokatlanul magas technikai színvonalon készült, a freskók egy része 50 év alatt, a gondatlan épületfenntartás miatti súlyos beázások következtében erősen megrongálódott. Emiatt 1995. évben szükségessé vált restaurálás a beázott falakat romboló kikristályosodott sók (itt: magnézium és kénsav) eltávolítását célozta, illetve a végleg elpusztult részek pótlását.

A freskók készítésével ellentétben, kevésbé igényes módon készültek a szentély és hajó mennyezete és festése, illetve a díszítőfestők munkái. Utóbbiak silány alapanyag használata miatt azok jelentős színváltozásokon mentek át (pl. kékek zölddé, sárgák barnává ill. fehérré alakultak), amin a restaurálás nem változtatott. A mennyezet festés vékony gipszrétegre enyves kötőanyaggal került, amely tisztítása is helyenként lehetetlen, illetve folyamatosan hullik. Itt ideig-óráig lehet a mai tudomány állása szerint lassítani a folyamatot.

Remélem ez még hosszú ideig lehetővé teszi számunkra a templom nyújtotta látvány élvezetét, amit egy, a honlapukon talált hangulatos képpel szeretnék is aláfesteni.

Studio Bakos képe a templomról

A nagyon értékes szakmai információkat Gellér Katalin : Nagy Sándor pesterzsébeti freskói c. múzeumi füzetéből merítettem.

elismondom névjegye

nő/female
Kategória: építészet, Magyarország, Művészet, Vallás
Címke: , , , , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.