Budapesti Mozaik – Fedezzük fel a Keletit!

Tehát a megerősödött magyar állami vasutak Budapestre befutó vonalainak növekvő forgalma kiszolgálására a losonci indóház (Józsefvárosi állomás) minden tekintetben szűknek bizonyult, és döntés született egy, a kor mércéjével mérve igen nagy központi vasútállomás megépítéséről. Helyét Pest térkép 1863- 1. mai Blaha L. tértől 2. Baross térigszámos helyszín elvetése után, a város akkor még erősen külterületnek számító részén, a Józsefvárost és Terézvárost lezáró valamikori Rákos árok mögötti vidéken, a Csömöri út és Kerepesi út összefutásánál jelölték ki. Itt már legfeljebb kis zöldségkertek voltak, de még inkább homokos talajú haszonbérleti földek és legelők.

A Kerepesi út (mai Rákóczi út) és Köztemető út (mai Fiumei út) sarkán ekkor még áll a Hatvani vámház épülete, a Csömöri út (ma Thököly út) elágazásánál a bukott omnibusz társaság istállói voltak. Kissé feljebb a Száz-háznak nevezett épületegyüttes, a főváros egyik nyomortanyája.  A Kerepesi út 66.-ban (ma Rákóczi u – Szövetség u sarok) voltak a börtönök és a siralomház. Itt hajtották végre a halálos ítéleteket az 1880-as évek végéig, a kivégzetteket a Kerepesi temető végében hantolták el.

1895. volt börtön és siralomház

A Kerepesi úton végigjövő lóvasút a leendő Baross térnél kettévált, s a betemetett árokvonal (és 1870 es évek elejéig városhatár) mentén balra a Városliget, illetve jobbra a Losonci indóház felé ment tovább. A volt árokvonal belső oldalán még a század végéig részben működött az állat – és terményvásár, amely korábbi helyéről, a Rókus kórház mellől költözött ide.

Keleti_pu-1878_1888_cca.

Az 1882-ben megkezdődött központi személyszállító indóház (1892-ben nevezik át Keleti pályaudvarrá – a keleten fekvő Erdéllyel és Balkánnal fenntartott kapcsolat miatt) építkezése aztán rögtön komoly problémába ütközött. Kiderült, hogy a talaj rendkívül vizenyős, lápos – azaz a probléma és a megoldás is, Velence cölöpökre épített városához hasonlítható. A mélyebben lévő teherbíró altalajra cölöpök segítségével vitték át az építmények terhét. A kivételesen nehéz munkát Gudbrand Gregersen cége végezte. A vizenyős talajon 3300 cölöpöt kellett leverni, hogy az alapfalak szilárdan állhassanak.

Gregersenről és cégéről a fenti linken már írtam némi összefoglalót, azonban néhány elemet kiemelnék munkásságából, hogy érezhetővé váljék alakja a 19. századi Magyarországon, hiszen még mindig nagyon keveseknek cseng ismerősen a neve. Először is a vasút-építkezésekbe kezdetektől bekapcsolódott, több ezer km pályatestet fektetett le, épített hidakat, alagutakat sokszor igen nehéz körülmények és terepadottságok között, s közben számos technikai vívmányt (pneumatikus hídalapozás) is elsőként alkalmazott Magyarországon. Neve mentes maradt a panamáktól, iparosi tisztessége és szakértelme, munkavégzési fegyelme, megbízhatósága vívta ki VU_1885._jún._Gregersen_pavillonja_3számára a megbecsülést. Nevét különösen ismertté tette: a Szolnoki és Komáromi híd (több mint 20 további vasúti híd),  4 vidéki állomás (fa)fogadócsarnokai és a fővárosi pályaudvarok asztalos és ácsmunkái, Szeged feltöltése, újjáépítése az 1879. évi nagy tiszai árvíz után, Fiumei kikötő mólói. Épületasztalosi és műbútorasztalosi tevékenysége számos nagy közmunka részesévé tette: Mátyás templom (állványozás), Népszínház (asztalos- és ácsmunkák), Országos Rabbiképző (faipari kivitelezés), Elevátorház (alapozás, cölöpözés), Gázgyár fedélszéke, Ezredéves kiállítások számos pavilonja, Országház, Szépművészeti Múzeum (ablakok és ajtók), Klotild paloták (asztalosmunkák). De épített bérházakat, s az utcaburkolásnál (Sugár út- ma Andrássy út) akkor használt fakockák is az ő ferencvárosi asztalosipari műhelyéből kerültek ki.

Az eredetileg tervezett 11 méteres vörösfenyő cölöpök helyett 15 métereseket kellett leverni, és jóval többet, mint amire számítottak. Így a próbacölöpözés fejeződött be akkorra, amikor az egész cölöpözés határideje letelt. A sürgetésre a Gregersen cég vállalta az éjjel-nappali munkavégzést, de természetesen felárért. Ezáltal a költségek az eredetinek a másfélszeresére emelkedtek. A felhasznált norvégiai, illetve kelet-kárpátoki cédrus alkalmazását indokolta az a tulajdonsága, hogy a víz hatására megkövesedik – az alapvetést az idő fényesen bizonyította: a metró Baross téri állomása építésénél a megkövesedett cölöpök teljes épségben álltak.

És mielőtt tovább ismerkednénk az építés történettel, kedvcsinálásul egy lélegzetelállító fotó az esti fényekben úszó Keletiről, a befutó vágányoktól. A fotós Rizsavi Tamás, akiről photoblogján a bemutatkozásából megtudhatjuk, hogy főállásban mozdonyvezető.

Keleti este, Rizsavi Tamás fotó- forrás femina

S mindjárt egy életviteli tanács is a képeihez:

Rizsavi Tamás - fotó a mozdonyfülkéből

Tehát az építkezésnél az volt a cél, hogy az első magyar állami pályaudvar nagy, elegáns, világszínvonalú legyen, s visszatükrözze Budapest világvárosi jellegét. A Kerepesi út tengelyébe épített bármilyen palota, csak megakasztotta, lezárta volna a teret az erre irányuló pillantás előtt. A neoreneszánsz épület, melynek előképe a berlini Lehrter Bahnhof volt, ezzel szemben a belváros Hatvani (ma Kossuth Lajos) utcájától már látható felépítménye impozáns függönyfalával mint egy diadalkapu fogadta az ide futó főútvonalat. A Sugár (Andrássy) úton kívül ezt tartották a legszebb távlatú fővárosi útnak.

Rákóczi út P1660323

A megépült épület csak 7 évvel a Nyugati pályaudvar átadása után, ám már egy egészen más, a funkcionalizmushoz közelítő szemléletben fogant eklektikus alkotás.

1879_Lehrter_bhf, Berlin

Keleti pályaudvar P1740268

Az 1884. augusztus 16.-án átadott, Rochlitz Gyula által tervezett pályaudvar akkor Közép -Európa egyik legkorszerűbb fejpályaudvarának (nem átmenő állomás, vagyis idáig futnak, majd visszafordulnak a vonatok) számított. S a pályázati feltételeknek megfelelően nem csak a tervezésben, de a kivitelezésében is, csak magyar vállalkozók ve(he)ttek részt, a feladatokat lehetőség szerint magyar anyagokkal, magyar munkások részvételével kellett megoldani.
Az íves, eredetileg ötvágányú fogadócsarnok vasszerkezete Feketeházy János hídépítő mérnök tervei alapján a MÁVAG-ban készült. A fedélszerkezet harmadában üveggel fedett, mely a csarnok két végén alkalmazott üvegfalakon és és oldalfali ablakokon keresztül nyeri világosságát, ugyancsak elismerést kiváltó alkotás volt.

Keleti pályaudvar P1740306A lakatosmunkák Jungfer Gyula műhelyében, az öntöttvas elemek Oetl Antal gyárában, a bádogos- és cinkmunka, ércöntés a Schlick gyárban készültek. Ezekről az elemekről még ma is elmondható, hogy megfeleltek a korabeli építészeti elveknek: használható, tartós és szép legyen.

Keleti pu - öntöttvas elemek, kollázs

Az új épület tartogatott még egy nagyon komoly meglepetést: Európában elsőként itt vezették be a csupán pár évvel korábban, 1879-ben szabadalmaztatott villanyvilágítást,
a Ganz gyár kivitelezésében: az irodákban izzólámpákat, az állomáscsarnokban pedig ívlámpákat szereltek fel. (70 ívlámpa és 644 izzólámpa szórta a fényt.)

A főépület 16.800 négyzetméteres területén csarnokaival, várótermeivel, folyosóival kényelmes  körülményeket biztosított az utazó közönségének. Legdíszesebb része,
a 43 méter magas főhomlokzata, melynek tetején a 8 x 11 méter kiterjedésű, eredetileg bádog vázra (Schlick gyárban) öntött szoborcsoport a gőzvasút allegóriája.

A földgömbön álló főalak egyik kezében az edényben víz gőzölög, másikban szárnyas (vasúti) kerék mint a haladás megtestesítői. Két oldalt mitológiai alakok, ló felsőtestű és hal-farkú lények, illetve Istenek: a szigonyos Neptun a tenger, és Vulkán a tűz istene. Mayer Ede és Brestyánszky Béla műve annyira tönkrement, hogy az 1997-98. évi felújítások során alumíniumból újraöntötték.

A főhomlokzat kapuzata 20 méter széles, s a diadalkapu íves nyílását kétoldalt 35 méter magas pilonok keretezik, felső szintjükön szoborfülkékkel. Jobbra James Wattnak, a gőzgép feltalálójának és bal oldalt George Stephensonnak, a gőzmozdony megalkotójának a szobra látható. A Rocketnek nevezett első mozdony 1830-ban megnyílt Liverpool – Manchester Vasút vonalán bizonyította a gőzüzem fölényét, amelyet 1832-ben Széchenyi is kipróbált, és arra a meggyőződésre jutott, hogy a vasúti technika jelentősen tökéletesedni fog, s a vasútépítés szükségességét mind erőteljesebben veti fel munkáiban.

Keleti pályaudvar P1730459

Közvetlenül a kapuzat fölötti 4 szobor (Bezerédy Gyula alkotásai) a  bányászat, az ipar, a földművelés és a kereskedelem jelképes alakjai, amelyek a vasútnak a gazdasági élet különféle területeihez való erős kapcsolódására utalnak. A szobrok 1936. évtől rejtélyesen eltűntek (valószínűsíthetően a kőanyaguk tönkrement, ezért eltávolították őket), s azok hasonmásait mintegy 15 éve az eredeti rajzok alapján újra elkészítették.

Végignéztem 1900-1990 közötti időszakra az interneten fellelhető képeket, először megvallom a szobrok ürügyén. Idővonalba rendeztem őket, s olyan plasztikus kép alakult ki az adott korról, s annak atmoszférájáról, hogy készítettem nektek is egy (nagyítható – és lapozható) összeállítást.

Keleti pu 1951-1988

A homlokzat magasan kiemelkedő középrészéhez kétoldalt különböző funkciójú  pavilonok csatlakoznak, amelyek felújítása eddig sajnálatos módon elmaradt.

Ami viszont minden kérdés felett áll: Jungfer Gyula díszműkovács gyönyörű szép kapuja, mely csipke-szerű díszeiben számos jelképet beleágyazott: a vasútról, a szabadkőművességről stb.

Keleti pályaudvar P1730467

A 42 méter fesztávú, 180 méter hosszú, 31 méter belmagasságú íves fogadócsarnok végignyúlik az épületen, lényegében annak gerince, melynek gömbcsuklós, ív hegesztett tetőszerkezetének keresztmetszete megközelítőleg láncgörbe.

Keleti pályaudvar P1730468

Keleti pályaudvar P1740304

A parabola alakú két homlokzati szerkezetet ugyancsak a Schlick gyárban állították elő.

Az üzem tevékenységét épületlakatosságra, műöntésre és bádogos mesterségre is kiterjesztették. Itt gyártották a városligeti Iparcsarnok, a Szent István Bazilika, a Parlament épületének, a királyi várnak, a Központi Vásárcsarnoknak a vasszerkezetét, valamint számos nagyszabású hídszerkezetet. De a pesti villamos és a földalatti  motorkocsijai is kikerültek tőlük.

A csarnokban eredetileg 5 vágány volt, 2-2 az induló és érkező vonatoknak, az ötödik peron nélküli, a mozdony visszafordítására szolgált. A csarnokba jelenleg négy sínpár fut be, köztük széles, úgynevezett középperon húzódik. A külső peronokat, az északi érkezésit és a déli indulásit a homlokoldali keresztperon köti össze. Itt bukkan fel a Baross téri aluljáró széles lépcsőzete.

Keleti pályaudvar P1730476

A csarnok és a középső főhomlokzat felújítása két ütemben 2002 és 2004 között zajlott le.

Az eredeti működési rend ma már meglepően hat: eszerint az épület bal oldalán (mai Thököly út) volt az indulási oldal, jobb oldalán pedig az érkezési. E két szárny belső kiképzése is merőben eltért egymástól. Az indulási oldal földszintjén jelentékeny belmagasságú, tágas helyiségek, fényes éttermek, széles és magas folyosók, ruhatár, trafik stb. voltak találhatók. Azonban mindezt nem azonos módon vehette igénybe a közönség. Az első és másodosztályú utasok (a főbejárat felé eső rész) tartózkodására biztosított helyiségek, étkezési lehetőségek elegáns, bútorozott, több mellék- és öltöző helyiséggel, VIP váróval voltak ellátva. A balra, az épület hátsó traktusában húzódó harmadosztályú váró több száz ember fogadására szolgált, helybeli étkezéssel, külön kijárattal a peronra, ahová indulás előtt ki sem lehetett menni. Sőt, már a vonatok is úgy álltak meg, hogy a megfelelő osztályú kocsijaik, a megfelelő váró előtt legyenek, elkerülve evvel bárminemű keveredést.

Az induló oldal legfényesebb terme a pénztárterem, ahová a Thököly út felőli oldalon lehetett belépni, hiszen a mai, peronoktól nyíló átjárójába építették be a félköríves pénztárfülkéket, ugyanavval az igényes fa megmunkálással, ahogy a terem még ma is látható egyéb bútorzatait. Minden ablakra feljegyezték, hogy ott melyik vonatra adnak jegyet. Az első világháborúban innen szállították a bevonuló katonákat is, akik számára külön honvéd pénztárat biztosítottak.

De a 18 méter magas 600 négyzetméteres, mozaik padlójú, stukkó párkányzatokkal és oszlopokkal díszített csarnoknak nem ezek a kiemelkedő díszei, hanem azok a falfestmények (seccók) amelyek Than Mór illetve Lotz Károly munkájaként kerültek a falakra.

VU. 1884- Központi Indóház, előcsarnok

A csarnok,  falain összesen 200 m² felületet elfoglaló képekkel az ország második legnagyobb alapterületű, értékes faliképekkel díszített terme. A kilenc secco (amelyből nyolc a névadó Lotz Károly, a kilencedik Than Mór műve) a homlokzati szobrokhoz hasonlóan szintén a vasút allegóriáját, illetve annak a gazdasági és társadalmi élet különböző területeivel való kapcsolatát mutatja be.

Keleti pályaudvar P1730502 Than Mór- A vasút allegóriája

Keleti pályaudvar P1730528 Than Mór- A vasút allegóriája

A pénztár feletti nagy kép Than Mór alkotása, amely ábrázolás az Olimpuszon, Vulkán és egy nimfa ölelkezéséből származó gőz keletkezését mutatja, mint a vasút allegóriáját. A kép bal szélén Hungária alakja, jobb szélén Mercur fut, kezében távírói póznával.

Keleti pályaudvar P1730525

Lotz Károly készítette képek címei Háború és béke, A bányászat, A kohászat, Kereskedelem, A hídépítés, A posta, A földművelés, A jólét. Lotz képei bizonyos tekintetben az ugyanez évben 1 hónap múlva átadandó operaház nézőterének munkája ihlete alatt keletkeztek.

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

A 2004-ben restaurált kilenc falfestmény környezetében 2006 során megújított díszítőfestéshez 60.000 darab arany- füstlemezt használtak fel. Sajnos amilyen szép ez a csarnok, illetve éppen felújítás alatt van a balra nyíló folyosó, ahol a közeljövőben kormányablak nyílik, annál szomorúbb képet nyújt az előkelő utasok egykori folyosója.

Keleti pályaudvar P1730582

Bár az is igaz, sétánk során egyedül itt láttunk pár padot, ahová az esetleg várakozni kényszerülő utas le is ülhet- természetesen ez a pályaudvar és forgalom méretéhez képest mondhatni nulla. S miután vezetett sétánkat kifejezetten kemény hidegben jártuk, s az állomás nyitottságánál fogva a bent is kintnek felelt meg, feltűnt, hogy ugyanígy melegedő helység sem akad a hatalmas pályaudvaron. 😦

Kilépve a Thököly úti oldalra, a külső falak állapota ugyanezt a kettősséget mutatta, mint a belső két folyosóé.

Nem tudom, hogy oldaná meg ma ezt a kontrasztot Csontváry Kosztka Tivadar, aki 1902-ben festett képén így látta az éjjeli pályaudvart:

Csontváry Kosztka Tivadar- A Keleti pályaudvar éjjel, 1902

Az indulási oldal főhomlokzat felőli sarkában található Baross éttermet egykor oly dícsfény övezte, amit a szocialista / Utasellátós idők lélektelen pusztító gazdálkodását látott nemzedék fejével nehéz volt elképzelni.

Én évekkel ezelőtt olvastam egy Jókai életrajzban, hogy amikor az idős író a világgal, s főképp saját családjával szembehelyezkedve 1899. szeptember 16.-án elveszi a nála 54 évvel fiatalabb Grósz Bellát, a terv szerint a VI. kerületi Anyakönyvvezető előtt 11 órakor lezajlott esküvő után mintegy megszökve, a Keleti pályaudvaron ülik meg lakodalmukat. Valószínűsíthetően a terv ekképp épült fel:

“…. Jókai esküvői tanúja, dr. Bódy Tivadar belvárosi elöljáróhelyettes Király utcai lakásán várakoznak, amikor Sebestyén (Jókai ügyvédje) meghozza a várva várt felmentést, akkor zárt hintóban végigkocsiznak a Király utcán a Gyár utcai sarokig, és ott gyorsan egybekelnek. Közben beavatott bizalmas cselédje a Bajza utcai Jókai-Feszty-villából kiszállíttatja a jó előre összekészített utazóládát a Keleti-pályaudvarra, ahol azt felteszik majd a két órakor induló bécsi vonatra. Indulás előtt a vasútállomás külön termében még a két tanú és Bella édesanyja társaságában elfogyasztják a lakodalmi ebédet, amelynek végeztével Jókai még postázza Fesztynek és Jókai Rózának előre megírt levelét, majd felszáll a vonatra, hogy a magyar sajtóban megjelenő kommentárokat már távol az újra felbolydult Budapesttől, külföldön kövesse nyomon kiadója, Révai Mór segítségével, aki a Jókait érdeklő lapok közleményeit majd utána küldi.”

Hát a szomorú történet mellett, akkor én kifejezetten megütköztem azon, hogy egy pályaudvari restiben rendezte az eseményt, aminél szerintem még az is jobb lett volna, ha kihagyják. Szerintem…

Persze nem ismertem még a Veletek már itt megosztott rangját a nyitó évek pályaudvarának. És nem olvashattam akkor még a Pinczérek Lapjában 1884. szeptember 2.-án megjelent írást az átadásra került központi indóház”kolosszális étkező helyiségéről.”

“…Magyarországon hasonló eddigelé nincs, sem terjedelme, sem pedig a berendezést illetve. Középen négy korinthusi oszlop tartja a mennyezetet, melyet remek festmények díszítenek allegorikus alakokkal, porodizálva a gőzerőt minden alakjában. Villámfény szórja minden felé hatalmas fényét, mint bolygótüzek úgy tűnnek fel az apró lánggolyócskák a hatalmas csillárokon. Valóban elragadó látvány, különösen vidékiek, kik hasonló látványosságban még nem gyönyörködhettek, az ezeregy éjszakát vélik megtestesülve látni maguk előtt, amint megérkeznek.”

Baross étterem régi fotón

A pályaudvarral egyidős éttermet 1884-től Stadler Károly, korának híres vendéglátósa üzemeltette. Ő társszerzője volt Glück Frigyes “Az ínyesmesterség története” című könyvének. A hely népszerűségét mutatja, hogy egy 1902. évi kimutatás szerint Magyarországon a legtöbb bérleti díjat a Keleti pályaudvar I. osztályú étterem után fizették.

Aztán az Utasellátó -s mélyrepülés és hosszú évek zárva tartása után, 1999 tavaszán egy új társaság vette át az üzemeltetést, és az éttermet eredeti állapotának megfelelően visszaállította. A zajszigetelésnek köszönhetően ide belépve elfeledhető, hogy egy állandó lüktetésben élő pályaudvar közepén vagyunk, s a hangulat békebeli. S a 100 évvel ezelőtti ambientét legerősebben az antik óraszekrény idézi meg.

Keleti pályaudvar P1730614

Én puszta kíváncsiságból bekukkantottam a terem hátsó végében nyíló kisebb helységbe, remélve, hogy meglátom Jókai esküvőjének külön termét, ám ez aligha tükrözi az irodalmi hagyományban fennmaradt hely emlékét.

Keleti pu - Baross étterem külön terem

Keleti pu -Baross, étlapKülönböző gasztro blogok értékelése alapján a pincérek és az árak barátságosak, az ételek ízletesek, az adagok nagyok. Naponta 3-féle menüt is kínálnak. Külön kiemelik, hogy az étlapon kettéválasztották a 15 percen belül, és azon túl elkészülő fogásokat, figyelembe véve a sietős utasokat is.

A Kerepesi úti érkezési csarnokot is rendbe hozták a a közelmúltban. Az érkezési oldalon a tervezők már csak az elsiető utasokra számítottak, az épületszárnyban különböző hivatali helyiségek, fináncok, rendőrök szobái kaptak helyet két szinten, kisebb belmagasság mellett. Egyetlen tágasabb helység az oldalkijáratnál ma inkább mintegy emlékfal szerepet öltött, a vasút- illetve a Keleti pályaudvar történetét, évfordulóit megörökítő emléktáblák számára.

Ugyanezen oldalt, a leghátsó pavilonban van ugyanakkor a Királyi váró, amely azonban egyszerűbb, mint pl. a Nyugati pályaudvaré. Ferenc József innen szokott Gödöllőre, illetve a Királyi Várba felhajtani. Ma ez a rész erősen lepusztult képet mutat, bár csak kívülről láthattuk.

Keleti pu - Királyi váró

A Keleti pályaudvart 1988-ban helyezték műemléki védettség alá, „műemlék jellegű” besorolással. A pályaudvar jelentős kapcsolódó épületeiről, kocsiszínjeiről, műszaki berendezéseiről, a nyitáskor területén található, s azóta tovább bővült, 26 km-nyi lefektetett vasúti vágányról hosszú történetek találhatóak még a különböző forrásokban. Mivel én kevéssé vagyok műszaki ember, s még kevésbé vasút- megszállott, ezekbe nem mennék bele. Azonban újabb részletekről szórakoztatóbban és mindenképp vizuálisabban nyújt kis keresztmetszetet az alábbi videó:

Nem ragozom a pályaudvaron naponta megforduló szerelvények számát, vagy az ezek által elért földrajzi kiterjedést, mint ahogy az itt megfordult történelmi szereplők, előkelőségek névsorát sem. Az bizonyos, hogy a történelem számos nehéz pillanatában jutott kiemelt szerep a pályaudvarnak, én inkább megemlíteném azokat a vidékről Pestre felkerült szegény sorsú embereket, akik otthoni ismerősöket várva, vagy éppen ismerkedési szándékkal sokszor megfordultak itt, kialakítva a századelő és a két háború közötti évek intézményét, az un. cselédkorzót.

Népünk másik sorstragédiájának is szemlélője, s szereplője volt a hely: amikor a századfordulón az egyre riasztóbb méreteket öltő munkanélküliség és megélhetési gondok hatására kitántorgott Amerikába másfél millió emberünk. A tömeges kivándorlás kezelésére a Belügyminisztérium különböző intézkedéseket tett, s itt a Keleti pályaudvar Keleti pályaudvar P1730583 KIVÁNDORLÁSI IRODÁKmellett létrejött 2 kivándorlási iroda is. Egyik a mai modern üveges Arzenál üzletház helyén álló épületben volt, a  másik a Fiumei út 4.épület mögötti telken. Triesztig vitték vasúton – ritkábban Hamburgba – a kivándorlókat, ahol aztán hajóra szállva 2-3 hónap alatt jutottak el Amerikába.

Sokszor kellett a napokig itt várakozó emberek számára még szállásokat is biztosítani, ahol átlag 8-10 embert zsúfoltak be egy szobába. A  Baross tér/ Fiumei út sarkán e célból 1910-ben emelt háromemeletes házban a Kivándorlók Otthona 1945-ig működött.

Keleti pu - Baross tér, Arzenál üzletház és előzménye

A Központi indóház 1884. augusztusi átadása után még évekig eltartott a pályaudvar környékének rendezése. A Baross téren körben három- négy emeletes bérházak nőttek ki a földből, üzletekkel a földszintjükön. Köztük volt két szálloda is – a mai Szabadság szálló – akkor a pályaudvar után Központi szálloda néven, illetve a Park szálló.

Szívesen írtam volna a nagy lendülettel kiépülő HÉV vonalakról, mely Gödöllői pályájának itt volt a végállomása az érkezési oldal mögött. Vele szemben már korán állt a magyar lovasport központja, a Tattersall (lovarda) épülete, közte, s a Park szálló között épültek meg a MÁV budapesti igazgatósági és nyugdíj-intézete épületei, amely lakótelepét  „nyolcháznak” nevezték.

Baross tér, házak - kollázs

elismondom névjegye

nő/female
Kategória: építészet, Magyarország, Művészet
Címke: , , , , , , , , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.