Valletta ragyogó katedrálisa

málta39

Miután Pietro del Monte nagymester levezényelte a lovagok átköltözését új városukba Vallettába, következő év januárjában meghalt. Így a lovagok rendi templomának megépítésére a megbízást 1572-ben már Jean de la Cassière, a Máltai Lovagrend
51. nagymestere adta ki, s a megbízott építész ezúttal is Gerolimo Cassar volt.

Cassar a templom megépítésénél is addigi elvei szerint járt el, s a manierista stílusú templom szinte erődszerű benyomást keltett. Igaz, a megépítéséhez mindössze 5 évet vett igénybe, s 1578 évben már készen állt a lovagok védőszentjéről, Keresztelő Szent Jánosról elnevezett új konventtemplom, mely innentől leváltotta a birgui Szt. Lőrinc templomot, mint a rend vallási központja és szentélye. Ez lesz a színtere a nagymesterek választásának is, amely után a főkapu feletti loggiáról hirdetik meg a népnek az új nagymester nevét.

A tekintélyes méretű templom egyetlen hajója 52 méter hosszú s  oldalkápolnáival együtt, melyek látványos dongaboltozatát támasztják alá, szélessége 15 méter. Az oratórium és sekrestye később, 1598-1605 között került kialakításra. Az oldalkápolnákat idővel egy-egy nyelvhez rendelték hozzá, akik egyúttal a saját kápolnájuk berendezéséért feleltek. Páratlan értékek (anyagi, művészi és hitbeli/relikviák) gyűltek fel így itt az idők folyamán, s az adományozó címere gyakran meg is jelenik a díszítésben. Ugyanezen kápolnáik sokszor szolgáltak különleges érdemeket szerzett lovagok, többnyire nagymestereik sírhelyéül/síremlékéül.

Ha a falak – mely mint minden épület Máltán, helyi mészkőből állt – felhúzása igen gyorsan elkészült, s az eleinte belül is dísztelen templom felékítése annál tovább, mintegy 100 évig eltartott. A 17. század végére Európát, s az ellenreformációt meghirdetett katolikus egyházat is magával ragadta a barokk pompája, s ekkor kerül napirendre a Lovagrend alapítványi templomának is a belső díszítése, hiszen a Máltai Lovagrend sem akart lemaradni művészetpártolásának és persze erejének demonstrálásával. Jelképük, a máltai kereszt kiemelt hangsúlyt is kap a belső díszítésben. A nagymesterek és lovagok versenyben ajánlottak fel támogatást, illetve ajándékozták meg a templomot magas értékű művészeti tárgyakkal, büszkén hirdetve hitüket, s helyüket a katolikus világrendben. choralbücherÉrtékes gyűjteménye alakult így ki a templomnak pl. liturgikus ruhákból, vagy korai, gyönyörűen illusztrált, kéziratos énekeskönyvekből.
Valószínűleg az igyekezet is, hogy semmivel se maradjanak le a kor más nagy templomaitól, ösztönözte az adakozási kedvet, ugyanakkor a rendi szabályzatba bekerült, hogy az újonnan megválasztott nagymester, kinevezése után ajándékot kell letegyen a templomnak. Így jutott a templom, díszítésére 1697-ben Brüsszelben, XIV. Lajos király udvari szövödéjében megrendelt 29 darabos, az oltári szentség/ hit győzelme és Krisztus életéből vett jeleneteket ábrázoló falikárpitgyűjteményhez, mely az aragon nagymester Ramon Perellos y Roccaful  nagyvonalú ajándéka volt. A komplett megrendelés világméretekben a legnagyobb volt, amit a flamand manufaktura egyszerre kapott. A nagyméretű – 6 x 6 méteres – kárpitok tervei illetve rajzkartonjai készítői között olyan neves művészek találhatóak, mint Peter Paul Rubens és Nicolas Poussin.
A katedrális múzeumában számos darabja megtekinthető ezeknek a kincseknek.

St. John's Co-Cathedral Museum, tapestry chamber

A templom díszítésének fő témája a Nagy Ostrom, illetve a törökök felett aratott győzelem lett, hiszen a hitükért hozott áldozat példázata volt ez, s e harc hőseinek ábrázolása is feltűnik a lenyúló boltozat ovális ablakainak két oldalán, a szentek mellett.
autoritratto1 - Mattia Preti 1613 - 1699Mattia Preti, kalabriai festő, aki maga is tiszteletbeli lovag volt, kapta a megbízást a rendi templom belsejének dekorációjára, s nem csak a mennyezet Szent János életéből vett jelenetekkel való teljes kifestését végezte el, s festette meg számos mellékoltár képét, de a kőfalak díszítő faragásainak a kivitelezését is magára vállalta. Ezekre a mészkőből kivésett domborművekre felvitt aranyozás aztán különleges fényt adott a templomnak.
A végeredmény annyira jól sikerült, hogy belépve, elakad a lélegzet. Én utoljára ezt a szédülést Velence Szent Márk templomának aranyozott mozaikjai előtt éreztem.

Málta IMG_4633 Zsu - Valletta Szt. János társkatedrális

A főbejárat feletti nagyméretű lunetta a Szent János lovagrend győzelmének allegóriája. Mattia Preti képén Minerva – a bölcsesség és harc istennője – kezében a Máltai Lovagrend zászlajával, a Nagy Ostromban legyőzött muszlim ellenségen tapos, miközben feje fölött angyalok ereszkednek le az égből, hogy megkoronázzák.

Málta IMG_4628 Zsu - Valletta Szt. János társkatedrális

A festő a képbe belefoglalta a két spanyol nagymestert, a Cotoner fivéreket is, Raphaelt (jobbra) és Nicolast (balra). Raphael egy gályákat ábrázoló képre mutat, amely a haditengerészetüket reprezentálja, miközben Nicolas egy beteg fölé hajolva gondoskodik a szenvedőről, mely a rend eredeti misszióját jelképezi.

Málta IMG_4628 Zsu - Valletta, St John cocathedral, lunette

Málta IMG_4626 Zsu - Valletta Szt. János társkatedrális

Málta IMG_4625 Zsu - Valletta Szt. János társkatedrális

Málta IMG_4636 Zsu - Valletta Szt. János társkatedrális

Málta IMG_4632 Zsu - Valletta Szt. János társkatedrális

De menjünk csak sorban. A katedrálisba a belépés az oldalbejáratnál van, ami éppen sétánk útvonalán, a Repubblika útból kiöblösödő Nagy Ostrom teréből nyílik.

Valletta, Great Siege sq.-kollázs

Már a belépéskor az oldalfalat borító jelképek között szembeötlő a máltai kereszt sűrű előfordulása. (Időközben gondolom megfejtettem az NC monogram jelentését is: Nicolas Cotoner nagymesteré lehet, akinek az idején, illetve jelentős finanszírozásában zajlott döntően a templom belső dekorálása.)

Mint ahogy a főhajó zöld márványborítású oszlopain is hangsúlyosan szerepel a máltai kereszt, amely ily módon 12-szer látható, s hordozza azt a plusz jelentéstartalmat, hogy a templom nem “csak” megáldott, hanem szabályosan, püspök által krizmával felszentelt hely, a 12 kereszt a 12 apostolt jelképezi.

Málta IMG_4637 Zsu - Valletta Szt. János társkatedrális

A hajó beosztásához segítséget nyújt a bejáratnál szerzett kis prospektus. A belépőjegyek egyébként magukban foglalják ingyenes audioguide igénylését, amennyiben a felkínált 8 nyelv valamelyikét beszéljük.

St. John co cathedral alaprajz

Mint látjuk a bejárattól jobbra rögtön a német nyelv kápolnája van, amelyben mi is érdekeltek vagyunk, hisz a magyarok is ebbe a langueba tartoztak.

Minden nyelv többnyire a védőszentje körül alakítja ki a kápolna díszítését, oltárképeit, sok esetben a lunetták festményeit. Itt a német kápolnánál éppenséggel az Úr megjelenése és a Három Királyok tiszteletére szentelik fel a kápolnát, utalással a Kölni Dóm relikviáira.

Szt. János katedrális mellékoltárok

Az olasz kápolna védőszentje Alexandriai Szent Katalin, a franciáé Pál apostol (oltárképet M. Preti/ Paulus megtérése festi), Provence Mihály arkangyalt választja, Auvergne Szent Sebestyént, Aragon Szent Györgyöt, Castille, León és Portugál Szent Jakabot. Utóbbi kettőnél nem csak az oltárképet, de valamennyi, a kápolnát díszítő képet is Mattia Preti készítette.

A sok arany csillogásában igen nehéz volt valamelyest elfogadható/ vagy felismerhető 🙂  képeket készíteni, pedig igyekeztem nagyon.

St. John cocat.- Aragon, olasz, castille kápolnák- kollázs
Legtöbb sikertelen kísérletet a különösen gazdag díszítésű Aragoni langue kápolnájával tettem, így ennek érzékeltetéséhez kénytelen vagyok idegen forráshoz nyúlni:

Chapel of Aragon

Ám nem csak a kápolnák, de a templom gyönyörű márványberakásos padlója is mintegy 400 máltai lovag hírnevét őrzi. A lovagok sírkövei – melyeket legtöbbször már életükben, ők maguk csináltatták – fantáziadús, a családi címereik és egyéb szimbólumok használatával alkotott emlékezete életüknek, mely mesél lovagi tetteikről, vallási hevületükről, s arról, hogy nyomot kívántak hagyni maguk után. A latin feliratok sokszor vicces tartalmakat is közölnek, mint pl. “Imádkozz értem, mert most fölöttem sétálsz, de egyszer valaki fölötted is sétálni fog.”

A padlósírok között, elkerített helyen megtalálható a katedrális díszítését kivitelező Mattia Preti sírlapja is. A márvány sírlapokat böngészve, Európa híres nagy családjainak neveit mind megtaláljuk, hiszen mint tudjuk, a lovagrendbe belépéshez többgenerációs nemesi származást kellett tudni felmutatni.

Valletta, St. John co cathedral- márványpadló, kollázs

A főoltár alatti kriptában pedig az első 12 nagymester csontjait helyezték el, akik 1522-1623 között Máltán a Lovagrendet irányították. Közöttük díszhelyen, kőszarkofágban található természetesen, a templom felépültével átszállított födi maradványa La Valette nagymesternek is.

Valletta, St. John kripta -kollázs

A főoltártól visszafelé haladva baloldalt (templom déli oldala), elhagyván a Castille és Léon nyelv kápolnáját szívdobogva látjuk meg az eligazító táblán: Oratory – Caravaggio. Vagyis mindjárt elérjük az oratóriumot (kegyúri magán imaterem), s benne megpillantjuk Málta Caravaggio -Szent Jeromoslegértékesebb festészeti műkincsét, Caravaggio egyik utolsók közötti, s egyben legnagyobb méretű képét, a Keresztelő Szent János lefejezése (1608) festményét.
Ugyanitt mutatják be egy másik,  szintén itteni időszakában (1607) keletkezett művét, a Szent Jeromos írás közben-t.
A művészettörténészek általános meglátása szerint az idős Jeromost, az őt Máltán befogadó nagymester, Alof de Wignacourt arcvonásaival ruházta fel.

Caravaggio_Portrait_of_Alof_de_Wignacourt_and_his_Page (1607-1608)

Addig azonban még egy szemet gyönyörködtető megoldás: A kápolnák egymásba nyíló során, szemünk végigfut az aranyozott íveken, kezdve Vilhena nagymester közeli busztjánál, hogy eljusson az utolsó, a főoltár melletti, a Filermói Boldogsszony kápolna központi helyén függő ikonig, amely helyén egykor a híres kegykép függött. A belső oltárteret 2 méteres ezüstrács zárja el az előcsarnoktól, amelyet a legenda szerint, annak idején, hogy elrejtsék Napóleon fosztogató, kincset kereső katonái elől, befestették feketére.

St. John co-cathedral - kápolnasor, déli oldal, kollázs

És ezután belépünk az oratóriumba, ahol fényképezni tilos, ezért csak a hivatalos forrásból rendelkezésre álló képekkel tudok illusztrálni. (Amik nyilvánvalóan jobban visszaadják az eredeti művet, s sokkal élvezhetőbbek is, mintha saját gyenge amatőr képeimre próbálnék támaszkodni.) Az 1602-1605 között elkészült oratóriumba az oltárképre a megbízást a Nagymester adja, amelynek a méreteihez kellett a festményt (360 x 520 cm) igazítani.

Caravaggio - Szent János lefejezése, forrás- stjohnscocathedral.com

A kép monumentális, drámai és rendhagyó, mint Caravaggio más képei is, mint arra már egyszer részletesebben kitértem egy korábbi bejegyzésemben. Érdeklődők esetleg fenti linken (Caravaggio szóra kattintva) utánaolvasva, életére (botrányhős/zseni), s festészete* számos aspektusára találnak utalást. Azért egy fontos mondatot csak átemelek innen:

És itt már karakteresen megnyilatkozik a caravaggio-i megfogalmazás: ő egy-egy pillanatba tömörített, minden háttér és környezeti elemtől megfosztott, hozzánk súlyos közelségbe hozott testek beszédén keresztül teremt feszültséget, von be bennünket az ott éppen lezajló drámába. Nem történetet mesél el, nem istoria-i olvasatot ad, de hús-vér emberek jelennek meg képein, ki-ki saját karakterét, érzelmeit tükrözve.

Adous Huxley megközelítésében:

Roppant és csodálatos realizmust akart összekapcsolni, roppant és csodálatos leegyszerűsítéssel. Caravaggio óriás és nagyszerű művei kísértették: formák, az élő, lélegző valóság formái, amelyek kiemelkednek a sötétségből, és olyan világítóan egyszerű és egyöntetű művé állnak össze, mint egy matematikai gondolat. Máté elhivatására, Szt. Péter megfeszíttetésére, a Gitározó nőre, Magdolnára gondolt. Az tudta a titkot, az a bámulatra méltó gazfickó, az tudta a titkot! (Nyár a kastélyban.)

* és még azt a bravúrt is végrehajtja, hogy finom gesztusokkal, mozdulatokkal teli képeit mindenféle előrajzolás, vázlat nélkül, eleve ecsettel vitte fel a vászonra.

Akkor még nem is sejtettem, hogy én Máltán szemtől szemben fogok állni ezzel a képével, és máltai tartózkodását is éppen csak megemlítettem nevezett posztban. Most viszont nagyon érdekesnek találtam, hogy két későbbi, Máltáról távozta után keletkezett hasonló témájú képét ott bemutattam. Láthatólag a téma nagyon foglalkoztatta, valószínűleg mélyen belehelyezkedett a szereplők érzéseibe, emberi karakterükbe, ami a nagy mű elkészülte után sem engedte nyugodni.

Prince William visit 2014.09.21.Mert hogy itt, a fenti képen sem a klasszikus, angyalkákkal dekorált magasztos, transzcendens szentképet látjuk. Nagyon is emberi szereplők tevékenykednek, szemlélik illetve szenvedik el a brutális tettet. A  nagyméretű kép kitöltését is rendhagyó módon oldotta meg Caravaggio.
A cselekmény kissé a bal oldalára tolódik el a képnek, míg annak kiegyensúlyozásául a jobb oldalon a börtönablakon kikukucskáló rabok követik a történést.
A fenti eltolódás ellenére a néző szemét odavonzza a már tehetetlenül fekvő testre, s a fölé hajló hóhérra, akinek a kardja már Szent János elválasztott feje mellett fekszik.
A kicsurgó vérbe – szimbolikusan mondható vérrel -, Caravaggio szignálja, de nem a Merisi-t (családi neve), sem a falujáról felvett Caravaggiot használva, hanem mint Fr. Michelang, azaz lovagrendi megszólítását. Ebből is vélhető, hogy nagyon sokat jelentett neki felvétele a rendbe, mely tiszteletbeli tagsággal – Knight of Grace – Alof de Wignacourt nagymester quasi kifizeti szolgálatáért, a róla (apródjával) festett teljes alakos képét, páncélban, (Louvreban található) illetve a mellképet, amely azonban idővel elkallódott.

A festő szignója, a privát tulajdonban levő első változatától a Medúzafejnek eltekintve, melyen latinul szignált (Michel AF= ahol az F a latin fecit, csinált) ezen az egyetlen képén jelenik meg. A fr. rövidítés, a szerzetesrendek (itt lovagrend) tagjai közötti megszólításra, a frater = testvér vonatkozik.

Az aláírásról az alábbi kép az 1997-98-ban firenzei restaurálása során készült:

RTEmagicC_Beheading_St_John_Baptist_01-1.jpg-1

Akkor már lekerekítem a Caravaggio életrajzot is.

Tehát Caravaggionak miután felindultságában megölte játékpartnerét, sürgősen távoznia kell VIII. Kelemen pápa Rómájából, ahol ezért a tettéért valószínűleg halálra ítélnék. Életéért futva először egyik támogatójának, Colonna hercegnek a Róma környéki birtokán húzza meg magát és fest. Pápai hatóságok fenyegetése elől azonban tovább kell menekülnie, a legközelebbi határon át a Nápolyi királyságba, amely már spanyol fennhatóság alatt áll. Művei alapján lehet követni útját Nápolyban, s a szicíliai Palermóban. 1607. július 12.-én érkezik Máltára,  s egy év és 2 nap múlva nyeri el Wignacourttól a lovagi címet, amely számára hatalmas társadalmi emelkedést jelentett. (Mint minden életét illető részletben, itt is sok a találgatás, s megoszlanak a vélemények, hogy a nagymester tudott-e Caravaggio elleni vádról, és római jogfosztottságáról, de heves vágyából, hogy rendjét – és magát – gazdagítsa az akkor már nagyon sikeres festő műveivel, erről hallgatott, vagy csak jóhiszemű volt, vagy mindennek a keveréke? Ma már ez is a Caravaggio-i legendárium része.)
A relatív nyugalom időszaka Caravaggio számára rövid életű volt, mert megint bajba jut. Összeütközésbe került egy magas rangú nemes lovaggal (? Fra Giovanni Rodomonte Roero, Conte della Vezza), s megsebesíti. Letartóztatják, s a San Angelo börtönébe vetik. Ismét homályos részletek, hisz valószínűleg komoly segítség nélkül nem tudott volna ebből a sziklavárból megszökni, de kényelmetlenné válva, esetleg így távolítják el a szigetről. Igaz makacsul tartják magukat azok a mendemondák, hogy a rend keze messzire elér, – s már Nápolyi újabb tartózkodása során bérgyilkosok próbáltak végezni vele – súlyosan roncsolva arcát is, – de még halálánál is sokan felvetik újra ezt a cenáriót is. Tény viszont, hogy Máltán kegyvesztetté vált, s megfosztják lovagi címétől, az 1608. december 1.-i rendi ülés – melyet mellesleg az oratóriumban tartottak –  jegyzőkönyve ekként zárul:  a Rend ” soraiból mint egy rothadt és bűzös tagot kitaszítja és elűzi.”
Máltát elhagyva, még lényegében két év, állandó menekülésben és a pápa (ekkor már V. Pál) felmentését várva, marad életéből. Teljesen nincstelenül, mindenkori tartózkodási helyén (Siracusa, Messina, Nápoly) megbízásokat vállal, s sóváran vágyik Rómába. Hírt kapva, hogy a pápai kegyelem már csak az aláírásra vár, napok kérdése annak megérkezte, elébe akar sietni a dolgoknak, s rossz egészségi állapotban (kiújuló malária rohamok gyötrik, vagy más variáció szerint az akkori festékek ilyen tartalma alapján súlyos ólommérgezése van ) 1610. július derekán hajóra száll az Örök Város felé. A hajó valamely okból megáll Porto Ercole-ban – egy Rómától északra fekvő kikötővárosban -,  s az utasokat kiszállítják. A legenda szerint Caravaggiot kihallgatás címén visszatartják, s a hajó nélküle, ám minden földi javával, néhány kész vásznával, amelyeknek nyoma vész, távozik. Aztán már csak rövid hír kel szárnyra, hogy Caravaggio 1610. július 18.-án (38 éves korában) meghalt.
Nem marad utána semmi, azon a meglehetősen szűkre szabott életművön kívül, ami nélkül viszont ma sem Rembrandt, sem mondjuk a fotográfia művészete, vagy pedig a valódi színházi világítás-művészet nem képzelhető el.
Halála után mintegy kétszáz évig elfelejtettük, mert így kívánta meg intellektuális és spirituális kényelmünk. Caravaggio: egy kényelmetlen ember, akinek a szentség kiáradásáról talán a legmélyebb tapasztalatai voltak a nyugati kultúrában. Alig elviselhető kortársunk. (Visky András)
Halála is éppoly titokzatos volt, mint élete, évszázadokig találgatták, hogyan halt meg és hol, hiszen nem maradt fenn semmi nyom utána.
Aztán a 21. század felújult érdeklődése hatására újra kutatások indulnak, s 2010-ben meglelik (85%-ban beazonosított) csontjait, s halálának 404. évfordulóján a Porto Ercole melletti Parc Monumental Funeraire emlékparkban helyezik örök nyugalomra.

S ennyi általános információ után, remélem örömet szerez az a tökéletes vizuális élmény, amit a Szent János társkatedrális honlapján találtam:

A templom a lovagok távoztával szűnt meg konventtemplomként működni. Napóleon nyilvánította először társkatedrálissá, s 1816. január 27.-én erősítette meg státuszában
VII. Pius pápa, mint a máltai püspök második székhelyét, a mdinai katedrális mellett.

Elhagyjuk hát mi is a templomot, s immár a főbejárat előtt elkészítjük fotóinkat a hangulatos, kávézókkal tűzdelt Szent János téren. A tér minden esetre nem annyira régi keletű, mint a katedrális. Hiszen az évszázadokig a szűk kis Szent János utcára nyílott, melyen a világháború után az itt lebombázott 2 nagy bérházat nem építették újjá, s így jótékony levegőt, s rálátást nyert Valletta főtemploma. Sajnos, ottjártunkkor mi még be kellett érjük ezzel a képpel róla:

Málta P1670451 Valletta, Szt. János társkatedrális

Málta P1670450 Valletta, Misrah San Gwann

Málta P1670397 Valletta, Triq San Gwann

Reklámok

elismondom névjegye

nő/female
Kategória: építészet, Málta, Művészet, Vallás
Címke: , , , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.