Szabadka szecessziós zsinagógája

Mintegy  15 éve szedtem fel egy turisztikai vásáron a Szeged – Szabadka szecessziós séták elnevezésű prospektust, s el is határoztam, hogy ezt az utat feltétlenül magam is végigjárom. S akkor csodálkoztam rá először, hogy mindkét városnál kapcsolódik ehhez a kiemelt épületek között egy – egy zsinagóga is.

Ám amíg a szegedi szecessziós elemeket is tartalmazó eklektikus alkotás, addig a tisztán szecessziós szabadkai zsinagóga a világban egyedül fennmaradt, a szecesszió magyaros változatát képviselő zsinagóga.

Szabadka zsinagóga 2013.05.21. DSCF2169 SPanni

Aztán az éves tervezéseknél vagy nem került sorra, vagy a felújítási munkálatok szóltak közbe először a szegedi (elkészült 2017), majd a szabadkai új zsinagóga esetében. Addig pedig éppen hogy nem indulok neki az útnak, hiszen lényegében számomra ez jelentette az abszolút különlegességét, mivel szecessziós palotát már volt szerencsém sokszor és sok helyütt látnom. Igaz azok is még mindig elbűvölnek.

Aztán 2017. decemberében jött az első biztató hír, hogy decemberben elkészültek a szabadkai zsinagóga belső felújításával, s ez év tavaszán pedig a külső is megkapta az eredeti állapot* szerint helyreállított formáját és kerítését.

* A zsinagóga alapkövét 1901-ben fektették le, 1902 szeptemberére – a zsidó újévre –
mondhatni elkészült, felszentelésére 1903. szeptember 17.-én került sor.

Szabadka P1770127 Új zsinagóga

Az építéstörténet érdekessége, hogy az építők, Komor Marcell és Jakab Dezső (mindketten Lechner tanítványok) a szegedi zsinagóga építés pályázatára (1899.) nyújtották be terveiket, ám ott az első díjat Baumhorn Lipót munkája nyerte el, s a szabadkaiak mintegy féláron megvették a második díjas induló terveit.

Szabadka P1760825 Komor Marrcell és Jakab Dezső

A XX. század elejére, amikor az európaihoz viszonyítva iparilag fejletlen Magyarországon a tőkés termelés meghonosításához – a feudális nemesség és szegény parasztság mellett – igen vékony volt a polgári réteg, szerepet kapott az emancipálódott zsidóság, mely tevékenységével segítette az ipar és kereskedelem, banki szolgáltatások fellendítését. A magyarság kultúrájában való feloldódásukat, s (a versenyszférában) megnövekedett társadalmi pozíciójukat követően, felmerült bennük az igény ennek kifejezésére imaházaik révén is. A zsinagógák léptéke megnőtt, díszítettségük sokszor pompába váltott, és városképi szereppel ruházódtak fel.

Szabadkán 1775. óta élnek zsidók. A város népessége ekkor döntően katolikus (90,2%), akik mellett mintegy 9,73% -ban éltek a görögkeleti felekezetű ortodox szerbek. Miközben  a város lakossága a 19. század első felében megkétszereződött, a zsidók száma ugyanekkor kilencszeresére nőtt. Számuk 1805-ben 67, majd 1900-ban 3024 fő, amely legmagasabb szintjét, a holocaust előtt, 6105 főben jegyzik. Az összlakosságon belül részarányuk folyamatos növekedéssel 0,3 %-ról 4 % körülire emelkedik.

A szabadkai ipar a XIX. század második felében elindult kiépülésében meghatározó, a népességi arányukat jóval meghaladó, a szerepük. A befektetett tőke arányában, az ipar, bankok és nagykereskedések vezetői tisztében 80-90% volt a részük.
A kiskereskedelem 60-70%-át ők vitték, az értelmiségiek /orvosok, ügyvédek, szerkesztők, újságírók, művészek/és szabad foglalkozásúak csoportjából 40-50 % -ot képviseltek. 1921-ig az összes gyár tulajdonosa zsidó volt. A két világháború közötti időszakban az ipariként nyilvántartott vállalatok száma meghaladta a 130-at.

Szabadka zsinagóga 2013.05.21. DSCF2083 SPanni

Szabadka mindig egy soknemzetiségű – s ezáltal soknyelvű – (bunyevácok, németek, magyarok, szerbek, szlávok), sok vallású (katolikus, protestáns, görögkeleti, zsidó) színes térség volt, s itt sosem alakult ki antiszemitizmus. A nagy területen elterülő – főleg állattartásból és földművelésből (jó bácskai föld!- város déli és nyugati határán), illetve a várost északi oldalról félkör alakban körbevevő homokon szőlő- és gyümölcstermesztésből – élő mezővárost hét országos útvonal összefutásánál vásárai tettek nevezetessé, majd a vasút felépítésével nemzetközileg is fontos gócponttá. S mint másutt is, a nagy gründolási láz nyitányát a vasút megjelenése fémjelezte.

Az építkezési lázat és pezsgő gazdasági életet először az I. világháború szakítja meg, majd a trianoni döntés értelmében a város (egyes területeiben meg is csonkított) pangó határvárossá, s a szétesett Monarchiából a Szerb – Horvát – Szlovén, majd Jugoszláv királyság részévé vált. A fellendülést stagnálás, majd visszaesés váltotta fel. Az új államformáció ugyanakkor megkímélte a zsidókat az anyaországban ért diszkriminációtól, egészen a megszállásig, amikor 3 évvel a magyar zsidók deportálása előtt, 1941-ben igen gyors ütemben szállították el őket. A háború végéig a jugoszláv zsidók 80 %-a elpusztult. Szabadkára is mindössze 1050-en tértek vissza a haláltáborokból, munkaszolgálatból, illetve a partizán ellenállásból 1945-ben.

Családjaik elvesztését követően még egy csapás érte őket. Az új népi hatalom mindenüket elvette: házaikat, gyáraikat, műhelyeiket, üzleteiket, földjüket, bankjaikat, kiadóvállalataikat, rendelőiket, iskoláikat. (Az egykori Zsidó utcában lerombolt házaik helyén megépült a Tito marsall sugárút.) A fiatal zsidók zöme keserűséggel a szívében elhagyta az országot. 1952-ben már csak 403 szabadkai zsidót tartanak számon, 1990-re hitközségük mindössze 150 tagot számlált.

Zsinagógájukat, – melyről ezután szeretnék részletesen* szólni – sem megtölteni, sem fenntartani nem tudták, s miután a központi kupola a ’70-es években bedőlt, s összeomlás fenyegette az épületet, megszületett a döntés, hogy azt visszavonhatatlanul a városnak ajándékozzák. Az 1979-ben létrejött szerződésben azt a kikötést tették, hogy a város a leromlott épületet felújítja és eredeti rendeltetését nem sértő kulturális célokra felhasználja.

*Az adatokat javarészt Klein Rudolfnak, a szabadkai zsinagóga kapcsán megjelent különböző publikációiból merítettem

A XIX. században dinamikusan növekedő zsidó lakosságnak, a város (főleg magyarok lakta) északi szélén a Zsidó (későbbi nevén Erdő) utcában a század elején épült zsinagógájuk idővel szűknek bizonyult. Az ottani környezethez igazodó, abba beolvadó (parasztbarokk oromzatú) zsinagóga magassága mindössze egy emelettel haladta meg a környező szegényes házakét. Amikor aztán megszületik a döntés egy új, neológ zsinagóga megépítéséről, már olyan kívánságok is csatlakoznak hozzá, hogy az ne csak az elsődleges szerepét, azaz a zsidóknak helyet biztosító imaház funkciót elégítse ki, de legyen kifejezője a zsidóság emancipációjának (1867-től ők is azonos jogú polgárokká váltak, választójoggal és közfeladatok ellátásának engedélyezésével), s mutassa meg ennek az erős és öntudatos közösségnek a jelenlétét a városban.

“Amikor mintegy negyedszáz évvel ezelőtt az építéshez fogtunk, az volt az ambíciónk, hogy ne csak a vallásos célnak megfelelő, de abszolút szép, architektonikus szempontból is figyelemreméltó művet, templom-palotát teremtsünk, oly építményt, amely ne csak a hívek ájtatos hangulatát szolgálja és emelje, de az azt megépítő közösségnek becses emléke s a városnak díszítő szépsége legyen” – Milkó Izidor.

klap Szabadkai zsinagóga D-Ny oldal

A hitközség tagjainál nem kevesebb ambícióval álltak a munkának az épület tervezői, Komor Marcell (1868–1944) és Jakab Dezső (1864-1932) sem. Ők szellemében egy új, egyedülálló zsinagógát kívántak megalkotni, mely a városkép alakításában meghatározó, prominens szerepet tölt be. Jó alkalom volt számukra, hogy valami olyant teremtsenek,  amit még nem látott a világ. S valóban, sikerült is nekik stilárisan, formanyelvében egyedülállót alkotniuk, első építészettörténetileg jelentős munkájukkal.
Jakab_Dezső_a_díszítésrőlZsinagógájuk nem csak szecessziós stílusában volt egyedi, de az általuk alkalmazott magyar népies formanyelv is újdonság volt.
Ezzel egyúttal meg is határozták azt az építészeti irányt, amely az urbanizálódó Szabadkát máig fémjelzi, s helyi jellegzetességévé tette, maguknak pedig további 2 városkép alakító középület – s a palicsi fürdőházak megépítését eredményezi.

Az áttörés előtt ugyanis Szabadka egy építészetileg, kulturálisan elmaradott város volt, hiába jegyezték mint 3. legnépesebb (82.122 fővel) magyar várost, Budapest és Szeged után. Legnevesebb szülöttjei: Kosztolányi Dezső és Csáth Géza is elmenekülnek innen.
Más történelmi városokhoz képest sem kialakult (sűrű) városszövete (nem voltak tervezett utcái sem), sem reprezentatív középületei nem voltak. A város az egymástól természetes akadályokkal lazán elválasztott nemzetiségi és vallási enklávék összenövése révén jött létre. A templomjaik (3 katolikus, református, evangélikus, pravoszláv, izraelita) körül
7 enklávé spontán épült be.

A nyolcadik zóna ezek találkozásánál a város központja, mely vallási jelleg nélküli, kozmopolita városrész volt, a feltörekvő polgárság lakóhelye, kétszintes házakkal. Az épületek a központtól a város pereme felé haladva egyre falusiasabbak, egyemeletesek ill. földszintesek voltak. A templomaik tornyai sem igen emelkedtek ki a városképen belül.

Szabadka a XIX század elején - Látkép az ácscéh bizonyságleveléről

Az új zsinagóga főhomlokzatával szemben még ma is megmaradtak a földszintes házak.

Szabadka P1770085 Új zsinagóga kerítés

Az új zsinagóga építéshez az első lépés 1892-ben Geiger Adolf ajándéka, a Széchenyi tér és Jókai utca sarkán fekvő telek volt, amellyel már a központi terület pereméig jutottak – mintegy 100 méterre a mai városházához-, s a zsidók központ felé való terjeszkedése is elkezdődik.

A telek három utcára nézett, de nem volt teljesen üres. Már állt az észak-keleti sarkon az Osztrák-Magyar Bank épülete, az északi mezsgyéjén pedig az egykori zsidó iskola. A déli telekhatáron – ahol majd a rituális vágóhíd épül -két magánház állt. A nyugati oldalon a Széchenyi tér, mint a mezőváros minden tere, piacként is működött, s a Széchényi tér a vásárok egyik állandó színhelye is volt.

Osztrák- Magyar Bank, zsidó iskola és Zsinagóga,klap

Az építkezés anyagiak hiányában még hosszan váratott magára.
1900-ban templomülések értékesítése révén, majd 5% -os kamat meghirdetésével az építési költségek fedezésére kötvénykibocsátással szerezték meg a még hiányzó indulótőkét, amelyhez nem csak a felekezet tagjai, de városszerte számosan jegyeztek a kötvényekből.
A siker ellenére a rendelkezésre álló pénzeszközök sokszor nem voltak elegendőek, s így építkezés közben is rászorultak  az építkezési anyagok kiváltására, esetenként a tervezettnél olcsóbbakkal. Mivel a magyar szecesszió egyik jellemzője egyébként is a gazdaságosabb hazai anyagok – sokszor újszerű – felhasználása volt, mindezek következtében pl. a hasonló befogadó képességű szegedi zsinagóga (építés indítása 1903) 750.000 Ft-os teljes bekerülésével szemben, a szabadkai zsinagóga építését lényegesen alacsonyabban, 150.000 Ft körül sikerült megvalósítani!

Zsinagóga 2. és 3. terv, Forrás - Klein Rudolf: A szabadkai zsinagóga

Noha a szabadkai zsinagóga megépítéséhez a szegedi pályázat terveit vette meg a Hitközség, azonban azokat a terveket már induláskor a helyi körülményekhez alakítva a tervezők átdolgozták (elsősorban karcsúsodott, s magasabb, a hagyományos félkört leváltó kupolát kapott), de az építkezés közben is gyakran változtattak formanyelvet. Ebben feltételezhetően volt az elhivatott Lechner tanítványok részéről egy kis ravaszság is, mivel az akkor még nagyon új szecessziós stílussal nem biztos, hogy sikerült volna a megbízást elnyerniük. Ezért még a második terv is eklektikusabb volt a végül megvalósult ívelt kupolájú, hullámos szegélyekkel és magyaros népi hímzésre emlékeztető ornamentikájú és belső díszítésű imaházhoz képest.

Szabadka P1770096 Új zsinagóga

Szabadka IMG_4963 Új zsinagóga

Magyar építőművészek akartunk maradni, és ha kellett, erőszakkal is ráoktrojáltuk megrendelőinkre ennek az irányzatnak követését.”- írja később Jakab Dezső. Ugyanakkor a megrendelőik ennek nem álltak ellen. A zsidóság köreiben, már az 1848-as forradalom és szabadságharc óta – akik a szerbekkel és horvátokkal szemben támogatták azt – kifejlődött egy magyarbarátság, s a neológ rítusú és lelkületű hitközség azonosságtudata kifejezését látta ezen merész újítások érvényre juttatásában. Ahogy a magyar társadalom is befogadta őket, a zsidóság is sok mindent magáévá tett a magyar kultúrából, kezdve a nyelvtől, egészen a népművészetig.  (Szabadkán 1900-ban az összlakosság 52,8 %-a magyar, 38,5 %-a horvát (bunyevác), 3,8 %-a zsidó, 3,3 %-a szerb, 2,2 %-a német és 0,2 %-a szlovák volt.)

A szabadkai zsinagóga térkoncepciójából és majdnem minden részletéből frissesség és innováció árad. Magyar népi ornamentika dominál a falak festésében és az üvegablakok díszítésében.

Az egész templomot világosan, derűsen, éles színekben tartottuk, hogy itt elmúljék a szomorúság és az imádkozó megnyugvással lépjen ki imája végeztével, ellentétben a gótikus templomok komor bensőségével.” – Jakab Dezső

A zsinagóga külső megjelenése a belsőhöz képest kevesebb radikalitást mutat. Egyszerű a tömegformálása, díszítése a lechneri formavilág nyerstégla díszítéséből merít, mely kerámiabetéteket keretez sok hullámvonallal, s ahol még az oculusokban levő Dávid csillag szárai sem egyenesvonalú háromszögekből épülnek. A számos tervmódosítás leghangsúlyosabb eleme az ívesre cserélt felületek a kupolán – miközben az mellesleg egyre magasabbra nyúlik, egyre jobban kiugorván környezetéből, s markánsan átrajzolva a városképet. Amíg a keresztény templomok legmagasabb pontját a kapuzatnál, a főbejárati fronton álló tornya(i) képezik, itt a zsinagóga centrális alaprajzi elrendezését segíti elő a központi kupola. Finom utalások a felekezetre a nyugati főbejárati oromzat tetején zöld mázas kerámiába foglalt mózesi kőtáblák, illetve a kupola alatti dob alatt ugyanezeket stilizáló kettős kapcsolású ablakok.

Szabadka P1770131 Új zsinagóga

Szabadka P1770121 Új zsinagóga, keleti homlokzat

Szecessziós épületeink két elmaradhatatlan beszállítójától a Zsolnay manufaktúra kerámiái és Róth Miksa színes üvegablakai itt is megjelennek. S a matyó hímzések mintái szokatlan módon még a kapubélleteken is felfedezhetők háromdimenziós ornamentikában. Róth Miksa üvegablakai nem csak magyaros virágdíszeiben, de a klasszikus rózsaablak mérműveinek szegfű formába öntése is, ennek a népies motívumrendszernek művészi átlényegesítése.

Szabadka P1770080 Új zsinagóga

Építésekor ez az új zsinagóga a város leírt arculatához tán kissé túlzónak is tűnhetett, az igazi meglepetések mégis belülről érhették a látogatót.

A zsinagóga építésénél ugyan nem kell túl sok előírást figyelembe venni, az építészek*, maguk is izraelita felekezetűek, vallásuk alapvetéseit jól ismerve, különlegeset alkottak.

*a céhek -ahol ez a szakma el volt zárva előlük- megszűntével, 1890-től kezdenek tömegesen kiáramlani a műegyetemről a zsidó építészek, s kezdtek közvetlen hatást gyakorolni az építészetre. 1900.évben a műegyetemi hallgatók között pl. már 44,46 % volt az arányuk.

A zsidók kultúrtörténete szakrális tereiként a sivatagi imasátor és a Jeruzsálemi templom szerepelnek a zsinagógák előtt, melyek annak építészetében állandó vonatkozási alapként is szolgálnak, illetve azokból megtartottak egyes állandókat. Tartalmában azonban alapvető különbség van közöttük. Míg a megelőzőek az istentiszteleti helyei először a pusztában bolyongó népnek, a Jeruzsálemi  templom pedig még leginkább az ókori pogány templomokra hasonlított. A Jeruzsálemi templom az áldozatot bemutató, csak papok számára fenntartott szentélyből, s a tömegnek kívül fenntartott gyülekezési helyből állt.

Szabadka IMG_4955 Új zsinagóga

A zsinagóga a Kr.u. 70-ben  lerombolt Jeruzsálemi templom szentélyét volt hivatott pótolni, ám az átmenet belső változást tükröz: elhagyják az áldozatfelmutatás, s a közvetítő papság intézményét, s beviszik a közösséget a templomba, ahol a kollektíva és isten párbeszédbe kerülnek. A zsinagógai istentisztelet legfontosabb eleme a Szentírás felolvasása és magyarázata volt, de részét képezte a közösségi imádság is.
Legfontosabb princípiumuk a Te szóval megszólítható istennel a dialógus. Ugyanakkor a zsidó hagyomány szerint az istenben való hit nem öncélú dolog, hanem életmód és az egyén illetve a közösség erkölcsének letéteményese, melynek lényege, hogy istennek tetsző módon kell élni. A törvény ismerete kötelező diszciplína a férfiak számára, amely értelmezéséhez a zsinagógában gyűlnek össze. Papjaik nincsenek, a törvényeket a vallási tanítók a rabbik, azaz nagy-, kimagasló tudású emberek segítségével magyarázzák.
A zsinagóga már nem elsősorban Isten, hanem az emberek háza. Rendeltetése jelölésére három kifejezés szolgál: gyülekezés háza, imádság háza, és tanulás háza.

Az építészek szabadságfokát korlátozó kevés előírás: a kereszt forma kerülése az alaprajzban, centrális, vagy közel centrális berendezés, férfiak és nők különválasztása, isten – és emberábrázolás tilalma. A zsinagógai rítus alapvető térbeli eleme a frigyszekrény – mely a zsidóknál a szentélyt jelenti és a bima (a keresztények oltárához hasonlítható), kettejük viszonya a zsinagóga egyik legfontosabb meghatározója.

frigyszekrény (Aron Hakodes): tartalmazza a tóratekercseket, amelyen kézzel írva Mózes öt könyvének szövege áll. Ezen törvények a jelképei annak a szövetségnek, melyet isten a zsidó néppel kötött. Tóra elhelyezésére szolgáló szekrény a zsinagógák keleti falában (Jeruzsálem felé fordulás iránya az ima során), néhány lépcsőfoknyi magasságra van a padlószint felett.
bima: alacsony (díszes) kerítéssel körbevett, a hívők szintjétől néhány lépcsőfokkal kiemelt négyzet, vagy sokszög alaprajzú pódium, közepén a Tóraolvasó asztallal, a frigyszekrény előtt. Ez a rabbi, illetve a Tórát olvasó és magyarázó laikus helye, mely körül a hívek ülnek. Az ortodox templomokban még a tér közepén helyezkedik el, a neológoknál kissé a frigyszekrény irányába tolódott.

Szabadka IMG_4982 Új zsinagóga

Meghagyva az előírás szerinti szélfogó és férfi előcsarnok egységeit, az imaterembe lépve lenyűgöző látvány tárul elénk.

Szabadka P1770084 Új zsinagóga, szélfogó

A tekintetet, előírás szerűen a frigyszekrény vonja magára, ám a körülvevő tér szép pasztell, harmonikus színei derűt sugároznak.

Szabadka P1770084 Új zsinagóga, szélfogó

Szabadka P1770073 Új zsinagóga

Szabadka IMG_4968 Új zsinagóga

Amíg a keresztény templomok felfelé törő, hatalmas terei a hívőben saját kicsinységét, a mindenható Istennel szembeni esendőségét, s áhítatát hívják elő, ez a tér felszabadít.

A két vallási koncepció lényeges különbözőségei funkcionális építészetük eltéréseiben is kifejeződnek. Ezek összevetésére remek segítséget kaptam Klein Rudolf tanulmányában, ahol továbbviszi a Jakab Dezső által vett gótikus templom példát, hogy megvilágítsa a kevésbé ismert zsidó álláspontot, vallásfilozófiát.

Szabadka IMG_4985 Új zsinagóga

A zsinagógák zöme centrális alaprajzú, még azok is, amelyeknél létezik egy kissé hangsúlyos, hosszanti tengely. (A szabadkai hosszúság/szélesség oldalaránya 1:1, s még a kissé hosszúkásabb Dohány utcai zsinagóga is csak 1:1,57 oldalarányú. Ezzel szemben a keresztény gótikus templombelsőknél 1:6; 1:8; 1:10 arányokat is mérhetünk pl. a leghíresebb francia reprezentánsaik főhajójában. De ha a mellékhajókat is belevesszük, még akkor is 1:3,33 arány adódik a párizsi Notre Dame esetében is.)

A gótikus templomok alaprajza kifejezetten hosszúkás, s legtöbbször háromhajós, mely minden részletében kifejezi az égi-földi hierarchiát is: a főhajóban a hármas istenség oltára, a főoltár – a mellékhajókban és kereszthajóban az alacsonyabb rendű szentek ill. világi nagyságok sírjai. Ebben a keresztény ideológiában Isten áll a középpontban, templomuk az isten háza, ő maga mindenható, s maga a törvény, s az emberek felett áll.
A hívők pedig a nekik rendelt szertartásbeli szerep szerint hosszú sorokban állnak, vagy ülnek az oltár előtt, egymásnak a tarkóját látva. A tér fókusza a gyülekezeten kívül helyezkedik el. Az emberi élet útja, s célja a mennyország elérése, ahogyan hosszú a templomban a főoltárhoz vezető út, illetve az égbe szökellő tornyok a mérhetetlen távolságot jelzik az ég felé.

Míg a keresztény építészet az isten és ember közötti áthághatatlan szakadékot ábrázolja, s a megadás érzését isten színe előtt emelik ki az óriás léptékek, a zsinagógák igyekeznek megtartani az emberi léptéket.
A centrális zsinagóga középpontjában az ember áll, a tér körülöttük húzódik, őket övezi.
Az emberek körülállják a törvényt felolvasó embert, mint egykor a sivatagi sátorban. A közösség tagjai így egymás tekintetét látják.

Szabadka P1770062 Új zsinagóga

Szabadka IMG_4959 Új zsinagóga

A szabadkai zsinagóga központi része, a kupolája alatti tér, mely új szerkezeti megoldásával nagy megközelítéssel idézi kultúrtörténetük sivatagi sátrát, eltérés annyi, hogy még vidámságot keltő virágdísszel is ékesíti. A szerkezeti megoldás újdonsága, hogy a kupola tartószerkezetének takarására, s a sátorszerű élmény kialakítására rabitz hálóval erősített belső gipsz héjat alkalmaz, s a belsőt szinte teljesen kibővíti, azáltal, hogy elhagyja a keresztény vonzatú mellékhajót, s az azt tartó (oszlopfejes) oszlopokat, maximális térbeli egységet alakít ki. A teret függőlegesen csak nyolc acélpillér osztja, melyek tartják az emeletet és a kupolát. Ezek a pillérek a központi tér sarkaiban vannak, ezért a tér egységét nem bontják.

Szabadka IMG_4953 Új zsinagóga

A zsidó templomokban a padok párhuzamos elhelyezése mellett gyakran megtaláljuk a merőlegeset és ferde szöget is a padsorok hosszanti tengelye mellett. Ez különösen vonatkozik a karzat elhelyezésére, ahol a szertartás alatt az asszonyok kapnak helyet. (A nők elválasztása, és felhelyezése a karzatra abból az okból történik, hogy nekik – a férfiakkal ellentétben – nem kötelező a templom látogatása, csak akkor jönnek, amikor tudnak, hiszen elsődleges feladatuk a gyermekek nevelése, család ellátása. Útjuk így nem keresztezheti épületen belül a férfiakét, ezért külön bejáratuk van.)

Szabadka zsinagóga 2013.05.21. DSCF2100 SPanni

A felújítás előtti zsinagóga női karzata

Szabadka P1770043 Új zsinagóga

A kupolát és karzatot a 4 sarkon alátámasztó acél pillérpárokat folyondárként felfutó, pálmaágakra emlékeztető gipszdíszítéssel borítja, elrejtve a tényleges szerkezetet. A karzat mellvédje is gazdagon díszített mintás felület, alján hullámos csipkevonallal.

A zsinagógákban nem dominál a belső tér magassága sem, a szabadkai zsinagóga esetében ez megegyezik a másik két dimenzióéval, amely minden esetben 25 m-t tesz ki.
A gótikus székesegyházak esetében ez az arány olyan merész volt, amennyit csak a műszaki lehetőségek megengedtek. Számos példa akad 1:2 és 1:3 közötti, és kicsivel a fölötti értékekre a hosszúság/szélesség – magasság összevetésénél. A tér tehát nem csak hosszanti irányban/ az oltár felé/, hanem felfelé, az ég felé is fókuszált.
A zsinagóga tömeghatásában kívülről nem hirdeti nagyságát, s a négy homlokzat csak kissé tér el egymástól. A földszint és az emelet tagolás magassága megegyezik a környező épületek övpárkányának magasságával. Domináns eleme a kupola, amely viszont felülemelkedik a város többi épületének szintjénél, ezzel a város szövetében jelöli ki szerepét.

Szabadka P1770100 Új zsinagóga északi homlokzat

A zsinagógában eredetileg 850 férfi és 550 női ülést helyeztek el, négy lépcsőházzal, előcsarnokkal és sekrestyével ellátva. A belső világítást hét és 13 tagú kandeláberek és a pompás, 56 világító testet magába foglaló hatalmas középcsillár adja. A padok, a székek, a tóraasztal, az orgona mind, magyaros elemekből van komponálva. A menóra szárai matyó mintára görbülő formában hajlanak.
A zsidó hagyományok a dekoráció kérdését nem rögzítik, ezért a zsinagógák díszítése eléggé eltérő. A XIX. században és a századforduló táján előszeretettel alkalmazták a keleti ornamentikát, s ezért is volt üdítő kivétel a Komor és Jakab építészpáros újítása, amikor a magyar népművészet felé fordultak, s művészi színvonalon oldották meg a feladatot.

Szabadka IMG_4986 Régi zsinagóga

Szabadka régi v. téli zsinagóga

A díszítés terén a zsidó isten- és ember ábrázolási tilalma miatt az izraeliták szakrális terei messze elmaradnak a keresztény/katolikus templomokétól, s elejét vette az önálló zsidó képzőművészet kibontakozásának. A keresztényeknél a mitológiával vegyes bibliai történetek feldolgozása a művészek fantáziája szerint kimeríthetetlen módon kínálták a témákat. Igaz, itt részben a néptömegek analfabétizmusa is előhívta az igényt az egyház részéről templomaik bibliai jelenetekkel történő díszítésére, mivel a képek mindenki által értelmezhetőek voltak. Nem véletlenül hívták ezt a szegények bibliájának. (Ugyanakkor a zsidóknál az olvasni tudás minden fiúgyermeknél kötelező volt, iskoláik már a középkorban is híresek voltak.)

A “ne csinálj faragott képet” tilalmával a bálványimádásnak kívánták elejét venni, ugyanakkor az istenábrázolás lehetetlensége a zsidó isten-felfogásból is  adódik. Az ő istenük ugyanis (“Én, aki vagyok” = Eheyeh héberül az ige befejezetlen alakja) élő isten, s mint élő lény, változik, így nem lehet róla képet alkotni, mivel a kép befejezett, holt alkotás.

Mindezen okfejtést olvasva kissé meglepett a napokban tett felfedezésem a budapesti Biblia múzeumban, ahol VI.-VII. századi zsinagógák padlómozaikjain igen kifejezetten emberi alakok láthatóak, hol konkrét személy, hol zodiákus ábrázolás formájában.

Magammal arra jutottam, hogy feltehetőleg ez a szigorú tiltás alkalmazása is egy fejlődési folyamat eredményeként vált egyöntetűvé.

Szabadka P1770132 Új zsinagóga

A szabadkai zsinagógát körülvevő népies mintákból álló, feltehetően Forreider József budapesti műhelyében készült kovácsoltvas kerítés stiláris egységben áll az épület együttessel. Eredetileg egy fél méteres nyerstégla lábazat felett, hullámosan falazott nyerstégla oszlopok közé zárt elemekből állt, utóbbiakat azonban még az 1920-as években lebontották, és harmonizáló kovácsoltvas elemekkel pótolták.

zsinagóga kerítése korabeli klap

A zsinagógaépítés évszázados hagyományainak megfelelően az épület nem az utcavonalban, hanem kerítés mögött van, emlékeztetve arra az előírásra, mely az egyenjogúsítás előtt tiltotta a zsidóknak (és más, nem katolikus felekezeteknek) a szabályozási vonalon való templomépítést. A csipkeszerűen hullámzó kerítés jelöli az utcahomlokzat helyét. A zsinagóga ezen túl, közvetlen épített környezetében egyéb közösségi, rituális és karitatív funkcióknak is helyet adott. A zsinagóga udvar északnyugati részén tartották a sátoros ünnepeket.

A zsinagógával csaknem egy időben épült a telek keleti oldalán a hitközség épülete. Homlokzatával hasonul a zsinagógához, csak visszafogottabb kivitelezésben. Földszintjén található a téli zsinagóga helyisége, amit gazdaságossági okokból (kifűtés!), télen használtak. Ennek berendezése és dekorációja, már jóval inkább hasonlít a korban hagyományosnak számítóéhoz, talán ezért is nyerte a köznyelvben a régi zsinagóga megnevezést.

Szabadka IMG_5013 Régi zsinagóga

Szabadka IMG_4989 Régi zsinagóga, közösségi nagyterembe nyíló fal

A telek délkeleti részén álló mézeskalács házikó a rituális mészárszék épülete, ahol a sakter biztosította a baromfi kóser vágását. Ugyanebben a házban helyezték el a zsinagógába látogató hívek számára az illemhelyeket.

Szabadka P1770123 Új zsinagóga kóser vágóház

Az északi oldalon már a telek megvásárlásánál állt a zsidó iskola, amely színvonalas oktatásának köszönhetően kedvelt volt az értelmiségi körökben, s nem csak zsidók járatták ide gyermekeiket. A más felekezetű gyermekeknek, a felekezetüknek megfelelő hitoktatást biztosítottak. Akkortájt még állami támogatásban is részesült, majd a II. világháború után az állam elvette az iskolát a hitközségtől.

1985. évben a helyi közigazgatási szervek leromboltatták az iskola épületét, amely akkortájt szabadkai festők műhelyeinek adott otthont. Helyére egy ötszintes lakó- és üzletházat terveztek emelni, amely a hitközségi épület és a zsinagóga közé ékelődött volna, megbontva az épületkomplexum egységét, valamint eltakarta volna a zsinagóga északi és keleti oldalát. Ez a szándék a város lakóinak, s az Országos Zsidó Szövetség nemzetközi visszhangot kiváltó heves tiltakozását eredményezte, s szerencsére a zsinagóga ettől az ellehetetlenüléstől megmenekült.

Szabadka P1770087 Új zsinagóga, iskola helye

De 1985/86-tól új rendeltetést kapott: avantgard színház költözött falai közé. A színház üzemelése számos beavatkozással járt az épület szerkezetébe, rombolta állagát, s az egyes (obszcén) darabok színrevitele erkölcsileg is sértően hatott az egykori zsinagóga falai között. A színház 1994-évig tartó működése súlyos károkat okozott, amely után még hosszú ideig üresen álló épület sorsa is kérdésessé vált.

A történet ez alkalommal azonban mégis csak happy enddel végződött, amelynek történelmi és vizuális lenyomatát evvel a bejegyzéssel szerettem volna számotokra is közelebb hozni.

Ma a zsinagóga leginkább turisztikai látványosságként szolgál, ám működik egy Zsinagóga Alapítvány, amely rendezvényeket, főleg koncerteket szervez a remek akusztikájú helyszínen. Így többek között szerepeltek már itt Lajkó Félix, vagy a Budapest Klezmer Band is.
A zsinagóga azonban ismételten (ezév májusában) fel is lett szentelve, ami lehetővé teszi a zsidó imaházként történő alkalmazását is. Erre azonban inkább csak a legkiemeltebb alkalmakkor kerül sor, tekintettel a szabadkai zsidó közösség igen alacsony, ma 252 személyt számláló nagyságára.

Szabadka P1770124 Új zsinagóga

elismondom névjegye

nő/female
Kategória: építészet, Szerbia, Utazás
Címke: , , , , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.