Szabadkai városháza, az ikonikus jelkép

Szeptemberi rövid látogatásunk Szabadkán elsősorban azt a célt szolgálta, hogy nyerjünk egy benyomást arról az egykor jelentős és irodalmi kötődésű magyar városról, amiről aztán évtizedekig hallgat a politika, vagy éppen barátsági szerződések aláírásával gyakorlatilag az érinthetetlen jugoszláv integritást szentesíti, az egykor  magyar  többségű városban néhány százalékra zsugorodott jól-rosszul tűrt nemzetiségi pozícióba került magyarokkal. Fájó pontja volt ez már Trianon óta az innen származóknak, miközben Felvidék és Erdély sohasem kopott ki a közbeszédből, velük többé nem foglalkoztak.

Városháza a főtérrel, klap

Ezért is volt talán, hogy mi is kissé bizonytalan felkészültséggel, kevés forrást találva indultunk Szabadkára. Magyar nyelvű (= nem szerb) útikönyvet Szabadkáról nem lehetett fellelni, egyedüli – bár kétségtelenül a legizgalmasabb arcát jelentő – szecessziós séták címen összeállított útvonal s annak épületeinek pársoros ismertetését lehetett némi kitartással kibányászni az internet oldalakról. Néhány blogbejegyzésen nyugodott praktikus tudásom, ám azok sem mind éltek már látogatásunk idején.

Szabadka P1760915 Városháza

Legnagyobb, s fájó mellényúlásunk a Városháza épületével, Szabadka arcélének meghatározójával volt. Az épület, mellyel a zsinagóga építészpárosa, Jakab Dezső és Komor Marcell végleg megalapozta hírnevét nem csak itt Szabadkán, de a kor nagy építészei között is.

“Jakab Dezső – Komor Marcellal szövetkezve – vitte be Szabadkát Európába. Vagy Európa szédült be Szabadkára. Végeredményben mindegy. Vándor, ha erre jársz, gondolj Jakab Dezsőre (és Komor Marcellra)” Barácius Zoltán

Egy évvel korábbi blogos infó alapján megtudtuk, hogy ide csak vezetéssel lehet bejutni, amelyhez a jegyet a városháza oldalában található ajándékboltban kell váltani, ugyanitt sok jó magyar  nyelvű kiadványt is beszerezhetünk. (Hurrá!, – bár így igen interaktív lesz a tájékozódás, de legalább valami.)

Szabadka 010 P1760832 Városháza

Aztán az ajándékbolt nem volt sehol. Több körrel, még valami kézműves cipőboltba is benéztünk, hátha… 😦 Nade ilyen könnyen mi nem adjuk fel, benyitottunk a Városháza hatalmas kapuján, s nyílt!- talán belül van az a bizonyos jegy elővétel. Semmi – senki. Éreztük, betolakodók vagyunk, de fellopóztunk az emeletre. Egészen a díszteremig jutottunk – amire tavasz óta spórolok, tekintettel pesterzsébeti találkozásomra Nagy Sándor templomi freskóival, s ugyanott a pacsirtatelepi plébániatemplom üvegablakaival, utóbbi alkotásai egyik kiemelt példájaként a szabadkai városháza üvegablakait említik.

Üvegablak- Hazatérés c. cikkből

Kivilágítás sem a lépcsőházban, sem a folyosókon vagy a díszteremben nem volt – hiszen eleve “tilosban” jártunk, de pár elkapkodott fotón kívül nem is erőltettem azt, mert majd a vezetésen nyilván meglesznek a megfelelő körülmények és fények.

Szabadka, Városháza, lépcsőház

Szabadka P1760867 Városháza folyosó

Szabadka P1760873 Városháza díszterem

Elő is került egy biztonsági őr, s természetesen kiterelt minket. Kommunikációs problémáink voltak, de végül odahívott egy magyarul beszélő társát, s megtudtuk, bunyevác parlamenti (zárt) nap van éppen, de azért déltől a turista vezetés nem marad el. Jegyet majd az idegenvezető hozza magával- hogy hová?- hát itt, kinn a téren várjuk. Mintha a budapesti Szabadság téren az emberek forgatagában kellene kitalálnod, ki lesz majd a mi emberünk. (Annyit már korábban megtudtam, hogy a magyarokat a több nyelvű Szonja vezeti, egy nagyon kedves és tájékozott idegenvezető, a vezetés cca. 1 órát vesz igénybe. Talán nem veszi zokon, hogy itt most az ezután indulókkal közlöm, az azóta lelt telefon számát: Sonja Korponaić, +381 (0)24 555 128).

Szabadka P1760933 Szabadság tér, Kék szökőkút (Zsolnay)Hát mi topogtunk vagy 3/4 órát a városháza előtti kék szökőkút körül, miközben egyre nagyobb csapat iskolás is megszállta a terepet. Megszólítottam ott egy pedagógust- akiről azt hittem, talán ő a várva-várt Szonja- ám csak annyival lettem okosabb, hogy ők 66 gyerek és 5 pedagógus szintén a vezetésre várnak, majd jön valaki értük. Aztán dél tájban ők el is hullámoztak, s nekünk senki nem maradt aki jegyet árult, pláne vezetett volna, bár úgy is gondoltuk, ekkora sisere hadban úgy sem érne sokat a vezetés. Sebaj – majd a következő óraiba becsatlakozunk. Újabb tévedés: Az, hogy látogatható 12 órától, azt jelenti, hogy 12 órakor. Vagyis nincs több.

Ebbe a fajta érdekes idegenforgalom-szervezésbe még belebotlottunk a zsinagógánál is, mivel az is csak előzetes bejelentkezés alapján tekinthető meg. 4-5 e-mail elküldése különböző lehetséges címekre, majd a helyes címzettől kapott válasz nyomán további néhány telefonnal egyeztetett időpont és találka után a nagyon kedves szabadkai kísérőnkkel be is jutottunk a zsinagógába, ahol már tartózkodott egy 5 fős csapat. Mi még csak belemerültünk volna a részletekbe, amikor ránk-kapcsolták a villanyt, a kulcs ugyanis az előző csoport kezében volt… Sok jó szándékú igyekezet mellé azért hiányzik még némi profizmus.

Azzal azonban, hogy a véletlen folytán mégiscsak bejutottunk a városházára is – noha nélkülöznünk kellett Szonja okos vezetését, vigasztal, hogy mégis van személyes élményem az épületről. Így már könnyen felöltöztettem azt a hazaérkezésünk után az interneten talált kiváló, Molnár Edvárd jegyezte MTI-s fotókkal. S a történetet, ahogy utánakerestem, rövidítve szintén átadom itt.

A szabadkai városháza díszterme

Szabadka, 2014. június 10.
A szabadkai városháza díszterme 2014. június 10-én, a szecesszió világnapján. Az épület Komor Marcell és Jakab Dezsõ tervei alapján épült 1910-ben.
MTI Fotó: Molnár Edvárd

Az első városháza Mária Terézia idején, 1751-ben épült fel, amikor az uralkodó a várost szabad kamarai város rangra emelte, s ezáltal elhagyva a katonai közigazgatást, törvényhatósági önállóságra és önkormányzatra tett szert. A város központi tere  helyileg és funkcionálisan is ekkor alakul ki, ahol megépítik az első városházát, akkor mindössze 4 szobával: tanácsterem, az archívum, az iroda és az adópénztár helyiségeivel. Később körülbelül ugyanott épültek meg utódjai, az elsőt követő 2 újabb városháza. A Városháza előtti tér valószínűleg akkoriban vált piactérré, amikor szabad királyi városi rangot kapott, elnevezése Főtér/Piactérről az idők folyamán váltakozva az első magyar királyról Szent István, majd az első szerb felkelés vezetőjéről  Karađorđe tér, 1945 után Tito marsall tér, s a hatvanas évektől Köztársaság tér.

Szabadkáról első írásos említés 1391-ben Zabadkaként történik, az Anjouk idején mezőváros (oppidium), de volt a Hunyadiak birtoka, ők építették föld és palánk várát – ennek alapjain épült fel később a Ferences rendház és templom – s Mátyás király 1464-ben Dengelegi Pongrácz János erdélyi vajdának adományozza. Alapításától 1526-ig a Magyar Királyság része, s a 150 éves török megszállást követően 1686-tól Ausztria, utóbb Ausztria-Magyarország területéhez tartozik.
A török dúlás után elnéptelenedett vidék újratelepítése Habsburg vezénylettel indul meg, jellemzően  katolikus vallású népcsoportokkal.
Szabadka P1760916 Városháza címerAmikor Mária Terézia 1743-ban  (lakosai száma ekkor 3.709 fő) kamarai mezővárossá tette, és címerrel – benne a város védőszentje Szent Teréz – ajándékozta meg, a város korábbi nevét Szent Máriára változtatta. Biztosította továbbá a várost ma is határához tartozó
12 pusztájának birtokában, s a városé lett a Kőrös-ér és a Palicsi tó.

1779-re lakói száma már 21.471-re emelkedett, amikor mezővárosból Maria Theresiopolis néven szabad királyi város lett. Ettől kezdve megindul a város tervszerű és gyorsabb fejlődése. Ekkor már szervezett telepítés a városba nem volt, de ahogy fejlődött Szabadka, úgy szivárgott ide a lakosság a történelmi Magyarország többnyire magyar nyelvű vidékeiről. A városháza is szűkössé vált a terebélyesedő közigazgatás számára, ezért 1781-82-ben az épületet kibővítették és átalakították. Ám 1818. évben a Piactér déli oldalán, a mellette újonnan felépült gimnázium épülete már fölé tornyosult.

Szabadkai_városháza bővítési terve 1780 - Történelmi Levéltár Szabadka 3. ssz.

A városiasodás folyamata olyannyira felgyorsult, hogy pl. Szabadka 1828-ban 34.358-as lélekszámával az ország városai között az előkelő ötödik helyet foglalta el.
A megnövekedett ügyvitel felvetette már egy új városháza szükségességét is.
A gondolatot hamar tettekre is váltották, s lebontva az első városházát, annak helyére  1826-28 között megépítették az új, egyemeletes tornyos épületet, mely a ferences rendház után az első olyan épület volt, mely zárt udvarral rendelkezett. A torony órával, s haranggal volt ellátva, és a torony kilátójából tűzoltók kémlelték állandóan a környéket. (Képen mellette a gimnázium, amit majd a következő városháza építésekor lebontanak.)

Piac a régi városháza előtt

Szabadka Piactér 1870-ből

Szabadka Piactér 1870-ből

A Szabadka név csak 1845-ben lett törvényes nevévé, amely nevet a szabadosok = felszabadítottakkal, míg a szláv Subotica nevet a szombattal, a vásározás napjával hozzák összefüggésbe. Német neve Szabadkának nem volt. Lakói száma 1805-ben 21.537 – 1844-ben 41.707 fő.

A magyar szabadságharc bukása után az osztrákok Szerb Vajdaság és Temesi Bánság néven egyesítik a korábbi déli megyéket, majd 1860-1918 között Szabadka ismét a Magyar Koronához tartozik.
A város kiegyezés-kori (1867) dinamikus fejlődését jól tükrözi, hogy 1869-ben vasúti közlekedés köti össze a világgal, s méginkább igazzá válik a hét út kereszteződésénél fekvő város öreg lakóinak világszemlélete, hogy Szabadka a világ közepe. S noha minden út Rómába vezet – tartja a mondás – ők azért nevetve hozzátették: de Szabadkán keresztül.

„A sárszegi értelmiség egyetlen szórakozása az volt, hogy akár érkezett valakije, akár nem, kisétált a vonat elé, hogy szemügyre vegye az utasokat, beleringassa magát pár percre a nagyvárosi élet incselgő káprázatába. A pesti gyors percnyi pontossággal futott be, és a hatalmas mozdony a jámbor sárszegi publikum szórakoztatására rikkantott, szikrákat eregetett, afféle alkalmi tűzijátékot rögtönzött (…). Gyönyörködve nézték végig a gyors érkezését és indulását“ /Kosztolányi Dezső – Pacsirta/.

Szabadka, pályaudvar klap

A magyar millenniumra (1896) megnyitják az első villanytelepet, és egy évvel később, 1897-ben már villamos jár Szabadka és Palicsfürdő között, amely az egyre csak polgáriasodó város kedvelt kirándulóhelye lett. 1912.-ben a városháza új épületével együtt pedig átadásra kerül Palicsfürdő szecessziós fürdőházaival és épületeivel, hamarosan a Monarchia egyik felkapott fürdőhelyévé lépve elő.
Lakói száma a századfordulóra eléri a 82.122 lelket. Szabadka sohasem látott akkora fejlődést mint ezekben a „boldog békeidőkben”. Ekkor nyeri el a város szecessziós, kifejezetten közép-európai arculatát.

A tőkés fejlődés időszakában így az 1826-28 ban épült városháza is elavultnak bizonyul.
A magában csinos, arányos épületet már környezete kinövi: körülötte helyenként magasabb házak is vannak, tornyából a szomszéd utcákra is nehezen nyílik kilátás.
Bíró Károly polgármestersége (1902-1918) idején indulnak az előkészületek egy harmadik, új városháza építésére. Az 1906. évben meghirdetett versenyen kizárólag magyar állampolgár vehetett részt, s az országos pályázatra 10 pályamű érkezett.

Szabadka városháza pályázat

Az első három díjat Komor-Jakab építészpáros (1.), majd a Bálint és Jámbor (2.) illetve a szabadkai Raichle Ferenc (3.) vitte el. Ily módon a zsinagóga építésével már ismertté vált két építész újból esélyt kapott, amivel éltek is. Csakúgy, mint a zsinagógánál az eredeti tervek menet közben módosultak, míg a végeredmény egy határozottan szecessziós alkotás lett, magyar népi ornamentikával – jellegzetes tulipán motívumokkal.

Szabadka 001 P1760819 a Városháza

Szabadka városháza, magyaros díszítés

A Városházát 1908-1910 között építették fel, de még két évre volt szükség a belső tér (pl. Róth Miksa üvegablakok) kialakítására. Amikor a torony már állt, 1910. augusztus 20-i ünnepségen a Szent György-templom plébánosa felszentelte a Városházát, a toronyra pedig – az eredeti napszimbólum helyett – ráemelték az aranyozott keresztet. (1949 -ben ezt lecserélik a nikkelezett ötágú csillagra, majd 1994. évben ismét megtörténik a szimbólum csere, s visszakerül a kereszt.)

A Városháza felavatására 1912-ben országos ünnep keretében került sor, amikor átvette az összes közigazgatási funkciót, s az első tanácsülés az új városházán – 1912. augusztus 14-én volt. Környezetét is rendezik, (folyamatosan) parkosítják. Legutolsó ilyen jelentős változás az 1985-ben Zsolnay kerámiából elkészült kék (es zöld) szökőkút.

Szabadka főtér panoráma, 1904

Szabadka, Kék szökőkút IMG_1321521675

Szabadka városháza felülről_1641.prospektusbólAz épület még ma is Szabadka legnagyobb és legmagasabb épülete: 105 m hosszú, 55 m széles, 25 m magas és 5.838 négyzetméteres területet foglal el. A 76 m magas torony fokozatosan a város jelképévé vált, és a legtöbb Szabadkát ábrázoló kiadványban  szerepel. Az impozáns torony csúcsában a négy világtáj felé elhelyezett négy óra, a város szinte minden pontjáról jól látható. Ma már a pontos időt elektronikus óraszerkezet mutatja, az eredeti 2,2 méter számlap-átmérőjű óra szerkezete Budapesten készült.

Az épületet Zsolnay kerámia fedi, kuriózum számba megy főlépcsőháza eozin borítású csempéje. A díszterem fa burkolatát csakúgy, mint a budapesti Parlamentét, Szlavóniából származó tölgy deszkával borították. A történelem folyamán az épület sok viszontagságon ment keresztül, homlokzatáról leszedték a magyar címert és felírást, a tanácsterem magyar királyokat és történelmi személyiségeket ábrázoló üvegfestményeit közönséges ablaküvegre cserélték. Ma azonban újra láthatóak eredeti helyükön, az épület 1966 óta műemléki védelem alatt áll.

A főteret el sem tudnánk már képzelni e monumentális épület nélkül, melynek földszintjén tágas, modern üzlethelyiségek voltak: divatkereskedés, üveg- és porcelánkereskedés, kávéház, kozmetikai cikkeket árusító üzlet, fehérnemű és szövöttárú üzlet, cipészüzlet, stb.

Szabadka Városi kávéház

Noha a szabadkaiak sokat nosztalgiáztak a korabeli társasági élet leglátogatottabb helye, a forgalmas, a városháza északkeleti sarkán egykor állt Városi kávéház után, ma már ott is modern, nemzetközi cég a haszonélvező.
Az 1910. decemberében Sztipics Márk által megnyitott kávéház fényéről talán fogalmat alkothatunk a fennmaradt leírás alapján: belsejében 80-100, márványból és tölgyfából készült asztal volt. Az étkészlet kínai porcelán, ezüst evőeszközökkel. A falakon 46 nagy és 70 kisebb tükör. Állandó jelleggel 20 pincér dogozott, idényben még 30, 17 szakács és 8 kávéfőző asszony.

Ha ezt nem is, de nagy döbbenetünkre – egészen más sürgető szükségtől űzve tértünk be a McDonaldsba, s – kis szecessziós csodába csöppentünk:

Szabadka, Városházában McDonalds 2

Ennél mind földrajzilag, mind időben kissé távolabb esik a minapi élményem, melyet
Boško Krstić könyvét olvasva sikerült Budapesten hozzácsatolnom szabadkai vonatkozású képeimhez. A belvárosi Apostolok vendéglő – melyet 1902-ben nyitott meg Förstner János – egyik kisebb termének, a csodaszép faragott gótikus bútorai fölé 1913. évi felújítás során jeles magyar városok képeit (készítette Hauswirth Ödön) függesztették. Ezek sorában Szabadka főtere is ott díszlik az egyik box fölött. (És kb. ennyivel be is zárult a pozitív élmények sora az egykor patinás étteremben.)

Ennél mindenképpen jobb mulatság volt a szabadkai szerző-hármas: Csáth Géza – Havas Emil – és Munk Artúr tollából (felváltva írták) származó : A repülő Vucsidol szatirikus kisregény, amely a maradi vidék bővérű humorral megírt kritikája, s főbb színhelyei: a szabadkai városháza és a Palicsi tó – illetve szereplői a századforduló helyi alakjai, nem egy (pl. polgármester) akkor élt emberek személyében. Hát azon jó szívvel lehet derülni.

elismondom névjegye

nő/female
Kategória: építészet, Szerbia, Történelem, Utazás, Városnézés
Címke: , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.