Palics fürdik a szecesszióban

Mire idáig értem az őszi kirándulásunk bemutatásában, mi magunk is, s Európa is hóhegyek közé zárva szemléli a fehér tájat, de ha a jobb időhöz passzítva szeretném ezt a Szabadkához kapcsolható nevezetességet bemutatni, lehet sokáig kellene várni.

Palics img_1321270919- Vajdasági magyar adattár

Palicsfürdő Szabadkától 8 km-re, Horgos irányában, keletre található, s nevét az azonos nevű településről, és a 4,2 négyzetkilométeres – parthossza 17 km – tóról kapta, mely vizének (s még inkább sziksós iszapjának) gyógyító ereje a 18. századtól ismert volt.

Palics helységet Pálegyháza néven 1426-ban említik először, a tavat pedig Paligo Palusnak 1690-ben.  Mátyás király adomány levelében 1462 -ben Paly néven említi, amikor a pusztát anyjának ajándékozta. Érdekességként megemlíthető, hogy a parton pihent csapatával Savoyai Jenő, a zentai csata vezére, mielőtt csatába vonult. Ezt követően súlyos csapást mért a törökökre és kiűzte őket erről a vidékről. Egy újabb kori újságtudósítás – Magyar Szó – szerint pedig medrének kotrása során a hetvenes években  az 1697. évi zentai csatában megvert és menekülő törökök által vízbe dobott zsákmányolt fegyvereket és ágyukat kotortak ki az iszappal a bulldózerek.

A viszonylag sekély tó – legnagyobb vízmélysége 2,5 méter – a Vajdaság legnagyobb tava, melynek keletkezéséről különféle (középkori) mondák élnek, a tudomány mai állása szerint azonban az egészen a jégkorszakig vezethető vissza.

A tó vizét kezdetben birkaúsztatásra, itatásra, kenderáztatásra, vászonfehérítésre, ruhamosásra stb. használják. Szappanra többnyire nem is volt szükség, mert a víz nagyon lúgos volt. Elsőként Johann Gottfried Liebetraut, Bács vármegye főorvosa figyel fel a tó sziksós tulajdonságaira, s 1780 körül annak keleti partrészén felépíti szódagyárát.
A tó nátriumkarbonát-hidrokarbonátos vízének gyógyhatása elsősorban a különböző bőrbetegségek, köszvény, aranyér, viszér problémák esetében tűnt eredményesnek, s a 18. század végétől ismert a környező lakosság körében. 1837-ben indítványozzák először  a helyi tisztiorvosok fürdő építését a tópartra.

palics 47 p1760766

Ezt követően 1842-ben alakították ki itt a Nagy Parkot, s 1845-től néhány fából készült fürdőkádat állítottak fel, ahol melegített vízben lehetett fürödni. A meleg fürdőt az 1850-es évek elején építik fel. A fürdőhely gyors fellendülését, a vendégszobák, emeletes vendéglak és a nyári lakok létesítése, a fürdőorvos és felügyelő alkalmazása segíti elő. 1885-ig a meleg fürdő mellett hideg kosárfürdő és sárfürdő állt még rendelkezésre.

Amikor 1885-ben a hideg, vagy kosárfürdőt és a sárfürdőt (a mai női fürdő közelében) lebontják, külön férfi és női fürdőt épít a város a mólótól jobbra és balra. A kor erkölcsi értékrendjével összhangban a fürdőzőket három oldalról eltakarták a kíváncsiskodók elől a vízben facölöpökre épített fürdőházak révén. Korabeli képeken látható, hogy a nők fejükön kalappal, s szinte az egész testüket betakaró ruhában fürdenek. Ez a ma már komikusnak ható látvány azonban akkor már szinte forradalmi változást jelzett, a megelőző évtizedek viktoriánus értékrendjéhez képest. Ugyanitt láthatóan a tó vize, még a parttól mintegy 20 méterre sem volt mélyebb egy méternél.

A férfi uszoda még a század elején is igen népszerű, ám az első világháború idején eltávolítják, és helyette 1921-ben a keleti tóparton fövényfürdőt létesítenek, amely idővel a leglátogatottabb pihenőhellyé fejlődik.

Palicsfürdő, légi
A meleg fürdő vendégei a tó felmelegített vizét idők folyamán fa-, zománc-, és kőkádakban élvezhették. A palicsi fürdőintézethez az 1880-as években már 14 létesítmény tartozik, s a vendégek fogadására két szálloda is – a Tó (Jezero) és Park szálló – nyílt a parton, s még ma is ezen a néven üzemelnek. S egyre ismertebb, és kedveltebb a Monarchia országai körében is, fénykorát is ekkor, a múlt század fordulóján élte.

Szabadka - Palicsi villamos 1910 - Fortepan 55640

Már századfordulón villamos kötötte össze Szabadka városával (1897), melynek végállomása a víztoronynál volt.

palics 60 p1760780

A gyógyítástól függetlenül a szabadkaiak már korán “rákapnak” a nyári fürdőzésekre a tó vizében: a szegényebbek szekéren zötyögnek ki ide, s a kocsi takarásában átöltözve – vagy éppen ruha nélkül – élvezik a hűsítő habokat, míg a földbirtokosok a nyáridőt a szállásokon -tanyáikon- töltötték, ám egyre elterjedtebbé vált a villaépítkezés is köreikben, az igazi pihenő és üdülőhellyé alakult palicsi parkerdő és tó körzetében.

palics 73 p1760807

A palicsi kertet, a már ismert fürdőhelyet, igen hangulatossá varázsolta több létesítmény, mindenekelőtt a villák, az úri lakok sora, melynek nyitánya a női fürdő közelében 1891 és 1893-ban felépített kecses Vermes villák. A polgárosodás erősödésével, az üdülőhely felvirágzásával egyre szaporodnak a díszes lakóházak.

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

A nagy víztükör, az árnyas erdő mindig hűvösebb légkörben tartotta a környéket, mint amilyen a városban uralkodott. A társasélet itt közvetlenebb volt, az ismerős családok naponta találkoztak a térzenénél, tekepályánál, tenisznél, a tófürdőben, csónakkirándulásoknál, a tóparti halászháznál, vagy esténként a kerek erdőben a bográcsozás mellett.
A főidény közepére esett az Anna-bál, erre nemcsak a városból, de a szállásokról is Palicsra jöttek a lányos mamák. Táncos volt bőven, ebben az időpontban voltak évente a katonai összpontosítások, a sok fiatal tiszt mind ott táncolt az Anna-bálon. Egészen 1912-ig amikorra a vigadó felépült, az Anna-bálok a szabad ég alatt zajlottak le. A fürdő központján egy hosszúkás négyszöget dróttal kerítettek be, zöld lombokkal körülfonták, a színes lampionokkal világított táncteret meghengerelték és behintették kölessel, s ezen keringőztek a táncospárok.

Üdvözlet Palicsról, 1903

A XX. század elején a gyógyfürdő bővítését és felújítását Komor Marcellre és Jakab Dezsőre bízták,  akik ekkor Szabadkán a városháza építésén dolgoztak. A palicsi nagy parkban 1910-12 között létrehoztak egy egyedülálló építészeti és természeti keveréket, amelynek kiemelkedő egységei a Víztorony, a Vigadó, a Női fürdő, a Zenepavilon és az Emlékkút.

Itt is, ahogy már Szabadkán tapasztaltuk, a népművészet szellemében alkottak, melyben erős erdélyi hatás érvényesül. Elvetették a hagyományos építménysorok kialakítását, az átjárók, tornácok és teraszok kialakításával eltűnt a külső és belső térre történő szigorú megosztás. A természet és az épületek összefonódása adja a hely különleges értékét.
Noha minden épület más és más (rendeltetésük szerint), de az anyagválasztásuk, a szerkezeti megoldások és a palicsi vörös szín egységessé teszi őket.

Megváltoztatták a parkerdő addigi fősétányát, mintegy 100 méterrel nyugatabbra helyezték, s lényegében a Víztoronytól, a Vigadóig vezető nyílegyenes úttal mintegy új tengelyt alkottak. A Víztorony terveik szerint egy díszes kaput képez, amelyen áthaladva közelíti meg a látogató a Nagy Parkot és tópartot. A magyar szecesszió jegyében készült alkotás díszítését csipke és hímzés motívumok inspirálták.

palics 63 p1760786

palics 45 p1760764

A Vigadót többrendeltetésű objektumnak szánták, és ma is hasonló funkciókat tölt be. Az emeleten fényűző bálterem működött, s a földszintjén éttermek, cukrászdák várták a vendégeket. Az épület tó felőli részét két hatalmas nyitott terasz alkotja, melynek fa lécein újra találkozunk a magyaros szecessziós elemekkel.

palics 34 p1760753

palics 35 p1760755

A Nagy terasz (az egykori Kursalon) előtt ugyanekkor épül meg azonos stílusban a legkisebb szecessziós építmény, a Zenepavilon. Ez mindig is szabadtéri koncertek helyszíne volt, s naponként délelőtt és délután 2-2 óráig tartó térzene szolgálta a publikumot. A zenészek szerződése június-július-augusztus hónapokra szólt, s a napi kétszeri térzenén kívül arra is kötelezték őket, hogy kéthetente új kompozíciókkal frissítsék repertoárjukat, valamint egy hangversenyt is elő kellett készíteniük.

A főbejárat déli végére, a tó közvetlen közelébe tervezték 1912-ben Komor és Jakab műépítészek az emlékkutat, amelyet a palicsi építkezések befejezésének tiszteletére emeltek.

Innen a díszkúttól rálátni a parkban arra a kék Zsolnay vázára, melynek 2 példányát Zsolnay Miklós ajándékozta a fürdőnek, miután 1910-ben itt járt, s annyira lenyűgözte a tó és park látványa. Az embermagasságú vázákból eredetileg 11 példány készült, melyet egy 1906. évi bécsi 6 db-os megrendelés alapján gyártottak, s azokat a Wien csatorna Ring felőli oldalán kialakított fülkékbe szánták. Az eredeti bécsi rendelésből 5 db a II. világháborúban megsemmisült, ám valamikor a 2000-es években az osztrákok legyártották a hiányzó példányok kópiáit.
3 kék váza Pécsett maradt (egy szintén megsemmisült), s kettőt pedig fenti ajándékként Palicson a Park szálloda térségében állítottak fel.

palics 70 p1760797

A Palicson látható vázák is  jelentős károsodásokat szenvedtek, egyiket 1944-ben egy  orosz tiszt többször szájba lőtte, másikat vandál ismeretlenek 1992-ben ledöntötték, s összetörték.

Innen ha jobbra tekintünk, vagy elindulunk a tópart melletti sétányon, már látható a tán leglenyűgözőbb Komor-Jakab épülete az együttesnek, a Női strand.

palics 04 p1760723palics 10 p1760721

S most, hogy bemutattam ezt az épületet is, ideje arról is beszélni, hogy ez ma már igazából csak egy turisztikai látványosság. A tó vize ugyanis szennyezettsége  miatt fürdésre alkalmatlan, gyógyhatása is a vízszennyezéssel eltűnt. Látogatottsága már megelőzőleg, az első világháború után megcsappant, maradt ismét “csak” a szabadkaiak üdülőhelye, mivel a jugoszláv érában a dalmát és szlovén fürdőhelyeket favorizálták.

A tóba folyó tisztítatlan szennyvíz következtében először algavirágzás indult meg a tóban, amely 1970- re szinte a teljes élővilág kipusztulásához vezetett. A következő évben leeresztették a tavat, eltávolították az iszapot, szennyvíztisztító épült.

1976-ban újra vízzel töltötték fel a tómedret. A víz az utóbbi négy/öt évben a mikro- és hidrobiológiai vizsgálatok szerint azonban ismét nem ajánlott fürdőzésre, így maradnak időtöltésül a szárazföldi kikapcsolódások, séta, sport, vagy az 1950-ben megnyitott állatkert látogatása, amely a hazai és exotikus állataival több mint 60 fajt mutat be egyre alakuló harmonikus és gondozott (és ahol lehet ketrecek nélküli) természeti környezetben.

Ám mi még maradunk a tóparti sétányon, melynek a Női strand utáni szakasza  ma Vermes Lajos (1860 – 1945) nevét viseli.

palics 71 p1760802

A szabadkai gazdag polgári családból származó Vermes Lajos kivételes egyéniség volt (sportoló, úszó, atléta, birkózó, kerékpározó, edző, pedagógus), aki különlegeset alkotott itt Palicson. Tervei közt szerepelt a budapesti Orvosi Egyetem elvégzése, a sport iránti rajongása azonban haza vonzza Szabadkára, ahol testvéreivel Bélával és Nándorral két sportklubbot alapít.

A sport lázában égő Vermes palicsi birtokán saját atlétikai pályát alakított ki, ahol “olimpiai játékokat” szervezett 1880 és 1914 között, eleinte kétévente, majd minden nyáron, kezdetben a klasszikus ókori számokban, majd a listát fokozatosan bővítették.
A versenyek “olimpiai” szellemben, több száz nemzetközi résztvevővel zajlottak, és palicsi olimpiai játékok néven lettek ismertek, mindez az 1880-as években, másfél évtizeddel a modern kori olimpiai játékok megszervezése előtt.

vermes pálya, bicikliverseny1892-ben nagy költséggel  megépített sporttelepén aszfaltos – 500 méter hosszú, 4 méter széles, ellipszis alakú, döntött – kerékpárpályát, s mellé falelátót emel, ahol országos jelentőségű torna és atlétikai versenyeket bonyolítottak le.
A versenypálya körül ízléses emeletes villákat építtet, köztük a sportolók elszállásolására szánt Bagolyvárat, a sporttörténet első olimpiai faluját.

palics 72 p1760810 bagolyvár

A palicsi villamos vasút építéséből is kivette részét, mivel érezte, hogy a palicsi versenypálya csak akkor lesz rentábilis vállalkozás, ha oda nagy tömegeket gyorsan ki lehet szállítani Szabadkáról.Vagy tíz atlétikai szám mellett kerékpározásban, birkózásban, ökölvívásban, úszásban, evezésben versenyeztek. Vermes jégvitorlázásban is bemutatkozik, maga ezen túl kiváló kerékpáros és súlyemelő. A diszkoszvetést 1886-ban a Szabadkai Torna Egylet szervezte meg elsőként az országban, miután Vermes Nápolyban Miron diszkoszvetőjének szobráról levette a bűvös korong méreteit és a szabadkai vasgyárban elkészíttette annak mását.

szárits jános img_1320918579 -ivan saricUgyaninnen, a szabadkai földről indult Szárits János (1876 – 1966) kerékpározó karrierje, amely 1896-1900 között számos nemzetközi sikert hozott számára.
Franciaországi tartózkodásakor, 1909 nyarán Szárits látta Louis Blériot repülőgépét, aki a La Manche-csatorna átrepülésére készült. Ettől kezdve nem tudott felhagyni a gondolattal, hogy elkészítse a saját repülőgépét. Utazásáról hazatérve el is kezdte építeni saját repülőgépét, aminél fát, motorkerékpár kerekeket és zongorahúrokat is felhasznált.
1910-ben elkészült első egyszárnyú repülőgépe Szárits 1 néven (másolata a belgrádi Légi múzeumban található), melyen sikeresen a levegőbe emelkedett, 7000 ember figyelő tekintete mellett a városi lóversenypályán. 1911-ben megépítette 2. repülőgépét is, egy 50 lóerős motor felhasználásával. Az első világháború kitörése megszakította ugyan további repülési próbálkozásait, azonban kísérletezéseit egy fajta korai helikopter megalkotásában élete végéig folytatta. Szabadkán az ő nevét viseli a sportrepülőtér Bikovón, valamint az Aero-club is.

Mint eddig is láttuk, törzsfőnököt, művészt, írót, muzsikust adott – vagy nevelt fel – Szabadka városa (s itt Palicsot szervesen beletartozóként kezelem)  jó néhányat egy emberöltő alatt, s mindegyik mögött igen színes sorsok, életutak rejlenek. Lemondok azonban ezek további ismertetéséről, csak felsorolás szerűen kiemelném még Lányi Ernőt, aki megteremti a komolyzenei életet Szabadkán (lánya Lányi Sarolta költő), itt működtette moziját Lifka Sándor a kinematográfia Közép-Európai zászlóvivője, filmkészítő, itt született Latabár Kálmán és Komlós Juci, de minden idők egyik legnagyobb magyar sakkozója Lékó Péter is.

Napjaink ismert virtuóz muzsikusa, zeneszerzője, Lajkó Félix a Szabadkai zenei középiskolából indult el Budapestre, s hódította meg a világot művészetével.

elismondom névjegye

nő/female
Kategória: építészet, Szerbia, Utazás
Címke: , , , , , , , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Egy hozzászólás a(z) 0ejegyzéshez

  1. Márta Szakács szerint:

    Köszönöm!😊

    2019. jan. 10., Csü 21:23 dátummal Fölöttem a felhő ezt írta:

    > elismondom posted: “Mire idáig értem az őszi kirándulásunk bemutatásában, > mi magunk is, s Európa is hóhegyek közé zárva szemléli a fehér tájat, de ha > a jobb időhöz passzítva szeretném ezt a Szabadkához kapcsolható > nevezetességet bemutatni, lehet sokáig kellene várni. ” >

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.