Szabadka kapcsán Danilo Kišről

Mivel Szabadka kapcsán, ha csak érintőlegesen is említettem, vagy idéztem a városhoz kötődő íróinktól, nem zárható le ez a fejezet Danilo Kis (Kiš) alakjának felidézése nélkül.

Rövid életrajzát a Visit Subotica – Híres szabadkaiak oldalán ekképp írja le:
Kiss Dániel (Danilo Kiš 1935-1989) Szabadkán született 1935-ben, az akkori Jugoszláv Királyság, mai Szerbia területén. Magyar-zsidó édesapa és montenegrói származású (Cetinje) édesanya, Milica Dragićević fiaként. Édesapja, eredetileg Kohn Ede (Eduard) az akkoriban közkedvelt magyarosodási folyamatok révén vette fel a Kiss vezetéknevet. Kiss Dániel több családtagja, köztük édesapja is a második világháború koncentrációs táboraiban hunytak el. Édesanyja őt, és testvérét Danicát a háború idejére Magyarországra menekítette.
Wikipedia: Bár szerbül írt, néha magyarul jegyzetelt. Jól tudott magyarul; úgy vallotta, hogy Ady hatására lett író (1947-ben fordított is tőle).Gyermekkorában néhány évig a Zala megyei Kerkebarabáson élt. Itt magyar iskolába járt, első fogalmazásait is magyarul írta.
Vajdasági magyar íróktól, irodalmároktól tudjuk, hogy Kis mindig magyarul beszélt velük.
A háború után a család megmaradt része az anya családjához, a montenegrói Cetinjébe ment. 1954-ben ott érettségizett, majd a Belgrádi Egyetemen tanult, ahol 1958-ban szerzett diplomát.  Ő volt az első diák, aki összehasonlító irodalomtudományt végzett.
A Vidici magazin kiemelt munkatársa volt, ahol 1960-ig dolgozott. 1962-ben jelentette meg első két novelláját, 1974-ben NIN-díjat kapott Peščanik nevű munkájáért, amit később kénytelen visszaadni politikai okok miatt.
Az ezt követő években Kiss számtalan hazai és nemzetközi elismerést kapott prózájáért és verseiért. Belgrádban töltötte élete legnagyobb részét, élete utolsó szakaszát pedig ingázva Párizs és Belgrád között. Hosszú éveken át dolgozott Párizsban tanárként. 1962-ben feleségül vette Mirjana Miočinovićot, akitől 1981-ben elvált. Ezután Pascale Delpech-sel élt együtt. Párizsban gyógyíttatta magát és itt is hunyt el tüdőrákban 1989-ben. (Sírja Belgrádban található.)
Ilia Mihály: Danilo Kis neve jelen van a modern magyar irodalom legaktuálisabb szerzőinél is, neve vagy hatása is megjelennek. Ez a „viszony” nem volt egyoldalú, Danilo Kis műveiben is jócskán vannak ilyen jelek, nevek, történések és fordulatok, amelyek a szerző magyar irodalmi, történeti, mindközönségesen a magyar életben való jártasságára utalnak, sőt ennél is többre: a buzgó érdeklődésről árulkodnak.

danilo-kis

Írói hangját pedig megízlelhetjük a Simon, a mágus (Halottak enciklopédiája) lenti soraiból, ahol a címszereplő, hogy el tudjon emelkedni a földtől, eképpen szól:

” – Könnyebb okoskodni, mint repülni, azt elismerem –
felelte Simon szomorúsággal a hangjában. – Lám, neked
is hogy jár a szád, közben egész nyomorult életedben
egylábnyi magasra sem rugaszkodtál el a földtől…
Most pedig engedd meg, hogy összeszedjem az erőm, hogy
összpontosítsam gondolataimat, hogy teljes erőmből a
földi élet nyomorúságára, a világ tökéletlenségére, a bennünket
marcangoló életmiriádokra, az egymást pusztító
vadállatokra gondoljak, a kígyóra, mely belemar az árnyék
hűvösében kérődző őzikébe, a bárányokat széttépő
farkasokra, a hímjeiket megölő imádkozósáskákra, a saját
csipésükbe belepusztuló méhekre, az anyák kínjára, akik
megszülnek minket, a még világtalan macskakölykökre,
amelyeket a gyerekek a folyóba vetnek, a hal rémületére
az ámbráscet gyomrában, az ámbráscet rémületére, ha zátonyra
fut a parti sekélyesben, az aggkori végelgyengülésben
elpusztuló elefánt szomorúságára, a pillangó röpke
boldogságára, a virág csalóka szépségére, a szerelmi ölelés
múló hevére, a kiomlott mag iszonyatára, a kivénhedt
tigris tehetetlenségére, a szuvas fogra a szájban, az erdő
avarjának halott levélmiriádjaira, az imént kikelt madárfióka
ijedségére, amikor anyja kituszkolja a fészekből, a
napon pörkölődő, vonagló földigiliszta pokoli kínjaira, a
búcsúzkodó szerelmesek fájdalmára, a bélpoklosok iszonyatára,
a női kebel borzalmas metamorfózisára, a test sebeire,
a világtalanok fájdalmára gondoljak… “

elismondom névjegye

nő/female
Kategória: Irodalom, Szerbia
Címke: ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.