Budafoki tornyok alatt

Budafokról ha valamit tudunk, illetve eszünkbe jut, az elsősorban borospincéi, a borkatakomba, a már részben érintett Törley pezsgő, s az utóbbi időkben megnyitott új szenzáció, a budafoki barlanglakások. Aligha gondolunk tornyos kastélyokra, melyek itt-ott bevillanva a képbe, izgatóan csipkézik a horizontot.

Budafok P1780742 Törley kastély

Budapest_XXII._kerületeBudafok, mely negyedmagával a főváros délnyugati részén,  XXII. kerületet képezi, a Duna jobb partján fekszik, szemben vele Csepel szigete, amelynek egykori birtokaihoz tartozott. Már ősidők óta éltek itt emberek, itt hagyták nyomukat az eraviszkuszokon (kelta törzs) át az avarokig, de talán ami a köztudatban is inkább él még, a rómaiak, akik Campona erődje katonai segédtáborát a mai Albertfalva-Budafok határában – kb. a mai Auchan területe a felüljárónál – állították fel.

A Tétényi plató fennsíkján elhelyezkedő Budafok központi része viszonylag kicsiny, egy keskeny csíkot képez (néhány hosszában futó párhuzamos utcával,)  a földrajzi adottságaiból adódóan: a Budai hegyvidék előterében, másik oldalán a Duna által behatárolva. A Duna meghatározó volt kialakulásában, fontos átkelő és halászati lehetőségei révén. A karsztos terület laza szerkezetű, könnyen vájható mészkövében pedig könnyen lehetett barlangokat kialakítani, illetve építőanyagot kinyerni belőle. A meszes talaján már korán meghonosították a szőlőt.

Budafok település tényleges története azonban lényegében a XVIII. századtól kezdődik.
A török dúlás után teljesen elnéptelenedett terület, mint a Csepel szigethez tartozó Promontorium, rövid időn belüli többszöri tulajdonosváltás után 1698. évben került Savoyai Jenő herceg, császári hadvezér birtokába. Uradalma központjává a Csepel szigeti Ráckevét teszi, ott kastélyt épít, illetve benépesíti a vidéket német telepesekkel. Budafok egészen a 19. század végéig megmaradt tisztán német anyanyelvű – s katolikus hitű közösségként.

A Hegyfokon (= promontorium) Savoyai Jenő herceg a ráckevei kastély mintájára
1714-1717 között kastélyt építtet, amelyet ma már nem láthatunk, mert többszöri tűzvész következtében sajnos tönkrement épületet 1911-ben lebontják. E kastély körül épülnek 1730 táján az első házak, s az elsősorban Csepelről átjáró német szőlőmunkások, akik Savoyai Jenő halála után (1736) alapítják meg 1739-ben a Promontorium zsellérközséget. 1745 táján már 22 család élt itt, a településnek 109 lakosa volt. Az emberek többsége fiatal házas volt, így 1739-1750 között évente 7-8 gyermek született. A legnépesebb telepes hullám az 1760-as években Mária Terézia engedélyével Ausztriából, majd később a Rajna vidék és a Fekete erdő környékéről érkeztek bevándorlók. A település gyors fejlődését a szőlőkultúrának és kőfejtésnek köszönhette. Elsősorban vörösbort adó fajtákat telepítettek: kadarka, kölni kék, csókaszőlő, melyek házasításából születik meg a promontori ó-vörös. Az 1850-es években már 1500 katasztrális holdon termeltek szőlőt. (A promontor másik latin jelentése: szőlőkkel beültetett domboldal.)

Promontorium,_1744._évi_névjegyzékA XIX. századi fejlődést továbbra is a szőlőművelés határozta meg.
1886-ban vette fel a Budafok nevet. A városrész német lakossága meglehetősen zárt formában élt, ezért idegenek nem szívesen telepedtek ide. Az apáról fiúra szálló, szőlészettel és borászattal kapcsolatos foglalkozások is meghatározták az itt élők körét.

Budafok IMG_20190224_121422 szőlőtőkék

A filoxéra megjelenése is 1886-ra tehető, mely 5 év leforgása alatt a budafoki szőlők
95%- át kipusztítja. A szőlőtőkéket nem is telepítik újra, s miután ezidőtájt Budapest területéről fokozatosan kiszorul az ipar, az agglomeráció szerepe megnő.
A meginduló  iparosodásban (Haggenmacher sörgyár, pezsgő- és konyakgyárak, gombatermesztés, borkereskedelem) kiemelkedő szerepe van az itt kialakult hatalmas földalatti, jó klimatikus tulajdonságokkal rendelkező tároló-rendszernek, a csaknem 100 km hosszúságot kitevő – a kőfejtés során kivájt – alagutaknak, időközben kialakított pincéknek.
Budafok 1926-ban városi rangot kapott, 1950-ben, Nagy-Budapest létrehozásakor Budatétény, Nagytétény majd a később kiépült Baross Gábor telep társaságában lett a főváros XXII. kerülete.

Savoyai Jenő nevét viseli az egykori városközpontot képező barokk terecske, melynek látványát ma a Szent Lipótról elnevezett plébániatemplom uralja. (Ide még visszatérek.)

Budafok P1780728 Szt. Lipót templom

A Szent Lipót templomnak hátat fordítva, még 2 templom tornyát fogja be a szem:
a református (Beck István; 1927. felszentelés) és evangélikus (Sándy Gyula; felépült 1935.) templomét.

Budafok P1780726 központ

A Szent Lipót templomtól jobbra a tér oldalát a Savoyai kastély egyetlen fennmaradt épülete, az egykori gazdasági szárnya (volt magtára) keretezi. Maga Savoyai herceg egyetlen egyszer fordult csak meg a kastélyban, a gazdaságot katonatiszt megbízottjai / ispánok működtették.

Budafok P1780730 Savoyai, gazdasági épület

A kastély – ahol tudjuk Törley József első pezsgőgyárát telepíti – udvarán ma elég kiábrándító kép fogad: betonrengeteg, ahol legutóbb a Camponai Tropicarium létrehozójának, a Svédországból hazatelepült Farkasdi Károly vállalkozónak Álomautó múzeuma működött, ma gokart pálya. Itt a hátsó fronton létesítette Törley likőrgyárát, mely adalék a pezsgőgyártáshoz szükséges. (Gyakorlatilag annak második lépése, amikor az alapborok házasítása után hozzáadják az un. tirázslikőrt, amely újbóli erjedést indít el a palackba zárt borban.)

Budafok P1780739 gokart pálya, Törley kastély

És itt csodálkozunk rá először a Csipkerózsika meséjét idéző kastélyra, amely látvány teljesen váratlanul ér itt Budafokon. A volt kastély helyét jobbról megkerülve még nyerünk közelebbi képet is róla, azonban az utcafronton (Leányka u. 1/b) kapunk egy kicsiny fennmaradt emléket az egykori kastélyból: a kapu (eredetileg alacsonyabb) oszlopain trónoló oroszlánokra, kezükben a Savoyai címerrel.

Tehát a volt kastély mellett elhaladva az Anna utca irányába tartunk. S már ott fekszik előttünk a Törley József  házi építészével Ray Rezső Lajossal (a mauzóleum építőjének  apja) 1882-ben építtetett Pezsgőgyára masszív tömbje, melyhez több, mint 20000 m2 alapterületű pincerendszer tartozott. Amit látunk az, amennyit az új német tulajdonos a gyárból meghagyott. (Részeit eladta, a tankpezsgő gyártást leköltöztette a hárosi kikötőhöz.)

Az Anna utcai részben, ami esetenként látogatható, a Látogató központ, pezsgő mintabolt, illetve a pezsgőgyári pincék állnak, utóbbiban még fennmaradtak azok a manuális állványok, amelyeken a pezsgőt kézzel forgatják. Érdeklődők számára a legjobb alkalom a látogatásra, az évenként szeptember első hétvégéjén (idén 30. alkalommal, 2019. aug. 31.
– szept. 1. között) megrendezett Budafoki Pezsgő- és Borfesztivál.

Budafok P1780744 Törley pezsgőgyár és kastély

Az előző bejegyzésben már részben vázoltam a Törley József vállalkozásának sikertörténetét, amellyel rövid időn belül a Monarchia legnagyobb pezsgőgyárává fejlődött. Itt még szívesen kitérnék arra a kérdésre, hogy mégis mi tette a minőségen* túl, ennyire közkedveltté az általa forgalmazott pezsgőt?

* Jelmondata: „Tökéletlen portékát nem akarok adni a renomé miatt.”

Ahogyan azt Franciaországban megtanulta, a szőlőtermesztés  legapróbb részleteit is tapasztalataihoz igazította etyeki szőlészetében. Folyamatosan fejlesztette borászatát, melynek alapvetése: pezsgő csak egészen kiváló alapborból készülhet,  ami viszonylag magas savtartalmú, és jó savösszetételű kell legyen. Különösen alkalmas szőlőfajta erre például a Chardonnay, a Pinot Noir, a Riesling és a Zöldveltelini.

S Törley József folyamatosan közvetítette a publikum felé, hogy ő igazi francia pezsgőt gyárt. Tehette is ezt, hiszen a nedű hazájában, Dom Perignon földjén, Champagneban tanulta a mesterség fortélyait, s onnan hozta pezsgőmesterét, de még gyára berendezéseit is. Rajta kívül ugyanis az első világháború kitöréséig még számos pezsgőgyártó kapcsolódott be a pezsgőgyártásba. (Csak Budafokon: Éder Mihály 1890; Reichardt és tsa 1893; Dubois és tsa 1897; Éberhardt Antal 1899; Dietzl József 1909; Tichy Ede 1910…)

Mindezen túl sikerében azonban jelentős része van a 19. század második felében megjelenő modern reklám szerepének felismerésében a piaci előnyért vívott harcban, annak alkalmazása márkája imázsa megteremtésében, pozicionálásában. Tette ezt abban az időszakban, mikor Magyarországon még éppen csak tudatosult az a belátás, hogy a reklámtevékenység az üzleti vállalkozás szerves része.
Erről a folyamatról fantasztikusan érdekes és részletes elemzést készített 2016-ban Barts Lívia az ELTE BTK Filozófiatudományi Doktori Iskolájának hallgatója, amelyből vizuális kultúránk tágítása érdekében az alábbiakban kiemelnék néhány gondolatot:

Egy termék imázsának, vonzerejének kialakítása során a reklám absztrakciót alkalmaz, s a terméket képek, szavak egyéb kísérő jelenségek révén tágabb kontextusba helyezi, mintegy megszemélyesítve az árut. A modern reklám korai időszakában ennek egyik alappillére a társadalmi státuszhoz való hozzárendelés.
A termék bizonyos körhöz tartozó értékrend és ízlés megtestesítőjévé válik.

Törley pezsgőjét a felsőbb társadalmi rétegek világába, az elithez pozicionálta – mely arisztokratikus csoporthoz kapcsolódás lépéseit maga is követte, és alkalmazta céges iratain, címkéin stb. – nemesi cím, címer, kitüntetések megjelenítése, s erre kapcsolódott még nála modern gyáregyüttesének szerepeltetése, ahol elsők között vezeti be a villamosságot, sőt “telefon szolgál mindenüvé”, s (cégfeliratot viselő) teherautói ugyancsak elsőként bukkannak fel a disztribúciójában.

Törley feliratozott teherautói

Reklámjai képein elegáns urak és hölgyek, mágnások, katonatisztek jelennek meg frakkban, díszes ruhákban – koccintásra emelt pezsgőspohárral. A frakkos pincér figurája egyben az úri kiszolgálás szimbóluma is, színterei pedig elegáns szállodák, éttermek bankettek, bálok. Pezsgője „drága mulatság”, vagyis mint az elit társasági összejöveteleinek italaként testesül meg. De nem kizárólag a konzervatív hagyományokkal társította elitképét, megjeleníti reklámjaiban a modernebb, haladó idő szellemét is: autókon, sőt repülőn utazó közönséget.

Törley pezsgő reklámok - kollázs
Ha azonban ténylegesen ilyen szűk kör vásárolta és fogyasztotta volna ezt az italt, akkor nem lett volna ilyen ipari mértékű forgalma. Termékei olyan populáris attitűdöt alakítottak ki, mely a középosztálybeli fogyasztók tömegét is elbűvölte, s szociális aspirációik egyik szimbólumává, megtestesítőjévé tették ezt az italt.
Egy üveg Törley vidéken hetekre való renomét kölcsönzött, a jómód verőfényét adta bérbe, sőt a hitelképességet is jelentékenyen emelte. Lényegében fétistárgy lett, mivel maga a felső tízezerhez való tartozás, annak minden velejárójával, nem volt valóságosan elérhető, addig egy üveg pezsgő, ha magas áron is, mégis kézbe vehető, birtokolható és elfogyasztható volt.

1885-ben házasságot köt a gazdag, görög származású kereskedő és bankár lányával, Sacelláry Irénnel, akivel 1886-ban született közös gyermekük, Mariska a következő évben meghal. (Több gyermekük nem  is született, így utód nélkül halnak meg, s a hatalmas Törley birodalmat bátyjai leszármazottjai öröklik.) 1890-ben Törley József gyára bővítése és  egy, az – immár az imázsát megfelelően tükröző – villa építése céljából hatalmas területet vásárol Anna utcai gyára folytatásában, s megbízza (1896-ban) Ray Rezső Lajost annak megépítésével.

Törley7

A francia neogótikus stílusban (északi szárny) induló, lovagvárra emlékeztető kastély építkezését halála miatt fia, Ray Rezső Vilmos (1899-1904) fejezi be. A déli szárny várkastély szerű, saroktornyos kialakítására a historizmus hatott, míg a hazánkban szokatlan nyitott fedélszék a középkori angol kastélyépítészetből ismert. Álomvilágot idézett a kastély télikertje is, melyet nem valódi növényekkel telepítettek be, hanem azt illuzionikus falfestéssel pótolták. Az épület berendezési tárgyai kicsit később készülhettek el, így azt végleges állapotában feltehetőleg Törley József már nem láthatta.

A kastély nem látogatható, oda 1956 tavaszán a sugárbiológiai kutató osztály költözött, melyből 1957-ben alakult a Központi Sugárbiológiai Intézet, ma országos Frederic Joliot Curie Sugárbiológiai Kutatóintézet. Legjobb rálátást a kastélyra messziről, a volt pezsgőgyár oldalából nyerjük, a szép kapun túl látható udvar erősen hasonlít a fenti, korabeli teherautós rakodás helyszínéhez.

Ennél részletesebb képalkotás kedvéért régi képekhez kell folyamodnunk.

A Sacelláryaknak komoly birtokai voltak Promontoron is, s a fenti telekvásárlással Törley  József közvetlen telekszomszédságba került egy ilyen területtel. Lánya számára Sacelláry György itt kastély építésébe kezdett az 1890-es évek végén, valószínűsíthetően 1895-99 között. A kastélyhoz hatalmas őspark tartozott Irén kedvenc fáival, a vadgesztenye fával.
Az épület díszítésében is sokszor megjelenik a vadgesztenye motívum.

Budafok, Törley és Sacelláry kastélyok légi

Sacelláry Irén 1925-ben meghalt, s azóta az épületben lényegében különböző szanatóriumok működtek az 1980-as évekig. 1987 nyarán a Magyar Hitelbank Rt. megvásárolta, majd felújíttatta, Harrer Cézár belsőépítész tervei szerint.
2002-től magánkézben van, s egyes helységeit időnként rendezvényekre – borsos áron – rendelkezésre bocsátják. Vagyis ez a kastély sem látogatható szabadon, ezért ismét csak tisztes távolból fényképezhettük, így a takaró növényzet miatt különleges oldaltornya inkább csak átsejlik. Erről képem a Wikipediáról származik.

Amint az a fenti légifelvételen látszik, van itt még egy kastély nem is olyan távol. Ez nem más, mint az 1884-1887 között elkészült Czuba-Durozier kastély, melynek pincéjében építtetője konyak készítésbe kezdett. A Czuba Durozier és Tsa konyakgyár évi több, mint 1500 hektoliter kapacitással talán a leghíresebb volt, az ugyancsak megszaporodott ilyen termelők sorában.

Budafok P1780784 Czuba - Dorozier kastély

Budafok IMG_20190224_132452 Czuba - Dorozier kastély

A Plébánia utca 11-ben található kastélyt a Törley József hívására Magyarországra települt francia vállalkozó építtette maga és családja részére, létrehozva benne konyakgyárát is. Az államosítást követően a kastély díszeit leverték, falfülkéiből a szobrokat eltávolították, belsejében 16 tanácsi bérlakást alakítottak ki – s az oly sokszor látott történet itt is megismétlődött: az egykor szemet gyönyörködtető épület teljesen lepusztult, alig van még valami ami egykori francia romantikus kastély stílusából megmaradt volna. Jelenleg üresen áll. Sikerült eladni az épületet, ám ma már igen nagy pénzbe (szakmérnökök
1 milliárd Ft körülire teszik) kerülne az eredeti módon történő felújítása.

Budafok IMG_20190224_112526 Czuba - Dorozier kastély, kapu

Találtam egy 1939.évből való téli képet, amelynek az előterében még a kastély feltehetőleg sértetlen formában látható, bár ez a hátsó homlokzata, amely eredetileg is egy egyszerűbb, díszek nélküli formában készült.

Budafok tájkép 1939

A kastély hátsó homlokzata a Péter-Pál utcára néz, a XVIII. századi település egykori főutcájára, amely ugyan alig-alig őrizte meg a régi budafoki utcák arculatát, ám még ma is a leghangulatosabb utca Budafokon.

Budafok P1780856 Péter-Pál u

A föld tektonikus mozgásai alakította, jelentős szintkülönbséget adó törésvonal az utca egyik oldalán lehetővé tette a (puha mészkő) sziklafalba borospincék vájását, amelyek a lakóházak mögött húzódtak. Az utca közepén a hegyből sok helyütt a Duna felé lefutó karsztvizek egyike csörgedez, külön bájt adva annak.

Budafok P1780877 Péter-Pál u

Amikor a nagy filoxéra járvány kipusztította a szőlőket és a telepesek zömének megélhetése vált bizonytalanná, megjelentek Budafokon a bornagykereskedők, akik szívesen megvásárolták a régi épületeket, hiszen a meglévő pincerendszer kiválóan alkalmas volt boraik tárolására, palackozására és árusítására.

Budafok P1780858 Péter-Pál u, Seybold pinceUtóbbi épület a Seybold Frigyes, az egykori bornagykereskedő pincéjének különlegessége az a 220 hektoliteres, jénai üvegcsempével bélelt óriás cement hordó, melynek további éke a díszítésére 1895-ben a Zsolnay gyárban rendelt majolika.
A Seybold-hordó ma ipari műemlék.

Hamarosan kiterjedt látogatói célpont lett Budafok számos borkóstolásra invitáló pincéjével, s szaporodó vendéglőivel. Ma is külön bortúra útvonal szolgál hasonló élmények begyűjtésére.

Három Nyúl Vendéglő, I.VH után - Tulajdonos, jogkezelő Promontor - Budafoki Polgárok Gyűjteménye

Budafok P1780723 bornegyed tkp

Budafok barokk egyházi műemlékeiről a következő bejegyzésben szólok.

elismondom névjegye

nő/female
Kategória: építészet, Magyarország, Városnézés
Címke: , , , , , , , , , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

3 hozzászólás a(z) Budafoki tornyok alatt bejegyzéshez

  1. Márta Szakács szerint:

    Köszönöm szépen!😊😊😊

    Fölöttem a felhő ezt írta (időpont: 2019. márc. 17., Vas 11:55):

    > elismondom posted: ” Budafokról ha valamit tudunk, illetve eszünkbe jut, > az elsősorban borospincéi, a borkatakomba, a már részben érintett Törley > pezsgő, s az utóbbi időkben megnyitott új szenzáció, a budafoki > barlanglakások. Aligha gondolunk tornyos kastélyokra, melyek i” >

  2. windthroughthepines szerint:

    Átemelte katacity.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.