Nyírbátor – a Báthoriak ősi fészke

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kirándulás élményeinek elejéhez tartozik számomra a felfedezés, hogy itt eredendően a Báthoriak földjén járunk! De mielőtt bárki felsikolt durva helyesírási hibát gyanítva, tisztázzuk: a történelmi család alapvetően három ágra oszlik, amelyeknél szokás a nevük írásmódjával is megkülönböztetni őket.
A háromból az egyik (szaniszlófi) nem töltött be különösebb szerepet, ezért többnyire csak az ecsediekről (nevüket i-vel írják), illetve a somlyaiakról (y- ra végződő családnév) szokás beszélni.

A kiterjedt család eredete az Árpádházi királyok koráig nyúlik vissza, s a sváb származású hatalmas Gutkeled nemzetség ágához tartoztak. Vakmerő és bátor vitézekként gyakran védték meg királyukat a csatákban, melynek eredményeként egyre újabb jutalmakat és birtokokat nyertek, s emelkedtek a jó középnemesi státuszból az ország maroknyi arisztokrata családja közé, azoknak is az élére. Vagyonuk, társadalmi tekintélyük a századok folyamán nőttön nőtt, míg a XVI. század közepén Magyarország területének közel felét magánbirtokként kézben tartó 16 arisztokrata család közül a Báthoryak voltak az elsők. Birtokaik behálózták az ország valamennyi részét, de számos nagyvárosban is voltak kastélyaik, magán palotáik. (Ráadásul ezek a családok egymás között házasodva – nem volt közöttük olyan, aki igen bonyolult módon, ne állott volna rokonságban egymással –  elérték, hogy sokszor egy-egy kézen több vármegyényi terület halmozódott. Területükön minden ezen családok körül forgott, egész városok és több száz falu lakossága tartozott uralmuk alá, saját kis hadseregeket állíthattak ki.)

P1740648 Nyírbátor

A tatárjárást követően jelentek meg az addig Dunántúlon élő családok az elnéptelenedett Alföld területén, s a Gutkeled nemzetség tagjának, Bereck de Rakomaznak hű szolgálataiért IV. Kun László király 1279 körül adományozta Batur (Bátor, ma Nyírbátor) helységet, amely akkor a család gyorsan fejlődő  (14. század végén már 4 megyére kiterjedő) birtokainak központjává vált. A megadományozott utódai régi nevüket elhagyva  innentől kezdték magukat Bátorról Bátorinak (ez alakul majd Báthorivá- ill. Báthoryvá) nevezni.

Coa_Hungary_Family_Báthory.svgA család később keletkezett eredetmondája is ide, a közeli ecsedi láphoz kapcsolódik, ahol a Gutkeled nemzetséghez tartozó Vid vitéz megölte a mocsárban élő veszélyes, rettegett sárkányt, s bizonyságul elhozta annak három fogát, amelyet címerpajzsukon megjelenő három vörös ék jelképez. (Ahogy a későbbiekben látni fogjuk, a babonákból, s legendákból táplálkozó hagyomány erős, s a sárkánykígyókról alkotott hiedelmet is mindvégig fenntartotta.)
Ecsedet Bereck fiai kapták Károly Róbert királytól 1325-ben, s ebből az évből származik a család címere is. Nemzetségükből számos országos méltóság – vajda, nádor, bíboros, országbíró, főispán – került ki.
1330-ban Bereck fiai és utódai abban – a később úriszéknek nevezett – kiváltságban részesültek, hogy a birtokaikon élő népek felett a megyés ispán helyett ők bíráskodhattak, és akár halálos ítéletet is hozhattak.
1332-ben névadójuk, Bátor városa árumegállító jogot kapott, mégis a család központjává az Ecsedi vár lett, melyet 1334-ben kapott várépítési engedélyük alapján az Ecsedi láp egyik szigetén építettek fel, lévén az, kiterjedt mocsárvilága által jobban védhető, hiszen idegenek/ellenség számára áthatolhatatlan, életveszélyes terep volt.

Szatmári_síkság 18. század, Ecsedi lápAz Ecsedi láp az Alföld legnagyobb összefüggő mocsárvilága volt. Az 1800-as évek végi felmérés szerint a terület megközelítően 432 km² volt.
A kétharmad Balaton nagyságú lápot a bele torkolló Kraszna, valamint a Szamos árvizei táplálták. A láp területe nem volt teljesen sík, a vízből itt-ott kiálló lápi szigetek tarkították. Változatos és buja vegetáció jellemezte. Rendkívül gazdag madárvilága volt, s halai a népélelmezésben fontos szerepet töltöttek be. A lápszéli nép foglalkozása a halászat, madarászat, csíkászat, pákászat és az állattartás volt. Biztos jövedelmet nyújtott a nádvágás, gyékény-, káka- és fűzvesszőszedés- és feldolgozás (gyékény- és kosárfonás) is.
Az Ecsedi-láp legsajátosabb képződményét az ingóláp jelentette: felszínét szép pázsit alkotta, amely alatt 1-4 méter mélységű víz volt.
Száraz időkben nagy veszedelmet jelentett a talajtűz, hatalmas lápégés volt például 1863-ban.
1898-ban a lápot lecsapolták. A Kraszna által táplált hatalmas vizes dagadóláp lecsapolásakor a teknőszerű mederből kivezették a Krasznát, mely táplálta azt – azóta a folyó a terület szélén fut, medrének feneke pedig magasabban van, mint a lecsapolás előtti területek.

Az Ecsedi vár (mely a “Hűség” nevet kapta) fontos tagját képezte a török ellen kiépült végvár-rendszernek is.

Ecsed_vára_1688

A család 1351-ben két ágra szakadt. Az az ág, amely Somlyó várával Szilágysomlyót (Erdély, Szatmárnémetitől 74 km-re délre, Zilahtól 25 km-re északnyugatra) kapta birtokul, attól kezdve somlyai Báthorynak nevezte magát. Ők adják majd az erdélyi fejedelmeket, illetve 1576-1586 között a lengyel királyi trónt is betöltő Istvánt, akiről már blogom lapjain Litvánia kapcsán terjedelmesen, 5 fejezeten át – először itt – szóltam.
A somlyói ág megmaradt katolikusnak, az ecsedi ág viszont a 16. század közepén áttért protestáns hitre.
A Báthoriak ecsedi ága István (rengeteg azonos keresztnevű tagjuk volt) országbíró személyében halt ki 1605-ben. A Somlyói-ágból két utolsó sarj volt: Gábor, a fejedelem, kit 1613. október 27.-én, mindössze 24 évesen, Váradon meggyilkoltak és András, ki csak leányt hagyott hátra: Zsófiát, a későbbi II. Rákóczi György feleségét, II. Rákóczi Ferenc leendő nagyanyját.

Báthory Gábor erdélyi fejedelemnek, akinek kezén egyesült mindkét nemzetség birtoka, meggyilkolása után az ecsedi vár 1624-ben Bethlen Gábor tulajdonába került. Ő volt az, aki a magyar koronát is Ecsed várába vitte, miután 1619. októberében elfoglalta Pozsonyt, s egy ideig itt  őriztette. 1648-tól az ecsedi vár és uradalma a Rákócziak birtoka volt. A Rákóczi-szabadságharcot lezáró szatmári béke (1711) után a Habsburgok a várat lerombolták, mára még a nyoma sem maradt meg.
1746-ban az ecsedi uradalmat a Károlyiak szerezték meg.

A képhez természetesen még hozzátartozik, hogy az a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, ahol mi kirándulunk, sokban csak töredéke az egykori történelmi vármegyéknek.

Hát ez az, amit fel kellett idézni Nyírbátor látogatása kapcsán.

S ahová a buszunk megérkezik, egy szemmel láthatóan frissen rekonstruált épületrész az egykori Báthori várkastély/udvarházból.

P1740623 Nyírbátor, makett

Fenti maketten látható az eddig végzett feltárások alapján kirajzolódó alakja a Báthoriak által létrehozott erődített kastélynak.

A téglaalap alaprajzú várudvart erős kőfalak határolták, két végében egy-egy kaputoronnyal. A kényelmes lakhatást nyújtó emeletes palota alatt mély pincék sorakoztak. (A pincében ma – az ismertető anyagok alapján – egy 60 férőhelyes korhű reneszánsz éttermet üzemeltetnek.) A 16. században a reneszánsz ízlésvilág jegyei szerint P1740622 Nyírbátor, makettloggiás, díszes homlokzatú, földesurainak fényűző gazdagságát hirdető rezidenciává változtatták a Itáliából érkezett építőmesterek. Az egész várat vaskos facölöpökből rótt palánkfal és mély vizesárok oltalmazta, noha az ecsedi vár biztonsága mellett valószínűsíthető, hogy a nyírbátori szállást a család inkább a békésebb időkben használta.

A XVIII. századra a várkastély erősen romos állapotba került, amikor már csak az úgynevezett északi palota, az egykori konyha és ebédlőépület volt használható állapotban, amit magtárnak alakítottak át. A többi épületet lebontották, köveit a környékbeli lakosság elhordta. Ezt a szárnyat építették újjá 2006-ban, a műemlékvédelmi körökben igen éles vitát kiváltó, a magtárrá átalakított formában fennmaradt épületből.

Nyírbátori várkastély kertje, kollázs

A kastély földszintjén és első emeletén 2009-ben berendezett Báthori Panoptikumban 5 jelenetben, 45 korhű viseletben megjelenített figura ad bepillantást néhány, a város múltjához kötődő, a Báthori család korát és legendáit idéző eseménybe.

Az első ilyen életkép, a család egyik leghíresebb tagjának, az országbíró és erdélyi vajda II. Báthori Istvánnak, a kemyérmezei, török felett aratott győzelem (1479) utáni pillanatait idézi fel.

Nyírbátori kastély, Kenyérmezei jelenet
Középen a széken a sebesült II. Báthori István, mellette az ütközet egyik hőse, Kinizsi Pál, aki előtti láda pedig a hadizsákmányt jelképezi, melynek felhasználásával részben a kastélyt bővítették, ám, ami még fontosabb, hogy 2 templomot is emeltek belőle. A hagyomány szerint ugyanis Báthori István az ütközet előtt fogadalmat tett: ha Isten P1740635 Nyírbátorgyőzelemre segíti, templomot emeltet a Mindenható dicsőségére Nyírbátor városában.
A kastély loggiájáról is látható, a Szent György tiszteletére felszentelt családi templomuk, mely a XVI. század folyamán református templommá vált, mikor az ecsedi Báthoriak áttértek a kálvinista hitre. A másik, 1484 és 1494 között emelt minorita templom és a mellette álló ferences kolostor, ma is római katolikus templom.

A jelenetnél jobbra és balra, részben az elejtett török harcosok, másrészt a győzelmet ünneplő magyar vitézek láthatóak.

A kastély életében jelentős történelmi találkozót is feljegyeztek. A három részre szakadt országban, itt jött létre 1549. szeptember 8.-án a bátori egyezmény, amely Erdély és a Királyi Magyarország egyesülését mondja ki, a török veszéllyel szemben. Középen a titkos megállapodást kitervelő Fráter György, akinek javaslata szerint Izabella királyné és kiskorú fia, János Zsigmond kárpótlás fejében lemondanak Erdélyről és az általuk uralt tiszai részekről Ferdinánd javára, míg Ferdinánd csapatokat küld Erdély védelmére. A képen Fráter György egyik oldalán, a történelmi Magyarország térképe fölé hajoló III. Báthori (Bonaventura) András, másikon I. Ferdinánd biztosa, ifjabb Salm Miklós országos főkapitány. A kép hátterében két oldalt az uralkodók láthatóak, akik nem voltak jelen az egyezmény megkötésénél. Balra I. Nagy Szulejmán szultán, míg jobbra a gyermek János Zsigmond (Szapolyai János király fia) és Habsburg Ferdinánd állnak.

Nyírbátori kastély, a bátori egyezmény

Az emeleti nagy ebédlőben egy korabeli jelenetet rendeztek be a Báthori címeres kandalló előtt. A címerpajzs köré fonódó sárkány I. Báthori István idején került be a címerbe, miután Zsigmond király udvarához tartozva, tagja lett a Zsigmond által alapított (1408) Sárkány Lovagrendnek.

P1740626 Nyírbátor

A kor általános szokásai, erkölcsi normái mai megítélésünk szerint igencsak mások voltak, amelyek figyelmen kívül hagyása sokszor hamis útra vezeti a mai embert. Sokakra, így a Báthoryakra is hamar ráaggatják a hatalmaskodó zsarnok, rideg, gátlástalan kényúr, s kiemelten családuknál a terheltség, aberrált személyek címkéit.
A középkorban a fizikai fájdalom okozása a legelterjedtebb büntetésekhez tartozott, s a testi fenyítések, kínzások igen kegyetlenek tudtak lenni, amely azonban semmiben sem tért el az ebben az időben a fejlett nyugati országokban uralkodó szokásoktól. A nyilvános kivégzések része volt az elítéltek kínzása és megcsonkítása az összegyűlt közönség előtt.
(A vallásháborúk évtizedeket felölelő – ellenséggel, vagy azok élőhelyén elkövetett szokásos rémtetteiről nem is beszélve. Olcsó volt az emberélet, igen kevéssé becsülték. )
A földesurak jobbágyaik, belső szolgáik fenyítésekor azokat akár meg is ölhették, hiszen azok a tulajdonaik voltak. Legfeljebb némi kártérítést fizettek az érintett családnak.
A 16.-17. századi Európa a roppant szélsőségek világa volt, a reneszánsz egyéniség sokszor gátlástalan és színlelő típusaival, illetve Machiavelli tanaival átitatva. A három részre szakadt Magyarországon sokszor előfordult, hogy a nemes urak- érdekeik szerint- hol az egyik, hol a másik nagyhatalomhoz csapódtak.

P1740652 Nyírbátor, Tinódi Lantos Sebestyén szobor

Akkoriban az élet (és a hír) ugyanakkor lassabban folyt. Az átlagos arisztokrata szomjazta a híreket, s ezért minden utazót, hírhozót szívesen fogadtak és faggattak ki, s szállásolták el váraikban. A vendégeskedésnek ma már teljesen ismeretlen dimenziói éltek – pl. egy-egy esküvő címén hetekig, sőt hónapokig elhúzódó mulatozások (már az ifjú pár jelenléte nélkül) zajlottak. Ugyanakkor sokféle babona, s kuruzslás élt, az emberek simán hittek a kísértetekben, és boszorkányságban.

Nyírbátori kastély, nők a középkorban

És akkor elérkeztünk hátborzongatás kabinetjéhez, amivel kapcsolatban még most is erős ellenérzéseim vannak. Báthori Erzsébetről szól ez a képsor, aki mindnyájunk fejében, mint a szűzlányok vérében fürdő szörny szerepel.

P1740630 Nyírbátor

Báthori Erzsébet 1560-ban itt, Nyírbátorban született az ecsedi Báthori György és a somlyói Báthory Anna (heted unokatestvérek) gyermekeként. Anyjának volt testvére Báthory István fejedelem és lengyel király. Ő maga korán árvaságra jutván, anyai (országbíró) Elizabeth_Bathory_Portrait, 1585. évi eredetiről másolatnagybátyjánál az ecsedi várban töltötte gyermekkorát. Ez a gyermekkor valószínűleg nem különbözött a korban azonos társadalmi helyzetű előkelő családok leányaiétól. Tudott írni és olvasni- ami akkoriban legfeljebb az előkelő körökben volt bevett dolog- s feltehetőleg semmiben nem szenvedett hiányt. Szülei már másfél-kétéves korában írásban megüzenték az akkoriban feltörekvő dunántúli nagybirtokos (az osztrák császár magyarországi bizalmasa) Nádasdy Tamásnak, hogy lányukat szívesen hozzáadnák az ő Ferenc fiúkhoz. A kézfogóra 1573-ban, az esküvőre 1575-ben sor is került. Erzsébet ekkor mindössze 15 éves, a vőlegény 19 éves múlt. Az ifjú férjet egyhangúan szép arcú, daliás termetű férfiúnak írták le, aki később vitézségben is kitűnt, s ellensége rettegte az általuk Fekete (haja színe alapján) Bégnek nevezett, csatákban sokat forgolódott harcost. Mindketten protestánsok, még ha a férj evangélikus, a feleség kálvinista hitű is volt.

P1740633 Nyírbátor, Báthori Erzsébet- Nádasdy Tamás esküvő

Ezeket azért írom le ilyen részletesen, mivel a késői történetírás sokat spekulált a házaspár esetleges rossz, örömtelen szexuális életéről – aminek többek között ellentmond a férj ifjú kora, mint az szintén nem volt jellemző a többnyire gazdasági érdekből között házasságok esetében. Fennmaradt írások szerint pl. az ifjú férj még a szüntelen, törökkel vívott háborúk korszaka előtt a politikai gyűlésekre is magával vitte feleségét. Báthori Erzsébet saját kezű írásában fennmaradt “én szerelmes uramnak” szóló levelei is egy, a 3 évtizedig (protestánsok lévén el is válhattak volna) tartó, kiegyensúlyozott emberi kapcsolaton nyugvó kötelékről tanúskodnak. (Nádasdy Ferenc fiatalon, 49 évesen halt meg 1604-ben, melyet az özvegy 10 évvel meghaladva (1614. augusztus 21.), noha utolsó 3 évet várának egy ablaktalan szobájába örök fogságra vetve, befalazva élt túl.)
Mások Erzsébet “lelki torzulását” levezetik késői gyermekszüléseire, meddőségi félelmeire. Az első gyermekét ugyanis 10 évvel a házasságkötés után anyakönyvezték, akit sorban még négy élő gyermek követett. Ám Erzsébet még ekkor is csupán 25 éves, hisz serdületlen gyermeklányként lépett frigyre Nádasdy Ferenccel, arról nem is beszélve, hogy a halva születéseket nem volt szokás feljegyezni. Márpedig a korban, a fejletlen egészségügyi helyzet mellett az gyakori jelenség volt, akárcsak az anya gyermekágyi halála. (Már csak ezért sem biztos, hogy Erzsébet különösen aggódott volna esetleges meddősége miatt.)

Rövidre zárva a sort (több részletre kíváncsiak jó összeállítást olvashatnak a Wikipedia vonatkozó címsorában), mindaz a rémség (vérben fürdés, lányok rettenetes kínzása = szadizmusa, húsukból evés) a sokszor évszázadok múlva a legendára rakodó (horrorra éhes, avagy befeketítési szándékkal manipuláló) fantázia szüleményei voltak. (A legközkeletűbb, vérben fürdés vádpontja pl. az eljárás során sosem hangzott el, az először 1729-ben, bő száz évvel később, Turóczy László jezsuita atya tollából pattant napvilágra.)
Ma már a történelemtudomány- a tényleges dokumentumok alapos feltárása révén- egy korabeli koncepciós eljárásként tekint az esetre, amelyet napjainkban már nehezen kibogozható gazdasági (birtok-, vagyon megszerzés) illetve politikai (Thurzó György nádor ellenséges érzelmei a Báthoriakkal szemben, illetve esetleges erdélyi ambíciói) indokok mentén szövődtek.
A hivatkozott tanúvallomások, elsődlegesen a Csejtéről elhurcolt 4 belső szolga kínvallatás alatt tett vallomásai – amelyek, Báthori Erzsébetre felrótt szörnyűségeiben igencsak hasonlítanak leírásaikban az akkor szokásos kínvallatási módszerekre, amelyeket maguk a bírák és kínvallatóik gyakoroltak. Ezeket a koronatanúkat igen gyorsan, lefogásuk után egy hét múlva, 1611 januárjában, mint bűnösöket ki is végezték. Az évekig még eltartó tanúkat kereső és kihallgató eljárásokban megjelenő személyek pedig erős függésben voltak azon uraiktól, akiknek érdekében a tanúvallomások állottak, illetve kedvezőtlen vallomás esetén joggal félhettek attól is, hogy azon első négy sorsára jutnak.

Ugyanakkor Báthori Erzsébetet- noha emiatt sűrűn szót emelt- soha nem hallgatták ki, sőt az egész lefogása igen furcsa módon, teljesen jogellenesen történt. Először is: mint már említettük, nemes embert nem ítéltek el emberölés miatt, Werbőczy Hármaskönyve szerint főbenjáró ítéletet csakis olyan nők ellen lehet kimondani, akik férjüket, szülőiket és saját gyermeküket ölik meg. Ugyanakkor a század elején – a Bocskai felkelés lezárásaként – kötött bécsi béke értelmében nemes személyek ellen indított büntetőeljárásnál elengedhetetlen jogi kritérium a vádlott szabályos írásos megidézése és meghallgatása az ellene emelt vádakkal kapcsolatban.

Hallgatólagosan ez egérutat is biztosított a nemes uraknak, hiszen ha valaki valóban bűnös volt és kapott egy ilyen idézést, mindig maradt ideje és alkalma hogy lóra-hintóra pattanva külországba szökjön. (Melyre akadt is nem egy példa a történelemben, illetőleg arra is, hogy a megidézett nem jelent meg az idézésre- s ha kellő saját sereggel rendelkezett, ezt meg sem próbálták annál kikényszeríteni.)

A nádor döntését – Báthori Erzsébet saját várában történő életfogytiglani bezárásáról, a bíróság is hallgatólagosan elfogadta, hiszen ítéletre soha nem került sor. Thurzó György nádor tehát többrendben is átugrotta a törvény előírásait, sőt, még királya, II. Mátyás többszöri utasítását, hogy Nádasdynénak szolgáltassanak törvényes eljárást, különböző álindokokkal visszautasította.

II. Mátyás 1611. április 17.-én a nádornak írt leveléből: “… már eddig is többek megütközését és panaszát hallottuk, hogy ő (Nádasdyné) nem lett idézve, sem pedig nem bizonyítottak rá semmit!” A király “hallatlan és szokatlan” dolognak minősítette a nádor eljárását, megemlítve, hogy Nádasdyné “maga sem panaszkodik másról, mint hogy minden törvény ellenére, idézés, kihallgatás vagy ítélethozatal nélkül börtönbe vetve él.”

A nádor magatartása mindenképpen gyanús (fő partnerei az eljárásban Báthori Erzsébet vejei és kiskorú fiának nevelője voltak) és törvénysértő volt. Ez, párosulva egyéb zavaró momentumokkal, megkérdőjelezik Báthori Erzsébet minden felmerült vádpontban való egyértelmű elmarasztalhatóságát. Mindmáig az sem nyert bizonyítást, hogy bármikor akár egyetlen szolgálóját is halálra verte, vagy kínoztatta volna! (A legenda különböző időbeli változatai 60-600 leányról is szólnak, mint ahogy már letartóztatásánál is szörnyű kínzások folytatása közbeni tetten érésről, a csejtei vár különböző részein heverő vagy elrejtett hullákról beszélnek – miközben maga Thurzó, feleségének írt levelében elmondja, hogy  az asszonyt vacsora közben (kastélyában) elfogták, és vitték föl a csejtei várba. Még a befalazást is sokan megkérdőjelezik.)

P1740632 Nyírbátor, Thurzó nádor vádolMindezek fényében is zavar a nyírbátori kastély panoptikumában kiállított képek sora: Ha már a vérben fürdést – mint a köztudatban meggyökerezett eseményt – ábrázolja is, mindenképpen hangsúlyosan felhívnám a figyelmet annak legenda voltára. Ugyancsak téves az a kép, amely Thurzó nádort Báthori Erzsébetet vádolva ábrázolja – amire ugye sosem került sor. (A jelenetben még ott ül az asztalnál II. Mátyás király is (sic!)- illetve Báthory Gábor erdélyi fejedelem, az asszony unokaöccse -akihez történő átpártolás szándékával is gyanúsította őt a nádor.)

Sajnálatos módon ugyanis külföldön még mindig erősen él a magyarokkal kapcsolatos történelmi képben a tömeggyilkos, a véres grófnő, leszbikus orgiákat szervező csejtei várúrnő alakja: 1985-ben pl. Paloma Picasso címszereplésével az Erkölcstelen mese c. francia horror-porno film is készült ezen a bázison. S ennek a kedvezőtlen képnek sajnos mi magyarok vagyunk a szerzői, kialakítói: sok elfogult írás született a 19./20. század fordulóján, amikor még a tudományos igényű munkák is elfogadták a vádakat- vagy már a későbbiekben pl. ismert orvostörténészek kiindulásként szögezték le, hogy az özvegy “skizofrén és őrült” volt. Az ellentmondások kevésbé vizsgáltattak, vaskos tévedésektől sem mentesek ezek a munkák, általános volt, hogy a hipotéziseket tényként kezelték. Szépíróink is sokszor és sokat merítettek ebből, ill. egyéb “terhelt” Báthoriak történetéből, akik szintén átvették a legendák szállította történeteket – írója válogatja, hogy ki milyen érzékenységgel kezeli vagy fogadja el teljességgel azokat. Mikszáth erre még a leginkább pozitív példa, de Makkai Sándor teljesen légből kapott szélsőségesen negatív alakokat teremtett a történelmi nevek megtestesítőihez. Ilyen kiemelt negatív hősökké lettek többek között a két utolsó Báthory árva, Gábor és Anna testvérpárosa is, akiket még vérfertőzéssel is hírbe hoztak, Anna nevéhez leszbikusság és boszorkányság tapadt tartósan.

P1740654 Nyírbátor, Báthory Gábor szobor a ref. templom előtt

S a hírek elsődleges forrása esetükben nem volt más, mint Bethlen Gábor, kinek politikai karrierje éppen Báthory Gábor, az ötödik, s egyben utolsó Báthory erdélyi fejedelem szolgálatában indult! Itt is szerepelt a politikai mellett a fiskális, vagyonszerző érdek.

Ezért is gondolom úgy, hogy Nyírbátornak, a Báthoriak ősi fészkének a történelmi család nevének ápolását kellene szem előtt tartania, s semmiképpen nem kellene tápot adnia a helyt nem álló eseteknek.

A várkastély szomszédságából szembeötlik annak a gótikus stílusú templom épületnek a keleti oldala, mely karcsú, égbe törő támpilléreivel és csúcsíves ablakaival, meredek tetejével, mintha csak függőleges dimenzióikkal rendelkezne. Építésekor katolikus templomnak épült (1484-1511) impozáns templom épület, melyet az első országos tisztet betöltő Báthori István erdélyi vajda, a kenyérmezei győztes csata után eredetileg családi kápolnának- és temetkezőhelynek szánt. A templomot pedig éppen Báthori Erzsébet szülei: Báthori György és Báthory Anna alakíttattak át református templommá, amikor 1547-ben áttértek a kálvinista hitre. Ekkor már a református gyülekezetnek is rendelkezésére állt ez a templom.

P1740647 Nyírbátor, református templom

Tekintettel arra, hogy az építtető ezt eredetileg családi templomnak szánta, nem építtettek hozzá kőből harangtornyot, hiszen a mise úgy zajlott, hogy a család bement a templomba, s hívták a szerzeteseket annak megtartására. Csak később, 1640 -ben a Bethlen család jóvoltából emelték a templom előtt álló 35 méteres fa harangtornyot.

P1740649 Nyírbátor, harangtorony

Ezzel az Erdélyben elterjedt haranglábtípus legnagyobb és legjelentősebb példánya itt, Nyírbátorban épült meg. A székely mesterek az építés során egyetlen vasszeget sem használtak fel. A sűrű, tölgyfa gerendázatot 40 ezer fazsindely borítja, tetején négy fiatoronnyal, felül kerengővel.

A templom már elsőre elragadó monumentalitása és egyben légiessége innen, a harangláb oldali déli templomfalával példázza leginkább a templom súlyos és könnyed tömegeket mesterien ötvöző kompozícióját. A lépcsős tagolású támpillérek a homlokzatot hét mezőre osztják. A főbejáratul szolgáló kapu itt, a harmadik mezőben nyílik, amely elé a 18. században zárt előcsarnokot építettek.

A Szent György tiszteletére felszentelt egyhajós templomnak lenyűgözőek a méretei:
44 méter hosszú, 12 méter széles, 20 méter a belmagassága és 31 méter a tetőgerinc magassága. A 12 méteres ablakai kialakításánál csakis a nap által besütött oldalakat (északi falat nem) használták fel. A lélegzetelállító csillagrácsos hálóboltozatot karcsú faloszlopok támasztják alá. A nyugati bejárat felett látható, 1995. évben elkészült hangversenyorgona a több, mint száz éves korábbi, Angster József pécsi orgonakészítő szerkezetét egészíti ki, mely változás érzékeltetéséhez csak 2 adat: míg a korábbi orgonának 402 sípja volt, a mostani sípok száma 2568. A legnagyobb síp hat méter magas, és közel egy mázsa súlyú.

P1740675 Nyírbátor református templom, csillagrácsos hálóboltozat

A Mátyás király idején készült templom belső berendezéseiben már kora reneszánsz, amely szentély díszítéséhez elküldte olasz kőfaragói munkásait. Az  500 éves reneszánsz oltártól jobbra, a szentély déli falában levő hármas kegyúri ülőfülke szintén míves reneszánsz alkotás. A szentély bal oldalán, a sekrestye felett, eredetileg oratóriumnak szánt helységből nyíló korlát látható.

A templom átalakításakor a református felfogás szerinti központos belső liturgikus teret képeztek ki, melynél a padok is központosan, a biblia, az igehirdetés irányába néznek. Értelem szerűen itt helyezkedik el az 1767-ben készült szószék is.

P1740664 Nyírbátor, református szószék

A sekrestyében láthatjuk az ecsedi Báthoriak két kiváló egyéniségének szarkofágjait.
A kenyérmezei győző, II. Báthori István vörösmárvány szarkofág fedele a vajdát vitézi ruházatában örökítette meg. Az ecsedi ág utolsó tagjának, az 1605-ben elhunyt Báthori István országbírónak (Báthori Erzsébet testvére) szarkofágját Báthori Gábor faragtatta, akinek mikor árván maradt, ő vállalta felnevelését – illetve örökítette rá hatalmas vagyonát. V. Báthori István országbírót az ország egyik legműveltebb emberének tartották, aki a magyar nyelvű vizsolyi Biblia kinyomtatásához is jelentősen hozzájárult. Reggelente maga is a cselédeinek zsoltárokat olvasott fel, s igen hitvalló ember volt, ezért nevezték zsoltáros Báthori Istvánnak is. Szarkofágján is ez mutatkozik meg, hiszen minden oldalát intelmekkel, szentírás idézetekkel, jó cselekedetekre buzdítással véstek tele.

A templom külső falán magyar és lengyel nyelvű emléktábla biztosítja a család történetében legkiemelkedőbb Báthorynak, az erdélyi fejedelem és lengyel király Báthory Istvánnak az utókor tiszteletét.

P1740690 Nyírbátor Báthory István emléktábla

Ma Nyírbátor a megye egyik fontos ipari központja. Több ezer ember dolgozik itt, akiket szinte a megye teljes területéről munkásjáratokkal hordanak ide. Van itt repülőgép alkatrész-gyártástól a műanyag feldolgozásig, növényolajtól a mosópor gyártásig sokféle létesítmény. Általában folyamatos munkarendben, 3 műszakban folyik a termelés, s karácsony- és újév között szoktak leállni a gyártó helyek. Az 570 ezer lakosú megye negyedik legnagyobb lélekszámú városa (Nyíregyháza, Mátészalka és Kisvárda után)
13 ezer főt számláló lakosságával.

elismondom névjegye

nő/female
Kategória: építészet, Magyarország, Történelem, Utazás, Vallás
Címke: , , , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.