Tiszacsécsén Móricz Zsigmonddal

“… tündérsziget Csécse ott fenn a Tiszaháton, a szőke Tisza partján a hatvankét házból álló kis falu, mely úgy körül van véve gyümölcsössel, szilvásokkal, hogy ha az ember szekérrel közeledik felé, semmit sem lát belőle távolról, csak gyümölcserdőt, és annak közepén a pompás fatornyot, hegyiben egy kopja gombbal…”

Nem ez az egyetlen vallomása Móricz Zsigmondnak szülőföldjéről, melyből talán a legtöbbet idézett, a Hajnali harangok c. gyermekkori emlékezésében így szól:

Minden ember életében a szülőföld a legszebb a világon.
Bizonyára azok is csak szeretettel és hálával emlékeznek a gyermekkor édes napjaira akik a pesti utca kövezetén töltötték az időt, de engem az istenek annyira szerettek, hogy életemet egy olyan vidéken indították el, ahol valójában az idill leggyönyörűbb benyomásait kaphattam. …

Református magyarok. Őstelepülők…Gyümölcsfaerdőbe borított parányi házaival, kedves fatornyos templomával, a kanyargó Tisza-parttal, a Tisza-parton a füzesekkel -a ficfákkal- valami olyan különös és kivételes szép hely egy gyermek számára, amely szinte szimbolizálja egész magyar életet. 

Hát ez így tényleg mint egy tündérmese, úgy hangzik. Ám a felnőttek valósága kicsit másképp festett.

A Móricz család Tiszacsécsén kb. 1780 óta honos; az anyai dédszülők (Nyilas József és Isaák Erzsébet) is a csécsei temetőben nyugszanak. Majd egy generációt kihagyva, az özvegyen maradt nagymama (Pallagi Józsefné Nyilas Katalin) jött vissza és itt tartották esküvőjüket Móricz szülei.
A szülők: Pallagi Erzsébet és Móricz Bálint házassága, különös házasságnak számított, mert akkoriban egy papkisasszony meg egy parasztlegény házassága nem volt mindennapi esemény. A pap édesapa halála után az özvegy papné, akinek akkor a faluban kijáró titulus a tekintetes asszony, nem tudta vezetni a gazdaságot. Akkor még nagy birtokuk is volt a papoknak és ők is foglalkoztak földműveléssel, gazdálkodással is. Hogy tovább tudják folytatni a gazdálkodást, valaki kellett a portára, a gazdaságba. A papné kiszemelte lányának ezt a Móricz Bálintot, mert egy jóravaló, ügyes kezű embernek ismerte. Így adta hozzá a lányát feleségül, ami nem volt egy szerelmi házasság, s melyből Csécsén született gyermekeik: Zsigmond, István és Dezső. (Tízen voltak testvérek, kikből kettő egészen korán meghalt.)
Míg a nemesi ősökkel rendelkező művelt asszony, összetartja a családot, s ragaszkodik a gyerekek gondos neveléséhez, addig apja, aki egy óriási becsvággyal rendelkező, mindenre elszánt ember volt, vállalkozásba kezdett. A sok föld mellé, hitelbe vásárolt egy cséplőgépet – egy tüzes gőzgépet -, ami sajnos felrobbant. Bérelt hozzá egy vizimalmot, azt elvitte a tavaszi jeges ár. Sikertelen vállalkozásuk csődbe vitte őket, s a rajtuk maradt adósság kifizetésére ráment mindenük. El kellett adják a portát, azt a házat, ahol Móricz Zsigmond született, 1879. június 29-én.

IMG_3793 Tiszacsécse, Móricz bölcsője

Az a ház a falu másik, milotai végén volt, ami akkor egy módosabb háznak számított. Már abban az időben bádogtetős, virágtartó korláttal az ereszemelő faoszlopok közt, rédelyes (= bedeszkázott tornác), tornácos ház volt. Nagyobb is volt mint ez, amelyet meglátogatunk, melyre 1952-ben, az író halála 10. évfordulóján rakják fel a táblát, hogy az Móricz Zsigmond szülőháza, miközben az igazit 1970-ben lebontották. (1952-ben azt a korszak besorolása szerint egy kulák ember lakta, ami kizárta hogy a népinek elfogadott író szülőházának jelöljék.) A ma már inkább emlékháznak nevezett épületben 1966-ig egy idős házaspár lakott, akiket akkor kárpótolták, s így kiköltöztek.

P1750376 Tiszacsécse, Móricz ház

A falu kóródi végén vett telken valószínűleg Móricz Bálint saját kezűleg építette meg ezt a  három helyiségből álló picike házat. Tehát ez a ház még eredeti állapotában van, a szalmán kívül, – amit nagyon sokat kellett cserélni, s ottjártunkkor is éppen az utolsó beázás nyomait próbálták eloszlatni. Az országút kanyarulatában és a telek hátsó részén a vidéken előszeretettel készített fonott sövénykerítés látható.

P1750387 Tiszacsécse, Móricz ház utcai bejárattól

Itt a ház falai vályogból készültek, alja egy döngölt padló, a magas, meredek hajlású tetőn taposott szalma, a berendezés a felső-tisza vidéki parasztház berendezése, ahogy kb. Móricz idejében kinézett. Merthogy a bútorok csak korabeli bútorok –egyedül a bölcső, ami eredeti, amiket itt a faluban gyűjtötték.

Ebben a házban csak 5 éves koráig élt az író.
Az utcai szoba (az első ház) két kisméretű ablaka közül az egyik az utcára, másik az udvarra néz. A szobába kerültek a Móriczékkal rokonságban lévő Nyilas családtól megszerzett bútordarabok (a két ágy, kredenc, láda, székek, asztal, ami alatt van a vizes kanna), valamint eredeti Móricz-relikviák is. Ilyen az író már említett bölcsője, valamint a fogason elhelyezett kalap, amit az író szatmári gyűjtőútjain viselt. A szobában látható csikósspór egy fűtésre és főzésre szolgáló tűzhely, s a varrógép lehetne, melynek fiókjából csak nem gurul ki egyetlen sem a szükséges hét krajcárból.

A kicsiny szobából kettőnek ki kell jönnie, hogy egy beférjen újra csoportunkból, ezért tessék részekből összerakni a látványt:

Belépéskor a házba, mint fent látható, a magasabb növésűeknek le kell hajtani a fejét, s már benn is vagyunk a két szobát összekötő pitvarban. Pitvar mögött, a boltíven belül a kéményalján a konyha. E rész fölött magasodik a nyitott szabad kémény, amelyik a helyiségek füstjét gyűjti össze és vezeti ki a szabadba. Alatta stelázsin különféle háztartási eszközök, cserépedények sorakoznak.

A pitvar másik oldalából nyíló kisebbik szoba (a kis ház) melyet ők kamrának használtak, ma a Petőfi Irodalmi Múzeum kiállításának ad helyet.

Akkor, mivel a szülők egyre nehezebb anyagi gondokkal küszködtek, úgy döntöttek, elköltöznek innen, s másutt próbálnak szerencsét. Maradék kis holmijukkal, egy tehénszekérrel, s ami arra felfért, elindulnak, elhagyták Csécsét, ami az író későbbi emlékeiben mindig mint egy valóságos paradicsom, tündérliget jelenik meg.

P1750383 Tiszacsécse, Varga Imre szobra, 1979A szülők a Borsod megyében lévő Prügyre költöztek, hogy ott próbáljanak talpra állni.

Zsigmondot viszont, legnagyobb gyerek lévén, nem is vitték ekkor magukkal, hanem anyai nagyanyjával együtt, Túristvándiba, egyik anyai nagybátyjánál, Pallagi Lászlónál hagyták. Ott is kezdett el 6 évesen iskolába járni, s három évet töltött Istvándiban.

Pénzhiány miatt azonban szülei nem tudtak házat venni, így hát a rokonok fogadták be őket. Keserű időszak ez, rengeteg megpróbáltatáson, megalázáson mentek keresztül, ahogy később sok helyütt megjelenik Móricz írásaiban. A rokonok, gonoszabbak voltak velük, mint a cselédjeikkel.

” mikor ők abban a faluban laktak, ahová azért menekültek, mert az apja a szülőfaluban tönkrement és ebben a faluban sok rokon volt az anyja után, ő akkor jól megismerte a gazdagokat….
De  a rokonok úgy viselték velük szemben magukat, mintha börtöntöltelék lett volna az egész család. Lenézéssel, megvetéssel, könyörtelenül. Ők ott voltak, a sok apró gyerek, s nem volt ennivalójuk és elkívánták, hogy apja ingyen dolgozzon nekik, csak azért, hogy ezzel kiérdemelje, hogy megtűrik a faluban. De egy csupor tejet, pénzért nem akartak adni. Elvitték a tejet a városba és eladták.., csak ne kelljen odaadni a szegény Nyilaséknak.” M.Zs.- Bál

1887 nyarán, amikorra valamelyest rendeződnek szülei anyagi viszonyai, magukhoz vették a legnagyobb fiút is, mely a “feledhetetlen szenvedések” földje lett számára. Erre emlékezve írja meg később a Hét krajcár c. elbeszélését (Nyugat 1908), amely megnyitja az írói karriert számára.

A szülőknek sikerült egy házat venniük végül, ám ennek a prügyi háznak nem sokáig örülhettek, mert ez meg leégett. Ezután elköltöznek Sárospatakra.

legy_jo_mindhalaligAz iskolai évei Móricznak meglehetősen zaklatottak. Sárospatakról szülei beadják a debreceni református kollégiumba, amely élménye majd hátteréül szolgál örök szépségű regényének, a Légy jó mindhalálig-nak (1920). Kis hőse, Nyilas Misi azután több, önéletrajzi ihletésű írásában megjelenik majd. (Sőt, voltak kezdeti írásai melyet Nyilas István író, Budapest szignóval látott el.)

Nem sokáig volt debreceni diák, mivel megbetegedett, s betegsége miatt a szülők visszavitték Sárospatakra, viszont a pataki kollégiumot meg a szigorúsága miatt nem szerette. Sokat olvasott ugyan, de a tanulmányait elhanyagolta, a
6. osztály félévi eredményei siralmasak, három tárgyból megbukik. Ezek a rossz jegyek derékba törhették volna a fiatalember életét, de ekkor egy másik nagybácsi, a kisújszállási gimnázium igazgatója, Pallagi Gyula magával viszi, s a 6. osztályt már itt fejezi be, majdnem jeles eredménnyel.
Érettségi után beiratkozott a teológiára, azt otthagyta. Aztán a budapesti jogi egyetemen találjuk, azt sem végezte el soha. Színész akart lenni, az se lett.

Móricz Virág mindezt így meséli el:
“elment gyalog, Debrecenből Nyíregyházára. Fáradtan, idegenül leült a városi kertben egy padra, azon gondolkozván, hogy fogjon a színészi pályához. Kérdi egy úriembertől: mit játszanak a színházban? Beszélgetni kezdtek, s az idegennek megmondta, hogy színész akar lenni. Az jól megnézte, hunyorított, s azt mondta: – Komikus? – Nem, drámai hős! – Az úriember elkezdett nevetni. És a cingár fiatalember felállt, és visszagyalogolt Debrecenbe, azzal az önvigasztalással, hogy Petőfi is biztosan azért maradt meg az irodalom mezején, mert belőle sem néztek ki hőst, csak komikust “.

1903-ig volt helyettes óraadó Kisújszálláson, és különböző hivatalokban dolgozott.
1903-1908 között Az Újság szerkesztőségének gyermek rovatához kerül. – Reményei azonban nem váltak be… Ezidőben a Kisfaludy Társaság megbízásából népgyűjtési utakon, sokat gyalogolva járta az országot, Szatmárban is öt alkalommal jár. (Ennek emlékére hívták életre a megyében 1970-ben a Móricz Zsigmond túrát, Gyalogolni jó! mottóval.)

Az a négy-öt esztendő, míg e vidéken jártam az lett az én egyetemem, legfelsőbb életiskolám, írói prodeutikai tanfolyamom.” Innen hozza majd később a Turi Danikat, Joó Györgyöket és Kőmives Erzsiket. A gyűjtőutak eredménye 764 dal,
55 játék, 52 köszöntő, 49 találós mese, s neki köszönhetjük a Kállai kettős szövegét is.

Minden szavadban a termő magyar nyár
Aranya csillog s magyar ősz bora,
Mit férfiszívvel és elmével adtál,
Oly fejedelmi magyar lakoma.      /Juhász Gyula/

Két szent étel van a Tiszaháton: az aratási búzapép meg a paprikás hal. Ezt a két ételt úgy kell venni, mint az Isten fő-fő jótéteményét: egyik a föld magvát, a másik a vizek áldását jelenti az asztalon. De úgy is kell elkészíteni. Vagy nagyon jól, vagy sehogy, különben szentségtörés. / Móricz Zsigmond: Csitt-csatt /

Ténylegesen későn, 28 éves korában a Hét krajcár megírásával indul írói karrierje, mely során megszülető írásaival a a 20. századi magyar realista prózairodalom  legnagyobbjaként tartják számon. Kezdetben még nehezen szakadt el Jókai és Mikszáth anekdotázó látásmódjától. Új tartalommal töltötte meg a hagyományos novellaformát, egyedi alakteremtés, pontos lélekrajz, a cselekményvezetésben megmutatkozó drámai helyzet jellemzi írásait. A paraszt alakja Móricz Zsigmond műveiben vált az irodalom alanyává.

Ma már kissé háttérbe került személyét írótársai számos formában méltatták, üdvözölték:

Ady Endre: Levél-féle Móricz Zsigmondhoz
(1911, részlet)

Boldog Móricz Zsigmond, ki nem korán kezdted,
Aszúra fog érni minden szép gerezded,
Rajtad már nem ülhet rohadt, magyar átok:
Ez okos elkésés: ez a magyarságod.
És mégis siettél: meglepődve vitted
Súlyát az ujságos, magyaros, szent hitnek,
Dölyffel, feleséggel, gyermekkel, várással,
Sok, most ébredező, ó kitalálással.
És ha héba-hóba talán másként véled:
Erős vagy, mert erős lelkedben az Élet.

Esterházy Péter: Láz, ár, er, Wien
(részlet)
A magyar irodalom mintha tele volna megtévesztő alakokkal. Vagy inkább az irodalom önértékelése ingatag, figyelmetlen, hagyja magát megtéveszteni, így lesz Móricz őserő, s nem látszik az esze. Mikszáth a nagy anekdotázó, és nem látszik a szomorúsága, ahogy nem látszik Karinthy következetessége, egységessége, mert úgy kell tudnunk, hogy ő elaprózta magát… Nemrégiben Mándy kezéről értekeztem, hogy az milyen félrevezető, minthogy az a selymes, finom kávésnéni kéz egy tigris mancsa… –

Spiró György: Pokolian nagy író volt, s bődületes erejét csak Balzacéhoz hasonlíthatom. Nem fogadják be a világon? Elavult volna? Mihez képest? A civilizált felszínességbe nem fér bele, persze. Ám engedje meg a világ, hogy szánjam, amiért Móriczról nem vesz tudomást.

Remélem mostanra sikerült kicsit felélesztenem az érdeklődéseteket az író iránt, s kicsit eltávolodva Tiszacsécsétől, kedvetek támadt velem áttekinteni további életútját is. Amely életút számos olyan kalandos elemet tartalmaz, amely mai bulvárújságjainknak kedvelt csemegét szolgáltat(na). Hiszen szerelmi életében három nő is fontos szerepet játszott:

Móricz Zsigmond és Holics Janka1905-ben megnősült, egy felvidéki bányatisztviselő lányát, Holics Eugéniát vette feleségül. Házasságból 4 gyereke született, 3 lánya /Virág, Gyöngyi és Lili, és egy kisfia, aki csecsemő korában meghalt. (Utóbbi sírjába belebotlottunk Rozsnyón tett kirándulásunkon.) Az író hagyatékának gondozása 70 évig Virág kezében volt.
Felesége, akit Jankaként ismer az irodalmi közvélemény, hosszú ideig múzsája, több mint 50 írása alakjának ihletője – eleinte az egyetlen, aki hitt írói tehetségében, sőt egyes vélemények szerint művészi ösztönnel ő alakítgatta, formálta sokáig. Akkoriban barátaik gyakran mondták, hogy számos műre rá lehetne írni: írták Móricz Zsigmond és Holics Janka. És engem inspirált. Neki írtam, rá gondoltam, előtte produkáltam magam…”- írta Móricz házasságuk 20. évfordulóján, nem sokkal felesége halála előtt. Merthogy Janka 1925. április elején öngyilkos lett, ok: féltékenység, amelyre sokszor oka is volt, s megrontotta házasságukat.

Móricz masodik-neje-a-szineszno-simonyi-mariaEzúttal Móricz egy színésznőbe, Simonyi Máriába szeretett bele, aki bár nagyon szép volt, hamar kiderült, hogy az író számára semmi inspirációt nem adott. Ez a házassága- miután hosszú, Janka miatti lelkiismereti gyötrődés után elvette- még kevésbé sikerült mint az első. Itt szerepcserében az író volt a féltékeny fél, ám az ingerszegény kapcsolat hamar kihűlt.
A válásukig eltelt 7 esztendő alatt a színésznő meglehetősen kiforgatta anyagilag, Móricz nem tudott annyit keresni, ami elég lett volna.
A házasságkötésig ugyanis Simonyi Mária még rendszeresen játszott színházakban, ám utána már csak egy-két szerepre szerződött.  Hivatalosan 1937-ben váltak el. Ekkor már Móriczot újabb erős befolyás éri, egy nála 37 évvel fiatalabb lány részéről, akinek történetei nyomán 28 novellája születik.

Csibe ügy- Kálmán KataŐ Litkei (Littkey) Erzsébet, róla, az egykori lelencgyerekről mintázta Móricz Árvácska alakját, s akit (csipogó) kifogyhatatlan mesélő kedve alapján Csibének nevezett. “Csibe – Árvácska – Erzsike : a Móricz Zsigmond utolsó költeménye”, írta Németh László.

Kapcsolatuk tele volt átfedésekkel, elhallgatásokkal és titkokkal. Kései szerelem és apaszeretet együtt, mely kapcsolat Móricz számára a világ előtt nem vált vállalhatóvá, ezért is történt végül örökbefogadása. A hivatalos változat megismerkedésüket akkorra teszi, amikor a mélyszegénységben élő, egyszerű, még írástudatlan lány a Ferenc József hídon (1936) öngyilkosságra készült, s az író mentette meg. Csibe “csipogása”, sajátos szókincse, nem utolsósorban a fiatalsága, üdesége teljesen elbűvöli Móriczot. Móricz hátralévő hat évének az egyik legfontosabb szereplője.

Az író Naplójából derült ki csak az utókor számára, hogy más (is) volt köztük mint apa-lánya kapcsolat. S a történet tartogatott még közelmúltunkban is felbolydulást okozó elemet: amikor a 2000-es években nyilvánosságra lépett Litkei Erzsébet 1935. áprilisában született, s ugyancsak állami gondozásba került fia Imre, -akit az író 1941/42. évi eljárásban szintén örökbe fogadott-, s a ma már idősebb úriember feltűnő hasonlóságot mutat Móricz Zsigmonddal.

Míg a színésznő mostohát Móricz lányai, akit Móricz sorra férjhez adott s lakást vett nekik, minden további nélkül elfogadták, Csibét sohasem tudták befogadni, sőt, haragudtak is apjukra a “Csibe-ügy” miatt. Móricz, aki 1912-ben Leányfalun építtetett egy házat a szőlőskertnek közepére, válása után Budapestről leköltözött leányfalui birtokára, s később ide vette magához Csibét és gyermekét is. Nekik az író halála után menniük kellett, mivel az “igazi” árvák nem akartak többé tudni róluk – s feltehetőleg osztozni az örökségben.
Móricz Zsigmond ugyanis 1942. szeptember 5.-én 68 évesen agyvérzésben meghal.

Litkei Erzsébet – későbbi nevén Móricz Erzsébet idővel férjhez ment, s tudjuk róla, hogy a háború alatt zsidókat mentett. Budapesten a Baross utca 1.-ben lévő kis könyvesbolt-antikváriumja galériáján illegális nyomdagép működött, amellyel sokaknak segített életben maradni. Móricz Erzsébet és férje Keresztes Károly 1997-ben posztumusz megkapta a Világ Igaza elismerést.

A gyermek, akiből dr. Móricz Imre mérnök lett, irodalomtörténészek nyomozása szerint ténylegesen vér szerinti fia Móricz Zsigmondnak. Ő ezt így ugyan sosem mondja ki, de meséli, hogy:

“Anyám úgy szólította őt, hogy ‘Apuka’, én meg ezek után ‘Papának’ hívtam. Valamivel később a nevére vett, örökbe fogadott. Másfél évig együtt éltünk hármasban, még nem voltam iskolás, de már olvasni tanított. Aztán ő meghalt, s én ismét nevelőszülőkhöz kerültem. Anyám később magához vett, ám mikor a nevelőapámat ‘Apunak’ szólítottam, félrehívott, és azt mondta: ne hívd őt így, mert a te apád Móricz Zsigmond”… De hogy ezt hogy értette, az örökbefogadásra vagy a szó valódi értelmére – nem tudom. Soha erről nem mondott többet.”

elismondom névjegye

nő/female
Kategória: Irodalom, Magyarország, Utazás
Címke: , , , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Egy hozzászólás a(z) 0ejegyzéshez

  1. Paul Hardy szerint:

    Ez is nagyon erdekes volt!

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.