Máriapócstól a Mezitlábas Notre Dame-ig

Ferenc pápa látogatása Csíksomlyón vitt el a gondolatig, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kirándulásunk következő darabját a Mária zarándokút Csíksomlyó előtti állomása, Máriapócs köré szőjem.

P1740532 Máriapócs

Máriapócsot Európa legrangosabb Mária-búcsújáró helyei között tartják számon,
1991. augusztus 18.-án II. János Pál pápa bizánci szertartású Szent Liturgiát (= szentmisét) végzett magyar nyelven a kegyképe előtt. Ekkor nyerte el Máriapócs városi rangját.

P1740552 Máriapócs Istenszülő ikonA község maga (a Nyírségben, Budapesttől 280 km-re, Nyíregyházától 30 km-re ) Pócs néven már a 13. századi okiratokban felbukkan, előbb a Gutkeled nemzetség, Báthoriak, Rákóczi, majd Károlyiak birtokaként. Mária előtagját a 18. században kapja, amikor az itt található kicsiny görög-keleti fatemplomban található Mária ikon (= az Istenszülő ikon) könnyezni kezdett.

Ez  1694. november 4.-én történt, s kisebb- nagyobb megszakításokkal több, mint egy hónapon át megfigyelhető volt a kép könnyezése. A korabeli feljegyzések szerint a könnyezés utolsó napján olyan hideg volt, hogy a szertartáshoz használt bor és a víz a kehelyben megfagyott, de Mária könnyei ekkor is bőségesen hullottak. Nem csak görög katolikus és római katolikus hívők, de protestánsok is letették erről a tanúbizonyságukat. A korabeli jegyzőkönyvek az Egri Érseki Levéltárban megtalálhatóak.

Az esemény híre gyorsan terjedt, és Bécsbe is eljutott. I. Lipót vallásos buzgóságában, és felesége, Eleonóra császárné nyomására Bécsbe vitette (1697.márc.1.) –  s a mai napig ott őrzik.

Bécsi végső elhelyezése, a Stephansdom déli oldalhajójának márványbaldachinja alatt, 1697. szeptember 11-éhez fűződik, s pont ezen a napon aratott  döntő győzelmet Zentánál a Savoyai Jenő herceg vezette keresztény sereg a törökök felett, ezzel mintegy lezárva az ország felszabadítását a török uralom alól. Lipót császár 1701-ben Pócsnak adott bullájában maga is tanúsítja, hogy 1697-ben Európa keresztény népeit a pócsi Mária csodatevő erejébe vetett hit késztette imádságra, és a bécsiek ennek tulajdonították a győzelmet.

A könnyező Mária képről aztán számos másolat készült, hazánkban Egerben, Budapesten és Esztergomban (a Bakócz-kápolnában) is őriznek egy-egy másolatot, de azok elárasztották Európa más országait is. Ám a kép sem Bécsben, sem másutt soha többet nem könnyezett.

Miközben a pócsi Mária tisztelete növekedett, a pócsi nép egyre siratta a tőle elhurcolt ikont. II. Rákóczi Ferenc, 1703-ban megfogalmazott, magyarokat ért jogtalanságokat felsoroló 100 pontjában, a 90. helyen sérelmezi a pócsi kegykép Bécsbe szállítását.
P1740561 Máriapócs fatemplom

A könnyező Mária képről aztán 1707-ben egy másolat került Pócsra a régi helyére, az ikonosztázion Király ajtója fölé. S 1715. augusztusában a könnyezés csodája megismétlődött az eredeti színhelyen, Pócson. Ekkor indultak meg a zarándoklatok ide, illetve ekkor vette fel a község a Mária előnevet. A krónika ezután még egy könnyezést jegyezett fel, 1905. decemberben.

P1740533 Máriapócs fatemplom frontAz eredeti kis fatemplom, ahol az első és második csoda is megtörtént, ma már nem létezik, ám hiteles másolatát újra felépítették itt (cca. az eredeti helyén), s felszentelése 2012. májusában történt meg.
A templom szolgálatát bazilita szerzetesek látták el, hiszen a helyiek ruszin és rutén bevándorlók leszármazottaiként görög-keleti vallásúak voltak. (A falu lakosságának 99 %-a ma is az. Mai lélekszáma mintegy 2000 fő.) Baziliták keleti szertartású szerzetesek, akik gyakorlatilag – szemben a római katolikusoknál létező sok szerzetes renddel – egyedül álló, a Nagy Szent Bazil reguláját követő szerzetes rend. A XX. század közepéig ők látták el a kegytemplom szolgálatát, valamint a lakosság és zarándokok lelki gyakorlatát. (Aztán feloszlatták őket, s amikor újraalakult, akkor már nem voltak annyian, s fizikailag nem voltak képesek ellátni itt a feladatot – jelenleg 3 él belőlük Máriapócson)

Talán hasznos a görög katolikus templomok jellemzőinek rövid összefoglalása itt. Templomuk felépítése: előcsarnok, hajó a híveknek, szentély a szolgálatot teljesítő papoknak, diakónusoknak, ministránsoknak. Nők nem léphetnek a szentélybe.
A bizánci templomok jellegzetessége az ikonosztázion (képállvány), amely bemutatását a fatemplomiéval vezetem le. Az ikonosztázionnak hagyományosan három ajtaja van,  a középső a kétszárnyú Király ajtó, melyen a pap és püspök közlekedik, a diakónus és ministránsok a 2 diakónus ajtón keresztül léphetnek be a szentélybe.

P1740534 Máriapócs fatemplom, ikonosztázion

Az ikonosztázionnak van 4 alapképe, enélkül nincs ikonosztázion. Ha ez megvan, – s szegény a parókia, nem telik többre – ezek meglétekor már lehet misézni benne. Ezen négy alapképből 3 állandó 1 pedig változó, s a sorrendjük is meghatározó.

Első a Szent Miklós ikon, a görög-katolikus egyház védőszentje, mellette az Istenszülő ikon –  mindig ezen az oldalon, majd a Tanító Krisztus. Negyedik, a változó, mindig jobb oldalt a legszélső, ez azért változó, mert az mindig a templomnak a címünnepét, azt az eseményt, vagy személyt, amelyre fel van szentelve, ábrázolja. Esetünkben itt a mennybemenetel ünnepét. Az ikonosztáz felső soraiban a 12 fő ünnep és az utolsó vacsora, illetve a trónoló Krisztus és a tanítványok képei találhatóak.

P1740557 Máriapócs ikonosztázion

P1740544 Máriapócs ikonosztázion, apostolok

P1740544 Máriapócs ikonosztázion, apostolokEzek minden ikonosztázionon megtalálhatóak, aztán az egyházközség ízlése szerint választják meg, milyen szenteket festenek meg még. A Király ajtón a négy evangélista szokott szerepelni, illetve az Örömhír képei.

Ikonosztázionok szépen díszítettek. Díszítettségnek 3 jelentése van:

  • a legprofánabb: a csodák első megélői, tanúi földművesek voltak, ezért állatok (itt pl. fácán a diakónusi kapukon), növények (szőlő, kukorica, virágok) díszítik
  •  szakrálisabb: mi lesz a szőlőből – bor – abból Krisztus vére
  •  virágok által idilli, harmonikus, tökéletes állapot  – a mennyország képe.

Amint beindult a zarándokjárás Máriapócsra, felmerült az igény egy nagyobb, az érkező hívőket befogadó kegytemplom építésére.

P1740528 Máriapócs kegytemplom
Az építkezéshez a császár hatalmas összegekkel járult hozzá (talán kompenzációként az eredeti kegykép elvitele miatt), amelynek során a templom mellett megépült a monostor is. Igaz a császár ferenceseket szeretett volna ide telepíteni, ám ez az itteniek ellenállásán megbukott, s oda 1753 -ban a Munkácsról érkezett öt bazilita szerzetes költözött be. Az építtetésben főszerep jutott a felszentelést is végző Olsavszky Mihály Mánuel püspöknek.

P1740587 Máriapócs kegytemplom ikonosztázion és Király kapu

1731-1756 között felépült a barokk pompájú, Szent Mihályról elnevezett kegytemplom.

P1740565 Máriapócs Szt. Mihály kegytemplom

Felszentelésekor még nem állt a 2 harangtorony (csak 100 év múlva), belső díszítése se fejeződött be. A díszes képállvány, az ikonosztáz csak 1785 és 1788 között készült el. Mintegy száz évvel később, 1896-ban a képeket újakra cserélték rajta.
A templom teljes körű leírását lásd itt.

A könnyező Istenszülő ikon a kegytemplom felszentelésekor került ide át. Eredetileg az ikonosztázion Király ajtaja fölött helyezték el, majd 1943-ban új kegyoltár építésébe kezdtek, amelyet az északi mellékhajóban alakítottak ki. Sőt a II. világháború vége felé a kolostor falába még be is volt falazva – másolatot tettek a helyébe- , hogy megmenekítsék az oroszok esetleges zsákmányszerzésétől.

P1740573 Máriapócs kegyoltár

A kegyképet 1946. szeptember 8-án, az első könnyezés 250 éves évfordulójának
alkalmából helyezték el az új kegyoltáron negyedmillió zarándok jelenlétében.
1948-ban XII. Pius pápa a máriapócsi kegytemplomnak a “basilica minor” címet
adományozta.

P1740576 Máriapócs kegyoltár

A kegyoltár elkészítésével nagyobb tömegeknek vált elérhetővé, különösen, hogy közben a kereszthajó falába két új ajtót vágtak, s ezáltal az az udvarról is megközelíthető lett. Igaz, az eredetileg (1696) szemmagasságban lévő képet ma már alig látni, hiszen 10 méter magasságba került- a zarándokok érintésére ma kópia szolgál. A 2005-ben restaurált kegyképen pl. az Istenszülő szája körül (a hívek csókjaitól) fekete folt volt, amit azonban így is hagytak.

2005. december 3-án Erdő Péter esztergomi prímás a püspöki kar jelenlétében a képet újra megkoronázta a XVI. Benedek pápa által, Rómában megáldott arany glóriával. Ekkor nyilvánították Máriapócsot Magyarország Nemzeti Szentélyévé.

A templom 4 oszlopán hálaadó táblák, a falakon nagy üvegtárolókban ékszerek, adományok, felajánlások a Szűzanyának közvetítéséért a csodák megtörténtében Istennél, s gyógyultak mankói láthatóak.

A templom szép bronzkapuja II. János Pál pápa látogatása emlékére készült, s a pápán kívül megörökíti az esemény néhány jelenetét is. Ugyancsak helyet kapott a kapu alakjai között két másik, a templom történetéhez szorosan kapcsolható személy, Olsavszky püspök és a basilica minor címet adományozó XII. Pius pápa.

A zarándokhelyet évente mintegy 600-800 ezren keresik fel, legtöbben a névadó Mária ünnepi búcsúkra jönnek el, de egész éven át mintegy 30 búcsút tartanak, s a kegytemplom bármikor, kora reggeltől estig szabadon látogatható. A templom közelében modern, mintegy 100 fő befogadására alkalmas  zarándokházat is emeltek.

Amíg a máriapócsi templomot legalább hírből mindenki ismeri, azt már kevesebben tudják, hogy az országnak ez a csücske rendkívül gazdag fakazettás református templomokban és fából ácsolt haranglábakban. Mi a megye nyírségi tájegységét elhagyva, Beregben mindjárt két gyöngyszemét is látjuk ezeknek, amelyek hordozzák a szegény nép odaadását templomuk iránt, istentiszteleti helyeiken megjelennek a népi díszítések, s a  falusi mesteremberek keze nyoma.
Tákos és Csaroda a Szatmár-Beregi Tájvédelmi körzet szívében fekszik, s mesébe illő mocsárvilága természeti kincseit csak érintőlegesen látjuk, de  házain, rendezett  infrastruktúráján felismerhető a 2001. évi pusztító tiszai árvíz utáni újjáépítés lenyomata.

Tákos kívülről egyszerű, parasztház méretű temploma belső berendezésének tárgyai szemet gyönyörködtetőek. Az 1700-as évekből datálható épület keletkezése óta bolydítatlanul áll eredeti helyén, s ebben favázas egyházi emlékeink között egyedülálló. Bár egyszer fennállt a fenyegetés, amikor a Szentendrei skanzent építették, hogy oda elviszik, ám a 400 fős lélekszámú település lakosai körbeállták templomukat és élőláncot alkotva megakadályozták azt.

P1740976 Tákos

Tákos templomát szokás a Mezítlábas Notre Dame-nak is nevezni, ami kifejezi, hogy szemben a fényes, nagyméretű katedrálisokkal, azt egyszerű, falusi emberek szerény eszközeikkel építették, abból ami rendelkezésükre állt, s nem mérnöki tervek, de a falusi mesterek felgyűlt tapasztalata, gyakorlata és művészi igénye alapján. Falai alul széles favázra, fa tartó oszlopai közé vesszőt fonva, rá paticsot (= jól kidolgozott- mezítláb taposott- törekes, agyagos sár) tapasztva épültek, padlója döngölt agyag, melynek kezdetben sem kazettás mennyezete, sem szószéke nem volt. Belmagassága alacsony, mennyezete szinte kézzel érinthető.
Első haranglábát 1754-ben, a mostaninál is kisebb templom háta mögé építették.

P1740975 Tákos haranglábA haranglábat valamikor az árvíz felborította, ezért
1948-ban lebontották, illetve átmenetileg egy egyszerűbb építménnyel pótolták. Ezt követően, az eredeti szerkezeti elemek felhasználásával 1986-ban fényképek alapján, mostani helyén újra felépítették.

A templomot 1766-ban bővítik, ekkor kerül az a Sárospatakról hozott 3 malomkő is alá, amely egyikét a bejáratnál láthatjuk. A híres kazettás (eredeti részén 32 db) mennyezetét is ekkor kapja, Asztalos Lándor Ferenc erdélyi asztalos mester keze munkájaként, ugyanő készíti a templom egyedülálló hatszögletű  szószékét.Újabb bővítések 1784-ben (bejárati épület, cinterem), 1808-ban (karzat) következnek. Itt található kazetták már más erdélyi mesterek művei.

P1740986 Tákos, menyezet építés éve

A mennyezet 58 kazettája is legfőképpen népi, virág motívumokat tartalmaz (tulipán, ibolya, liliom, árvácska, rózsa, szegfű, stb.), de 2 egyforma nincs közöttük. Saját motívum rendszerükben itt is megtalálhatóak az állatövi jegyek.

Nagyon szép hangon szól a látványról Varga Domonkos kunszentmiklósi születésű író, nem tudom kihagyni:

“Ahogy megálltam a tákosi istenháza kazettás mennyezete alatt: oly szűknek, oly alacsonynak, oly szegényesnek is tűnhetett volna az egész szentmiklósi kálvinisták templomához mérten, de engem épp a nagysága rendített meg, nem az, ami méretekben, hanem ami lelkiekben mérhető… Itt nem volt kő, itt nem volt pénz sem, hogy a távoli hegyekben fejtett sziklatömbökből rakjanak falakat, mint a szentmiklósiak, itt csak fa volt és nád és fűzfavessző és sár, ezekből kellett úgyszólván az egész templomnak kitelnie… És mégis. Milyen meghatóan szép kívülről-belülről. Csak szívszorongva nézi az ember…”

P1740998 Tákos szószék, hangvető korona

“Kiálts teljes torokkal, emeld fel a te szódat, és mondd meg az én népemnek az ő bűnökét”

P1750018 Tákos karzat

Szószékének alja is festett és faragott, oldalán bibliai történetekkel, itt és a hangvetőn is Ézsaiás prófétától idézett (57.6; 58.1) szakaszokkal. Változatosak és szépek a (1767-ből való) padjai, melyet ki-ki tehetsége és lehetőségei szerint díszíttetett, vagy sem. Kiemelten, a hármas tagolású faragott, mellvéddel, pártázattal ellátott padot a mindenkori lelkészcsalád számára csináltatta egy helyi nemes, másik külön, díszített pad régen a református kántortanító és diktáló (előolvasta az énekek, zsoltárok 2-3 sorát) széke volt.
A falakon életfa, a termékenység virágai: körte, füge, gránátalma (sok magjuk miatt).
A tákosi asszonyok hímezte kézimunkáknak is jellegzetes szereplője gránátalma. Többek között erről is ismerszik a híres, erre a tájra jellemző, beregi keresztszemes kézimunka, ahol a színek és motívumok külön jelentést hordoznak.

Ablakai keletre és nyugatra néznek, ezáltal a templom mindenkor jól megvilágított, körbejárja a nap. Az Istentiszteleten ülési sorrend van: a férfiak napkeleten, a nők napnyugati oldalon foglalnak helyet.

A templom 1953 óta műemlék, de élő gyülekezete, helyettesítő lelki pásztora van. A 2001. évi tiszai árvíz itt is sok kárt okozott, miután elöntötte, s 2-3 héten keresztül állt benne a víz 30-35 cm magasan. A helyreállítást a Magyar Villamos Művek végezte el.

Csak pár km-re távolodunk el Tákostól, mégis sok száz évvel jutunk vissza az időben a Csarodai templom meglátogatásakor. Nyolc évszázadra tekint vissza a templom története, s a szakkönyvek szerint az árpád-kori falusi építészet egyik legjellegzetesebb, legszebb alkotása. És hogy ez így van, úgy döntöttem, nem érdemelné meg, hogy bemutatását pár mondatra redukáljam – amire a már így is túlduzzasztott bejegyzésem kényszerítene -, ezért inkább egy új fejezetet nyitok a még eddig nem említett templomoknak, amelyeket meglátogattunk a megyében tett utazásaink során.

Csaroda1 -travelzona_

elismondom névjegye

nő/female
Kategória: építészet, Magyarország, Utazás, Vallás
Címke: , , , , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.