Templomok útján Szatmár- Beregben

A középkor legkiválóbb művészeti emlékeit kétségkívül a templomok alkotják.
A templomok magukba sűrítették koruk kimagasló művészeti teljesítményét, valamint mindazt a tudást, amely felhalmozódott a középkor emberénél.

Tiszahát Szatmár-Beregi térség, tkpSzabolcs – Szatmár – Beregben 93 középkori templom áll, ezekből 55 a Felső Tisza vidéken, a Szatmár – Beregi térségben található. Sehol az országban nem találunk olyan sok középkori eredetű templomot, ráadásul annyira közel egymáshoz, mint itt.

Míg az Alföld középkori templomainak nagy része a török dúlások áldozatává vált, a török, illetve a kora újkori tatár betörések kevésbé érintették ezt a folyók ölelésében élő vidéket. A folyószabályozások előtti időkben a Felső-Tisza-vidék egy lápos, ár- és belvizekkel sújtott terület volt, mely távol tartotta az idegeneket, hódító hadakat.

A kőből, téglából épült templomok a korai években ritkák, építésük általában egy-egy, nagyobb hatalomra szert tett nemzetséghez fűződik (lásd: Báthoriak). Ezeken a 12- 13. század folyamán kialakult birtok központokon a templom építés a kegyúr akaratából és támogatásával mindenütt megtörtént. Szatmár és Bereg középkori egyházi örökségének egyedi hangulatát a kisméretű templomok, s a melléjük épített fa harangtornyok adják. Emellett ez az aprófalvas vidék nem is igényelte a nagy befogadóképességű templomokat, a gyülekezetek igényeit a középkori méretű épületek is ki tudták szolgálni.
P1750039 CsarodaMásrészt ezen a vidéken viszonylag korán, már a 16. század első felében teret hódított a reformáció, s ekkor már többnyire a gyülekezet tagjai, a presbitériumok anyagi erejéből, hozzájárulásával kerültek ki- ill. átalakításra Isten házaik. Ekkor jelennek meg jellegzetes motívumrendszerű festett mennyezeti kazettái, melyek alkalmazását is eleinte a szükség szülte: a török által megrongált katolikus templomok beszakadt boltozatát nem építették újra, hanem a mennyezetet síkban “bedeszkázták”.  Aztán a reformáció belső falak díszítését tiltó előírásai ekkor még nem érvényesültek túl éles módon, s a szebbítési szándék nyomán alakult ki a kazetták, s a velük rokon berendezési tárgyak, mint a karzatmellvédek, faragott szószékek és szépséges szószékkoronák, padelőlapok festése. Ezek a kis középkori templomok valóban ékszerdobozai ennek a vidéknek.

Szerencsére, ha nem is túl korán, de a műemlékvédelem is erőket fordított ezen emlékek megmentésére. A helyreállítások első jelentősebb hulláma az 1970-es, 1980-as években zajlott le a Felső-Tisza-vidéken, s az utóbbi időkben örvendetes módon jelentős EU támogatások is jutottak erre a feladatra. Az elvégzett munkálatoknak köszönhetően nem egy templom nyerte el az Európa Nostra díjat, v. oklevelet (Gyügye, Sonkád, Szamosújlak).

Hogy ezt az egyedülálló örökséget a szélesebb tömegekkel is megismertessék, merült fel a gondolat 2009-ben egy olyan tematikus turisztikai útvonal kialakítására, mely a természeti és egyéb építészeti, kulturális látványosságok mellett középpontjába a “Középkori templomok Középkori_templomok_útja-_Szabolcs_-_Szatmárútja”-t tesziEhhez  a projekthez  több tudományos igényű monográfia is készült, s ezek sora, csakúgy mint az útvonalba bevont templomok száma is egyre bővül. Egyúttal határokon átnyúlva, kibővítettek az utakat Románia és Ukrajna kárpátaljai területeire, ahol lényegében a nyugati kereszténység keleti határvonala fekszik. Hivatalos honlapjára www.temple-tour.eu.- rákattintva minden megtalálható ezen gyönyörűségekről, én sokáig elidőztem rajtuk. Ezen kiemelt templomok útvonala még az EU bizottság (EDEN) pályázatán is díjat nyert 2017. évben, mint Magyarország legígéretesebb kulturális úti célja.

A címet némileg én is innen kölcsönöztem, noha itt csupán két további templom bemutatását tervezem az eddigi bejegyzéseimhez csatlakozva.

És akkor folytassuk hát a tavalyi kirándulást a legszebbnek mondott késő-román falusi templomok egyikének, a Csarodai árpád-kori templom megtekintésével. Már az első felbukkanás rendhagyó. Kis takaros, orgonáktól roskadozó utca elején egyedül álló harangtorony. Sehol egy templom…

P1750121 Csaroda

Később majd megkapjuk erre a magyarázatot: A haranglábat többször átépítették, miközben arrébb-arrébb vitték, s így távolodott el egy kicsit a templomtól. Bár ez mind az egyház területe. A jelenlegi harangláb 1855-ben készült, magassága 14 m amelyet a templom tornya 20 méteres magasságával meghalad, ám nem ezzel vonja magára a figyelemét annak, aki megpillantja.

Csupa kecs és báj. S a magával ragadó kecsességét az égbe szökő, tornácos, zsindellyel fedett sisakos torony karcsúsága adja. A templom hajóval egybeépült, abból kiszökő torony annyira keskeny, hogy ebben harang soha nem is volt. De nem is bírná el a harang kilengését-rezgését, csak őrtoronyként használták. Ma pedig a torony, amelynek falát két szinten ikerablakok törik át, egyetlen megmaradt funkciója a gyönyörködtetés, amit maradéktalanul teljesít is.

A terméskő alapozású, téglából épült templom hagyományos, K-Ny-i tájolású, ahol a torony a nyugati homlokzatot koronázza meg, amíg a keleti oldalra a saroktámpilléres négyzetes szentély került, amelynek északi oldalán valaha sekrestye állt. A hosszúkás déli oldal ritmikusan emelkedő tömege (szentély, hajó, torony) nyugati végén nyílik a templom bejárata, a meredek háromszögű oromzattal záródó, félköríves, kettős lépcsőzésű kapun keresztül, melynek ajtaja 18. századi.

S amit itt éppen csak nyomokban láthatunk, arról tanúskodik, hogy a templom fala kívülről is mintás, festett volt! 1552-ig ugyanis a templom katolikus templomként szolgálta a közösséget. Aztán jött a reformáció. A földbirtokos, vele együtt a falu népe áttért a református hitre. Csakhogy a puritán elveket valló református egyház nem tűrte meg az alakos ábrázolást, ezért a falakat gyorsan bevakolták, lemeszelték. Legtöbb református templomban ma is csupán fehérre meszelt P1750112 Csaroda, festés dátumafalakat látunk, ám néhány tájegységen valamilyen okból később visszatérhetett némi, jobbára ornamentikus díszítés a falak közé.
Itt a templom belsejében, a diadalív falán írás hirdeti, hogy Osztopáni Perjési Gábor földbirtokos 1642. július 9.-én festette ki  az épületet.
Fantasztikus látvány lehetett egy teljes külső felületet beborító mintázat.

A templom körül itt is, mint a középkori templomoknál általában, körben temető volt. Erre való utalásként a műemlékesek egy sírkövet állítottak a templom előtt elterülő szépen gondozott ligetes környezetbe. A fák mögött a kis Csaronda patak folyik, amely félkörbe fonja a települést, egyben utal a falu nevének (szláv) eredetére. Csaronda- Csornaja voda- Csarnavoda – fekete vizet jelent, mivel itt az egész vidék nagyon lápos, mocsaras terület volt. A közelben még ma is felkereshető  Bábtava tőzegmohaláp szigete.

A községről először 1299-ben tesznek említést, egy oklevélben. Így szokás a történelmét ettől az évszámtól indítani.
Alapvetően a műemlékek, így jelen templomunk értékelésénél is, fontos szerepet játszanak a település történelmének, lehetőségek szerint okiratok, vagy egyéb hiteles dokumentumok alapján történő feltárása is.

P1750331 Térkép részlet

A 13. században a Káta nemzetség-beli Csernavodai család birtoka, melyet a környékbeli nemesek leromboltak és kifosztottak.
A 14. században jelentős hely volt, amely egy évszázadon át adott helyet Bereg vármegye gyűléseinek. Birtokosa a Carodai család, amely a vármegye vezető tisztségviselőit adta, és a kor szokása szerint Bereg vármegye elöljárójának lakóhelyén tartotta a megyegyűléseit. 1696-ban kihal a Csarodai család utolsó férfitagja is.
A 19. század elején a Lónyai, Rédey és Bay család is birtokol a településen és szomszédságában. 1851-ben Gróf Teleky család is birtokosai közé tartozik.

A 13. század végén, a tatárjárás után épült kegyúri templom tehát a Káta nemzetséghez köthető. Feltehetőleg már annak előtte is állt itt templom, amely hajója esetleg bele is épült a jelenlegiébe. Csarodánál az építkezéseket tulajdonváltozásokkal (1216, 1261) hozzák összefüggésbe. Nagyon sokszor ugyanis az (új, vagy éppen régi) földbirtokosok ezzel hozták kifejezésre tulajdonosi minőségüket, jogaikat.

Belépve a templomba, már látjuk is aminek kívül csak halvány nyomai sejlettek fel, azt a 17. századi díszítő festést, mely népi ihletésű motívumai igencsak emlékeztetnek a szűrhímzésekre kivarrt mintákra, kacsos szív-leveleivel, tulipánjaival.

P1750075 Csaroda

A most belülről látható három, félköríves, rézsűs ablaknál a román-kori hajó eredeti ablaka a kisebbik méretű volt, míg a két hosszabbat, az átalakítás során növelhették meg, több fény bejuttatása érdekében.

A belső nyugati falon látható karzat építészeti különlegessége, hogy az azt tartó oszlopokra támaszkodik – illetve innen emelkedik ki – a templom már megcsodált ékessége, karcsú tornya. A karzaton több variációban megjelenő virágmintát Istenfának -életfának- vagy családfának nevezték el. A színhasználat a kezdeti keresztszemes hímzésekével azonos, amely feltehetőleg abból adódott, hogy a legkönnyebben a piros és kék színeket tudták a fonalban előállítani.

P1750086 Csaroda, pacsírtás minta

És akkor ismét elértünk a beregi keresztszemes hímzés témaköréhez. A beregi kereszthímzés leggyakoribb motívumait ma már könyvbe gyűjtötték, mindegyiknek  megvan a saját megnevezése. A csarodai jellegzetes a pacsirtás és életfás, illetve a gyakran előforduló szív motívum. Ha megpillantjuk az életfát, az életfa tengelyéből csokrosan mindenütt ott a szív, a nélkül nincs élet.
Nincsenek előrajzolva, úgy kell kiszámolni. Hátuljuk (visszájuk) ugyanolyan szép kell legyen mint a színe. Jó szem, türelem, kitartás, gyakorlás, jó szív – a szép munka záloga.

A hajóban ma ez, a 17. századi falfestés és a 18. századi berendezés dominál.
A 18. században a Rédeiek (Rhédey) kegyúrsága idején történtek az utolsó építkezések, s azzal el is nyerte mai formáját a templom. Ekkor készült a barokk bútorzat, a szószék korona és az egyszínű kazettás mennyezet. Valójában ez kékre volt festve, közepén csillaggal, azaz az égboltot ábrázolta. (Ilyen ma még Tarpán található.) A kazettás fa mennyezeten a felújításról 1777-ben kelt felirattal emlékeznek meg a középső sor kiemelkedő mezőjén a dedikációs táblán. Ezeknek a mennyezeti ládáknak is nevezett mennyezeti beépítéseknek, melyek használata a szatmári vidéken igen elterjedt volt, amúgy is fontos szerep jutott: oda helyezték ugyanis a templomról szóló feljegyzéseket, történeteket, mindenféle hivatalos dokumentumot. Így őrizték meg az utókornak.

A Rédey család  további emlékét a karzat alatt, az 1758-ban kisrédei (id.) Rhédei Ferencnek verses rímekbe szedett formában készült epitáfiuma őrzi. A család tagjait egyébként a szentély alatti kriptában temették el.

És akkor most elérkeztünk az igazi meglepetéshez, a templom kiemelt szenzációjához, a 20. században feltárt középkori freskókhoz, amelyek közvetlenül a templom felépítését követően kerültek a falakra. Pillantásunkat most a karzatról a hajó szentélybe futó belseje felé fordítjuk, s merőben más világot látunk. A fal alsó felén feltárul az a korai időszak, amelynek emlékei már csak elvétve találhatóak meg középkori templomainknál.

P1750113 Csaroda

A legkorábban készültek a hajóban levő bizánci stílusú freskók, ezeket a 13. század elején kezdték el festeni. Ekkor a téglát épphogy egy kis híg meszes folyadékba beletették és arra a nyers felületre festették az ábrákat. (Ahogy a mai napig is, mindig vizes nyers felületre készül a freskó.) Az, hogy a híres alakos képek ennyi ideig megmaradtak, az akkor használt növényi- és földalapú festékeknek is köszönhető volt. Miként ezeket vizes nyers felületre rakták, az teljesen beszívta magába ezt az anyagot, a rá kerülő meszes réteg pedig megvédte, konzerválta őket.

P1750066 Csaroda

A szentély később fejeződött be, képei festését cca. a 14. század közepétől kezdték.
A szentélynél már a kora gótika jegyei: enyhén csúcsíves diadalív, íves ablakok, bordás keresztboltozat középen – zárókővel, láthatóak.

P1750072 Csaroda, diadalív és szentély boltozat

P1750092 Csaroda, szentély

Nagy szerencsénk, hogy őseink a legegyszerűbb megoldást alkalmazták, amikor a hitújítás idején bevakolták a képeket. Mert ahol nem vakolták be, ott leverték, s azzal örökre el is vesztek.
Bár a szentélyt már jóval korábban, az 1900-as évek elején feltárták, mivel az akkori gyülekezet bővíteni szerette volna a templomot, s ahogy kezdték el a falbontást, illetve a vakolat leverését, előbukkantak a festés nyomok. Az akkori lelkész le is állíttatta a munkát, a műemlék-védelemhez fordult, s már 1901-1902 ben restaurálták a szentélyt. Majdnem eredeti állapotban maradt meg, minimális a retusálás, amit a hajóban már kevésbé mondhatunk el.
Az épület restaurálása 1970-75 között zajlott. A tetőszerkezet cseréjével kezdődött, s amikor az elmúlt századokban felszívott nedvesség hatására felpúposodott, vastagabb repedésekkel is “ékes” felületet munkába vették, nagyobb részen lejött a vakolat, s alatta feltárult a szenzáció, amelynek közhasználatban a mosolygós szentek nevet adták.

P1750073 Csaroda, mosolygós szentek

János evangélistát látjuk elsőnek, kezében az evangélium. Az ókeresztény vértanúk, Damján és Kozma kezükben orvosságos tégelyekkel egymás felé fordulva, ők ikrek voltak és orvosok. Az egyik a test, a másik a lélek gyógyításával foglalkozott. Azokban, a járványok dúlta időkben nyilván kiemelt tiszteletnek is örvendtek. A magyar Szent koronán is látjuk őket.

A következő hármas csoportban Pál és Péter apostolok, valamint Szent Heléna, avagy magyarul Szent Ilona, aki a Nagy Konstantin császár édesanyja volt, s a hagyomány neki tulajdonítja Jézus keresztjének megtalálását.
Összességében őket mosolygós szenteknek nevezik, szinte egyedülállóak, merthogy a bizánciakra épp az ellenkezője jellemző, ikonjaikon a nagyon komor, mord ábrázatú szentek láthatóak. A mi templomunk falán dolgozó mester szentjei szemük sarkából, szájuk szögletéből mintha mosolyognának, pirospozsgás arcuk élettel teli. Nem a távolságtartást, hanem az emberekhez való közeledést látjuk.

A falakon időről – időre felszentelési keresztekre bukkanunk.

A templom diadalíve belső falát a 4 nagy egyházatya ábrázolása tölti ki.  Ambrus, Ágoston, – ők püspökök voltak. Szemben levő oldalán Szent Nagy Gergely pápa, alatta a szerzetesnek ábrázolt Jeromos –  ő fordította a Bibliát héberről latinra.

P1750106 Csaroda diadalívtől, hajó

És akkor belépünk a szentélybe. Négyzetes szentélyt látunk, keleti és déli falán 3-3 apostollal. Az ablak fölött a Fájdalmas Krisztus ábrázolása, megint csak nagyon kevés helyen találkozunk ezzel a megközelítéssel. A legtöbb helyen a keresztre feszített Jézus látható, itt a kő koporsóból felülő, feltámadó Krisztus jelenik meg a freskó részleten.
Az alatta levő ablakbéletben Szent Dorottya és Alexandriai Szent Katalin, akik a vallás tisztaságáért haltak vértanú halált. Az apostolokat ábrázoló képek sávja alá keleties mintázatú szőnyegmotívumot festettek.

A díszítés emlékeztet a hajdani uradalmi házak, kastélyok falaira aggatott, keleti mintázatú szőnyegekre, amelyek részben díszítették azokat, másrészt így védekeztek a hideg és a nyirkosság ellen. Hajdan az itt élők széppé, otthonossá akarták tenni Isten házát, ezért festették fel templomuk falára ezt a szőnyeg motívumot.

IMG_3761 Csaroda, szentély

A csarodai templom műemlék, de élő gyülekezete van. Minden vasárnap istentisztelet, esküvők, keresztelők, konfirmációk vannak, bár utóbbin egyre kevesebb a gyermek. Mivel iskolája csak Csarodának van, ahol a környékbeli gyermekek is tanulnak, ám azoknak a falvaknak is vannak saját templomaik.

P1750048 Csaroda templom utcája

Csaroda, templom kertből

P1750052 Csaroda

Lezárásként megint egy egészen másfajta templomot kínálok. Ehhez átlépünk Beregből Szatmárra, a Szamos bal partja melletti Csengerre. Itt már fenti helyszínünkhöz képest nagyobb az eltérés távolságban is, de az eddigi, jellemzően apró falusi templomok méretéhez hasonlítva is. Időben viszont fiatalabb templomról beszélünk, ez már a kora gótika egyházi építészetének egy különleges példája. Csenger közvetlen körzetében már jártam veletek, amikor bemutattam a Csengersima-i és Nagygéc-i együtteseket.

Szatmár_tábla, Csenger, Csengersima, Nagygéc

Csenger Magyarország legkeletibb városa, közvetlenül a román határnál. A mintegy 5400 fő lakosú város újkori központját Makovecz Imre és munkatársai álmodták meg és alakították ki. Középiskolája lehetőséget biztosít a környék tanulóinak is továbbtanulásra, ipari cipőgyártása (Szamos márkájú gyermekcipők és Josef Seibel német cég leányvállalata termékei) munkalehetőségekről gondoskodik.

Ám a középkorból itt is fennmaradt valami egészen egyedi, különleges, a fekete-piros téglákból felállított különleges ritmikájú és jelentős tömegű kora gótikus templom, ahol több zsinatot is tartottak.

Közülük a legfontosabb az 1576. évi volt, amelyet Méliusz Juhász Péter vezetett, aki a zsinat megbízásából összeállította a “Csengeri hitvallás” néven ismertté vált téziseket. Ettől a zsinattól számítják a református vallás uralomra jutását.
P1750604 Csenger, tmpl, reformáció lelkipásztoraiFontos, első rangú kereskedelmi utak vezettek át a térségen, amelyek az Erdélyi Fejedelemséget kötötték össze a Szepességi szabad királyi városokkal. Ennek tudatában egyáltalán nem megdöbbentő az a tény, hogy ez a gazdaságilag és szellemileg is olyan gazdag régió a reformáció bölcsője lett Magyarországon.
1517. október 31-e után a lutheri reformáció bámulatos gyorsasággal terjedt el Európa szerte, 1520-tól kezdve Szatmár vármegyében már működtek református prédikátorok. Az új református hitnek és irányzatainak a terjesztésében nemcsak a prédikátorok játszottak fontos szerepet, hanem a vármegyei nemesség is, Szatmár vármegye élen járt a reformáció terjesztésében.

P1750562 Csenger

A templom az Alföldön létezett monumentális téglaépítés bizonyítéka, amely szintén ritkaság, hogy teljes egészében fennmaradt, alapvetően megőrizte középkori formáját.
Ez a fekete – vörös téglás építészet inkább Közép-európai, elsősorban Észak Német térségre (pl.Lübeck, de Wrocław, vagy Krakkó is) volt jellemző, nálunk ritkán találkozni vele. A csengerihez hasonló van ugyan  itt a közelben, Szamosapátfalván, de ennek kb. csak a fele méretében, és nincs tornya.

P1750563 Csenger, református templom

A szentélyével az utcára néző, kétosztatú támpillérekre támaszkodó, nyugati homlokzatán tekintélyes, 6 emelet magasságú nyolcszögletű toronnyal ékített templom feltehetőleg
1335 – 50 között épült, akkor természetesen még katolikus templomnak. Ezidő tájt szemeli ki Csengert saját birtok központjául a Káta nemzetség- beli Csahonyi “Nagy” János, Szécsényi Tamás erdélyi vajda és országbíró familiárisa, várkapitány, majd alispán.

A szokatlan nagy – a környék falvaiban találhatók közül messze kiugró – templom méreteit valószínűleg elsősorban reprezentális okoknak köszönheti, hiszen az 1322. évben kiadott építési oklevél bizonysága szerint azt eredetileg fakápolnára kérik, s kapják, ez változott idővel az időtállóbb téglára.
Kegyura éppen saját fontosságát is szemlére kívánta így tenni. Ugyanakkor ez a pozicionálása településének, Csengernek, valószínű máig meghatározta a környezetében betöltött központi helyét. Zsigmond királytól kapja vásártartási engedélyét, mezővárossá, majd megyeszékhellyé válása környezetéből kiugró fejlődését példázza. (A zsigmondi vásárt a mai napig tartják, augusztus 20.-a előtt pár nappal.)

Hogy a település egyháza mikor vált önálló plébániává, nem tudni. 1406- ban már a Mindenszentek tiszteletére felszentelt templom saját, Gál nevű papját említik.

A templom méretei mellett, valószínűleg ugyanezért választott olyan építészeti megoldást, ami az országban másutt nem jelenik meg. Részben idomtéglákból épült templom homlokzati falfelületei szabályos geometrikus díszítést mutatnak. A téglákat a sorokon belül váltakozva, rövidebb és hosszabb oldalukkal egymás után helyezték el a fal külső síkján. Ez a megoldás a templom belsejének falfelületein sehol nem volt kimutatható. Ablakai záradékíve külső szegélyét is felváltva rakott téglákból alakították ki.

A sötétebbre égetett téglák felhasználása feltehetően az égetés “tökéletlen” technikájából nőtt ki. Aztán már az is lehetett, hogy nem mindig a véletlen alakította, így megjelennek a rövidebb oldalak mázas felületei is.

P1750575 Csenger tmpl toronyUgyanígy speciális már a földszinttől kezdődően nyolcszögletű tornya, valamint azokat tartó pilléreinek a falakra (nem a sarkokra) támaszkodása. A hat emeletnyi torony magassága szinte megegyezik a
26 m-es hajó hosszával. A torony pártázata szokatlan formájú; oromzatdísze reneszánsz, a toronysisak a zsindelyborítás alatt falazott. Utolsó, hatodik emeleti szintjén látszik, hogy azt egyszínű téglákkal újonnan rakták, miután megrongálódott.

A keletelt templom alapvetően – eltekintve a hajó északi bővítményétől – megőrizte eredeti középkori formáját. A hajó és a szentély eltérő magasságú, a falakat pillérek támasztják.
A kétszintes mellékteret alkotó északi bővítményt 1713-ban csatolják a hajóhoz, azzal azonos hosszúságban. A hajó egykori északi homlokzata ma az északi bővítmény belsejében látható.

P1750571 Csenger, tmpl, északi fal

Az új hitvallásra váltás következtében a sekrestye funkcióját elveszti, ezért azt, tekintettel a  viszonylag nagyszámú gyülekezetre, egy félkörívvel becsatlakoztatták a gyülekezeti térbe.

A csengeri templom középkorából, szemben Csarodával, szinte alig maradt meg valami, mivel 1707 ben teljesen, a falakig kiégett. A Rákóczi szabadságharc idején zajlott ostromban ugyanis a szatmárnémeti központot őrző német katonaság a támadást visszaverte, s a Szamos vidéken kezdett büntető hadjárata első állomásaként Csengerre csapott le. A felújítás 1745 -ig tart, ekkor készül el templom legnagyobb értékének tartott népi reneszánsz motívumokban gazdag, festett kazettás deszkamennyezete, Felsőbányi Asztalos István alkotása.

P1750590 Csenger kazettás mennyezet

P1750602 Csenger tmpl, kazetták

A csengeri templom is természetesen műemlék. Gyülekezetének kedves lelkipásztorát késői érkezésünkkel már a vacsora asztaltól riasztottuk, de készségesen ismét felöltötte szolgálati ruháját és mesélt nekünk büszkeségükről. A templom emberemlékezettel még befogható történelmében utolsó felújításával nyerte el eredeti formáját, addig egységes, fehér vakolás alá rejtették el egyéniségét, különlegességét.

A gótika ez utáni templom építészeti korszakát már a nyírbátori templom példázza a megyében, ahol a Báthoriak kapcsán a korábbiakban már jártunk.

elismondom névjegye

nő/female
Kategória: építészet, Magyarország, Művészet, Utazás, Vallás
Címke: , , , , , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.