Léda Gödöllőn

Tudtátok, hogy Léda élete végét többnyire Gödöllőn töltötte?
Ady múzsája életét legfeljebb a Párizsi évekig ismerjük, ahonnan 1914. évben kell távozniuk a háborús helyzet miatt.

(Ekkor a Monarchia és Franciaország hivatalosan ellenségekké váltak, s ismerjük többek között Kuncz Aladár Fekete kolostor című könyvéből, milyen sors várt azokra az ellenséges és erősen nacionalista francia földön, akik ott rekedtek.)

A férje, Diósy Ödön, aki különböző – hol sikeres, nemritkán zavaros vállalkozásaival – biztosította nagyvonalú életvitelüket, Párizst elhagyva, hadiszállítóként teremtette meg új egzisztenciájukat, ezúttal Berlinben megtelepedve. Innen térnek haza 1925-ben s ekkor, már anyagiakban jócskán meggyöngülve, veszik meg a Gödöllő, Erzsébet királyné út 14. sz. alatti (ma Batsányi utca és Hajnóczy utca sarok) 12 szobás, 150 négyzetméteres, hatalmas ősparkkal rendelkező eklektikus villát a királyi kastély szomszédságában. Ez volt felesége, Brüll Adél (Léda) haláláig – 1934 – állandó lakhelyük, noha a budapesti Andrássy úton, majd Bajza utcában is tartottak fenn lakást.

Lédavilla_1-_Gödöllői_újság_2009._aug.26

Lédavilla-_Gödöllői_újság_2009._aug.26

A házban később magukhoz veszik Léda két testvérét Bertát, és az elmebeteg Margitot is.

Ledavilla2, Léda szalongarnitúrája a villából, WikiA nagypolgári ízléssel berendezett ház bútoraiból csak Léda szalongarnitúrája maradt meg, amely ma a Gödöllői Városi Múzeum tulajdona. A ház további sorsa is igen zaklatott, mely számos tulajdonos- és rendszer váltás után végül
6 tanácsi bérlakásra felosztva végezte, s már csak néhány részletében őrizte meg akkori állapotát.

A szép kialakítású, különleges növényekkel beültetett kertet és  ősparkot is feldarabolták, közepén utcát nyitottak, így található ma a Batsányi és Hajnóczy utca sarkán az egykori villa.

Gödöllő,_Batsányi_u-_Hajnóczy_u_sarok,_Léda_villa_2

Léda nem érzi itt jól magát, mivel gyakorlatilag a ház falai közé zárva, betegen, a város lakóitól megvetve él, akik hiszik, hogy betegsége nem más, mint Adytól elkapott szifilisz. Az azonban egy gyógyíthatatlan, súlyos, fájdalmakkal és rohamokkal járó hólyagos bőrbetegség (pemphigus), melynek csak tüneti kezelését ismerik.

A boldogtalan asszony állatokkal veszi körül magát, háziszárnyasok, galambok, kilenc németjuhász kutya adja társaságát.

Erre a kevésbé ismert életszakaszra támaszkodik az a 2019. májusában ősbemutatón debütált darab, amelyet a Gödöllői Királyi kastély kicsiny barokk színháza számára rendeltek, szándékosan igényelve a helyi kötődésű témát. Így született meg Pozsgai Zsolt író és rendező tollából a Léda című, egy felvonásos, 4 szereplős darab.

Gödöllőn 2011.09.06. 079n

A kis Barokk színház az 1700-as évek második felében létesült a Grassalkovich kastélyban, amelyről a színházi bemutató alkalmából adott riportok, mint az ország első vidéki színházterméről szólnak. Ebben az időben kialakuló színjátszásnak bázisai a vidéki kastélyszínházak voltak, vagy helyi műkedvelőkre, vagy (német) vándortársulatokra támaszkodva. Erről részletesen már korábban írtam itt.

A színházat 1867-ben megszüntették, amikor a kastélyt megvásárolta az állam, s koronázási ajándékként I. Ferenc József és Erzsébet királyné használatába adta.

A kastély déli szárnyában elhelyezkedő egykori színház, s az épületrész erősen leromlott állapotának helyreállítását 2002-ben kezdték el, előzetes feltárás után. A 2003. évben így indult el egy új színházi élet itt, többnyire alkalmi, elsősorban zenés előadások, házi koncertek megrendezésével.

Gödöllői színházi est IMG_20200119_184934

Frissen született az elhatározás, hogy mintegy 200 év után, új színházi évadot avassanak, melynek nyitó darabja ez a Pozsgai egyfelvonásos, decemberben pedig bemutatták az ugyancsak helyi kötődésű, “Sisi”prózai színművet B. Török Fruzsina tollából és rendezésében.

Gödöllői színházi est IMG_20200119_184959

Hát ide igyekeztünk tegnap, igazság szerint elsősorban azon kíváncsiságtól hajtva, hogy megtekinthessük ezt a kis ékszerdoboznak mondott Barokk színházat.

Gödöllői színházi est IMG_20200119_184906

S egy csodálatos estében volt részünk, mesés környezetben, csupa élménnyel, remek darabbal, kiváló színészi játékkal. Ezért is ragadtattam magam gyorsan a blogírásra, hogy ily módon is terjesszem a hírét, ennek, a köztudatba szerintem még nem annyira beépült kulturális csemegének.

A varázst fokozandó valami apró hódara esett, ropogott a lábunk alatt, ahogy közelítettünk az esti fényekbe öltözött, ünnepi pompájú épülethez.

Gödöllői színházi est 124

A színházterem valóban pirinyó, feltehetőleg, ha rendesen híre megy, itt sokáig kell próbálkozni, amíg jegyet tud szerezni az erre vágyó.

Gödöllői színházi est 20200119_185028

Gödöllői színházi est 112

Gödöllői színházi est 20200119_185008

Gödöllői színházi est IMG_20200119_185015

Aztán felmegy a függöny, s újra elakad a lélegzet. (Az előadás képeit internetes forrásokból merítettem.)

kiralyikastely.blogstar.hu -l03

A színpadi díszlet a nagyúri, barokkos épületbelsőt imitálja. Nagyon szép. Noha utólag olvasom, hogy az a színház belső teret jelző díszlete, amit más előadásoknál is használnak a terembelső ábrázolására.

A darab az Elbocsátó szép üzenettel nyit, mely egy magnetofonról szól. (Sajnálatosan én hallottam benne egy hibát -ha jól hallottam- hogy a vers második sorában azt mondja: Hát elbocsátlak még egyszer és utolszor, ha így volt, ez fáj.)

“Törjön százegyszer százszor-tört varázs:
Hát elbocsátlak még egyszer, utolszor,
Ha hitted, hogy még mindig tartalak
S hitted, hogy kell még elbocsáttatás.”

A kegyetlen(ül szép) vers, melyet Ady a Nyugat 1912. március 16.-i számában jelentet meg, Léda is a folyóiratból értesül róla. Ady ezzel zárja le kapcsolatukat, többé nem is találkoznak, s Léda örökre hordja magában ezt a sebet, noha még így sem múlik szerelme a költő iránt.

Tehát a nagy románc / vagy ahogy tetszik: a Héja nász az avaron tíz éve a múlté, Ady pedig halott. (1919. január 27. óta) A színmű  részben a házaspár közös élete drámai történéseinek feldolgozása, számvetés a múlttal – drámai feszültségeket, izzó szenvedélyt, s megrendítő pillanatokat felvonultató sodró lendületű darab. De kifejezetten előnyére írandó humora, amely első pillanattól jelen van, s leginkább végigkuncogjuk az előadást, noha igazából a történet, amit elmesél mélyen felkavar.

A színészek (Varga Izabella, Szőke Zoltán, Nagy Nati és Dózsa Zoltán) kivétel nélkül remekelnek.

Csodás élmény volt, számunkra kiváló indítása az ez évi színház látogatásainknak.

Lédát egy év múlva, 1935-ben követi Diósy Ödön, őt tüdőrák viszi el. Azt még teljesíti Léda kérésére, hogy a Fiumei úti temetőben temeti el, bár nem annyira Ady közelében, mint ahogy kérte, hisz sírja attól eléggé távol, inkább József Attila nyughelyéhez viszonyítva határozható meg. Az egyszerű kőtömbre ráboruló, gödöllői kertjükből származó orgonabokor tő, melyet Berta húga ültetett, szinte elfedi a gyanútlanul elhaladó szemei elől a nyughelyét.

Sírkövén nem polgári neve: Diósy Ödönné Brüll Adél áll, hanem nagybetűkkel csak ennyi LÉDA. Alatta Ady sorai Az asszony jussából:

“Hirdetni fogod szent, nagy jussát
A volt nőnek.
Hirdetni fogod: te akartad
S mindent, mi történt, te akartál
S hogy nálam is hatalmasabb vagy
S a halálnál.”

Fiumei úti sírkert P1200166 Léda

elismondom névjegye

nő/female
Kategória: építészet, Irodalom, Művészet
Címke: , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.