Váci utcai kis-körkép a görög házakat kutatva

Napok óta szegény Térey jár eszemben, hogy mennyire az ő tollára való lenne ez a mai helyzet, ami szinte a semmiből lecsapott az egész emberiségre. Aztán eszembe jutott, hogy de hiszen ő már ezt is megírta, A Legkisebb Jégkorszak regényében, ahol ugyan egy másik, tőlünk független természeti jelenség a kiváltója a katasztrófa helyzetnek, de félelmetesen élesen végigveszi a társadalmi reakciókat a vészhelyzetben. Hiába, a nagy szellemek még az égből is üzennek…

Miután a mi valóságunk is egyre inkább a virtuális valóság lett, nem mostanában fogunk részt venni egy tényleges városnéző sétán, pláne külföldi úton, ezért úgy gondoltam, talán én is segíthetek a figyelem elterelésében, vagy lekötésében bejegyzéseimmel. Ezért hát arra jutottam, hogy kicsit többet is bevonok az útvonalunkon látottakból, mint amit a szigorúan a görögök nyomát követő séta megengedne.

Vasárnapi korzó a Váci utcában 1927 - FSZEK gyűjtemény

Elindulunk hát a Váci utcán, mely ráadásul legelső pesti korzónk, hisz kezdetei a 18. század elejére tehetők. Az utca, mely helyet adott közönségének önmaga megmutatására, de kiszolgálásukra is itt tömörült a boltosok nagy száma. Számosan megénekelték már, én itt talán egy kicsit ismeretlenebb szerzőtől veszek át idézeteket.

Báttaszéki Lajos ügyvéd és hírlapíró, ki maga is ez utcának lakója, 1866. évi Fővárosi genreképek c. művének “A váczi-utcza”-i életképében többek mellett ilyen leírást ad: “Ha Pest Magyarország “kalapja” : akkor a váczi -utcza a bokréta raja…..A váczi-utcza reggeltől estig, és ünnepnapokon éjfélutánig hemzseg a járó-kelők sokaságától. Ha csak az idő nagyon mostohán nem köszönt be, tizenkettő és tizenhárom közt randevút ád magának itt a fővárosi “high life”…. Itt pontosul össze minden, mit a műveltség, finom ízlés, dísz és pipere kigondolhat, itt van a főváros legtöbb könyvkereskedése, kölcsönkönyvtára, zene- és műárusa, a legfényesebb ékszerboltok, Baliczky híres férfi-, Monaszterly és Kuzmik vagy Alter és Kiss még híresebb “nődivatöltöny-raktára”, teli perzsa sálokkal és párisi fátyolszövetekkel.”

Alter-féle divatház belseje 1863-ban. Böhm Alajos litográfiája - Bp. Története IV

Ahogy fenti idézetből is már kitetszik, végigböngészve sok háza bérlőinek, boltosainak sorát, kitűnik, hogy olyan sokan kínáltak itt mindenféle textilneműt, amennyit ma már ennyire egy tucaton, el sem tudnánk képzelni.

Barabás_Miklós_cégér

Akkori megnevezésük  közül néhány: posztó kereskedés, szövetáros bolt, lenlerakat, vászon (gyócsáros) üzlet, rőfös bolt, selyemárus, udvari vászony áru szállító, divatáru és divatszabó, férfiszabó üzlet, női divatszalon, gombkötő bolt (sújtások, szalagok, zsinórok), készfehérnemű bolt…

Ami meglepett, hogy sok kézenfekvő létesítmény – gyógyszertár, dohánybolt, fényképész, kávéház stb. – mellett ugyancsak nagyszámú könyvkiadó és -kereskedővel, sőt nyomdával és kölcsönkönyvtárral is találkoztunk a 19. századi Váci utcában…
Ismét Báttaszékit idézve: “Anyagiasság és szellemiség mint mindenhol,  úgy a váczi-utczában is küzdenek egymással és hogy az előbbi marad a  győztes, azt csak a korszellem okozza. “

Igen szórakoztatónak találtam, hogy minden kereskedésnek – hacsak nem a tulajdonos nevét hordta – adtak valami címzést, – ami legkevésbé engedett következtetni az adott bolt profiljára. Pl. Posztókereskedés/Rőfös bolt/ Selyemárus  – Magyarország királyához, – Amorhoz, – Kék csillaghoz, – A szarvashoz, – Dalmácia prímásához, – Fehér galambhoz, – Zöld fához, – A kozákhoz, – Léggömbhöz – Kék szőlőfürthöz, Arany elefánthoz stb. Azért ellenpélda is akad, mint pl. Medetz József egykori szivarboltját jelző pipázó török cégérében. Krúdynál számtalan utalást is találunk erre. “trafikra festett, csibukozó török példájára ült az ablaknál…

A Váci utca az 1860-as években is még többnyire egyszintes, max. kétemeletes házakból állt, melyeket elborítottak a fent említett kereskedelmi célú cégtáblák – nem egyszer neves festők, pl. Barabás Miklós készítésében -, a homlokzat kialakításra még nem fordítottak gondot. Ez azonban a 19. század végi városrendezési törvény hatása alatt beindult építkezéseknél sem változik, s a hirdetések tömkelege sokszor el is fedi a házak művészi kialakítását, utcakép formáló erejét. Amit mi mai sétánk során láthatunk, jellemzően már a 20. század eleji építésű, jól fizető boltbérlőkkel teletűzdelt bérházak, esetleg korábbi házak átalakításai – de esetenként egészen modern, II. világháború után létrejött, funkciójában más rendeltetésű- irodaház, áruház, szálloda foghíj-beépítései.

Ifjúkoromban a Váci utca közvetlen közelében levő munkahelyem kapcsán még én is napi szinten megmerítkezhettem a kicsit nagyviláginak számító sétálóutca pezsgésében, amiről mára már főképp az a benyomásom, hogy az leginkább a külföldi turisták terepe.  Ők a különböző utazási magazinok tanácsát követve, a kihagyhatatlan látnivalók listájával kezükben zarándokolnak ide, s beleesnek a különböző lehúzó show-kba az éttermek előtt, vagy éppen a számtalan ajándék shop becsesebb vagy bóvli kínálatából tájékozódnak értékeinkről.

Magam már csak elvétve jövök ide vásárlási céllal, helyette azonban felfedeztem magamnak a kirakatok felett kezdődő világot. Ha ugyanis az ember felemeli a tekintetét, meghökkentő látványban lehet része. Ezeket a szépségeket szeretném Nektek megmutatni, és elregélni velük kapcsolatban néhány érdekes történetet, miközben változatlanul követjük a görögök itt fellelhető nyomait is.

2018. Könyvhét IMG_0888 - Váci u.1. a

Elhagyva a Váci 1 üzletházat, a szemben levő sarkon az Anna presszó épülete magasodik. Talán legtöbben még ezt a házat ismerik is – részben régi (nem a legjobb) híre kapcsán, de remélhetőleg még inkább a Kármán Aladár és Ullmann Gyula tervei alapján 1912. évben elkészült szép szecessziós külleme miatt.

Váci u 5. (02) Anna ház

A ház elődjét egyébként egy Jovanovics Lázár István nevű szerb nemzetiségű, görögkeleti vallású személy 1815- ben építette fel, melyet a bejáratánál állt vastuskó cégér alapján hosszan Vastuskó háznak is nevezték. (Andersen futólagos pesti látogatása alatt időt szakított ezen nevezetesség megtekintésére.)

A szemben levő oldalon a Kristóf tér köti össze a Váci utcát a Petőfi Sándor utcával.

Kristóf tér P1800256

A Kristóf tér nevét pedig az Anna házzal szemközti (Váci u. 6.), egykori Masped ház – ma a Zara üzlete – sarkán álló kétszeres embernagyságú Szent Kristóf szoborról kapta, amelyet a házban 1791-óta működő Szent Kristófhoz címzett gyógyszertár jelzésére 1833-ban állítottak a ház sarkára.  A szoborról nevezték olykor a nagy termetű embereket Pesten “Nagy Kristóf”-nak. 1909-ben a házat lebontották, akkor a szobor a Városház udvarába került. A II. világháborúban lényegében elpusztult, a szoborból mindössze megmaradt két fej (Szent Kristófé és a Kisjézusé) a Kiscelli múzeumban látható.

Nagy Kristóf ház 1895 körül, Klösz György - FSZEK

A házon látható Rothberger Jakab bécsi konfekciókereskedő cégtáblái is a háztulajdonos üzleteit (ruha raktárát) hirdetik. S ehhez az építményhez kapcsolódó másik városi legenda szerint, a Petőfi Sándorról egyetlen fennmaradt dagerrotípia itt, Heller József fényképész üzletében készült.

A szomszédos telken 1906-1909 között felépült szecessziós stílusú ház építtetője is egy divatkereskedő (Titsch Gyula) özvegye, akinek a specialitása a csipke volt.

Váci u. 8 P1800261 a

Ebben a házban – illetőleg lebontott, a Nagy Kristófos képen látható elődjében élt idézeteink szerzője, Báttaszéki Lajos – aki nem feledkezett meg, ahogy ő mondja Türschről és üzletéről sem szólni:

Türsch, ki fényesen bebizonyítá … hogy lehet … gyenge csipkékből is erős alapon nyugvó házat építeni, a váczi utczának kétségkívül egyik legszebb és legnagyobb szerűen felszerelt boltját bírja, melyből párisi módra, vörös selyemmel szegélyzett lépcsőkön mehetsz fel az első emeleti raktárba, és mely előtt ha esteli hét órakor meggyújtják a fényes gázcsillárokat, bámész csoport áll, csodálva a csipkekincseket.”

Türsch VU,_1868._jan.5._-_Türsch

Váci u. 9. sP1800227 Pesti Színház

És akkor itt szemben, a 9. szám alatt, amelyet ma Pesti Színházként tartunk számon,  megtekinthetjük az újabb görög vonatkozású házat, amely ugyancsak a Nákók birtokát képezte 1840-től. Tán méretéből is kitűnik, hogy eredetileg két telek egyesítéséből keletkezett, igen változatos tulajdonváltások után. Az egyik telket és házat már 1800-ban megvásárolta Nákó Kristóf. Ebben a házban 1777-től a “Hét választóhoz” néven fogadó (majd később kávéház is) működött, melynek Aranykéz utcai frontját hatalmas bálterem foglalta el.

Lövész bál a Hét választófejedelem feldíszített báltermében 1829

A fogadó leghíresebb vendége 1788-ban II. József császár volt, de sok korabeli írás is megemlékezik az intézményről. (Gvadányi József peleskei nótáriusa kalandjainak egyik színtere.) A bálterem a Vigadó (Redout, 1834) megnyitásáig a belváros első számú – egyeduralkodó – ilyen intézménye. A nagyteremben nem csak bálokat, de hangversenyeket és egyéb közönséget vonzó előadásokat, bemutatókat is tartottak. 1823-ban Pesten itt szerepelt először a 12 éves Liszt Ferenc. 1826-ban a Hét Választófejedelemben rendezett redutt alkalmából írta Schubert a Galopp und 6 Ecossaisent (Op. 49) -olvasom másutt.

Váci utca 380 - Pesti Színház bejáratA telekegyesítés az örökös gróf Nákó Sándor idején történt, s ugyanekkor (1840) megbízza Hild Józsefet az új, háromemeletes klasszicista ház megépítésével, amelynek számos átalakítása után  látjuk ma – lényegében inkább már csak a tömegét.

Az ő örököse, Nákó Kálmán aztán 1865-ben újra szállodává alakítja, ezúttal Nemzeti Szálloda néven – 160 szobával, étteremmel, kávéházzal. Később ő is eladja, s új tulajdonosa 1902-től ismét bérházzá alakítja vissza.

Egymást érték az átalakítások, hogy nehéz benne felismerni a Hild -féle nagyszabású koncepciót.
A házban elszaporodtak az irodák, műtermek, szalonok s számos, legkülönfélébb profilú bolt bérelt itt helyiséget, illetve váltották egymást. 1913-ban aztán az udvarra beépítettek egy 250 nézőt befogadó mozit is, Corso néven. 1937-ben a mozit aztán 750 férőhelyesre bővítették, ennek helyén alakították ki 1964-1967 között a Pesti Színházat.

Váci utca 351 - Virágbolt, Márk Lajos falfestmény

Az épület bal sarkában fennmaradt az 1906/1909. évben Kőrössy Albert terve szerint felépült szecessziós virágüzlet, a Philanthia. A név görög eredetű, a phil = barát, anthia virág, vagyis virágszertetőt jelent.

Váci u sP1800229 Virágbolt, Philanthia

Sajnálatos módon az üzletnek belülről már semmi köze nincs az egykori virágbolthoz. Valami válogatott zűrzavar uralkodik benne, a divatosnak mondott vagy vélt tárgyaktól, esetleges antik – vagy azt utánzó lakberendezési kiegészítőkig, a kommersz ajándéktárgyak és karácsonyi giccsek tömkelegéig. Az üzlet még láthatólag meglévő – bár elporosodott – eredeti díszeit csak részletekben lehet itt-ott látni a bezsúfolt áruktól.

És most lényegében a szavak feleslegessé is válnak. A szomszédos 1888 -1890-es építésű, korai Lechner Ödön – Pártos Gyula és Klein H. János tervezte ház szépséges egésze és  részletei, Zsolnay kerámiás homlokzata mindig lenyűgöz.

Váci u. 11 A sP1800226 Thonet ház

Váci u. 11 A s387 a Thonet ház

A Thonet ház melletti ház homlokzatán már meglátszik az a 20 év, ami a kettő tervezése között eltelt, illetve utóbbin határozottan érvényesül a bécsi szecesszió befolyása. Az 1910/12-es építésű Révész – Kollár páros szecessziós házának egyszínű felületét a síkot megtörő erőteljes függőleges tagolással teszi mozgalmassá. Szinte hullámzik a homlokzat, melyen stilizált figurák és geometrikus formák adják a díszítettséget.

Váci u. 11-B s379 McDonald's ház

Igen, ez a Váci utca/ Régiposta utca sarkán álló McDonald’s épülete, melyben első magyarországi üzletét nyitotta az amerikai étteremlánc. Ha legeltetjük rajta a szemünket, számos szép részletet fedezhetünk fel.

Az egyetlen hajlított belga üvegtáblából kialakított sarokkirakatot már korabeli, a Stühmer cukrászdát megörökítő képeken is megcsodálhattuk. A lenti két fotón a pontosan 70 évnyi eltérésen kívül, a fehér foltok más-más eredetűek. A Stühmer cukrászdai kép láthatólag jó időben (tavasz/ ősz) készült a foltok előhívási és kopási hibák, míg én egy téli hóesésben ragadtattam magam fényképezésre 🙂

És most ismét átpillantunk a túloldalra, a Váci utca páros oldalán szintén két házat szeretnék kiemelni, közvetlenül a Fontana áruház (és az ott álló kecses Merkur szobor) előtti sarkon.

Váci u. 10 -14. egykori Hartleben könyvkereskedéstől Fontanaig P1800263

Azon túl, hogy felnézve a két ház homlokzatára itt is kifejezetten tetszik amit látok, sok történet is fűződik mindkettőhöz. Vegyük mindjárt a 12. szám alatti, építőjéről Harkányi háznak nevezett, Alpár Ignác tervezte (1910-1912) épületet, amelyben ismételten a textil- és divat történet kiemelkedő fejezeteit írták.

Váci u. 12 - Harkányi bérház 2 - Alpár Ignác sP1800222 Monaszterly és Kuzmik

Először is rábukkantam e ház elődjében a Fekete kutyához címzett posztókereskedésre, amelyet Saxlehner András működtetett, s éppen innen indult mesés karrierje a Hunyadi János keserűvíz piacra dobása irányába. Erről részletesen írtam már korábban az Andrássy úti palotája kapcsán.
Ugyanitt kezdte meg 1858. októberében az a női divatáru üzlet sikeres működését, amely évtizedekig meghatározó szereplője volt a divat szakmának nem csak Pesten, de a határokon túl is: udvari szállítói voltak Erzsébet királynénak, sőt a francia császári udvartól (III. Napóleon/ Eugénia császárné) is kaptak megrendeléseket. Szinte fogalom volt a Monaszterly és Kuzmik cég neve, akik húsz év sikerei után 1878. évben visszavonultak. De a céget ugyanezen néven utódjaik tovább vitték, nem kisebb sikerrel, amelyről beszédesen szól, hogy a földszinti üzletből műhelyeikkel egészen a második emeletig terjeszkedtek, ahol fénykorukban száz férfi és ötven-hatvan női munkaerőt foglalkoztattak. Ez a legenda is 1908.-ig tartott, amikor a háztulajdonos a régit lebontatva, belekezdett az új háza felépítésébe.

Clara-szalon- Váci u. 12

Aztán van még egy nagy fejezete a divattörténetnek ebben a házban. 1960-as évektől ugyanis itt működött Rotschild Klára (CR emblémás) divat szalonja, ahol a szocialista éra idején, az uralkodó konfekció termékekkel szemben kínált haute couture-t az osztályidegen nagyasszony, s lett felkapott címe az elitnek, művészeknek, hazánkba utazó magas rangú külföldi vezetők feleségeinek.

Kevésbé szerencsés életről tanúskodik az a dr. Kasztner Rezső emléktábla e házon, aki életét még ma is ellentmondásosan ítélik meg a világban. A második világháború alatt 1684 zsidó életét mentette meg az ún. Kasztner vonattal, amely utasait a haláltábor helyett Svájcba irányították, magas összegű megváltás kifizetése ellenében.  Számos cikk foglalkozik a történettel az interneten, s engem nagyon megrendített, hogy ezt a magyar Schindlert éppen Izraelben kollaboránsnak kiáltották ki, és 1957-ben meggyilkolták.

Váci u. 14. s376 Manno ház

És itt végre újra egy görög nyomra bukkantunk, a Körössy Albert és Kiss Géza tervei alapján 1911-13 között épült ház múltjában.
Ezen a telken álló ház tulajdonosa az 1800-as évek elejétől az a Macedóniából származó görögkeleti vallású, valószínűsíthetően bőrkereskedelemmel foglalkozó Mannó (v. Manno) család, amely Demeter nevű tagja Bécsből települt át ismeretlen időpontban Pestre, s 1802-ben nyert itt polgárjogot. A család hetedik generációs tagjai még ma is köztünk élnek, s elődjeik fordulatos életét, akik között polgárok, nagypolgárok és földbirtokosok is voltak, Bácskai Vera történész feldolgozása nyomán ismerhetjük meg.

Váci u. 14.-Régiposta u 370 kAz ő családtörténetük részben eltér a tipikusnak mondható görög kereskedői karriertől, ahol az első és második generáció nemességet és földbirtokot szerezve is folytatta kereskedelmi tevékenységét. A Mannóknál már a Pestre áttelepülés után nem mutatható ki (hacsak nem csendestársként valahol) ilyen foglalatosság, nagy valószínűség szerint ingatlan vásárlásokból, s az utánuk befolyó házbérekből gyarapították vagyonukat.
Mannó Demeter 1815. évben bekövetkezett halálakor négy fiatalkorú gyermeket hagyott maga után, melyek közül a két fiú (János és István) lettek általános örökösei, a család tagjainak létfenntartásául a befolyó  (tetemes) házbérjövedelmek szolgáltak. A hagyatéki leltár szerint a családfő halálakor a család jómódú pesti polgárok közé tartozott.
Az idősebb fiú, János nagykorúsítása után elhagyta Pestet, s 1841-ben amikor lemondott a Váci utcai ház rá eső jövedelméről, Újvidéken élt. További sorsáról nem sok ismert adat van, s fiatalon 44 évesen halt meg 1847-ben. Pancsovai születési helyük alapján valószínűsíthető, hogy az ő leszármazottai a századforduló táján a sportéletben és az újkori olimpiai játékok lapjain kiemelten szereplő és sokrétű tehetségű Manno Miltiadész és Leonidasz testvérek. Miltiadész 1901-02-ben az első két magyar bajnokság gólkirálya volt, de grafikusként ő tervezte az FTC-nek az un. turulmadaras jelvényt, mely zöld fehér csíkokkal ellátott címere mai napig élő címere a labdarúgó szakosztálynak.

Mannó Demeter hagyatékában szereplő Váci utcai, “Magyar Koronához” címzett házingatlanban ekkor a földszinten egy üzlet és egy kávéház, valamint négy raktár kapott helyet. Az első emeleten, a család által lakott 8 szobából, konyhából, kamrából, és a hozzá tartozó raktárból és borospincéből álló lakrészen kívül további három, a második emeleten pedig öt lakás volt. Lényegében ennek a háznak a kezelése és a pesti ág vagyonának gyarapításában a főszerep (ügyvédi végzettségű) István fiának (1811-1888) jutott, akit 35 évesen, 1846- tól beválasztották a Hazai Első Takarékpénztár egyik bizottságába is, amelynek történetesen Kossuth is tagja volt. Kossuth már itt felfigyelt a nagy műveltségű, széles látókörű, kiterjedt pénzügyi ismertetekkel bíró, min. 5 nyelvet beszélő ifjúra.
1848. júniusában ki is nevezi bankigazgatóvá, amit a főváros osztrák megszállásáig töltött be.  Számos ingatlan vásárlása mellett 1860-as évektől ipari és banki érdekeltségei is voltak. Családjával sokáig a Váci utcai lakásban élt, amely három emeletesre bővítésekor 1866-ban átköltöztek Király utcai bérházuk első emeletére.

Gründolás- tagok között Manno István - Forrás Bp. Története IV

A szokásosnál hosszasabban írtam a Mannó családról, mivel úgy gondolom, hogy az ő nevük kevéssé ismert az eddig előfordult nagy hírű görög gyökerű személyekével szemben.

A ház történetében aztán a következő fejezet, amelynek eredményeként elnyeri mai küllemét, Balla Henrik téglagyáros, mint új tulajdonos nevéhez fűződik. Az ő megbízására kerül sor a négyemeletes, manzárdos szecessziós épület kialakítására, amelyen azonban megőrízték az épület múltjának és történetének egy meghatározó jelképét, a magyar korona mását, az épület sarkán kivakolva.

Váci u. 14. (04) A Magyar Koronához

És akkor még ezt a történetet elmesélem, mert terjedelmi okokból újra félbe kell szakítsam a Váci utca tárgyalását is, itt azonban ismét egy jelentős kultúrtörténeti emlékről is szó van.

A magyar koronához megnevezés ugyanis az első pesti, és a belváros leghosszabb ideig működő kávéháza cégére volt, mely e helyütt 1782 tavaszán nyitotta meg kapuit.
A szenzáció-számba menő kávéház első üzemeltetője Tuschl Sebestyén, aki érdekei érvényesítésében megvívta a maga harcait az akkori (parókakészítő, fodrász) háztulajdonossal is.

Tuschl egyébként is kalandos vállalkozási múltjában színházak – köztük a leendő Bazilika előtti téren állatok heccelésével működtetett viadalok, kártyaházak is szerepeltek, de maga a pesti lövészegyletnek is tisztje volt.

A kávéház híre azonban, ahol porcelánnal és ezüsttel terítettek, s számos külföldi újságot is tartott, gyorsan terjedt, s látogatottsága – különösen az egyetem Pestre telepítésével – nőttön nőtt. Nyaranta a kávéház előtt, baldachin alatt élő zene mellett is fogyaszthatott frissítőket a közönség.

1803-ban már nem Tuschl bérli a Koronát. Egymást váltják az üzemeltetők, míg 1843. májusában Privorszky Ferenc nyitja meg itt csinosan felújított kávéházát, de a híres Somossy orfeum megteremtője is előzőleg, az 1870-es évek kezdetén ott szerepelt a tulajdonosok sorában. Krónikásunk, Báttaszéki Lajos Párizshoz viszonyítva így lelkendezik az akkor éppen Szamosi úr vezette kávécsarnokról:

…az üvegtáblák melyek ablakok helyett vannak itt alkalmazva, ott sem nagyobbak, a termek kárpitja ott sincs nagyobb ízléssel és eleganciával kiállítva, a pénztár ott sem külömb; a márványasztalok, közepükben egyetlenegy márványlábbal s ezek körül a violaszínű bársony-karszékek; az ezüstkeretű tükrök, melyek minden öt-öt lépésre alkalmazvák és melyekben hússzorozva csodálhatod drága vonásaidat; a falak mellé, a kisebb asztalokhoz alkalmazott violaszínű török dívánok, a falak hajlásaiban díszlő virágok és márványszobrok… Miben pedig a kávéház még Párizst is fölülmúlja, az a gyönyörű kilátás mely váczi-utczai részéről a Dunára és a budai Szent-Gellérthegyre nyílik.  E kávéház reggeltől éjjeli egy óráig folyton-folyva zsúfolt a látogatók sokaságától; az egyik be, a másik ki jár. Találsz itt embereket a fővárosi társadalom legkülönfélébb osztályaiból…; tehát nem csak a sírban, hanem e kávéházban is vége van a társadalmi állás minden különféleségének; kik itt történetesen egy asztal köré kerülnek, a legkedélyesebben szoktak egymással társalogni – ha aztán az utczán nem is fogják egymást ismerni.

1856-ban a kávéház pályája egyik csúcsára jutott, amikor naponta 1500 kávét is elfogyasztottak itt, s alig lehetett benne helyet kapni. De a kávén kívül az intézmény vonzásában jelentős tényezőt jelentettek a hátsó termekben folytatott hazárdjátékok, ahol pár óra alatt kisebb vagyonok is gazdát cseréltek a kártyán. Másik, híres csatákat vagy épp társasági eseményt teremtő berendezésénél, biliárd asztalánál még III. Napóleon fia, Lulu herceg is, miután elhagyta a közeli Nemzeti Szállóban szobáját, küzdelemre hívta a magyar kereskedőket, ahogy megtudjuk Krúdy emlékezéseiből.

III. Napóleon, Eugénia császárné és fiúk“Hát arról aztán igazán kevesen tudnak a 20. század nemzedékéből, hogy valaha Pesten, az egykori „Korona”-kávéházban Napóleon herceg produkálta magát a tekejátékban,…
A herceg tehát szorgalmasan biliárdozott a „Korona”-kávéház vendégeivel, az ebéd utáni kávéjukat kavargató Bástya utcai suszterekkel, a Váci utcai szabókkal, a belvárosi kereskedőkkel…bár már az első napokban kiismerték a herceg művészi tekejátékát, amellyel az ő tudományuk nem versenyezhetik: mégis-mégis megtiszteltetésnek veszik, ha Napóleon herceg játszmára szólítja fel őket…
Valamiképpen együtt úszott a kávéház atmoszférájában, a dohányfüst és a cikória szagával az a gondolat, hogy a pesti belvárosi kereskedőknek a kötelességük gondoskodni a hontalanná válott hercegről, mégpedig nem a megalázó ajándékozás formájában, hanem olyanformán, hogy délutánonként tekejátékot űznek vele.
A magyar föld ugyan a 19. században bőségesen megismerkedett a száműzöttekkel…De a francia herceg, Napóleon maradéka, még Pesten is ritkaságnak számított.
A régi „Korona”-kávéház, amely Pest ifjúságának és naivságának talán a legszebb korszakát jelentette: bizony megtellett a vidéki tekintélyes urakkal, kik kerekre nyitott szemmel bámulták Lulu herceg lökéseit.”

És itt teremtette meg Krúdy egyik kedvenc figuráját, Fridolint – a régi Korona-kávéház púpos markőrjét.

De kávéház nem létezhet irodalmi vonatkozások nélkül. S ez már a Koronánál is így működött, hogy a kereskedők tanyájából lassan az ifjúság, de még inkább: az irodalom otthonává vált. Az 1880-as években egy nagy fehér márványasztal mellett minden este összegyűlt itt egy írókból és művészekből álló társaság. Itt volt törzsasztala Gozsdu Eleknek és a fiatal Mikszáth Kálmánnak, de itt üldögélt még szerényen és ismeretlenül Herczeg Ferenc is. Vajda János, Feszty Árpád és Mednyánszky László is gyakori vendég volt. Ebben a kávéházban született meg A Hét című folyóirat, Kiss József és Ambrus Zoltán szerkesztésében.

Vendéglátóipari MúzeumP1300464 kávé

elismondom névjegye

nő/female
Kategória: építészet, Művészet, Városnézés
Címke: , , , , , , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.