Virtuális séta Nagyszalontán Arany Jánossal

A karanténban töltött időben nordicos csapatommal több virtuális sétát szerveztünk, amelyen ki-ki az útvonal egy-egy nevezetességét maga dolgozta fel. Én magam többek között, a Viharsarokban elképzelt látogatásból lelkesen vállaltam Nagyszalontát, hiszen itt született és élt sokáig Arany János, a magyar irodalom “legszebb nyelvű” költője.
Nem is tagadom, nekem ez határozza meg Nagyszalonta fő vonzását, így én a várost rajta keresztül közelítettem meg, és mutattam be.

Íróasztalom mellől ebben a szellemi támaszt Szerb Antal, a képi aláfestést a világháló biztosította.

Arany_János portré, ismeretlen szerző

E távoli kicsiny faluban élő magányos óriás ő, aki a Vörösmarty utáni magyar irodalmi nyelv origójává vált, aki után a dolgokat csak egyféleképpen lehetett mondani, úgy ahogy Arany János mondta. Az irodalmi kánon megegyezik abban, hogy Arany János és a magyar nyelv valahogy ugyanazt jelenti, ő az, akire minden utána jövő magyar költő mint példaképre, és mércére tekint.

Arany János rímjátékokArany nyelvészkedő szorgalmának gyümölcse ez a nyelv. Mint a földműves a földjét, úgy művelte ő a nyelvet. Arany intelligenciája adja meg a kulcsot sok sajátosságához: a mérhetetlen alaposság, amellyel a magyar nyelvből igyekszik minden benne rejlő szépséget kibányászni, lelkiismeretes részletmunka és a műhelyvirtuózitások fölött érzett öröm fő jellemzői. Miközben állandó kétség gyötri, jó-e amit ír. Aggodalommal, lassan, ezer kétség között készíti művét.

A művet, melynek sorai ma is visszacsengnek füleinkben. Legyenek azok a népköltő sorai, a kicsiny, mindennapi életből vett dolgok, helyzetek, életképek – A fülemile, A bajusz, Nagyidai cigányok, Családi kör – utolérhetetlen leírásai, melyek plaszticitása révén minden jelenetét látni lehet, minden alakját körül lehet járni.

A_Toldi_kézirata

 

Avagy Toldi trilógiája, melynek minden strófája emocionálisan hat, epikus sodrásában akár egy regény, széles skálán mozog: alak és tájgazdagsága, alapos és reális lélekrajzai, bőséges humora nem látott magasságokba emelik.

Balladái igazi lélektani remekek, virtuóz verselésbe ágyazva.
Ágnes asszony, Walesi bárdok, Tetemre hívás.

 

És ad valamit, amire kevés példa van a világirodalomban, ami Goethe mellé állítja:
az öregember líráját. Őszikéiben az örökké nyugtalan, aggályoskodó lelke megbékél, belső béklyói lehullanak. Eljut ahhoz a bölcsességhez, mely a fiatalságnak nem sajátja, a végső rezignációig.  Az életet már megjártam…

Arany szobra a Margit szigeten

S közben lefordítja a lefordíthatatlan Arisztophanészt és neki köszönhetjük a magyar irodalom legjobb Shakespeare fordításait.

Ővele megyünk randevúzni Nagyszalontára.

Gyula_-_Nagyszalonta_

Gyuláról indulunk, Sarkadon át a határ felé, ahonnan már csak 14 km-re fekszik a célpont Bihar megyében.

Persze nem volt ez mindig határon túl sem, alapvetően Trianon után került oda, majd 1940-ben a második bécsi döntésnek köszönhetően visszakerült Magyarországhoz, de 1947-től újra Romániához tartozik.

Nagyszalonta 04 Panoráma

2011-ben 17 042 lakosából 10 079 magyar (59,1 %), 6584 román, 290 cigány, 89 egyéb anyanyelvű.

Nagyszalonta 02 Panoráma, Városháza

Nagyszalonta és környéke már a honfoglalás előtt is lakott hely volt. Az 1214-es pápai tized jegyzékben már fellelhető Zalantha néven. 1273-ban a váradi püspök birtoka. Ily módon ez a terület a reformáció első megjelenéséig még katolikusnak számított, majd a 16. sz. végén válik kálvinista hitvallásúvá.

Nagyszalonta 03 Panoráma, Református tmplNagyszalonta 05 ref tmpl

A területen a legjelentősebb nemesi földbirtokos családok között kiemelkedik a Toldi nemzetség.

Toldi Miklósnak, aki ténylegesen létező személy volt, csak Nagyfaluban 18 portája volt. Szalonta erdőháti községének 50 háza, 250-300 lakossal képezte a Toldi család birtokát.
A vidéket az 1598. évi – sikertelen Várad-i ostrom után a török elpusztította, a lakosság erdőkbe, s rétekre menekült, hazátlan bujdosóvá lett. A fegyverforgató férfiak szabad hajdúknak csaptak fel. Ők lesznek azok, akiknek Bocskai fejedelem a politikai és vallási szabadságot biztosító 1606. évi bécsi békét követően nemesi rangot ad, s letelepíti őket az un. hajdú városokban. Így jutalmazza 300 vitéz hajdúját is, a romokban levő Kölesér település örök tulajdonával, mely Szalontától északnyugatra fekvő terület volt, s később beolvad Szalontába. Szalonta birtokát a hajdúk Toldi Györgytől vették zálogba kastélyával együtt, 1626-ban.

Nagyszalonta 05 Csonka torony, Arany palota

A mocsaras területen álló kastélyt (a mai park helyén mocsár volt) várfallal, vízzel teli vársánccal vették körül, 1636-ra elkészültek a várépítési munkálatokkal. Őrtornya, amelyben puskaport és fegyvereket tároltak, még ma is áll, és a Csonka torony néven vált ismertté, s a város jelképévé.
18 évvel később 1658-ban, a várat II. Rákóczi György fejedelem parancsára lerombolták, nehogy török kézbe kerüljön. Tény, hogy 1658-ból csupán a 3 emeletes, tető nélküli őrtorony maradt fenn (innen is a Csonka torony elnevezés), s még Arany János is így ismerte.

Nagyszalonta_látképe_1885-ben

1850-ben AZ Ó TORONY 8 strófájában meg is énekelte:

Nagy-Szalonta nevezetes város,
Mégsem olyan nevezetes már most
Mint mikor volt szabad hajdufészek,
Benne lakván háromszáz vitézek.

Csonka torony nyúlik a felhőbe,
Rajta pihen a nap lemenőbe’:
Rá-ráveti visszanéző fényét,
Mintha látnám ősapáim vérét.

06 nagyszalonta-csonka-torony-arany-janos-emlekmuzeum-1

fiumei-úti-temető-arany-jános sírja

Arany János 1882. október 22.-én bekövetkezett halála után a költő fia, László a hagyaték jelentős részét Nagyszalontán kívánta elhelyezni. Egy átmeneti kiállító helyet követően,
a Csonka torony megvásárlása és felújítása után
– amikor kap még egy emeletet és tetőt –
végül 1899-ben országos ünnepség keretében nyitották meg a kiállítást.

A torony négy emeletén látható kiállítás földszintjén Nagyszalontát bemutató helyiséget rendeztek be, mely bemutatja a település Bocskai István általi alapítását, az eredeti 1606. március 6-án kelt hajdúkiváltságot rögzítő levelével együtt.

Az első emeleten Arany János életét bemutató kiállítás kapott helyet a költő személyes tárgyaival. Látható itt Arany diákládája, s a fotel is melyben kilehelte lelkét.

09 nagyszalonta-csonka-torony-arany-janos-emlekmuzeum-arany-festenyek-12

Az irodalom minden műhelytitkát keresztül-kasul ismerő Arany, irodalomtudósnak éppolyan jó volt, mint költőnek. A kor meglehetősen nehézkes könyvforgalmához képest meglepően tájékozott volt a külföldi irodalomban. Intelligenciája kötötte össze Európával, nem politikai hite. Ő az, aki a forradalmi hevületű Petőfit csak feladatszerűségből követi,
a zajongó márciusi napok természetétől távol állnak. Ő sokkal inkább meg tud nyilatkozni a szabadságharc leverése utáni ország fájdalmában – ez az ő lelki tája. Ahogy az egyetlen igaz barát, Petőfi elvesztését is élete végéig gyászolja.

Ugye még lelkünkben zengnek Petőfi üdvözlő sorai Aranyhoz,

12 nagyszalonta16 csonka torony

 

TOLDI írójához elküldöm lelkemet
Meleg kézfogásra, forró ölelésre! …
Olvastam, költőtárs, olvastam művedet,
S nagy az én szívemnek ő gyönyörűsége.

Hol is tehettél szert ennyi jóra, ennyi
Szépre, mely könyvedben csillog pazar fénnyel?

Ki és mi vagy? hogy így tűzokádó gyanánt
Tenger mélységéből egyszerre bukkansz ki.
Más csak levelenként kapja a borostyánt,
S neked rögtön egész koszorút kell adni.

 

A magyar irodalom legszebb férfibarátsága kezdődik így.

A harmadik emeleten berendezték az akadémiai dolgozószobáját az íróasztalával, ágyával és pipatóriumával.

15 nagyszalonta-csonka-torony-arany-janos-emlekmuzeum-arany-akademiai-dolgozoszobaja-13

Munkáját mindig lelkiismeretesen és pontosan végzi, még ha igazából nem is leli örömét benne. De végzi, amit a sors rárótt, így már az erkölcsi és anyagi elismerést hozó Budapesti megbízatását – előbb a Kisfaludy társaság igazgatójaként – majd az Akadémia titkára, később főtitkáraként, de nem szereti a várost.

Vágyai nem többek egy kis meghitt otthonnál falujában, családja körében, s körötte egy kert, amit ápolgathatna. Ezeket a vágyakat töri derékba lányának, Juliskának hirtelen halála, amely hosszú időre még költői hangját is elveszi.

A torony legfelső negyedik emeletéről végigpásztázhatjuk a várost, míg a termet gyermekfoglalkoztatónak rendezték be.

Nagyszalonta 01 A. J. Emlékház utcája

Arany János Emlékmúzeuma után kívánkozik annak az emlékháznak a bemutatása, amelyet 1823-ban leégett szülőháza helyén, s annak mintájára (bogárhátú, nádfedeles) építettek fel a régi telken.

Nagyszalonta 02 emlékház

Itt született 1817. március 2.-én, idős szülők utolsó, tizedik gyermekeként. Testvérei közül csak az elsőszülött – nála 26 évvel idősebb – Sára nővére él, aki másfél hónappal az ő születése előtt adott életet saját gyermekének, s így őt is szoptatni tudja, mivel idős édesanyjának nem volt teje.
Arany_család címere_1634-bőlCsaládja azoktól a hajdúktól származik akik I. Rákóczi Györgytől nemességet kaptak, de Mária Terézia óta nem ismerik el nemességüket. Szülei egyszerű kálvinista földművelők, kicsiny vagyonnal szűkös körülmények között. Arany világképe is az ősi magyar kálvinizmus gyökerén nő: a kálvinista puritán önuralom és predesztináció hite segítik.

Közben pedig józan előrelátással, néha túlzott óvatossággal, rendezte anyagi ügyeit: búzát vásárolt, hogy eladja ha felmegy annak az ára, kiadta pénzét kamatra stb. Alig tudunk költőről, aki olyan józan-okosan élt volna, mint Arany János.
Arany János saját rajzai

S ugyanez az ember, akinek rendkívüli az okossága és intelligenciája megmutatkozik teljes élete során. Mindenhez értett és csodálatosan tanulékony volt. Ha földosztásról volt szó, megtanulta a geometriát és térképeket rajzolt. Mikor jegyző volt, megtanulta a jogot s mindenki ügyén-baján segített. Zenélt, szobrokat faragott, mikor más pihent ő nyelveket tanult, stílusgyakorlatokat írt, nyelvészkedett.

Egész élete intellektuális fúrással faragással telt el.

De térjünk vissza a házhoz:
Udvarán a gémeskút, melynek vízéből még a költő is meríthetett, hisz jóval több, mint 200 éves.

S ott a ház sarkán hatalmasra nőtt fa a Családi körben megénekelt fának egy sarjából eredt.

Este van, este van: kiki nyugalomba!
Feketén bólingat az eperfa lombja,

A ház szomszédságában élt Ercsey Julianna, akit több évi jegyesség után 1840-ben (aljegyzővé kinevezése után) vett nőül.

Nagyszalonta Szoborpark 15_Arany_J_szobor
Egész életében rendkívül szerény, zárkózott és szemérmes, melankolikus ember volt,
a gátlások és lelki tusák költője, aki igen nehezen mozdul ki szülőföldjéről, Szalontáról.

Az emlékház és a kiállított tárgyak Arany János gyermekkorát hivatott bemutatni, mikor még a szegénység jutott nekik. Elszegényedett nemesi családként csak ez a kis telkük volt, illetve a városon kívül egy kis darab föld. Személyes tárgyakat nem lehet megtalálni az emlékházban. Helyettük azokat a dolgokat tekinthetjük meg, melyeket a nagyszalontaiak gyűjtöttek össze, és amelyek közé született, és amelyek között nőtt fel.

Nagyszalonta,_Arany_János_emlékház,_kollázsArany János maga finom iróniával beszél életformájának kényszerű szűkösségéről:
Én sokszor vágytam már, hacsak annyi tengert is látni, mint a Korhány egyik mocsárja, vagy a geszti tó a kertben… aztán panaszkodjanak, hogy a magyar költő nem bír oly széles világnézettel, mint például Byron!”

Homorog tó 21 Nagyszalonta mellett

A városnak azért Arany Jánoson kívül is vannak még híres szülöttei, akiknek a református templom melletti szoborparkban emléket is állított.

SZ 05 Nagyszalonta, Szoborpark a város híres szülöttei

A szecessziós városházája 1907 -ben épült a Fónagy családtól megvásárolt telken, Székely László tervei alapján. Az épület díszei a két Bocskai oroszlán és a turul madár. Az egyik oroszlán Nagyszalonta címerét, másik pedig az Arany család címerét tartja.

Kodály Zoltán 1916-ban népdalgyűjtő körútján Szalontán is járt, ahol több dalt is sikerült lejegyeznie. Az alábbi képsorral készítettem egy összeállítást, a részben már bemutatott panoráma fotókból, és jellegzetes nagyszalontai épületek, szép képek felhasználásával, miközben a Magyar Rádió Gyermekkórusa a Nagyszalontai köszöntőt énekli.

elismondom névjegye

nő/female
Kategória: Erdély, Irodalom, kultúrtörténet, Utazás
Címke: , , , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.