Szabadkai olvasónapló

“Magyarországon szeptember az elit hónap, se meleg, se hideg, egészen lutheránusnak való idő. A magyar turista ilyenkor kerekedik neki a nagyobb utazásoknak. Mint ahogy magam is most szántam rá magam, ahova a szívem régóta húz, Szabadkára. “-írja Mikszáth Kálmán.

Szabadka 002 P1760934 Köztársaság tér, Kék szökőkút

S ahogy Mikszáth, mi is szeptemberben fordultunk meg Szabadkán, régi hiányérzettől is űzve, hogy Kosztolányi szülővárosát, gyermekkora színhelyét személyes élménnyé tegyem. Hogy megismerhessem a várost, ahol Kosztolányi Dezső, s ugyanígy unokaöccse,
Csáth Géza (eredeti nevén Brenner József) is születtek, s töltötték gyermekkorukat, melynek lenyomata ott található irodalmi örökségünkben. S ezáltal közöm van hozzá, még ha időközben az átrajzolt határok miatt, ki is szakadt a hazából.

Látnom kellett a várost, amelynek, s lakóinak félreérthetetlen leírását ott találjuk a Pacsirta és Aranysárkány regényeiben, számtalan elbeszélésében, vagy a Szegény kisgyerek panaszai versciklusában.

Mert vén Szabadka, áldalak,
mint hosszú, bús évek alatt
hittem sorsnak, hazának,
te álom voltál és regény,
poros hársfája “A szegény
kisgyermek panaszá”-nak.

„Élményeim ma is gyermekélmények, és szenzációim gyermek-szenzációk. Ha életrajzot írnék magamról, csak a gyermek életrajzát írnám meg…”

Szabadka P1770133 Gimnázium

Megnéztük hát a gimnáziumot (tervezte Reichle Ferenc, épült 1899-1900), melynek fizika és matematika tanár édesapja egyben főigazgatója 1901-től 18 éven át. –  Az épület kis mellékutcára nyíló oldalában lakásuk s emlékszoba. – Ide járt Kosztolányi Dezső is, egészen addig, amíg konfliktusba keveredve egyik tanárával, eltanácsolják. Gimnáziumi tanulmányait magántanulóként Szegeden fejezi be, s vizsgái olyan jól sikerültek, hogy nyáron jutalomból egyedül utazhatott el nyaralni Fiumébe.

Amikor Esti Kornél 1903-ban az érettségin praeclare maturus lett, édesapja… kezébe adja a pénzt, százhúsz koronát s azon oda utazhat, ahova kedve tartja.
Nehéz volt elszakadnia édesanyja szoknyája mellől. Sárszegen* nőtt fel, könyvek és orvosságosüvegek között. Esténként, minekelőtte lefeküdt, mindig meg kellett győződnie, hogy anyja, apja, öccse és húga az ágyában van-e, a szokott helyén, csak azután bírt aludni, az ingaóra ketyegésénél. Ha pedig egyikük-másikuk kirándulásra ment a tanyára és történetesen nem hált otthon, akkor inkább átvirrasztotta az éjszakát, úgy várta a fordulatot, mely majd megint mindent a régi, boldog egyensúlyba billent. Mindaz ellen, amitől félt, a család volt számára a menedék. Ez vette körül, mint valami fülledt, homályos, ragadósan-szemetes galambdúc.
Másrészt vágyakozott is innen, kifelé. Még nem jutott ki ebből az alföldi fészekből, ahol nincs se folyó, se hegy, az utcák, az emberek egyformák, s a napok, az évek bizony kevés változást hoznak. Fullasztó, poros délutánok voltak itt és hosszú, sötét esték. A könyvesboltok kirakataiba irkákat tettek ki és naptárakat. Szelleme már ébredezett, ízlése fejlődött, de a színházban rossz darabokat játszottak, s ő jobb híján ezeket nézte meg a kakasülő diákhelyén. Szeretett volna világot látni. Mindenekelőtt a tengert szerette volna látni. Erről képzelődött már az elemi iskolában, amikor először pillantotta meg a falitérképen azt a sima, végtelen kékséget. Így – hősi elhatározással – föltette, hogyha törik-szakad, Olaszországba utazik, egyedül.  (Esti Kornél, Harmadik fejezet)
* Szabadkát novelláiban sárszegi kisvilágként örökíti meg

Szabadka P1770136 Kosztolányi szobor- Szarapka Tibor,2013

A gimnazista Kosztolányi szobrát néhány éve állították fel a gimnázium mellett húzódó Kosztolányi emlékparkban, amiben már ezt megelőzően volt róla egy mellszobor. Remélhetőleg utóbbinak találnak még Szabadkán egy megfelelőbb új helyet, mert kicsit furcsa ez a jelenlegi elrendezés.

A kellemes fasor másik végén balra nyílik a Szent Teréz tér, avval az Avilai Szent Terézről elnevezett  székesegyházzal, amelyben az 1885 virágvasárnapján (március 29.-én) született költőt megkeresztelték.

Szabadka P1770144 Szent Teréz tér

A templomba nem jutunk be, s a homlokzatán éktelenkedő hatalmas repedés nem sok jót mutat állapotáról, bár olvasmányaim szerint belsejét valamikor a ’70-es években teljesen felújították.

Amit viszont nem is lehet a tekintetnek kikerülnie ezen a téren, a hatalmas emlékmű, mely építése kezdetekor még a repülőszerencsétlenséget szenvedett Horthy Istvánnak (Szabadka 1941-ben átmenetileg visszakerült Magyarországhoz) szántak, majd átalakult a Fasizmus Áldozatainak emlékművévé.

Kosztolányi 1903-ban elhagyja Szabadkát, Budapestre költözik, s a továbbiakban csak látogatásokra érkezik, majd a Trianoni döntés után fájdalmasan éli meg gyermekkora színhelyének elvesztését, mellyel fokozatosan elindul az addig többségében magyarlakta Szabadka átváltozása, s a Kosztolányi alkotta városkép egy elmúlt világ állóképévé változik.

Ah jól siess. Szíved még egyszer megszakad tán,
Ha hosszan bolygasz a cyrillbetűs Szabadkán
S nem értenek.

/Kosztolányi Dezső: Vers – Csáth Gézának/

A városban a magyarság ma már csak kisebbséget alkot, amelynek léte a Tito-i korszakban sokszor válik fenyegetetté (kitelepítés).

Szabadka P1760839 Szabadság tér, Népszínház

Szabadka P1760824 Városháza tér

Előttünk ezek a folyamatok talán a legkevésbé ismertek, hiszen a térség kezelése a politika szintjén a különböző korszakokban más- és más volt, de lényegében a mi nemzedékünk fejében szinte kitörölték, érzéketlenítve lettünk iránta. Erdélyről mindig mélyek maradtak tudatunkban is gyökereink, ismerjük a ki-és betelepítések tragédiáit a svábokról, a szlovák – és cseh határmenti települések lakóiról, s az osztrák sógorral mindig kissé monarchikus viszonyt ápoltunk, s az ottani egykori magyar részek inkább kis irigységre sarkalltak, ha valamire. Aztán délre volt Jugoszlávia, a számunkra félnyugat, amelyen át viszonylag könnyű átjutási folyosó nyílt a 60-as, 70-es évek disszidenseinek. Ennyi.

Szabadka 012 P1760937 Városháza

Hogy milyen lehet a határtól 12 km-re fekvő Szabadkán, s környező településeken magyarként élni, az legfeljebb az elmúlt 1-2 évtized “magyar-verései”-ről szóló hírek nyomán került a köztudatba. De a legnagyobb sokk, ami déli szomszédunk kapcsán megrázta tudatunkat, az az 1991-2000 között lezajlott véres délszláv háború volt, a
II. világháború utáni első nemzetközi konfliktus Európában. Itt, közvetlen közelünkben, életre kelt rémálom, amelyben egy mesterségesen létrehozott (jugoszláv) állam darabjaira hullik, addig békésen együtt élő szomszédok egymás torkának esnek, s a háború törvényei szerint minden oldalon borzalmak történnek, az áldozatok száma 250.000 körüli.
S érintettként ott van a Szerbia részét képező Vajdaság is, benne élő magyarjaival.

Kérdeztem a férjemet, mit csinált, amikor az esti TV-híradó után minden este a jugoszláv helyzetet elemezte az M1, hogy furcsa volt-e arra gondolnia, hogy a
II. világháború után először újra bombáztak Európában… Azt mondta a férjem, eleinte figyelte a híreket, de néhány hét után átkapcsolt a focira, meg kiment a konyhába sörért.

Azért ez fájt.                                                           / Lovas Ildikó_ Kijárat az Adriára/

Szabadka P1760936 Köztársaság tér, Kék szökőkút

Ennek a frusztrációnak a lélekben örökös sebeket hagyó kettősségét – kisebbségként élni egy országban, s egy gyilkos háborút folytató állam polgárának lenni – ábrázolja Lovas Ildikó a Kijárat az Adriára, James Bond Bácskában című, egyébként egy nagyon élvezhető kerettörténetbe ágyazott, remek stílusú könyvében, miközben érzékenyen adagolja, mintegy az elme játékos csapongásával, a feldolgozhatatlant.

Az idő múlásával azt a legnehezebb megérteni, hogy van olyan állapot, helyzet, amikor már nem számít, van-e igazság egyáltalán. Az, hogy a félelem, amely bekúszik a kapuk alatt, az eszme, amelyet hinni kell, de követni annál inkább, ekkora fájdalmat tép ki a lélekből, nem számít.

Szabadka P1760928 Köztársaság tér, Kék szökőkút (Zsolnay)

…hogy a nemzetellenes kisebbségeket ki kell telepíteni, gyakran gondolkodtam azon, hogyan menekülnék a néhány hónapos gyerekkel, vagy hogyan ülnék be vele a szekrénybe, ha jönnének fölmérni a szükséges házak közt a miénket is, hogyan bírnám rá, hogy ne sírjon.

És nekem nem volt kedvem elmenni, nem így terveztem. Igaz viszont, hogy az ország, ahol éltem, mindent elkövetett, hogy meghozza a kedvem. … El is ment a kedvem tőle, hogy ott éljek, ahol. De ez nem azt jelenti, hogy megjött volna ahhoz, hogy elmenjek. Így aztán nagyon kedvetlenül éltem, szégyenben, félelemben, így.

Nem akarok arra gondolni, hogy itt élek. Csak itt lakom. Ez a kompromisszum.

Jugoszláviai magyarnak lenni, a Délvidéken, a vajdasági magyarnak lenni – nem könnyű feladat.
Magyarnak lenni – igen egyszerű művelet, de lehet, hogy kitartóan kell gyakorolni.

Szabadka P1760929 Köztársaság tér, Kék szökőkút (Zsolnay)

A bennünket szó azokat jelöli, akikről az utolsó majd száz évben általában sőttel kezdik a mondatokat: sőt a velünk élő nem szláv népeknek is jogegyenlőség és haladás; sőt nem tíz, hanem tizenötmillió; sőt nem felejtjük el a határon kívül élőket sem.
Sőt!

Aztán, amikor 1991-től jó néhány éven keresztül a nemzeti hovatartozást centizni kezdték, a gyávaságot kilométerben mérték, és a határhoz igazították. Aki áttelepült áruló. Én meg azt hittem, hogy a megbolondult, vérben úszó egyszer-volt-országban legalább egymás közti létünk természetesebb.

Lovas Ildikó (tatár kisebbség)

Szabadka 004 P1760926 Köztársaság tér, Kék szökőkút

Határrajzolás és NATO-csapatok szabad mozgása. Kinek mi jut.

Az pedig, ahogyan lassan szégyenné vált, mint annyi minden más, szégyenné lett az ország polgárának lenni, a tenger esetében azzal kezdődött, hogy a Horvát Nemzeti Gárda körülzárta a Jugoszláv Néphadsereg kaszárnyáját Gospićban, Dél-Horvátországban, ahol a várakozás csakhamar harcba torkollott és elpusztította a város nagy részét.

Dubrovnik..
Vukovár, Eszék ostrom alatt, a baranyai falvak disznóoljaiban szilvakék lábú halott asszonyok hevernek, a tartalékosok behugyoznak a kukoricásban megbújó tankban, miközben úgy pattognak a golyók a tank testén, mint nyugalmas vasárnap délután a kukorica a tűzhely platniján..

(Legalábbis úgy gondolom, hogy minden más, úgymint hős, bátor és rendíthetetlen, Richard Burton volt a drvari offenzíváról szóló filmben.)

Szarajevó ostroma tovább tartott, mint a hírhedt leningrádi. Több mint három év fűtés, világítás, telefon, vezetékes vízellátás nélkül. Erről nem beszélhetek. Erről csak annyit mondhatok, hogy annak az országnak a polgáraként éltem, amely támogatta ezt, részese volt annak a három évnek. És a többinek is: Knin, 1990. január- augusztus; Bosznia, 1992. április-1994. június.

… később délen vonatot állítanak meg, hogy tizenkilenc munkából hazaigyekvő muzulmán vallású embert kivégezzenek, az ország nyugati fenyveseinek zúgása alatt lányok, sőt asszonyok változnak véres, lüktető, kifordított vonagló hüvellyé, a tartalékosok egyre messzebb szöknek, bujkálnak, a kiskatonák szülei egy éjszaka alatt megőszülnek, vagy átjuttatják fiaikat a zöld határon…
..miközben a szülő egyre csak várja a telefonhívást: „Jól vagyok, a Julcsi néniék nagyon kedvesek, de azt mondták, most már találjak albérletet. Letelepedésért folyamodtam, visszautasítottak.” Ezt a hívást várják, mert ismerőseiktől tudják, hogy így szokott lenni.

Tehát így zajlott az ország mindennapi élete… A menekültek menekültek. A behívó elől bujdosók bujdostak, vagy elmentek az országból. Többnyire elmentek. Aki maradt, szégyenkezett és félt.
Nincsenek emlékeim, csak az összefüggő, kocsonyás félelem.

Meg aztán miről is írhattam volna jegyzeteket? Talán barátaim levelét kellet volna csatolnom, akik…Veszprémben telepedtek le? Örültem, hogy élnek, örültem, hogy élünk.
Az át nem vett behívók számáról kellett volna jegyzeteket írnom?
Vagy azokról a sajtótájékoztatásokról, amelyeken a Jugoszláv Hadsereg tisztjei feketébe öltözött szülőket, feleségeket fogadtak.., hogy elmondják: a Horvátországban elesett katonákért ennyi és ennyi dinár jár.
Ne mondja nekem, hogy önként, ne mondja nekem!
Az udvarról vitték el a férjemet, a hároméves fiam a karjába kapaszkodott, úgy ráncigálták ki a rendőrök.

Az ember nem hiszi, hogy lelőhetik, mint egy kutyát. Filmekben, könyvekben. De nem az életben. Míg csak nem.

Európában, XX. század végén, a XXI. század első évében.

Szabadka 005 P1760927 Köztársaság tér, Kék szökőkút

És milyen válaszai lehetnek az embernek ezekre a helyzetekre, ha úgymond, belekeveredik a történelembe?

Lovas Ildikóé-i valahogy így hangzanak:

…leginkább angol szoktam lenni, azt játszom: vidéki házban, kockás plédekben könyvet olvasok.
… nem adhatom föl, ragaszkodom a szigetemhez, a szokásaimhoz, bár az orrom nem elég hosszú, de amúgy teljesen az vagyok, van saját szobám, és borongós lelkem, s ami fő, nem tudom, mit jelent a szó: csetnik, nyilas, usztasa, nem hallottam azt, hogy: baszom az anyád, ilyesmi. És a mozifilmek is az én nyelvemen beszélnek. Leginkább.

Nyolc éven át, …úgy történtek körülöttünk a dolgok, csak azt nem tudtuk, mikor, melyik tavasszal kerül ránk a sor, a részvéttel félelem keveredett, a távolságtartással bemocskolódás.

Furcsa fogalom az ország. Például nem járok lehajtott fejjel Észak-Korea miatt…Együttérzek, sajnálkozom, fel is háborodom. Furcsa jószág az együttérzés is. Semmire sem kötelez, nem nyomaszt. És nagyon kicsire tud zsugorodni.
A kilencvenes évek elején a jugoszláv háború áldozatai miatt lehajtott fejjel jártunk: furcsa fogalom az ország, beleivódik a lélekbe, lelkiismeretbe, és ami pusztulása, lakóinak pusztulása miatt a normális emberekben kialakult, nem együttérzés volt, hanem szégyen – és természetesen a félelem, hogy itt is, velem is, velünk is megtörténhet.
A kilencvenes évek végén pedig azt latolgatták, hogy hová nem eshet bomba. És ebben nem volt semmi szégyen, együttérzés is kevés, leginkább félelem és megkönnyebbülés volt.

…ez volt az első nemzetközi konfliktus Európában 1945 óta, és ugyancsak ez volt az első olyan háború, amelyben a győztes fél egyetlen katonája sem vesztette életét, és a hadászat stratégái azt mondták, ez már a jövő ígérete, s a jövő háborúiban senki sem fog meghalni, az ellenséget kivéve.

Az önfeláldozásról szóló történeteket, a partizánok, kurucok, szabadságharcosok tisztaságát pedig filmben és könyvek lapjain továbbra is szeretjük.

Felejteni és élni kell. Jóleső amnézia, amiről szó van, s éppen annyi ideig tart, amennyi ahhoz kell, hogy ne bolonduljon meg: akinek férje hadifogságban, akinek a fia elesett, akinek a szerelmét főbe lőtték, akit megerőszakoltak, akinek a kisgyereke belehalt a vérhasba.
Ilyesmi az élet.

És nincs másik életünk.
Az az egy kicsi, mindennapi életünk van. Arról mondható valami.
Eltöltöttünk egy világban húsz-huszonöt évet, és nem köphetjük le, de nem is szerethetjük. S nem azért, mert egy új háborúban tönkreverték, hanem azért, mert hamisságokkal volt megtöltve, amelyekről legföljebb, ha sejtéseink voltak.

Sok mindenbe betekintést nyerünk arról a Tito-i rendszerről és élettérről is, amiről kevéssé voltak ismereteink, s mely sok elemében mégis ismerős, másokban meg nagyon is eltér. Nekem itt újabb sötét ponttal bővült mentális térképem az emberi gonosztettek huszadik századi színtereiről: Goli otok szigetével, ahol akárcsak Sztálin, itt Tito pusztította egykori elvtársait, partizánjait.

Ilyen egy diktatúra.  S közben észrevenni, hogy elmúlt az élet – jó esetben – szinte fele.

Súlyos és megrendítő felismerések ezek.

Nem tehetünk úgy, mintha elfelejtettük volna, nem viselkedhetünk úgy, mintha nem az ellenség oldaláról jöttünk volna, nem érezhetünk úgy, mintha bűnösök lennénk, nem játszhatjuk azt, hogy amiben felnőttünk, rendben volt.

Tegnapi és holnapi romok közt építgetni az életet?
Mégsem tudhatjuk, mennyivel jár előttünk a lélek.

Úgy néz ki, bármerre indulok is, az, ami 1991. és 2000. között történt, állandóan felbukkan.

Nehéz örökség és sajnos semmi, de semmi biztosíték nincs rá, hogy nem történik/ nem történhet meg újra és újra. Velem is, veled is.

Én úgy gondolom, hogy nem kedvelem a kommunistákat. Nem kedvelem emellett a nacionalistákat sem. Nincsenek ínyemre az ájult részeg kötekedők sem, akik belém kötnek, valamint a liftből pitbullal kiszálló volt-házmesterek sem, akiknek kutyája a fiam mellének ugrik.
Hát finnyás vagyok.

Valamennyi idézet Lovas Ildikó tollából származik.

Szabadka P1760935 a Szabadka béke városa,Sava Halugin alkotása, 1995

Reklámok
Kategória: Irodalom, Művészet, Szerbia, Történelem | Címke: , , , , | 1 hozzászólás

Temető blues

W.H. Auden: Temető blues

Állj meg óra, hallgass telefon!
Kutya, ne örvendj ízes csontokon!
Csendet most zongora, s puffogó dobok!
Hozzák a koporsót- jöjjetek gyászolók.

Szálljon az égre a gép, és sírja el ott,
Vésse az égre a hírt: Ő halott.
Fehér galambnyakat gyászszalag övezzen,
A rendőr is fekete kesztyűt viseljen.

Ő volt észak, dél, kelet és nyugat,
A dolgos munkahét, pihenő vasárnap,
Éjjelem, nappalom, szavam és énekem.
Hittem, örök a szerelem. Tévedtem.

Nem kell már a csillag, kinek ragyog?
Oltsátok ki a holdat, takarjátok el a napot!
Kiszáradhat az óceán, elpusztulhat az erdő.
Úgysem hoz már semmi jót a jövendő.

Kategória: Ünnepek | Címke: , , , , | Megjegyzés hozzáfűzése

Szabadka szecessziós zsinagógája

Mintegy  15 éve szedtem fel egy turisztikai vásáron a Szeged – Szabadka szecessziós séták elnevezésű prospektust, s el is határoztam, hogy ezt az utat feltétlenül magam is végigjárom. S akkor csodálkoztam rá először, hogy mindkét városnál kapcsolódik ehhez a kiemelt épületek között egy – egy zsinagóga is.

Ám amíg a szegedi szecessziós elemeket is tartalmazó eklektikus alkotás, addig a tisztán szecessziós szabadkai zsinagóga a világban egyedül fennmaradt, a szecesszió magyaros változatát képviselő zsinagóga.

Szabadka zsinagóga 2013.05.21. DSCF2169 SPanni

Aztán az éves tervezéseknél vagy nem került sorra, vagy a felújítási munkálatok szóltak közbe először a szegedi (elkészült 2017), majd a szabadkai új zsinagóga esetében. Addig pedig éppen hogy nem indulok neki az útnak, hiszen lényegében számomra ez jelentette az abszolút különlegességét, mivel szecessziós palotát már volt szerencsém sokszor és sok helyütt látnom. Igaz azok is még mindig elbűvölnek.

Aztán 2017. decemberében jött az első biztató hír, hogy decemberben elkészültek a szabadkai zsinagóga belső felújításával, s ez év tavaszán pedig a külső is megkapta az eredeti állapot* szerint helyreállított formáját és kerítését.

* A zsinagóga alapkövét 1901-ben fektették le, 1902 szeptemberére – a zsidó újévre –
mondhatni elkészült, felszentelésére 1903. szeptember 17.-én került sor.

Szabadka P1770127 Új zsinagóga

Az építéstörténet érdekessége, hogy az építők, Komor Marcell és Jakab Dezső (mindketten Lechner tanítványok) a szegedi zsinagóga építés pályázatára (1899.) nyújtották be terveiket, ám ott az első díjat Baumhorn Lipót munkája nyerte el, s a szabadkaiak mintegy féláron megvették a második díjas induló terveit.

Szabadka P1760825 Komor Marrcell és Jakab Dezső

A XX. század elejére, amikor az európaihoz viszonyítva iparilag fejletlen Magyarországon a tőkés termelés meghonosításához – a feudális nemesség és szegény parasztság mellett – igen vékony volt a polgári réteg, szerepet kapott az emancipálódott zsidóság, mely tevékenységével segítette az ipar és kereskedelem, banki szolgáltatások fellendítését. A magyarság kultúrájában való feloldódásukat, s (a versenyszférában) megnövekedett társadalmi pozíciójukat követően, felmerült bennük az igény ennek kifejezésére imaházaik révén is. A zsinagógák léptéke megnőtt, díszítettségük sokszor pompába váltott, és városképi szereppel ruházódtak fel.

Szabadkán 1775. óta élnek zsidók. A város népessége ekkor döntően katolikus (90,2%), akik mellett mintegy 9,73% -ban éltek a görögkeleti felekezetű ortodox szerbek. Miközben  a város lakossága a 19. század első felében megkétszereződött, a zsidók száma ugyanekkor kilencszeresére nőtt. Számuk 1805-ben 67, majd 1900-ban 3024 fő, amely legmagasabb szintjét, a holocaust előtt, 6105 főben jegyzik. Az összlakosságon belül részarányuk folyamatos növekedéssel 0,3 %-ról 4 % körülire emelkedik.

A szabadkai ipar a XIX. század második felében elindult kiépülésében meghatározó, a népességi arányukat jóval meghaladó, a szerepük. A befektetett tőke arányában, az ipar, bankok és nagykereskedések vezetői tisztében 80-90% volt a részük.
A kiskereskedelem 60-70%-át ők vitték, az értelmiségiek /orvosok, ügyvédek, szerkesztők, újságírók, művészek/és szabad foglalkozásúak csoportjából 40-50 % -ot képviseltek. 1921-ig az összes gyár tulajdonosa zsidó volt. A két világháború közötti időszakban az ipariként nyilvántartott vállalatok száma meghaladta a 130-at.

Szabadka zsinagóga 2013.05.21. DSCF2083 SPanni

Szabadka mindig egy soknemzetiségű – s ezáltal soknyelvű – (bunyevácok, németek, magyarok, szerbek, szlávok), sok vallású (katolikus, protestáns, görögkeleti, zsidó) színes térség volt, s itt sosem alakult ki antiszemitizmus. A nagy területen elterülő – főleg földművelésből (jó bácskai föld!), szőlő- és gyümölcstermesztésből – élő mezővárost hét országos útvonal összefutásánál vásárai tettek nevezetessé, majd a vasút felépítésével nemzetközileg is fontos gócponttá. S mint másutt is, a nagy gründolási láz nyitányát a vasút megjelenése fémjelezte.

Az építkezési lázat és pezsgő gazdasági életet először az I. világháború szakítja meg, majd a trianoni döntés értelmében a város (egyes területeiben meg is csonkított) pangó határvárossá, s a szétesett Monarchiából a Szerb – Horvát – Szlovén, majd Jugoszláv királyság részévé vált. A fellendülést stagnálás, majd visszaesés váltotta fel. Az új államformáció ugyanakkor megkímélte a zsidókat az anyaországban ért diszkriminációtól, egészen a megszállásig, amikor 3 évvel a magyar zsidók deportálása előtt, 1941-ben igen gyors ütemben szállították el őket. A háború végéig a jugoszláv zsidók 80 %-a elpusztult. Szabadkára is mindössze 1050-en tértek vissza a haláltáborokból, munkaszolgálatból, illetve a partizán ellenállásból 1945-ben.

Családjaik elvesztését követően még egy csapás érte őket. Az új népi hatalom mindenüket elvette: házaikat, gyáraikat, műhelyeiket, üzleteiket, földjüket, bankjaikat, kiadóvállalataikat, rendelőiket, iskoláikat. (Az egykori Zsidó utcában lerombolt házaik helyén megépült a Tito marsall sugárút.) A fiatal zsidók zöme keserűséggel a szívében elhagyta az országot. 1952-ben már csak 403 szabadkai zsidót tartanak számon, 1990-re hitközségük mindössze 150 tagot számlált.

Zsinagógájukat, – melyről ezután szeretnék részletesen* szólni – sem megtölteni, sem fenntartani nem tudták, s miután a központi kupola a ’70-es években bedőlt, s összeomlás fenyegette az épületet, megszületett a döntés, hogy azt visszavonhatatlanul a városnak ajándékozzák. Az 1979-ben létrejött szerződésben azt a kikötést tették, hogy a város a leromlott épületet felújítja és eredeti rendeltetését nem sértő kulturális célokra felhasználja.

*Az adatokat javarészt Klein Rudolfnak, a szabadkai zsinagóga kapcsán megjelent különböző publikációiból merítettem

A XIX. században dinamikusan növekedő zsidó lakosságnak, a város (főleg magyarok lakta) északi szélén a Zsidó (későbbi nevén Erdő) utcában a század elején épült zsinagógájuk idővel szűknek bizonyult. Az ottani környezethez igazodó, abba beolvadó (parasztbarokk oromzatú) zsinagóga magassága mindössze egy emelettel haladta meg a környező szegényes házakét. Amikor aztán megszületik a döntés egy új, neológ zsinagóga megépítéséről, már olyan kívánságok is csatlakoznak hozzá, hogy az ne csak az elsődleges szerepét, azaz a zsidóknak helyet biztosító imaház funkciót elégítse ki, de legyen kifejezője a zsidóság emancipációjának (1867-től ők is azonos jogú polgárokká váltak, választójoggal és közfeladatok ellátásának engedélyezésével), s mutassa meg ennek az erős és öntudatos közösségnek a jelenlétét a városban.

“Amikor mintegy negyedszáz évvel ezelőtt az építéshez fogtunk, az volt az ambíciónk, hogy ne csak a vallásos célnak megfelelő, de abszolút szép, architektonikus szempontból is figyelemreméltó művet, templom-palotát teremtsünk, oly építményt, amely ne csak a hívek ájtatos hangulatát szolgálja és emelje, de az azt megépítő közösségnek becses emléke s a városnak díszítő szépsége legyen” – Milkó Izidor.

klap Szabadkai zsinagóga D-Ny oldal

A hitközség tagjainál nem kevesebb ambícióval álltak a munkának az épület tervezői, Komor Marcell (1868–1944) és Jakab Dezső (1864-1932) sem. Ők szellemében egy új, egyedülálló zsinagógát kívántak megalkotni, mely a városkép alakításában meghatározó, prominens szerepet tölt be. Jó alkalom volt számukra, hogy valami olyant teremtsenek,  amit még nem látott a világ. S valóban, sikerült is nekik stilárisan, formanyelvében egyedülállót alkotniuk, első építészettörténetileg jelentős munkájukkal.
Jakab_Dezső_a_díszítésrőlZsinagógájuk nem csak szecessziós stílusában volt egyedi, de az általuk alkalmazott magyar népies formanyelv is újdonság volt.
Ezzel egyúttal meg is határozták azt az építészeti irányt, amely az urbanizálódó Szabadkát máig fémjelzi, s helyi jellegzetességévé tette, maguknak pedig további 2 városkép alakító középület – s a palicsi fürdőházak megépítését eredményezi.

Az áttörés előtt ugyanis Szabadka egy építészetileg, kulturálisan elmaradott város volt, hiába jegyezték mint 3. legnépesebb (82.122 fővel) magyar várost, Budapest és Szeged után. Legnevesebb szülöttjei: Kosztolányi Dezső és Csáth Géza is elmenekülnek innen.
Más történelmi városokhoz képest sem kialakult (sűrű) városszövete (nem voltak tervezett utcái sem), sem reprezentatív középületei nem voltak. A város az egymástól természetes akadályokkal lazán elválasztott nemzetiségi és vallási enklávék összenövése révén jött létre. A templomjaik (3 katolikus, református, evangélikus, pravoszláv, izraelita) körül
7 enklávé spontán épült be.

A nyolcadik zóna ezek találkozásánál a város központja, mely vallási jelleg nélküli, kozmopolita városrész volt, a feltörekvő polgárság lakóhelye, kétszintes házakkal. Az épületek a központtól a város pereme felé haladva egyre falusiasabbak, egyemeletesek ill. földszintesek voltak. A templomaik tornyai sem igen emelkedtek ki a városképen belül.

Szabadka a XIX század elején - Látkép az ácscéh bizonyságleveléről

Az új zsinagóga főhomlokzatával szemben még ma is megmaradtak a földszintes házak.

Szabadka P1770085 Új zsinagóga kerítés

Az új zsinagóga építéshez az első lépés 1892-ben Geiger Adolf ajándéka, a Széchenyi tér és Jókai utca sarkán fekvő telek volt, amellyel már a központi terület pereméig jutottak – mintegy 100 méterre a mai városházához-, s a zsidók központ felé való terjeszkedése is elkezdődik.

A telek három utcára nézett, de nem volt teljesen üres. Már állt az észak-keleti sarkon az Osztrák-Magyar Bank épülete, az északi mezsgyéjén pedig az egykori zsidó iskola. A déli telekhatáron – ahol majd a rituális vágóhíd épül -két magánház állt. A nyugati oldalon a Széchenyi tér, mint a mezőváros minden tere, piacként is működött, s a Széchényi tér a vásárok egyik állandó színhelye is volt.

Osztrák- Magyar Bank, zsidó iskola és Zsinagóga,klap

Az építkezés anyagiak hiányában még hosszan váratott magára.
1900-ban templomülések értékesítése révén, majd 5% -os kamat meghirdetésével az építési költségek fedezésére kötvénykibocsátással szerezték meg a még hiányzó indulótőkét, amelyhez nem csak a felekezet tagjai, de városszerte számosan jegyeztek a kötvényekből.
A siker ellenére a rendelkezésre álló pénzeszközök sokszor nem voltak elegendőek, s így építkezés közben is rászorultak  az építkezési anyagok kiváltására, esetenként a tervezettnél olcsóbbakkal. Mivel a magyar szecesszió egyik jellemzője egyébként is a gazdaságosabb hazai anyagok – sokszor újszerű – felhasználása volt, mindezek következtében pl. a hasonló befogadó képességű szegedi zsinagóga (építés indítása 1903) 750.000 Ft-os teljes bekerülésével szemben, a szabadkai zsinagóga építését lényegesen alacsonyabban, 150.000 Ft körül sikerült megvalósítani!

Zsinagóga 2. és 3. terv, Forrás - Klein Rudolf: A szabadkai zsinagóga

Noha a szabadkai zsinagóga megépítéséhez a szegedi pályázat terveit vette meg a Hitközség, azonban azokat a terveket már induláskor a helyi körülményekhez alakítva a tervezők átdolgozták (elsősorban karcsúsodott, s magasabb, a hagyományos félkört leváltó kupolát kapott), de az építkezés közben is gyakran változtattak formanyelvet. Ebben feltételezhetően volt az elhivatott Lechner tanítványok részéről egy kis ravaszság is, mivel az akkor még nagyon új szecessziós stílussal nem biztos, hogy sikerült volna a megbízást elnyerniük. Ezért még a második terv is eklektikusabb volt a végül megvalósult ívelt kupolájú, hullámos szegélyekkel és magyaros népi hímzésre emlékeztető ornamentikájú és belső díszítésű imaházhoz képest.

Szabadka P1770096 Új zsinagóga

Szabadka IMG_4963 Új zsinagóga

Magyar építőművészek akartunk maradni, és ha kellett, erőszakkal is ráoktrojáltuk megrendelőinkre ennek az irányzatnak követését.”- írja később Jakab Dezső. Ugyanakkor a megrendelőik ennek nem álltak ellen. A zsidóság köreiben, már az 1848-as forradalom és szabadságharc óta – akik a szerbekkel és horvátokkal szemben támogatták azt – kifejlődött egy magyarbarátság, s a neológ rítusú és lelkületű hitközség azonosságtudata kifejezését látta ezen merész újítások érvényre juttatásában. Ahogy a magyar társadalom is befogadta őket, a zsidóság is sok mindent magáévá tett a magyar kultúrából, kezdve a nyelvtől, egészen a népművészetig.  (Szabadkán 1900-ban az összlakosság 52,8 %-a magyar, 38,5 %-a horvát (bunyevác), 3,8 %-a zsidó, 3,3 %-a szerb, 2,2 %-a német és 0,2 %-a szlovák volt.)

A szabadkai zsinagóga térkoncepciójából és majdnem minden részletéből frissesség és innováció árad. Magyar népi ornamentika dominál a falak festésében és az üvegablakok díszítésében.

Az egész templomot világosan, derűsen, éles színekben tartottuk, hogy itt elmúljék a szomorúság és az imádkozó megnyugvással lépjen ki imája végeztével, ellentétben a gótikus templomok komor bensőségével.” – Jakab Dezső

A zsinagóga külső megjelenése a belsőhöz képest kevesebb radikalitást mutat. Egyszerű a tömegformálása, díszítése a lechneri formavilág nyerstégla díszítéséből merít, mely kerámiabetéteket keretez sok hullámvonallal, s ahol még az oculusokban levő Dávid csillag szárai sem egyenesvonalú háromszögekből épülnek. A számos tervmódosítás leghangsúlyosabb eleme az ívesre cserélt felületek a kupolán – miközben az mellesleg egyre magasabbra nyúlik, egyre jobban kiugorván környezetéből, s markánsan átrajzolva a városképet. Amíg a keresztény templomok legmagasabb pontját a kapuzatnál, a főbejárati fronton álló tornya(í) képezik, itt a zsinagóga centrális alaprajzi elrendezését segíti elő a központi kupola. Finom utalások a felekezetre a nyugati főbejárati oromzat tetején zöld mázas kerámiába foglalt mózesi kőtáblák, illetve a kupola alatti dob alatt ugyanezeket stilizáló kettős kapcsolású ablakok.

Szabadka P1770131 Új zsinagóga

Szabadka P1770121 Új zsinagóga, keleti homlokzat

Szecessziós épületeink két elmaradhatatlan beszállítójától a Zsolnay manufaktúra kerámiái és Róth Miksa színes üvegablakai itt is megjelennek. S a matyó hímzések mintái szokatlan módon még a kapubélleteken is felfedezhetők háromdimenziós ornamentikában. Róth Miksa üvegablakai nem csak magyaros virágdíszeiben, de a klasszikus rózsaablak mérműveinek szegfű formába öntése is, ennek a népies motívumrendszernek művészi átlényegesítése.

Szabadka P1770080 Új zsinagóga

Építésekor ez az új zsinagóga a város leírt arculatához tán kissé túlzónak is tűnhetett, az igazi meglepetések mégis belülről érhették a látogatót.

A zsinagóga építésénél ugyan nem kell túl sok előírást figyelembe venni, az építészek*, maguk is izraelita felekezetűek, vallásuk alapvetéseit jól ismerve, különlegeset alkottak.

*a céhek -ahol ez a szakma el volt zárva előlük- megszűntével, 1890-től kezdenek tömegesen kiáramlani a műegyetemről a zsidó építészek, s kezdtek közvetlen hatást gyakorolni az építészetre. 1900.évben a műegyetemi hallgatók között pl. már 44,46 % volt az arányuk.

A zsidók kultúrtörténete szakrális tereiként a sivatagi imasátor és a Jeruzsálemi templom szerepelnek a zsinagógák előtt, melyek annak építészetében állandó vonatkozási alapként is szolgálnak, illetve azokból megtartottak egyes állandókat. Tartalmában azonban alapvető különbség van közöttük. Míg a megelőzőek az istentiszteleti helyei először a pusztában bolyongó népnek, a Jeruzsálemi  templom pedig még leginkább az ókori pogány templomokra hasonlított. A Jeruzsálemi templom az áldozatot bemutató, csak papok számára fenntartott szentélyből, s a tömegnek kívül fenntartott gyülekezési helyből állt.

Szabadka IMG_4955 Új zsinagóga

A zsinagóga a Kr.u. 70-ben  lerombolt Jeruzsálemi templom szentélyét volt hivatott pótolni, ám az átmenet belső változást tükröz: elhagyják az áldozatfelmutatás, s a közvetítő papság intézményét, s beviszik a közösséget a templomba, ahol a kollektíva és isten párbeszédbe kerülnek. A zsinagógai istentisztelet legfontosabb eleme a Szentírás felolvasása és magyarázata volt, de részét képezte a közösségi imádság is.
Legfontosabb princípiumuk a Te szóval megszólítható istennel a dialógus. Ugyanakkor a zsidó hagyomány szerint az istenben való hit nem öncélú dolog, hanem életmód és az egyén illetve a közösség erkölcsének letéteményese, melynek lényege, hogy istennek tetsző módon kell élni. A törvény ismerete kötelező diszciplína a férfiak számára, amely értelmezéséhez a zsinagógában gyűlnek össze. Papjaik nincsenek, a törvényeket a vallási tanítók a rabbik, azaz nagy-, kimagasló tudású emberek segítségével magyarázzák.
A zsinagóga már nem elsősorban Isten, hanem az emberek háza. Rendeltetése jelölésére három kifejezés szolgál: gyülekezés háza, imádság háza, és tanulás háza.

Az építészek szabadságfokát korlátozó kevés előírás: a kereszt forma kerülése az alaprajzban, centrális, vagy közel centrális berendezés, férfiak és nők különválasztása, isten – és emberábrázolás tilalma. A zsinagógai rítus alapvető térbeli eleme a frigyszekrény – mely a zsidóknál a szentélyt jelenti és a bima (a keresztények oltárához hasonlítható), kettejük viszonya a zsinagóga egyik legfontosabb meghatározója.

frigyszekrény (Aron Hakodes): tartalmazza a tóratekercseket, amelyen kézzel írva Mózes öt könyvének szövege áll. Ezen törvények a jelképei annak a szövetségnek, melyet isten a zsidó néppel kötött. Tóra elhelyezésére szolgáló szekrény a zsinagógák keleti falában (Jeruzsálem felé fordulás iránya az ima során), néhány lépcsőfoknyi magasságra van a padlószint felett.
bima: alacsony (díszes) kerítéssel körbevett, a hívők szintjétől néhány lépcsőfokkal kiemelt négyzet, vagy sokszög alaprajzú pódium, közepén a Tóraolvasó asztallal, a frigyszekrény előtt. Ez a rabbi, illetve a Tórát olvasó és magyarázó laikus helye, mely körül a hívek ülnek. Az ortodox templomokban még a tér közepén helyezkedik el, a neológoknál kissé a frigyszekrény irányába tolódott.

Szabadka IMG_4982 Új zsinagóga

Meghagyva az előírás szerinti szélfogó és férfi előcsarnok egységeit, az imaterembe lépve lenyűgöző látvány tárul elénk.

Szabadka P1770084 Új zsinagóga, szélfogó

A tekintetet, előírás szerűen a frigyszekrény vonja magára, ám a körülvevő tér szép pasztell, harmonikus színei vidámságot sugallnak.

Szabadka P1770084 Új zsinagóga, szélfogó

Szabadka P1770073 Új zsinagóga

Szabadka IMG_4968 Új zsinagóga

Amíg a keresztény templomok felfelé törő, hatalmas terei a hívőben saját kicsinységét, a mindenható Istennel szembeni esendőségét, s áhítatát hívják elő, ez a tér felszabadít.

A két vallási koncepció lényeges különbözőségei funkcionális építészetük eltéréseiben is kifejeződnek. Ezek összevetésére remek segítséget kaptam Klein Rudolf tanulmányában, ahol továbbviszi a Jakab Dezső által vett gótikus templom példát, hogy megvilágítsa a kevésbé ismert zsidó álláspontot, vallásfilozófiát.

Szabadka IMG_4985 Új zsinagóga

A zsinagógák zöme centrális alaprajzú, még azok is, amelyeknél létezik egy kissé hangsúlyos, hosszanti tengely. (A szabadkai hosszúság/szélesség oldalaránya 1:1, s még a kissé hosszúkásabb Dohány utcai zsinagóga is csak 1:1,57 oldalarányú. Ezzel szemben a keresztény gótikus templombelsőknél 1:6; 1:8; 1:10 arányokat is mérhetünk pl. a leghíresebb francia reprezentánsaik főhajójában. De ha a mellékhajókat is belevesszük, még akkor is 1:3,33 arány adódik a párizsi Notre Dame esetében is.)

A gótikus templomok alaprajza kifejezetten hosszúkás, s legtöbbször háromhajós, mely minden részletében kifejezi az égi-földi hierarchiát is: a főhajóban a hármas istenség oltára, a főoltár – a mellékhajókban és kereszthajóban az alacsonyabb rendű szentek ill. világi nagyságok sírjai. Ebben a keresztény ideológiában Isten áll a középpontban, templomuk az isten háza, ő maga mindenható, s maga a törvény, s az emberek felett áll.
A hívők pedig a nekik rendelt szertartásbeli szerep szerint hosszú sorokban állnak, vagy ülnek az oltár előtt, egymásnak a tarkóját látva. A tér fókusza a gyülekezeten kívül helyezkedik el. Az emberi élet útja, s célja a mennyország elérése, ahogyan hosszú a templomban a főoltárhoz vezető út, illetve az égbe szökellő tornyok a mérhetetlen távolságot jelzik az ég felé.

Míg a keresztény építészet az isten és ember közötti áthághatatlan szakadékot ábrázolja, s a megadás érzését isten színe előtt emelik ki az óriás léptékek, a zsinagógák igyekeznek megtartani az emberi léptéket.
A centrális zsinagóga középpontjában az ember áll, a tér körülöttük húzódik, őket övezi.
Az emberek körülállják a törvényt felolvasó embert, mint egykor a sivatagi sátorban. A közösség tagjai így egymás tekintetét látják.

Szabadka P1770062 Új zsinagóga

Szabadka IMG_4959 Új zsinagóga

A szabadkai zsinagóga központi része, a kupolája alatti tér, mely új szerkezeti megoldásával nagy megközelítéssel idézi kultúrtörténetük sivatagi sátrát, eltérés annyi, hogy még vidámságot keltő virágdísszel is ékesíti. A szerkezeti megoldás újdonsága, hogy a kupola tartószerkezetének takarására, s a sátorszerű élmény kialakítására rabitz hálóval erősített belső gipsz héjat alkalmaz, s a belsőt szinte teljesen kibővíti, azáltal, hogy elhagyja a keresztény vonzatú mellékhajót, s az azt tartó (oszlopfejes) oszlopokat, maximális térbeli egységet alakít ki. A teret függőlegesen csak nyolc acélpillér osztja, melyek tartják az emeletet és a kupolát. Ezek a pillérek a központi tér sarkaiban vannak, ezért a tér egységét nem bontják.

Szabadka IMG_4953 Új zsinagóga

A zsidó templomokban a padok párhuzamos elhelyezése mellett gyakran megtaláljuk a merőlegeset és ferde szöget is a padsorok hosszanti tengelye mellett. Ez különösen vonatkozik a karzat elhelyezésére, ahol a szertartás alatt az asszonyok kapnak helyet. (A nők elválasztása, és felhelyezése a karzatra abból az okból történik, hogy nekik – a férfiakkal ellentétben – nem kötelező a templom látogatása, csak akkor jönnek, amikor tudnak, hiszen elsődleges feladatuk a gyermekek nevelése, család ellátása. Útjuk így nem keresztezheti épületen belül a férfiakét, ezért külön bejáratuk van.)

Szabadka zsinagóga 2013.05.21. DSCF2100 SPanni

A felújítás előtti zsinagóga női karzata

Szabadka P1770043 Új zsinagóga

A kupolát és karzatot a 4 sarkon alátámasztó acél pillérpárokat folyondárként felfutó, pálmaágakra emlékeztető gipszdíszítéssel borítja, elrejtve a tényleges szerkezetet. A karzat mellvédje is gazdagon díszített mintás felület, alján hullámos csipkevonallal.

A zsinagógákban nem dominál a belső tér magassága sem, a szabadkai zsinagóga esetében ez megegyezik a másik két dimenzióéval, amely minden esetben 25 m-t tesz ki.
A gótikus székesegyházak esetében ez az arány olyan merész volt, amennyit csak a műszaki lehetőségek megengedtek. Számos példa akad 1:2 és 1:3 közötti, és kicsivel a fölötti értékekre a hosszúság/szélesség – magasság összevetésénél. A tér tehát nem csak hosszanti irányban/ az oltár felé/, hanem felfelé, az ég felé is fókuszált.
A zsinagóga tömeghatásában kívülről nem hirdeti nagyságát, s a négy homlokzat csak kissé tér el egymástól. A földszint és az emelet tagolás magassága megegyezik a környező épületek övpárkányának magasságával. Domináns eleme a kupola, amely viszont felülemelkedik a város többi épületének szintjénél, ezzel a város szövetében jelöli ki szerepét.

Szabadka P1770100 Új zsinagóga északi homlokzat

A zsinagógában eredetileg 850 férfi és 550 női ülést helyeztek el, négy lépcsőházzal, előcsarnokkal és sekrestyével ellátva. A belső világítást hét és 13 tagú kandeláberek és a pompás, 56 világító testet magába foglaló hatalmas középcsillár adja. A padok, a székek, a tóraasztal, az orgona mind, magyaros elemekből van komponálva. A menóra szárai matyó mintára görbülő formában hajlanak.
A zsidó hagyományok a dekoráció kérdését nem rögzítik, ezért a zsinagógák díszítése eléggé eltérő. A XIX. században és a századforduló táján előszeretettel alkalmazták a keleti ornamentikát, s ezért is volt üdítő kivétel a Komor és Jakab építészpáros újítása, amikor a magyar népművészet felé fordultak, s művészi színvonalon oldották meg a feladatot.

Szabadka IMG_4986 Régi zsinagóga

Szabadka régi v. téli zsinagóga

A díszítés terén a zsidó isten- és ember ábrázolási tilalma miatt az izraeliták szakrális terei messze elmaradnak a keresztény/katolikus templomokétól, s elejét vette az önálló zsidó képzőművészet kibontakozásának. A keresztényeknél a mitológiával vegyes bibliai történetek feldolgozása a művészek fantáziája szerint kimeríthetetlen módon kínálták a témákat. Igaz, itt részben a néptömegek analfabétizmusa is előhívta az igényt az egyház részéről templomaik bibliai jelenetekkel történő díszítésére, mivel a képek mindenki által értelmezhetőek voltak. Nem véletlenül hívták ezt a szegények bibliájának. (Ugyanakkor a zsidóknál az olvasni tudás minden fiúgyermeknél kötelező volt, iskoláik már a középkorban is híresek voltak.)

A “ne csinálj faragott képet” tilalmával a bálványimádásnak kívánták elejét venni, ugyanakkor az istenábrázolás lehetetlensége a zsidó isten-felfogásból is  adódik. Az ő istenük ugyanis (“Én, aki vagyok” = Eheyeh héberül az ige befejezetlen alakja) élő isten, s mint élő lény, változik, így nem lehet róla képet alkotni, mivel a kép befejezett, holt alkotás.

Mindezen okfejtést olvasva kissé meglepett a napokban tett felfedezésem a budapesti Biblia múzeumban, ahol VI.-VII. századi zsinagógák padlómozaikjain igen kifejezetten emberi alakok láthatóak, hol konkrét személy, hol zodiákus ábrázolás formájában.

Magammal arra jutottam, hogy feltehetőleg ez a szigorú tiltás alkalmazása is egy fejlődési folyamat eredményeként vált egyöntetűvé.

Szabadka P1770132 Új zsinagóga

A szabadkai zsinagógát körülvevő népies mintákból álló, feltehetően Forreider József budapesti műhelyében készült kovácsoltvas kerítés stiláris egységben áll az épület együttessel. Eredetileg egy fél méteres nyerstégla lábazat felett, hullámosan falazott nyerstégla oszlopok közé zárt elemekből állt, utóbbiakat azonban még az 1920-as években lebontották, és harmonizáló kovácsoltvas elemekkel pótolták.

zsinagóga kerítése korabeli klap

A zsinagógaépítés évszázados hagyományainak megfelelően az épület nem az utcavonalban, hanem kerítés mögött van, emlékeztetve arra az előírásra, mely az egyenjogúsítás előtt tiltotta a zsidóknak (és más, nem katolikus felekezeteknek) a szabályozási vonalon való templomépítést. A csipkeszerűen hullámzó kerítés jelöli az utcahomlokzat helyét. A zsinagóga ezen túl, közvetlen épített környezetében egyéb közösségi, rituális és karitatív funkcióknak is helyet adott. A zsinagóga udvar északnyugati részén tartották a sátoros ünnepeket.

A zsinagógával csaknem egy időben épült a telek keleti oldalán a hitközség épülete. Homlokzatával hasonul a zsinagógához, csak visszafogottabb kivitelezésben. Földszintjén található a téli zsinagóga helyisége, amit gazdaságossági okokból (kifűtés!), télen használtak. Ennek berendezése és dekorációja, már jóval inkább hasonlít a korban hagyományosnak számítóéhoz, talán ezért is nyerte a köznyelvben a régi zsinagóga megnevezést.

Szabadka IMG_5013 Régi zsinagóga

Szabadka IMG_4989 Régi zsinagóga, közösségi nagyterembe nyíló fal

A telek délkeleti részén álló mézeskalács házikó a rituális mészárszék épülete, ahol a sakter biztosította a baromfi kóser vágását. Ugyanebben a házban helyezték el a zsinagógába látogató hívek számára az illemhelyeket.

Szabadka P1770123 Új zsinagóga kóser vágóház

Az északi oldalon már a telek megvásárlásánál állt a zsidó iskola, amely színvonalas oktatásának köszönhetően kedvelt volt az értelmiségi körökben, s nem csak zsidók járatták ide gyermekeiket. A más felekezetű gyermekeknek, a felekezetüknek megfelelő hitoktatást biztosítottak. Akkortájt még állami támogatásban is részesült, majd a II. világháború után az állam elvette az iskolát a hitközségtől.

1985. évben a helyi közigazgatási szervek leromboltatták az iskola épületét, amely akkortájt szabadkai festők műhelyeinek adott otthont. Helyére egy ötszintes lakó- és üzletházat terveztek emelni, amely a hitközségi épület és a zsinagóga közé ékelődött volna, megbontva az épületkomplexum egységét, valamint eltakarta volna a zsinagóga északi és keleti oldalát. Ez a szándék a város lakóinak, s az Országos Zsidó Szövetség nemzetközi visszhangot kiváltó heves tiltakozását eredményezte, s szerencsére a zsinagóga ettől az ellehetetlenüléstől megmenekült.

Szabadka P1770087 Új zsinagóga, iskola helye

De 1985/86-tól új rendeltetést kapott: avantgard színház költözött falai közé. A színház üzemelése számos beavatkozással járt az épület szerkezetébe, rombolta állagát, s az egyes (obszcén) darabok színrevitele erkölcsileg is sértően hatott az egykori zsinagóga falai között. A színház 1994-évig tartó működése súlyos károkat okozott, amely után még hosszú ideig üresen álló épület sorsa is kérdésessé vált.

A történet ez alkalommal azonban mégis csak happy enddel végződött, amelynek történelmi és vizuális lenyomatát evvel a bejegyzéssel szerettem volna számotokra is közelebb hozni.

Ma a zsinagóga leginkább turisztikai látványosságként szolgál, ám működik egy Zsinagóga Alapítvány, amely rendezvényeket, főleg koncerteket szervez a remek akusztikájú helyszínen. Így többek között szerepeltek már itt Lajkó Félix, vagy a Budapest Klezmer Band is.
A zsinagóga azonban ismételten (ezév májusában) fel is lett szentelve, ami lehetővé teszi a zsidó imaházként történő alkalmazását is. Erre azonban inkább csak a legkiemeltebb alkalmakkor kerül sor, tekintettel a szabadkai zsidó közösség igen alacsony, ma 252 személyt számláló nagyságára.

Szabadka P1770124 Új zsinagóga

Kategória: építészet, Szerbia, Utazás | Címke: , , , , , , , | Megjegyzés hozzáfűzése

Szeptemberi fénypont

Az öröm íratja velem ezt a rövid tájékoztatást állandó olvasóimnak, akik nem a facebookos felületen követik bejegyzéseimet.

Legutolsó (és egyetlen szeptemberi) bejegyzésemet a Facebookon like-olta maga Tan Twan Eng! Napokig a felhőkön jártam. 🙂

 

Kategória: egyéb | Címke: | 1 hozzászólás

90 éves japánkert Budapesten

Valahogy bekerített engem ez a kultúra. Tavaly minden előzmény nélkül beleestem egy Murakami olvasási lázba. A 13.-ik könyve elolvasása után úgy éreztem szünetet kéne tartani egy időre. S akkor kezembe adta valaki Tan Twan Eng maláj írónak Az esti ködök kertje című könyvét. S még olyan szép könyvet én nem olvastam.

Az elbeszélés módja magával ránt, s elbódít.
A bőrödön érzed a trópusi erdő kipárolgását, a leszálló esti ködöket, s látod a kék színbe öltöző távoli hegyek hullámzó vonalát a horizonton. Hallod a természet apró zajait, a keringve hulló falevelet, a madarak levegőt felkavaró röptét, s fecskefészket szedsz egy sötét, távoli denevéres barlang mélyén. S közben történelem, történetek kerülnek kézzelfogható közelségbe távoli, sosem látott tájakról, idegennek vélt népek alakjai hús-vér testet kapnak, s te észrevétlenül már benne lüktetsz életükben, velük örülsz ünnepeiken, s szíved tépi sorsuk tragédiája. Minden egyszerre fontossá válik, s szomjazod a könyv minden újabb szavát – miközben párhuzamosan a japán császár egykori kertésze irányításával alakul Jugiri japánkertje, s apróbb sejtéseid keletkeznek a távolkeleti gondolkozási módról, életszemléletről, szokásokról, viselkedési formákról.

“A kertnek meg kell érintenie az ember legbensőbb lényét, át kell formálnia az érzéseit, el kell töltenie szomorúsággal vagy derűvel. Világosan meg kell láttatnia szemlélőjével az élet minden dolgának mulandóságát. […] Az idő e homokszeme ugyanúgy lehull, ahogy az utolsó falevél, ugyanúgy tovasodródik, ahogy a virág egyetlen megmaradt szirma; ez a pillanat magában foglalja mindazt, ami az életben szép és szomorú.” (Tan Twan Eng: Az esti ködök kertje)

S az, hogy erről a felületről teljes 50 napra eltűntem is véletlenül Japán miatt történt. Na nem jártam ott, azaz lélekben mégis. A kisebbik fiam májusi 11 napos japán útját öntöttem születésnapi ajándékul egy fotókönyvbe, s ez bizony azzal járt, hogy igencsak el kellett merülnöm számos, jellegzetesen japán jelenségben, míg értelmezni tudtam az ott készült 4500 fotójukat. S érintettségem most már végleges.

Ezért is fedeztem fel örömmel, hogy a KÖN hétvégéjén a Zugló, Mogyoródi úti Varga Márton Kertészeti Gimnázium vezetést hirdetett meg japánkertjében, mely tájékoztatásuk szerint az ország első, idén 90 éves ilyen kertje. Budapesten ennél sokkal híresebb a Margit szigeti, vagy az Állatkerti japánkert, s én eddig nem is tudtam a zuglói létezéséről.

Zugló - japánkert P1760544 Pagodafa v. csüngő japánakác

Siettem hát nem kihagyni az alkalmat, hogy megismerkedhessem ezzel az újabb titkos, rejtőzködő helyszínnel fővárosunkban, amely mindig alkalmas egy újabb meglepetésre.

A kert bejáratát szimbolizáló jelkép – egy székelykapuba oltott torii, azaz shintó szentély bejárat, Japánban ténylegesen a világi részből a szellemi világba történő átlépést jelképezi, amelyen kívül hagyod a földi dolgokat, s kapcsolatba kerülsz a kamikkal, a shintó vallás szellemeivel (shintó = Istenek útja). A kamik jelen vannak a természet összes megnyilvánulásában, fűben, fában kőben, állatokban – a japán klasszikusok mintegy 8 millió kamiról tudnak.

A shintó lényegében egy mitológiává bővült természetkultusz (amelynek nincs a Bibliához, vagy a Koránhoz hasonlítható szent könyve, dogmatikája), eszmeisége a helyes életvitelen (testi és szellemi tisztaság, amely magatartásban a kami emberben való megnyilatkozását hiszik) alapul, s amelyre folyamatosan törekszenek. A shintó hitvilág máig erősen áthatja a japán emberek erkölcsi értékrendjét (az igazság, a tiszta szív,  és becsület – a munkában és emberi kapcsolatokban – fogalmai, és az egyéni élet megtöltése annyi erénnyel, amennyivel csak lehet), hagyományait és mindennapi életét. A shintó tanítása szerint „az ember a kami(k) gyermeke”, ezért az emberi természet is szent, nem ismeri az eredendő bűn fogalmát. A japánok elismerik ki-ki személyiségének egyéni voltát, de az egyént nem tekintik elszigetelt, magányos léleknek, hanem egy ősi folytonosság továbbvivőjének. Az ember és kamik közötti kommunikációhoz szükséges a testi és lelki megtisztulás, melynek fő helyszínei kezdetben a szent ligetek (bejáratában a toriik) voltak. Evvel az ősi vallással fonódik össze majd a buddhizmus, melyet Koreán keresztül Kínából ill. Indiából vettek át a
6-7.században.

Kiotó Fushimi Inari Taisha

A zuglói kert megteremtése (1926-1928) a kertészképző iskola alapítójának, Varga Mártonnak – aki tájépítész is volt – nevéhez kötődik, s kinek szobra itt a kapu mögött emelkedik. Az iskola területe eredetileg (1906-tól már gazdasszony képzés folyt itt) sokkal nagyobb volt, azonban a város egyre inkább beépítette, lakótelepei közé szorította, s ma a (szomszédos sportudvar és iskola miatt is) beszűrődő hangos, városi zaj kevéssé kedvez a kert csöndjében történő elmerülésnek, meditációnak. A japánkert egyik fő küldetése pedig ez volt, a természettel való egybeolvadással megnyugvást lelni, megtalálni önmagunkat, az ember létezésének értelmét, s ezáltal el is fogadni azt.Zugló - japánkert IMG_4733 Gingko biloba fa

Zugló - japánkert IMG_4609

A kert ma 2,5-3 hektár területéből a japánkert egy focipályányi nagyságot, fél hektárt foglal el. Itt a kert elején található a legnagyobb nyílt terület, ahol a szokásos évnyitókon, évzárókon túl, újabban a nagyközönség számára esetenként koncerteket is szerveznek (Múzeumok éjszakája: hárfa koncert). Érdemes tehát figyelni az iskola honlapját, hiszen Tavaszi virágnapokerős a szándék a hely ismertebbé tételére – pl. különféle virágnapokhoz kapcsolódó rendezvények által.
De tavasszal itt is van cseresznye (szakura) virágzási sarok, néhány különleges, – többek között a Japánból kapott Prunus serrulata ’Kansan’ – fa, illetve újonnan telepített fajtagyűjtemény  főszereplésével.

Zugló - japánkert IMG_4742 cseresznye fák

A japánkertek hagyománya hazájában messzire nyúlik vissza, s művészete több, mint 1000 év folyamán alakította ki különböző stílusirányzatait, s azok nagyszámú variációját, a kezdeti vallásos tevékenység színterétől a császárok és arisztokraták pihenését és gyönyörködtetését szolgáló tájkertekig. Ezek a tájképi (tsukiyama és hiraniwa) kertek, melyek lényegében a természet kicsinyített megjelenítései, szerves egységben élnek az ember alkotta tájjal, néhány alapelem felhasználásával.

Nara Yoshikien Garden

Ezeknek egyik később kifejlesztett változata a kölcsönzött tájképpel (sakkei) operáló kert, amikor annak látványába beépítik a rajta kívül álló elemeket (hegyek, épületek) is. Első alkalmazását Kiotó, Tenryu-ji templománál jegyezték fel.

Kiotó Tenryu ji templom

A tájkertek alapvetően sétakertek, ahol ösvények vezetik végig a látogatót, miközben számos meglepetéssel, rejtett zuggal, a szemlélés szögétől (de napszaktól és évszaktól is függően) más-más aspektussal, szépséggel találkozik.

A korai kerteknél is megjelentek már a Tao szerzetesek által meghonosított teaceremoniát szolgáló kertek (chaniwa), amelyek kanyargó ösvényeiről letérés nélkül (többnyire un. lépő- vagy gázlóköveken) át érhetők el a teapavilonok.

A kertek besorolhatók a japán történelem periódusai szerint is, melyekből már sok fajta kihalt, míg egyesek a mai napig fennmaradtak.

A korai történelmi idők legszebb kertjei Kiotóban keletkeztek.
A pihenő kertek legfőbb elemei az egy-két (esetleg a víz fölé benyúló) pavilonnal berendezett, kaviccsal borított területhez kapcsolódó nagy tavak, bennük szigetekkel, melyekre ívelt hidak vezettek át. A tavakban általában megtalálhatóak a (koi) halak.
A változatosságot a harmóniában ültetett zöld növények jelentik, kiemelt szerepet kap a bambusz. Színeket ebbe tavasszal a virágzó cseresznyefákkal, ősszel az elszíneződő (juhar) lombbal visznek. A tájkép dekorativitását többnyire kőből készült lámpásokkal emelték.
A buddhizmus bevonulásával a vallási köntöst viselő kertek a buddhista paradicsom földi mását próbálták megjeleníteni. A tavakban sok lótusz virág, szintén visszautalásként működik a “lótuszban született” buddha legendára.

Kiotó Ryoan ji tó

A következő időszakban (Kamakura és Muromachi periódus) az arisztokraták udvarát a katonai elit váltja fel, akik az újonnan bevezetett Zen buddhizmust felkarolva, kertjeikkel kevésbé a kikapcsolódási – szórakoztató élményelemet, mint inkább a vallási megközelítést támogatták. Ezeket a kerteket gyakran építették egy-egy templom környezetébe, elősegítve a szerzetesek meditációs tevékenységét. Egyúttal a kertek kisebbek, egyszerűbbek lettek, kissé minimalista stílusra törekedve, miközben az alkalmazott elemek (tavak, szigetek, hidak, vízesések) maradtak. A természetből kiemelt kövek, szikladarabok alkalmazása meghatározó volt.

Ez az a hely, ahol az első kavics megtöri a víz tükrét. Ha az első követ a megfelelő helyre teszi, a többi igazodni fog az első kívánságához, és a hatás az egész kerten végiggyűrűzik. “(Tan Twan Eng: Az esti ködök kertje)

Noha a kövek mindig is fontos szerepet kaptak a japán tájkertben, a minimalizmusra törekvés legextrémebb elágazása nem használt fel mást a kerti tájkép kialakítására, mint sziklákat (=hegyek), fehér kavicsokat (víz) és fehér homokot (gereblyézett mintái a vízfelszín hullámai és örvényei). A szárazföld, növényvilág ábrázolására legfeljebb mohát alkalmaz. Megszületett a szárazkert (kare sansui), avagy sziklakert típusa.
Leghíresebb megjelenítője Kiotóban a Ryoan ji sziklakertje, melynek értelmezésére a legkülönfélébb teóriák élnek: a végtelenség absztrakciójától a tigrisanyáig, aki a kölykeit cipeli át a tavon.

Kiotó Ryoan ji templom

Kiotó Ryoan ji templom

Ezek a meditációs zen (látvány)kertek a szemlélődés célját szolgálják, anélkül, hogy a néző belépne a kertbe. (A fenti képen is a pavilon teteje lóg be, amely nyitott oldalában ülve tekint a látogató a 15 sziklacsoportból kialakított látványra, melyekből legalább egy a kert bármely pontjából nem látszik.)

Ezt váltó  korszak lesz a teakertek igazi csúcsa, melyek vezérelve elsősorban szintén az egyszerűség és célszerűség. Kő lámpások és rituális tisztálkodást szolgáló kutak/medencék a dekorációs elemei.

Kiotó Kodai ji teaház

Az Edo periódus hanyatló császári befolyása és hatalmas sógunok uralma alatt a vezető réteg határozott vonzalmat mutatott az extravagancia és kikapcsolódás iránt. Előszeretettel alkalmaztak kertjeikben emberi kéz emelte méretes hegyeket, amelyről a kertre panoráma kilátás keletkezett. Ebből a periódusból máig fennmaradt hatalmas sétakertek alakultak az egykori várak, s Edo (mai Tokió) körzetében.

Kiotó óvárosEnnek kontrasztjaként a városi népesség házak közötti területein, s kisméretű udvarjaiban igen népszerűvé váltak a piciny (tsuboniwa) kertek, azok méreteihez illeszkedő visszafogott dekorációs elem alkalmazással.

A császárság restaurációjával (1868 – napjainkig) a Meiji dinasztia periódusát gyors modernizáció és nyugatosodás jellemzi. Számos privát sétakertet megnyitnak a nagyközönség előtt, s a nyugati parkok mintájára virágágyakkal, és nagy nyitott füves felületekkel egészítik ki.

Tokió Imperial Palace és East Gardens

A zuglói japánkert a laposkertek, hiraniwa alaptípuson belül a daimio tavas sétakertek és a teaházi kertek rendszerébe sorolható.  Saját meghatározásuk szerint az a Kamakura (1185-1333) és Muromachi (1333-1573) korszakot reprezentálja.

Zugló - japánkert IMG_4791

Az eredetileg kialakított kert nem maradt fenn, a háború, majd az újjáépítések sok kárt okoztak benne, s ma az intézmény munkatársai levéltári és könyvtári kutatásokkal próbálják annak rekonstrukcióját megoldani. Folyamatos felújításokkal, telepítésekkel és beruházásokkal igyekeznek a kertet megfelelően karban tartani.
Tavaly megkezdődött a növények visszavágása illetve formára nyírása, a mocsi gombóc és tányéros felületek mintájára. Sajnálatos módon azonban szembe kell nézni azzal is, hogy 90 év alatt a klímaváltozás, az újonnan fellépő forró nyarakkal, s ennek következtében a mediterrán területekről átvándorló, eddig itt nem ismert kártevők hatására, egyes növények pusztulása elkerülhetetlen. Ezév augusztusában pl. 3 hét alatt tönkrement az a mintegy 20 éves gyönyörű szíl, mely a bejárattól balra látható szép kompozíció fő elemét képezte:

Zugló - japánkert IMG_4613

A 90 év alatt a kert központi részét alkotó tórendszer aljzata is meggyengült, s a víz elszivárgott belőle. Jelenleg folyamatban van ennek a felújítása, s a mostanra bealgásodott víz tisztításához is nagyméretű szűrő – tisztító rendszert építettek be a víz alá. Remélik, hogy a víz egykori teljes átlátszóságát visszanyeri, s újra telepíthetnek bele halakat, s teknőst is.

Az esti ködök kertjében, ha jól emlékszem a kertész Aritomo rézdrótból gombolyított golyókat dobáltatott a tó fenekére, amik a víz egyensúlyát biztosították.

A munkálatok megkezdésekor az itt élő vadkacsák elvonultak máshová, remélhetőleg azok is visszatérnek majd. A felújított rendszer ünnepélyes átadását tavaszra tervezik, amelyre meghívott vendég lesz a Japán Nagykövetség is.

Zugló - japánkert IMG_4630

Zugló - japánkert IMG_4677

Zugló - japánkert IMG_4673

Zugló - japánkert IMG_4681

Már az eredeti megnyitás után, 1931-ben a japán császári család tagja, Takamacu herceg és felesége is felkeresték a kertet. Látogatásuk alkalmával tetszésüket növények ajándékozásával fejezték ki. Ezek közül még ma is látható az Orixa japonica, a Prunus serrulata ’Kansan’ utódja, továbbá a Wisteria sinensis, az Acer ginnala, a Hibiscus syriacus (teltvirágú alak) és a Prunus nana.
A tó felszínén úszónövények, (Pistia stratiotes, Eichornia crassipes), tündérrózsák; a vízparton bambusz (Phyllostachys viridiglaucescens) és vízparti évelők teszik még látványosabbá a kertet.

A kert terve

Már a fenti tervrajzon is látható a kő díszítő elemek hangsúlyos alkalmazása, amiből nekem, az amúgy igen kecses lámpások száma kicsit eltúlzottnak tűnik. Igaz, egyáltalán nem vagyok szakértő, de az általam látott eredeti, Japánban készült kert fotókon sokkal visszafogottabb a megjelenésük. Egyedül a shintó szentélyek közelében, a felvezető út mentén volt szokásban azokat sűrűn elhelyezni.

P5154883 Nara, Kasuga Taisha

Nara, Kasuga Taisha szentély

Ugyanilyen alapon számomra kicsit megtévesztő volt, rögtön a kert elején látható két dekorációs elem formája. Ezek valószínűleg a szabadon alkotó művészek fantáziája szerint születtek, mert benyomásra olyanok, mint a Japánban sűrűn alkalmazott kőpagodák – buddhista jelképek – változatai, de…

Zugló Kertészet, Japán kert- pagodák

Történelmileg a pagodák a sztupákból fejlődtek ki, ahol eredetileg a vallási relikviákat őrizték, s ennek folytán a buddhista templomegyüttesekben központi szerepük volt. Később ez a feladat áthelyeződött a templomcsarnokokra, s így a pagodák (tō) funkciójukat vesztették. Státuszuk elvesztésével már a zen iskolákban nem is jelennek meg.

Pagodák-_Wikipedia

A kőpagodák keletkezésükkor sem bírtak már ezzel a funkcióval, ám stilizáltan megtartották a pagoda formát, s a pagodákra jellemző (zárt) szinteket. (Bár a stilizált szintek számában jelentősen (felfelé) eltérhet a fa pagodáktól, de magassága ritkán haladja meg a 3 métert.) Csak japánban kialakult egyik formája ezeknek a kő pagodáknak a gorintō. Alapvetően sírok jelzésére, vagy kenotáfiumként /cenotaph/használják, így gyakran látható buddhista templomokban illetve temetőkben.
20180516_130649 N Kiotó, temető

Kiotó, temető

A gorintō (mindig) 5 blokkból áll, melynél sokszor a 4.- és 5. szint alig szétválaszthatóan mintegy összecsúszik. Mindegyik blokk meghatározott formájú, s az alapelemek jelentését hordozza, alulról: kocka= föld, gömb= víz, piramis=tűz, félhold=levegő, lótusz= éter/energia.

Nem tudom, helyes-e a meglátásom, de engem mégis kicsit zavartak a helyi japánkertben átstilizált formák, ám innen már csak az élményekről fogok számot adni. Mert ezen a kicsinyke felületen berendezett kert tényleg tele van különleges növényekkel – gondolom nem laikus látogatók ezt még jobban tudják értékelni. A látogatás tényleges vágyat kelt, hogy minden évszakban újra látogassa az ember ezt a szépséget itt a “szomszédban”.

Mielőtt elindulnánk a mintegy 200 m² nagyságú, erősen tagolt partvonalú tórendszer felé, jobbra a tisztáson át vetünk egy pillantást a kert két legmagasabb fájára, a kínai mamutfenyőre (lehet vagy 30 méter), illetve a gyönyörű, hosszú tűs selyemfenyőre, ami igazából majd az utunk végét fogja zárni.

Zugló - japánkert P1760582 legmagasabbakZugló - japánkert IMG_4621 kínai mamutfenyő

A kínai mamutfenyő, bár habitusa teljesen a fenyőkét mintázza, lombhullató, mely elsárgulva, minden évben lehullik. Története pedig különösen érdekes. Miután 1944-ben Kínában megtalálták, a szakmai körökben kihaltnak vélt nemzetség (Metasequoia glyptostroboides) néhány példáját, magcsere útján Magyarország is kapott belőle. Az ötvenes években jutott hozzá a kertészet 2 ilyen magonchoz, melyből ez az egy maradt fenn.

A valamivel fiatalabb, az 1960-as évek elején telepített Pinus wallichiana, avagy himalájai selyemfenyő hosszú tűinek látványa lebilincselő.

Zugló - japánkert IMG_4618 a himalájai hosszú tűs selyemfenyő

Zugló - japánkert IMG_4762 himalájai hosszú tűs selyemfenyő

A hatalmas fenyő kiterjedt ágai szoknyás növekedésűek, s az alsók a földre támaszkodnak.

Érdekessége még e fának, hogy termését 2 éven át neveli, s folyamatosan megtalálhatóak rajta az egészen kicsi kezdemények, a már zöld fejlettebb példányok, míg a nagyméretű barna tobozai nagyokat koppanva hullnak a mellette álló üvegház tetejére.

Akkor most végigvezetlek Benneteket a séta útvonalán. A lámpásokból felépített pagoda mellett balra (Keletre) található a tórendszer forrása. A vízforrásnak a japánkertben a természet részének kell tűnnie, ezért a hagyományos japánkertekben nincs szökőkút. Sajnos éppen – elektromos hiba miatt – nem működött, ezért kerestem a neten az illúziót visszaadó képet hozzá.

Zugló Kertészet, Japán kert- forrásA rendszert képező tavakat és szigeteket hidak kötik össze: a víz, akárcsak az élet, kerülgetve az akadályokat halad, s hidak segítenek azok áthidalására. A szigetek neve is sokat elárul: teknőc, daru stb. – utalva alakjukra, s általában van szimbolikus jelentésük is. A tavak átlagos vízmélysége 50 cm, ám a daruszigetnél, ahol a legmélyebb, a 2 métert is eléri.

Már a nyitókép igen mozgalmas, s ha követjük  szemünkkel a kis ösvényeket, további rejtett zugok tárulnak fel.

Zugló - japánkert IMG_4629

Kis rejtett pihenő, s közelében a Fuji havas csúcsának megidézése, s a piros bogyók helyett sötétkékben díszlő madárbirs és aranysárga japánbirs a vízpartra hajolva.

Zugló - japánkert IMG_4653

S ekkor elérkezünk a teaház helyszínéhez, bár remélem az itt látható provizórium még csak jelzés szinten utal egy leendő teaházra. A teaceremóniát ma már néhány autentikus társaság szívesen bemutatja, bizonyára itt is tartanának esetenként bevezetést annak művészetébe, egy megfelelően kialakított helység esetén. A kertben innentől kezdve találkozhatunk lenyűgöző méretű, lombozatú és alakú fákkal, némelyik elérte, vagy meg is haladta az 50-60 évet.

Van itt Gingko biloba, azaz páfrányfenyő, mely éppen beérett gyümölcseit már potyogtatja – s amiről anno az alcsúti arborétumban megtudtuk, hogy bizonyos idő után ezek a hullott gyümölcsök penetráns szagot árasztanak. Nagyméretű magja éppúgy alkalmas fogyasztásra is, mint a mogyoróé, s furcsa, jellegzetes levelei pedig a tűlevelek összenövéséből képződtek. Aztán megbicsaklik a nyakunk a hatalmas koronájú juharfa láttán, amelynek lombja ősszel aranysárgára színeződik, vagy a török mogyoróén, mely mellett ezeknél jóval alacsonyabb növésű, különleges gesztenye fajta mutatja magát. A fa szív alakú gesztenyéket terem, melyek külső héján nincs tüske, s most égnek a vöröses-bordó bugái az ecetfának – amely nem tévesztendő össze a nép ajkán ugyanígy emlegetett bálványfával.

Zugló - japánkert IMG_4784 ecetfa

A nagy fák tövében árnyékliliomok, díszfüvek és-bokrok, s újonnan telepített krizantém tövek, hogy több színnel díszítsék az év második felében is a kertet.

Zugló - japánkert P1760537 Zugló - japánkert P1760552

A kert igazi őszi színeit még nem vette fel, de így is számos bogyós állít meg hosszú pillanatokra. Kárminpiros gyöngyök képződtek a bangita ágain, s visszapillantva a közelről már megcsodált díszalmafára, az napba öltözve, piros gyümölcseivel dúsan bepöttyözte az általa kitöltött teret. Ám az igazi hökkenet csak ezután következik. Valami sosem látott lila bogyókkal átszőtt ágas-bogas bokorféle, a callikarpa vagy kínai lilabogyó!

Zugló - japánkert P1760532 Kínai lilabogyó

Lassan átélem Gail Tsukiyama: A szamuráj kertje hősének gondolatait:

A kert titkokkal teli világ. Lassan-lassan minden nap többet látok. A feketefenyők tekerednek és csavarodnak, hogy kecses alakot vegyenek fel, a moha pedig zöld szőnyeg, mely a tavacska partján üldögélésre csábít. Még az utat éjszaka gyengén megvilágító kőlámpások is csak egy bizonyos határig láttatnak. Macu kertje suttog az emberhez, sohasem kiabál; egy ösvényen vezet reménykedve, mintha minden látható, ám rejtett volna.”

S a zuglói japánkert is szolgál még egy utolsó meglepetéssel: Bőven termő vadcitromfa virul a magasnövésű fenyők árnyékában. A vadcitrom gyönyörű termése csupa mag, lényegében nem fogyasztható, tüskés ágazatával viszont remek birtokhatároló. Első pár évben még fagyérzékeny, de utána nem igényel különösebb gondoskodást – tájékoztat kedves vezetőm, az iskola oktatója.

Búcsúzóul beteszek még pár képet (utolsót az iskola honlapjáról vettem kölcsön), a kert legkülönlegesebb formákba csavarodó fájáról, a 80-90 éves Pagodafáról, másként csüngő japán akácról, melynek ágait tavasszal rövid csapokra visszametszve, kedvező években 2-3 méter hosszú lelógó hajtásokat is nevel. Pár éve neveztek a fával az év fája versenyre is, ahol 8. helyezést ért el. Nálam megnyerte az első helyet:

Kategória: Irodalom, Japán, Kert, Magyarország, Művészet | Címke: , , , , , , | Megjegyzés hozzáfűzése

Málta befejezés

málta43

Nos ideje abbahagynom, hiszen az eddig elkészült bejegyzések kinyomtatva 508 oldalt tennének ki, s magam is elfáradtam már benne. De azért mindenképpen szeretnék még legalább jelzés gyanánt, szót ejteni azokról a helyszínekről, amikre eddig nem került sor. Mostán illetve Melliehán tett látogatásainkról csak egy – két szóval, s inkább a fotók erejével gondoltam nyomot hagyni.

Málta szgt térképe

Mosta legfőbb látványossága Mária mennybemenetelére 1871-ben felszentelt kerek dómja, a rotunda, melynek kupoláját a római Pantheon inspirálta. A 39 méter átmérőjű kupola Európa harmadik legnagyobbnak elismert alátámasztás nélküli kupolája. A templom történetének egyik nevezetes eseménye, amikor a II. világháborúban – Valletta lebombázása másnapján – 1942. április 9.-én egy bomba átszakítva a kupolát a templomban éppen a 16 órai imára összegyűlt mintegy 300 fős tömeg közé esett, ám az nem robbant fel. A helyiek ezt csodaként élték meg, s a bomba replikája ma a templom  oldalsó kis termében van kiállítva, mely múzeumként funkcionál.

Málta P1670788 Mosta

Mosta dóm, kollázs

Málta P1670813 Mosta

Mellieha a sziget legészakibb öblében egy hegygerincen fekszik, a 150 méteres magasságból csodálatos panorámát biztosítva az öbölre. Itt, közvetlenül a parti út alatt, a Mellieha bay belső csücskében található Málta leghosszabb fövenyes strandja. 1948 óta áll itt a nagy plébániatemplom, amely Mellieha teljes látképét uralja. A templomot egy ősi, sziklába vájt barlangtemplom fölé emelték, amely Málta egyik legrégibbnek mondott, legjelesebb Mária kegyhelye, ahol a legenda szerint Pál apostol is prédikált, közeli hajótörése után. Az oltártérségben a Szűzanyát ábrázoló festményhez csodatevő legendákat fűznek.

Mellieha

Melliehai templomudvar és kilátó- kollázs

Mellieha BARLANGTEMPLOM - KOLLÁZS

De ha már szóba került Szent Pál hajótörése, nemrég fantasztikus fotót találtam a régi máltai képek között. Valamikor a múlt század első felében készült képen a St. Paul’s Bay felírat, s felfedeztem rajta az általunk is meglátogatott Hajótörés templomát. Összeállítottam hozzá a mai öböl s környezet képeit, a templomot én is fekete-fehérben tettem a kollázsba:

Gillireu in San Pauls Bay

Málta, St. Pauls Bay

Búvárkodni nem voltunk Máltán – mondjuk nem valószínű, hogy sokan bevállalhatták volna – ám mindenképpen szeretném ide betenni ezt a képet, mint jelzését annak, hogy a vízfelület, amit láttunk, sok mindent rejt, amit a történelem viharai elsüllyesztettek.

elsüllyedt hajók a tenger mélyén

S zárásul nem szeretnék megfeledkezni szálláshelyünkről, Sliemáról sem. Sliema neve az arab béke szóból származik, ám ma inkább egy modern üdülőváros képét nyújtja, Sliema_kis_tkpsemmint a múltra emlékeztet. Helyileg Vallettával átellenben, a Marsamxett-i öböl túloldalán, a Manoel sziget mögött fekszik, azonban ma már szinte összeforrt a fővárossal. Mi mondjuk nem próbáltunk meg oda sem átgyalogolni, sem a menetrend szerinti vallettai kompjáratát nem vettük igénybe, mert a szoros program miatt erre nem került sor. De valószínűsíthetően az utazók többsége, aki Vallettát célozza meg, itt talál szállást magának, míg a Sliemával ma már egybenőtt St. Julian’s az éjszakai élet színhelye.

Ma Sliemáról nem feltétlen a béke szó jut eszedbe, mert egy nyüzsgő, kozmopolita város, szállodák és apartmanházak blokkjaival, üzletekkel és a gasztronómiai kínálat teljes skálájával. S számomra leginkább több km hosszú tengerparti sétánya határozta meg a képét, ami először feljön a fejemben.

A szállodánk, mely a fenti Sliema térkép felső felén, a Balluta Bay szakaszon állt, erkélyéről így festett ez a sétány. A modern épületeket mindkét oldalon bontotta egy-egy korábban keletkezett mívesebb ház. A sétány kialakításakor (60-as évek) ugyanis szinte mindent leromboltak az egykori divatos hely brit koloniális és gazdag máltai lakóinak elegáns otthonaiból.

Szállodánk viszont így nézett ki a partról. (Sárga nyíl a fa lombja mögé bújó erkélyünket mutatja, ami egyben innen meg is akadályozta az öbölre a rálátásunkat. Ahhoz fel kellett mennünk az ebédlő fölötti napozó teraszra.

Málta P1690191 Sliema este, szállodánk

Málta P1670779 Sliema, tengerparti sétány

Előttünk a Balluta Bay, s balra St. Julian’s, melyen Málta legmagasabb, 23 emeletes irodaházát sikerült felépíteni, ami ha amúgy nem is illik a tájba, a turistáknak jó tájékozódási pontot nyújt.

S még egy hatalmas felfedezést teszek, beazonosítom az esti szürkületben látszó rejtélyes piros fényreklám hordozóját!

St. Julian's Casino 3

Jobb kéz felé pedig a tengerparti sétány rakparti része, szépen parkosított kialakítása.

Málta P1680701 Sliema

Induljunk el erre előbb a rakparton, majd a sétányon. Közben ránk is esteledik.

Málta P1690153 Sliema este

Málta P1690167 Sliema este

Málta P1690178 Sliema este

Málta P1690179 Sliema este

Málta P1690181 Sliema este

Sliema, P5110849 AAnna

…és most felmegyünk a sétányra.

Málta P1690155 Sliema este

S bizony Redin nagymester itt is emeltetett egy őrtornyot, 1658-ban. Ma sokkal békésebb célokat, a vendéglátást szolgálja. De ez a névadója az egész sétánynak: Triq it Torri- Torony út- Tower Road. De gyanítom, hogy St. Julian’s is innen nyerte a nevét, mivel ez a St. Julian’s tower – St. Julian torony.

Sliema, St Julians tower, fotó AAnna

A csinos máltai rendőrök épp jókor érkeznek, hogy eligazítsák a nem éppen a szomszédból, Finnországból érkezett tanácstalan lányokat.

Sliema, 20170514_194112 Kata

Málta P1670764 Sliema

A másik irányba leanderek kísérik utunkat. Lent a rakparton csónak kikötő, s állandó elemként egy vitorlás. A mólón horgászok kísértik szerencséjüket.

Málta P1680705 Sliema

Itt hamar elérünk az út végére, melynek kanyarulatában jellegzetes templom, a Kármelhegyi Boldogassszony templom szépen kivilágított útvonalán átsétálunk St. Julian’s ba.

Sliema - St Julian's kollázs

Esti séta St' Julian's -ban, kollázsSt. Julian’s a kocsmák, bárok, discok, mozik, s a Casino székhelye. Itt van a tipikusan máltai ételeket kínáló Gululu étterem is, – aminek mi inkább csak hírét hallottuk. Rengeteg a fiatal, akik későn az éjszakába, hajnali órákba nyúlóan élvezik a hely nyújtotta bőséges kínálatot.

Hát ennél többet Sliemából legfeljebb a buszon ülve, illetve a kompból láttunk. Akkor készültek ezek a képek, amelyek a Strand út – Kompállomás – Għar id-Dud sétány szakaszait ölelik fel, mely mindenképp Sliema egykor legfrekventáltabb helyét jelentették, s honnan tökéletes a kilátás a Manoel szigetre és Valletta Marsamxett-i kikötőjére.

Sliema kompkikötő - kollázs

De ha hátranézünk, a kikötő arculata nekem a káoszt juttatta eszembe.

Sliema IMG_0873 kompkikötő 2.nap V

Látom én, mindenütt folyik az építkezés, a tömegigényeket kielégítő “nagyszabású” parti sétány kialakítása, ami már a Tigné pont előtti szakaszon meg is valósult. Végül, ígéretem ellenére, a Tigné erődhöz sem jutottam el veletek.

Sliema Tigné pont, kollázs

Az, hogy ez nekem nem nagyon tetszik, legyen az én bajom. Nyilván a fejlődés nem áll meg, de a régi “békebeli” fotókról számomra több harmónia árad.

Sliema kikötő - kollázs 7

A békebeliben elmerülve olvasom, hogy nagy élet zajlott itt. A promenádén rezesbanda játszott, s egyszer mikor a város meghirdette egy jó akusztikájú hely kialakítását számukra – 1926-ban egy vállalkozó szecessziós stilusú 2 szintes, mindkét szinten élőzenés, szórakozó helyet építtetett ki a strandba benyúló szilárd alapra. A Chalet igazi nagyvilági hellyé, s “a” célponttá vált a szórakozni kívánó swing nemzedék számára. A legjobban a történetben nekem az tetszett, hogy a társastánc órái alatt az utcaszinti ablakok kék-fehér csíkos vászon árnyékolóit becsukták, mivel akkor tiltott volt a gyermekszemeknek a táncoló felnőttek látványa. 🙂

A fenti képen látható Fortizza – a britek egykori 4 ágyús ütegállása, majd étterem – még megvan, de a középső kép jobb szélén látszó Chalet kapuknak, s az épületnek ma már csak az alapja látható. Igaz, olvastam épp olyan híreket, hogy a város foglalkozik a gondolattal, hogy újraépíti a legendás szórakozóhelyet.

Aki többet szeretne a Chaletről tudni, a YouTube-n itt (angol felirattal, de sok képpel) kattinthat rá.

Nem élek Máltán, de Málta bennem élHát úgy gondoltam, ezzel elkészültem a házi feladattal, amit hitem szerint nem nekem kellett volna elvégeznem, de igazából sokkal többet nyertem vele, mint amennyit indításkor reméltem, vagy el tudtam volna képzelni.

Emlékeztek még?

  • bejártuk Odüsszeusz útjait, de sok mindent megtudtunk a főniciaiakról, no meg a cippusok kapcsán ábc-jük megfejtéséről
  • meglepő messzeségekbe jutottunk el a megalitikus kultúrák révén
  • megtanultuk a különbséget a csónakok – luzzuk, dgħajsák – és más vízi eszközök között
  • a balkonok sokszínű világában is sikerült elmerülni
  • de már azt is tudjuk, mi az a garrigue
  • a máltai sólymot és a máltai keresztet is helyére tettük, nem beszélve a lovagi kultúráról, s konkrétan a Máltai Lovagrendről, vagy egy nevezetes ikon felbukkanásáról
  • sok- sok lovag és nagymester neve ismerősen csengővé vált, legyen az utcanév, épület vagy vízvezeték névadója, vagy esszenciálisan sűrítve: hős
  • a gyógyítás hagyományai és intézményei önmagukban hatalmas területét is bejártuk
  • a pénzük révén megismertük az itt megfordult nemzeteket
  • egy főváros épült fel szemeink előtt
  • nagyon sok épületről lefejtettük a fátylat, amelyek előtt elsétáltunk, de sejtelmünk sem volt történetükről – vagy felfedeztünk híres filmes színhelyeket
  • na igen, és rengeteg történelmet zúdítottam rátok
  • közöttük az inkvizíció szelídített máltai műfaja, de Napóleon viselt dolgai és a brit éra
  • s ami engem is meglepett, hogy a katonai tudományok tudnak érdekesek lenni, ha sikerül kellően elmerülni bennük
  • ugyanígy éledtek meg a katonai építészet középkori bástyái, erődítményei, gardjolái, kurtinái, sőt még egy máltai nagyfal is utunkba került
  • föld alatti ciszternák és labirintusok rendszere, granaries és Lascaris rooms új fogalmakkal bővítették ismereteinket
  • kikötők színes világa, a középkori beutazási szabályok a marinákba, karanténok és lazarettók létjogosultsága, halászat viszontagságai és a Nix Mangiari lépcső üzenete
  • ha már kikötő – a modern kikötők és szárazdokkjai is sok mindenről mesélnek, sőt találtunk kapcsolatot a festészettel is a Maċina, vagy Masterkranen daruja révén
  • a hullámtörők és az északi szelek kapcsolata új szellőt fújt kontinentális világunkba
  • nade, hogy még az angol királyi párba is belebotlunk, hisz saját bevallásuk szerint életük legboldogabb éveit töltötték itt, teljes meglepetés volt
  • találkoztunk még sok neves emberrel, akik itt alkottak – szobrászok, festők/ Caravaggio-, írók, de olyanokkal is, akik nem jószántukból, hanem hadifogolyként élték itt meg az I. világháborút, s váltak jelentős szereplővé a másodikban (Verdala erőd- Dőnitz)
  • I. világháborúhoz kötődik hírük, mint Málta a mediterráneum nővére, melyben igazi nagyságot mutattak
  • ugyanígy fehér folt volt történelmi tudatunkban a két megrendítő ostroma Máltának: 1565. évben a törökök által; 1940 – 1942 között a II. világháború bombázásai, s a szigeti létből adódóan az ostromok idején vissszatérő súlyos éhezések – s a konvojok izgalmai
  • a György kereszt szimbóluma új jelentőséget nyert tudatunkban
  • még Valletta Európa Kulturális Fővárosa 2018 ünnepébe is bekukkantottunk.

Hát így dagadt a máltai utazás lenyomata Sliemával együtt mintegy 530 oldalra.

Ki is merültem benne, s minden mást rendesen el is hanyagoltam itt a házam táján, s egyéb kötelezettségeimben. Úgy, hogy úgy döntöttem, most egy darabig eltűnök erről a felületről, akár a táncos lányok csirkehálóból készített alakja a Debreceni Nagyerdőben. Bár ez így nem igaz, mert ők inkább felsejlenek, mint valami káprázat az idei Land- Art kiállításon, mint Ginger és Fred – Szatmári Zsófia és Szuszik Dóra műalkotásaiként. (Fred szerepében a borostyánnal benőtt fák.)

LandArt- Debreceni Nagyerdő P7173185 fotó AAnna

Kategória: építészet, Málta, Művészet, Utazás | Címke: , , , , , , | Megjegyzés hozzáfűzése

Kirándulás Gozora

málta42

Gozora komppal Mgarr kikötőjénél hajóztunk be. Itteni látványosságokból a sorozatom elején már megismertettelek benneteket a Ramla Bay fölött levő Calypso barlangjával Odüsszeusz nyomait kutatva. Ugyancsak megtekintettük a megalitikus templomok között Ġgantija templomait és annak múzeumát, a kőkorszak ámulatosan fennmaradt itteni emlékeit.

Gozora itt tartózkodásunk 6. napján jutunk, s nagyon jól esik szemeinknek az itt feltáruló zöld táj. Végre, valami természet is van, az eddigi kopár sziklák, vagy mészkő városok hosszú vonulata után.

Málta IMG_5366 Zsu - Gozo, Mgarr kikötője

Gozo P1690227Gozo P1690358

Málta, IMG_1272 Xewkija 6.nap V

Zöld Gozo

mapamalta1, Gozo

Útunk a Ġgantija  őskori templomai és Calypso barlangja után Málta és Gozo mai zarándokközpontjához, Ta’Pinuhoz vezet. A templom előterében még be nem fejezett építkezés a kilátó teraszon.

Málta IMG_5410 Zsu - Gozo Ta' Pinu

Gozo, Ta'Pinu - kollázs

Malta IMG_1321 Gozo, Ta'Pinu 6.nap V

Málta IMG_5461 Zsu - Gozo Ta' Pinu

Gozo, Ta'Pinu belső

Málta IMG_5448 Zsu - Gozo Ta' Pinu

Gozo, Ta'Pinu belső2 - kollázs

És ha eddig túlsúlyban voltak a templomok – de tudjuk, Málta nagyon katolikus ország – most jöjjenek a természet vadul formázott parti sziklái. Annyira vadul, hogy az Azur ablak, amelynek helyszínére megyünk, éppen az év tavaszán beleszakadt a tengerbe, s az eddig egyik legikonikusabbnak számító máltai tengerparti kép többé nem létezik.

Málta, Gozo P1690429

Málta IMG_5498 Zsu - Gozo, Azur ablak helye

Volt – nincs.

Gozó- Azur ablak, Volt-nincs 2

Akik maradtak, azok a búvárok, nekik ez volt, s maradt az egyik kedvenc merülési helye.

De úgy gondolom, Azúr ablak nélkül is igen megrendítő a hatalmas, vízrágta mészkősziklák látványa. Szemtől szemben állunk a természet erőivel.

Málta IMG_5471 Zsu - Gozo

Málta IMG_5481 Zsu - Gozo

Gozo, tengerpart, sziklák

Gozo P1690451

Gozo P1690469

Málta IMG_5512 Zsu - Gozo

Málta IMG_5510 Zsu - Gozo

És miután sikerült a szigetet a partjai mentén szinte körbejárnunk, irány Gozo szíve, a főváros. Victoria, korábbi nevén Rabat, már a római időkben is létezett, bár nem maradtak fenn régi épületek benne.

Gozo - Victoria, kollázs

Gozo IMG_1374 6.nap Victoria V

Gozo P1690351, Victoria

A város központjában, a kiemelkedő magaslaton fekszik a legtörténelmibb- és leglátványosabb része a városnak, a Cittadella. Különösebb kommentár nélkül most adok egy képi összefoglalót a Cittadella nemrég restaurált látványosságairól. A katedrálistól északra fekvő terület még csak romokban látható, de így is felmérhető, hogy a középkorban egész város tudott ide elvonulni az igen gyakori ellenséges (kalózok!) támadásoktól. Igaz, még így is megtörtént, hogy 1551. évben Dragut és csapata az egész sziget lakosságát foglyul ejtette, s elvitte rabszolgának. Ezekbe a történelmi részekbe most már nem mennék bele, de szerintem a Victoria-i  képeket nézve, azokat a már az elhangzottak alapján mindenki értelmezni – és élvezni tudja.

Gozo - Victoria- légi, esti

Gozo- fel a Cittadellához

Gozo IMG_1372 Cittadella 6.nap V

Gozo IMG_1340 Cittadella 6.nap V

Gozo P1690507 Cittadella

Gozo P1690499, Cittadella

Gozo P1690539 Cittadella

Málta IMG_5532 Zsu - Gozo

A katedrálist Lorenzo Gafa tervezte, s 1697-1711 között készült el.

Málta IMG_5533 Zsu - Gozo

Gozo P1690510 Cittadella, katedrális

Gozo Cittadella, Katedrális belső- kollázs 2

Málta IMG_5546 Zsu - Gozo, Cittadella

Málta IMG_5568 Zsu - Gozo, CittadellaGozo - Cittadella, romok kollázs

Gozo P1690538, Cittadella

És eleinte csak egy-egy villanásra nyílik meg előttünk a táj, de aztán olyan patchworkös  panorámában van részünk, hogy mindenki őrült fényképezésbe kezd.

Málta IMG_5554 Zsu - Gozo, Cittadella

Málta IMG_5544 Zsu - Gozo

Gozo P1690544

Málta IMG_5561 Zsu - Gozo

Gozo IMG_1370 6.nap V

Gozo P1690545

Málta IMG_5560 Zsu - Gozo

És íme visszaértünk ahhoz a helyhez, ahol feljöttünk a Cittadellára. Igaz a szűk kis kanyargó utcából sosem láttuk a város plébániatemplomának a Szent György templomnak a kiemelkedő kupoláját, vagy tényleges méreteit.

Málta IMG_5543 Zsu - Gozo

A Gozon tett kirándulás másnapján mi is hazarepülünk, így én is elérkeztem (11 hónappal az első bejegyzés megírása után)  beszámolóim végéhez. Még egy utolsóba belesűrítem, ami valamilyen módon mégis kimaradt volna, illetve adok némi képi benyomást szálláshelyünkről, Sliemáról.

Kategória: építészet, Málta, Művészet, Természet, Utazás | Címke: , , , , , , | Megjegyzés hozzáfűzése