Budafoki barokk

Szűkebb értelemben az egyházi barokk műemlékek bemutatásával zárnám a budafoki kitekintőmet.

Amint a sétánkat a Savoyai Jenő téren kezdtük, most ide térnék vissza. A tér meghatározó építménye ma is, korábban is a Szent Lipót plébániatemplom  volt, mégis  ez a régi képeslap számomra meghittebb, már-már meseszerű miliőt áraszt.Budafok Templom tér, klapA templom mai homlokzatát a háromtengelyes törzs fölé 2 emelet magasságba nyúló torony építésekor, 1792-ben nyerte el. A hagymatagos sisak fölött 2 méter magas középkori kovácsoltvas kereszt, a budai karmelitáktól, a rend eltörlését követően került a tetejére.
A kórusablakkal egy magasságban levő szoborfülkékben Szent Vendel és Szent Flórián, Promontórium község védőszentjei. A templom előterében jobb oldalt 1926. évtől áll az
I. világháborús emlékmű, Orbán Antal Bajtársak c. alkotása, mely Budafok városavató ünnepére készült el.

Budafok P1780728 Szt. Lipót templom k

A  síkmennyezetes, egyhajós templom építéstörténete Mária Terézia korához és személyéhez kapcsolódik. Az őslakosság az újonnan betelepülőkkel kinőtte korábbi, fogadalmi templomként épült Péter-Pál kápolnáját. Templom építési engedélyért folyamodtak kegyurukhoz, aki ekkor Mária Terézia volt, mivel Savoyai Jenő halála után birtoka visszaszállt az uralkodóra.
Az engedélyt Mária Terézia megadta, ám kikötötte, hogy a templomot Szent Lipót, Ausztria védőszentje tiszteletére szenteljék fel. Az uralkodó jelentős anyagi támogatása mellett 1753 -ban megkezdődött az építkezés és 1755 kora őszén már át is adták, a kis fatornyos templomot, melynek sem építőjét, sem kivitelezőjét nem ismerjük.

Budafok 164 Szt. Lipót plébániatemplomA templom berendezései lassan, még ezután készültek, azonban felszentelésekor már a templomban volt Mária Terézia két jelentős ajándéka, a vörös márvány oltár, és a nagyméretű, Szent Lipót megdicsőülését ábrázoló oltárkép, Bartholomeus Altomonte alkotása.

Budafok IMG_20190224_111718 a Szt. Lipót plébániatemplom

Mire a berendezések elkészültek, a templom újra kicsi lett. A bővítésre az engedélyt ezúttal már Albert – Albertfalva névadója –  szász-tescheni herceg, Mária Terézia (addigra elhunyt) Krisztina lányának a férje, mint a birtokok örököse, egyidejű anyagi támogatása mellett, adta meg.

A bővítés során lebontották a régi templomhajót, s helyére emelték az új, mai formájában látható hajót, s a főhomlokzat közepén építették meg a késő barokk stílusú templomtornyot. A régi templomból a dongaboltozatos sekrestye s a fölötte levő oratórium maradt fenn. Az 1792. évben újjáépült templom a tetején álló kereszttel együtt 42 méter magasságig szökik.
A kórus 1804-ben készült el, s ekkor az első kis teljesítményű orgonát is kicserélték.
A 19. század második felében gyarapodott 2 oldalkápolnával, s újra is festették.
1904-ben a Riegel cég 2 manuálos 17 regiszteres orgonája váltotta az előző,  100 éve beszerzett orgonát. Mai napig Bach és kortársai műveiből igen sikeres koncerteket tartanak itt neves orgonaművészek közreműködésével.

Budafok 153 Szt. Lipót plébániatemplom

1906-ban színes üvegablakokat is kapott a templom, ám azok a csepeli Weiss Manfréd cégében történt 1926. évi robbanáskor megsemmisültek. 1937. évben a templom teljes belső restauráción esett át. Ekkor készültek szép mennyezeti freskói Mezőkövesdi Takács István és díszítő festő Beszédes László iparművészek alkotásai.

Belépve a templomba igazán lenyűgöz annak filigrán szépsége, harmónikus pasztell tónusai, s a mennyezeti freskók s a díszítő festés sokrétű gazdagsága.

Budafok 176 Szt. Lipót plébániatemplom

Budafok 134 Szt. Lipót plébániatemplom

Budafok IMG_20190224_111606 Szt. Lipót plébániatemplom CS

Budafok 168 Szt. Lipót plébániatemplom

Budafok 175 Szt. Lipót plébániatemplom

A templom sok szépsége mellett számomra legmegkapóbb ez a kékszínű, rokokóba hajló szószék, amely mellvédjén megtartotta a barokk díszítéseket: a kartusokban a Jó Pásztor, az egyház alapítása és Szent Vendel ábrázolás mellett a 4 evangélikus szobra látható. Egyedül Máté attribútuma hiányzik róla, Lukács mellett ott a kos, Jánosnál a sas, Márknál az oroszlán. A szószék is feltehetőleg valamelyik feloszlatott szerzetesrend templomából került ide.

Budafok 128 Szt. Lipót plébániatemplom

A hajó szentély felőli ellenkező oldalán álló Segítő Szűz Mária oltár egy promontori polgár ajándéka 1762-ből, amely az Innsbrucki dóm főoltárát díszítő  id. Lucas Cranach Madonnája másolata, melyet valamelyik alsó-ausztriai műhelyben dolgozó ismeretlen festő készíthetett.

Budafok 144 Szt. Lipót plébániatemplom
A hivatalos értékelés szerint egy értékes, kvalitásos munka, míg  a Murillo Madonna másolatáról, amely a Mintarajziskola 1880-as évekbeli ajándéka volt, már nem vélekednek ilyen lelkesedéssel. Én nem akarok ünneprontó lenni, de rákerestem mindkét eredeti műre – szerintem mindenki ítélje meg maga a hasonlóság fokát, illetve, hogy melyik tetszik jobban:

Gnadenbild_Mariahilf,_Innsbruck, Lucas Cranach the Elder c. 1530

A Murillo másolat az északi oldalkápolna boltíves belépője feletti ablaknyílást eltakarva került fel erre a helyre.

murillo -immaculate conception, prado

Az oldalkápolna fából készült szép Piéta szobra ismét csak a szerzetesrend felszámolások következtében, valószínűleg Kiscellből, a Trinitáriusok műhelyéből került ide.

Budafok 149 Szt. Lipót plébániatemplom, k

Időrendben ugyan a Szent Lipót templom előtt kellett volna bemutatnom, de talán nem volt az sem helytelen, hogy a legkiemelkedőbb barokk műemlékkel kezdtem a bemutatást. Ugyanígy műemléki védettséget visel a már említett Péter-Pál kápolna, amely a Szent Lipót templom megépültéig 7 évig szolgált plébániatemplomként, majd azután kápolnaként funkcionált.

Budafok P1780896 Szt,Péter-Pál kápolna

A nyeregtetővel ellátott,  Péter Pál utca felé néző épület a település első kőből épült temploma, amely a Waidlberg (Erdőshegy) lábánál Promontor akkori temetőjében épült fel, egy fából készült ravatalozó helyén. Az akkor még torony nélküli kápolnának sem a tervezőjét, sem a kivitelezőjét nem ismerjük. (A temetőt 1798-ig használták, ma már semmi nem utal rá.)

Fogadalmi templomként épült, amely felajánlást az 1739-ben a pestis járvány idején Knoll József, uradalmi serfőző – egyben a lakosok közül a legmódosabb személy tette, amennyiben túléli a járványt. Ugyanis a már évek óta Promontoron lakó szőlőmunkások, kőfejtők és a kastély alkalmazottai csak időnként tudtak szentmisét hallgatni a kastély egyik erre a célra kijelölt helységében. A felajánló 100 körmöci aranyat helyezett erre a célra  letétbe.

A járvány azonban őt és feleségét sem kímélte meg, mindketten meghaltak, viszont leányuk Veronika életben maradt, és férjével,  1742/43-ban felépítették Promontor első templomát. Az 1743-ra elkészült templom felszentelésére mégis 5 évet kellett várni, mivel Padányi Bíró Márton veszprémi püspök és az Uradalom között nézeteltérések támadtak. Végül is 1748-ban Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelte fel a templomot.
A templom felszentelésekor még nem volt oltárképe. Az első oltárképet az 1751-ben Promontorra kerülő kapucinus atya szerezte be a névadó apostolokról. Ennek később nyoma veszett.

A kápolnát 1831-ben teljesen felújították új födémet kapott és ekkor épült meg a ma is látható torony. Szentélyében a felszenteléskor egy egyszerű monolit kőtömb volt az oltár, melyet 1831-ben cseréltek le a ma is láthatóra.

Sétánk során a belsejéről csak a kulcslukon át nyerhettünk valamely képet:

Budafok IMG_20190224_133354 Péter-Pál kápolna belső

És most teljes zavarba jöttem, mivel hallottam a kápolna fő nevezetességét képező kegyképről, amit még az ide érkező német telepesek hoztak magukkal, s az oltáron helyezték el.

Utána kerestem ennek is, és íme mit adott ki az internet:

A leírt történet hozzá ugyanaz, amit a templomi vezetés során a Segítő Szűz Mária oltáránál hallottunk. Minden esetre ez a Madonna és gyermeke kép már sokkal bájosabb, mint a korábban ilyenként bemutatott. Én a kép alapján lehetségesnek tartom, hogy a plébániatemplomban látható képnek alapjául éppen ez a másolat szolgált, s ennyi áttétel már kellően eltávolította az eredetitől.

Innen, a templom mellől indul a stációkkal az út a helyi Kálvária szoborcsoportjához.

Budafok P1780914 Stációk

Budafokon az első említés Kálváriáról egy 1796-os iratban történik. Ez három vörösfenyő keresztből állt, melyre festett fémlemezből szegezték fel  Krisztus és a két lator alakját.
A templom feletti Schwarzbergről (Fekete hegy) a keresztek messzire látszottak, a dunai hajósok is tájékozódtak utána. Ettől kezdve a hely Kálvária hegyként szerepel.

A község innentől a keresztúti körmeneteket a Péter-Pál kápolnától a Kálvária hegyre való felvonulással tartotta.

Budafok P1780921 Kálvária

1808-ban aztán lebontották az egyszerű Kálváriát s megépült a lényegében ma is látható, rózsaszínű márványkeresztekből, faragott alakokkal készült és további három szoborból (Mária, Mária Magdolna és János) álló szoborcsoport. Valamikor és ismeretlen okból a korpuszokat kemény mészkő szobrokkal váltották fel, s a térséget a helyi mészkőből épült balusztráddal vették körül. A Kálvária térség alatti kis üregét kitágították és kialakították benne a szentsír fülkét. A szentsír fülke jobb és bal oldalán lépcső vezet fel az emlékhelyhez. A Kálváriát azóta többször restaurálták.

A Kálvária látványos kör alakú terasza igazából csak a légi felvételen tűnik fel, ott állva  előtte én nem érzékeltem.

Budafok,_a_kálvária_légi_felvételen

Kategória: építészet, kultúrtörténet, Magyarország, Művészet, Vallás | Címke: , , , , , | Megjegyzés hozzáfűzése

Budafoki tornyok alatt

Budafokról ha valamit tudunk, illetve eszünkbe jut, az elsősorban borospincéi, a borkatakomba, a már részben érintett Törley pezsgő, s az utóbbi időkben megnyitott új szenzáció, a budafoki barlanglakások. Aligha gondolunk tornyos kastélyokra, melyek itt-ott bevillanva a képbe, izgatóan csipkézik a horizontot.

Budafok P1780742 Törley kastély

Budapest_XXII._kerületeBudafok, mely negyedmagával a főváros délnyugati részén,  XXII. kerületet képezi, a Duna jobb partján fekszik, szemben vele Csepel szigete, amelynek egykori birtokaihoz tartozott. Már ősidők óta éltek itt emberek, itt hagyták nyomukat az eraviszkuszokon (kelta törzs) át az avarokig, de talán ami a köztudatban is inkább él még, a rómaiak, akik Campona erődje katonai segédtáborát a mai Albertfalva-Budafok határában – kb. a mai Auchan területe a felüljárónál – állították fel.

A Tétényi plató fennsíkján elhelyezkedő Budafok központi része viszonylag kicsiny, egy keskeny csíkot képez (néhány hosszában futó párhuzamos utcával,)  a földrajzi adottságaiból adódóan: a Budai hegyvidék előterében, másik oldalán a Duna által behatárolva. A Duna meghatározó volt kialakulásában, fontos átkelő és halászati lehetőségei révén. A karsztos terület laza szerkezetű, könnyen vájható mészkövében pedig könnyen lehetett barlangokat kialakítani, illetve építőanyagot kinyerni belőle. A meszes talaján már korán meghonosították a szőlőt.

Budafok település tényleges története azonban lényegében a XVIII. századtól kezdődik.
A török dúlás után teljesen elnéptelenedett terület, mint a Csepel szigethez tartozó Promontorium, rövid időn belüli többszöri tulajdonosváltás után 1698. évben került Savoyai Jenő herceg, császári hadvezér birtokába. Uradalma központjává a Csepel szigeti Ráckevét teszi, ott kastélyt épít, illetve benépesíti a vidéket német telepesekkel. Budafok egészen a 19. század végéig megmaradt tisztán német anyanyelvű – s katolikus hitű közösségként.

A Hegyfokon (= promontorium) Savoyai Jenő herceg a ráckevei kastély mintájára
1714-1717 között kastélyt építtet, amelyet ma már nem láthatunk, mert többszöri tűzvész következtében sajnos tönkrement épületet 1911-ben lebontják. E kastély körül épülnek 1730 táján az első házak, s az elsősorban Csepelről átjáró német szőlőmunkások, akik Savoyai Jenő halála után (1736) alapítják meg 1739-ben a Promontorium zsellérközséget. 1745 táján már 22 család élt itt, a településnek 109 lakosa volt. Az emberek többsége fiatal házas volt, így 1739-1750 között évente 7-8 gyermek született. A legnépesebb telepes hullám az 1760-as években Mária Terézia engedélyével Ausztriából, majd később a Rajna vidék és a Fekete erdő környékéről érkeztek bevándorlók. A település gyors fejlődését a szőlőkultúrának és kőfejtésnek köszönhette. Elsősorban vörösbort adó fajtákat telepítettek: kadarka, kölni kék, csókaszőlő, melyek házasításából születik meg a promontori ó-vörös. Az 1850-es években már 1500 katasztrális holdon termeltek szőlőt. (A promontor másik latin jelentése: szőlőkkel beültetett domboldal.)

Promontorium,_1744._évi_névjegyzékA XIX. századi fejlődést továbbra is a szőlőművelés határozta meg.
1886-ban vette fel a Budafok nevet. A városrész német lakossága meglehetősen zárt formában élt, ezért idegenek nem szívesen telepedtek ide. Az apáról fiúra szálló, szőlészettel és borászattal kapcsolatos foglalkozások is meghatározták az itt élők körét.

Budafok IMG_20190224_121422 szőlőtőkék

A filoxéra megjelenése is 1886-ra tehető, mely 5 év leforgása alatt a budafoki szőlők
95%- át kipusztítja. A szőlőtőkéket nem is telepítik újra, s miután ezidőtájt Budapest területéről fokozatosan kiszorul az ipar, az agglomeráció szerepe megnő.
A meginduló  iparosodásban (Haggenmacher sörgyár, pezsgő- és konyakgyárak, gombatermesztés, borkereskedelem) kiemelkedő szerepe van az itt kialakult hatalmas földalatti, jó klimatikus tulajdonságokkal rendelkező tároló-rendszernek, a csaknem 100 km hosszúságot kitevő – a kőfejtés során kivájt – alagutaknak, időközben kialakított pincéknek.
Budafok 1926-ban városi rangot kapott, 1950-ben, Nagy-Budapest létrehozásakor Budatétény, Nagytétény majd a később kiépült Baross Gábor telep társaságában lett a főváros XXII. kerülete.

Savoyai Jenő nevét viseli az egykori városközpontot képező barokk terecske, melynek látványát ma a Szent Lipótról elnevezett plébániatemplom uralja. (Ide még visszatérek.)

Budafok P1780728 Szt. Lipót templom

A Szent Lipót templomnak hátat fordítva, még 2 templom tornyát fogja be a szem:
a református (Beck István; 1927. felszentelés) és evangélikus (Sándy Gyula; felépült 1935.) templomét.

Budafok P1780726 központ

A Szent Lipót templomtól jobbra a tér oldalát a Savoyai kastély egyetlen fennmaradt épülete, az egykori gazdasági szárnya (volt magtára) keretezi. Maga Savoyai herceg egyetlen egyszer fordult csak meg a kastélyban, a gazdaságot katonatiszt megbízottjai / ispánok működtették.

Budafok P1780730 Savoyai, gazdasági épület

A kastély – ahol tudjuk Törley József első pezsgőgyárát telepíti – udvarán ma elég kiábrándító kép fogad: betonrengeteg, ahol legutóbb a Camponai Tropicarium létrehozójának, a Svédországból hazatelepült Farkasdi Károly vállalkozónak Álomautó múzeuma működött, ma gokart pálya. Itt a hátsó fronton létesítette Törley likőrgyárát, mely adalék a pezsgőgyártáshoz szükséges. (Gyakorlatilag annak második lépése, amikor az alapborok házasítása után hozzáadják az un. tirázslikőrt, amely újbóli erjedést indít el a palackba zárt borban.)

Budafok P1780739 gokart pálya, Törley kastély

És itt csodálkozunk rá először a Csipkerózsika meséjét idéző kastélyra, amely látvány teljesen váratlanul ér itt Budafokon. A volt kastély helyét jobbról megkerülve még nyerünk közelebbi képet is róla, azonban az utcafronton (Leányka u. 1/b) kapunk egy kicsiny fennmaradt emléket az egykori kastélyból: a kapu (eredetileg alacsonyabb) oszlopain trónoló oroszlánokra, kezükben a Savoyai címerrel.

Tehát a volt kastély mellett elhaladva az Anna utca irányába tartunk. S már ott fekszik előttünk a Törley József  házi építészével Ray Rezső Lajossal (a mauzóleum építőjének  apja) 1882-ben építtetett Pezsgőgyára masszív tömbje, melyhez több, mint 20000 m2 alapterületű pincerendszer tartozott. Amit látunk az, amennyit az új német tulajdonos a gyárból meghagyott. (Részeit eladta, a tankpezsgő gyártást leköltöztette a hárosi kikötőhöz.)

Az Anna utcai részben, ami esetenként látogatható, a Látogató központ, pezsgő mintabolt, illetve a pezsgőgyári pincék állnak, utóbbiban még fennmaradtak azok a manuális állványok, amelyeken a pezsgőt kézzel forgatják. Érdeklődők számára a legjobb alkalom a látogatásra, az évenként szeptember első hétvégéjén (idén 30. alkalommal, 2019. aug. 31.
– szept. 1. között) megrendezett Budafoki Pezsgő- és Borfesztivál.

Budafok P1780744 Törley pezsgőgyár és kastély

Az előző bejegyzésben már részben vázoltam a Törley József vállalkozásának sikertörténetét, amellyel rövid időn belül a Monarchia legnagyobb pezsgőgyárává fejlődött. Itt még szívesen kitérnék arra a kérdésre, hogy mégis mi tette a minőségen* túl, ennyire közkedveltté az általa forgalmazott pezsgőt?

* Jelmondata: „Tökéletlen portékát nem akarok adni a renomé miatt.”

Ahogyan azt Franciaországban megtanulta, a szőlőtermesztés  legapróbb részleteit is tapasztalataihoz igazította etyeki szőlészetében. Folyamatosan fejlesztette borászatát, melynek alapvetése: pezsgő csak egészen kiváló alapborból készülhet,  ami viszonylag magas savtartalmú, és jó savösszetételű kell legyen. Különösen alkalmas szőlőfajta erre például a Chardonnay, a Pinot Noir, a Riesling és a Zöldveltelini.

S Törley József folyamatosan közvetítette a publikum felé, hogy ő igazi francia pezsgőt gyárt. Tehette is ezt, hiszen a nedű hazájában, Dom Perignon földjén, Champagneban tanulta a mesterség fortélyait, s onnan hozta pezsgőmesterét, de még gyára berendezéseit is. Rajta kívül ugyanis az első világháború kitöréséig még számos pezsgőgyártó kapcsolódott be a pezsgőgyártásba. (Csak Budafokon: Éder Mihály 1890; Reichardt és tsa 1893; Dubois és tsa 1897; Éberhardt Antal 1899; Dietzl József 1909; Tichy Ede 1910…)

Mindezen túl sikerében azonban jelentős része van a 19. század második felében megjelenő modern reklám szerepének felismerésében a piaci előnyért vívott harcban, annak alkalmazása márkája imázsa megteremtésében, pozicionálásában. Tette ezt abban az időszakban, mikor Magyarországon még éppen csak tudatosult az a belátás, hogy a reklámtevékenység az üzleti vállalkozás szerves része.
Erről a folyamatról fantasztikusan érdekes és részletes elemzést készített 2016-ban Barts Lívia az ELTE BTK Filozófiatudományi Doktori Iskolájának hallgatója, amelyből vizuális kultúránk tágítása érdekében az alábbiakban kiemelnék néhány gondolatot:

Egy termék imázsának, vonzerejének kialakítása során a reklám absztrakciót alkalmaz, s a terméket képek, szavak egyéb kísérő jelenségek révén tágabb kontextusba helyezi, mintegy megszemélyesítve az árut. A modern reklám korai időszakában ennek egyik alappillére a társadalmi státuszhoz való hozzárendelés.
A termék bizonyos körhöz tartozó értékrend és ízlés megtestesítőjévé válik.

Törley pezsgőjét a felsőbb társadalmi rétegek világába, az elithez pozicionálta – mely arisztokratikus csoporthoz kapcsolódás lépéseit maga is követte, és alkalmazta céges iratain, címkéin stb. – nemesi cím, címer, kitüntetések megjelenítése, s erre kapcsolódott még nála modern gyáregyüttesének szerepeltetése, ahol elsők között vezeti be a villamosságot, sőt “telefon szolgál mindenüvé”, s (cégfeliratot viselő) teherautói ugyancsak elsőként bukkannak fel a disztribúciójában.

Törley feliratozott teherautói

Reklámjai képein elegáns urak és hölgyek, mágnások, katonatisztek jelennek meg frakkban, díszes ruhákban – koccintásra emelt pezsgőspohárral. A frakkos pincér figurája egyben az úri kiszolgálás szimbóluma is, színterei pedig elegáns szállodák, éttermek bankettek, bálok. Pezsgője „drága mulatság”, vagyis mint az elit társasági összejöveteleinek italaként testesül meg. De nem kizárólag a konzervatív hagyományokkal társította elitképét, megjeleníti reklámjaiban a modernebb, haladó idő szellemét is: autókon, sőt repülőn utazó közönséget.

Törley pezsgő reklámok - kollázs
Ha azonban ténylegesen ilyen szűk kör vásárolta és fogyasztotta volna ezt az italt, akkor nem lett volna ilyen ipari mértékű forgalma. Termékei olyan populáris attitűdöt alakítottak ki, mely a középosztálybeli fogyasztók tömegét is elbűvölte, s szociális aspirációik egyik szimbólumává, megtestesítőjévé tették ezt az italt.
Egy üveg Törley vidéken hetekre való renomét kölcsönzött, a jómód verőfényét adta bérbe, sőt a hitelképességet is jelentékenyen emelte. Lényegében fétistárgy lett, mivel maga a felső tízezerhez való tartozás, annak minden velejárójával, nem volt valóságosan elérhető, addig egy üveg pezsgő, ha magas áron is, mégis kézbe vehető, birtokolható és elfogyasztható volt.

1885-ben házasságot köt a gazdag, görög származású kereskedő és bankár lányával, Sacelláry Irénnel, akivel 1886-ban született közös gyermekük, Mariska a következő évben meghal. (Több gyermekük nem  is született, így utód nélkül halnak meg, s a hatalmas Törley birodalmat bátyjai leszármazottjai öröklik.) 1890-ben Törley József gyára bővítése és  egy, az – immár az imázsát megfelelően tükröző – villa építése céljából hatalmas területet vásárol Anna utcai gyára folytatásában, s megbízza (1896-ban) Ray Rezső Lajost annak megépítésével.

Törley7

A francia neogótikus stílusban (északi szárny) induló, lovagvárra emlékeztető kastély építkezését halála miatt fia, Ray Rezső Vilmos (1899-1904) fejezi be. A déli szárny várkastély szerű, saroktornyos kialakítására a historizmus hatott, míg a hazánkban szokatlan nyitott fedélszék a középkori angol kastélyépítészetből ismert. Álomvilágot idézett a kastély télikertje is, melyet nem valódi növényekkel telepítettek be, hanem azt illuzionikus falfestéssel pótolták. Az épület berendezési tárgyai kicsit később készülhettek el, így azt végleges állapotában feltehetőleg Törley József már nem láthatta.

A kastély nem látogatható, oda 1956 tavaszán a sugárbiológiai kutató osztály költözött, melyből 1957-ben alakult a Központi Sugárbiológiai Intézet, ma országos Frederic Joliot Curie Sugárbiológiai Kutatóintézet. Legjobb rálátást a kastélyra messziről, a volt pezsgőgyár oldalából nyerjük, a szép kapun túl látható udvar erősen hasonlít a fenti, korabeli teherautós rakodás helyszínéhez.

Ennél részletesebb képalkotás kedvéért régi képekhez kell folyamodnunk.

A Sacelláryaknak komoly birtokai voltak Promontoron is, s a fenti telekvásárlással Törley  József közvetlen telekszomszédságba került egy ilyen területtel. Lánya számára Sacelláry György itt kastély építésébe kezdett az 1890-es évek végén, valószínűsíthetően 1895-99 között. A kastélyhoz hatalmas őspark tartozott Irén kedvenc fáival, a vadgesztenye fával.
Az épület díszítésében is sokszor megjelenik a vadgesztenye motívum.

Budafok, Törley és Sacelláry kastélyok légi

Sacelláry Irén 1925-ben meghalt, s azóta az épületben lényegében különböző szanatóriumok működtek az 1980-as évekig. 1987 nyarán a Magyar Hitelbank Rt. megvásárolta, majd felújíttatta, Harrer Cézár belsőépítész tervei szerint.
2002-től magánkézben van, s egyes helységeit időnként rendezvényekre – borsos áron – rendelkezésre bocsátják. Vagyis ez a kastély sem látogatható szabadon, ezért ismét csak tisztes távolból fényképezhettük, így a takaró növényzet miatt különleges oldaltornya inkább csak átsejlik. Erről képem a Wikipediáról származik.

Amint az a fenti légifelvételen látszik, van itt még egy kastély nem is olyan távol. Ez nem más, mint az 1884-1887 között elkészült Czuba-Durozier kastély, melynek pincéjében építtetője konyak készítésbe kezdett. A Czuba Durozier és Tsa konyakgyár évi több, mint 1500 hektoliter kapacitással talán a leghíresebb volt, az ugyancsak megszaporodott ilyen termelők sorában.

Budafok P1780784 Czuba - Dorozier kastély

Budafok IMG_20190224_132452 Czuba - Dorozier kastély

A Plébánia utca 11-ben található kastélyt a Törley József hívására Magyarországra települt francia vállalkozó építtette maga és családja részére, létrehozva benne konyakgyárát is. Az államosítást követően a kastély díszeit leverték, falfülkéiből a szobrokat eltávolították, belsejében 16 tanácsi bérlakást alakítottak ki – s az oly sokszor látott történet itt is megismétlődött: az egykor szemet gyönyörködtető épület teljesen lepusztult, alig van még valami ami egykori francia romantikus kastély stílusából megmaradt volna. Jelenleg üresen áll. Sikerült eladni az épületet, ám ma már igen nagy pénzbe (szakmérnökök
1 milliárd Ft körülire teszik) kerülne az eredeti módon történő felújítása.

Budafok IMG_20190224_112526 Czuba - Dorozier kastély, kapu

Találtam egy 1939.évből való téli képet, amelynek az előterében még a kastély feltehetőleg sértetlen formában látható, bár ez a hátsó homlokzata, amely eredetileg is egy egyszerűbb, díszek nélküli formában készült.

Budafok tájkép 1939

A kastély hátsó homlokzata a Péter-Pál utcára néz, a XVIII. századi település egykori főutcájára, amely ugyan alig-alig őrizte meg a régi budafoki utcák arculatát, ám még ma is a leghangulatosabb utca Budafokon.

Budafok P1780856 Péter-Pál u

A föld tektonikus mozgásai alakította, jelentős szintkülönbséget adó törésvonal az utca egyik oldalán lehetővé tette a (puha mészkő) sziklafalba borospincék vájását, amelyek a lakóházak mögött húzódtak. Az utca közepén a hegyből sok helyütt a Duna felé lefutó karsztvizek egyike csörgedez, külön bájt adva annak.

Budafok P1780877 Péter-Pál u

Amikor a nagy filoxéra járvány kipusztította a szőlőket és a telepesek zömének megélhetése vált bizonytalanná, megjelentek Budafokon a bornagykereskedők, akik szívesen megvásárolták a régi épületeket, hiszen a meglévő pincerendszer kiválóan alkalmas volt boraik tárolására, palackozására és árusítására.

Budafok P1780858 Péter-Pál u, Seybold pinceUtóbbi épület a Seybold Frigyes, az egykori bornagykereskedő pincéjének különlegessége az a 220 hektoliteres, jénai üvegcsempével bélelt óriás cement hordó, melynek további éke a díszítésére 1895-ben a Zsolnay gyárban rendelt majolika.
A Seybold-hordó ma ipari műemlék.

Hamarosan kiterjedt látogatói célpont lett Budafok számos borkóstolásra invitáló pincéjével, s szaporodó vendéglőivel. Ma is külön bortúra útvonal szolgál hasonló élmények begyűjtésére.

Három Nyúl Vendéglő, I.VH után - Tulajdonos, jogkezelő Promontor - Budafoki Polgárok Gyűjteménye

Budafok P1780723 bornegyed tkp

Budafok barokk egyházi műemlékeiről a következő bejegyzésben szólok.

Kategória: építészet, Magyarország, Városnézés | Címke: , , , , , , , , , , , , | Megjegyzés hozzáfűzése

Törley mauzóleum

Nagy várakozással siettem a vasárnapi Idegenvezetők világnapján vezetett budafoki sétára, hiszen az egyik programpontja a Törley mauzóleum megtekintése volt. Ezzel a látvánnyal mintegy 40 éve tartozom magamnak, mivel akkortájt fiatal kismamaként Albertfalván laktam, s többször felkaptam a fejem a Budafoki hegyvonulat csúcsán álló jellegzetes építmény láttán, melyről csak később, elköltözésünk után tudtam meg, hogy a Budafok felvirágoztatását jelentősen meghatározó személyiségének, a pezsgőgyár alapító Törley Józsefnek a síremlékét rejti.

Magyar_Építőművészet_1911._2._szám_28.o

Törley József pedig ugyancsak kapcsolható a legutóbb lezárt bejegyzéseim, Szabadka híres szülöttei sorába.

Törley József, az akkor Szabadkához tartozó, önálló községi joggal nem rendelkező Csantavéren született a földműveléssel foglalkozó egykori 1848-as honvéd, vadász hadnagy Törley Bálint és bajsai Vojnits Mária harmadik fiúgyermekeként,
1858. január 10.-én. Apja lelkes Kossuth rajongó, aki még törökországi (sumeni) száműzetésébe is elkísérte a levert szabadságharc vezérét, s német csengésű nevét (Schmierl Valentin) is magyarosította.

A Törley Bálint évszázadokra visszanyúlóan katonai ősökre tekinthetett vissza – a gyermekei azonban mind polgári pályát választottak.

Törley József köszöntése - Darilek Henrik, 1904- Törley gyüjtemény és látogatási központ

Törley József a szabadkai piaristáknál érettségizik, majd a grazi kereskedelmi akadémián tanult, s innen kerül a Theophil Roederer francia pezsgőgyáros alkalmazásában német-francia levelezőként Champagne történelmi borvidékére, Reims városába. (Nyelvzseninek mondják, mert a fentieken kívül beszél még angolul, olaszul, s természetesen magyarul is.) Hamarosan kevésbé kötik le a levelezői feladatai, viszont 3 év alatt beletanul a pezsgőkészítés csínjába – binjába,
s még ott, Reimsben meg is alapítja első pezsgőgyárát, s Sport márkanéven saját pezsgőt is forgalmaz.

Franciaországban már 1863-ban felbukkan, s a 70-es évek végére jelentős pusztításokat végez a filoxéra, s miután az a hír terjedt, hogy Promontor (Budafok akkori neve) táján vannak olyan fehér bort adó szőlőfajták, amelyek alkalmasak a pezsgő készítésére, elküldik hogy nézzen itt körül, s vásároljon fel nyersbort, hogy biztosítani lehessen a Champagne-i termés kiesése esetén a gyártási alapanyagot.

1880-ban, 22 évesen érkezik ide, s mikor látja, hogy a hely kiválóan alkalmas pezsgőgyártásra, már vissza sem megy, önállósítja magát, s Gyula bátyjával csendestársként házhelyet, pincét, nyersborokat vásárol, s elkezdi azok feldolgozását.
A pezsgőgyártáshoz fontos telepítőtényezők itt mind megtalálhatóak voltak: helyben termő kiváló minőségű szőlők – ő az etyeki szőlőskerteket választja -, a mészkőbe vájt hűvös pincék labirintusa pedig ideális az érleléshez és tároláshoz egyaránt.
A terület egykor kőbánya volt. Innen szállították az építőanyagot a nagy középületek, de a lakosság saját házai megépítéséhez is. Budafokon ma mintegy 100 km pincerendszert tartanak számon. A Duna-part közelsége előnyös szállítási lehetőséget biztosított, és fontos, országos főútvonalak is itt haladtak át.

 Amikor 1882. augusztus 1.-én bejegyzik Törley József és Társa néven cégét a Péter-Pál utca 578. szám alatti (a volt Savoya-i kastély pincéiben) üzemével, augusztus 2.-án 30 ezer palack, francia mintára készült Törley Talisman pezsgőt dob ki a piacra.

törley pezsgőgyár, promontor-2

Hallatlan sikertörténet veszi kezdetét, gyárába a legmodernebb gépeket hozatja Franciaországból, csakúgy, mint a nála is fiatalabb pezsgőmesterét Louis François-t, aki majd 1886-ban maga is önállósítja magát, s vetélytársává válik. (A  François-gyár 1949-ben végleg becsukta kapuit, s a Törley pezsgőgyár 100 éves jubileumán, 1982-ben,  megvásárolta a családtól a névhasználatot és azóta ismét találkozhatunk a márkával az üzletek polcain.)

Az 1890-es évek elejére a Törley pezsgő fogalommá vált: az arisztokrácia és nagypolgárság közkedvelt itala, az ünnepi asztalok elmaradhatatlan kelléke. Ekkoriban már évi 300 ezer palack pezsgőt bocsátott ki az új, nagyobb telephelyre
– a mai Anna utcai helyszín – költözött, modern gyártósorokkal felszerelt üzeméből.

Törley József  haladó szellemiségű és technikai újítások iránt rajongó szakember volt. Ő vezette be nálunk az úgynevezett fagyasztásos seprőtlenítést (degorzsálást),
a minél gyorsabb és biztosabb áruszállításhoz elsőként vásárolt teherautókat – melyek a márka nevével közlekedtek -, ő maga pedig az országban negyedikként szerzett be egy „auto-mobilt”, s alapító tagja lett a Királyi Magyar Automobil Clubnak.

Törley autóban

Hamar felismerte a jó reklám szerepét a piaci előnyért vívott harcban. Igen sokféle és nagy mennyiségű reklámmal élt. Hirdetett az itthoni lapokban, plakátokon, számolócédulákon, képeslapokon, menülapokon – melyeknek igényes tervezéséről sokszor jó nevű művészek gondoskodtak.

Törley reklám kollázs

Törley_pavilon_a_millenniumi_kiállításon - építész Ray Rezső Lajos Törley természetesen kiállításokon is részt vett, díjakat és elismerést szerzett.
1885-ben elnyerte a budapesti Országos Általános Kiállítás aranyérmét, majd 1893-ban az Országos Iparegyesület aranyérmét is. Az 1896. évi millenniumi kiállítás egyik nevezetes látnivalója volt a Törley-pavilon, ahol megszerezte a “királyi és császári udvar kitüntetett szállítója” címet, s az uralkodó Ferenc József hamarosan nemesi címet és (csantavéri) előnevet adományozott neki.

céges levélpapír

Előkelő vendégek fogadásával a Törley-kastélyban, melyeken az arisztokráciától a vezető politikusokon át a „szellem arisztokráciája”, az irodalmi és a művészvilág jeles alakjai és nem utolsó sorban a sajtó képviselői vacsoráztak, építette terméke imázsát, sőt bécsi előkelőségek vagy nagyobb kiránduló társaságok is sokszor felkeresték birtokát, akiket „szíves magyar vendégszeretettel” fogadott.

De terjeszkedett külpiacokon is. 1900-ban már olyan távoli területekre is szállított mint az USA, Kanada, Kína vagy Ausztrália.

1905-re megháromszorozta a termelését a gyár és már egymillió előállított palacknál járt az évi termelés, amivel egyébként a Monarchia legnagyobb pezsgőgyárává is vált.

Törley reklám 1905 körül

1907 tavaszán a gyár megalapításának 25. évfordulóját nagy pompával ünnepelték meg, de az eseményt az alapító Törley József nem sokkal élte túl. 1907 nyarán egy borászati konferenciára utazik Brüsszelbe, s onnan pár napos kikapcsolódásra az oostendei tengerpartra látogat, ahol perforált vakbélgyulladásban váratlanul,
július 28-án 49 éves korában meghalt.

A gyászoló özvegye (sz. Sacelláry Irén) méltó emléket kívánt állítani az elhunytnak, s a kor divatja szerint, a tehetősebbek által felkapott mauzóleumi formát terveztet Ray Rezső Vilmossal, aki apja örökébe lépve, mintegy a Törleyek házi – építészének számít. Amíg azonban a századfordulós jelentős síremlékek jellemzően a Fiumei úti, illetve az izraelita temetőben találhatóak, az özvegy a családi sírboltot a kastély feletti parkban, annak legmagasabb pontján építtette meg. Erre mindössze még két példát találunk az akkori Magyarország területén, a pécsi Zsolnay mauzóleumot, illetve Andrássy Dénes és felesége, Franciska számára Krasznahorkán épült mauzóleumot. Az özvegy kisebb birtokot (1500 négyszögöl) is elkerített a mauzóleumhoz, ennek jövedelméből kellett volna fedezni a későbbiekben az épület fenntartását és misét tartani minden évben, Törley József halálának napján.

Apja, Ray Rezső Lajos nemzetközi építészeti praxissal, Svájcból települt 1870-ben Magyarországra, s az éppen urbanizálódó, építési lázban égő Budapest számos épülete – bérházak, villák, paloták, Hold utcai református templom, Lukács fürdő Népfürdője és Thermál szállója, Royal szálló, illetve az 1896. évi millenniumi kiállítás számos ideiglenes pavilonja – viseli keze nyomát.
1882. évben építi meg a Törley pezsgőgyár első telephelyét, s nevét viselik a család budapesti, Bródy S. u. 16. sz alatti palotája, illetve annak belső udvarával határos, Puskin (egykor Eszterházy ) utca 22. sz. bérház és iroda épületei.
Ray Rezső Vilmos  második gyermekként, 1876. június 26.-án már Budapesten látta meg a napvilágot. Alsóbb iskoláit is itt végezte, építészdiplomáját azonban Münchenben szerezte. Már az egyetemi évei alatt is apja segítsége volt, majd annak 1899. évi halála után átvette irodáját és folytatta megkezdett munkáit. Apja gondosságát örökölte, s munkái hasonlóan hozzá, átitatódtak egyfajta franciás atmoszférával. Alig volt 22 éves, amikor megépítette első monumentális alkotását, a francia reneszánsz csipkefinomságú stílusában készült budafoki Törley kastélyt, s ezt követte a Törley mauzóleum, mellyel neve egy csapásra ismertté vált.
Stílusa kevésbé lehatárolható,  egymástól igen különböző épületeket hozott létre, ám mindig a helyzet, a helyszín, a funkció szerint választ stílust, megoldást, kivitelt- melyben megmutatkozik vele született ízlése. Szereti a pompát és monumentális építkezést, minden épülete tele van érdekes ötletekkel és részlet szépséggel. Az 1900-as évek kezdetétől Zielinski Szilárddal együttműködve, a forradalmi újításnak számító vasbeton felhasználásával alkot (Margitszigeti víztorony, József telefonközpont/ Horváth M. tér), s ezzel a magyar premodern egyik megkerülhetetlen szereplőjévé válik.

Az 1908-1909 között megépült sírkápolna szerkezetileg a klasszikus görög (bizánci mauzóleumépítési) mintát követi, míg díszítésében ötvözi a szecesszió stílusjegyeivel.
Az épület kétszintes: egy felső kápolnából és egy kriptából (altemplom) áll. A ravennai,
6. századi Theoderik mauzóleumára emlékeztető kupolás lefedésű centrális sírkápolnához nyaktaggal kapcsolódik egy magas torony. A  kripta innen, az utca felől, a torony aljából levezető lépcsősoron közelíthető meg, a bejárat felett a Törley és a Sacelláry címerek.
A toronnyal átellenes oldalon félköríves, dongaboltozatos előcsarnok kapcsolódik a centrális, kör alaprajzú templomtérhez, kilátással a városra és a Csepeli Duna-ágra. Itt, az emlékkápolnában tartották a miséket.

Olaszországi építőmesterek építették, a kőfaragási és szobrászati munkákat Damkó József végezte. A szentélyben, illetve a kupolán található bevilágító ablakok színes üvegmozaikjait valószínűleg Róth Miksa műhelye készítette.

A nagy várakozásomat sajnos nagy csalódás követte. Hiszen az épület kívülről még többé-kevésbé intakt módon fennmaradt, s a Ray Rezső Vilmos által tervezett épület alakja, tömegformálása, felhasznált anyaga lenyűgözi a látogatót még ma is.

Budafok IMG_20190224_113611 sdr

Az eredeti leírás szerinti, a pártázaton körbefutó, csillogó aranyozás ugyan már lekopott, s a kovácsoltvas díszítő elemek is hiányoznak.

Budafok P1780807 Törley mauzóleum 2019. 02.24.

Budafok P1780816

Magyar_Építőművészet_1911._2._szám_,_30.o.

A kripta bejárata lezárva, a lemenet életveszélyessé lett nyilvánítva. Igaz, az ott található
2 db carrarai fehér márvány szarkofágot fosztogatók – valószínűleg arany ékszereket keresve – még 1957-ben feltépték, a benne levő hamvakat, csontokat kiszórták, melyek összegyűjtésére csak hetek múlva érkeztek ide a temetkezési vállalat munkásai, s vitték el valamelyik pesti köztemetőbe, ám hogy hová, máig ismeretlen.

De mondhatni, ezután jött csak a feketeleves! Az épület pusztulásáról, már a kápolna bejárata előtt sejtéseink keletkeztek. Sehol a bejárati tölgyfa ajtó (csövesek eltüzelték), melybe a Firenzei dóm keresztelő kápolnájának Paradicsom kapujára emlékeztető bronz domborművek ágyazódtak. (A 80-as években fémgyűjtők – hogy törne le a kezük – vihették el. Az ember nem tudja visszafojtani indulatait.) Az egykor színpompás mozaikburkolat mementójául még aprócska darab maradt fenn, a homlokzat felső ívében.

Budafok IMG_20190224_114354

A barbár pusztítás, gondozás, helyreállítás hiánya elborzasztó. A belépésnél életveszélyesek a járófelület széttört üvegcsempéi, hiányzó padok, berendezések, omladozó ablakívek, belül a rózsaszín ruszkei márványból készült oltár szétverve.

Budafok, Mauzóleum bejárat kollázs

És még ezután a felvezető után is összeomlunk, amikor a kápolna területére lépünk.

A háború után – amikor persze az eredeti tulajdonosok osztályellenségként vagyonuktól megfosztva és elűzve többé nem gondoskodhattak az általuk létrehozott értékekről – először lőszerraktárként, majd felhasználás nélkül és sokáig gazdátlanul funkcionált az épület, s szándék sem volt annak megóvására. Hamarosan garázda bandák, majd csövesek vették használatukba, s amit ők nem, azt – pl. a kupola esetén – megtette a természet. Beázások karbantartás hiányában teljesen elpusztították a mennyezeti freskót, az oldalfalak seccoit graffitik s szintén az enyészet tették tönkre.

Most nyugodtan ideírhatnám, hogy vigyázat, sokkoló képek következnek!

Budafok P1780828 Törley mauzóleum 2019. 02.24.

Budafok P1780821 Törley mauzóleum 2019. 02.24.

Budafok P1780832 Törley mauzóleum 2019. 02.24.

S ha kellően meresztjük a szemünket, még itt-ott valami körvonalazódik az egykori secco ábráiból. Egy angyal, pár kerub, a Krisztus sírba tétele illetve feltámadása, de túlnyomó részt csak undok fekete falfirka.

Budafok P1780829 Törley mauzóleum 2019. 02.24.

Budafok P1780823 Törley mauzóleum 2019. 02.24.

Budafok P1780822 Törley mauzóleum 2019. 02.24.

Én úgy 60 órája egyfolytában faggatom az internetet – és a könyvtárakat, illetve a budafoki helytörténeti forrásokat, hogy szert tegyek egy színes fotóra, a még romlatlan állapotról, hogy képet alkothassak az egykori pompáról. De szinte hihetetlen, csupán egyetlen –  átfogóbb, a szentélyről készült fekete-fehér kép s, egy részlet az oldalfalról az, ami fellelhető, mégpedig a Magyar Építőművészet 1911.évi 2. számából. Pedig az 50-es években még feltételezhetően meglehetősen jó állapotban kellett legyenek a falak, azaz létezhetne színes kép az eredeti belsőről. Nem adom fel, tovább nyomozok, s ha sikerülne közzé teszem. Addig is a fekete-fehér változatok:

Magyar_Építőművészet_1911._2._szám_,_35.o.

Magyar_Építőművészet_1911._2._szám_,_34.o.

Utóbbi kép ma látható állapotában:

Budafok P1780831 Törley mauzóleum 2019. 02.24.

Nehéz is szóhoz jutni.

Hol van az állam, a műemlék (mert az) védelem, egyéb szervezetek, akik nemzeti örökségünkkel óvólag bánnának? Valakitől olvastam, sajnos már nem tudom kitől, s csak tartalmilag tudom idézni, hogy egy nemzet annyit ér, amennyire megbecsüli múltját. Azaz örökségét, amit elődei hagytak rá. Ámulva járjuk Olaszország középkori építészeti és képzőművészeti kincsektől hemzsegő legkisebb falvait is, s nálunk annak a kevésnek sincs becse, ami igazán ritka. Néhány éve egy cikkben leírták, hogy 200 millióra lenne szükség a felújításhoz, persze utána még folyamatosan gondoskodni kellene az állagmegóvásról is.

Addig nem marad más hátra, mint sírni, sírni, sírni….

Törley Józsefnek nem tudjuk megadni azt a megbecsülést, amit ő akár a társadalom felemelkedése érdekében kifejtett tevékenységével, széleskörű mecénási tevékenysége révén is kiérdemelt. Nagyvonalúan támogatta a vendéglátóiparos társadalmat, a művészeket, színészeket, de nem csekélységet köszönhet neki Budafok, amelynek gazdasági felvirágoztatásában és foglalkoztatása biztosításában jelentős érdemei vannak. Ezen túl Budafok szegényeinek, s gyermekeinek 3 különböző alapítványán keresztül nyújtott hathatós segítséget, melyet halála után felesége változatlanul folytatott.
Korában a budafoki lakosság még cca. 90%-ban németül beszélt, ezért azokat a tanulókat akik a magyar nyelv elsajátításában jó eredményeket értek el, a tanév végén jutalmazta.
A település legszegényebbjeit (először 20, majd fokozatosan emelkedő számban, 80 főre bővítve a kedvezményezetteket), minden karácsonykor tetőtől-talpig felöltöztette, s gondoskodott az ünnepi ellátásukról. A tehetséges diákoknál, akik anyagi okokból nem tudtak volna továbbtanulni, finanszírozta képzésüket, lányoknál zenei oktatásukat.

Ma a mauzóleumnak, s töredékére megkurtított telkének az egyház a gazdája, de ingyen is szívesen lemondana arról, ha akadna szervezet, vagy fenntartó aki gondjaiba venné azt.

Budafok, mauzóleum kertje, kollázs

A pezsgőgyár német tulajdonosa (Henkell és Söhnlein) nem kívánt a magyar örökség fenntartására forrást biztosítani, s még egyéb pályázaton sem sikerült a néhány ambicionált lokálpatriótának megoldást találni.

Bejegyzésem anyagának összeállításánál sokban támaszkodtam Garbóci László helytörténész (és sétavezetőnk) munkáira, valamint a Terc kiadó Építőművészek Ybl és Lechner korában c. kötetére.

Kategória: építészet, kultúrtörténet, Magyarország, Művészet, Városnézés | Címke: , , , , , , , , | Megjegyzés hozzáfűzése

Ady évforduló

Kemény Zsófi: Csinszka levele Ady Endréhez

ady csinszkával kivágás

Drága Ady!

Megint Csinszka vagyok.
Vegyél már feleségül légyszíves és akkor esküszöm nem írok többet.
Hát mit tegyünk, ha a Maslow piramisom tetején az áll,
hogy egy beteg, alkoholista, nárcisztikus, pszeudomegváltó roncsot ápoljak
a ragyogó tinédzser éveimben.
Szinte arra születtem, hogy a lábtörlőd legyek –
Két külön világ,
de mi mégis egymáshoz passzolunk, mint a vombat meg a pele.
Hiszen mi fél szavakból is értjük egymást
Olyan jó lenne együtt megöregedni
Ja, hogy te már megöregedtél,
Cirmos cica vaj, hová lett a haj
Te leszel a felettes én, amúgy hogy Freud-meg magad
Igen talán meg is foglak csalni néha – néha
Mert ez a kölcsön kenyér esete a visszajárással, haver
Majd becézgetjük egymást. Jaj Te, te vagy a te!
És néha vitatkozunk is, de nyugi,
imádok veszíteni. És tudom, hogy én vagyok a hibás,
ha meg nincs hiba, van hiba, és az az enyém:
Beleordítom ha van mikrofon, hogy mindenről én tehetek!
Mivel kettőnk közül én vagyok a tehetős.
Hát persze, szívem – rád iratom a birtokom.
Gógot és Magógot akarom apósaimnak
annyira cukik együtt.
És ha majd a társaságban a többi majom kérdezi,
hogy lehetsz ennyire boldog,
majd mondod, hogy mert van feleséged amúgy, csak nem hordod.
Nyugodtan lépj a lábamra, arra van, hogy járjunk rajta
Nyugodtan lépj a szívemre, arra van, hogy taposd le, rajta!
Nem leszek melletted nemtelen, a vér baj ugyan, na de nem nekem!
A betegséged ugyan gender úton terjed, és eredménye a föl- földobott talp,
De tulajdonképpen a skalpod azért mégiscsak elég jó skalp.

Szóval libidókázzunk. Én garantáltan eljuttatlak a Csucsára.
Te eltévedt lovas, Te zseni, én majd visszavezetlek, tudom az utat.
Majd én megmentelek, megmentelek magadnak.
Ahogy a gyilkosságban, az az unfair, hogy a gyilkos marad életben,
a házasságban az, hogy mindketten életben maradnak.
De én megbocsátok. Te a halált éled, nekem az élet halad.
A nyílt sebem te vagy, de figyelj, én megbocsátok.
Ha meg a sírba viszel a hülyeségeiddel: milyen Csinszka ma a hold,
Majd mondom, hogy ja csak a Darwin díjammal akartam szelfizni,
csak még nem volt.
Megcsinálom nálad a tavaszi agytakarítást, fontos a mentálhigénia
A Xanax olyan mint a Géza kék az ég
merthogy kék tőle az ég.
A fölös agressziód meg azért fölös, mert nem kell,
vagy tudod mit, még…
Én akarom, akarom ezt a totálisan diszfunkcionális házasságot, mindjárt
Amíg a halál el nem választ, vagy amíg a halált nem választom inkább.
De nem,
Ez egy előre megbocsátó szép üzenet.
Neked, nekem.
Puszi, csá
Cs.
U.i:
Jaj nem, ne add meg! Az csak a fél életem, amit odaadtam,
a múltkor te hívtál meg.

(Lejegyeztem a rádió ma délelőtti, Ady halálának 100. évfordulójára készült Gondolatjel adásából, ahol Kemény Zsófi maga olvasta be képzeletbeli levelét Csinszka nevében. A költőtől elnézést kérek, ha nem jól központoztam.)

Kategória: Évfordulók, Irodalom | Címke: , , , , , | Megjegyzés hozzáfűzése

Szatmárcseke csónakos fejfás temetője

Ma egész nap a rádió műsor-vezetését A magyar kultúra napja határozza meg.

1823. január kölcsey_himnusz_kézirat_182322.-én ugyanis ezen a napon tisztázta le Kölcsey Ferenc a Hymnus, a’ Magyar nép zivataros századaiból  című költeményét, amely Erkel Ferenc megzenésítésében nemzeti himnuszunk lett.

Kölcsey ekkor már  – 1838. évi haláláig – Szatmárcsekén élt, ahová 1815 tavaszán testvéreivel kötött vagyonmegosztás alapján került. Itt közös házban lakott egyik testvérével, Kölcsey Ádámmal és annak feleségével. Ekkor egy levelében barátjának így számol be a tájról:
A körny, amelyben lakom, el van dugva szem elől, szép, de vad s felette magányos. Egyfelöl a Tisza foly, másfelöl a Túr, mely amabba szakad, minket a torkolatba hagy laknunk. Egyfelöl nagy erdők körítnek, másfelöl nyílás esik, s láthatáraink a máramarosi hóbércek határozzák. “

szabolcs- szatmár- bereg megye, szatmárcseke

 

Ma ez a kis lélekszámú (cca. 1600 fő) falu már nem csak eldugott helység valahol Nagy-Magyarországon, de Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egyik legtávolabbi pontján, az országhatárhoz közel fekszik, melyet e p1750256 szatmárcseke, s. p. polgármester sírja, 2018.04.26.perifériai zártságából, lakosait a munkanélküliségből, elmaradottságból, perspektívátlanságából a rendszerváltástól 24 éven át munkálkodó polgármestere (meghalt 2018 márciusában),  Sarkady Pál emelte ki sok küzdelemmel, ötlettel és kezdeményezéssel.
Először csak az önellátást biztosító mezőgazdálkodás, majd a szilva- alma, som, dió, zöldség/ uborka  fő termékekre alapuló termelés és falusi turizmus (500 vendégágy férőhellyel) fellendítése, nyári szilvalekvár főző nemzetközi verseny, vagy februáronként a cinkefőző fesztivál /ahol a cinke egy krumpliból készülő népi ételt jelent ez esetben/, mind-mind az ő kezdeményezéseként valósult meg.

p1750217- a szatmárcseke református tmpl, 2018.04.26.Ebbe a sorba illeszkedik az a kitörési pont, melyet Kölcsey itteni emléke gondozása, kutatása révén, s a hagyomány ápolásával a kulturális turizmus fellendítésének szenteltek, s amelyből 1989. év óta kialakult A magyar kultúra napja megünneplése.

Az ünnepséget hagyományosan ökumenikus istentisztelettel nyitják a szatmárcsekei református templomban, melyet a Kölcsey Társaság által alapított Kölcsey emlékplakett átadása követ. Az ünnepség fontos része a koszorúzás Kölcsey Ferenc síremlékénél a szatmárcsekei református temetőben.

p1750254 szatmárcseke, kölcsey ferenc sírja, 2018.04.26.

A fenti síremléket halála 100. évfordulójára emelték 1938-ban, az előtte ott állott, Gerenday Antal tervei alapján 1854- ben épített, félbetört szürke márványoszlop helyébe. Ez utóbbi ma a Művelődési ház udvarán, az egykori Kölcsey/ Kende kúria helyén található.
A sír Petőfi idején még jeltelen, amelyről Úti leveleiben 1847. július 17-én így kesereg:

Badalóval csaknem szemközt fekszik innen a Tiszán (tulajdonképen túl a Tiszán) Cseke, és csekei temetőben Kölcsey Ferenc. Tavaly ősszel egy pár hétig laktam itt s meg-meglátogattam a szent sírt, melyben a legnemesebb szívek egyike hamvad. Halmánál nincs kőszobor, még csak fejfa sincs, melyre neve volna fölírva; de nincs is rá szükség, mert az oda lépő vándornak szívdobogása megmondja, ki van ott eltemetve. Csendes e táj; a városok, a nagy világ zaja nem hangzik idáig. A nagy férfi sírja körül csak a szellő rezgeti a tövisbokrokat, a tövisbokrok virágain vadméhek dongnak s távol az andalgó Tisza halkan mormogja dalát, hogy a koporsónak álmát meg ne zavarja.

Ma ez a síremlék viszont messze kiemelkedik és kiválik környezetéből, abban, az országban egyedülálló református temetőben, mely méltán kelti fel figyelmünket, s nyűgözi le az ezért hosszú utat felvállaló látogatót.

p1750231 szatmárcseke, 2018.04.26.

p1750241 szatmárcseke, 2018.04.26.

p1750247 szatmárcseke, 2018.04.26.

p1750263 szatmárcseke, 2018.04.26.

A temető egységes képét az a mintegy 1200 db tölgyfából faragott, csónak alakú fejfája adja, amely alapján műemléki védettséget nyert el 1973-ban. Addig még előfordultak kőből emelt síremlékek is az 1700-as években kialakult temetőben, a műemléki védelem óta azonban nem is lehet másfajta fejfát állítani, amihez gyakorlatilag a csekeiek is ragaszkodnak.

p1750249 szatmárcseke, 2018.04.26.

A temető nemzedékek sorát fogadta be, hiszen itt a sírhely örökre szól (nincs sírhely megváltás), nincs parcellázás, s mindenki oda temetkezik, ahol ősei, szerettei közelében helyet talál. Így gyakori az egymásra temetkezés is, hiszen általában mire egy fejfa teljesen elkorhad, a hozzátartozók fiatal generációi már nem emlékeznek arra az elhunytra. Ez a szokás jelentősen hozzájárul a temető állandó természetes megújulásához és fennmaradásához. S noha a falu létszámban egyre sorvad, de halottak napján itt gyülekeznek az ország és világ minden tájáról az elszármazottak, s a számtalan gyertya világa mellett beszélgetnek s emlékeznek halottaikra, őseikre.

p1750279 szatmárcseke, 2018.04.26.

p1750285 szatmárcseke, 2018.04.26.

p1750288 szatmárcseke, 2018.04.26.

Ez a csónak alakú fejfa olyannyira szokatlan és ismeretlen másutt, hogy ha pl. valaki a budapesti Farkasréti temetőben ilyennel találkozik, biztosra veheti, hogy csekeit temettek el alatta.

p1750273 szatmárcseke, 2018.04.26.

A szokatlan, több, mint száz éves hagyomány okát írásos emlék nem őrizte meg, így annak kialakulásáról különféle verziók élnek:

  • Egy halászlegény csónakjával beleborult a Tiszába és megfulladt. Síremlékeként fejfa helyett a csónakot állították fel.
  • A vidéket mindig is árvizek látogatták, gyakran kiöntött a Tisza és a Túr is, amikor gyakran hónapokig csak csónakokkal lehetett itt közlekedni. (Ennek tudatában a régiek a templomot és temetőt mindig a legmagasabb helyre építették.) Ilyenkor a halottat is csónakkal tudták csak kihozni a temetőbe.
  • Egy kissé elrugaszkodottabb elmélet szerint Kharón ladikjára gondoltak ezzel az itt lakók.

p1750265 szatmárcseke, 2018.04.26.

A jellegzetes fejfák elkészítése pedig eképp zajlik: Ha valaki meghal a csekei reformátusok közül, a család elmegy a fafaragóhoz – ma háza a temetőhöz vezető Táncsics utcában Kisház cégtáblával- , majd együtt elmennek a Gazdák erdelye nevű, Nagyar közelében levő tölgyes erdőbe, s kiválasztják a fát, amelyből a fejfának kell készülnie.

szatmárcseke, út a temetőhőz, a fafaragó házával

A fafaragó 3 nap alatt készíti el az élő fából a fejfát, amely természetesen kiszáradni csak a temetőben kezd el. Noha konzerválás céljából a kész fejfát bevonják egy kátrány szerű anyaggal, de így is hamar romlik a fa, átlagosan 15 évet bírnak ki. Ezért aztán nem ritka a temetőben a megdőlt fák, vagy javítások látványa sem.

p1750276 szatmárcseke, 2018.04.26.

p1750280 szatmárcseke, 2018.04.26.

A fejfát, melyet ha oldalról nézzük határozottan emberi fej formája van, ha akarjuk emlékeztethet egy fejkendős falusi asszonyra is. A fejfát 3 részre tagolják:  fej- írásmező- és láb részre. Ebből az írásmező rész tartalmazza a legfontosabb adatokat, sok esetben verses formában. Legtetején látható 5 nagybetű: ABFRA- mely a következő mondat szavainak kezdőbetűit jelenti: A boldog feltámadás reménye alatt. A láb ami – mintegy 80 cm mélységben – a földben tartja a fejfát.

A csekeiek még hátulról is meg tudják mondani a fejfa alapján, hogy férfi, nő, vagy gyermek nyugszik alatta. Ugyanígy mérete és alakja formájából még az életkorra is tudnak tippelni. A fejfák a temetőben egységesen nyugati tájolásúak.

p1750248 szatmárcseke, 2018.04.26.

p1750250 szatmárcseke, 2018.04.26.

A temető bejáratánál az 1990-es években Világ Magyarjai Emlékparkot hozták létre, melynek harangja a világban szétszóródott magyarság összetartozását jelképezi.
Az emlékharang formáját, s helyét Csete György építész tervezte, s jelölte ki. Mögötte az országzászló azon világtérkép fölött lengedez, amely a világ különböző részein található
15 millió (Antall József miniszterelnök beszéde az MDF. III. országos gyűlésén !) magyar elhelyezkedését jelöli.

p1750227 szatmárcseke, 2018.04.26.

Kategória: Ünnepek, Irodalom, kultúrtörténet, Magyarország | Címke: , , , , , , | Megjegyzés hozzáfűzése

Szabadka kapcsán Danilo Kišről

Mivel Szabadka kapcsán, ha csak érintőlegesen is említettem, vagy idéztem a városhoz kötődő íróinktól, nem zárható le ez a fejezet Danilo Kis (Kiš) alakjának felidézése nélkül.

Rövid életrajzát a Visit Subotica – Híres szabadkaiak oldalán ekképp írja le:
Kiss Dániel (Danilo Kiš 1935-1989) Szabadkán született 1935-ben, az akkori Jugoszláv Királyság, mai Szerbia területén. Magyar-zsidó édesapa és montenegrói származású (Cetinje) édesanya, Milica Dragićević fiaként. Édesapja, eredetileg Kohn Ede (Eduard) az akkoriban közkedvelt magyarosodási folyamatok révén vette fel a Kiss vezetéknevet. Kiss Dániel több családtagja, köztük édesapja is a második világháború koncentrációs táboraiban hunytak el. Édesanyja őt, és testvérét Danicát a háború idejére Magyarországra menekítette.
Wikipedia: Bár szerbül írt, néha magyarul jegyzetelt. Jól tudott magyarul; úgy vallotta, hogy Ady hatására lett író (1947-ben fordított is tőle).Gyermekkorában néhány évig a Zala megyei Kerkebarabáson élt. Itt magyar iskolába járt, első fogalmazásait is magyarul írta.
Vajdasági magyar íróktól, irodalmároktól tudjuk, hogy Kis mindig magyarul beszélt velük.
A háború után a család megmaradt része az anya családjához, a montenegrói Cetinjébe ment. 1954-ben ott érettségizett, majd a Belgrádi Egyetemen tanult, ahol 1958-ban szerzett diplomát.  Ő volt az első diák, aki összehasonlító irodalomtudományt végzett.
A Vidici magazin kiemelt munkatársa volt, ahol 1960-ig dolgozott. 1962-ben jelentette meg első két novelláját, 1974-ben NIN-díjat kapott Peščanik nevű munkájáért, amit később kénytelen visszaadni politikai okok miatt.
Az ezt követő években Kiss számtalan hazai és nemzetközi elismerést kapott prózájáért és verseiért. Belgrádban töltötte élete legnagyobb részét, élete utolsó szakaszát pedig ingázva Párizs és Belgrád között. Hosszú éveken át dolgozott Párizsban tanárként. 1962-ben feleségül vette Mirjana Miočinovićot, akitől 1981-ben elvált. Ezután Pascale Delpech-sel élt együtt. Párizsban gyógyíttatta magát és itt is hunyt el tüdőrákban 1989-ben. (Sírja Belgrádban található.)
Ilia Mihály: Danilo Kis neve jelen van a modern magyar irodalom legaktuálisabb szerzőinél is, neve vagy hatása is megjelennek. Ez a „viszony” nem volt egyoldalú, Danilo Kis műveiben is jócskán vannak ilyen jelek, nevek, történések és fordulatok, amelyek a szerző magyar irodalmi, történeti, mindközönségesen a magyar életben való jártasságára utalnak, sőt ennél is többre: a buzgó érdeklődésről árulkodnak.

danilo-kis

Írói hangját pedig megízlelhetjük a Simon, a mágus (Halottak enciklopédiája) lenti soraiból, ahol a címszereplő, hogy el tudjon emelkedni a földtől, eképpen szól:

” – Könnyebb okoskodni, mint repülni, azt elismerem –
felelte Simon szomorúsággal a hangjában. – Lám, neked
is hogy jár a szád, közben egész nyomorult életedben
egylábnyi magasra sem rugaszkodtál el a földtől…
Most pedig engedd meg, hogy összeszedjem az erőm, hogy
összpontosítsam gondolataimat, hogy teljes erőmből a
földi élet nyomorúságára, a világ tökéletlenségére, a bennünket
marcangoló életmiriádokra, az egymást pusztító
vadállatokra gondoljak, a kígyóra, mely belemar az árnyék
hűvösében kérődző őzikébe, a bárányokat széttépő
farkasokra, a hímjeiket megölő imádkozósáskákra, a saját
csipésükbe belepusztuló méhekre, az anyák kínjára, akik
megszülnek minket, a még világtalan macskakölykökre,
amelyeket a gyerekek a folyóba vetnek, a hal rémületére
az ámbráscet gyomrában, az ámbráscet rémületére, ha zátonyra
fut a parti sekélyesben, az aggkori végelgyengülésben
elpusztuló elefánt szomorúságára, a pillangó röpke
boldogságára, a virág csalóka szépségére, a szerelmi ölelés
múló hevére, a kiomlott mag iszonyatára, a kivénhedt
tigris tehetetlenségére, a szuvas fogra a szájban, az erdő
avarjának halott levélmiriádjaira, az imént kikelt madárfióka
ijedségére, amikor anyja kituszkolja a fészekből, a
napon pörkölődő, vonagló földigiliszta pokoli kínjaira, a
búcsúzkodó szerelmesek fájdalmára, a bélpoklosok iszonyatára,
a női kebel borzalmas metamorfózisára, a test sebeire,
a világtalanok fájdalmára gondoljak… “

Kategória: Irodalom, Szerbia | Címke: , | Megjegyzés hozzáfűzése

Palics fürdik a szecesszióban

Mire idáig értem az őszi kirándulásunk bemutatásában, mi magunk is, s Európa is hóhegyek közé zárva szemléli a fehér tájat, de ha a jobb időhöz passzítva szeretném ezt a Szabadkához kapcsolható nevezetességet bemutatni, lehet sokáig kellene várni.

Palics img_1321270919- Vajdasági magyar adattár

Palicsfürdő Szabadkától 8 km-re, Horgos irányában, keletre található, s nevét az azonos nevű településről, és a 4,2 négyzetkilométeres – parthossza 17 km – tóról kapta, mely vizének (s még inkább sziksós iszapjának) gyógyító ereje a 18. századtól ismert volt.

Palics helységet Pálegyháza néven 1426-ban említik először, a tavat pedig Paligo Palusnak 1690-ben.  Mátyás király adomány levelében 1462 -ben Paly néven említi, amikor a pusztát anyjának ajándékozta. Érdekességként megemlíthető, hogy a parton pihent csapatával Savoyai Jenő, a zentai csata vezére, mielőtt csatába vonult. Ezt követően súlyos csapást mért a törökökre és kiűzte őket erről a vidékről. Egy újabb kori újságtudósítás – Magyar Szó – szerint pedig medrének kotrása során a hetvenes években  az 1697. évi zentai csatában megvert és menekülő törökök által vízbe dobott zsákmányolt fegyvereket és ágyukat kotortak ki az iszappal a bulldózerek.

A viszonylag sekély tó – legnagyobb vízmélysége 2,5 méter – a Vajdaság legnagyobb tava, melynek keletkezéséről különféle (középkori) mondák élnek, a tudomány mai állása szerint azonban az egészen a jégkorszakig vezethető vissza.

A tó vizét kezdetben birkaúsztatásra, itatásra, kenderáztatásra, vászonfehérítésre, ruhamosásra stb. használják. Szappanra többnyire nem is volt szükség, mert a víz nagyon lúgos volt. Elsőként Johann Gottfried Liebetraut, Bács vármegye főorvosa figyel fel a tó sziksós tulajdonságaira, s 1780 körül annak keleti partrészén felépíti szódagyárát.
A tó nátriumkarbonát-hidrokarbonátos vízének gyógyhatása elsősorban a különböző bőrbetegségek, köszvény, aranyér, viszér problémák esetében tűnt eredményesnek, s a 18. század végétől ismert a környező lakosság körében. 1837-ben indítványozzák először  a helyi tisztiorvosok fürdő építését a tópartra.

palics 47 p1760766

Ezt követően 1842-ben alakították ki itt a Nagy Parkot, s 1845-től néhány fából készült fürdőkádat állítottak fel, ahol melegített vízben lehetett fürödni. A meleg fürdőt az 1850-es évek elején építik fel. A fürdőhely gyors fellendülését, a vendégszobák, emeletes vendéglak és a nyári lakok létesítése, a fürdőorvos és felügyelő alkalmazása segíti elő. 1885-ig a meleg fürdő mellett hideg kosárfürdő és sárfürdő állt még rendelkezésre.

Amikor 1885-ben a hideg, vagy kosárfürdőt és a sárfürdőt (a mai női fürdő közelében) lebontják, külön férfi és női fürdőt épít a város a mólótól jobbra és balra. A kor erkölcsi értékrendjével összhangban a fürdőzőket három oldalról eltakarták a kíváncsiskodók elől a vízben facölöpökre épített fürdőházak révén. Korabeli képeken látható, hogy a nők fejükön kalappal, s szinte az egész testüket betakaró ruhában fürdenek. Ez a ma már komikusnak ható látvány azonban akkor már szinte forradalmi változást jelzett, a megelőző évtizedek viktoriánus értékrendjéhez képest. Ugyanitt láthatóan a tó vize, még a parttól mintegy 20 méterre sem volt mélyebb egy méternél.

A férfi uszoda még a század elején is igen népszerű, ám az első világháború idején eltávolítják, és helyette 1921-ben a keleti tóparton fövényfürdőt létesítenek, amely idővel a leglátogatottabb pihenőhellyé fejlődik.

Palicsfürdő, légi
A meleg fürdő vendégei a tó felmelegített vizét idők folyamán fa-, zománc-, és kőkádakban élvezhették. A palicsi fürdőintézethez az 1880-as években már 14 létesítmény tartozik, s a vendégek fogadására két szálloda is – a Tó (Jezero) és Park szálló – nyílt a parton, s még ma is ezen a néven üzemelnek. S egyre ismertebb, és kedveltebb a Monarchia országai körében is, fénykorát is ekkor, a múlt század fordulóján élte.

Szabadka - Palicsi villamos 1910 - Fortepan 55640

Már századfordulón villamos kötötte össze Szabadka városával (1897), melynek végállomása a víztoronynál volt.

palics 60 p1760780

A gyógyítástól függetlenül a szabadkaiak már korán “rákapnak” a nyári fürdőzésekre a tó vizében: a szegényebbek szekéren zötyögnek ki ide, s a kocsi takarásában átöltözve – vagy éppen ruha nélkül – élvezik a hűsítő habokat, míg a földbirtokosok a nyáridőt a szállásokon -tanyáikon- töltötték, ám egyre elterjedtebbé vált a villaépítkezés is köreikben, az igazi pihenő és üdülőhellyé alakult palicsi parkerdő és tó körzetében.

palics 73 p1760807

A palicsi kertet, a már ismert fürdőhelyet, igen hangulatossá varázsolta több létesítmény, mindenekelőtt a villák, az úri lakok sora, melynek nyitánya a női fürdő közelében 1891 és 1893-ban felépített kecses Vermes villák. A polgárosodás erősödésével, az üdülőhely felvirágzásával egyre szaporodnak a díszes lakóházak.

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

A nagy víztükör, az árnyas erdő mindig hűvösebb légkörben tartotta a környéket, mint amilyen a városban uralkodott. A társasélet itt közvetlenebb volt, az ismerős családok naponta találkoztak a térzenénél, tekepályánál, tenisznél, a tófürdőben, csónakkirándulásoknál, a tóparti halászháznál, vagy esténként a kerek erdőben a bográcsozás mellett.
A főidény közepére esett az Anna-bál, erre nemcsak a városból, de a szállásokról is Palicsra jöttek a lányos mamák. Táncos volt bőven, ebben az időpontban voltak évente a katonai összpontosítások, a sok fiatal tiszt mind ott táncolt az Anna-bálon. Egészen 1912-ig amikorra a vigadó felépült, az Anna-bálok a szabad ég alatt zajlottak le. A fürdő központján egy hosszúkás négyszöget dróttal kerítettek be, zöld lombokkal körülfonták, a színes lampionokkal világított táncteret meghengerelték és behintették kölessel, s ezen keringőztek a táncospárok.

Üdvözlet Palicsról, 1903

A XX. század elején a gyógyfürdő bővítését és felújítását Komor Marcellre és Jakab Dezsőre bízták,  akik ekkor Szabadkán a városháza építésén dolgoztak. A palicsi nagy parkban 1910-12 között létrehoztak egy egyedülálló építészeti és természeti keveréket, amelynek kiemelkedő egységei a Víztorony, a Vigadó, a Női fürdő, a Zenepavilon és az Emlékkút.

Itt is, ahogy már Szabadkán tapasztaltuk, a népművészet szellemében alkottak, melyben erős erdélyi hatás érvényesül. Elvetették a hagyományos építménysorok kialakítását, az átjárók, tornácok és teraszok kialakításával eltűnt a külső és belső térre történő szigorú megosztás. A természet és az épületek összefonódása adja a hely különleges értékét.
Noha minden épület más és más (rendeltetésük szerint), de az anyagválasztásuk, a szerkezeti megoldások és a palicsi vörös szín egységessé teszi őket.

Megváltoztatták a parkerdő addigi fősétányát, mintegy 100 méterrel nyugatabbra helyezték, s lényegében a Víztoronytól, a Vigadóig vezető nyílegyenes úttal mintegy új tengelyt alkottak. A Víztorony terveik szerint egy díszes kaput képez, amelyen áthaladva közelíti meg a látogató a Nagy Parkot és tópartot. A magyar szecesszió jegyében készült alkotás díszítését csipke és hímzés motívumok inspirálták.

palics 63 p1760786

palics 45 p1760764

A Vigadót többrendeltetésű objektumnak szánták, és ma is hasonló funkciókat tölt be. Az emeleten fényűző bálterem működött, s a földszintjén éttermek, cukrászdák várták a vendégeket. Az épület tó felőli részét két hatalmas nyitott terasz alkotja, melynek fa lécein újra találkozunk a magyaros szecessziós elemekkel.

palics 34 p1760753

palics 35 p1760755

A Nagy terasz (az egykori Kursalon) előtt ugyanekkor épül meg azonos stílusban a legkisebb szecessziós építmény, a Zenepavilon. Ez mindig is szabadtéri koncertek helyszíne volt, s naponként délelőtt és délután 2-2 óráig tartó térzene szolgálta a publikumot. A zenészek szerződése június-július-augusztus hónapokra szólt, s a napi kétszeri térzenén kívül arra is kötelezték őket, hogy kéthetente új kompozíciókkal frissítsék repertoárjukat, valamint egy hangversenyt is elő kellett készíteniük.

A főbejárat déli végére, a tó közvetlen közelébe tervezték 1912-ben Komor és Jakab műépítészek az emlékkutat, amelyet a palicsi építkezések befejezésének tiszteletére emeltek.

Innen a díszkúttól rálátni a parkban arra a kék Zsolnay vázára, melynek 2 példányát Zsolnay Miklós ajándékozta a fürdőnek, miután 1910-ben itt járt, s annyira lenyűgözte a tó és park látványa. Az embermagasságú vázákból eredetileg 11 példány készült, melyet egy 1906. évi bécsi 6 db-os megrendelés alapján gyártottak, s azokat a Wien csatorna Ring felőli oldalán kialakított fülkékbe szánták. Az eredeti bécsi rendelésből 5 db a II. világháborúban megsemmisült, ám valamikor a 2000-es években az osztrákok legyártották a hiányzó példányok kópiáit.
3 kék váza Pécsett maradt (egy szintén megsemmisült), s kettőt pedig fenti ajándékként Palicson a Park szálloda térségében állítottak fel.

palics 70 p1760797

A Palicson látható vázák is  jelentős károsodásokat szenvedtek, egyiket 1944-ben egy  orosz tiszt többször szájba lőtte, másikat vandál ismeretlenek 1992-ben ledöntötték, s összetörték.

Innen ha jobbra tekintünk, vagy elindulunk a tópart melletti sétányon, már látható a tán leglenyűgözőbb Komor-Jakab épülete az együttesnek, a Női strand.

palics 04 p1760723palics 10 p1760721

S most, hogy bemutattam ezt az épületet is, ideje arról is beszélni, hogy ez ma már igazából csak egy turisztikai látványosság. A tó vize ugyanis szennyezettsége  miatt fürdésre alkalmatlan, gyógyhatása is a vízszennyezéssel eltűnt. Látogatottsága már megelőzőleg, az első világháború után megcsappant, maradt ismét “csak” a szabadkaiak üdülőhelye, mivel a jugoszláv érában a dalmát és szlovén fürdőhelyeket favorizálták.

A tóba folyó tisztítatlan szennyvíz következtében először algavirágzás indult meg a tóban, amely 1970- re szinte a teljes élővilág kipusztulásához vezetett. A következő évben leeresztették a tavat, eltávolították az iszapot, szennyvíztisztító épült.

1976-ban újra vízzel töltötték fel a tómedret. A víz az utóbbi négy/öt évben a mikro- és hidrobiológiai vizsgálatok szerint azonban ismét nem ajánlott fürdőzésre, így maradnak időtöltésül a szárazföldi kikapcsolódások, séta, sport, vagy az 1950-ben megnyitott állatkert látogatása, amely a hazai és exotikus állataival több mint 60 fajt mutat be egyre alakuló harmonikus és gondozott (és ahol lehet ketrecek nélküli) természeti környezetben.

Ám mi még maradunk a tóparti sétányon, melynek a Női strand utáni szakasza  ma Vermes Lajos (1860 – 1945) nevét viseli.

palics 71 p1760802

A szabadkai gazdag polgári családból származó Vermes Lajos kivételes egyéniség volt (sportoló, úszó, atléta, birkózó, kerékpározó, edző, pedagógus), aki különlegeset alkotott itt Palicson. Tervei közt szerepelt a budapesti Orvosi Egyetem elvégzése, a sport iránti rajongása azonban haza vonzza Szabadkára, ahol testvéreivel Bélával és Nándorral két sportklubbot alapít.

A sport lázában égő Vermes palicsi birtokán saját atlétikai pályát alakított ki, ahol “olimpiai játékokat” szervezett 1880 és 1914 között, eleinte kétévente, majd minden nyáron, kezdetben a klasszikus ókori számokban, majd a listát fokozatosan bővítették.
A versenyek “olimpiai” szellemben, több száz nemzetközi résztvevővel zajlottak, és palicsi olimpiai játékok néven lettek ismertek, mindez az 1880-as években, másfél évtizeddel a modern kori olimpiai játékok megszervezése előtt.

vermes pálya, bicikliverseny1892-ben nagy költséggel  megépített sporttelepén aszfaltos – 500 méter hosszú, 4 méter széles, ellipszis alakú, döntött – kerékpárpályát, s mellé falelátót emel, ahol országos jelentőségű torna és atlétikai versenyeket bonyolítottak le.
A versenypálya körül ízléses emeletes villákat építtet, köztük a sportolók elszállásolására szánt Bagolyvárat, a sporttörténet első olimpiai faluját.

palics 72 p1760810 bagolyvár

A palicsi villamos vasút építéséből is kivette részét, mivel érezte, hogy a palicsi versenypálya csak akkor lesz rentábilis vállalkozás, ha oda nagy tömegeket gyorsan ki lehet szállítani Szabadkáról.Vagy tíz atlétikai szám mellett kerékpározásban, birkózásban, ökölvívásban, úszásban, evezésben versenyeztek. Vermes jégvitorlázásban is bemutatkozik, maga ezen túl kiváló kerékpáros és súlyemelő. A diszkoszvetést 1886-ban a Szabadkai Torna Egylet szervezte meg elsőként az országban, miután Vermes Nápolyban Miron diszkoszvetőjének szobráról levette a bűvös korong méreteit és a szabadkai vasgyárban elkészíttette annak mását.

szárits jános img_1320918579 -ivan saricUgyaninnen, a szabadkai földről indult Szárits János (1876 – 1966) kerékpározó karrierje, amely 1896-1900 között számos nemzetközi sikert hozott számára.
Franciaországi tartózkodásakor, 1909 nyarán Szárits látta Louis Blériot repülőgépét, aki a La Manche-csatorna átrepülésére készült. Ettől kezdve nem tudott felhagyni a gondolattal, hogy elkészítse a saját repülőgépét. Utazásáról hazatérve el is kezdte építeni saját repülőgépét, aminél fát, motorkerékpár kerekeket és zongorahúrokat is felhasznált.
1910-ben elkészült első egyszárnyú repülőgépe Szárits 1 néven (másolata a belgrádi Légi múzeumban található), melyen sikeresen a levegőbe emelkedett, 7000 ember figyelő tekintete mellett a városi lóversenypályán. 1911-ben megépítette 2. repülőgépét is, egy 50 lóerős motor felhasználásával. Az első világháború kitörése megszakította ugyan további repülési próbálkozásait, azonban kísérletezéseit egy fajta korai helikopter megalkotásában élete végéig folytatta. Szabadkán az ő nevét viseli a sportrepülőtér Bikovón, valamint az Aero-club is.

Mint eddig is láttuk, törzsfőnököt, művészt, írót, muzsikust adott – vagy nevelt fel – Szabadka városa (s itt Palicsot szervesen beletartozóként kezelem)  jó néhányat egy emberöltő alatt, s mindegyik mögött igen színes sorsok, életutak rejlenek. Lemondok azonban ezek további ismertetéséről, csak felsorolás szerűen kiemelném még Lányi Ernőt, aki megteremti a komolyzenei életet Szabadkán (lánya Lányi Sarolta költő), itt működtette moziját Lifka Sándor a kinematográfia Közép-Európai zászlóvivője, filmkészítő, itt született Latabár Kálmán és Komlós Juci, de minden idők egyik legnagyobb magyar sakkozója Lékó Péter is.

Napjaink ismert virtuóz muzsikusa, zeneszerzője, Lajkó Félix a Szabadkai zenei középiskolából indult el Budapestre, s hódította meg a világot művészetével.

Kategória: építészet, Szerbia, Utazás | Címke: , , , , , , , , , , | 1 hozzászólás