Séta a kastélyban, Tiszadob

“No, de hadd térjek vissza a szép tiszadobi emlékekhez.

– s mi kézen fogjuk Katinkát, a család szóhasználatában Katus grófnőt – s vezettetjük magunkat a múltba, élete egyik fontos színterére, a tiszadobi kastélyba.

P1750988 Tiszadob, 2018.04.27. kastély

Felejthetetlenek a hajnali sétalovaglások a búzaföldek között, s hogy milyen öröm volt átugratni a keresztbe rakott kévék felett; a fürdések a Tisza sárgán hömpölygő vizében, utána … kifeküdtünk a napra, s nyakig beástuk magunkat a meleg, mély iszapba.

Tiszadob amúgy nem esett messze a Hortobágytól, a nyarak pedig rettentően forróak voltak ezen a vidéken.
Az eső nagyon ritka, de ha mégis megeredt, mintha manna hullott volna az égből.
Nekem Tiszadob az örök napsütést jelenti; fekszem a függőágyon, körülöttem mozdulatlanná dermedt az egész világ, néma minden, csak a láthatatlan szöcskék ciripelését lehet hallani.

...e három helyet, de legjobban tiszadobi házunkat szerettem…”

Andrássy Katinka memoárok

A véletlen pedig már születését úgy rendezte, hogy éppen itt, egy vendégeskedésük idején született a tiszadobi kastély kerek toronyszobájában.

13 éves, amikor meghal édesapja, s ettől az időszaktól súlyponti helyet kap életében/életükben a tiszadobi kastély, s a terebesi kastély inkább csak a vadászat idejére (Hubertus napjától) kap főszerepet. Budapesten, a Fő utca 11-13/Bem- akkor Margit rakparti Andrássy palotában él, melyet még nagyapja, id. Andrássy Gyula építtette, s osztotta el 1-1 szintjét maga és 2 fia ill. azok családja számára.

Ahogy írja két idősebb nővére és közte nagy volt a korkülönbség ahhoz, hogy közelebbi kapcsolat alakulhatott volna ki közöttük, viszonyukat inkább a gyermekszoba szigorú hierarchiája határozta meg, e szerint még az ebédlőbe is a rangidős léphetett be először, és utána sorban a többiek. Még legbizalmasabb viszonya Kájával, legkisebb testvérével volt, noha ő meg 6 évvel utána született. Saját vallomása szerint szinte egyedül nevelkedett, s bizony eléggé öntudatos és életkedvvel teli, féktelen gyermek volt, nem véletlenül választja egyik jelmondatává Anne de Noaillestől: Még a hamvaim is forróbbak lesznek az ő életüknél“.

déli homlokzat, tiszadobi-andrassy-kastely-_1940

A kastély főbejárata északon, a kert felé néző oldalon volt, ahová a vendégek érkeztek, miután hajójuk kikötött a Tiszán, ahol hintó várta őket. Ma a közönség a nem kevésbé harmonikus déli homlokzat szögletes lépcsőtornya alján nyíló kaput használhatja. Itt belépve a II. emeletig nyitott légtérben elhelyezett főlépcsőházba jutunk, ahol a háromágú, áttört fafaragású korláttal ellátott impozáns tölgyfa lépcső látványa nyűgöz le.

P1750853 Tiszadob, 2018.04.27. kastély, lépcsőház címeres ablak

A belépő terazzo padlóján megjelenő márványmozaik oroszlán az Andrássyak címerállata, s különlegessége, hogy a lépcsőház tetejéről nem kisebbnek, hanem nagyobbnak látszik a ténylegesnél.

Innen rögtön a földszinti nagyterembe, vagy lovagterembe jutunk, mely ma elég üresen tátong. Ez a díszterem a társasélet reprezentatív helyszíne volt, mely bálteremként is szolgált. A 24 méter hosszú, 5,6 méter széles helységnek ma lényegében csak a falai, a gipszstukkóból készült gótizáló hálóboltozatos mennyezete, és középen az Andrássy címerrel díszített gótikus-reneszánsz kőkandallója látható a belépők számára. A kandalló homlokán az Andrássyak jelmondatának felirata: “Fidelitate et Fortitudine” – Hűséggel és bátorsággal.
Ugyanakkor korabeli forrásokból tudjuk, hogy e terem falait, csakúgy mint az egész kastély belső terét műkincsek tömege, gobelinek, falikárpitok, az ősök portréi, régi fegyverek, páncélok borították. Sajnos ezek hiányáért a történelem felelős. A kastély igen gazdag főúri berendezését 1918-ban részben elpusztították, részben széthordták. 1918 őszén fegyveres forradalmárok (Lenin fiúk) törtek be a kastélyba, a hall teljes bútorzatát összetörték, az ablakokat belövöldözték, összezúzták a velencei tükröket, a csillárokat, a szobrokat, kerámiákat és festményeket, a könyveket pedig széthordták. Az elrabolt értékek jelentős része soha nem került elő, mivel visszaszolgáltatás helyett a környező lakosok inkább megszabadultak azoktól. Legszomorúbb példa erre a kastély felbecsülhetetlen értékű dísze, a Van Dyck kép, melynek a másolata a Louvre-ban található. Aranykeretét egy parasztasszonynál találták meg, aki a Holt Tiszába dobta a feldarabolt képet. A kastély nem heverte ki a barbár pusztítást, úgy tartják, hogy ifjabb Andrássy Gyula gróf többet nem is tért oda vissza.
A kastélyt másodszor a II. világháború után fosztották ki, ekkor már többnyire a helyi lakosság. 1945-tel véget ért az Andrássyak története Tiszadobon,  az épületet államosították. Hazatérésükkor Andrássy Katinka még rövid látogatást tesz ide, ám csak a pusztulást látja, ahogy írja, szomorú hely volt 1946-ban Tiszadob.

P1750940 Tiszadob, 2018.04.27. lovagterem, bejárati ajtó

A lovagterem, vagy hall nem csak a vendégfogadás helye volt, de ahogy Andrássy Katinkától megtudjuk, a bőséges ebédek utáni török kávét itt fogyasztották el:

Tiszadobon a közönséges hétköznapi ebéd kiadós előétellel kezdődött, sajtos soufflé vagy rákmajonéz, majd tiszai hal következett, pompás, friss, nyílt tűzön ropogósra sütött kecsege; utána jött a fő fogás, rendszerint marhasült, borjú vagy kacsa három-négy különböző körettel és főzelékkel; a negyedik fogás külön zöldség volt, esetleg spárga; utána torta és fagylalt következett… Utána lassan vége felé tartott az ebéd: már csak édes kukorica következett vajjal (igaz, hogy négy-öt cső kukoricát is meg tudtunk enni fejenként), meg sajt és száraz aprósütemény. Befejezésül pedig görögdinnye, nagyszerű, zamatos, bő levű, jégbe hűtött dinnye, s persze minden más nyári gyümölcs, ami éppen érett. A remek magyar borokból mi, gyerekek nem kaptunk.
Nem meglepő, ha ebéd után a szó szoros értelmében felkelni is alig tudtunk, és nagy nehezen vánszorogtunk át a hűvös hallba, olyasformán, mint az óriáskígyó, amely egy egész őzet nyelt le, leroskadtunk a puha kerevetre, a számtalan párna közé, és képtelenek voltunk moccanni is. A hallban ittuk meg az ebéd utáni török kávét.

Elképesztő, ugye? S ehhez hozzátartozik, hogy az étkezések általában nem szűk családi körben zajlottak. Az asztalnál ott ültek nagybácsik és nagynénik, a nővérei férjestül,
ifj. Andrássy Gyula gróf politikai hívei és művészek – s a vendégek heteket töltöttek náluk.

Apám is, Duci bácsi is híres volt róla, hogy pártfogolják az induló tehetségeket. Ők alapították a Nemzeti Szalont, és jó néhány nélkülöző festőt támogattak. Legtöbbjük az akkori avantgarde-hoz: Rippl-Rónai iskolájához tartozott, s a francia impresszionisták követője volt. A legszerencsésebbek velünk töltötték a nyarat Tiszadobon vagy Dubrinban. Úgy emlékszem vissza rájuk, mint hosszú hajú, kopott ruhás és piszkos körmű fiatalemberekre.

Ugyanígy számolt be az angol nevelőnő id. Andrássy Gyula háztartásában zajló étkezésekről a terebesi kastélyban, ahol általában 37-40 fő ült az asztalnál, s naponta
15-16 kg hús fogyott, csak tojásból egy hónap alatt 1174 db-ot használnak fel!

Évszakonként egyik helyről a másikra költözéseiknél mint egy karaván mozogtak: a velük együtt utazó – gyermekenként külön nevelőnők (angol, francia, német) és tanárok mellett az egyéb személyzettel /szobalányok, főkomornyik és inasok, kocsisok, lovászok/20-40 fő  is utazott velük.

Mary Elizabeth Stevens 1865. március 17-i levelében leírja, hogy “ Gabriella grófné  (gr. Andrássy Manó felesége, sz. gr. Pálffy Gabriella) végre elindult Itáliába, csomagok, négy gyermek, nevelőnő, dada, szakács, szolga, házitanító, szobalány, gróf és grófné. Májusig ott maradnak.”

A körülöttük levő személyzet száma igazából a Sándor palotában érhette el a legmagasabb létszámot, az angol nevelőnő csaknem fél oldalon át sorolja őket. Igaz, itt nem egyszer 700 fős fogadásokat, estélyeket is adtak.

A kastélyban megtekinthető a kis ebédlő, melyet hívnak fekete ebédlőnek is, valamint a nagy ebédlő, lezárásában a csodálatos szecessziós Andrássy-ebédlővel. A fekete ebédlő nevet gondolom a sötét tölgyfa burkolatáról kapta, melyet megszakító falszakaszokon griffes mintázatú tapéta volt. A hosszú nagy asztal a terem közepén állt, míg a fa burkolatba rejtve nyílott a tálalóba vezető ajtó, mely mellett a sarokban eredetileg színes cserépkályha díszlett. A konyha, kézikamra és hűtőkamra külön épületben állt a kastélytól jókora távolságra.

IMG_3911 Tiszadob, 2018.04.27. kastély, Rippl-Rónai Rózskert ablak

A fekete ebédlő folytatásában van az egykori nagy ebédlőhöz és télikerthez hozzáfűzve az a bővítmény, amelyet 1910-ben ifj. Andrássy Gyula, felesége kérésére költöztetett át néhai Andrássy Tivadar budai palotájából, az eredetileg oda készült, híres Andrássy-ebédlő. Ez az egyetlen később épült rész, amely az eredeti kastélyépület délkeleti tornya előtt kiugró kockát formáz, tetején terasszal. Az ily módon 77 m²-esre nőtt nagy ebédlőt az áttelepített, Rippl-Rónai József által 1897-ben tervezett iparművészeti együttes teszi különlegessé, látványos “Rózsáskert” üvegablakával, Róth Miksa kivitelezésében. A berendezés bútorait Thék Endre, a porcelán készletet (72 tányér és 12 desszerttányér) a Zsolnay gyár készítette. Valamennyi – ma már nem is látható részletet – falikárpitok, paravánok, díszedények, csillárok, gyertyatartók stb. Rippl-Rónai tervezte, neves iparművészek, mesterek voltak a kivitelezők. Az üveg felülvilágító még eredeti, azonban a Rózsáskert ablak betétjeinek jelentős részét 2002-ben újra kellett készíttetni.

Este nyolckor újabb több fogásos, levessel kezdődő, de a délinél valamivel szerényebbre méretezett étkezés következett. Igazán azt hinné az ember, hogy rettenetesen el kellett híznunk ilyen étrend mellett. Ám ez nem következett be: én kifejezetten sovány voltam […] , és senki sem volt kövér a családban.”

Innen azokba a helységekbe látogatunk, amelyek szintén a hallból közelíthetőek meg, s többnyire a kastély főhomlokzata felé eső helységeket zárják magukba:  ifj. Andrássy Gyula dolgozószobáját illetve hálószobáját, a kis- és nagy szalont, a zeneszalont és könyvtár szobát.

Az 1930-as aukciós katalógus összefoglalója szerint a gróf “a művészetek minden ágából elsőrendű tárgyakat gyűjtött. Így az iparművészet köréből gobelinek, pompás színhatású keleti szőnyegek, a gót- és reneszánsz kornak nagyszerű bársonyai és szövetei és a lakás fődísze: a bútor érdekelték.”

IMG_3843 Tiszadob, 2018.04.27. kastély, kisszalon vitrin, kézzel festett és barokk sarokszekrény

IMG_3849 Tiszadob, 2018.04.27. kastély, kisszalon vitrin, indiai selyemfa, kézzel festve

IMG_3880 Tiszadob, 2018.04.27. kastély, nagyszalon rokokó szalonasztal 24 karátos aranyozás

IMG_3860 Tiszadob, 2018.04.27. kastély, nagyszalon, németalföldi kabinet szekrény 19.sz., teknőspáncél, ébenfa

A berendezésekből csupán 3 tárgyra mondható el, hogy az eredeti kastély berendezéséhez tartozott, a többi, vásárlások mellett múzeumi kölcsönzések, letétekből állt össze. Ezek révén kívánta a helyreállítási projekt megvalósítani a minél hitelesebb rekonstrukciót, az egykori történeti terek, az arisztokrata otthonok hangulatának megidézését. Archív fotókról viszonylag jól azonosíthatóak a berendezés elemei.

ifj. Andrássy Gyula gróf dolgozó szobájáról is a vezetés során leginkább csak szóban kapunk leírást a fenti fotó alapján. A dolgozó szoba sarkában felfelé vezető belső tölgyfa lépcső felesége dolgozó- ill. hálószobájába vitt, mivel ebben az időszakban nem volt szokásban a közös hálószoba. Az első emelet szoba rendje is nagyjából megfelel a földszinti grófi lakosztály összeállításának és alapterületének, azzal a különbséggel, hogy ma nincsenek berendezve.
A grófné lakosztálya mellett öt vendégszoba sorakozott, közöttük a vörös szalon, és az ebből nyíló goblein szoba, amelyben Andrássy Katinka született. Ez  az emelet kimondottan magas vendégek fogadására volt berendezve, pazar kényelemmel. Volt olyan szoba melynek teljes falát velencei tükör borította, másikban az utolsó darabig Rákóczi Ferenc korabeli bútordarabok állottak. A második emeleti szobák használatuk szerint vendégszobák voltak, a személyzeti munka színtere az alagsor volt.

A hálószobának berendezett – volt grófi dolgozó – szobában található az a két eredeti bútordarab, ami a régi kastély tárgya volt. Egyikük, a diófából faragott állótükör, gyöngyház berakással és strassz díszekkel. A másik a tükör mellett álló, ugyancsak diófa táncrend tartó, melyet a bálok előtt a grófkisasszonyok állítottak össze, hogy melyik bál milyen táncára ígérkeztek el.

Csak Jane Austen tolla tudná méltó módon leírni, milyen életbevágóan fontos kérdés volt, hogy kinek ígért egy táncot, kit utasított vissza, s kivel szemben tartotta függőben a döntést. Az etikett zsarnoki törvényeit tiszteletben kellett tartani…
Ha pedig valaki egy báli idényben kétszer ugyanazzal a férfival táncolta a kotillont, akkor elvárták, hogy eljegyzés legyen, mert különben, mint akkor mondták, a lány “kompromittálva volt”….Táncolni illett, tisztes távolságban egymástól, beszélgetni nem.
Azt a lányt, aki három báli idényt táncolt végig, s még mindig nem ment férjhez, már vénlánynak tekintették; a negyedik idény valóságos katasztrófa számba ment.
A mi “társaságunk” igen szűk és zárt körű volt, tagjai nagyrészt rokonságban is álltak egymással, így vajmi csekély lehetőség nyílt rá, hogy az ember férjet válasszon magának…az ismeretlenség varázsa tökéletesen hiányzott kapcsolatainkból, enélkül pedig alig képzelhető el romantikus szerelem…
…sokkal fontosabb volt a kifogástalan családfa, mint a gazdagság. A pénzt valamirevaló ember örökli, nem megkeresi.
Hamarosan kezdtem unni ezt az egész házasságpiacot összes tartozékaival együtt.

S már ezen a leíráson is érződik az a fajta cselekvési szabadság hiánya, ami különösen a lányok vonatkozásában érvényesült. Már az angol nevelőnő is megütközik ezen a semmi önállóságra irányuló nevelési módszeren, s ezek a szokások mit sem változtak 2 emberöltő múlva sem. Számos ilyen rácsodálkozásom volt a két könyvet egymás után olvasva, midőn sorra előkerültek ugyanazok a témák, csak az elbeszélő stílusa különbözött. A legrövidebb távolságokra sem mehettek kísérő nélkül, Katinka így ír erről:

“…még Duci bácsihoz, a szomszéd házba sem volt szabad egyedül átmennem: hátha elcsábítanak vagy elrabolnak út közben. ” (A budai palotáról van szó, amelyet nyilván 2 házra osztottak fel id. Andrássy Gyula halála után. Vidéki tartózkodásaikkor bizonyos mértékben nagyobb szabadságuk volt.)
Arról meg éppenséggel szó sem lehetett, hogy egyedül menjek ki az utcára, vagy mászkáljak a városban.
Csak a Margit rakparton volt szabad sétálnunk. Pestre sem volt szabad átmennem, mert a Váci utcáról és a Duna-parti korzóról köztudomású volt, hogy légkörük tele van szexuális feszültséggel, és jól nevelt leány nem tehette ki magát annak a veszélynek, hogy éhes férfiszemek legelésszenek rajta.
Tizenhat éves koromban, amikor anyám éppen elutazott Párizsba, táviratilag kellett engedélyt kérnem tőle, hogy átmehessek a Lánchídon valamilyen ajándékot venni valakinek;
Ennek leghajmeresztőbb példája ugyanitt:
Idősebb Andrássy Gyula szigorú fegyelmet tartott családjában, és ellentmondást nem tűrt. Szeretetre méltó zsarnok volt, és két fia, Tivadar és Gyula, még felnőtt korukban sem mehettek el este hazulról apjuk engedélye nélkül.”

Az ágy melletti fiókos tükrös szekrényen látható két delfti fajansz váza Andrássy Katinka hagyatékából maradt fenn. A többi itt kiállított bútordarab az Iparművészeti Múzeumból és Rudolf főherceg Mayerlingi kastélyából érkezett.

Apró összecsengés: “... amikor nagyapám miniszteri tisztet viselt, apám és fivére, Duci nagybátyám, a velük egyidős Rudolf trónörökös játszótársai voltak.”

A hálószobából még 2 ajtó nyílt, az egyik a gróf fürdőszobájába, a másik a cselédfolyosóra, ahol az inasa szobája is volt. A ruhatár is itt nyert elhelyezést. Megjegyzendő, hogy a kastélyban eredetileg 3 fürdőszoba és 4 WC, majd az 1908-1912 évi átalakítás után korszerűsített gépészeti (folyóvíz, csatorna) berendezésekkel 8 fürdőszoba és 5 WC állt rendelkezésre. A gróf és grófnő fürdőszobájáról szóló leírás szerint azokat 1.4 m magasságban csiszolt és fényezett márványburkolat borította, terazzo padozatuk volt, s berendezésükhöz pedig fehérre zománcozott öntöttvas kád, fajansz mosdók nikkelezett csaptelepekkel, lefolyókkal, – és fényezett mahagóni ülődeszkával fajansz WC kagylók tartoztak, falba épített víztartályokkal, valamint négyszögletes cserépkályhával.

„Anyám, Zichy Ella, szüleinek második leánya volt. Heten voltak testvérek, két fiú és öt lány. A leányok szépségükről, a fiúk ostobaságukról voltak nevezetesek…Reggel tizenegy óráig aludt teljesen elsötétített hálószobájában a nehéz damasztfüggönyök mögött, faragott oszlopos, széles mennyezetes ágyában, levegőtől és a fény legkisebb szikrájától is elzárva. … lestük, mikor nyitja ki a szobalány ablakain a zsalut, s akkor szaladtunk fel hozzá jó reggelt kívánni és kezet csókolni. Vasárnap és ünnepnapokon jelen lehettünk »lever« -jénél. Forró fürdőjében ült, hosszú ujjú, vastag lenvászon ingben, s ilyenkor adta ki a személyzetnek aznapi utasításait. Az inge alatt mosakodott, ami elég bonyolult feladat volt.”
Rippl-Rónai József - gróf Andrássy Tivadarné, Zichy Eleonóra, 1896

Rippl-Rónai József – gróf Andrássy Tivadarné, Zichy Eleonóra, 1896

S itt megint sok a párhuzam az angol nevelőnő kritikus hangvételű, és Katinka személyes elbeszélései között.

Mary E. Stevens hiányolja a szülő/gyermek viszonyból a szeretetet. “Hogyan történhet, hogy a szülők a szeretet és bizalom oly kevés kötelékét alakítják ki saját szívük, és gyermekeik szíve között?… Ezeknek a gyermekeknek a szemében a szüleik idegenek, olyan emberek, akiket napközben csak percekre látnak, amikor megfésülve, tiszta kézzel, eléjük járulnak. Olyan személyek, akiktől félnek, vagy akiket tisztelnek, de akik iránt nem éreznek szeretetet.”
S íme Katinka verziója: Anyánkat egyébként ritkán láttuk, csak jó reggelt és jó éjszakát kívánhattunk neki. Szenvedéllyel szerettem anyámat;szeretetembe csodálat és félelem vegyült. …. Abban az időben a gyermekeiket legjobban szerető szülők is kötelességüknek tartották a gyermek akaratát megtörni, engedelmességre és alázatra nevelni…Nem az volt a cél, hogy a gyerek boldog legyen, hanem illedelmessé és szófogadóvá kellett formálni.

Andrássy Ilona, Borbála, Katalin

Voltak azért más furcsaságok is:

„Gyermekszoba-életünk napi időbeosztása olyan pontos és szigorú volt, akár  az iskolai órarend.
De ebben a vonatkozásban is idősebb nővéreim sorsa
volt a legkeservesebb, mert az évek múltával jelentősen enyhült anyám szigorúsága. A falra tűzött papíron a következő utasítások álltak:
«Fogmosás naponta háromszor: három perc. Kézmosás: négy perc. Öltözködés: hét perc.» Öltözködni segítettek a szobalányok, sőt ők adták ránk a cipőt is. »Fésülködés: hat perc. Reggel hideg fürdő (15 fok Réaumur) este meleg fürdő (20 fok Réaumur), öt-öt perc tölthető a fürdőkádban.« Nevelőink felelősek voltak azért, hogy percnyi pontossággal betartsuk a menetrendet. Megtörtént ugyan, hogy anyánk rövid ideig megfeledkezett róla, de azután egyszerre csak eszébe jutott, és ellenőrző látogatást tett a gyermekszobában, és ha a fürdővíz melegebb vagy az öltözködésre fordított idő hosszabb volt az előírtnál, akkor jaj volt a nevelőnőnek is, nekünk is.”
M.E. Stevens nevelőnő írja: Ebben a házban a legszigorúbban betartott szabály: „ A gyermekeknek semmilyen okból és semmilyen ürüggyel sem szabad a személyzettel beszélgetniük, a cselédek pedig ha hozzájuk beszélnek, azonnali elbocsátással büntetendők. (Bár a gyerekek soha nem lehetnek durvák vagy modortalanok a személyzettel ).
Andrássy Katinka Terebesről szólva elmondja, hogy unokatestvéreivel oldalán, a parkba besettenkedő falusi gyerekekkel háborúztak, űzték ki azokat “birtokukról”.
“A gyerekek szlovákok voltak, mint ahogy szlovák Terebes egész lakossága, s nekünk érthetetlen nyelven kiabáltak felénk… Nekünk ugyanis nem volt szabad megtanulnunk szlovákul éppen azért, hogy ne beszélhessünk a falusi gyerekekkel.”

A kastély bejárható termei között a leggazdagabban berendezett szoba a nagyszalon, noha még így sem jön nyomába a Klösz György fotóján fennmaradt – számomra túl is zsúfolt – eredetinek. Az Andrássyak gazdag műkincs gyűjteményének mondhatni nyoma sincs. Pedig, az itt kiállított műkincsek, és berendezések nem csupán tulajdonosaik műértését, kifinomult ízlését tanúsították, de kifejezői voltak társadalmi rangjuknak, a család státuszának. A kastély berendezésének pompája, a tárgyakban megjelenített múlt, a műkincsek és ritkaságok tömege lenyűgözte, megilletődötté tette a meghívott látogatót.

Az egyik legjelentősebb főúri magángyűjtemény, a mára teljesen szétszóródott Andrássy-gyűjtemény jelentős múltra tekint vissza. Megalapozója a XVIII. sz. végén Szapáry Péter volt, aki olaszországi utazása alkalmából több műremeket hozott a hazánkba. Lánya, Szapáry Etelka gr. Andrássy Károllyal házasodott össze, s ebből a házasságból született középső fia volt id. gr. Andrássy Gyula.
Id. gr. Andrássy Gyula politikai tevékenysége mellett egész életében elkötelezetten érdeklődött a képzőművészet iránt, az utódok közül kezdetben Andrássy Tivadar vitte tovább apja műgyűjtői tevékenységét. Tivadar nemcsak a művészek mecénásaként tevékenykedett, hanem mint tájképfestő is beírta magát a magyar művészettörténetbe. Testvére, Gyula folytatta a sort, ő volt az első Magyarországon, aki francia impresszionistákat vásárolt, köztük Claude Monet képeket és barátja volt Rippl-Rónai József festő is.

IMG_3873 Tiszadob, 2018.04.27. kastély, nagyszalon, rokokó ülőgarnitúra Emmer palotából

A nagyszalon – amelyből a terasz is nyílik – mennyezetének gipszstukkója megőrződött, növényi ornamentikáját, hullámzó profilokkal tették mozgalmassá. Fennmaradt a faragott tölgyfa borítású vörösmárvány kandalló is, noha kétoldalt a vitézi páncélok hiányzanak róla. Egyéb fali díszek (a nagyméretű gobleinek stb.) helyettesítésére különböző képek, festmények díszítik most a falakat.

Innen, a nagyszalonból két ajtó nyílt a kettős erkélyre, ahol a délutáni teát szolgálták fel.

De meséljen erről ismét Andrássy Katinka:

“…hamarosan elkövetkezett a délutáni tea ideje; a teát a kettős erkélyen szolgálták fel az erős illatú lonc felett; előtte messze nyúló szabad tér, hatalmas tisztás a tölgyesben, amely egészen a Tisza partjáig terjedt. A »tea« tulajdonképpen nem teát jelentett, hanem különféle fagylaltokat, tejszínhabos kávét, öt-hatféle tortát, kalácsot, meleg teasüteményt, vajas kenyeret, dobostortát és ismét dinnyét s más gyümölcsöket.
….
A tiszadobi kastély kettős erkélyén órák hosszat vitatkozott Duci bácsi és Károlyi, jeges kávét fogyasztva, finom kajszibarackot, sárgadinnyét ízlelgetve. Károlyi olykor hirtelen szórakozottá vált, felém fordult, s feszült figyelemmel nézett rám.”

Mielőtt átmennénk a zeneszalonba, itt még (újra) külön kiemelném két kedvenc bútordarabomat a nagyszalonból.

IMG_3878 Tiszadob, 2018.04.27. kastély, nagyszalon neoreneszánsz asztal, szines kőmozaikos képpelA kandallótól jobbra, a csíkos rokokó ülőgarnitúra (készült Bécsben 1880-90 körül, a dunaparti Andrássy palota szomszédságában álló Emmer palota berendezése volt) közé állított neoreneszánsz kerek asztalka madaras, virágkosaras mintával, amelyet színes kőmozaikból raktak ki. Az Iparművészeti Múzeum tulajdona.

Az erkélykijárat előtt elhelyezett szalongarnitúra a XIX. század második felében készült, 24 karátos arannyal bevont hársból, tűgoblein kárpittal. Andrássy Manó (betléri ág) tulajdonát képezte egykoron.
A márványlapos asztalkán fajansz asztalközép, 1680 körül készült, kézi festéssel barokk jeleneteket ábrázol. Andrássy Katinka hagyatékából származik.

IMG_3887 Tiszadob, 2018.04.27. kastély nagyszalon

A zeneszalonba hatalmas, plafonig érő négyszárnyú ajtó nyílik, melynek közelében különleges nyolcszögletű fekete márvány asztal áll,  ásványokkal és féldrágakövekkel díszítve. A zeneszobában kiállított bútorok többnyire faragott diófából, vagy dió borítással készültek, a középütt álló nagy asztal intarziás lapjába marhabőrt dolgoztak bele, körötte a székek támlája is marhabőr.

Andrássy Katinka talán kissé imázs-romboló megjegyzése szerint az Andrássyak mind botfülűek voltak. Mindezt annak kapcsán írja, amikor anyja zenei tehetségéről szól, aki szépen zongorázott, időnként kisebb dalműveket is írt. Ezek között, a Krasznahorka büszke vára című, ma is ismert dal is az ő szerzeménye, ami kevéssé köztudott.

A szoba mennyezete hasonló, hálóboltozatos kiképzésű, mint a lovagteremé, lehet ezzel is kapcsolatba kívánták hozni a bálteremként is használt teret, hisz innen szolgáltatták a zenét. A zeneszobából ugyanis kétszárnyú ajtó nyílik a fekete ebédlőbe, mely pedig ugyanazon a végén, közvetlenül a lovagteremhez kapcsolódik.

De a zeneszobában mégis a legizgalmasabb látvány, ami óhatatlanul bevonzza a tekintetet, a szép vonalú íven át belőle nyíló könyvtárszoba, mely a kastély északkeleti kerek tornyában kapott helyet.

P1750903 Tiszadob, 2018.04.27. kastély, könyvtár

És akkor itt van még egy utolsó kapcsolódó történetem Andrássy Katinka tollából.

” Aránylag sokáig fogalmam sem volt a szexuális dolgokról…Amíg férjhez nem mentem, szerelemről szóló regényt nem olvastam, soha nem voltam moziban, és csak nagyon ritkán színházban…avagy operában.
Amíg férjhez nem mentünk, egyetlen könyvet nem olvashattunk el anyánk engedélye nélkül. Még a klasszikusok műveit is előzetes cenzúrának vetette alá. Az olyan kifejezéseket, mint «nászágy», «ágyas», «szerető», «fattyú» vagy «természetes gyermek», amelyek pedig igen gyakoriak a klasszikus művekben, zárójelbe tette, hogy nevelőnőnk megfelelő módon olvashassa fel a művet anélkül, hogy gyanús szünetet tartana, s ezzel elárulná magát. Volt másik eszköze is erkölcseink védelmére: összevarrta a könyvnek azokat a lapjait, amelyeken a szerelemre akár a legcsekélyebb utalás is fordult elő. S ami a legfurcsább a dologban, olyan nagy tekintélye volt előttünk, hogy egyetlenegy esetre sem emlékszem, amikor felfejtettem volna a tiltott, tehát izgalmasan érdekes lapokat. Legfeljebb megpróbáltam közéjük kukucskálni, ha lazán voltak összefércelve.”

És itt, a könyvtárszobában található a harmadik, eredetileg is a kastélyhoz tartozó berendezési tárgy, a díszkertre néző ablak előtt álló neoreneszánsz kisszekrény. A másik ablak előtt látható kandallónak nincs kéménye, a fűtés itt ténylegesen légfűtés volt.

P1750901 Tiszadob, 2018.04.27. kastély, könyvtár

A könyvespolcokon ma látható könyvek bár régiek, szintén nem tartoztak a gróf egykor 10.000 db-ot számláló gyűjteményébe. Olvastam egy beszámolóban olyan történetet is, hogy amikor az első világháború végén a kastélyt kirabolták, a roskadásig megrakott szekerek nem tudtak a mély sárban elindulni, s ekkor azok kereke elé szorosan
egymás mellé rakott kötetekkel tették járhatóvá az utat.

S ezzel körbejártam veletek azokat a termeket, amiket mi is bejártunk, s ahol
egy család története jelent meg szemünk előtt – mítosz, legenda, történelem, és szemtanúk vallomásai alapján, ahogy leperegtek itt napjaik.

Kategória: építészet, kultúrtörténet, Magyarország, Művészet, Történelem, Utazás | Címke: , , , , , , , | Megjegyzés hozzáfűzése

Mesekastély Tiszadobon – az Andrássy kastély története

Nem én vagyok az első, akinél a tiszadobi Andrássy kastély megpillantása két dolgot hívott elő: mesekastély és Loire völgyi kastélyok.

P1750836 Tiszadob, 2018.04.27.

Utóbbi úton, éppen 10 évvel a tiszadobi kirándulást megelőzve jártam, s bizony megdöbbenve tapasztaltam, milyen erővel tolultak fel bennem annak az útnak a képei.

Kollázs- Loire menti kastélyok, Chambord, Chenonceau, Villandry, Amboise

De így volt evvel építtetője, (id.) gróf Andrássy Gyula is, aki a szabadságharc bukása utáni párizsi emigrációja alkalmával nyilván végigjárhatta számosát e kastélyoknak, s midőn hazatért, kész elképzeléseket vázolt Meinig Artúr, frissen Magyarországra települt szász építésznek, aki papírra vitte s életre hívta azokat.

P1750839 Tiszadob, 2018.04.27.

P1750982 Tiszadob, 2018.04.27.

A kastélyról szokás elmondani, hogy a 4 évszaknak megfelelően 4 bejárata, 12 hónapnak megfelelően 12 tornya, az 52 hétnek megfelelően 52 szobája és a 365 napnak megfelelően 365 ablakszeme van.

P1750967 Tiszadob, 2018.04.27.

P1750843 Tiszadob, 2018.04.27.

P1750966 Tiszadob, 2018.04.27.

A kastély megálmodója, gróf Andrássy Gyula neve az egyik legismertebb név a XIX. századi magyar történelem lapjain, akiről Budapest első és legszebb sugárútját, az Andrássy utat is elnevezték, s a történelmi pletykák szívesen hozták (intim) kapcsolatba Sissivel – amiből persze semmi sem igaz. De a történelem eseményei nyomán ténylegesen ráragadt, közszájon forgó megnevezése párizsi szalonok női köreiben a szép akasztott ( le beau pendu) volt. Ezt már ugyan egyszer (Újépület kapcsán) elmeséltem, de annyira jó történet, hogy azok kedvéért, akik még nem ismernék újra elmondom.

De hogy újat is mondjak, kicsit messzebbről indítom a történetet.
A csíkszentkirályi és krasznahorkai Andrássy család története Erdélyből indul, amikor is János Zsigmond halála után a család tagjai részt vettek Bekes Gáspár mellett abban a szervezkedésben, amely Báthory ellen irányult. (Részletesen megírtam Báthory kapcsán, fenti linken.) Az 1575. évi kerelőszentpáli csatából, ahol Andrássy Péter 2000 székely lovassal harcolt, vesztesként kerültek ki, s ezt követő kolozsvári országgyűlésen Bekes híveit hűtlenség miatt fejvesztésre és jószágelkobzásra ítélték.

IMG_3802 Tiszadob, 2018.04.27.Andrássy címer

Menekülni kellett, s Andrássy Péter a Királyi Magyarországnak vette útját, ahol rövidesen a Habsburgok oldalán Krasznahorka várkapitányává (1578.) nevezték ki. Később, utódai megkapják a krasznahorkai várat és hozzátartozó uradalmat Betlérrel együtt, s innen ered a család neve. Házasság útján ugyanekkor hozzájuk kerül a Monoky család javai között a tiszadobi uradalom. Bárói rang, majd Mária Terézia révén grófi cím birtokosai lesznek.

(A család neve ott szerepel Eger ostrománál, de Rákóczi mellett a kurucok táborában is.)

Andrássy Gyula_Gróf- Wikimedia CommonsA főnemesi család előbb két ágra- betléri, és monoki ág- szakad. Aztán a betléri ágat éppen főhősünk szülei három gyermekük között tovább osztják 3 felé: betléri, tőketerebesi és homonnai ágra.
Andrássy Gyula (1823–1890) a tőketerebesi oldalág és birtok (benne: Tiszadob is) tulajdonosa lesz.
Az ifjú Gyula gróf  erősen hazafias nevelésben részesül. A Pesti egyetem jogi fakultásán végez, a reformkor lázas időszakában megismerkedik gróf Széchenyi Istvánnal, aki egész életén nyomot hagy,- példaképévé válik, miközben Széchenyi már fiatalon nagy jövőt (Magyarország nádora lehet) jósol neki, mely áttételesen valóra is válik.

A szabadságharcba is igen hamar bekapcsolódott, s összesen 28 csatában vett részt. Ő vezette a zempléni önkéntes nemzetőrséget többek között a pákozdi és a schwechati csatában. A tavaszi hadjárat idején Görgey segédtisztje volt. 1849. júniusában kapta élete első diplomácia megbízását nemzetközi támogatás megszerzése céljával, melynek keretében Konstantinápolyba, majd onnan Párizsba és Londonba utazott. És itt éri a világosi fegyverletétel híre.
A szabadságharcban játszott szerepe miatt nem térhet haza; a Haynau-féle vérbíróság
1851-ben, távollétében kötél általi halálra ítéli, és „in effigie”, jelképesen fel is akasztatja.

Az 1850-es években pezsgő társasági élet központjában, Párizsban él emigrációban.
A kor ízlése szerint kifejezetten szépnek számító, karcsú és magas termetű, rendkívül elegáns és idegen nyelveken fesztelen – és szellemesen – társalgó magyar gróf hamarosan a párizsi szalonok népszerű alakjává válik, előtte magyarként hasonló ismertségre, csak
II. Rákóczi Ferenc jutott. Különösen a szépasszonyok körében arat sikert, s háta mögött csak a le beau pendu-ként (a szép akasztott) emlegetik.

Noha Párizsban házasodik (1856), ám egy honfitársát, Kendeffy Katinka (1830–1896) grófnőt veszi el, és a házasságukból három gyermek születik Tivadar, Ilona és Gyula. Tivadar, az első gyermek még Párizsban látja meg a napvilágot, 1857-ben.

Hát eddig a név története.

P1750879 Tiszadob, 2018.04.27.neoreneszánsz asztal, színes kőmozaikból

De Andrássy gróf élete még tartogat fordulatokat, s kiugró teljesítményeket.

1857-ben kegyelmet kapott Ferenc József császártól, és hazatérhetett száműzetéséből. Andrássy hazaérkezése után azonnal bekapcsolódott a politikai életbe, Deák Ferenc híveként.
Részt vett a kiegyezést megelőző tárgyalásokon, s a reális kompromisszumot választva, fontos szerepet játszott az Osztrák – Magyar Monarchia megszületésében.
1867. február 17-én Deák ajánlására a király őt nevezte ki magyar miniszterelnöknek, ezzel a király után a második közjogi méltósággá emelkedett. Andrássy 1867. február 17 –
1871. november 14-ig miniszterelnök és egyben hadügyminiszter posztot tölti be.

Andrássy_kormánya_megalakulásakor

Andrássy már miniszterelnökként képviselve a nádort, az esztergomi érsekkel közösen, 1867. június 8-án a budai várban megkoronázta Ferenc Józsefet.

Budapest_-_Gróf_Andrássy_Gyula_szobra_ A koronázás (38426114066)
Történelmi jelentőségű eseménynek számított, hogy az egykori rebellis, a magyar szabadságharc leverőjét, az osztrák császárt koronázta meg.
Hivatali pályafutása csúcsa, amidőn 1871 és 1879 közötti években a Monarchia közös külügyminisztere lett. Andrássy nem csak a magyar, de az európai politikában is prominens szerepet tölt be, valós politikai befolyással rendelkezett. Külügyminiszterként gyakran Bécsben dolgozott, de legszívesebben tiszadobi birtokán tartózkodott és onnan küldte el instrukcióit táviratokban.
Utolsó külügyminiszteri ténykedése a Németországgal aláírt alapszerződés volt, s másnap lemondott. Megvált ugyan a hivatalától, de nem a politikától – országgyűlési képviselőként utolsó beszédét 1889. március 5-én mondja, és továbbra is aktív társadalmi életet élt. Utolsó éveiben elhatalmasodó (rák) betegsége alatt főleg tőketerebesi kastélyában tartózkodott, ide is hozták eltemetni, mikor Opatia melletti Voloscoban levő villájában utolérte a halál 1890. február 18.-án.

Bp.271 Andrássy szobor, Kossuth tér rekonstrukció, Polgár Botond és Engler András szobrászok

Tevékenysége számos eredményének részletezésébe nem mennék bele, de úgy gondolom, jellemzéseként többet mond  a lovasszobrának (Zala György alkotása)
1906. december 2-i felállítása alkalmával Mikszáth Kálmánnak a Vasárnapi Ujságban írt cikke egy részlete:

„Andrássy Gyula gróf csúcsa volt a magyar úri nobilitásnak és a magyar szellemnek. Ha Deák Ferenc a magyar paraszt inkarnációja, azoknak összes bölcsessége egy fejben, Andrássy a magyar úr finomsága, charme-ja és szeretetreméltósága desztillált alakban. Nagy úr tudott lenni, a nélkül, hogy gőgös legyen, mindenkit megnyert, sőt megigézett, a nélkül, hogy leereszkedőnek látszanék.”

Hazajött tehát Párizsból, s rendesen a téli és tavaszi (parlamenti) szezont Pesten, először a  József (nádor) tér 8 sz. alatti palotában (II.- világháború után lebontották), illetve  miniszterelnöki kinevezése után a Sándor palotában – melynek ő volt első elnöki lakója – tölti. Nyáron a család néhány hetet tényleges nyaralással (Karlsbad, Ischl, egyéb helyeken) tölti, míg életvitel szerűen eleinte hosszabb ideig Terebesen (őszi vadász-szezon idején mindig itt), illetve Tiszadobon tartózkodott.

Gyermekei mellé szerződtetett angol nevelőnő, Mary Elizabeth Stevens 1864-1869 között, angliai otthonába írt leveleiben rendre beszámol a családban folyó életről, a nevelt gyerekek körüli napi történésekről, Pest még igencsak szűk mozgásteret nyújtó, ugyanakkor hihetetlenül drága városáról, az akkori magyar arisztokrácia szokásairól, a mindennapi megfigyeléseiről. Csak kevés szóval ír a politika hozzá is eljutó hullámairól, így Andrássy gróf zempléni képviselővé választásának kampányáról, aztán miniszterelnöki kinevezéséről, s a császár megkoronázása körüli szinte középkori légkörű nemesi felvonulásokról, a hihetetlen csillogású és pompájú öltözékek seregszemléjéről. Levelei izgalmas kortörténeti olvasmányok.
(A köznapi viseletben a kiegyezéstől kezdve uralkodott az európai polgári ruha, a reprezentációs, politikai jellegű alkalmakra viszont a főnemes – ha nem volt alkalmas állapotú az örökölt ruhatárban – elkészíttette a prémes, arany zsinóros, kócsagtollas díszmagyart. Ennek árából nem egyszer földbirtokot vagy budapesti házat lehetett volna venni. (Dobszay Tamás:„A többiek nem számítanak” – Arisztokrácia a boldog békeidőkben..)
Ugyanakkor M. E. Stevens bepillantást nyújt az Andrássy utódok kicsiny gyermekkorába, akikkel majd mint felnőttekkel találkozunk a felépült tiszadobi kastélyban. Megérkezésekor Tivadar, a legidősebb csupán 7 éves, derék, jó felfogású, értelmes fiúcska jellemzést kapja, a 6 éves Ilona, ahogy szállnak az évek egyre több negatív jelzőt (figyelmetlen, lusta, mindent elfelejt, makacs és rosszakaratú) gyűjt be a nevelőnő leveleiben, a “4 éves kis Gyula (akit csak Ducinak hívnak) mulatságos aranyos kis fiúcska. Ő mindig pontosan azt mondja, azt teszi, amit a nagyobb testvérei, de egy igazi ördögfióka (diable á quatre).”
A grófról (Andrássy Gyuláról) ritkán szól, valószínűleg azért is, mert ő sokat van politikai ügyei miatt távol, neki az igazi, szeretetteli kötődése a feleséghez Katinka grófnéhoz van. Viszont megtudjuk, hogy a gróf utálja a várost, s amint lehet siet vidéki birtokaira. 1865. májusában ily módon Tiszadobra utaznak, amelyről a nevelőnő így ír:

“Szerda este fél hétkor indulunk el Pestről, és másnap délelőtt tízkor érünk Tiszadobra. A Tisza a legkanyargósabb folyó, amit valaha láttam, és kétszer is át kellett kelni rajta.
A hely rendkívül kellemes. A ház nagyon kicsi és érdekes, és igazán rusztikus…Minden szoba a földszinten van. Az a lépcső, amelyen csak nagy ügyességgel lehet felmenni, mert kb. 35 cm széles és nagyon meredek, az én kis szentélyembe és a tetőre vezet… a toronyszobám ablakából pompás kilátás nyílik az erdőre, a mezőkre, a folyóra és a láthatáron kéklő hegyekre, amelyek mögött felbukkannak a Kárpátok magas csúcsai.
Szinte mindig a kertben vagyunk, ott vacsorázunk, ott ülünk kint délelőtt, délben, este, csak a nap járása határozza meg, hogy mikor cserélünk helyet. Egyetlen kellemetlen dolog van itt: a szúnyogok.
A folyón való átkelésről jut eszembe, hogy az ökrök, tehenek stb. minden reggel a házhoz közeli Tisza-ág másik oldalára mennek legelőre, reggel hétkor átusznak a folyón, és este ugyanazon az úton térnek vissza, nagyon festői és szép látványt nyújtva.
……
Nagyon szeretek itt lenni. Könnyedén felkelek korán, már öt óra előtt fenn vagyok és reggeli előtt járok egyet. Ez az egyetlen időszak, amikor élvezetes a séta, …
Általában a folyó partján sétálok, ott a leghűvösebb…
…fél nyolc körül érkezem haza, reggelizem valamit, fél kilencig olvasok vagy dolgozom. Ilona leckéjére tízkor kerül sor, és tizenegykor Tivadart tanítom. A gyermekek 12-kor ebédelnek, én jelen vagyok, hogy lássam, hogyan viselkednek. Egy órakor van a mi ebédünk. A grófné angol órája délután van, azután sétálni megyünk, és a nyolcórai vacsorára térünk vissza. Este fél tizenegyig, tizenegyig hangosan olvasunk fel angolul, majd elköszönünk egymástól. Mindig álmosak vagyunk, mert ha nem sétálunk is mindennap sokat, szinte az egész napot a szabad levegőn töltjük.”

IMG_3863 Tiszadob, 2018.04.27. kastély, zeneszoba

Ekkor még Tiszadobon, a Tisza árterének lapályából kiemelkedő magaslaton, a mai kastély sokkal szerényebb, fából épült elődje állt. Egyedülálló természeti környezetét sajátos Tiszadob_térképe,_1806-1869._katonai_felmérés_szerintvízrajzi viszonyai, folyók és árterek, holtágak határozták meg. Az élő és holt Tisza ölelésében, ártéri és galériaerdők kocsányos tölgyei, sudár kőrisek és szilfák, part menti szomorúfüzek csodálatos és változatos együttest alkottak.
Itt a tiszadobi határban, az Urkum dombon történik az a történelmi kapavágás, amelyet Andrássy gróf birtokán gróf Széchenyi István tett 1846-ban a Tisza szabályozás megkezdésekor. (Andrássy, mint a felső-szabolcsi Tisza-szabályozó Társaság elnöke kezdte nyilvános pályáját, alig 22 évesen.)

P1750872 Tiszadob, 2018.04.27.A főnemesi családok jellemzően többlaki életét élve, Andrássy elhatározza, hogy itt,  Tiszadobon alakítja ki a megfelelő reprezentációt biztosító kastélyát, amely ugyanakkor alkalmas huzamos tartózkodás esetén is kényelmes otthont nyújtani a családnak.

Találtam az interneten egy közös képet e kastélyokról, bár a különböző források ellentmondanak egymásnak. Egyik szerint e régi helyébe épült az új kastély, mások szerint a régi a maitól némileg távolabb állt. Ebben az időben a Terebes-i kastélyuk nagyságban, eleganciában jóval meghaladta a tiszadobi, Linzbauer István tervezte épületet, mely 1885 táján leégett. A második rajz Dörre Tivadartól, feltehetőleg már a tereprendezést követően készülhetett.

Az új kastély 1880-1885 között épült. A kastély teljes berendezését már valószínűleg gróf Andrássy Gyula nem érte meg, 1890-ben bekövetkezett korai halála miatt. Mindössze 66 éves volt ekkor. A kastély berendezését, illetve a park kialakítását már fia, ifj. Andrássy Gyula végzi el.

A két Andrássy Gyula

A park az angolkertek mintájára a tájba illeszkedik. A kastély parkját nyugatról és északról az ősfákból álló erdő határolja. A kastélytól távolodó kertrészeket a Tisza egykori ártéri erdejének ritkításával hozták létre úgy, hogy annak szépségét fokozzák. Eredetileg nyiladék vezetett az erdőn át a Tiszáig, de sajnos 1945 után ezt beültették. A parkot kelet felől maga a folyó határolja. A kor divatja szerinti eklektikus tájkert – építészetben újból megjelennek a geometrikus formák is, amelyekhez mintakönyvek adtak ötleteket.

Andrássy kastély, Tiszadob, kijárat a Tiszához1

A kastélypark leglátványosabb eleme a bukszus parter (virágágy) liliom rajzolatú labirintusa is ilyen mintakönyv alapján épülhetett. A magasra nyírt sövényből készült mintázat súlyponti részeibe tiszafa kúpokat helyeztek, ahogy tiszafa keretezi a teljes képet is. A középső hossztengely épülethez közeli végében Fadrusz János Leányszöktetés című szobra került. A mintázat teljes pompájában leginkább a hat méter magas szintkülönbséget áthidaló földbástya tetején álló kastélyból élvezhető. A kastély környékét egykor rózsa- és futószölőlugasok és bokorrózsák is ékesítették.

“Délutánonként csónakáztunk a Holt-Tiszán, a folyónak majdnem mozdulatlan ágán, a sötétkék víz fölé hajló szomorúfüzek árnyékában, kergettük a golflabdát a lenti tágas tisztásokon – a kastély dombtetőn állt -, vagy kroketteztünk a futórózsával és vadszőlővel benőtt, szűk lugas körüli pázsiton. Úgy lelkesedtünk a krokettért, hogy már rég bealkonyodott, s mi még mindig nem hagytuk abba a játékot; a személyzet lámpásokkal világított, s az éjszakában nagyokat koppantak az egymásnak ütődő fagolyók.” 
(Károlyi Mihályné)

P1750935 Tiszadob, 2018.04.27.kastély, díszkert

Andrássy kastély felülről, kollázs

P1750983 Tiszadob, 2018.04.27.

P1750984 Tiszadob, 2018.04.27. Fadrusz János - Leányszöktetés

A park végleges kialakítását elvégző ifj. Andrássy Gyula életét, aki apja nyomdokaiban a politikai pályára lépett, csak a kastélyhoz kapcsolható különleges vonatkozásában érintem. Ez pedig nem volt más, mint az, hogy korán, 1905-ben elhunyt Tivadar testvérének négy leánygyermeke (Ilona, Borbála, Katalin, Klára/Kája) nevelését magára vállalta, illetve 1909-ben elvette annak özvegyét, a híres szépasszony hírében álló Zichy Eleonórát, akik tőketerebesi kastélya a hitbizomány értelmében ifj. Andrássy Gyula birtokába került. (Id. Andrássy Gyula tőketerebesi és tiszadobi birtokából hitbizományt alapított, amelyből halála után Tőketerebes idősebb fiára, Tivadarra, Tiszadob pedig a kisebbik fiúra öröklődött.)

A hitbizomány hazai jogunkban olyan rendelkezés volt, amellyel valaki – az alapító – bizonyos vagyont minden jövendő vagy legalábbis több nemzedékre a család elidegeníthetetlen vagyonának nyilvánított. Az öröklés pedig fiágon történt.

Honnan is sejthette volna, hogy Tivadar fiának csak leányai lesznek majd, Duci bácsi (= ifj. Andrássy Gyula családban használt neve) pedig gyermektelen marad? Ez azt jelentette, hogy apám és Duci bácsi halála után unokafivérünk, Andrássy Sándor s az ő férfiutódai öröklik a két birtokot.”                                                                  ( Károlyi Mihályné – Együtt a forradalomban)

“Életünk szabályos mederben folydogált az évszakoknak megfelelően. A telet és a tavaszt Budapesten töltöttük a budai Duna-parton, a Margit rakparti Andrássy-palotában. Június végén, a tavaszi idény befejeződése után, Terebesre mentünk.

Duci bácsi a legjobb szívű és a leggyengédebb ember volt a családjával.

Mindössze annyi változás történt életmódunkban, hogy a nyarat ettől kezdve Tiszadobon töltöttük, és csak a vadászidény kezdetén költöztünk át Terebesre. […]
A dubrini szarvasvadászat után a rókavadászat ideje következett Terebesen.”
                                             (Károlyi Mihályné – Együtt a forradalomban)

Andrássy KatinkaA nevelt lányok mindegyikének élete számos izgalmas fordulattal teli, ám igazán ismertté közülük Katinka, a Vörös grófnő vált,
aki 1914-ben szerelmi házasságot kötött a nála
17 évvel idősebb gróf Károlyi Mihállyal, a saját osztályérdekeivel szemben is baloldali elkötelezettségű politikussal, későbbi miniszterelnökkel és első magyar köztársasági elnökkel.

Károlyi család

 

 

A kastélyban lakók életének megőrzésében maradandó szerepet vállalt visszaemlékezéseivel, amit Károlyi Mihályné – Együtt a forradalomban címen kiadott könyvében olvashatunk, amelyből én is szívesen idézek, hogy némi életet leheljek a szárazabb leírásokba.

Itt azonban, félbeszakítva eredeti gondolat-menetemet, a kastély belső bemutatását most átugrom, mivel időközben már akkorára dagadt a bejegyzés, hogy félek, a legkitartóbbak sem fogják bírni végig szusszal.

olló piktogram

Így most befejezve a kastély históriai múltját, már közelebbi történelmünk többé-kevésbé ismert fordulatait kell itt is soroljam.

Ifj. gr. Andrássy Gyula halála után a rossz anyagi körülmények között élő örökösök a műkincsek eladásából próbáltak jövedelemre szert tenni. 1930-ban a Postatakarékpénztár Árverési Csarnokában nemcsak az Andrássy-gyűjtemény tekintélyes hányada, de a tiszadobi kastély is eladásra került. Az árverésen összesen 184 festmény, 47 textília, 87 bútor és különféle egyéb tárgyak, összesen 374 tétel került új tulajdonoshoz. Azokat a műveket – amelyek nem keltek el vagy eleve nem is kerültek árverésre, – együtt tartották, majd banki letétbe helyezték, ahonnan 1944-ben a Vörös Hadsereg szállította el. Néhány darabot a Szovjetunió 1972-ben visszaszolgáltatott, ezeket ma is a Magyar Nemzeti Galéria és a Szépművészeti Múzeum őrzi.

Visszaszolgáltatott kép P1750891 Tiszadob, kastély, nagyszalon, John Opic- Férfiképmás 1785

A második világháború végén román hadikórházat telepítettek a kastélyba, az elhunyt román katonák ma is a parkban nyugszanak. 1945-ben elvették a kastélyt az Andrássy családtól és állami tulajdonba került. 1948-ban 300 osztrák gyerek nyaralt a kastélyban, majd egy éven át görög menekültek gyermekei kerültek oda.

Tiszadob 1983, gyermekotthon

Tiszadob – gyermekotthon 1983; forrás: Fortepan

1950-től 2007-ig gyermekvárosként – a magyar gyermekvédelem nevelőiskolájaként, az elhagyott gyermekek menedékhelyeként – működött. A gyermekváros hajdani lakója volt Ratkó József költő is, aki szívesen emlékezett az itt töltött időszakra. Tiszadob is megkülönböztetett szeretettel ápolja a költő emlékét. De napjaink ismert énekese, a Megasztár első győztese, Oláh Ibolya is itt töltötte gyermekkorát.

Érdekes egybeesés, hogy miután, 1946-ban hazatértek, itthoni éveik alatt Andrássy Katinka a fóti Károlyi-birtokon gyermekotthont szervezett.

A gyerekeket 1988-ban előbb a parkban látható házakba költöztették ki, majd 2007-ben a gyermekváros Tiszadobon belül új, modern épületegyüttest kapott, és elkezdődhetett a kastély és a park szükséges helyreállítása.

https://elismondom.wordpress.com/2019/08/13/mesekastely-tiszadobon-az-andrassy-kastely-tortenete/p1750989-tiszadob-2018-04-27-kastely/

Európai Uniós pályázati támogatásból megvalósított rekonstrukció eredményeképpen a 2700 négyzetméteres kastély és a park felújítása végül 2011-ben kezdődött
el és 2014 júniusában fejeződött be. A 2,2 milliárd forintból megújult kastély a nagyközönségnek 2015. december 7.-én nyitotta meg a kapuit. Az épület pedig újból a régi pompájában ragyog, s a valamikori kastély helyiségei új funkciót kapnak, kiállító-,
rendezvény- és konferenciatermeket létrehozva benne.

Kategória: építészet, Irodalom, Kert, Magyarország, Utazás | Címke: , , , , , , , | Megjegyzés hozzáfűzése

Vajai kastély két képéhez kiegészítés

Már javában a tiszadobi Andrássy kastélyról szóló bejegyzésemen dolgozom, amikor Andrássy Katinka (Károlyi Mihályné) visszaemlékezéseit olvasva nem várt információkra bukkantam. A vajai várban járva többször lefényképeztem ugyanis egy portrét, melyet
gr. Vay Ádámról festett alkotója (Lohr Ferenc), s a fekete szemkötőt viselő díszmagyaros kép láttán bizony zavarba is jöttem. Ez ugyanaz a Vay Ádám-e, aki Rákóczit szolgálta, s esetleg valami csatában vesztette el egyik szemét, de hogyan? Végül addig-addig nézegettem a különböző ábrázolásokat és családfát, hogy arra a megoldásra jutottam, hogy ez csakis az 1830-1900 között élt leszármazott lehetett, aki többek között a kastély neoromantikus átépítését, csúcsíves ablakokkal, stb.- elvégeztette.

A Lohr Ferenc képek, amiket magammal hoztam róla, illetve a közelében függő gróf Vay Ádámné, Zichy Marietta ábrázolásáról a következők:

Andrássy Katinka, akinek szülei gróf Andrássy Tivadar és Zichy Eleonóra voltak, az alábbi történetet meséli, ami elővetette velem ezeket a képeket. (Kivonatosan)

Nagynénéim, anyám nővérei, fontos szerepet játszottak gyermekéveimben.

… A legidősebbik Zichy leányról, Zenke néniről… örömeiről és bánatairól mindenki tudott….Házassága nagyon szerencsétlen volt, mert férje hamarosan megőrült, és élete végéig elmegyógyintézetben tartották…. (Lányai Jacqui, Mariette és Márta.)

A (két utóbbi lány) két fivérhez ment feleségül, a két Vay grófhoz, sorsuk azonban nagyon különbözőképpen alakult.

Mariette szerencsétlenségére olyan férfihoz ment feleségül, aki szintén őrült volt, de nem annyira, hogy zárt intézetbe kellett volna szállítani. Ádám bácsi féltékenyen őrizte feleségét a vajai várkastélyban, valósággal elzárta a világtól. Időközönkint meg is verte. Egyszer rajtakapta Mariette-et, hogy egy fényképet néz, amelyen egy felületes férfiismerősével együtt látható; erre az éjszaka kellős közepén kihurcolta a kastélyból a temetőbe, leültette az egyik sírkőre, s elsütötte pisztolyát az asszony feje s a sírban porladó ismeretlen halott felett, így adván Mariette értésére, milyen sors vár rá, ha hűtlenségre vetemednék. Jó kinézésű, de baljóslatú megjelenésű férfi volt; finom metszésű arcéle feltűnően hasonlított Joseph Chamberlainre. Mellénye felett monokli táncolt, s fél szemét fekete selyemkötés takarta. Senki sem tudta, milyen körülmények között veszítette el. 

Egy reggel Mariette néni telefonon közölte anyámmal, hogy “Ádi” agyonlőtte magát. Valószínűleg kitört rajta a régóta lappangó elmebaj…. Mariette néni, aki addig örökösen panaszkodott férje bánásmódja miatt, vigasztalhatatlan volt. Mi is akkor értettük meg, milyen nagyon szerette férjét. ”   (Károlyi Mihályné – Együtt a forradalomban)

Kategória: Irodalom, Magyarország, Művészet, Történelem | Címke: , , , , | 2 hozzászólás

Vaja, kastély és kuruc emlékek Szabolcs – Szatmárban

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében levő kastélyok más jellegűek, mint másutt az országban. Általában kisebbek, inkább kúria típusúak, ám építészettörténetileg mindnek megvan a maga jellegzetessége, illetve számos nagynevű família, országos politikát alakító szereplő családi fészke rejlik itt.

Sz-Sz-_B_kastélyai

Ezek közül kétségtelenül a legnagyobb, és leglátványosabb a tiszadobi Andrássy kastély, amelyről majd külön fejezetben szólok. Mi kirándulásunk során, az eddig már említetteken túl, érintettük a Beregi Múzeum anyagát magába foglaló vásárosnaményi Tomcsányi kastélyt, egykori Lónyay birtokon és tulajdonban álló, mai formájában barokk kastélyt.

P1740952 Vásárosnamény

Ezt a kastélyt csupán kívülről tekintettük meg, amelyet viszont belülről is bejártunk, az innen mintegy 20 km-re fekvő, a Vay család többször átépített, majd a 17. századi reneszánsz formájában visszaállított kastélya volt, Vaján.

P1740698 Vaja

A Szabolcs megye legrégebbi családjai közül való nemzetség nevét Vaja településéről kapta, mely előnévvel első említésük a 14. század közepe táján található, a család egy-egy ágának bárói és grófi ranggal történt felruházása 1783-ban ill. 1830-ban történt. (II. József ill.
I. Ferenc magyar király által.)
Vay_Ádám, ismeretlen festőA család számunkra legismertebb tagja Vay Ádám (1657 – 1719) volt, aki II. Rákóczi Ferenc belső köréhez tartozott, udvari kapitánya, s 1704-től  a munkácsi vár főkapitánya volt. Kalandos ifjúsága után, már érett férfiként állt a szabadság ügye mellé, s lett tántoríthatatlan híve a nagyságos fejedelemnek. Míg a hadseregben Bercsényi Miklós a főgenerális, az ország igazgatásában Vay Ádám volt a második ember a fejedelem után.

Már 1701-ben együtt raboskodott II. Rákóczi Ferenccel a bécsújhelyi börtönben, s 1703. októberében csatlakozott Rákóczi táborához, s szolgálta őt ettől az időponttól, a bujdosásban, Gdańskban bekövetkezett haláláig. Hamvait onnan, 1906-ban, Rákóczi és bujdosótársai újratemetésekor hozták haza, s temették el Vaján a református templom -az egykori várkápolna- előtti kertben.

A kastélyban kétszer járt a fejedelem,  1703. július 4.-én- amikor a haza sorsáról tanácskoztak, illetve 1711. január 31.-én, néhány nappal azelőtt, hogy elhagyta az országot, tárgyalt itt a császári csapatok főkapitányával, Pálffy János gróffal, a szabadságharcot lezáró békekötésről, eredménytelenül.

P1740849 Vaja II. Rákóczi Ferenc

A kastély parkjában szoborpark található, ahol a kuruc kor és a Rákóczi-szabadságharc híres személyeinek mellszobrai láthatók. A park egyébként természetvédelmi terület, amely növényei között számos ritkaság található.

P1740697 Vaja

Egykori várkastélyában ma a múzeum őrzi Vay Ádám nevét, mely a Magyar Nemzeti Múzeum szervezetében működik.

IMG_3516 Vaja

A három szakaszban épült kastély arculatát és belső tereit különösen megváltoztatták a család által az 1860-as években véghezvitt neoromantikus átépítések, ekkor jelennek meg a nyílászárók kőkereteinek eltávolítása és alakja megváltoztatása után, s a padozaton is az asztalos szerkezetű munkák és a fa lépcsőfeljáró.
Csaknem egy évszázadon át áll ebben a formájában, mígnem az 1996-2004 között véghezvitt nagyszabású helyreállítási, restaurálási munkák közelebb hozták a kastélyt a 17. századi arculatához.

IMG_3509 Vaja
A múzeum fantasztikus kiállítási anyaggal rendelkezik a kuruc korról és a Rákóczi szabadságharcról, a Felső-Tiszavidék szerepéről a szabadságharcban. Mivel én egyszer már P1740814 Vajaa Felvidéken járva belebonyolódtam Rákóczi fejedelem életének részleteibe, ezért aztán szájtátva álltam a gyönyörű tablók és kimutatások előtt, szívemből sajnálva, hogy ezeket az ember csak véletlen-szerűen fedezi fel életében, pedig akár az oktatás is sokat profitálhatna belőlük, testközelbe hozva a száraz történelmi adatokat, az arra nem annyira fogékonyak számára is.

A kuruc emlékeket őrző faluban tárogató egyesület is létesült, a hangszer bemutatására helyet adtak a kastély egyik vitrinjében is.

P1740793 Vaja, tárogatós vitrin

A feltételezések szerint a kastély első emeleti dísztermében került sor a Rákóczi Ferenc által folytatott tárgyalásokra. Itt zajlott a megbékélést keresve az a tárgyalás gróf Pálffy Jánossal, amely a haza sorsát volt hivatva rendezni. A császárt képviselő horvát bán megpróbálta őt rávenni az uralkodó előtti meghódolásra, ezért cserébe visszakapta volna magánvagyonát, ám Rákóczi erkölcsi és politikai elveihez ragaszkodva a bujdosást választotta. A Szatmári békét végül 1711. április 30-án kötötte meg Károlyi Sándor és Pálffy János.

A díszterem boltíveinek záródásánál végigfutó festett stukkó díszítés a 2000. év régészeti feltárásainál került elő, mely a kastéllyal egyidősnek mondható.

P1740705 Vaja

P1740742 Vaja

A falak mentén 1658-ból származó kelengye láda, de a könyvtári funkcióra is utaló míves könyvszekrény, illetve egy rekonstruált cserépkályha is helyet kaptak. A falon látható pajzson a családi címer látható, melyet pallosjoggal együtt még Luxemburgi Zsigmond király adományozott 1418-ban a Vayoknak. Nyílván erre utal az a Dürer festmény felfogásában készült kép is Zsigmondról, mely eredetileg egy titkos ajtó borításául szolgált a források szerint.

A Zsigmond királyhoz kötődő családi krónika monumentális darabját képezi a második emeleti nagyterem mennyezetére 1896-ban, a honfoglalás ezeréves évfordulójára készíttetett freskó Lohr Ferenc kivitelezésében. A kép azt az eseményt örökíti meg, amikor az 1396-os nikápolyi ütközetben a Vay család egyik tagja, Vay Titusz, Zsigmond királyt kimenekíti a csatából.

A kép alkotója, Lohr Ferenc hihetetlen mennyiségű templomi freskó (pl. a budapesti angolkisasszonyok templomának mennyezetfreskói, az óbudai katolikus templom mennyezetképei, a miskolci plébániatemplom mennyezetképei mellett további,  50-nél több katolikus templomban) szerzője is, aki festett arcképeket is, mint számos, a kastélyban a Vay család tagjairól látható kép is tanúsítja.
A Szépművészeti Múzeum renaissance termének díszítő festését is részben ő végezte.

P1740787 Vaja

Sz-Sz-Bereg, Vaja kastély nagyterem

P1740759 Vaja

P1740808 Vaja Lohr Ferenc - Nikápolyi csata

A nikápolyi csata 1396-ban, a középkori Európa egyik legjelentősebb ütközete volt. Egyik oldalon az évtizedek óta terjeszkedő oszmán haderő, a másikon pedig a Német-Római Birodalom későbbi császára, Luxemburgi Zsigmond vezette keresztény hadsereg állt.
Nikápoly a Duna jobb partján, Orsova közelében, a mai Bulgária területén állt, amely vára bevétele céljából indított a keresztény sereg ostromot, midőn azok felmentésére I. Bajazid szultán seregeivel segítésül sietett.
A küzdelem tétje Európa elözönlése, és oszmán fennhatóság alá kerülése volt.
A törökök mintegy 35-40 ezren lehettek, a keresztény csapat pedig 20-22 ezer főt számlált, melyből mintegy 10 – 12 ezer fős a magyar sereg, a havasalföldi segédhad talán 2 ezer főnyi, s a nyugat-európai lovagi hadak együttesen 8-10 ezer főt tettek ki. Utóbbiak derékhadát a Philippe d’Artois vezette francia-burgundi sereg adta, a Német-Római Birodalomból érkezett egy stájer és egy nürnbergi csapat, valamint a szerzetes lovagrendek: a német lovagrend és  Rodoszról a johanniták lovagjai. Az utolsó keresztes hadjáratra jöttek még németalföldiek, angolok, spanyolok, skótok, lengyelek és állítólag svájciak, valamint olaszok (velenceiek, genovaiak) is.

P1740768 Vaja Lohr Ferenc - Nikápolyi csata

P1740769 Vaja Lohr Ferenc - Nikápolyi csata

A különböző forrásokból, a csatáról írt beszámolók rendkívül bizonytalanok; értékelésük erősen és gyakorta származásuk szerint megosztja a történészeket (még ma is).  A vereséget főképp a keresztény sereg magvának, a nagyobbrészt francia lovagokból álló hadtestnek katasztrófába torkollott támadása okozta. A csata reggelén, míg a többiek még csak készülőben voltak, d’Artois valamilyen oknál fogva önállóan, Zsigmond haditervét felrúgva támadásra indult a parancsnoksága alá tartozó francia és burgundi hadakkal. A franciák a mai napon is részükről bátor haditettként, s a többiek részéről cserbenhagyásként értékelték a végső kimenetelben vereséget és menekülést eredményező küzdelmet. Ami a halottak számát illeti, a keresztény sereg több mint fele teljesen megsemmisült, de a törököknek is nagy veszteségeik voltak.
Ez volt Zsigmond első külpolitikai kudarca. A csata jelentősége elsősorban az, hogy Európa számára bebizonyosodott: a törökök az egész kontinenst fenyegetik.
A csata egyértelmű győztesei ugyan a törökök voltak, azonban végül nem tudták kiaknázni ezt az előnyüket – mongolokkal vívott harcaik következtében. Magyarország ily módon haladékot kapott a sorstól, amit arra használt fel, hogy a 60 évvel később bekövetkező nagy szultáni hadjáratig (1456 – Nándorfehérvár) kiépítette déli végvári rendszerét.

Ez volt hát az az esemény, amely a Vay család kiemelkedésében jelentős szerepet játszott. Az épületben külön kiállítás foglalkozik a Vay család történetével, de helyet kaptak a családi bútoraik és más emlékek.

P1740712 Vaja

P1740714 Vaja

P1740748 Vaja

A különleges bútorok sorából is kiugranak a lépcsőfordulókban kiállított gyermek hintaszék, illetve egylovas szán, melyen állítólag Mária Terézia is utazott.

Nekem mégis a személyes kedvencem, az a különleges kártyaasztal, amely kifordítható alsó lapján gyönyörű tűzzománc képek fedtek, talán az aprópénz őrzésére szolgáló nyílásokat. Fájdalom, elfelejtettem mire is szolgáltak azok.

P1740724 Vaja kártyaasztal

IMG_3508 Vaja

A Vay család családfáján az első levél 1272. évben jelenik meg Ábrahám név alatt, de hogy mikor kerültek Vajára arra nincs megbízható adat. A családi tradíciók szerint itt az első építményt 1418-ban, – a pallosjog megnyerésével emelik, bár az akkor inkább még erődítmény jellegű volt. A XVI. században megépült kastélyt többször bővítik, majd a XVIII. század végétől a XIX. század elejéig lakatlanul állt. Ezután a család azt újra használatba vette, s  az 1940-es évekig birtokosa maradt a településnek.

Kategória: építészet, Magyarország, Történelem, Utazás | Címke: , , , , , , , , , | Megjegyzés hozzáfűzése

Vizek mentén Szabolcsban

Még mindig elnyomja minden tettvágyunkat a kánikula (azaz a latinból: kutya meleg), s legfeljebb elepedten csak a vízre tudunk gondolni. Hogy haladjak mégis a már több mint egy éve tett túránk leírásával, most a víz mentén keresgéltem témát.

Először hát jöjjetek el velem a Tisza szabályozása során Magyarországon megépült első jelentős méretű műtárgyhoz, a Tiszalöki Vízlépcsőhöz! A Tiszalöki Vízlépcső első blokkját 1956-ban helyezték üzembe, s a duzzasztóműből, hajózsilipből és erőműből álló építmény befejezése 1959-re esett. Összkapacitása 12,9 MW.  Az elsőség büszke címét aztán 1974-ben megépült, 28 MW kapacitású kiskörei vízerőmű vette el tőle.

Többségünk számára az ipari műtárggyal létrejött találkozás az első személyes élmény volt. Őszintén szólva, nem egy Hoover gát állt előttünk, de nem is vagyunk Amerikában. Egyedül tán az előtte álló Vilt Tibor szobor (= Energia) méretei hatottak monumentálisnak, amikor lélegzetvisszafojtva követve halk szavú helyi vezetőnket, megpillantottuk az együttest. P1750791 Tiszalök

Hát hogy is van ez a hármas funkció?

Vigyázat!, sok “száraz” leírás következik, de nekem ez kellett, hogy valamelyest átlássam a létesítmény jelentőségét.

A Tiszalöki Vízlépcső építésének terve már 1863-ban megfogalmazódott. A 20. század elején az Alföldön szűkössé vált vízkészletek, s számos súlyosan aszályos év hatására, s a Trianonnal elcsatolt viszonylag kiegyensúlyozott termést hozó Bácska és Bánát biztonsága nélkül féltek, hogy éhínség zúdulhatna Magyarországra. Így született meg 1937-ben az öntözési törvény. Ennek nyomán nagyarányú öntözés fejlesztési programba kezdtek a Tiszántúlon.

1941-ben megindult, majd többször megszakadt a Keleti főcsatorna építése, amely végül 1956-ban készült el a Tiszalöktől Bakonszegig (Berettyó) nyúló 98 km hosszú szakaszon. Vizét a Tiszalöki Vízlépcsőnek köszönhetően gravitációs úton nyeri a Tiszából, mely az öntözésen kívül többek között Debrecen ivóvíz bázisát is biztosítja.

P1750793 Tiszalök, kanyarátvágás a vízlépcsőnél

A vízlépcső – mely a Tisza 518,2 fkm szelvényében egy kanyarátvágással keletkezett, ami közben folyamatosan nagyon-nagy területről szívatták ki a vizet a földből, majd a talajvízszint süllyesztés után beépítették a műtárgyakat. Az 1954 -re elkészült duzzasztómű három, egyenként 37 méter széles nyílását billenőtáblás mozgógáttal lehet elzárni.

A hajózsilip 1958-ban készült el, s a duzzasztómű jobboldali pilléréhez csatlakozik. A zsilipkamra hossza 85, szélessége 17 méter; akár 1200 tonnás uszályok is átzsilipelhetnek rajta. Ezáltal állandó hajóút biztosítható a Tisza 80 fkm és a Bodrog 50 fkm hosszú folyószakaszain.

P1750824 Tiszalök

P1750820 Tiszalök

A tervezett megoldás azonban mégsem jelentette volna a folyó teljes értékű hasznosítását.

Dr. Mosonyi Emil professzor szenvedélyes érvelése nyomán született döntés arról, hogy a Tisza folyón komplex hasznosításra alkalmas vízlépcső épüljön, mely a korábbi tervekben már szereplő duzzasztómű és hajózsilip mellett szerves egységként tartalmazza a villamos energia termelésre alkalmas vízerőművet is.

Duna múzeum, Esztergom - a modellezés

S ahogy az hazánkban lenni szokott: dr. Mosonyi Emilt, aki nem csak a főtervezői munkát végezte, de kijelölték az építés irányítására is, elűzték az országból, megrágalmazták, miközben szakértelmére minden kontinensen igényt tartottak.
A szakmai- tudományos munkája révén a vízerő hasznosítás, vízépítés világhírű, elismert szakembere, hét évtizeden át aktív szereplője a területnek, Új Zélandon nevét 1993 óta tudományos díj hordozza.

tiszalöki erőmű építéseTöbbek között, amivel megrágalmazták, hogy az erőmű építéséhez (Rákosi éra) ő igényelte a rab-munkát.
Nos ehhez, mint párton kívüli mérnöknek nem is lett volna lehetősége, de tény, hogy azt 1500 hadifogoly többé-kevésbé pusztán fizikai (kézzel, kordékkal, lovakkal) munkájával építették meg. Emléküket az erőmű kijáratának túloldalán állított oszlop őrzi.

P1750792 Tiszalök

A vízerő telepet 1959-ben helyezték üzembe. 3 db  Kaplan-turbinával rendelkezik, melyek névleges teljesítménye egyenként 4,5 MW. A létesítmény víznyelése 300 köbméter (turbinánként 113 m³/s) másodpercenként- a Tisza vízhozama 600 m³, azaz mintegy fele hasznosítás nélkül tovább folyik. Azonban ennek is megvan a jó hatása az élőflórára, mivel az átömlő víz feldúsul oxigénnel.

Az erőműbe beépített 4,8 m átmérőjű turbinák függőleges tengelyére vízszintesen 4 darab lapát van beépítve. A víz a csigaházban ezt megforgatja, s a tengely felviszi az erőt a tetején beépített generátorba. (Bocs, vagy valami ilyesmi).

P1750812 Tiszalök turbinák

A bejárat előtt még megtekinthetjük azt az 1956-2007 között üzemben volt turbina lapátot (Ganz gyártmány), melyet akkor egy korszerűbb, jobb hatásfokúra (Voith-Siemens) cseréltek. Míg a régi lapátok 2 méteres vízszint különbségig tudtak üzemelni, a karcsúbb tengelyen forgó nagyobb méretű, teljesen rozsdamentes újak, cca. 1,5-1,6 méter szintkülönbség mellett is még működnek. S mivel a Kiskörei erőmű megépítésével megnőtt, 1 m-el megemelkedett az aljaszint, s innentől kezdve már ez a régi lapát nem volt megfelelő.

Itt persze felmerült a kérdés, milyen mély is a Tisza? Igazából dodonai választ kapunk:
A (szőke) Tisza folyamatosan hordja az iszapot, ahol nagyobb sebességgel folyik a víz, ott nem rakódik le, ahol alacsonyabb, ott folyamatos a lerakodás. Maga a vízmélység 2 részből áll: alvízi rész, felvízi rész. Utóbbi most kb. 3 m-el van magasabban. Ez alatt azt értik, hogy 94,6 m jelenleg a Tisza felső vize, amelyet az Adria, tengerszint feletti magasságaként határoznak meg.

A szobor lába alatt leolvasható az utóbbi évtizedek nagyobb árvizeinek szintje.

Normál esetben a vízszint 1-2 cm-t állandóan változik, amely a vízhozamtól is függ, locsolási szezonban például fellép vízszint csökkenés, de azt a duzzasztóval kompenzálják. Már 10 cm vízszint különbség mellett, csúcsra járatás során jelentős energia betárolást eredményez.

Az erőműben elhelyezett történelmi áttekintést adó tablókon van egy igen érzékeny fotó.

2000. január végén-február elején a Tiszán levonuló cianid- és nehézfémszennyezés megérkezésekor a főcsatorna tiszalöki zsilipje nem tudta kizárni a ciánt, és az alvízi oldalon is megemelkedett annak koncentrációja. Ezt látva a torkolatban 24 órán belül szádfalas elzárást építettek, amivel sikerült elérni, hogy a nem sokkal később odaérkező nehézfémszennyezés már nem jutott be a csatornába. A cianidtartalmú vizet a Nyugati-főcsatornán és a Halastói-tápcsatornán át vezették vissza a Tiszába. (Wikipedia)

Miután látogatásunkkor kiderült, hogy engedélyünk csak a Vízerőmű látogatására szólt, mivel a duzzasztómű, hajózsilip másik céghez, az Észak-Magyarországi Vízügyi Igazgatóság Tiszalöki Vízlépcsőjének ügyintézésébe tartozik. Így számunkra még az erőmű külső- ugyancsak robosztus szerkezeteket hordozó falának megtekintése volt lehetséges, ahol viszont igen filigrán építmények is megleptek bennünket. Az épület beton sávjai aljában fecskék ragasztották kicsiny fészkeiket nagy felületen.

P1750829 Tiszalök, fecskefészkek

Távozásunkkor még látjuk azt a transzformátor telepet, amely révén az itt termelt áramot betáplálják az országos hálózatba. Ez a gyűjtési rendszer összekapcsolja Magyarország valamennyi villamos energia termelő (a paksi erőműtől a legkisebbekig) alállomását, így bárhol valami üzemzavar, villámcsapás stb. miatt valaki kiesik, a többi el tudja látni az áramszolgáltatást.

P1750833 Tiszalök

Remélem nem írtam sok butaságot össze, mert azért a technika nem kenyerem. Legfeljebb, ameddig még át tudtam látni a dolgokat, az a néhány lóerővel dolgozó szárazmalom működési elve, Esze Tamás falujában, Tarpán.

P1750155 Tarpa, szárazmalom

De ha már vizet ígértem, az igazi, szinte a számra kívánkozik, hogy békebeli kikapcsolódást a Nyíregyházi Sóstó partján sétálva éltük át.

P1750618 Nyíregyháza Sóstó

P1750627 Nyíregyháza Sóstó

P1750622 Nyíregyháza Sóstó

A Sóstó tulajdonképpen Nyíregyháza üdülő övezete, csónakázó tóval és stranddal, de itt található az állatkert, s a Sóstó Múzeumfalu skanzenje.

P1750636 Nyíregyháza SóstóP1750637 Nyíregyháza SóstóA terület  az itt levő sós vizű kis tóról kapta a nevét, amit régen Igricének hívtak.
A termálvízű tónak régóta gyógyhatást (jódos, brómos vizek csoportjába tartozik) tulajdonítottak, ezért itt már az 1700-as évek végén fürdőházat építettek. Krúdy még gyönyörű tölgyfás ösvényeit énekli meg, melyet már Anonymus is említ Nyír erdeje részeként. Itt van a város tüdeje, hiszen 320 hektáros erdő veszi körül. Az 1930-as években nyitották a sóstói hideg strandot, akkori mértékkel számos modern berendezéssel. Az erdőn át vezető villamos vasút közlekedett ide a város központjából. 1931-1934 között még művésztelep is működött itt Rudnay Gyula szervezésében.

P1750633 Nyíregyháza Sóstó

P1750624 Nyíregyháza Sóstó

Sóstó növekvő népszerűségét kihasználva az utóbbi időkben kiterjedt építkezésekkel korszerűsítették, bővítették, gazdagították a parkot. Felújították a régi fürdőházat, Aquarius néven élményparkot létesítettek, s még díjnyertes gyermektábor (Kisvakond) is működik a strand szomszédságában.

Sóstó_fürdő 1
Ennyivel tudtam hozzájárulni némi felüdüléshez a tikkasztó meleg napokban.

Kategória: építészet, hidak, Magyarország, Természet | Címke: , , , , , , | 2 hozzászólás

Blended: országjárás és irodalom

Sőt a címmel már három dolgot is bevontam. Merthogy a blended szót a whisky címkéjéről vettem kölcsön, ahol az arról szól, hogy különböző whiskyk házasításával, keverésével állították elő.

Ebben az erődet kiszívó melegben ugyanis arra gondoltam, hogy most teszem be a Szabolcs-Szatmár-Bereg-i útiélményekhez a csupa kép Nyíregyháza Sóstó és állatkertje bemutatását. Kezemre játszott ezek után még egy rövidke riport is a rádióban, ahol a nyíregyházi állatkert vezetője elmondta, hogy a kánikulában többek között az állatok rendszeres fürdetésével is próbálják azok közérzetét javítani. S a délután 3 órakor esedékes fürdőhöz az elefánt lányok már maguktól időben felsorakoznak. 🙂

Zoo kollázs

Én utoljára gyermekeim óvodás korában (s az volt régen) jártam úgy elhivatottan állatkertben. Nem azt mondom, hogy közben-közben nem fordult elő azután is az életemben, de biztos, hogy kifejezetten egy állatkert meglátogatásáért azóta nem kerekedtem fel. Itt, a tavalyi kirándulásunkkor, amelyhez szállásunk Nyíregyháza Sóstó üdülő övezetében volt, s onnan talán 1-2 km-re lehetett az állatkert, más volt a helyzet. Noha az állatkert látogatás fakultatív program volt, de ide igenis nagyon igyekeztem. Olyan sokszor hallottam már hírét ennek a természetes környezetben létrehozott, messze földön jó hírt és elismerést kiváltó állatparknak, hogy ezt feltétlenül látni szerettem volna.

Nagyok voltak tehát az elvárásaim, de amit kaptam az letaglózott. Természetesen amiről tudtam, a természeti környezetben való elhelyezés nyújtotta azt az illúziót (vagy annak földi mását) mi szerint az állatok nem testidegen környezetbe- beton és rácsok közé, ketrecbe- vannak bezárva. Persze amennyi muszáj, mindenki védelmében, annyi van, de közben te mint egy parkban sétálsz. Aztán az állatok, sőt egzotikus állatok sokszínűsége nem adta azt a benyomást, mint olyik (külföldi) vidéki állatkertben, hogy a hazai, akár háziasított fajták közé mutatóba beszereztek valami távolabbi világrész egyedét, s már meg is volt a turista-csalogató attrakció. Mert ugye a fehér tigrisről a sajtóból is tudtunk, de pl. a szurikátákról, a szárnyasok (pávák, galambok stb.) káprázatos  seregszemléjéről még álmunkban sem… Meg állatóvoda, amiben a frissen kelt/született kétéltűek, gyíkok teknőcök, egyebek- vagy éppen a majomnak látszó tamarinok és makik és társaik- csak kapkodtuk a fejünket.

IMG_3652 Nyíregyháza, Zoo

IMG_3709 Nyíregyháza, Zoo

És mégis, leginkább… ami engem mint gyermeket tapasztott az üvegre, az Ócenárium mesés világa volt. Cápa is van benne, de legalább annyira érdekes a színes mélytengeri rajok és korallképződmények fantáziát lepipáló világa.

P1740853 Nyíregyháza, Zoo

IMG_3522 Nyíregyháza, Zoo

P1740869 Nyíregyháza, Zoo

IMG_3566 Nyíregyháza, Zoo

Szóval én ezekről szakszerűen – és sajnos, még a dilettáns képeim útján sem tudok – mesélni, mégis, hogy kis érzetét adjam a varázsnak, szeretnék szólni róla.  S ekkor pattant ki az ötlet, hogy összevágom egy másik hasonlóan nem elmesélhető – csakis szó szerint idézhető – de átütő élményemmel, Fredrick Backmannak a könyvhétre megjelent legutóbbi könyvével: Amit a fiamnak tudnia kell a világról.

Off: tessék Backmant olvasni! Én tavaly fogtam kezembe az első könyvét, azóta nem tudok leszakadni róla, minden amit leír magába szippant. Az első könyve olvasása után gyenge 2 hónap múlva nálam már nem volt olvasatlan műve.

Fredrik Backman könyvek index

Vagyis mint egy gyermeket, kedves olvasó elvezetlek az állatok előtt, s mesélek Backmannel a fiához írt vallomásaiból…. Persze sajnos nem fér ide minden, – különösen nem a hosszabb lélegzetűek – ami tetszett, ezért csak kiragadok dolgokat. Merthogy azért maradjon még élmény Nektek is, amikor elrohantok, megvenni a könyvet. 🙂

Mesél a fiának arról, amit az IKEA-ról tudni kell, amit az első kanapéról, amit a fociról, amit a cuccokról, amit a férfiasságról, amit a jóról és a gonoszról  stb. stb. tudnia kell, valahogy így:

Nos. Én volnék az apukád. Szerintem már kezded kapiskálni. Egészen mostanáig csak sodródtál az árral, és hagytad, hogy mi végezzük el a piszkos munkát, de tudtommal már másfél éves vagy, abba a korba léptél, mikor meg lehet tanítani neked dolgokat… mert szeretném, ha tudnád, hogy a szülőség azért nem olyan átkozottul sima ügy, mint amilyennek látszik.
… az a pelenkacsere volt az én Vietnámom.

P1740872 Nyíregyháza, Zoo

A nagyapáid maguk építették a házukat, még a Google ideje előtt. Tudod te, hogy ez mit jelent? Nem emberek ők, hanem szakállas svájci bicskák… Még wifijük sem volt gyerekkorukban. Erre varrjál gombot! Az egész gyerekkoruk olyan volt, mint a Robinson.

IMG_3552 Nyíregyháza, Zoo

Mert tudod, a világ nem mindig így nézett ki. …Más világ volt. Aztán megérkezett a technológia. Az internet, a mobiltelefonok, az érintőképernyők meg miegyéb, és az információrobbanás hatalmas nyomást gyakorolt az én generációmra,… Az előző szülőgenerációk elhessegethették a dolgokat azzal, hogy “nem tudtuk”…LSD-t szedtél a terhesség alatt? ” De édesem…az még a 70-es években volt. Akkor még nem volt veszélyes!”

IMG_3688 Nyíregyháza, Zoo

De az én generációm tudja, jó? Jogi szempontból már nem elég, hogy a jó szándék vezérelt. Megguglizhattam volna. Meg kellett volna guglizzam. Istenem, miért nem gugliztam meg?

P1740904 Nyíregyháza, Zoo

Nem akarunk tévedni. Ez minden. A mi generációnk úgy nőtt fel, hogy alig egy-két dologhoz ért. Webáruházakban vásárolunk, adó-visszatérítést igényelünk…hívjuk az Apple-helpdesket. Meg se próbáljuk magunk… A természet nem készített fel minket rátok.

IMG_3521 Nyíregyháza Zoo

Mert szeretünk titeket. Mert erről szól az egész. Azt akarjuk, hogy jobbak legyetek nálunk. És ehhez biztosítani szeretnénk a tőlünk telhető legjobb feltételeket.

IMG_3673 Nyíregyháza, Zoo

Bekamerázzuk az egész gyerekkorotokat, a Big Brother-ház ehhez képest a magánélethez való jog tiszteletének iskolapéldája…nagyon, de nagyon félünk tőle, hogy valamit elrontunk. Rettegünk, hogy nem vagyunk elegendőek. Mert annyi éven át mi voltunk a világtörténelem legnagyobb egoistái, aztán szülők lettünk…

IMG_3587 Nyíregyháza, Zoo

Amikor gyerekünk lesz, az olyan, mintha markológépet próbálnánk vezetni egy porcelánboltban. Begipszelt lábbal. Fordítva felvett símaszkban. Részegen.

IMG_3670 Nyíregyháza, Zoo

Én csak annyit mondok, hogy senki sem adott használati utasítást a szülőséghez.
Az ember ráköp a szalvétára. Aztán letöröli a gyerek arcát a szalvétával. Nem köpünk egyenesen a gyerekre.
Én kérek elnézést.

P1740937 Nyíregyháza, Zoo

Nehéz jó szülőnek lenni. Sok a kihívás és a tévút.

IMG_3700 Nyíregyháza, Zoo

Tudod, vannak szülők, akik azt mondják, megérzik, melyek lesznek a gyermek első szavai.
Kezd az a kényelmetlen érzésem támadni, hogy a tiéd az lesz: “Te vagy a leggyengébb láncszem. Viszlát!”

P1740913 Nyíregyháza, Zoo kopasz tengerimalac

Az ember dacból menő, kipihent, napszemüveges és tetovált szülővé válik…és textilszatyrából kibukkant egy-egy könyv a “szabad nevelés” témakörében, és löki, hogy “engedjük a gyereket gyereknek lenni, vágod, mire célzok? ” Miközben a háttérben az ötéves, mohikánfrizurás és orrpirszinges napsugaruk épp a kishugát próbálja belegyömöszölni egy műanyag vödörbe.

IMG_3704 Nyíregyháza, Zoo gyűrüsfarkú maki

Nem félek kimondani, hogy szeretlek. Csak minden mástól rettegek.

Nem akarok az az apa lenni, akinek a láttán a többi kölyök a fejét csóválja. Aki nem illik a többi szülő közé. Aki miatt szégyenkezned kell. Aki nem érti azt, amit szeretsz. Aki csalódást okoz neked.

P1740900 Nyíregyháza, Zoo

Találj valakit, aki nem azért szeret, aki vagy, hanem annak ellenére.

P1740893 Nyíregyháza, Zoo

Mert nem tudok valami sokat a szeretetről. Egyetlen nőt szerettem csak igazán. Vele minden nap olyan, mintha kalóznak öltözve barangolnék egy elvarázsolt erdőben, ahol rengeteg kincset ástak el.

Esetlen vagyok és darabos, csupa fekete és fehér. Ő minden színem.

IMG_3723 Nyíregyháza, Zoo gyémántfácán

A fortélyosságunkról nehezebb nyilatkozni. Mindenki tudja, hogy anyukád okosabb nálam. Mégis rávettem, hogy jöjjön hozzám feleségül. Tehát én sem panaszkodhatom.

IMG_3660 Nyíregyháza, Zoo fehér tigris

Én zsebre vágott kézzel cammogok át az életen, ő táncol. Semmit  nem szeret annyira ezen a világon, mint táncolni, én az óraketyegésben sem hallok ritmust… de egy olyan férfit választott társának, akivel csak a saját életét kockáztatva táncolhat.
Engem választott.
Aztán jöttél te. Te pedig odavagy a zenéért. Amikor ti ketten táncoltok! Ha választhatnék egyetlen másodpercet, amiben életem hátralevő részében élnem kellene, az ez lenne.

IMG_3657 Nyíregyháza, Zoo

A jövőre nézve
Egyszer apa leszel, és az orvos ránéz a körül-
belül kilenc hónapos fiadra, és derűsen meg-
kérdezi tőled és a partneredtől, hogy  “eddig
milyennek látják a gyerek személyiségét?”.

Jobb felkészülni rá, hogy nem biztos, hogy
a kérdéses orvos látta a Félelem és reszketés
Las Vegasban című filmet.

Csak egy tipp.

IMG_3608 Nyíregyháza, Zoo

Hát igen. A szeretet.
Mármint szoktam mondani neked, hogy szeretlek, de nem vagyok benne biztos, hogy érted, hogy ez mit is jelent. Mert nem úgy szeretlek téged, ahogy például a bacont vagy Paul Scholest vagy ahogy Az elnök emberei második évadját. Ez nem ugyanaz a fajta szeretet. Mikor az irántad érzett szeretetről van szó, az úgy robog át testem minden egyes sejtjén, mint egy elszabadult tehervonat. Ez a szeretet nem lassan növekszik, hanem lesújt. Állandó, heveny állapot.

IMG_3601 Nyíregyháza, Zoo

Nincsenek követelmények, amiket a legjobb barátnak teljesítenie kell. De ha már erről beszélünk, felvázolhatunk néhányat. Egy igaz barát nem nyúlja le a csajodat. Egy igaz barát nem szedi el a harcosod dolgait a World of Warcraftban.
Kábé ennyi.

IMG_3636 Nyíregyháza, Zoo

Ezért van szükség legjobb barátokra. Frodó tudta. Han Solo tudta. He-Man és Maverick tudta. Szükséged van valakire, akit felhívhatsz, mikor arrébb kell tenni azt az átkozott könyvespolcot. Vagy valakire, akinek azt mondhatod, “szerintem Zlatan jobb lenne középpályásnak”, vagy “hol lehet megnézni a legújabb Híradosok-részt?”
Vagy: “Apa leszek.”

IMG_3530 Nyíregyháza, Zoo

Nem mintha külön programom lenne minden barátom számára. Nem vagyok ennyire csodabogár. Van néhány Bajnokok Ligája-barátom. Néhány számítógépesjáték-barátom.

IMG_3548 Nyíregyháza, Zoo

E. baráton és én? Mi eszünk. És nem úgy értve hogy Provance-ba utazunk bor- és kekszkóstolásra. Szendvicset eszünk. Kebabot. Hot dogot a benzinkutakon…A világ egyik legfinomabb benzinkutas hot dogját egykor a lundi Statoilban lehetett elfogyasztani.
E. azóta is párás tekintettel beszél róla, “olyan volt a benzinkúti hot dogok között, mint filmben a Keresztapa I.”

Volt egy barátom … meghalt autóbalesetben mikor húszéves voltam. E. szabadnapot vett ki, hogy elvigyen a temetésre…Mikor véget ért a temetés, két döner kebabbal várt rám. A kocsiban ettük meg. Aztán egész éjjel autóztunk, zenét hallgattunk, hot dogot ettünk benzinkutakon, mert E. nem akarta, hogy hazamenjek, és azokat a barátaimat hívjam fel, akikkel inni szoktam. Ez az egyik legszebb dolog, amit valaki valaha is tett értem.

IMG_3639 Nyíregyháza, Zoo Mississippi aligátor

Tavaly E. és én elautóztunk Ytterånba, Östersund közelébe, egy kis kocsmába. Ők árulják Svédország legnagyobb hamburgerét. 4,3 kilós. Gondolom mindenki máshogy kezeli a harmincas krízist. Vannak, akik megmásszák a Himaláját, vannak, akik átszelik az
Északi-sarkot, mások belevágnak egy küzdősportba. E. és én? Az a hamburger volt a mi Everestünk. Oda-vissza 1400 kilométer, vagyis 14 órányi autókázás, csak hogy megebédeljünk….

Mikor aznap este kitettem E.-t a lakása előtt, összeölelkeztünk. Emlékezetem szerint csak egyszer csináltunk ilyet korábban. A születésed másnapján.
Egy kilóval kevesebbet nyomtál, mint a hamburger.

P1740901 Nyíregyháza, Zoo

Akkortájt, amikor összeköltöztünk, anyukád bevezette az “előevés” fogalmát. Olyan esetekre, amikor “felnőtt emberek” társaságába indultunk. Felnőtt embereknek azokat nevezi, akik szerint a leves étel. Azokat, akik képesek két és fél órán át egy pohár borral a kezükben a munkájukról társalogni, nem fogyasztva mást, mint apró kekszet, rajta véletlenszerűen elhelyezett halnyomokkal. Azt mondják, “hors d’oeuvre” a neve, de higgy nekem, valójában nyomozati anyag. Ami alapján rá kell jönni, hová rejtették a valódi ételt.

P1740908 Nyíregyháza, Zoo

Mikor felnősz, az emberek gyakran meg fognak kérdezni életed első nagy szerelméről. Számomra a foci volt az. De az is lehet, hogy nem fogsz beleszeretni a játékba, amelyben huszonkét tetovált milliomos, akiknek annyi ápolószer van a fejükön, hogy a golyóálló mellény keménysége semmi a hajukéhoz képest, körberohangál a fűben, és néha, mintha gerincérzéstelenítővel lőtték volna meg őket, elvetődnek, mikor arra a területre érnek, ahol az ellenfél védelme tartózkodik.

Hogy akármilyen adottságaid legyenek is, mindig 0:0-ról indulsz.

P1740868 Nyíregyháza, Zoo

Ezért játssz. Tanulj. Nőj fel. Engedj a szenvedélyeidnek. Találj valakit, akit szerethetsz. Tegyél meg minden tőled telhetőt. Légy kedves, amikor csak lehet, és kemény, amikor muszáj. Értékeld a barátaidat. Ne menj a menetiránnyal szemben. Akkor nem érhet semmi baj.

Mert egy nap majd nem figyelek oda két másodpercig, és mire felnézek, felnőttél.

IMG_3576 Nyíregyháza, Zoo

Kategória: Irodalom, Magyarország, Természet, Utazás, Városnézés | Címke: , , , , | Megjegyzés hozzáfűzése

Goethe kézszorítása

Ha kicsit sok az adatokból, utaim rendszerezéséből, feldolgozásából álló munkában szabadságot adok magamnak, s kivonulok egy (remélhetőleg) jó könyvvel a kezemben a hintaágyamba. Ezúttal meg sem próbálom a kertbe vonulást, mert percenként ide kell ugranom a komputeremhez, hogy kimásoljak gyönyörű mondatokat, kedves és mély humanizmust sugárzó történeteket Lénard Sándor kezemben levő írásaiból.

Lénard Sándor 1910-ben Budapesten született, mindössze nyolc évet élt Magyarországon, húszat Bécsben, tizenhármat Rómában és huszonegyet Brazíliában. … írja róla felsorolás szerűen egy szócikk. Bécsben orvosi egyetemet végzett, majd
1938 -ban az Anschluss után Olaszországba menekült, Rómában élte meg a világháború végét.
1951-től 1972- ben bekövetkezett haláláig a brazil őserdő szélén egy kicsiny, világtól elzárt völgyben az ottani szerény viszonyok között peregtek le napjai, ahogy írja: “S végül eljut az ember odáig, ahol csak a bölcs nem hiányol semmit, mert róla már a régi rómaiak megállapították, hogy „minden javát magánál hordja”.

S ennek az életnek gyönyörű sorokban – de nem  a szokásos önéletrajzi formában – megírt eseményeit, élményeit saját humánus értékrendjén átszűrve,  háttérben lappangó humorral és sok-sok (klasszikus – és orvosi) tudással megírt történeteit olvasva ujjong a lélek. Egyet ezekből hadd osszak meg Veletek:

“Sok mindenem elkallódott, volt, amit elloptak, aki értéktárgyaimat a háború alatt semleges területen megőrizte, meg is tartotta; könyveimet elkölcsönöztem, és nem láttam viszont… A kézszorítás még az enyém. Szívesen átadom fiatal költőknek és a líra barátainak. Még ha akarnám se adhatnám el egy Goethe-gyűjtőnek vagy egy amerikai múzeumnak.
Nem az én érdemem, hogy megkaptam, és tudom, hogy nem az egyedüli példány. Goethe bőkezűen osztogatta kézszorításait, látogatói továbbadták… aki keres és kutat, másokat is lelhet.
Egyelőre a sajátomnak örülök, mely csak három kézen ment át – s ezek közül kettő ügyesen forgatta Goethe szerszámát. Kézszorításomat Heine vette át. Külön e célból utazott Weimarba a sárga postakocsin. Egy barátságos nyári délután állított be a már szoborszerű öregúrhoz.
Könnyű volt Goethe előtt meghajolni. Beszélgetni már sokkal nehezebb; az olümposzi Zeusz lemennydörög a halandókra, és biztosan meghallják – de nem könnyű felszólni hozzá. Heine mondott valamit az újabb irodalmi irányzatokról. Goethe tanári gesztussal leintette.
– Ön min dolgozik? Mit ír?
Heine inkább vesztett egy barátot, inkább megkockáztatta a felségsértést, mintsem hogy elhallgatott volna egy tőrdöfésnek beillő gondolatot.
– Faust-drámán dolgozom.
Az agg vitéz is értett a víváshoz, parírozott:
– És vannak más üzletei is Weimarban?
Aztán letették a fegyvert, Goethe kezével, mely megírta Werther-t, megszorította Heinéét, amelyben még a Loreley nyugodott.
Évtizedekre rá ez a kéz fáradtan feküdt egy párizsi ágy szélén. Heine épp hogy élt még. Egy fiatal bajor tanító ült az ágy mellett. Azért jött Párizsba, hogy kimondja ezt a mondatot: „Szeretem; csodálom verseit.”
A betegnek jót tett ez az orvosság. Megköszönte, és cserébe átadta a kézszorítást.
A tanító gondosan megőrizte, habár a betűket csak a táblára írta, és sohasem fonta versbe. Huszonöt évi tanítás után nyugdíjba vonult, és a müncheni Angolparkban sétálással töltötte délutánjait.
Ott találkozott vele Hans Carossa, az irodalom iránt érdeklődő fiatal orvostanhallgató. A parkban tanulta az izmok neveit, ott kereste a rímeket. Nagy respektussal hallgatta, mit mesél a tanító a Pere-Lachaise felé tartó Heinéről. Kezet fogtak.
Carossa maga mesélte el a találkozás történetét. A könyv címe: „Das Jahr der schönen Täuschungen”. Figyelemre méltó, hogy a könyv 1940-ben jelent meg. Heine nevét akkor kimondani hallatlan vakmerőség volt. A Gestapo uralkodott, Weimart ritkán emlegették, a közeli Buchenwaldot sokszor. Carossa még egy Hoffmanstahl-verset is idézett, bízván, hogy a cenzorok nem ismerik a meg nem nevezett költő vétkes családfáját.
Carossával a Spanyol Lépcső felett ültem Rómában. Az Örök Várost nem érdekelte az ezer évre tervezett birodalom, az olcsó győzelmek. Itt még a kövek is emlékeztek, hogy volt az, amikor Hannibal ante portas állt, és újra elvonult. Rómában csend volt 41-ben.
– Legszívesebben itt maradnék – mondta Carossa. – Fogalma sincs, mi mindent kell manapság visszautasítania egy német költőnek. Bárcsak mindent visszautasíthatna az ember!
Csak bólintottam.
– Jó dolguk van a rómaiaknak – mondta. – Nálunk már nem érdemes élni. Egy maroknyi vers… ez az egyetlen, ami az életből megmaradt.
És ott fenn, az obeliszk mellett átadta a kézszorítást. Szívesen adom tovább, enyém marad úgyis. Jót tesz érezni, milyen rövid a másfél évszázad, milyen közel vagyunk egymáshoz mi, európaiak… Goethe Beethovennel is kezet rázott Karlsbadban, Beethoven Haydnnal, amikor átadta neki az első négy zongoraszonátát. Haydn többször volt együtt Mozarttal, Mozartnak találta ki Johann Christian Bach a négykezes zongorázást, Johann Christian pedig az apjától is kaphatott valamit, egy kézszorításnál többet… faházam tulajdonképpen nincs is a világ végén! “

Kategória: Irodalom, kultúrtörténet | Címke: , , | 1 hozzászólás