Blended: országjárás és irodalom

Sőt a címmel már három dolgot is bevontam. Merthogy a blended szót a whisky címkéjéről vettem kölcsön, ahol az arról szól, hogy különböző whiskyk házasításával, keverésével állították elő.

Ebben az erődet kiszívó melegben ugyanis arra gondoltam, hogy most teszem be a Szabolcs-Szatmár-Bereg-i útiélményekhez a csupa kép Nyíregyháza Sóstó és állatkertje bemutatását. Kezemre játszott ezek után még egy rövidke riport is a rádióban, ahol a nyíregyházi állatkert vezetője elmondta, hogy a kánikulában többek között az állatok rendszeres fürdetésével is próbálják azok közérzetét javítani. S a délután 3 órakor esedékes fürdőhöz az elefánt lányok már maguktól időben felsorakoznak. 🙂

Zoo kollázs

Én utoljára gyermekeim óvodás korában (s az volt régen) jártam úgy elhivatottan állatkertben. Nem azt mondom, hogy közben-közben nem fordult elő azután is az életemben, de biztos, hogy kifejezetten egy állatkert meglátogatásáért azóta nem kerekedtem fel. Itt, a tavalyi kirándulásunkkor, amelyhez szállásunk Nyíregyháza Sóstó üdülő övezetében volt, s onnan talán 1-2 km-re lehetett az állatkert, más volt a helyzet. Noha az állatkert látogatás fakultatív program volt, de ide igenis nagyon igyekeztem. Olyan sokszor hallottam már hírét ennek a természetes környezetben létrehozott, messze földön jó hírt és elismerést kiváltó állatparknak, hogy ezt feltétlenül látni szerettem volna.

Nagyok voltak tehát az elvárásaim, de amit kaptam az letaglózott. Természetesen amiről tudtam, a természeti környezetben való elhelyezés nyújtotta azt az illúziót (vagy annak földi mását) mi szerint az állatok nem testidegen környezetbe- beton és rácsok közé, ketrecbe- vannak bezárva. Persze amennyi muszáj, mindenki védelmében, annyi van, de közben te mint egy parkban sétálsz. Aztán az állatok, sőt egzotikus állatok sokszínűsége nem adta azt a benyomást, mint olyik (külföldi) vidéki állatkertben, hogy a hazai, akár háziasított fajták közé mutatóba beszereztek valami távolabbi világrész egyedét, s már meg is volt a turista-csalogató attrakció. Mert ugye a fehér tigrisről a sajtóból is tudtunk, de pl. a szurikátákról, a szárnyasok (pávák, galambok stb.) káprázatos  seregszemléjéről még álmunkban sem… Meg állatóvoda, amiben a frissen kelt/született kétéltűek, gyíkok teknőcök, egyebek- vagy éppen a majomnak látszó tamarinok és makik és társaik- csak kapkodtuk a fejünket.

IMG_3652 Nyíregyháza, Zoo

IMG_3709 Nyíregyháza, Zoo

És mégis, leginkább… ami engem mint gyermeket tapasztott az üvegre, az Ócenárium mesés világa volt. Cápa is van benne, de legalább annyira érdekes a színes mélytengeri rajok és korallképződmények fantáziát lepipáló világa.

P1740853 Nyíregyháza, Zoo

IMG_3522 Nyíregyháza, Zoo

P1740869 Nyíregyháza, Zoo

IMG_3566 Nyíregyháza, Zoo

Szóval én ezekről szakszerűen – és sajnos, még a dilettáns képeim útján sem tudok – mesélni, mégis, hogy kis érzetét adjam a varázsnak, szeretnék szólni róla.  S ekkor pattant ki az ötlet, hogy összevágom egy másik hasonlóan nem elmesélhető – csakis szó szerint idézhető – de átütő élményemmel, Fredrick Backmannak a könyvhétre megjelent legutóbbi könyvével: Amit a fiamnak tudnia kell a világról.

Off: tessék Backmant olvasni! Én tavaly fogtam kezembe az első könyvét, azóta nem tudok leszakadni róla, minden amit leír magába szippant. Az első könyve olvasása után gyenge 2 hónap múlva nálam már nem volt olvasatlan műve.

Fredrik Backman könyvek index

Vagyis mint egy gyermeket, kedves olvasó elvezetlek az állatok előtt, s mesélek Backmannel a fiához írt vallomásaiból…. Persze sajnos nem fér ide minden, – különösen nem a hosszabb lélegzetűek – ami tetszett, ezért csak kiragadok dolgokat. Merthogy azért maradjon még élmény Nektek is, amikor elrohantok, megvenni a könyvet. 🙂

Mesél a fiának arról, amit az IKEA-ról tudni kell, amit az első kanapéról, amit a fociról, amit a cuccokról, amit a férfiasságról, amit a jóról és a gonoszról  stb. stb. tudnia kell, valahogy így:

Nos. Én volnék az apukád. Szerintem már kezded kapiskálni. Egészen mostanáig csak sodródtál az árral, és hagytad, hogy mi végezzük el a piszkos munkát, de tudtommal már másfél éves vagy, abba a korba léptél, mikor meg lehet tanítani neked dolgokat… mert szeretném, ha tudnád, hogy a szülőség azért nem olyan átkozottul sima ügy, mint amilyennek látszik.
… az a pelenkacsere volt az én Vietnámom.

P1740872 Nyíregyháza, Zoo

A nagyapáid maguk építették a házukat, még a Google ideje előtt. Tudod te, hogy ez mit jelent? Nem emberek ők, hanem szakállas svájci bicskák… Még wifijük sem volt gyerekkorukban. Erre varrjál gombot! Az egész gyerekkoruk olyan volt, mint a Robinson.

IMG_3552 Nyíregyháza, Zoo

Mert tudod, a világ nem mindig így nézett ki. …Más világ volt. Aztán megérkezett a technológia. Az internet, a mobiltelefonok, az érintőképernyők meg miegyéb, és az információrobbanás hatalmas nyomást gyakorolt az én generációmra,… Az előző szülőgenerációk elhessegethették a dolgokat azzal, hogy “nem tudtuk”…LSD-t szedtél a terhesség alatt? ” De édesem…az még a 70-es években volt. Akkor még nem volt veszélyes!”

IMG_3688 Nyíregyháza, Zoo

De az én generációm tudja, jó? Jogi szempontból már nem elég, hogy a jó szándék vezérelt. Megguglizhattam volna. Meg kellett volna guglizzam. Istenem, miért nem gugliztam meg?

P1740904 Nyíregyháza, Zoo

Nem akarunk tévedni. Ez minden. A mi generációnk úgy nőtt fel, hogy alig egy-két dologhoz ért. Webáruházakban vásárolunk, adó-visszatérítést igényelünk…hívjuk az Apple-helpdesket. Meg se próbáljuk magunk… A természet nem készített fel minket rátok.

IMG_3521 Nyíregyháza Zoo

Mert szeretünk titeket. Mert erről szól az egész. Azt akarjuk, hogy jobbak legyetek nálunk. És ehhez biztosítani szeretnénk a tőlünk telhető legjobb feltételeket.

IMG_3673 Nyíregyháza, Zoo

Bekamerázzuk az egész gyerekkorotokat, a Big Brother-ház ehhez képest a magánélethez való jog tiszteletének iskolapéldája…nagyon, de nagyon félünk tőle, hogy valamit elrontunk. Rettegünk, hogy nem vagyunk elegendőek. Mert annyi éven át mi voltunk a világtörténelem legnagyobb egoistái, aztán szülők lettünk…

IMG_3587 Nyíregyháza, Zoo

Amikor gyerekünk lesz, az olyan, mintha markológépet próbálnánk vezetni egy porcelánboltban. Begipszelt lábbal. Fordítva felvett símaszkban. Részegen.

IMG_3670 Nyíregyháza, Zoo

Én csak annyit mondok, hogy senki sem adott használati utasítást a szülőséghez.
Az ember ráköp a szalvétára. Aztán letöröli a gyerek arcát a szalvétával. Nem köpünk egyenesen a gyerekre.
Én kérek elnézést.

P1740937 Nyíregyháza, Zoo

Nehéz jó szülőnek lenni. Sok a kihívás és a tévút.

IMG_3700 Nyíregyháza, Zoo

Tudod, vannak szülők, akik azt mondják, megérzik, melyek lesznek a gyermek első szavai.
Kezd az a kényelmetlen érzésem támadni, hogy a tiéd az lesz: “Te vagy a leggyengébb láncszem. Viszlát!”

P1740913 Nyíregyháza, Zoo kopasz tengerimalac

Az ember dacból menő, kipihent, napszemüveges és tetovált szülővé válik…és textilszatyrából kibukkant egy-egy könyv a “szabad nevelés” témakörében, és löki, hogy “engedjük a gyereket gyereknek lenni, vágod, mire célzok? ” Miközben a háttérben az ötéves, mohikánfrizurás és orrpirszinges napsugaruk épp a kishugát próbálja belegyömöszölni egy műanyag vödörbe.

IMG_3704 Nyíregyháza, Zoo gyűrüsfarkú maki

Nem félek kimondani, hogy szeretlek. Csak minden mástól rettegek.

Nem akarok az az apa lenni, akinek a láttán a többi kölyök a fejét csóválja. Aki nem illik a többi szülő közé. Aki miatt szégyenkezned kell. Aki nem érti azt, amit szeretsz. Aki csalódást okoz neked.

P1740900 Nyíregyháza, Zoo

Találj valakit, aki nem azért szeret, aki vagy, hanem annak ellenére.

P1740893 Nyíregyháza, Zoo

Mert nem tudok valami sokat a szeretetről. Egyetlen nőt szerettem csak igazán. Vele minden nap olyan, mintha kalóznak öltözve barangolnék egy elvarázsolt erdőben, ahol rengeteg kincset ástak el.

Esetlen vagyok és darabos, csupa fekete és fehér. Ő minden színem.

IMG_3723 Nyíregyháza, Zoo gyémántfácán

A fortélyosságunkról nehezebb nyilatkozni. Mindenki tudja, hogy anyukád okosabb nálam. Mégis rávettem, hogy jöjjön hozzám feleségül. Tehát én sem panaszkodhatom.

IMG_3660 Nyíregyháza, Zoo fehér tigris

Én zsebre vágott kézzel cammogok át az életen, ő táncol. Semmit  nem szeret annyira ezen a világon, mint táncolni, én az óraketyegésben sem hallok ritmust… de egy olyan férfit választott társának, akivel csak a saját életét kockáztatva táncolhat.
Engem választott.
Aztán jöttél te. Te pedig odavagy a zenéért. Amikor ti ketten táncoltok! Ha választhatnék egyetlen másodpercet, amiben életem hátralevő részében élnem kellene, az ez lenne.

IMG_3657 Nyíregyháza, Zoo

A jövőre nézve
Egyszer apa leszel, és az orvos ránéz a körül-
belül kilenc hónapos fiadra, és derűsen meg-
kérdezi tőled és a partneredtől, hogy  “eddig
milyennek látják a gyerek személyiségét?”.

Jobb felkészülni rá, hogy nem biztos, hogy
a kérdéses orvos látta a Félelem és reszketés
Las Vegasban című filmet.

Csak egy tipp.

IMG_3608 Nyíregyháza, Zoo

Hát igen. A szeretet.
Mármint szoktam mondani neked, hogy szeretlek, de nem vagyok benne biztos, hogy érted, hogy ez mit is jelent. Mert nem úgy szeretlek téged, ahogy például a bacont vagy Paul Scholest vagy ahogy Az elnök emberei második évadját. Ez nem ugyanaz a fajta szeretet. Mikor az irántad érzett szeretetről van szó, az úgy robog át testem minden egyes sejtjén, mint egy elszabadult tehervonat. Ez a szeretet nem lassan növekszik, hanem lesújt. Állandó, heveny állapot.

IMG_3601 Nyíregyháza, Zoo

Nincsenek követelmények, amiket a legjobb barátnak teljesítenie kell. De ha már erről beszélünk, felvázolhatunk néhányat. Egy igaz barát nem nyúlja le a csajodat, Egy igaz barát nem szedi el a harcosod dolgait a World of Warcraftban.
Kábé ennyi.

IMG_3636 Nyíregyháza, Zoo

Ezért van szükség legjobb barátokra. Frodó tudta. Han Solo tudta. He-Man és Maverick tudta. Szükséged van valakire, akit felhívhatsz, mikor arrébb kell tenni azt az átkozott könyvespolcot. Vagy valakire, akinek azt mondhatod, “szerintem Zlatan jobb lenne középpályásnak”, vagy “hol lehet megnézni a legújabb Híradosok-részt?”
Vagy: “Apa leszek.”

IMG_3530 Nyíregyháza, Zoo

Nem mintha külön programom lenne minden barátom számára. Nem vagyok ennyire csodabogár. Van néhány Bajnokok Ligája-barátom. Néhány számítógépesjáték-barátom.

IMG_3548 Nyíregyháza, Zoo

E. baráton és én? Mi eszünk. És nem úgy értve hogy Provance-ba utazunk bor- és kekszkóstolásra. Szendvicset eszünk. Kebabot. Hot dogot a benzinkutakon…A világ egyik legfinomabb benzinkutas hot dogját egykor a lundi Statoilban lehetett elfogyasztani. E. azóta is párás tekintettel beszél róla, “olyan volt a benzinkúti hot dogok között, mint filmben a Keresztapa I.”

Volt egy barátom … meghalt autóbalesetben mikor húszéves voltam. E. szabadnapot vett ki, hogy elvigyen a temetésre…Mikor véget ért a temetés, két döner kebabbal várt rám. A kocsiban ettük meg. Aztán egész éjjel autóztunk, zenét hallgattunk, hot dogot ettünk benzinkutakon, mert E. nem akarta, hogy hazamenjek, és azokat a barátaimat hívjam fel, akikkel inni szoktam. Ez az egyik legszebb dolog, amit valaki valaha is tett értem.

IMG_3639 Nyíregyháza, Zoo Mississippi aligátor

Tavaly E. és én elautóztunk Ytterånba, Östersund közelébe, egy kis kocsmába. Ők árulják Svédország legnagyobb hamburgerét. 4,3 kilós. Gondolom mindenki máshogy kezeli a harmincas krízist. Vannak, akik megmásszák a Himaláját, vannak, akik átszelik az
Északi-sarkot, mások belevágnak egy küzdősportba. E. és én? Az a hamburger volt a mi Everestünk. Oda-vissza 1400 kilométer, vagyis 14 órányi autókázás, csak hogy megebédeljünk….

Mikor aznap este kitettem E.-t a lakása előtt, összeölelkeztünk. Emlékezetem szerint csak egyszer csináltunk ilyet korábban. A születésed másnapján.
Egy kilóval kevesebbet nyomtál, mint a hamburger.

P1740901 Nyíregyháza, Zoo

Akkortájt, amikor összeköltöztünk, anyukád bevezette az “előevés” fogalmát. Olyan esetekre, amikor “felnőtt emberek” társaságába indultunk. Felnőtt embereknek azokat nevezi, akik szerint a leves étel. Azokat, akik képesek két és fél órán át egy pohár borral a kezükben a munkájukról társalogni, nem fogyasztva mást, mint apró kekszet, rajta véletlenszerűen elhelyezett halnyomokkal. Azt mondják, “hors d’oeuvre” a neve, de higgy nekem, valójában nyomozati anyag. Ami alapján rá kell jönni, hová rejtették a valódi ételt.

P1740908 Nyíregyháza, Zoo

Mikor felnősz, az emberek gyakran meg fognak kérdezni életed első nagy szerelméről. Számomra a foci volt az. De az is lehet, hogy nem fogsz beleszeretni a játékba, amelyben huszonkét tetovált milliomos, akiknek annyi ápolószer van a fejükön, hogy a golyóálló mellény keménysége semmi a hajukéhoz képest, körberohangál a fűben, és néha, mintha gerincérzéstelenítővel lőtték volna meg őket, elvetődnek, mikor arra a területre érnek, ahol az ellenfél védelme tartózkodik.

Hogy akármilyen adottságaid legyenek is, mindig 0:0-ról indulsz.

P1740868 Nyíregyháza, Zoo

Ezért játssz. Tanulj. Nőj fel. Engedj a szenvedélyeidnek. Találj valakit, akit szerethetsz. Tegyél meg minden tőled telhetőt. Légy kedves, amikor csak lehet, és kemény, amikor muszáj. Értékeld a barátaidat. Ne menj a menetiránnyal szemben. Akkor nem érhet semmi baj.

Mert egy nap majd nem figyelek oda két másodpercig, és mire felnézek, felnőttél.

IMG_3576 Nyíregyháza, Zoo

Kategória: Irodalom, Magyarország, Természet, Utazás, Városnézés | Címke: , , , | Megjegyzés hozzáfűzése

Goethe kézszorítása

Ha kicsit sok az adatokból, utaim rendszerezéséből, feldolgozásából álló munkában szabadságot adok magamnak, s kivonulok egy (remélhetőleg) jó könyvvel a kezemben a hintaágyamba. Ezúttal meg sem próbálom a kertbe vonulást, mert percenként ide kell ugranom a komputeremhez, hogy kimásoljak gyönyörű mondatokat, kedves és mély humanizmust sugárzó történeteket Lénard Sándor kezemben levő írásaiból.

Lénard Sándor 1910-ben Budapesten született, mindössze nyolc évet élt Magyarországon, húszat Bécsben, tizenhármat Rómában és huszonegyet Brazíliában. … írja róla felsorolás szerűen egy szócikk. Bécsben orvosi egyetemet végzett, majd
1938 -ban az Anschluss után Olaszországba menekült, Rómában élte meg a világháború végét.
1951-től 1972- ben bekövetkezett haláláig a brazil őserdő szélén egy kicsiny, világtól elzárt völgyben az ottani szerény viszonyok között peregtek le napjai, ahogy írja: “S végül eljut az ember odáig, ahol csak a bölcs nem hiányol semmit, mert róla már a régi rómaiak megállapították, hogy „minden javát magánál hordja”.

S ennek az életnek gyönyörű sorokban – de nem  a szokásos önéletrajzi formában – megírt eseményeit, élményeit saját humánus értékrendjén átszűrve,  háttérben lappangó humorral és sok-sok (klasszikus – és orvosi) tudással megírt történeteit olvasva ujjong a lélek. Egyet ezekből hadd osszak meg Veletek:

“Sok mindenem elkallódott, volt, amit elloptak, aki értéktárgyaimat a háború alatt semleges területen megőrizte, meg is tartotta; könyveimet elkölcsönöztem, és nem láttam viszont… A kézszorítás még az enyém. Szívesen átadom fiatal költőknek és a líra barátainak. Még ha akarnám se adhatnám el egy Goethe-gyűjtőnek vagy egy amerikai múzeumnak.
Nem az én érdemem, hogy megkaptam, és tudom, hogy nem az egyedüli példány. Goethe bőkezűen osztogatta kézszorításait, látogatói továbbadták… aki keres és kutat, másokat is lelhet.
Egyelőre a sajátomnak örülök, mely csak három kézen ment át – s ezek közül kettő ügyesen forgatta Goethe szerszámát. Kézszorításomat Heine vette át. Külön e célból utazott Weimarba a sárga postakocsin. Egy barátságos nyári délután állított be a már szoborszerű öregúrhoz.
Könnyű volt Goethe előtt meghajolni. Beszélgetni már sokkal nehezebb; az olümposzi Zeusz lemennydörög a halandókra, és biztosan meghallják – de nem könnyű felszólni hozzá. Heine mondott valamit az újabb irodalmi irányzatokról. Goethe tanári gesztussal leintette.
– Ön min dolgozik? Mit ír?
Heine inkább vesztett egy barátot, inkább megkockáztatta a felségsértést, mintsem hogy elhallgatott volna egy tőrdöfésnek beillő gondolatot.
– Faust-drámán dolgozom.
Az agg vitéz is értett a víváshoz, parírozott:
– És vannak más üzletei is Weimarban?
Aztán letették a fegyvert, Goethe kezével, mely megírta Werther-t, megszorította Heinéét, amelyben még a Loreley nyugodott.
Évtizedekre rá ez a kéz fáradtan feküdt egy párizsi ágy szélén. Heine épp hogy élt még. Egy fiatal bajor tanító ült az ágy mellett. Azért jött Párizsba, hogy kimondja ezt a mondatot: „Szeretem; csodálom verseit.”
A betegnek jót tett ez az orvosság. Megköszönte, és cserébe átadta a kézszorítást.
A tanító gondosan megőrizte, habár a betűket csak a táblára írta, és sohasem fonta versbe. Huszonöt évi tanítás után nyugdíjba vonult, és a müncheni Angolparkban sétálással töltötte délutánjait.
Ott találkozott vele Hans Carossa, az irodalom iránt érdeklődő fiatal orvostanhallgató. A parkban tanulta az izmok neveit, ott kereste a rímeket. Nagy respektussal hallgatta, mit mesél a tanító a Pere-Lachaise felé tartó Heinéről. Kezet fogtak.
Carossa maga mesélte el a találkozás történetét. A könyv címe: „Das Jahr der schönen Täuschungen”. Figyelemre méltó, hogy a könyv 1940-ben jelent meg. Heine nevét akkor kimondani hallatlan vakmerőség volt. A Gestapo uralkodott, Weimart ritkán emlegették, a közeli Buchenwaldot sokszor. Carossa még egy Hoffmanstahl-verset is idézett, bízván, hogy a cenzorok nem ismerik a meg nem nevezett költő vétkes családfáját.
Carossával a Spanyol Lépcső felett ültem Rómában. Az Örök Várost nem érdekelte az ezer évre tervezett birodalom, az olcsó győzelmek. Itt még a kövek is emlékeztek, hogy volt az, amikor Hannibal ante portas állt, és újra elvonult. Rómában csend volt 41-ben.
– Legszívesebben itt maradnék – mondta Carossa. – Fogalma sincs, mi mindent kell manapság visszautasítania egy német költőnek. Bárcsak mindent visszautasíthatna az ember!
Csak bólintottam.
– Jó dolguk van a rómaiaknak – mondta. – Nálunk már nem érdemes élni. Egy maroknyi vers… ez az egyetlen, ami az életből megmaradt.
És ott fenn, az obeliszk mellett átadta a kézszorítást. Szívesen adom tovább, enyém marad úgyis. Jót tesz érezni, milyen rövid a másfél évszázad, milyen közel vagyunk egymáshoz mi, európaiak… Goethe Beethovennel is kezet rázott Karlsbadban, Beethoven Haydnnal, amikor átadta neki az első négy zongoraszonátát. Haydn többször volt együtt Mozarttal, Mozartnak találta ki Johann Christian Bach a négykezes zongorázást, Johann Christian pedig az apjától is kaphatott valamit, egy kézszorításnál többet… faházam tulajdonképpen nincs is a világ végén! “

Kategória: Irodalom, kultúrtörténet | Címke: , , | Megjegyzés hozzáfűzése

Templomok útján Szatmár- Beregben

A középkor legkiválóbb művészeti emlékeit kétségkívül a templomok alkotják.
A templomok magukba sűrítették koruk kimagasló művészeti teljesítményét, valamint mindazt a tudást, amely felhalmozódott a középkor emberénél.

Tiszahát Szatmár-Beregi térség, tkpSzabolcs – Szatmár – Beregben 93 középkori templom áll, ezekből 55 a Felső Tisza vidéken, a Szatmár – Beregi térségben található. Sehol az országban nem találunk olyan sok középkori eredetű templomot, ráadásul annyira közel egymáshoz, mint itt.

Míg az Alföld középkori templomainak nagy része a török dúlások áldozatává vált, a török, illetve a kora újkori tatár betörések kevésbé érintették ezt a folyók ölelésében élő vidéket. A folyószabályozások előtti időkben a Felső-Tisza-vidék egy lápos, ár- és belvizekkel sújtott terület volt, mely távol tartotta az idegeneket, hódító hadakat.

A kőből, téglából épült templomok a korai években ritkák, építésük általában egy-egy, nagyobb hatalomra szert tett nemzetséghez fűződik (lásd: Báthoriak). Ezeken a 12- 13. század folyamán kialakult birtok központokon a templom építés a kegyúr akaratából és támogatásával mindenütt megtörtént. Szatmár és Bereg középkori egyházi örökségének egyedi hangulatát a kisméretű templomok, s a melléjük épített fa harangtornyok adják. Emellett ez az aprófalvas vidék nem is igényelte a nagy befogadóképességű templomokat, a gyülekezetek igényeit a középkori méretű épületek is ki tudták szolgálni.
P1750039 CsarodaMásrészt ezen a vidéken viszonylag korán, már a 16. század első felében teret hódított a reformáció, s ekkor már többnyire a gyülekezet tagjai, a presbitériumok anyagi erejéből, hozzájárulásával kerültek ki- ill. átalakításra Isten házaik. Ekkor jelennek meg jellegzetes motívumrendszerű festett mennyezeti kazettái, melyek alkalmazását is eleinte a szükség szülte: a török által megrongált katolikus templomok beszakadt boltozatát nem építették újra, hanem a mennyezetet síkban “bedeszkázták”.  Aztán a reformáció belső falak díszítését tiltó előírásai ekkor még nem érvényesültek túl éles módon, s a szebbítési szándék nyomán alakult ki a kazetták, s a velük rokon berendezési tárgyak, mint a karzatmellvédek, faragott szószékek és szépséges szószékkoronák, padelőlapok festése. Ezek a kis középkori templomok valóban ékszerdobozai ennek a vidéknek.

Szerencsére, ha nem is túl korán, de a műemlékvédelem is erőket fordított ezen emlékek megmentésére. A helyreállítások első jelentősebb hulláma az 1970-es, 1980-as években zajlott le a Felső-Tisza-vidéken, s az utóbbi időkben örvendetes módon jelentős EU támogatások is jutottak erre a feladatra. Az elvégzett munkálatoknak köszönhetően nem egy templom nyerte el az Európa Nostra díjat, v. oklevelet (Gyügye, Sonkád, Szamosújlak).

Hogy ezt az egyedülálló örökséget a szélesebb tömegekkel is megismertessék, merült fel a gondolat 2009-ben egy olyan tematikus turisztikai útvonal kialakítására, mely a természeti és egyéb építészeti, kulturális látványosságok mellett középpontjába a “Középkori templomok Középkori_templomok_útja-_Szabolcs_-_Szatmárútja”-t tesziEhhez  a projekthez  több tudományos igényű monográfia is készült, s ezek sora, csakúgy mint az útvonalba bevont templomok száma is egyre bővül. Egyúttal határokon átnyúlva, kibővítettek az utakat Románia és Ukrajna kárpátaljai területeire, ahol lényegében a nyugati kereszténység keleti határvonala fekszik. Hivatalos honlapjára www.temple-tour.eu.- rákattintva minden megtalálható ezen gyönyörűségekről, én sokáig elidőztem rajtuk. Ezen kiemelt templomok útvonala még az EU bizottság (EDEN) pályázatán is díjat nyert 2017. évben, mint Magyarország legígéretesebb kulturális úti célja.

A címet némileg én is innen kölcsönöztem, noha itt csupán két további templom bemutatását tervezem az eddigi bejegyzéseimhez csatlakozva.

És akkor folytassuk hát a tavalyi kirándulást a legszebbnek mondott késő-román falusi templomok egyikének, a Csarodai árpád-kori templom megtekintésével. Már az első felbukkanás rendhagyó. Kis takaros, orgonáktól roskadozó utca elején egyedül álló harangtorony. Sehol egy templom…

P1750121 Csaroda

Később majd megkapjuk erre a magyarázatot: A haranglábat többször átépítették, miközben arrébb-arrébb vitték, s így távolodott el egy kicsit a templomtól. Bár ez mind az egyház területe. A jelenlegi harangláb 1855-ben készült, magassága 14 m amelyet a templom tornya 20 méteres magasságával meghalad, ám nem ezzel vonja magára a figyelemét annak, aki megpillantja.

Csupa kecs és báj. S a magával ragadó kecsességét az égbe szökő, tornácos, zsindellyel fedett sisakos torony karcsúsága adja. A templom hajóval egybeépült, abból kiszökő torony annyira keskeny, hogy ebben harang soha nem is volt. De nem is bírná el a harang kilengését-rezgését, csak őrtoronyként használták. Ma pedig a torony, amelynek falát két szinten ikerablakok törik át, egyetlen megmaradt funkciója a gyönyörködtetés, amit maradéktalanul teljesít is.

A terméskő alapozású, téglából épült templom hagyományos, K-Ny-i tájolású, ahol a torony a nyugati homlokzatot koronázza meg, amíg a keleti oldalra a saroktámpilléres négyzetes szentély került, amelynek északi oldalán valaha sekrestye állt. A hosszúkás déli oldal ritmikusan emelkedő tömege (szentély, hajó, torony) nyugati végén nyílik a templom bejárata, a meredek háromszögű oromzattal záródó, félköríves, kettős lépcsőzésű kapun keresztül, melynek ajtaja 18. századi.

S amit itt éppen csak nyomokban láthatunk, arról tanúskodik, hogy a templom fala kívülről is mintás, festett volt! 1552-ig ugyanis a templom katolikus templomként szolgálta a közösséget. Aztán jött a reformáció. A földbirtokos, vele együtt a falu népe áttért a református hitre. Csakhogy a puritán elveket valló református egyház nem tűrte meg az alakos ábrázolást, ezért a falakat gyorsan bevakolták, lemeszelték. Legtöbb református templomban ma is csupán fehérre meszelt P1750112 Csaroda, festés dátumafalakat látunk, ám néhány tájegységen valamilyen okból később visszatérhetett némi, jobbára ornamentikus díszítés a falak közé.
Itt a templom belsejében, a diadalív falán írás hirdeti, hogy Osztopáni Perjési Gábor földbirtokos 1642. július 9.-én festette ki  az épületet.
Fantasztikus látvány lehetett egy teljes külső felületet beborító mintázat.

A templom körül itt is, mint a középkori templomoknál általában, körben temető volt. Erre való utalásként a műemlékesek egy sírkövet állítottak a templom előtt elterülő szépen gondozott ligetes környezetbe. A fák mögött a kis Csaronda patak folyik, amely félkörbe fonja a települést, egyben utal a falu nevének (szláv) eredetére. Csaronda- Csornaja voda- Csarnavoda – fekete vizet jelent, mivel itt az egész vidék nagyon lápos, mocsaras terület volt. A közelben még ma is felkereshető  Bábtava tőzegmohaláp szigete.

A községről először 1299-ben tesznek említést, egy oklevélben. Így szokás a történelmét ettől az évszámtól indítani.
Alapvetően a műemlékek, így jelen templomunk értékelésénél is, fontos szerepet játszanak a település történelmének, lehetőségek szerint okiratok, vagy egyéb hiteles dokumentumok alapján történő feltárása is.

P1750331 Térkép részlet

A 13. században a Káta nemzetség-beli Csernavodai család birtoka, melyet a környékbeli nemesek leromboltak és kifosztottak.
A 14. században jelentős hely volt, amely egy évszázadon át adott helyet Bereg vármegye gyűléseinek. Birtokosa a Carodai család, amely a vármegye vezető tisztségviselőit adta, és a kor szokása szerint Bereg vármegye elöljárójának lakóhelyén tartotta a megyegyűléseit. 1696-ban kihal a Csarodai család utolsó férfitagja is.
A 19. század elején a Lónyai, Rédey és Bay család is birtokol a településen és szomszédságában. 1851-ben Gróf Teleky család is birtokosai közé tartozik.

A 13. század végén, a tatárjárás után épült kegyúri templom tehát a Káta nemzetséghez köthető. Feltehetőleg már annak előtte is állt itt templom, amely hajója esetleg bele is épült a jelenlegiébe. Csarodánál az építkezéseket tulajdonváltozásokkal (1216, 1261) hozzák összefüggésbe. Nagyon sokszor ugyanis az (új, vagy éppen régi) földbirtokosok ezzel hozták kifejezésre tulajdonosi minőségüket, jogaikat.

Belépve a templomba, már látjuk is aminek kívül csak halvány nyomai sejlettek fel, azt a 17. századi díszítő festést, mely népi ihletésű motívumai igencsak emlékeztetnek a szűrhímzésekre kivarrt mintákra, kacsos szív-leveleivel, tulipánjaival.

P1750075 Csaroda

A most belülről látható három, félköríves, rézsűs ablaknál a román-kori hajó eredeti ablaka a kisebbik méretű volt, míg a két hosszabbat, az átalakítás során növelhették meg, több fény bejuttatása érdekében.

A belső nyugati falon látható karzat építészeti különlegessége, hogy az azt tartó oszlopokra támaszkodik – illetve innen emelkedik ki – a templom már megcsodált ékessége, karcsú tornya. A karzaton több variációban megjelenő virágmintát Istenfának -életfának- vagy családfának nevezték el. A színhasználat a kezdeti keresztszemes hímzésekével azonos, amely feltehetőleg abból adódott, hogy a legkönnyebben a piros és kék színeket tudták a fonalban előállítani.

P1750086 Csaroda, pacsírtás minta

És akkor ismét elértünk a beregi keresztszemes hímzés témaköréhez. A beregi kereszthímzés leggyakoribb motívumait ma már könyvbe gyűjtötték, mindegyiknek  megvan a saját megnevezése. A csarodai jellegzetes a pacsirtás és életfás, illetve a gyakran előforduló szív motívum. Ha megpillantjuk az életfát, az életfa tengelyéből csokrosan mindenütt ott a szív, a nélkül nincs élet.
Nincsenek előrajzolva, úgy kell kiszámolni. Hátuljuk (visszájuk) ugyanolyan szép kell legyen mint a színe. Jó szem, türelem, kitartás, gyakorlás, jó szív – a szép munka záloga.

A hajóban ma ez, a 17. századi falfestés és a 18. századi berendezés dominál.
A 18. században a Rédeiek (Rhédey) kegyúrsága idején történtek az utolsó építkezések, s azzal el is nyerte mai formáját a templom. Ekkor készült a barokk bútorzat, a szószék korona és az egyszínű kazettás mennyezet. Valójában ez kékre volt festve, közepén csillaggal, azaz az égboltot ábrázolta. (Ilyen ma még Tarpán található.) A kazettás fa mennyezeten a felújításról 1777-ben kelt felirattal emlékeznek meg a középső sor kiemelkedő mezőjén a dedikációs táblán. Ezeknek a mennyezeti ládáknak is nevezett mennyezeti beépítéseknek, melyek használata a szatmári vidéken igen elterjedt volt, amúgy is fontos szerep jutott: oda helyezték ugyanis a templomról szóló feljegyzéseket, történeteket, mindenféle hivatalos dokumentumot. Így őrizték meg az utókornak.

A Rédey család  további emlékét a karzat alatt, az 1758-ban kisrédei (id.) Rhédei Ferencnek verses rímekbe szedett formában készült epitáfiuma őrzi. A család tagjait egyébként a szentély alatti kriptában temették el.

És akkor most elérkeztünk az igazi meglepetéshez, a templom kiemelt szenzációjához, a 20. században feltárt középkori freskókhoz, amelyek közvetlenül a templom felépítését követően kerültek a falakra. Pillantásunkat most a karzatról a hajó szentélybe futó belseje felé fordítjuk, s merőben más világot látunk. A fal alsó felén feltárul az a korai időszak, amelynek emlékei már csak elvétve találhatóak meg középkori templomainknál.

P1750113 Csaroda

A legkorábban készültek a hajóban levő bizánci stílusú freskók, ezeket a 13. század elején kezdték el festeni. Ekkor a téglát épphogy egy kis híg meszes folyadékba beletették és arra a nyers felületre festették az ábrákat. (Ahogy a mai napig is, mindig vizes nyers felületre készül a freskó.) Az, hogy a híres alakos képek ennyi ideig megmaradtak, az akkor használt növényi- és földalapú festékeknek is köszönhető volt. Miként ezeket vizes nyers felületre rakták, az teljesen beszívta magába ezt az anyagot, a rá kerülő meszes réteg pedig megvédte, konzerválta őket.

P1750066 Csaroda

A szentély később fejeződött be, képei festését cca. a 14. század közepétől kezdték.
A szentélynél már a kora gótika jegyei: enyhén csúcsíves diadalív, íves ablakok, bordás keresztboltozat középen – zárókővel, láthatóak.

P1750072 Csaroda, diadalív és szentély boltozat

P1750092 Csaroda, szentély

Nagy szerencsénk, hogy őseink a legegyszerűbb megoldást alkalmazták, amikor a hitújítás idején bevakolták a képeket. Mert ahol nem vakolták be, ott leverték, s azzal örökre el is vesztek.
Bár a szentélyt már jóval korábban, az 1900-as évek elején feltárták, mivel az akkori gyülekezet bővíteni szerette volna a templomot, s ahogy kezdték el a falbontást, illetve a vakolat leverését, előbukkantak a festés nyomok. Az akkori lelkész le is állíttatta a munkát, a műemlék-védelemhez fordult, s már 1901-1902 ben restaurálták a szentélyt. Majdnem eredeti állapotban maradt meg, minimális a retusálás, amit a hajóban már kevésbé mondhatunk el.
Az épület restaurálása 1970-75 között zajlott. A tetőszerkezet cseréjével kezdődött, s amikor az elmúlt századokban felszívott nedvesség hatására felpúposodott, vastagabb repedésekkel is “ékes” felületet munkába vették, nagyobb részen lejött a vakolat, s alatta feltárult a szenzáció, amelynek közhasználatban a mosolygós szentek nevet adták.

P1750073 Csaroda, mosolygós szentek

János evangélistát látjuk elsőnek, kezében az evangélium. Az ókeresztény vértanúk, Damján és Kozma kezükben orvosságos tégelyekkel egymás felé fordulva, ők ikrek voltak és orvosok. Az egyik a test, a másik a lélek gyógyításával foglalkozott. Azokban, a járványok dúlta időkben nyilván kiemelt tiszteletnek is örvendtek. A magyar Szent koronán is látjuk őket.

A következő hármas csoportban Pál és Péter apostolok, valamint Szent Heléna, avagy magyarul Szent Ilona, aki a Nagy Konstantin császár édesanyja volt, s a hagyomány neki tulajdonítja Jézus keresztjének megtalálását.
Összességében őket mosolygós szenteknek nevezik, szinte egyedülállóak, merthogy a bizánciakra épp az ellenkezője jellemző, ikonjaikon a nagyon komor, mord ábrázatú szentek láthatóak. A mi templomunk falán dolgozó mester szentjei szemük sarkából, szájuk szögletéből mintha mosolyognának, pirospozsgás arcuk élettel teli. Nem a távolságtartást, hanem az emberekhez való közeledést látjuk.

A falakon időről – időre felszentelési keresztekre bukkanunk.

A templom diadalíve belső falát a 4 nagy egyházatya ábrázolása tölti ki.  Ambrus, Ágoston, – ők püspökök voltak. Szemben levő oldalán Szent Nagy Gergely pápa, alatta a szerzetesnek ábrázolt Jeromos –  ő fordította a Bibliát héberről latinra.

P1750106 Csaroda diadalívtől, hajó

És akkor belépünk a szentélybe. Négyzetes szentélyt látunk, keleti és déli falán 3-3 apostollal. Az ablak fölött a Fájdalmas Krisztus ábrázolása, megint csak nagyon kevés helyen találkozunk ezzel a megközelítéssel. A legtöbb helyen a keresztre feszített Jézus látható, itt a kő koporsóból felülő, feltámadó Krisztus jelenik meg a freskó részleten.
Az alatta levő ablakbéletben Szent Dorottya és Alexandriai Szent Katalin, akik a vallás tisztaságáért haltak vértanú halált. Az apostolokat ábrázoló képek sávja alá keleties mintázatú szőnyegmotívumot festettek.

A díszítés emlékeztet a hajdani uradalmi házak, kastélyok falaira aggatott, keleti mintázatú szőnyegekre, amelyek részben díszítették azokat, másrészt így védekeztek a hideg és a nyirkosság ellen. Hajdan az itt élők széppé, otthonossá akarták tenni Isten házát, ezért festették fel templomuk falára ezt a szőnyeg motívumot.

IMG_3761 Csaroda, szentély

A csarodai templom műemlék, de élő gyülekezete van. Minden vasárnap istentisztelet, esküvők, keresztelők, konfirmációk vannak, bár utóbbin egyre kevesebb a gyermek. Mivel iskolája csak Csarodának van, ahol a környékbeli gyermekek is tanulnak, ám azoknak a falvaknak is vannak saját templomaik.

P1750048 Csaroda templom utcája

Csaroda, templom kertből

P1750052 Csaroda

Lezárásként megint egy egészen másfajta templomot kínálok. Ehhez átlépünk Beregből Szatmárra, a Szamos bal partja melletti Csengerre. Itt már fenti helyszínünkhöz képest nagyobb az eltérés távolságban is, de az eddigi, jellemzően apró falusi templomok méretéhez hasonlítva is. Időben viszont fiatalabb templomról beszélünk, ez már a kora gótika egyházi építészetének egy különleges példája. Csenger közvetlen körzetében már jártam veletek, amikor bemutattam a Csengersima-i és Nagygéc-i együtteseket.

Szatmár_tábla, Csenger, Csengersima, Nagygéc

Csenger Magyarország legkeletibb városa, közvetlenül a román határnál. A mintegy 5400 fő lakosú város újkori központját Makovecz Imre és munkatársai álmodták meg és alakították ki. Középiskolája lehetőséget biztosít a környék tanulóinak is továbbtanulásra, ipari cipőgyártása (Szamos márkájú gyermekcipők és Josef Seibel német cég leányvállalata termékei) munkalehetőségekről gondoskodik.

Ám a középkorból itt is fennmaradt valami egészen egyedi, különleges, a fekete-piros téglákból felállított különleges ritmikájú és jelentős tömegű kora gótikus templom, ahol több zsinatot is tartottak.

Közülük a legfontosabb az 1576. évi volt, amelyet Méliusz Juhász Péter vezetett, aki a zsinat megbízásából összeállította a “Csengeri hitvallás” néven ismertté vált téziseket. Ettől a zsinattól számítják a református vallás uralomra jutását.
P1750604 Csenger, tmpl, reformáció lelkipásztoraiFontos, első rangú kereskedelmi utak vezettek át a térségen, amelyek az Erdélyi Fejedelemséget kötötték össze a Szepességi szabad királyi városokkal. Ennek tudatában egyáltalán nem megdöbbentő az a tény, hogy ez a gazdaságilag és szellemileg is olyan gazdag régió a reformáció bölcsője lett Magyarországon.
1517. október 31-e után a lutheri reformáció bámulatos gyorsasággal terjedt el Európa szerte, 1520-tól kezdve Szatmár vármegyében már működtek református prédikátorok. Az új református hitnek és irányzatainak a terjesztésében nemcsak a prédikátorok játszottak fontos szerepet, hanem a vármegyei nemesség is, Szatmár vármegye élen járt a reformáció terjesztésében.

P1750562 Csenger

A templom az Alföldön létezett monumentális téglaépítés bizonyítéka, amely szintén ritkaság, hogy teljes egészében fennmaradt, alapvetően megőrizte középkori formáját.
Ez a fekete – vörös téglás építészet inkább Közép-európai, elsősorban Észak Német térségre (pl.Lübeck, de Wrocław, vagy Krakkó is) volt jellemző, nálunk ritkán találkozni vele. A csengerihez hasonló van ugyan  itt a közelben, Szamosapátfalván, de ennek kb. csak a fele méretében, és nincs tornya.

P1750563 Csenger, református templom

A szentélyével az utcára néző, kétosztatú támpillérekre támaszkodó, nyugati homlokzatán tekintélyes, 6 emelet magasságú nyolcszögletű toronnyal ékített templom feltehetőleg
1335 – 50 között épült, akkor természetesen még katolikus templomnak. Ezidő tájt szemeli ki Csengert saját birtok központjául a Káta nemzetség- beli Csahonyi “Nagy” János, Szécsényi Tamás erdélyi vajda és országbíró familiárisa, várkapitány, majd alispán.

A szokatlan nagy – a környék falvaiban találhatók közül messze kiugró – templom méreteit valószínűleg elsősorban reprezentális okoknak köszönheti, hiszen az 1322. évben kiadott építési oklevél bizonysága szerint azt eredetileg fakápolnára kérik, s kapják, ez változott idővel az időtállóbb téglára.
Kegyura éppen saját fontosságát is szemlére kívánta így tenni. Ugyanakkor ez a pozicionálása településének, Csengernek, valószínű máig meghatározta a környezetében betöltött központi helyét. Zsigmond királytól kapja vásártartási engedélyét, mezővárossá, majd megyeszékhellyé válása környezetéből kiugró fejlődését példázza. (A zsigmondi vásárt a mai napig tartják, augusztus 20.-a előtt pár nappal.)

Hogy a település egyháza mikor vált önálló plébániává, nem tudni. 1406- ban már a Mindenszentek tiszteletére felszentelt templom saját, Gál nevű papját említik.

A templom méretei mellett, valószínűleg ugyanezért választott olyan építészeti megoldást, ami az országban másutt nem jelenik meg. Részben idomtéglákból épült templom homlokzati falfelületei szabályos geometrikus díszítést mutatnak. A téglákat a sorokon belül váltakozva, rövidebb és hosszabb oldalukkal egymás után helyezték el a fal külső síkján. Ez a megoldás a templom belsejének falfelületein sehol nem volt kimutatható. Ablakai záradékíve külső szegélyét is felváltva rakott téglákból alakították ki.

A sötétebbre égetett téglák felhasználása feltehetően az égetés “tökéletlen” technikájából nőtt ki. Aztán már az is lehetett, hogy nem mindig a véletlen alakította, így megjelennek a rövidebb oldalak mázas felületei is.

P1750575 Csenger tmpl toronyUgyanígy speciális már a földszinttől kezdődően nyolcszögletű tornya, valamint azokat tartó pilléreinek a falakra (nem a sarkokra) támaszkodása. A hat emeletnyi torony magassága szinte megegyezik a
26 m-es hajó hosszával. A torony pártázata szokatlan formájú; oromzatdísze reneszánsz, a toronysisak a zsindelyborítás alatt falazott. Utolsó, hatodik emeleti szintjén látszik, hogy azt egyszínű téglákkal újonnan rakták, miután megrongálódott.

A keletelt templom alapvetően – eltekintve a hajó északi bővítményétől – megőrizte eredeti középkori formáját. A hajó és a szentély eltérő magasságú, a falakat pillérek támasztják.
A kétszintes mellékteret alkotó északi bővítményt 1713-ban csatolják a hajóhoz, azzal azonos hosszúságban. A hajó egykori északi homlokzata ma az északi bővítmény belsejében látható.

P1750571 Csenger, tmpl, északi fal

Az új hitvallásra váltás következtében a sekrestye funkcióját elveszti, ezért azt, tekintettel a  viszonylag nagyszámú gyülekezetre, egy félkörívvel becsatlakoztatták a gyülekezeti térbe.

A csengeri templom középkorából, szemben Csarodával, szinte alig maradt meg valami, mivel 1707 ben teljesen, a falakig kiégett. A Rákóczi szabadságharc idején zajlott ostromban ugyanis a szatmárnémeti központot őrző német katonaság a támadást visszaverte, s a Szamos vidéken kezdett büntető hadjárata első állomásaként Csengerre csapott le. A felújítás 1745 -ig tart, ekkor készül el templom legnagyobb értékének tartott népi reneszánsz motívumokban gazdag, festett kazettás deszkamennyezete, Felsőbányi Asztalos István alkotása.

P1750590 Csenger kazettás mennyezet

P1750602 Csenger tmpl, kazetták

A csengeri templom is természetesen műemlék. Gyülekezetének kedves lelkipásztorát késői érkezésünkkel már a vacsora asztaltól riasztottuk, de készségesen ismét felöltötte szolgálati ruháját és mesélt nekünk büszkeségükről. A templom emberemlékezettel még befogható történelmében utolsó felújításával nyerte el eredeti formáját, addig egységes, fehér vakolás alá rejtették el egyéniségét, különlegességét.

A gótika ez utáni templom építészeti korszakát már a nyírbátori templom példázza a megyében, ahol a Báthoriak kapcsán a korábbiakban már jártunk.

Kategória: építészet, Magyarország, Művészet, Utazás, Vallás | Címke: , , , , , , , , | Megjegyzés hozzáfűzése

Máriapócstól a Mezitlábas Notre Dame-ig

Ferenc pápa látogatása Csíksomlyón vitt el a gondolatig, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kirándulásunk következő darabját a Mária zarándokút Csíksomlyó előtti állomása, Máriapócs köré szőjem.

P1740532 Máriapócs

Máriapócsot Európa legrangosabb Mária-búcsújáró helyei között tartják számon,
1991. augusztus 18.-án II. János Pál pápa bizánci szertartású Szent Liturgiát (= szentmisét) végzett magyar nyelven a kegyképe előtt. Ekkor nyerte el Máriapócs városi rangját.

P1740552 Máriapócs Istenszülő ikonA község maga (a Nyírségben, Budapesttől 280 km-re, Nyíregyházától 30 km-re ) Pócs néven már a 13. századi okiratokban felbukkan, előbb a Gutkeled nemzetség, Báthoriak, Rákóczi, majd Károlyiak birtokaként. Mária előtagját a 18. században kapja, amikor az itt található kicsiny görög-keleti fatemplomban található Mária ikon (= az Istenszülő ikon) könnyezni kezdett.

Ez  1694. november 4.-én történt, s kisebb- nagyobb megszakításokkal több, mint egy hónapon át megfigyelhető volt a kép könnyezése. A korabeli feljegyzések szerint a könnyezés utolsó napján olyan hideg volt, hogy a szertartáshoz használt bor és a víz a kehelyben megfagyott, de Mária könnyei ekkor is bőségesen hullottak. Nem csak görög katolikus és római katolikus hívők, de protestánsok is letették erről a tanúbizonyságukat. A korabeli jegyzőkönyvek az Egri Érseki Levéltárban megtalálhatóak.

Az esemény híre gyorsan terjedt, és Bécsbe is eljutott. I. Lipót vallásos buzgóságában, és felesége, Eleonóra császárné nyomására Bécsbe vitette (1697.márc.1.) –  s a mai napig ott őrzik.

Bécsi végső elhelyezése, a Stephansdom déli oldalhajójának márványbaldachinja alatt, 1697. szeptember 11-éhez fűződik, s pont ezen a napon aratott  döntő győzelmet Zentánál a Savoyai Jenő herceg vezette keresztény sereg a törökök felett, ezzel mintegy lezárva az ország felszabadítását a török uralom alól. Lipót császár 1701-ben Pócsnak adott bullájában maga is tanúsítja, hogy 1697-ben Európa keresztény népeit a pócsi Mária csodatevő erejébe vetett hit késztette imádságra, és a bécsiek ennek tulajdonították a győzelmet.

A könnyező Mária képről aztán számos másolat készült, hazánkban Egerben, Budapesten és Esztergomban (a Bakócz-kápolnában) is őriznek egy-egy másolatot, de azok elárasztották Európa más országait is. Ám a kép sem Bécsben, sem másutt soha többet nem könnyezett.

Miközben a pócsi Mária tisztelete növekedett, a pócsi nép egyre siratta a tőle elhurcolt ikont. II. Rákóczi Ferenc, 1703-ban megfogalmazott, magyarokat ért jogtalanságokat felsoroló 100 pontjában, a 90. helyen sérelmezi a pócsi kegykép Bécsbe szállítását.
P1740561 Máriapócs fatemplom

A könnyező Mária képről aztán 1707-ben egy másolat került Pócsra a régi helyére, az ikonosztázion Király ajtója fölé. S 1715. augusztusában a könnyezés csodája megismétlődött az eredeti színhelyen, Pócson. Ekkor indultak meg a zarándoklatok ide, illetve ekkor vette fel a község a Mária előnevet. A krónika ezután még egy könnyezést jegyezett fel, 1905. decemberben.

P1740533 Máriapócs fatemplom frontAz eredeti kis fatemplom, ahol az első és második csoda is megtörtént, ma már nem létezik, ám hiteles másolatát újra felépítették itt (cca. az eredeti helyén), s felszentelése 2012. májusában történt meg.
A templom szolgálatát bazilita szerzetesek látták el, hiszen a helyiek ruszin és rutén bevándorlók leszármazottaiként görög-keleti vallásúak voltak. (A falu lakosságának 99 %-a ma is az. Mai lélekszáma mintegy 2000 fő.) Baziliták keleti szertartású szerzetesek, akik gyakorlatilag – szemben a római katolikusoknál létező sok szerzetes renddel – egyedül álló, a Nagy Szent Bazil reguláját követő szerzetes rend. A XX. század közepéig ők látták el a kegytemplom szolgálatát, valamint a lakosság és zarándokok lelki gyakorlatát. (Aztán feloszlatták őket, s amikor újraalakult, akkor már nem voltak annyian, s fizikailag nem voltak képesek ellátni itt a feladatot – jelenleg 3 él belőlük Máriapócson)

Talán hasznos a görög katolikus templomok jellemzőinek rövid összefoglalása itt. Templomuk felépítése: előcsarnok, hajó a híveknek, szentély a szolgálatot teljesítő papoknak, diakónusoknak, ministránsoknak. Nők nem léphetnek a szentélybe.
A bizánci templomok jellegzetessége az ikonosztázion (képállvány), amely bemutatását a fatemplomiéval vezetem le. Az ikonosztázionnak hagyományosan három ajtaja van,  a középső a kétszárnyú Király ajtó, melyen a pap és püspök közlekedik, a diakónus és ministránsok a 2 diakónus ajtón keresztül léphetnek be a szentélybe.

P1740534 Máriapócs fatemplom, ikonosztázion

Az ikonosztázionnak van 4 alapképe, enélkül nincs ikonosztázion. Ha ez megvan, – s szegény a parókia, nem telik többre – ezek meglétekor már lehet misézni benne. Ezen négy alapképből 3 állandó 1 pedig változó, s a sorrendjük is meghatározó.

Első a Szent Miklós ikon, a görög-katolikus egyház védőszentje, mellette az Istenszülő ikon –  mindig ezen az oldalon, majd a Tanító Krisztus. Negyedik, a változó, mindig jobb oldalt a legszélső, ez azért változó, mert az mindig a templomnak a címünnepét, azt az eseményt, vagy személyt, amelyre fel van szentelve, ábrázolja. Esetünkben itt a mennybemenetel ünnepét. Az ikonosztáz felső soraiban a 12 fő ünnep és az utolsó vacsora, illetve a trónoló Krisztus és a tanítványok képei találhatóak.

P1740557 Máriapócs ikonosztázion

P1740544 Máriapócs ikonosztázion, apostolok

P1740544 Máriapócs ikonosztázion, apostolokEzek minden ikonosztázionon megtalálhatóak, aztán az egyházközség ízlése szerint választják meg, milyen szenteket festenek meg még. A Király ajtón a négy evangélista szokott szerepelni, illetve az Örömhír képei.

Ikonosztázionok szépen díszítettek. Díszítettségnek 3 jelentése van:

  • a legprofánabb: a csodák első megélői, tanúi földművesek voltak, ezért állatok (itt pl. fácán a diakónusi kapukon), növények (szőlő, kukorica, virágok) díszítik
  •  szakrálisabb: mi lesz a szőlőből – bor – abból Krisztus vére
  •  virágok által idilli, harmonikus, tökéletes állapot  – a mennyország képe.

Amint beindult a zarándokjárás Máriapócsra, felmerült az igény egy nagyobb, az érkező hívőket befogadó kegytemplom építésére.

P1740528 Máriapócs kegytemplom
Az építkezéshez a császár hatalmas összegekkel járult hozzá (talán kompenzációként az eredeti kegykép elvitele miatt), amelynek során a templom mellett megépült a monostor is. Igaz a császár ferenceseket szeretett volna ide telepíteni, ám ez az itteniek ellenállásán megbukott, s oda 1753 -ban a Munkácsról érkezett öt bazilita szerzetes költözött be. Az építtetésben főszerep jutott a felszentelést is végző Olsavszky Mihály Mánuel püspöknek.

P1740587 Máriapócs kegytemplom ikonosztázion és Király kapu

1731-1756 között felépült a barokk pompájú, Szent Mihályról elnevezett kegytemplom.

P1740565 Máriapócs Szt. Mihály kegytemplom

Felszentelésekor még nem állt a 2 harangtorony (csak 100 év múlva), belső díszítése se fejeződött be. A díszes képállvány, az ikonosztáz csak 1785 és 1788 között készült el. Mintegy száz évvel később, 1896-ban a képeket újakra cserélték rajta.
A templom teljes körű leírását lásd itt.

A könnyező Istenszülő ikon a kegytemplom felszentelésekor került ide át. Eredetileg az ikonosztázion Király ajtaja fölött helyezték el, majd 1943-ban új kegyoltár építésébe kezdtek, amelyet az északi mellékhajóban alakítottak ki. Sőt a II. világháború vége felé a kolostor falába még be is volt falazva – másolatot tettek a helyébe- , hogy megmenekítsék az oroszok esetleges zsákmányszerzésétől.

P1740573 Máriapócs kegyoltár

A kegyképet 1946. szeptember 8-án, az első könnyezés 250 éves évfordulójának
alkalmából helyezték el az új kegyoltáron negyedmillió zarándok jelenlétében.
1948-ban XII. Pius pápa a máriapócsi kegytemplomnak a “basilica minor” címet
adományozta.

P1740576 Máriapócs kegyoltár

A kegyoltár elkészítésével nagyobb tömegeknek vált elérhetővé, különösen, hogy közben a kereszthajó falába két új ajtót vágtak, s ezáltal az az udvarról is megközelíthető lett. Igaz, az eredetileg (1696) szemmagasságban lévő képet ma már alig látni, hiszen 10 méter magasságba került- a zarándokok érintésére ma kópia szolgál. A 2005-ben restaurált kegyképen pl. az Istenszülő szája körül (a hívek csókjaitól) fekete folt volt, amit azonban így is hagytak.

2005. december 3-án Erdő Péter esztergomi prímás a püspöki kar jelenlétében a képet újra megkoronázta a XVI. Benedek pápa által, Rómában megáldott arany glóriával. Ekkor nyilvánították Máriapócsot Magyarország Nemzeti Szentélyévé.

A templom 4 oszlopán hálaadó táblák, a falakon nagy üvegtárolókban ékszerek, adományok, felajánlások a Szűzanyának közvetítéséért a csodák megtörténtében Istennél, s gyógyultak mankói láthatóak.

A templom szép bronzkapuja II. János Pál pápa látogatása emlékére készült, s a pápán kívül megörökíti az esemény néhány jelenetét is. Ugyancsak helyet kapott a kapu alakjai között két másik, a templom történetéhez szorosan kapcsolható személy, Olsavszky püspök és a basilica minor címet adományozó XII. Pius pápa.

A zarándokhelyet évente mintegy 600-800 ezren keresik fel, legtöbben a névadó Mária ünnepi búcsúkra jönnek el, de egész éven át mintegy 30 búcsút tartanak, s a kegytemplom bármikor, kora reggeltől estig szabadon látogatható. A templom közelében modern, mintegy 100 fő befogadására alkalmas  zarándokházat is emeltek.

Amíg a máriapócsi templomot legalább hírből mindenki ismeri, azt már kevesebben tudják, hogy az országnak ez a csücske rendkívül gazdag fakazettás református templomokban és fából ácsolt haranglábakban. Mi a megye nyírségi tájegységét elhagyva, Beregben mindjárt két gyöngyszemét is látjuk ezeknek, amelyek hordozzák a szegény nép odaadását templomuk iránt, istentiszteleti helyeiken megjelennek a népi díszítések, s a  falusi mesteremberek keze nyoma.
Tákos és Csaroda a Szatmár-Beregi Tájvédelmi körzet szívében fekszik, s mesébe illő mocsárvilága természeti kincseit csak érintőlegesen látjuk, de  házain, rendezett  infrastruktúráján felismerhető a 2001. évi pusztító tiszai árvíz utáni újjáépítés lenyomata.

Tákos kívülről egyszerű, parasztház méretű temploma belső berendezésének tárgyai szemet gyönyörködtetőek. Az 1700-as évekből datálható épület keletkezése óta bolydítatlanul áll eredeti helyén, s ebben favazás egyházi emlékeink között egyedülálló. Bár egyszer fennállt a fenyegetés, amikor a Szentendrei skanzent építették, hogy oda elviszik, ám a 400 fős lélekszámú település lakosai körbeállták templomukat és élőláncot alkotva megakadályozták azt.

P1740976 Tákos

Tákos templomát szokás a Mezítlábas Notre Dame-nak is nevezni, ami kifejezi, hogy szemben a fényes, nagyméretű katedrálisokkal, azt egyszerű, falusi emberek szerény eszközeikkel építették, abból ami rendelkezésükre állt, s nem mérnöki tervek, de a falusi mesterek felgyűlt tapasztalata, gyakorlata és művészi igénye alapján. Falai alul széles favázra, fa tartó oszlopai közé vesszőt fonva, rá paticsot (= jól kidolgozott- mezítláb taposott- törekes, agyagos sár) tapasztva épültek, padlója döngölt agyag, melynek kezdetben sem kazettás mennyezete, sem szószéke nem volt. Belmagassága alacsony, mennyezete szinte kézzel érinthető.
Első haranglábát 1754-ben, a mostaninál is kisebb templom háta mögé építették.

P1740975 Tákos haranglábA haranglábat valamikor az árvíz felborította, ezért
1948-ban lebontották, illetve átmenetileg egy egyszerűbb építménnyel pótolták. Ezt követően, az eredeti szerkezeti elemek felhasználásával 1986-ban fényképek alapján, mostani helyén újra felépítették.

A templomot 1766-ban bővitik, ekkor kerül az a Sárospatakról hozott 3 malomkő is alá, amely egyikét a bejáratnál láthatjuk. A híres kazettás (eredeti részén 32 db) mennyezetét is ekkor kapja, Asztalos Lándor Ferenc erdélyi asztalos mester keze munkájaként, ugyanő készíti a templom egyedülálló hatszögletű  szószékét.Újabb bővítések 1784-ben (bejárati épület, cinterem), 1808-ban (karzat) következnek. Itt található kazetták már más erdélyi mesterek művei.

P1740986 Tákos, menyezet építés éve

A mennyezet 58 kazettája is legfőképpen népi, virág motívumokat tartalmaz (tulipán, ibolya, liliom, árvácska, rózsa, szegfű, stb.), de 2 egyforma nincs közöttük. Saját motívum rendszerükben itt is megtalálhatóak az állatövi jegyek.

Nagyon szép hangon szól a látványról Varga Domonkos kunszentmiklósi születésű író, nem tudom kihagyni:

“Ahogy megálltam a tákosi istenháza kazettás mennyezete alatt: oly szűknek, oly alacsonynak, oly szegényesnek is tűnhetett volna az egész szentmiklósi kálvinisták templomához mérten, de engem épp a nagysága rendített meg, nem az, ami méretekben, hanem ami lelkiekben mérhető… Itt nem volt kő, itt nem volt pénz sem, hogy a távoli hegyekben fejtett sziklatömbökből rakjanak falakat, mint a szentmiklósiak, itt csak fa volt és nád és fűzfavessző és sár, ezekből kellett úgyszólván az egész templomnak kitelnie… És mégis. Milyen meghatóan szép kívülről-belülről. Csak szívszorongva nézi az ember…”

P1740998 Tákos szószék, hangvető korona

“Kiálts teljes torokkal, emeld fel a te szódat, és mondd meg az én népemnek az ő bűnökét”

P1750018 Tákos karzat

Szószékének alja is festett és faragott, oldalán bibliai történetekkel, itt és a hangvetőn is Ézsaiás prófétától idézett (57.6; 58.1) szakaszokkal. Változatosak és szépek a (1767-ből való) padjai, melyet ki-ki tehetsége és lehetőségei szerint díszíttetett, vagy sem. Kiemelten, a hármas tagolású faragott, mellvéddel, pártázattal ellátott padot a mindenkori lelkészcsalád számára csináltatta egy helyi nemes, másik külön, díszített pad régen a református kántortanító és diktáló (előolvasta az énekek, zsoltárok 2-3 sorát) széke volt.
A falakon életfa, a termékenység virágai: körte, füge, gránátalma (sok magjuk miatt).
A tákosi asszonyok hímezte kézimunkáknak is jellegzetes szereplője gránátalma. Többek között erről is ismerszik a híres, erre a tájra jellemző, beregi keresztszemes kézimunka, ahol a színek és motívumok külön jelentést hordoznak.

Ablakai keletre és nyugatra néznek, ezáltal a templom mindenkor jól megvilágított, körbejárja a nap. Az Istentiszteleten ülési sorrend van: a férfiak napkeleten, a nők napnyugati oldalon foglalnak helyet.

A templom 1953 óta műemlék, de élő gyülekezete, helyettesítő lelki pásztora van. A 2001. évi tiszai árvíz itt is sok kárt okozott, miután elöntötte, s 2-3 héten keresztül állt benne a víz 30-35 cm magasan. A helyreállítást a Magyar Villamos Művek végezte el.

Csak pár km-re távolodunk el Tákostól, mégis sok száz évvel jutunk vissza az időben a Csarodai templom meglátogatásakor. Nyolc évszázadra tekint vissza a templom története, s a szakkönyvek szerint az árpád-kori falusi építészet egyik legjellegzetesebb, legszebb alkotása. És hogy ez így van, úgy döntöttem, nem érdemelné meg, hogy bemutatását pár mondatra redukáljam – amire a már így is túlduzzasztott bejegyzésem kényszerítene -, ezért inkább egy új fejezetet nyitok a még eddig nem említett templomoknak, amelyeket meglátogattunk a megyében tett utazásaink során.

Csaroda1 -travelzona_

Kategória: építészet, Magyarország, Utazás, Vallás | Címke: , , , , , , , | Megjegyzés hozzáfűzése

Tiszacsécsén Móricz Zsigmonddal

“… tündérsziget Csécse ott fenn a Tiszaháton, a szőke Tisza partján a hatvankét házból álló kis falu, mely úgy körül van véve gyümölcsössel, szilvásokkal, hogy ha az ember szekérrel közeledik felé, semmit sem lát belőle távolról, csak gyümölcserdőt, és annak közepén a pompás fatornyot, hegyiben egy kopja gombbal…”

Nem ez az egyetlen vallomása Móricz Zsigmondnak szülőföldjéről, melyből talán a legtöbbet idézett, a Hajnali harangok c. gyermekkori emlékezésében így szól:

Minden ember életében a szülőföld a legszebb a világon.
Bizonyára azok is csak szeretettel és hálával emlékeznek a gyermekkor édes napjaira akik a pesti utca kövezetén töltötték az időt, de engem az istenek annyira szerettek, hogy életemet egy olyan vidéken indították el, ahol valójában az idill leggyönyörűbb benyomásait kaphattam. …

Református magyarok. Őstelepülők…Gyümölcsfaerdőbe borított parányi házaival, kedves fatornyos templomával, a kanyargó Tisza-parttal, a Tisza-parton a füzesekkel -a ficfákkal- valami olyan különös és kivételes szép hely egy gyermek számára, amely szinte szimbolizálja egész magyar életet. 

Hát ez így tényleg mint egy tündérmese, úgy hangzik. Ám a felnőttek valósága kicsit másképp festett.

A Móricz család Tiszacsécsén kb. 1780 óta honos; az anyai dédszülők (Nyilas József és Isaák Erzsébet) is a csécsei temetőben nyugszanak. Majd egy generációt kihagyva, az özvegyen maradt nagymama (Pallagi Józsefné Nyilas Katalin) jött vissza és itt tartották esküvőjüket Móricz szülei.
A szülők: Pallagi Erzsébet és Móricz Bálint házassága, különös házasságnak számított, mert akkoriban egy papkisasszony meg egy parasztlegény házassága nem volt mindennapi esemény. A pap édesapa halála után az özvegy papné, akinek akkor a faluban kijáró titulus a tekintetes asszony, nem tudta vezetni a gazdaságot. Akkor még nagy birtokuk is volt a papoknak és ők is foglalkoztak földműveléssel, gazdálkodással is. Hogy tovább tudják folytatni a gazdálkodást, valaki kellett a portára, a gazdaságba. A papné kiszemelte lányának ezt a Móricz Bálintot, mert egy jóravaló, ügyes kezű embernek ismerte. Így adta hozzá a lányát feleségül, ami nem volt egy szerelmi házasság, s melyből Csécsén született gyermekeik: Zsigmond, István és Dezső. (Tízen voltak testvérek, kikből kettő egészen korán meghalt.)
Míg a nemesi ősökkel rendelkező művelt asszony, összetartja a családot, s ragaszkodik a gyerekek gondos neveléséhez, addig apja, aki egy óriási becsvággyal rendelkező, mindenre elszánt ember volt, vállalkozásba kezdett. A sok föld mellé, hitelbe vásárolt egy cséplőgépet – egy tüzes gőzgépet -, ami sajnos felrobbant. Bérelt hozzá egy vizimalmot, azt elvitte a tavaszi jeges ár. Sikertelen vállalkozásuk csődbe vitte őket, s a rajtuk maradt adósság kifizetésére ráment mindenük. El kellett adják a portát, azt a házat, ahol Móricz Zsigmond született, 1879. június 29-én.

IMG_3793 Tiszacsécse, Móricz bölcsője

Az a ház a falu másik, milotai végén volt, ami akkor egy módosabb háznak számított. Már abban az időben bádogtetős, virágtartó korláttal az ereszemelő faoszlopok közt, rédelyes (= bedeszkázott tornác), tornácos ház volt. Nagyobb is volt mint ez, amelyet meglátogatunk, melyre 1952-ben, az író halála 10. évfordulóján rakják fel a táblát, hogy az Móricz Zsigmond szülőháza, miközben az igazit 1970-ben lebontották. (1952-ben azt a korszak besorolása szerint egy kulák ember lakta, ami kizárta hogy a népinek elfogadott író szülőházának jelöljék.) A ma már inkább emlékháznak nevezett épületben 1966-ig egy idős házaspár lakott, akiket akkor kárpótolták, s így kiköltöztek.

P1750376 Tiszacsécse, Móricz ház

A falu kóródi végén vett telken valószínűleg Móricz Bálint saját kezűleg építette meg ezt a  három helyiségből álló picike házat. Tehát ez a ház még eredeti állapotában van, a szalmán kívül, – amit nagyon sokat kellett cserélni, s ottjártunkkor is éppen az utolsó beázás nyomait próbálták eloszlatni. Az országút kanyarulatában és a telek hátsó részén a vidéken előszeretettel készített fonott sövénykerítés látható.

P1750387 Tiszacsécse, Móricz ház utcai bejárattól

Itt a ház falai vályogból készültek, alja egy döngölt padló, a magas, meredek hajlású tetőn taposott szalma, a berendezés a felső-tisza vidéki parasztház berendezése, ahogy kb. Móricz idejében kinézett. Merthogy a bútorok csak korabeli bútorok –egyedül a bölcső, ami eredeti, amiket itt a faluban gyűjtötték.

Ebben a házban csak 5 éves koráig élt az író.
Az utcai szoba (az első ház) két kisméretű ablaka közül az egyik az utcára, másik az udvarra néz. A szobába kerültek a Móriczékkal rokonságban lévő Nyilas családtól megszerzett bútordarabok (a két ágy, kredenc, láda, székek, asztal, ami alatt van a vizes kanna), valamint eredeti Móricz-relikviák is. Ilyen az író már említett bölcsője, valamint a fogason elhelyezett kalap, amit az író szatmári gyűjtőútjain viselt. A szobában látható csikósspór egy fűtésre és főzésre szolgáló tűzhely, s a varrógép lehetne, melynek fiókjából csak nem gurul ki egyetlen sem a szükséges hét krajcárból.

A kicsiny szobából kettőnek ki kell jönnie, hogy egy beférjen újra csoportunkból, ezért tessék részekből összerakni a látványt:

Belépéskor a házba, mint fent látható, a magasabb növésűeknek le kell hajtani a fejét, s már benn is vagyunk a két szobát összekötő pitvarban. Pitvar mögött, a boltíven belül a kéményalján a konyha. E rész fölött magasodik a nyitott szabad kémény, amelyik a helyiségek füstjét gyűjti össze és vezeti ki a szabadba. Alatta stelázsin különféle háztartási eszközök, cserépedények sorakoznak.

A pitvar másik oldalából nyíló kisebbik szoba (a kis ház) melyet ők kamrának használtak, ma a Petőfi Irodalmi Múzeum kiállításának ad helyet.

Akkor, mivel a szülők egyre nehezebb anyagi gondokkal küszködtek, úgy döntöttek, elköltöznek innen, s másutt próbálnak szerencsét. Maradék kis holmijukkal, egy tehénszekérrel, s ami arra felfért, elindulnak, elhagyták Csécsét, ami az író későbbi emlékeiben mindig mint egy valóságos paradicsom, tündérliget jelenik meg.

P1750383 Tiszacsécse, Varga Imre szobra, 1979A szülők a Borsod megyében lévő Prügyre költöztek, hogy ott próbáljanak talpra állni.

Zsigmondot viszont, legnagyobb gyerek lévén, nem is vitték ekkor magukkal, hanem anyai nagyanyjával együtt, Túristvándiba, egyik anyai nagybátyjánál, Pallagi Lászlónál hagyták. Ott is kezdett el 6 évesen iskolába járni, s három évet töltött Istvándiban.

Pénzhiány miatt azonban szülei nem tudtak házat venni, így hát a rokonok fogadták be őket. Keserű időszak ez, rengeteg megpróbáltatáson, megalázáson mentek keresztül, ahogy később sok helyütt megjelenik Móricz írásaiban. A rokonok, gonoszabbak voltak velük, mint a cselédjeikkel.

” mikor ők abban a faluban laktak, ahová azért menekültek, mert az apja a szülőfaluban tönkrement és ebben a faluban sok rokon volt az anyja után, ő akkor jól megismerte a gazdagokat….
De  a rokonok úgy viselték velük szemben magukat, mintha börtöntöltelék lett volna az egész család. Lenézéssel, megvetéssel, könyörtelenül. Ők ott voltak, a sok apró gyerek, s nem volt ennivalójuk és elkívánták, hogy apja ingyen dolgozzon nekik, csak azért, hogy ezzel kiérdemelje, hogy megtűrik a faluban. De egy csupor tejet, pénzért nem akartak adni. Elvitték a tejet a városba és eladták.., csak ne kelljen odaadni a szegény Nyilaséknak.” M.Zs.- Bál

1887 nyarán, amikorra valamelyest rendeződnek szülei anyagi viszonyai, magukhoz vették a legnagyobb fiút is, mely a “feledhetetlen szenvedések” földje lett számára. Erre emlékezve írja meg később a Hét krajcár c. elbeszélését (Nyugat 1908), amely megnyitja az írói karriert számára.

A szülőknek sikerült egy házat venniük végül, ám ennek a prügyi háznak nem sokáig örülhettek, mert ez meg leégett. Ezután elköltöznek Sárospatakra.

legy_jo_mindhalaligAz iskolai évei Móricznak meglehetősen zaklatottak. Sárospatakról szülei beadják a debreceni református kollégiumba, amely élménye majd hátteréül szolgál örök szépségű regényének, a Légy jó mindhalálig-nak (1920). Kis hőse, Nyilas Misi azután több, önéletrajzi ihletésű írásában megjelenik majd. (Sőt, voltak kezdeti írásai melyet Nyilas István író, Budapest szignóval látott el.)

Nem sokáig volt debreceni diák, mivel megbetegedett, s betegsége miatt a szülők visszavitték Sárospatakra, viszont a pataki kollégiumot meg a szigorúsága miatt nem szerette. Sokat olvasott ugyan, de a tanulmányait elhanyagolta, a
6. osztály félévi eredményei siralmasak, három tárgyból megbukik. Ezek a rossz jegyek derékba törhették volna a fiatalember életét, de ekkor egy másik nagybácsi, a kisújszállási gimnázium igazgatója, Pallagi Gyula magával viszi, s a 6. osztályt már itt fejezi be, majdnem jeles eredménnyel.
Érettségi után beiratkozott a teológiára, azt otthagyta. Aztán a budapesti jogi egyetemen találjuk, azt sem végezte el soha. Színész akart lenni, az se lett.

Móricz Virág mindezt így meséli el:
“elment gyalog, Debrecenből Nyíregyházára. Fáradtan, idegenül leült a városi kertben egy padra, azon gondolkozván, hogy fogjon a színészi pályához. Kérdi egy úriembertől: mit játszanak a színházban? Beszélgetni kezdtek, s az idegennek megmondta, hogy színész akar lenni. Az jól megnézte, hunyorított, s azt mondta: – Komikus? – Nem, drámai hős! – Az úriember elkezdett nevetni. És a cingár fiatalember felállt, és visszagyalogolt Debrecenbe, azzal az önvigasztalással, hogy Petőfi is biztosan azért maradt meg az irodalom mezején, mert belőle sem néztek ki hőst, csak komikust “.

1903-ig volt helyettes óraadó Kisújszálláson, és különböző hivatalokban dolgozott.
1903-1908 között Az Újság szerkesztőségének gyermek rovatához kerül. – Reményei azonban nem váltak be… Ezidőben a Kisfaludy Társaság megbízásából népgyűjtési utakon, sokat gyalogolva járta az országot, Szatmárban is öt alkalommal jár. (Ennek emlékére hívták életre a megyében 1970-ben a Móricz Zsigmond túrát, Gyalogolni jó! mottóval.)

Az a négy-öt esztendő, míg e vidéken jártam az lett az én egyetemem, legfelsőbb életiskolám, írói prodeutikai tanfolyamom.” Innen hozza majd később a Turi Danikat, Joó Györgyöket és Kőmives Erzsiket. A gyűjtőutak eredménye 764 dal,
55 játék, 52 köszöntő, 49 találós mese, s neki köszönhetjük a Kállai kettős szövegét is.

Minden szavadban a termő magyar nyár
Aranya csillog s magyar ősz bora,
Mit férfiszívvel és elmével adtál,
Oly fejedelmi magyar lakoma.      /Juhász Gyula/

Két szent étel van a Tiszaháton: az aratási búzapép meg a paprikás hal. Ezt a két ételt úgy kell venni, mint az Isten fő-fő jótéteményét: egyik a föld magvát, a másik a vizek áldását jelenti az asztalon. De úgy is kell elkészíteni. Vagy nagyon jól, vagy sehogy, különben szentségtörés. / Móricz Zsigmond: Csitt-csatt /

Ténylegesen későn, 28 éves korában a Hét krajcár megírásával indul írói karrierje, mely során megszülető írásaival a a 20. századi magyar realista prózairodalom  legnagyobbjaként tartják számon. Kezdetben még nehezen szakadt el Jókai és Mikszáth anekdotázó látásmódjától. Új tartalommal töltötte meg a hagyományos novellaformát, egyedi alakteremtés, pontos lélekrajz, a cselekményvezetésben megmutatkozó drámai helyzet jellemzi írásait. A paraszt alakja Móricz Zsigmond műveiben vált az irodalom alanyává.

Ma már kissé háttérbe került személyét írótársai számos formában méltatták, üdvözölték:

Ady Endre: Levél-féle Móricz Zsigmondhoz
(1911, részlet)

Boldog Móricz Zsigmond, ki nem korán kezdted,
Aszúra fog érni minden szép gerezded,
Rajtad már nem ülhet rohadt, magyar átok:
Ez okos elkésés: ez a magyarságod.
És mégis siettél: meglepődve vitted
Súlyát az ujságos, magyaros, szent hitnek,
Dölyffel, feleséggel, gyermekkel, várással,
Sok, most ébredező, ó kitalálással.
És ha héba-hóba talán másként véled:
Erős vagy, mert erős lelkedben az Élet.

Esterházy Péter: Láz, ár, er, Wien
(részlet)
A magyar irodalom mintha tele volna megtévesztő alakokkal. Vagy inkább az irodalom önértékelése ingatag, figyelmetlen, hagyja magát megtéveszteni, így lesz Móricz őserő, s nem látszik az esze. Mikszáth a nagy anekdotázó, és nem látszik a szomorúsága, ahogy nem látszik Karinthy következetessége, egységessége, mert úgy kell tudnunk, hogy ő elaprózta magát… Nemrégiben Mándy kezéről értekeztem, hogy az milyen félrevezető, minthogy az a selymes, finom kávésnéni kéz egy tigris mancsa… –

Spiró György: Pokolian nagy író volt, s bődületes erejét csak Balzacéhoz hasonlíthatom. Nem fogadják be a világon? Elavult volna? Mihez képest? A civilizált felszínességbe nem fér bele, persze. Ám engedje meg a világ, hogy szánjam, amiért Móriczról nem vesz tudomást.

Remélem mostanra sikerült kicsit felélesztenem az érdeklődéseteket az író iránt, s kicsit eltávolodva Tiszacsécsétől, kedvetek támadt velem áttekinteni további életútját is. Amely életút számos olyan kalandos elemet tartalmaz, amely mai bulvárújságjainknak kedvelt csemegét szolgáltat(na). Hiszen szerelmi életében három nő is fontos szerepet játszott:

Móricz Zsigmond és Holics Janka1905-ben megnősült, egy felvidéki bányatisztviselő lányát, Holics Eugéniát vette feleségül. Házasságból 4 gyereke született, 3 lánya /Virág, Gyöngyi és Lili, és egy kisfia, aki csecsemő korában meghalt. (Utóbbi sírjába belebotlottunk Rozsnyón tett kirándulásunkon.) Az író hagyatékának gondozása 70 évig Virág kezében volt.
Felesége, akit Jankaként ismer az irodalmi közvélemény, hosszú ideig múzsája, több mint 50 írása alakjának ihletője – eleinte az egyetlen, aki hitt írói tehetségében, sőt egyes vélemények szerint művészi ösztönnel ő alakítgatta, formálta sokáig. Akkoriban barátaik gyakran mondták, hogy számos műre rá lehetne írni: írták Móricz Zsigmond és Holics Janka. És engem inspirált. Neki írtam, rá gondoltam, előtte produkáltam magam…”- írta Móricz házasságuk 20. évfordulóján, nem sokkal felesége halála előtt. Merthogy Janka 1925. április elején öngyilkos lett, ok: féltékenység, amelyre sokszor oka is volt, s megrontotta házasságukat.

Móricz masodik-neje-a-szineszno-simonyi-mariaEzúttal Móricz egy színésznőbe, Simonyi Máriába szeretett bele, aki bár nagyon szép volt, hamar kiderült, hogy az író számára semmi inspirációt nem adott. Ez a házassága- miután hosszú, Janka miatti lelkiismereti gyötrődés után elvette- még kevésbé sikerült mint az első. Itt szerepcserében az író volt a féltékeny fél, ám az ingerszegény kapcsolat hamar kihűlt.
A válásukig eltelt 7 esztendő alatt a színésznő meglehetősen kiforgatta anyagilag, Móricz nem tudott annyit keresni, ami elég lett volna.
A házasságkötésig ugyanis Simonyi Mária még rendszeresen játszott színházakban, ám utána már csak egy-két szerepre szerződött.  Hivatalosan 1937-ben váltak el. Ekkor már Móriczot újabb erős befolyás éri, egy nála 37 évvel fiatalabb lány részéről, akinek történetei nyomán 28 novellája születik.

Csibe ügy- Kálmán KataŐ Litkei (Littkey) Erzsébet, róla, az egykori lelencgyerekről mintázta Móricz Árvácska alakját, s akit (csipogó) kifogyhatatlan mesélő kedve alapján Csibének nevezett. “Csibe – Árvácska – Erzsike : a Móricz Zsigmond utolsó költeménye”, írta Németh László.

Kapcsolatuk tele volt átfedésekkel, elhallgatásokkal és titkokkal. Kései szerelem és apaszeretet együtt, mely kapcsolat Móricz számára a világ előtt nem vált vállalhatóvá, ezért is történt végül örökbefogadása. A hivatalos változat megismerkedésüket akkorra teszi, amikor a mélyszegénységben élő, egyszerű, még írástudatlan lány a Ferenc József hídon (1936) öngyilkosságra készült, s az író mentette meg. Csibe “csipogása”, sajátos szókincse, nem utolsósorban a fiatalsága, üdesége teljesen elbűvöli Móriczot. Móricz hátralévő hat évének az egyik legfontosabb szereplője.

Az író Naplójából derült ki csak az utókor számára, hogy más (is) volt köztük mint apa-lánya kapcsolat. S a történet tartogatott még közelmúltunkban is felbolydulást okozó elemet: amikor a 2000-es években nyilvánosságra lépett Litkei Erzsébet 1935. áprilisában született, s ugyancsak állami gondozásba került fia Imre, -akit az író 1941/42. évi eljárásban szintén örökbe fogadott-, s a ma már idősebb úriember feltűnő hasonlóságot mutat Móricz Zsigmonddal.

Míg a színésznő mostohát Móricz lányai, akit Móricz sorra férjhez adott s lakást vett nekik, minden további nélkül elfogadták, Csibét sohasem tudták befogadni, sőt, haragudtak is apjukra a “Csibe-ügy” miatt. Móricz, aki 1912-ben Leányfalun építtetett egy házat a szőlőskertnek közepére, válása után Budapestről leköltözött leányfalui birtokára, s később ide vette magához Csibét és gyermekét is. Nekik az író halála után menniük kellett, mivel az “igazi” árvák nem akartak többé tudni róluk – s feltehetőleg osztozni az örökségben.
Móricz Zsigmond ugyanis 1942. szeptember 5.-én 68 évesen agyvérzésben meghal.

Litkei Erzsébet – későbbi nevén Móricz Erzsébet idővel férjhez ment, s tudjuk róla, hogy a háború alatt zsidókat mentett. Budapesten a Baross utca 1.-ben lévő kis könyvesbolt-antikváriumja galériáján illegális nyomdagép működött, amellyel sokaknak segített életben maradni. Móricz Erzsébet és férje Keresztes Károly 1997-ben posztumusz megkapta a Világ Igaza elismerést.

A gyermek, akiből dr. Móricz Imre mérnök lett, irodalomtörténészek nyomozása szerint ténylegesen vér szerinti fia Móricz Zsigmondnak. Ő ezt így ugyan sosem mondja ki, de meséli, hogy:

“Anyám úgy szólította őt, hogy ‘Apuka’, én meg ezek után ‘Papának’ hívtam. Valamivel később a nevére vett, örökbe fogadott. Másfél évig együtt éltünk hármasban, még nem voltam iskolás, de már olvasni tanított. Aztán ő meghalt, s én ismét nevelőszülőkhöz kerültem. Anyám később magához vett, ám mikor a nevelőapámat ‘Apunak’ szólítottam, félrehívott, és azt mondta: ne hívd őt így, mert a te apád Móricz Zsigmond”… De hogy ezt hogy értette, az örökbefogadásra vagy a szó valódi értelmére – nem tudom. Soha erről nem mondott többet.”

Kategória: Irodalom, Magyarország, Utazás | Címke: , , , , , , | 1 hozzászólás

Nyári napnak alkonyulatánál…

Ugye már mondjátok is Petőfi gyönyörű, Tiszáról írt versének sorait:

Nyári napnak alkonyúlatánál
Megállék a kanyargó Tiszánál
Ott, hol a kis Túr siet beléje,
Mint a gyermek anyja kebelére.

Hát mi is jártunk a nevezetes torkolatnál, mégha az ma – a folyó szabályozása után – másutt is van, mint Petőfi idejében.

P1750361 Tiszai Nagybukó

Balra  itt a Nagybukó zsilipjén zuhan alá a Túr, melynek fenékszintje 2,9 méterrel magasabb, mint a Tisza kisvízszintje, s ez a torkolati vízszint szabályozó bukógát hivatott megakadályozni, hogy a sokszor nagyon magas vízállású Tisza vissza ne duzzassza a Túr vizét.

P1750354 Tiszai Nagybukó

Mi kicsit korán vagyunk itt, április végén strandoláshoz hűvös az idő, ám nyáron nagy élet zajlik itt, kempingezők, büfék tarkítják e szögletet, s sokan élvezik a vízesés alatt, vagy előtt a fürdőzés örömeit.

Nagybukó, kollázs

Ez a bukógát és a Túr folyómeder rendezése, és a kétoldali árvízvédelmi töltés megépítése egyidejűleg 1927-1930 között zajlott, utolsónak a Tisza 1846-ban megkezdett – és sok szakaszban zajlott – folyamszabályozási munkálatai között, melynek célja a Tisza kiterjedt árterületeinek ármentesítése -és mezőgazdasági művelés alá vonása, illetve a folyam hajózhatóvá tétele volt. Az 1884. évben elfogadott törvény értelmében a Tisza és vízgyűjtő területe a szabályozás és az ármentesítés tekintetében egységet képez.

Ezek az árterületek a szabályozás előtt hónapokig, de egyes helyeken az év nagyobb részében víz alatt voltak, hiszen az Alföld hatalmas síkságán a Tisza csekély eséssel, lomhán, ezernyi kanyarral, több mellékágra szakadva folydogált. Ugyanakkor a Kárpátokból a tavaszi olvadások után lezúduló víz illetve heves csapadékkal járó időjárás esetén a folyó igen szeszélyessé vált, s hamar kilépett medréből.
karpat-medence- vízboritotta területei lecsapolás előtt- Ff
Több kisebb, sikertelen próbálkozás után gróf Széchenyi István szervezte meg a Tisza szabályozását, ami 1846. augusztus 27-én vette kezdetét, amikor maga Széchenyi tette meg az első kapavágást, a Tiszadob-Szederkény közötti átvágás munkálatainál. A pénzhiány és a felgyorsuló politikai események, mellettük Széchenyi személyes tragédiája azonban egy időre lehetetlenné tették a munkálatok folytatódását.
A szabályozási munkák megkezdése előtt két koncepció versengett egymással, Vásárhelyi Pál (1795–1846) és Pietro Paleocappa (1789–1867) olasz mérnök munkái.
Vásárhelyi az ármentesítés célját az árhullámok gyors levezetésével vélte elérhetőnek. Elképelése szerint ehhez a folyó esését kellene megnövelni, amit az éles kanyarulatok levágásával (101 átmetszés) vélt megvalósíthatónak. Paleocappa mindössze 15 átmetszést tartott szükségesnek, ő az ármentesítést elsősorban töltések építésével tartotta megvalósíthatónak. Későbbi árvízi tragédiák (legsúlyosabb Szegeden, 1881-ben) lényegében Vásárhelyi Pál koncepcióját igazolták, s az egykor 1419 km folyóhosszt 962 km-re lerövidítették, miután levágták az éles kanyarulatokat, s mesterséges medrek kialakításával kiegyenesítették a folyó vonalát.
A folyó esése a kilométerenként 3,7 cm-ről 6 cm-re növekedett. A szabályozás előtt mintegy két hónap alatt ért le az ár a Szamostól Szegedig, ma mindehhez 1-2 hét elegendő. (A hegyvidéki jellegű Felső-Tisza a Szamos torkolatáig tart.) A Tisza völgyében 3555 km töltéssel 4, 5 millió kataszteri hold terület ármentesítését sikerült biztosítani, ami gazdasági szempontokat tekintve egyedülálló teljesítmény.
A hajózható hossz ma 780 km.
A Tisza 1920-ig teljes hosszában a történelmi Magyarország területén folyt, ma 5 országot: Ukrajna- Románia- Magyarország- Szlovákia- Szerbia érint. Forrásának Ukrajnában, a Fekete-Tisza forrását tekintik, s innen mérik folyónk hosszát is. Magyarországra a Bereg- Szatmári síkságon, Tiszabecsnél lép be, s torkolata Szerbiában van Titel közelében, itt vízhozama már megközelíti a Dunáét.

A Tisza Tiszabecstől Tiszadobig 235 km-t kanyarog a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyén keresztül. Itt, ahol most állunk határfolyó is, ha átnézünk a túlsó oldalra, ott már Ukrajna van. A Nagybukóhoz vezető sétautunkon határjelző oszlopok bukkannak fel, az egykor a Túr mentén telepített 4500 db diófából mutatóban itt megmaradt példányok között. Másik ilyen rejtélyes oszlopon a 724-es szám innen, a Titeli torkolatig vezető folyam (km) hosszát jelzi.

P1750374 Tiszai Nagybukó

A Tiszakóród és Tiszacsécse között található Túr torkolat tehát annak az 1927.évben kezdett vízszabályozásnak az eredménye, amely során az erdélyi Avas hegynél eredő Túr medrét az országhatárt átlépve, Nagyhódostól – Sonkádig 12 átvágással kiegyenesítették, majd innen észak felé teljesen új ágat képezve vezettek a Tiszába.

Szabolcs- Szatmár- Bereg megye, Tisza- Túr szakasz Tiszabecs és Vásárosnamény között

Ha csak ránézünk erre a kis térképkivágásra szembeötlik, hogy az országban egyedülállóan sok folyó (s kis patak- amik a részletesebb vízrajzi térképeken láthatóak) szabdalja e Felső-Tisza-vidéki tájat. Az a még ma is számos (99) kanyart leíró holtmederré vált ág, mely most a Túr-Belvíz-főcsatorna nevet viseli, az Öreg Túr ősi medre, fontos szerepet tölt be a belvizek levezetésében. Az egykori Túr két ágra szakadva omlott a Tiszába: a rövidebb Nagyarnál, illetve Vásárosnamény közelében, Olcsvaapátinál.

Nagyarnál volt az a hely, ahol Petőfit a Tisza megihlette. 1846 nyarán vendégeskedett itt a nagyari “Kiskastélyban” Luby Zsigmond barátjánál, s feltehetőleg ezen emlékekre visszanyúlva költötte 1947. februárjában Pesten A Tisza c. versét.

Nagyarnál a három közül, az egyik kastély – 2014. óta szépen felújítva – ma is áll, s nevezetessége, a régi kert hagyományain kialakított grandiózus, tematikus rózsakert, mintegy 5000 rózsatővel. Mi sajnos még rózsanyílás előtt járunk erre, ezért meg sem állunk, csak a buszból lőjük emlékképeinket a még téli üzemmódban levő virágházakról és kastély frontról. (Én először pár éve a fehérvárcsurgói Európai Dísznövény és Kertművészeti napok keretében csodálkoztam rá kiállításukra, amely pompás képeken prezentálta jelenüket. A 2019. évi fehérvárcsurgói kiállítás éppen egy hét múlva nyitja meg újra kapuit a Károlyi kastélyban és parkjában egy hétvégére.)

P1750203 Nagyar, Luby kastély

Az Öreg Túr medrét élővízzel a Sonkádnál épített duzzasztógát – és vízosztómű (Kisbukó) révén látják el, s ez a csőzsilipen át betáplált élővíz a Túristvándi vízimalom éltetője, s biztosítja a vízpótlást az öntözéses gazdálkodáshoz.

Túristvándi vízimalmát, a Szatmár-Bereg Tájvédelmi Körzet csodálatos természeti környezetében, mi is meglátogattuk.

P1750303 Túristvándi
P1750338 Túristvándi

A természeti erők (víz, szél) felhasználásával működő malomtípusok közül a földrajzi adottságok a megyében a vízimalmoknak kedveztek. A ma is működőképes túristvándi malom ipartörténeti műemlék. Mai formájában, egyik oldalával a partra épült, vastag facölöpökön álló, faborítású, alulcsapott lapátos 3 vízikereket mozgató, Közép-Európában egyedülálló malom, már Mária Terézia korában létezett, míg annak előzményei kora középkorra nyúlnak vissza.

P1750327 Túristvándi malmairól

Az alulcsapós azt jelenti, hogy a víz sodrása alulról hozza mozgásba a külső kerekeket, amely működtetéséhez a Túr teljes szélességében keresztgátat kellett építeni. A vastag tölgyfából készült viziládából folyik a víz a kerekek alá két zsilipen keresztül, amelyek külön-külön működtethetőek. A malom felőli zsilip felemelésekor a két belső kereket hozta a víz mozgásba, a második zsilip a középső, daráló követ hajtó kerék alá engedte a vizet.

Túristvándi vízimalom, belső

A közel 6 méter átmérőjű vízikerekeket a 60 cm átmérőjű fa-főtengelyre erősítették.
A főtengelyek másik vége benyúlik a malomtérbe, ahol az facsapágyban forogva hajtja meg a malomkő őrlőket. Építésekor a terméket még vállon vitték fel és öntötték a garatba, majd az őrleményt otthon a gazdasszonyok szitával, rostával minősítették. A huszadik század eleji modernizálások és gépi korszerűsítések már nagyban kiváltották a fizikai emberi munkát.

Túristvándi volt saját vallomása szerint Móricz Zsigmond “jellemformáló kohója”, miután édesapjának vállalkozásai sorra balul ütöttek ki, s a család igen nehéz helyzetbe került. Ezen enyhítendő, a nagybácsi, aki itt a Kende birtokon uradalmi gépészkovács volt, magához vette a kisgyermek Móricz Zsigmondot és annak nagymamáját. A nyiladozó értelmű gyermek itt végezte 1885-1887 között az elemi első két osztályát, s néhány nyarát is itt töltötte. A falu központjában, a templom mellett álló házon ezt megörökítendő,  emléktáblát helyeztek el.

Jártunkban-keltünkben az árterekben számos természeti szépséget, virágos réteket, védett kocsányos tölgyeket láthattunk, de ugyanolyan jó táptalajt találtak itt a mezőgazdasági termelés számára is: üdítően hatottak a szépen megművelt földek (képünkön a Tisza-töltés mögött) rendezett csíkjai, vagy a kilométereken keresztül húzódó gyümölcsfaligetek virágzó fái. P1750341 út közben

Hisz tudjuk, ez a híres szabolcsi alma hazája, de itt terem a teljesen igénytelen, hamvas-kék héjú, sárga húsú, aromás ízű “nemtudom szilva” is, amelyre a ma már eredet-védett Szatmár-Beregi szilvaút, Csarodaszatmári pálinka és lekvárfőzési hagyományok telepedtek. A szilvából cukor és egyéb anyagok hozzáadása nélkül készül a sötét színű, kemény (cca. 60% szárazanyag tartalmú) de még kenhető és jól eltartható lekvár. (Penyigén pl. az ország első szilva- és lekvármúzeuma a Lekvárium, több helyütt Pálinka házak, Panyolán Szilvórium létesült.)

A “nemtudom szilva” mindenütt, a falusi házak előtti árokparti sávokban is látható. Furcsa nevét úgy szerezte, hogy amikor idegen látogatott ide, s megkóstolva az eredetileg vadon nőtt, és szaporodott fák apró de édes, nem magvaváló gyümölcsét, rákérdezett, hogy milyen fajta, általában ezt a választ kapta: nem tudom.

P1750158 útközben

P1750394 MilotaMilota főutcáján hatalmas dió-plasztika jelzi ezen helység specialitását, a (világos színű, vékonyhéjú, 47-52 % béltartalmú) dióját.
A szegénységből sok falu igyekszik itt azáltal is kitörni, hogy kialakítanak valamilyen fesztivált (rétessütő fesztivál, tematikus falunapok, halászléfőző verseny, világzenei fesztivál stb.) amire építve, legalább néhány napra nagyobb látogatottságot – s így bevételt teremtenek maguknak. Milota diója népszerűsítésében odáig ment el, hogy 2000. év óta nem csak nemzetközi fesztivált rendeztek erre építve, de pl. megpályázták- és 36 méteres diós bejglijükkel meg is nyerték a Guinness rekordot. (A kivitelezést egy sínen mozgatható kemencével oldották meg.)

De a Tisza melletti gazdasági vonatkozásokon túl, a víziélet szépségeiről is látunk, hallunk. Csapatunkban is több tiszai vízitúrázó emlékezik elérzékenyedve vadregényes evezős kalandokra, ám amit nem hinnénk, a folyó sok helyütt szép fövenyes strandja, mint pl. a ma már Vásárosnaményhez tartozó Gergelyiugornyán, vetekszik a tengerparti üdüléseink színhelyeivel. Tivadaron átutazva látjuk is a kedvelt kis üdülő területet cölöpökön álló takaros házaival a Tisza partján. Miután a szomszédos ukrán területeken nincs semmiféle ipar, mondják, a víz annyira tiszta, hogy mellközépig benn állva a vízben, az ember látja a lábujja körmeit.

A megye arculatát alapvetően meghatározó, folyókhoz köthető egyik legjellegzetesebb jelképe Szatmárcseke temetőjének csónakot formáló fejfái, amelyről már korábban itt írtam.

S miközben keresztül-kasul szeljük Szatmár-Bereg útjait, az alföldi sík tájból kiemelkedő földsávok látványát az árvízvédelmi töltések, zsilipek, vagy víztározók emberkéz által épített “tereptárgyak” adják.

Tisza töltések, zsilipek, gátak, kollázs
Mert az eddig idillinek megfestett tiszai tájkép sajnos még mindig ki van téve szőke folyónk szeszélyeinek. Az árvizek ugyanis nem szűntek meg teljesen a bevezetőben leírt folyamszabályozással, számos nagy pusztítással járó eseményt jegyez azóta is a krónika, kiemelten pl. 1937. vagy 1970. években. Legutóbb 2001-ben elevenedtek meg drámai módon Petőfi sorai:

Jön az árviz! jön az árviz! hangzék,
S tengert láttam, ahogy kitekinték.

Mint az őrült, ki letépte láncát,
Vágtatott a Tisza a rónán át,
Zúgva, bőgve törte át a gátot,
El akarta nyelni a világot!

2001. március 6.-án a Tisza Tarpánál áttörte a gátat, s 24 óra leforgása alatt 9 méterre emelkedett a vízszint! A tragikus eseményről ma is számos video található  YouTube-n:

Megrendítő képsorok. A hirtelen lezúduló nagy víztömeg nem a gáton bukott át, hanem alulról áttörte azt, s elindult Tarpától – Vásárosnaményig, ott a 41-es út gyakorlatilag megemelt töltésként működött, s visszafordította Tákos – Csaroda – Tarpa vonalán. (Levezetéséhez az út átvágásával is rásegítettek.) Ez után az árvíz utáni újjáépítés lenyomata látszik ma ezeknek a falvaknak a képén, a rendezett, azonos típusházakból álló utcasorain. Három és félezer fölött volt a sérült, vagy lebontásra ítélt ingatlanok száma, 3700 embernek kellett elhagynia egy időre otthonát. A kormány azonnali segélye nyomán az év novemberére már mindenki beköltözhetett az új házába – igaz a sietős kivitelezés nyomán soknál később méretes repedések is jelentkeztek.

Lényegében ezen az úton Ukrajna felé szinte minden helységben található árvízi emlékmű, csak Vásárosnaményban kettő is.

Ám olyant, mint Nagygécen, sehol nem láttunk. Itt gyakorlatilag egy egész falu tűnt el
az P1750540 Nagygéc1970. év májusi Szamos menti árvíz után; néhány kivételével házai elpusztultak, s kitelepített lakosai visszatérését adminisztratív eszközökkel megakadályozták. Az árvizet követően megépült körgát védelméből öt falut, így Nagygécet kihagyták, építkezést itt megtiltották, ám a kitelepített lakosok vissza-vissza jártak földjeik, gyümölcsöseik művelésére, a termés leszedésére. Az eredetileg 700 körüli lélekszámú faluban végül 5 házban mintegy 10-en maradtak, közülük tavaly már csak egy 90 éves nénit tartottak számon.

Nagygéc szimbólummá vált. Az árvíz után még állt ugyan árpádkori temploma, de teljesen tönkrement, annak helyreállítása, felújítása négy évtized alatt nem történt meg, egészen a 2010-es évek elejéig, amikor Csenger Város Önkormányzata jelentős EU támogatást nyert ” A Megmaradás Temploma”, s körülötte emlékpark létrehozására.

A nagygéci Emlékparkban 200 márvány oszlop négy oldalán több, mint háromezer Kárpát-medencei magyar település üzenete olvasható. Az üzenetek főként az összetartozás, az összefogás, a nemzet fennmaradása, a határtalan magyarság, az emberiesség fontosságának, a szeretet erejének gondolatvilágát testesítik meg. A műemlék templom felújításán túl kilátó torony, látogató központ létesült, s a honfoglaló ősöknek ún. őrtűzoszlopot állítottak.

P1750530 Nagygéc, Nemzeti emlékhely tkp

P1750542 Nagygéc

Kategória: építészet, Magyarország, Természet, Utazás | Címke: , , , , , , , , , , , | 3 hozzászólás

Nyírbátor – a Báthoriak ősi fészke

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kirándulás élményeinek elejéhez tartozik számomra a felfedezés, hogy itt eredendően a Báthoriak földjén járunk! De mielőtt bárki felsikolt durva helyesírási hibát gyanítva, tisztázzuk: a történelmi család alapvetően három ágra oszlik, amelyeknél szokás a nevük írásmódjával is megkülönböztetni őket.
A háromból az egyik (szaniszlófi) nem töltött be különösebb szerepet, ezért többnyire csak az ecsediekről (nevüket i-vel írják), illetve a somlyaiakról (y- ra végződő családnév) szokás beszélni.

A kiterjedt család eredete az Árpádházi királyok koráig nyúlik vissza, s a sváb származású hatalmas Gutkeled nemzetség ágához tartoztak. Vakmerő és bátor vitézekként gyakran védték meg királyukat a csatákban, melynek eredményeként egyre újabb jutalmakat és birtokokat nyertek, s emelkedtek a jó középnemesi státuszból az ország maroknyi arisztokrata családja közé, azoknak is az élére. Vagyonuk, társadalmi tekintélyük a századok folyamán nőttön nőtt, míg a XVI. század közepén Magyarország területének közel felét magánbirtokként kézben tartó 16 arisztokrata család közül a Báthoryak voltak az elsők. Birtokaik behálózták az ország valamennyi részét, de számos nagyvárosban is voltak kastélyaik, magán palotáik. (Ráadásul ezek a családok egymás között házasodva – nem volt közöttük olyan, aki igen bonyolult módon, ne állott volna rokonságban egymással –  elérték, hogy sokszor egy-egy kézen több vármegyényi terület halmozódott. Területükön minden ezen családok körül forgott, egész városok és több száz falu lakossága tartozott uralmuk alá, saját kis hadseregeket állíthattak ki.)

P1740648 Nyírbátor

A tatárjárást követően jelentek meg az addig Dunántúlon élő családok az elnéptelenedett Alföld területén, s a Gutkeled nemzetség tagjának, Bereck de Rakomaznak hű szolgálataiért IV. Kun László király 1279 körül adományozta Batur (Bátor, ma Nyírbátor) helységet, amely akkor a család gyorsan fejlődő  (14. század végén már 4 megyére kiterjedő) birtokainak központjává vált. A megadományozott utódai régi nevüket elhagyva  innentől kezdték magukat Bátorról Bátorinak (ez alakul majd Báthorivá- ill. Báthoryvá) nevezni.

Coa_Hungary_Family_Báthory.svgA család később keletkezett eredetmondája is ide, a közeli ecsedi láphoz kapcsolódik, ahol a Gutkeled nemzetséghez tartozó Vid vitéz megölte a mocsárban élő veszélyes, rettegett sárkányt, s bizonyságul elhozta annak három fogát, amelyet címerpajzsukon megjelenő három vörös ék jelképez. (Ahogy a későbbiekben látni fogjuk, a babonákból, s legendákból táplálkozó hagyomány erős, s a sárkánykígyókról alkotott hiedelmet is mindvégig fenntartotta.)
Ecsedet Bereck fiai kapták Károly Róbert királytól 1325-ben, s ebből az évből származik a család címere is. Nemzetségükből számos országos méltóság – vajda, nádor, bíboros, országbíró, főispán – került ki.
1330-ban Bereck fiai és utódai abban – a később úriszéknek nevezett – kiváltságban részesültek, hogy a birtokaikon élő népek felett a megyés ispán helyett ők bíráskodhattak, és akár halálos ítéletet is hozhattak.
1332-ben névadójuk, Bátor városa árumegállító jogot kapott, mégis a család központjává az Ecsedi vár lett, melyet 1334-ben kapott várépítési engedélyük alapján az Ecsedi láp egyik szigetén építettek fel, lévén az, kiterjedt mocsárvilága által jobban védhető, hiszen idegenek/ellenség számára áthatolhatatlan, életveszélyes terep volt.

Szatmári_síkság 18. század, Ecsedi lápAz Ecsedi láp az Alföld legnagyobb összefüggő mocsárvilága volt. Az 1800-as évek végi felmérés szerint a terület megközelítően 432 km² volt.
A kétharmad Balaton nagyságú lápot a bele torkolló Kraszna, valamint a Szamos árvizei táplálták. A láp területe nem volt teljesen sík, a vízből itt-ott kiálló lápi szigetek tarkították. Változatos és buja vegetáció jellemezte. Rendkívül gazdag madárvilága volt, s halai a népélelmezésben fontos szerepet töltöttek be. A lápszéli nép foglalkozása a halászat, madarászat, csíkászat, pákászat és az állattartás volt. Biztos jövedelmet nyújtott a nádvágás, gyékény-, káka- és fűzvesszőszedés- és feldolgozás (gyékény- és kosárfonás) is.
Az Ecsedi-láp legsajátosabb képződményét az ingóláp jelentette: felszínét szép pázsit alkotta, amely alatt 1-4 méter mélységű víz volt.
Száraz időkben nagy veszedelmet jelentett a talajtűz, hatalmas lápégés volt például 1863-ban.
1898-ban a lápot lecsapolták. A Kraszna által táplált hatalmas vizes dagadóláp lecsapolásakor a teknőszerű mederből kivezették a Krasznát, mely táplálta azt – azóta a folyó a terület szélén fut, medrének feneke pedig magasabban van, mint a lecsapolás előtti területek.

Az Ecsedi vár (mely a “Hűség” nevet kapta) fontos tagját képezte a török ellen kiépült végvár-rendszernek is.

Ecsed_vára_1688

A család 1351-ben két ágra szakadt. Az az ág, amely Somlyó várával Szilágysomlyót (Erdély, Szatmárnémetitől 74 km-re délre, Zilahtól 25 km-re északnyugatra) kapta birtokul, attól kezdve somlyai Báthorynak nevezte magát. Ők adják majd az erdélyi fejedelmeket, illetve 1576-1586 között a lengyel királyi trónt is betöltő Istvánt, akiről már blogom lapjain Litvánia kapcsán terjedelmesen, 5 fejezeten át – először itt – szóltam.
A somlyói ág megmaradt katolikusnak, az ecsedi ág viszont a 16. század közepén áttért protestáns hitre.
A Báthoriak ecsedi ága István (rengeteg azonos keresztnevű tagjuk volt) országbíró személyében halt ki 1605-ben. A Somlyói-ágból két utolsó sarj volt: Gábor, a fejedelem, kit 1613. október 27.-én, mindössze 24 évesen, Váradon meggyilkoltak és András, ki csak leányt hagyott hátra: Zsófiát, a későbbi II. Rákóczi György feleségét, II. Rákóczi Ferenc leendő nagyanyját.

Báthory Gábor erdélyi fejedelemnek, akinek kezén egyesült mindkét nemzetség birtoka, meggyilkolása után az ecsedi vár 1624-ben Bethlen Gábor tulajdonába került. Ő volt az, aki a magyar koronát is Ecsed várába vitte, miután 1619. októberében elfoglalta Pozsonyt, s egy ideig itt  őriztette. 1648-tól az ecsedi vár és uradalma a Rákócziak birtoka volt. A Rákóczi-szabadságharcot lezáró szatmári béke (1711) után a Habsburgok a várat lerombolták, mára még a nyoma sem maradt meg.
1746-ban az ecsedi uradalmat a Károlyiak szerezték meg.

A képhez természetesen még hozzátartozik, hogy az a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, ahol mi kirándulunk, sokban csak töredéke az egykori történelmi vármegyéknek.

Hát ez az, amit fel kellett idézni Nyírbátor látogatása kapcsán.

S ahová a buszunk megérkezik, egy szemmel láthatóan frissen rekonstruált épületrész az egykori Báthori várkastély/udvarházból.

P1740623 Nyírbátor, makett

Fenti maketten látható az eddig végzett feltárások alapján kirajzolódó alakja a Báthoriak által létrehozott erődített kastélynak.

A téglaalap alaprajzú várudvart erős kőfalak határolták, két végében egy-egy kaputoronnyal. A kényelmes lakhatást nyújtó emeletes palota alatt mély pincék sorakoztak. (A pincében ma – az ismertető anyagok alapján – egy 60 férőhelyes korhű reneszánsz éttermet üzemeltetnek.) A 16. században a reneszánsz ízlésvilág jegyei szerint P1740622 Nyírbátor, makettloggiás, díszes homlokzatú, földesurainak fényűző gazdagságát hirdető rezidenciává változtatták a Itáliából érkezett építőmesterek. Az egész várat vaskos facölöpökből rótt palánkfal és mély vizesárok oltalmazta, noha az ecsedi vár biztonsága mellett valószínűsíthető, hogy a nyírbátori szállást a család inkább a békésebb időkben használta.

A XVIII. századra a várkastély erősen romos állapotba került, amikor már csak az úgynevezett északi palota, az egykori konyha és ebédlőépület volt használható állapotban, amit magtárnak alakítottak át. A többi épületet lebontották, köveit a környékbeli lakosság elhordta. Ezt a szárnyat építették újjá 2006-ban, a műemlékvédelmi körökben igen éles vitát kiváltó, a magtárrá átalakított formában fennmaradt épületből.

Nyírbátori várkastély kertje, kollázs

A kastély földszintjén és első emeletén 2009-ben berendezett Báthori Panoptikumban 5 jelenetben, 45 korhű viseletben megjelenített figura ad bepillantást néhány, a város múltjához kötődő, a Báthori család korát és legendáit idéző eseménybe.

Az első ilyen életkép, a család egyik leghíresebb tagjának, az országbíró és erdélyi vajda II. Báthori Istvánnak, a kemyérmezei, török felett aratott győzelem (1479) utáni pillanatait idézi fel.

Nyírbátori kastély, Kenyérmezei jelenet
Középen a széken a sebesült II. Báthori István, mellette az ütközet egyik hőse, Kinizsi Pál, aki előtti láda pedig a hadizsákmányt jelképezi, melynek felhasználásával részben a kastélyt bővítették, ám, ami még fontosabb, hogy 2 templomot is emeltek belőle. A hagyomány szerint ugyanis Báthori István az ütközet előtt fogadalmat tett: ha Isten P1740635 Nyírbátorgyőzelemre segíti, templomot emeltet a Mindenható dicsőségére Nyírbátor városában.
A kastély loggiájáról is látható, a Szent György tiszteletére felszentelt családi templomuk, mely a XVI. század folyamán református templommá vált, mikor az ecsedi Báthoriak áttértek a kálvinista hitre. A másik, 1484 és 1494 között emelt minorita templom és a mellette álló ferences kolostor, ma is római katolikus templom.

A jelenetnél jobbra és balra, részben az elejtett török harcosok, másrészt a győzelmet ünneplő magyar vitézek láthatóak.

A kastély életében jelentős történelmi találkozót is feljegyeztek. A három részre szakadt országban, itt jött létre 1549. szeptember 8.-án a bátori egyezmény, amely Erdély és a Királyi Magyarország egyesülését mondja ki, a török veszéllyel szemben. Középen a titkos megállapodást kitervelő Fráter György, akinek javaslata szerint Izabella királyné és kiskorú fia, János Zsigmond kárpótlás fejében lemondanak Erdélyről és az általuk uralt tiszai részekről Ferdinánd javára, míg Ferdinánd csapatokat küld Erdély védelmére. A képen Fráter György egyik oldalán, a történelmi Magyarország térképe fölé hajoló III. Báthori (Bonaventura) András, másikon I. Ferdinánd biztosa, ifjabb Salm Miklós országos főkapitány. A kép hátterében két oldalt az uralkodók láthatóak, akik nem voltak jelen az egyezmény megkötésénél. Balra I. Nagy Szulejmán szultán, míg jobbra a gyermek János Zsigmond (Szapolyai János király fia) és Habsburg Ferdinánd állnak.

Nyírbátori kastély, a bátori egyezmény

Az emeleti nagy ebédlőben egy korabeli jelenetet rendeztek be a Báthori címeres kandalló előtt. A címerpajzs köré fonódó sárkány I. Báthori István idején került be a címerbe, miután Zsigmond király udvarához tartozva, tagja lett a Zsigmond által alapított (1408) Sárkány Lovagrendnek.

P1740626 Nyírbátor

A kor általános szokásai, erkölcsi normái mai megítélésünk szerint igencsak mások voltak, amelyek figyelmen kívül hagyása sokszor hamis útra vezeti a mai embert. Sokakra, így a Báthoryakra is hamar ráaggatják a hatalmaskodó zsarnok, rideg, gátlástalan kényúr, s kiemelten családuknál a terheltség, aberrált személyek címkéit.
A középkorban a fizikai fájdalom okozása a legelterjedtebb büntetésekhez tartozott, s a testi fenyítések, kínzások igen kegyetlenek tudtak lenni, amely azonban semmiben sem tért el az ebben az időben a fejlett nyugati országokban uralkodó szokásoktól. A nyilvános kivégzések része volt az elítéltek kínzása és megcsonkítása az összegyűlt közönség előtt.
(A vallásháborúk évtizedeket felölelő – ellenséggel, vagy azok élőhelyén elkövetett szokásos rémtetteiről nem is beszélve. Olcsó volt az emberélet, igen kevéssé becsülték. )
A földesurak jobbágyaik, belső szolgáik fenyítésekor azokat akár meg is ölhették, hiszen azok a tulajdonaik voltak. Legfeljebb némi kártérítést fizettek az érintett családnak.
A 16.-17. századi Európa a roppant szélsőségek világa volt, a reneszánsz egyéniség sokszor gátlástalan és színlelő típusaival, illetve Machiavelli tanaival átitatva. A három részre szakadt Magyarországon sokszor előfordult, hogy a nemes urak- érdekeik szerint- hol az egyik, hol a másik nagyhatalomhoz csapódtak.

P1740652 Nyírbátor, Tinódi Lantos Sebestyén szobor

Akkoriban az élet (és a hír) ugyanakkor lassabban folyt. Az átlagos arisztokrata szomjazta a híreket, s ezért minden utazót, hírhozót szívesen fogadtak és faggattak ki, s szállásolták el váraikban. A vendégeskedésnek ma már teljesen ismeretlen dimenziói éltek – pl. egy-egy esküvő címén hetekig, sőt hónapokig elhúzódó mulatozások (már az ifjú pár jelenléte nélkül) zajlottak. Ugyanakkor sokféle babona, s kuruzslás élt, az emberek simán hittek a kísértetekben, és boszorkányságban.

Nyírbátori kastély, nők a középkorban

És akkor elérkeztünk hátborzongatás kabinetjéhez, amivel kapcsolatban még most is erős ellenérzéseim vannak. Báthori Erzsébetről szól ez a képsor, aki mindnyájunk fejében, mint a szűzlányok vérében fürdő szörny szerepel.

P1740630 Nyírbátor

Báthori Erzsébet 1560-ban itt, Nyírbátorban született az ecsedi Báthori György és a somlyói Báthory Anna (heted unokatestvérek) gyermekeként. Anyjának volt testvére Báthory István fejedelem és lengyel király. Ő maga korán árvaságra jutván, anyai (országbíró) Elizabeth_Bathory_Portrait, 1585. évi eredetiről másolatnagybátyjánál az ecsedi várban töltötte gyermekkorát. Ez a gyermekkor valószínűleg nem különbözött a korban azonos társadalmi helyzetű előkelő családok leányaiétól. Tudott írni és olvasni- ami akkoriban legfeljebb az előkelő körökben volt bevett dolog- s feltehetőleg semmiben nem szenvedett hiányt. Szülei már másfél-kétéves korában írásban megüzenték az akkoriban feltörekvő dunántúli nagybirtokos (az osztrák császár magyarországi bizalmasa) Nádasdy Tamásnak, hogy lányukat szívesen hozzáadnák az ő Ferenc fiúkhoz. A kézfogóra 1573-ban, az esküvőre 1575-ben sor is került. Erzsébet ekkor mindössze 15 éves, a vőlegény 19 éves múlt. Az ifjú férjet egyhangúan szép arcú, daliás termetű férfiúnak írták le, aki később vitézségben is kitűnt, s ellensége rettegte az általuk Fekete (haja színe alapján) Bégnek nevezett, csatákban sokat forgolódott harcost. Mindketten protestánsok, még ha a férj evangélikus, a feleség kálvinista hitű is volt.

P1740633 Nyírbátor, Báthori Erzsébet- Nádasdy Tamás esküvő

Ezeket azért írom le ilyen részletesen, mivel a késői történetírás sokat spekulált a házaspár esetleges rossz, örömtelen szexuális életéről – aminek többek között ellentmond a férj ifjú kora, mint az szintén nem volt jellemző a többnyire gazdasági érdekből között házasságok esetében. Fennmaradt írások szerint pl. az ifjú férj még a szüntelen, törökkel vívott háborúk korszaka előtt a politikai gyűlésekre is magával vitte feleségét. Báthori Erzsébet saját kezű írásában fennmaradt “én szerelmes uramnak” szóló levelei is egy, a 3 évtizedig (protestánsok lévén el is válhattak volna) tartó, kiegyensúlyozott emberi kapcsolaton nyugvó kötelékről tanúskodnak. (Nádasdy Ferenc fiatalon, 49 évesen halt meg 1604-ben, melyet az özvegy 10 évvel meghaladva (1614. augusztus 21.), noha utolsó 3 évet várának egy ablaktalan szobájába örök fogságra vetve, befalazva élt túl.)
Mások Erzsébet “lelki torzulását” levezetik késői gyermekszüléseire, meddőségi félelmeire. Az első gyermekét ugyanis 10 évvel a házasságkötés után anyakönyvezték, akit sorban még négy élő gyermek követett. Ám Erzsébet még ekkor is csupán 25 éves, hisz serdületlen gyermeklányként lépett frigyre Nádasdy Ferenccel, arról nem is beszélve, hogy a halva születéseket nem volt szokás feljegyezni. Márpedig a korban, a fejletlen egészségügyi helyzet mellett az gyakori jelenség volt, akárcsak az anya gyermekágyi halála. (Már csak ezért sem biztos, hogy Erzsébet különösen aggódott volna esetleges meddősége miatt.)

Rövidre zárva a sort (több részletre kíváncsiak jó összeállítást olvashatnak a Wikipedia vonatkozó címsorában), mindaz a rémség (vérben fürdés, lányok rettenetes kínzása = szadizmusa, húsukból evés) a sokszor évszázadok múlva a legendára rakodó (horrorra éhes, avagy befeketítési szándékkal manipuláló) fantázia szüleményei voltak. (A legközkeletűbb, vérben fürdés vádpontja pl. az eljárás során sosem hangzott el, az először 1729-ben, bő száz évvel később, Turóczy László jezsuita atya tollából pattant napvilágra.)
Ma már a történelemtudomány- a tényleges dokumentumok alapos feltárása révén- egy korabeli koncepciós eljárásként tekint az esetre, amelyet napjainkban már nehezen kibogozható gazdasági (birtok-, vagyon megszerzés) illetve politikai (Thurzó György nádor ellenséges érzelmei a Báthoriakkal szemben, illetve esetleges erdélyi ambíciói) indokok mentén szövődtek.
A hivatkozott tanúvallomások, elsődlegesen a Csejtéről elhurcolt 4 belső szolga kínvallatás alatt tett vallomásai – amelyek, Báthori Erzsébetre felrótt szörnyűségeiben igencsak hasonlítanak leírásaikban az akkor szokásos kínvallatási módszerekre, amelyeket maguk a bírák és kínvallatóik gyakoroltak. Ezeket a koronatanúkat igen gyorsan, lefogásuk után egy hét múlva, 1611 januárjában, mint bűnösöket ki is végezték. Az évekig még eltartó tanúkat kereső és kihallgató eljárásokban megjelenő személyek pedig erős függésben voltak azon uraiktól, akiknek érdekében a tanúvallomások állottak, illetve kedvezőtlen vallomás esetén joggal félhettek attól is, hogy azon első négy sorsára jutnak.

Ugyanakkor Báthori Erzsébetet- noha emiatt sűrűn szót emelt- soha nem hallgatták ki, sőt az egész lefogása igen furcsa módon, teljesen jogellenesen történt. Először is: mint már említettük, nemes embert nem ítéltek el emberölés miatt, Werbőczy Hármaskönyve szerint főbenjáró ítéletet csakis olyan nők ellen lehet kimondani, akik férjüket, szülőiket és saját gyermeküket ölik meg. Ugyanakkor a század elején – a Bocskai felkelés lezárásaként – kötött bécsi béke értelmében nemes személyek ellen indított büntetőeljárásnál elengedhetetlen jogi kritérium a vádlott szabályos írásos megidézése és meghallgatása az ellene emelt vádakkal kapcsolatban.

Hallgatólagosan ez egérutat is biztosított a nemes uraknak, hiszen ha valaki valóban bűnös volt és kapott egy ilyen idézést, mindig maradt ideje és alkalma hogy lóra-hintóra pattanva külországba szökjön. (Melyre akadt is nem egy példa a történelemben, illetőleg arra is, hogy a megidézett nem jelent meg az idézésre- s ha kellő saját sereggel rendelkezett, ezt meg sem próbálták annál kikényszeríteni.)

A nádor döntését – Báthori Erzsébet saját várában történő életfogytiglani bezárásáról, a bíróság is hallgatólagosan elfogadta, hiszen ítéletre soha nem került sor. Thurzó György nádor tehát többrendben is átugrotta a törvény előírásait, sőt, még királya, II. Mátyás többszöri utasítását, hogy Nádasdynénak szolgáltassanak törvényes eljárást, különböző álindokokkal visszautasította.

II. Mátyás 1611. április 17.-én a nádornak írt leveléből: “… már eddig is többek megütközését és panaszát hallottuk, hogy ő (Nádasdyné) nem lett idézve, sem pedig nem bizonyítottak rá semmit!” A király “hallatlan és szokatlan” dolognak minősítette a nádor eljárását, megemlítve, hogy Nádasdyné “maga sem panaszkodik másról, mint hogy minden törvény ellenére, idézés, kihallgatás vagy ítélethozatal nélkül börtönbe vetve él.”

A nádor magatartása mindenképpen gyanús (fő partnerei az eljárásban Báthori Erzsébet vejei és kiskorú fiának nevelője voltak) és törvénysértő volt. Ez, párosulva egyéb zavaró momentumokkal, megkérdőjelezik Báthori Erzsébet minden felmerült vádpontban való egyértelmű elmarasztalhatóságát. Mindmáig az sem nyert bizonyítást, hogy bármikor akár egyetlen szolgálóját is halálra verte, vagy kínoztatta volna! (A legenda különböző időbeli változatai 60-600 leányról is szólnak, mint ahogy már letartóztatásánál is szörnyű kínzások folytatása közbeni tetten érésről, a csejtei vár különböző részein heverő vagy elrejtett hullákról beszélnek – miközben maga Thurzó, feleségének írt levelében elmondja, hogy  az asszonyt vacsora közben (kastélyában) elfogták, és vitték föl a csejtei várba. Még a befalazást is sokan megkérdőjelezik.)

P1740632 Nyírbátor, Thurzó nádor vádolMindezek fényében is zavar a nyírbátori kastély panoptikumában kiállított képek sora: Ha már a vérben fürdést – mint a köztudatban meggyökerezett eseményt – ábrázolja is, mindenképpen hangsúlyosan felhívnám a figyelmet annak legenda voltára. Ugyancsak téves az a kép, amely Thurzó nádort Báthori Erzsébetet vádolva ábrázolja – amire ugye sosem került sor. (A jelenetben még ott ül az asztalnál II. Mátyás király is (sic!)- illetve Báthory Gábor erdélyi fejedelem, az asszony unokaöccse -akihez történő átpártolás szándékával is gyanúsította őt a nádor.)

Sajnálatos módon ugyanis külföldön még mindig erősen él a magyarokkal kapcsolatos történelmi képben a tömeggyilkos, a véres grófnő, leszbikus orgiákat szervező csejtei várúrnő alakja: 1985-ben pl. Paloma Picasso címszereplésével az Erkölcstelen mese c. francia horror-porno film is készült ezen a bázison. S ennek a kedvezőtlen képnek sajnos mi magyarok vagyunk a szerzői, kialakítói: sok elfogult írás született a 19./20. század fordulóján, amikor még a tudományos igényű munkák is elfogadták a vádakat- vagy már a későbbiekben pl. ismert orvostörténészek kiindulásként szögezték le, hogy az özvegy “skizofrén és őrült” volt. Az ellentmondások kevésbé vizsgáltattak, vaskos tévedésektől sem mentesek ezek a munkák, általános volt, hogy a hipotéziseket tényként kezelték. Szépíróink is sokszor és sokat merítettek ebből, ill. egyéb “terhelt” Báthoriak történetéből, akik szintén átvették a legendák szállította történeteket – írója válogatja, hogy ki milyen érzékenységgel kezeli vagy fogadja el teljességgel azokat. Mikszáth erre még a leginkább pozitív példa, de Makkai Sándor teljesen légből kapott szélsőségesen negatív alakokat teremtett a történelmi nevek megtestesítőihez. Ilyen kiemelt negatív hősökké lettek többek között a két utolsó Báthory árva, Gábor és Anna testvérpárosa is, akiket még vérfertőzéssel is hírbe hoztak, Anna nevéhez leszbikusság és boszorkányság tapadt tartósan.

P1740654 Nyírbátor, Báthory Gábor szobor a ref. templom előtt

S a hírek elsődleges forrása esetükben nem volt más, mint Bethlen Gábor, kinek politikai karrierje éppen Báthory Gábor, az ötödik, s egyben utolsó Báthory erdélyi fejedelem szolgálatában indult! Itt is szerepelt a politikai mellett a fiskális, vagyonszerző érdek.

Ezért is gondolom úgy, hogy Nyírbátornak, a Báthoriak ősi fészkének a történelmi család nevének ápolását kellene szem előtt tartania, s semmiképpen nem kellene tápot adnia a helyt nem álló eseteknek.

A várkastély szomszédságából szembeötlik annak a gótikus stílusú templom épületnek a keleti oldala, mely karcsú, égbe törő támpilléreivel és csúcsíves ablakaival, meredek tetejével, mintha csak függőleges dimenzióikkal rendelkezne. Építésekor katolikus templomnak épült (1484-1511) impozáns templom épület, melyet az első országos tisztet betöltő Báthori István erdélyi vajda, a kenyérmezei győztes csata után eredetileg családi kápolnának- és temetkezőhelynek szánt. A templomot pedig éppen Báthori Erzsébet szülei: Báthori György és Báthory Anna alakíttattak át református templommá, amikor 1547-ben áttértek a kálvinista hitre. Ekkor már a református gyülekezetnek is rendelkezésére állt ez a templom.

P1740647 Nyírbátor, református templom

Tekintettel arra, hogy az építtető ezt eredetileg családi templomnak szánta, nem építtettek hozzá kőből harangtornyot, hiszen a mise úgy zajlott, hogy a család bement a templomba, s hívták a szerzeteseket annak megtartására. Csak később, 1640 -ben a Bethlen család jóvoltából emelték a templom előtt álló 35 méteres fa harangtornyot.

P1740649 Nyírbátor, harangtorony

Ezzel az Erdélyben elterjedt haranglábtípus legnagyobb és legjelentősebb példánya itt, Nyírbátorban épült meg. A székely mesterek az építés során egyetlen vasszeget sem használtak fel. A sűrű, tölgyfa gerendázatot 40 ezer fazsindely borítja, tetején négy fiatoronnyal, felül kerengővel.

A templom már elsőre elragadó monumentalitása és egyben légiessége innen, a harangláb oldali déli templomfalával példázza leginkább a templom súlyos és könnyed tömegeket mesterien ötvöző kompozícióját. A lépcsős tagolású támpillérek a homlokzatot hét mezőre osztják. A főbejáratul szolgáló kapu itt, a harmadik mezőben nyílik, amely elé a 18. században zárt előcsarnokot építettek.

A Szent György tiszteletére felszentelt egyhajós templomnak lenyűgözőek a méretei:
44 méter hosszú, 12 méter széles, 20 méter a belmagassága és 31 méter a tetőgerinc magassága. A 12 méteres ablakai kialakításánál csakis a nap által besütött oldalakat (északi falat nem) használták fel. A lélegzetelállító csillagrácsos hálóboltozatot karcsú faloszlopok támasztják alá. A nyugati bejárat felett látható, 1995. évben elkészült hangversenyorgona a több, mint száz éves korábbi, Angster József pécsi orgonakészítő szerkezetét egészíti ki, mely változás érzékeltetéséhez csak 2 adat: míg a korábbi orgonának 402 sípja volt, a mostani sípok száma 2568. A legnagyobb síp hat méter magas, és közel egy mázsa súlyú.

P1740675 Nyírbátor református templom, csillagrácsos hálóboltozat

A Mátyás király idején készült templom belső berendezéseiben már kora reneszánsz, amely szentély díszítéséhez elküldte olasz kőfaragói munkásait. Az  500 éves reneszánsz oltártól jobbra, a szentély déli falában levő hármas kegyúri ülőfülke szintén míves reneszánsz alkotás. A szentély bal oldalán, a sekrestye felett, eredetileg oratóriumnak szánt helységből nyíló korlát látható.

A templom átalakításakor a református felfogás szerinti központos belső liturgikus teret képeztek ki, melynél a padok is központosan, a biblia, az igehirdetés irányába néznek. Értelem szerűen itt helyezkedik el az 1767-ben készült szószék is.

P1740664 Nyírbátor, református szószék

A sekrestyében láthatjuk az ecsedi Báthoriak két kiváló egyéniségének szarkofágjait.
A kenyérmezei győző, II. Báthori István vörösmárvány szarkofág fedele a vajdát vitézi ruházatában örökítette meg. Az ecsedi ág utolsó tagjának, az 1605-ben elhunyt Báthori István országbírónak (Báthori Erzsébet testvére) szarkofágját Báthori Gábor faragtatta, akinek mikor árván maradt, ő vállalta felnevelését – illetve örökítette rá hatalmas vagyonát. V. Báthori István országbírót az ország egyik legműveltebb emberének tartották, aki a magyar nyelvű vizsolyi Biblia kinyomtatásához is jelentősen hozzájárult. Reggelente maga is a cselédeinek zsoltárokat olvasott fel, s igen hitvalló ember volt, ezért nevezték zsoltáros Báthori Istvánnak is. Szarkofágján is ez mutatkozik meg, hiszen minden oldalát intelmekkel, szentírás idézetekkel, jó cselekedetekre buzdítással véstek tele.

A templom külső falán magyar és lengyel nyelvű emléktábla biztosítja a család történetében legkiemelkedőbb Báthorynak, az erdélyi fejedelem és lengyel király Báthory Istvánnak az utókor tiszteletét.

P1740690 Nyírbátor Báthory István emléktábla

Ma Nyírbátor a megye egyik fontos ipari központja. Több ezer ember dolgozik itt, akiket szinte a megye teljes területéről munkásjáratokkal hordanak ide. Van itt repülőgép alkatrész-gyártástól a műanyag feldolgozásig, növényolajtól a mosópor gyártásig sokféle létesítmény. Általában folyamatos munkarendben, 3 műszakban folyik a termelés, s karácsony- és újév között szoktak leállni a gyártó helyek. Az 570 ezer lakosú megye negyedik legnagyobb lélekszámú városa (Nyíregyháza, Mátészalka és Kisvárda után)
13 ezer főt számláló lakosságával.

Kategória: építészet, Magyarország, Történelem, Utazás, Vallás | Címke: , , , , , , | Megjegyzés hozzáfűzése