Máltai jellemzők

Már megint sikerült jól elkalandoznom az alapvetéstől, hogy röviden felsoroljam azokat a szembetűnő vagy éppen meghatározó jegyeket, amik Málta kapcsán feltolulnak.

Olyanokról, hogy a lényegében mészkőszikla képezte szigetet, mely termőföldje idegen tájakról származik, – már az ókorban minden máltai hajó kötelessége volt hazatérőben termőföldet hozni – óvják is az eróziótól. Ezért Máltát járva, meghatározó látvány a földek és kertek közötti terméskőből emelt falak vonulata. Ezek az esőt hagyják lefolyni közeiken, anélkül, hogy a földet kimosnák a tengerbe.

Málta P1680843 úton Marsaxlokkba

Bár az esőből igen kevés hullik itt, s lényegében két évszakot szokás megkülönböztetni Máltán: az igen meleg, napsütéses nyarat, s az enyhe telet,- jellemzően ekkor hullik a csapadék is, heves záporok formájában – de még ekkor is  napi 9-15 °C között mozog a legalacsonyabb átlag hőmérséklet, és a nap is kisüt pár órára. A nyári forróságot enyhítik a szinte folyamatosan fújó északnyugati szelek, de kedvezőtlenebb időjárási jelenségként az év folyamán előfordulhatnak a Szahara felől betörő forró, nedves légtömegek (sirokkó), télen az óceáni misztrál s még egyéb (tramuntana, grigal) szelek.

IMG_1271 6.nap, szélmalom Gozo V

Ezzel együtt, a szinte állandó napfény egyre több embert vonz a szigetre, hosszabb-rövidebb munkavállalásra vagy tartós bevándorlókként érkezve.
Hivatalos adatok mintegy 30 ezer bevándorlóról beszélnek, de idegenvezetőnk szerint ennek cca. az ötszöröse a valós nagyságrend.
IMG_0976 2.nap V, Magyar étteremKöztük vannak magyarok is, akik számát ma már mintegy 10 ezerre becsülik, míg az EU-s időszak előtt csupán öten tartották számon egymást hazánkból. Hasonló a nagyságrendje az egyéb kelet-európai illetve balkáni származásúaknak, s szaporodik az áttelepült muszlim vallásúak száma is a 98 %-ban római katolikus hitű őslakosság mellett.

Bár a napjaink migráns áramlása eddig elkerülte Máltát (ők teljesítették a 200 főben vállalt betelepítési kvótájukat), de a korábbi évek folyományaként Észak-Afrikából, és Líbiából – növekvő számban /ma 20-30 ezerre tehető/ érkeztek, s telepedtek itt meg.
A máltai állam elhelyezésükre konténer házakat biztosított, s van már egy mecsetjük, s iskolájuk is.

Paola, mecset és Mariam al Batool iskola

A fellendülő turizmus főleg a nyári hónapokat érinti, s ma már az éves szinten 1-2 millió fő közötti mezőben mozog. Köszönhető ez az olcsó repülő járatoknak is, illetve a Távol-Keletről, Ausztráliából érkezők számára az Emirates légitársaság Dubai – Málta közötti járatának.

Málta IMG_4927 Zsu - Mdina, angol telefon fülkeA máltai idegenforgalom felfedezte magának az angol nyelvtanulók szegmensét is. Hiszen adottságaik, mint volt brit gyarmat, melynek tradíciói formálták múltját, predesztinálják is nyelvtanfolyamok szervezésére. Málta ma is a Brit Nemzetközösség tagja, s a lakosság többsége ért és beszél angolul, s az iskolákban napjainkban is a máltaival azonos súllyal tanítják, s második hivatalos nyelvként kezelik.
Ma a szigetország több, mint 40 iskolájában nyújtanak lehetőséget a vonzó környezetben angol nyelvtanulásra minden korosztály számára, s különböző specializációkkal is színesítve a kínálatot.

Az utóbbi évek terrorcselekményei miatt szűkülő biztonságos mediterrán medencei célpontok száma miatt egyre gyakrabban fordulnak itt meg nagy (üdülő)hajók is, s velük mintegy 5-600 ezer utas, éves szinten. (Egyébként Máltán a közbiztonságot igen jónak mondják.)

Málta P1670661 Grand Harbour

Máltaiak míg otthon mintegy 420 ezren élnek, a világban szétszóródva cca. 1 millióan vannak. Elsősorban a II. világháború után indultak el szerencsét próbálni Amerikába, Kanadába, Angliába, Ausztráliába – utóbbiban máltai kisebbséget is alkotnak.

A máltaiak mélyen vallásosak, Szent Pál itteni hajótörése óta római katolikus az ország.
Az országban még pár éve – talán egyedüliként – a törvény nem engedte a válást, de ezzel függ össze az is, hogy strandjaikon a toplessben sem lehet megjelenni, szigorúan büntetik. A templomok száma viszont igen magas, mondják, minden napra jut egy belőlük Máltán. De hitéletük nem merül ki a templomi ájtatossággal, bevett szokás, hogy házaik – és családjuk oltalmát is rábízzák kedves szentjeikre, vallási jelképeikre.

Málta P1670970 b Rabat

Málta P1680135 a Mdina

Legnagyobb ünnepeik is a szentekhez kötődnek, minden helység védőszentjének napja Gozo P1690530látványos processziókkal jár, amikor a patrónus szent szobrát kihozzák a feldíszített, ünnepi kivilágításban úszó templomból, körbehordják a faluban, fúvószenekarok s a festához kötődő falatokat kínáló pultok gondoskodnak a felszabadult ünneplésről, melyet esti tűzijáték zár.
A tűzijáték olyannyira fontos szerepet játszik életükben, hogy olvastam, minden falunak van egy saját tűzijáték gyára. Presztízs kérdést csinálnak belőle, hogy melyik falunak nagyobb és látványosabb a rendezvénye, melyre hónapokon át készülnek.

A máltai embereket ismerők elmondják, hogy nagyon barátságosak, nyíltszívűek – talán még romlatlanabbak nálunk -, és nagyon tudnak lelkesedni, örülni. Máltán egy-egy sportesemény -vízilabdában nagyon erősek, de a foci ugyancsak a legtöbb érzelmet kiváltó sportág – vagy akár az Eurovízió dalfesztiválja egyaránt felkorbácsolja a nemzeti érzelmeket, szívvel – lélekkel drukkolnak a máltai résztvevőnek. Láttuk- még az utcai bárokban is nagy képernyőkön kivetítve követték az Eurovízió közvetítését.
A fiatalok igényeihez igazodva pedig sok neves nemzetközi sztár, együttes fellépéséhez biztosítanak helyet, s legutóbb ezév június 23-28 között Valletta Floriana negyedében került sor az MTV Isle of Malta koncertsorozatára.

Málta P1670263 Sliema, vizilabda

Málta erősen függ a turizmustól, ezért új életre keltik régi kézműves szokásaikat, hagyományaikat. Erős a szigeteken a csipkeverés, kerámiakészítés, filigrán ötvösmű/ezüst-aranyékszer előállítás vagy az üvegművesség. Ta’ Qalin pl. a használaton kívül került repülőgép hangárokban vásárlási lehetőséget biztosító műhelyek működnek, melyek közül magunk is meglátogattuk a gyönyörű szép üvegtárgyakat előállító egységet.

Ta'Qali kollázs2

IMG_0116 a 3.nap Ta'Qali V

Ugyanígy élnek különleges, ma még nem annyira közismert helyszíneik, erődítményeik, az ölelő tenger adta látvány kiaknázásával a nemzetközi filmipar kiszolgálásában. Számtalan Tom Hanks, Senglea, filming Captain Phillipsneves film, és sikeres sorozat forgatása történt Máltán, pl. Monte Cristo, Gladiator, Troy, vagy jelen évtizedünkben a Trónok harca első évad, ugyancsak bejárta a sajtót Tom Hanks elkapott képe, a Captain Phillips forgatásánál, de Brad Pitt és Angelina Jolie közös filmje
A tengernél is többek között itt készült.

De még a filmek forgatása után is ügyesen kihasználják a rajongók érdeklődését, s kifejezett túrákat szerveznek pl. a Trónok forgatása színhelyeire, ahol helyi szereplők, statiszták bevonásával különleges élményt biztosítanak a faneknek. Mesélik, igen kedves jelenetek adódnak abból, amikor a helyi pék, vagy más kézműves készségesen felidézi miként alakította ezt vagy azt a harcost, vagy egyéb szereplőt.

Ami élmény viszont számunkra is feltárult, kedves máltai sofőrünk Noel jóvoltából – aki a programon kívül egyik hazautat úgy kanyarította, hogy egyszer csak ott álltunk a Popeye falu díszletei fölött, ahol 1980-ban Robin Williamssal a Popeye, a tengerész rajzfilmsorozat alapján készítették el a játékfilmet. A lebontásra ítélt területet utolsó pillanatban megkímélték, s gyermekeknek itt külön attrakciókat rendeznek meghatározott látogatási időben.

Málta P1680263 Popeye falu

S amiről itt még kiemelten szeretnék szólni, az a meglepő és kevéssé ismert tény, hogy Máltán különleges sűrűségben találhatóak a korai kőkorszakból származó megalitikus templomegyüttesek, melyek idősebbek a sokkal közismertebb piramisoknál, vagy a Stonehengenél is. Kicsit részletesebben majd szólok róla, ha a későbbiekben kitérek Málta történelmére.

Málta P1670223 Hagar Qim temploma

Málta köz- és lakóépületeinek legmeghatározóbb és igazán elragadó elemei a színesre festett, fából készült részei: erkélyei, spalettái, ajtói. Ezek mindenütt megállítanak és gyönyörködésre késztetnek. A meglátogatott városok tárgylásánál ezekre majd bőven kitérek, addig is egy ihletett festmény egyik utastársunktól és barátomtól, már a hazai környezetből visszaálmodva.

Adelmann Anna- Máltai kapu 20170704_203019

Reklámok
Kategória: Ünnepek, kultúrtörténet, Málta, Utazás, Vallás | Címke: , , , | Megjegyzés hozzáfűzése

500.-ik

Már megint soron kívüli bejegyzésre ragadtatom magam.
Hetedik éve írom blogbejegyzéseimet többnyire utazásaimról, ki-ki tekintve időnként az irodalomra, avagy más területekre, ahová éppen a blogírás kapcsán jutottam el.

Mert ami kissé hosszabb képes üdvözlő lapnak, magamnak pedig a könnyen fakuló emlékek rögzítésétől indult utazásaim során, egyre inkább szenvedélyemmé vált, mert írás közben egyre többször újabb, nem ismert területek tárultak fel, ami az átélt élményeket új tartalmakkal töltötte fel.

Erről az érzésről szívemből szólnak dr. Magyari Imre – Bécsi szeletek című könyvének alábbi sorai:

“A mai utas nem lehet ott, ahol van; olyan, mint a mesebeli lány, ott is van meg nincs is. (Sokan a saját életükben sincsenek ott, az csupán megtörténik velük.)

Meg kellene próbálni ott lenni.

Szeretek ott lenni, ahol vagyok, például Bécsben…

Korunk nem csupán az időt nem becsüli, a műveltséget sem. Az a tudás értékelődik fel, amellyel – természetesen “könnyen, gyorsan” – pénzt lehet szerezni…

Én fontosnak tartom a műveltséget, nem száraz adathalmazok ismeretét, hanem a megélt műveltséget, a személyes tudást, amihez azonban elengedhetetlen némi tárgyi tudás is.

Fontosnak tartom például azért, mert növeli a világban való  otthonosságunkat. Otthonosak vagyunk, jobban érezzük magunkat Bécsben, ha tudjuk, hogy Ady hol nem találta barátait, hogy Beethoven merre sétált, hogy Schubert hol írta a Befejezetlen szimfóniát. S otthonosabbak vagyunk a világban, ha ismerjük Ady, Beethoven, Schubert műveit, már amennyire ismerni lehet őket – ez más, több, mint a műveltség, aminek megszerzése egyébként végtelen folyamat, ami ugyanúgy rendkívül szórakoztató, mint a világban való körülnézés, tulajdonképp annak egyik fajtája. És ezzel is jól telik az idő.”

Hát ezt próbálom én is hetedik éve, s 500. bejegyzésemmel közelíteni.

IMAG0364 N

Kategória: egyéb | Címke: | 2 hozzászólás

A Máltai sólyom nyomában

Három megelőző bejegyzés után úgy érzem eljött az ideje egy kis általános információ, fogalom feltárásának Málta kapcsán.

Fekvését a Földközi tenger közepén már érintettük. Nagyságáról legplasztikusabb megközelítés, hogy az egész szigetcsoport mintegy Budapest nagyságú, a legnagyobb, cca. 2/3 Budapest területnyi a fősziget, Málta.
A főszigetéről elnevezett ország a világ egyik legkisebb országa. Mindössze 9 kisebb államot jegyeznek nála, köztük van pl. Lichtenstein és a Vatikán.
Területe 316 km² (Budapest:  525 km²). Lakóinak száma (2013. évi népszámlálás szerint) 423 ezer fő, s ezzel egyike (Monaco, Szingapúr és Vatikán után) a legnagyobb népsűrűségű (1 261 fő/km²) országoknak.

Máltai szigetcsoport

A 8 tagból álló szigetcsoportnak ma csupán 3 legnagyobb szigete (Málta, Gozo, Comino) lakott, s rajtuk kívül a partok körül számos kisebb – nagyobb képződmény, sziklaszirt szóródik a tengerben.

Legnagyobb magasságát a Dingli szikláknál mérték, 250 méterrel a tengerszint felett.
A nevezett szirtek a Kék Barlangtól északra találhatóak, s meredeken a vízbe szakadó sziklák turisztikai látványosságként is szolgálnak.

Málta P1670936 Dingli sziklák

Dingli sziklák, kilátónál 2

Élővilága nem túlzottan sokoldalú. Jellemzően a legnagyobb testű gerinces a sün és nyúl, ezeket követik a rágcsálók, gyíkok és rovarok, míg a nagyobb testű vadon élő állatok utolsó nyomaiért i.e. 5200 -ig kell visszamenni. A Għar Dalam barlangjában ebből az időszakból maradt állati csontmaradványokból farkasok, medvék, de még víziló, s egy törpe elefánt csontvázát is feltárták.

Ma már Máltának csupán madárvilága gazdag, mintegy 392 fajtát figyeltek meg a Birdlife Malta szakemberei, köztük szép számmal az európai költöző madarakat, melyek útjukon Afrikába, itt megpihennek – sokszor itt is maradnak. Nagy madárkultusz uralkodik Máltán, divatos a madarak befogása, s lakásokban, erkélyeken díszes kalitkákban tartása. Nemzeti madaruk a kék tollazatú máltai rigó, mely szerepelt az EURO előtti, – 1 máltai lírás – pénzérméjükön is.

De hát mi is van a máltai sólyommal?

Málta IMG_4564 Zsu - sólyom
Ez már leginkább egy történelmi vonatkozású kontextus, bár a legtöbb embernek erről valószínűleg az Oscar díjas Humphrey Bogart film (1941.) ugrik be elsőre.

Igazából ez, a hivatalos nevükön a Jeruzsálemi Szent János Szuverén Katonai és Ispotályos Rend (a johanniták, vagy ispotályosok) történetével függ össze, melyet kicsit hosszabban szeretném itt felvezetni, mivel az egyben a Máltai Lovagrendhez is elvezet majd.

Első egyházi Lovagrendek

A Jeruzsálemben alapított lovagrend kezdetei 1070-re nyúlnak vissza, amikor olasz kereskedők engedélyt nyertek kórház (→ispotály/ ispotályosok) építésére – az utazók és zarándokok ápolása céljából. A kórház védőszentje Keresztelő Szent János lett (innen másik megnevezésük: a johanniták), s 1089-ben, még a keresztes hadjáratok (1096-1272) előtt, az itt működő kis közösség, a Szent Sír közelében felépíti templomát. A johanniták szerzetesi közössége a Szent Benedeki regula szerint határozza meg működését, s célkitűzései között a szegények szolgálata és a keresztény hit védelme állt.
1113 – tól már pápai bullával megerősített autonóm, minden egyházi és világi hatalomtól független testület, amely szabadon választhatta meg főnökét, akit második Frá R. du Puy - Histoire_des_Chevaliers_Hospitaliers_de_S._Jean_de_Jerusalem_-_appellez_depuis_les_Chevaliers_de_Rhodes (1726)rendfőnökétől (Frá Raymond de Puy, 1120-1160) már “mester” címmel illettek.
Jó hírük révén számos adományt (föld, jövedelmek, várak) kaptak, s a mester halálakor már a rend az egyik leggazdagabb középkori szervezet. Rodoszon majd saját pénzt is veretnek (scudo), s diplomáciai kapcsolatokat létesítenek. A 13. századra már 56 várnak urai. A rend nem csak méretével és vagyonával, de egyházi privilégiumaiban is kiemelkedik (adómentesség, saját templomok, temetők – s független a helyi püspökségektől, akik mestere fölött nem bíráskodhatnak és általuk nem közösíthető ki).

Frá Raymond de Puy idejében ölt a rend lovagi jelleget, s sajátos kettős arculatot kap: szerzetesi (= lelki ápolás és gyógyítás) és katonai (zarándokok és a katolikus hit védelme). Jeruzsálem elestével pedig ténylegesen katonai renddé alakulnak, harcos résztvevői a kor csatáinak, véres küzdelmeinek. 1262-től a rend mestere, 1270-től valamennyi hivatal viselője – a templom priorját kivéve – csak a lovagok közül kerülhetett ki.

A 12.-13. században virágkorát élő lovagi intézmény egyik pillére a feudális rendnek, annak etikai eszméinek hordozója és egyben védelmezője lett.
A lovagok eleinte a király fegyveres kíséretét képezték, s tagjai csak nemesek lehettek, akik meg tudták engedni maguknak felszerelésük finanszírozását. A kor fő fegyverneme ugyanis a nehézpáncélos lovasság volt, mely felszerelése egy főre, (lovat is beleértve!) akkoriban egy egész falu árát is kitehette.

A lovagok kiválóan képzett harcosok voltak, akik ezen feladatra nevelése már gyermekkorban elkezdődött. A lovagi cím nem volt örökölhető, vagy adományozható, kizárólag elnyert tudásuk által válhattak lovaggá, amit ünnepélyes avatási ceremóniával “szentesítettek”. (Ennek egyik mozzanatából maradt fenn a még ma is gyakorolt lovaggá ütési szertartás Nagy-Britanniában.)

Mindinkább kiváltságos szerepet nyertek, s még a királyok is szívesen alávetették magukat a lovaggá avatási szertartásnak. A középkor hajnalán például a lovagkirály kifejezés a legmegtisztelőbb jellemzésnek számított.

Kemény öklű harcosok ők, kikhez az általunk is előhívható nemes “lovagi” eszményeket (bátorság, hűség, nagylelkűség, nőtisztelet) csak a későbbi századok, illetve az irodalmi művek (lovagregények, trubadúr énekek), s a romantika szépírói fonják. A puskapor és tűzfegyverek megjelenésével ugyanis a páncélzat már nem jelentett védelmet, s letűnt a lovagok világa. A lovagi tornák is már csak a fejedelmi udvarok fényét növelő kellékekként, ünnepi díszletként funkcionálnak.

A végtelen feudális háborúk idején, amikor a szomszéd-várakkal is állandó háborúskodásban élő lovagok hamar kardot rántottak, az egyház az első, amely értelmet, nemesebb, magasztosabb célt próbál adni a nemesség körében eluralkodó erőszaknak. Meghirdette hát a Szent Sír felszabadításának eszméjét, s ezzel elindította a keresztes hadjáratok sorozatát.

A keresztény erők a kezdeti sikerek után a 12. század végére már defenzívába kényszerültek a Szentföldön, s Jeruzsálem a közel egy évszázados keresztény jelenlét után 1187.-ben Szaladin szultán muzulmán seregeivel szemben elesik, s a johannita lovagok is távozni kényszerültek.

Johanniták vándorlása a muszlim ellentámadás után, Crusader-states

Először Akkóban (ma Izrael), majd 1291-től Cipruson építették fel székhelyüket, mely utóbbiban 12 évig tartózkodtak. Itt nagyszabású hajóépítési vállalkozásba kezdenek, s elsajátítják a tengeri harcmodort, hiszen érik az idő, amikor az addig csak szárazföldre szorítkozó csaták kiterjednek a tengerre is, s az Oszmán birodalom kiterjeszti hódító szándékát ebbe az irányba is.

Ötszáz évvel ezelőtt a tenger megítélése nagyban különbözött mai felfogásunktól. Partjai az éhínség övezetei voltak, s lakóit szüntelen rettegésben tartották a tenger felől legváratlanabb pillanatokban felbukkanó kegyetlenül raboló, öldöklő kalózok. De talán a legrosszabb mindezek mellett a mindennapossá vált emberrablás, mely ezekben az időkben igen jövedelmező tevékenységnek bizonyult. Az elrabolt emberekért ugyanis vagy váltságdíjat lehetett kérni, vagy eladni őket gályákra evezősnek, hiszen azok utánpótlás igénye kimeríthetetlen volt.
Maga a tenger pedig feltérképezhetetlenül hatalmas és veszélyes terep volt, amely a valóságban sem különbözik az Odüsszeia eposzi hátterétől, csak ott a pusztító természeti erőket isteni beavatkozásokként személyesítik meg. A hajók kevéssé bírták a tengert, a viharok meglepetés szerűek voltak, a kalózok számosak, a tengerészek inkább szerettek a part mentén óvatosan hajózni, mint a nyílt vízen. Az utazás egyet jelentett a veszedelemmel, s ember nem hágott fel pallóra úgy, hogy a lelkét ne ajánlotta volna előzőleg az Úrnak.

Az iszlám elleni sikeres küzdelem érdekében, s szuverenitásuk megteremtése céljából, a lovagok 1310 -ben jobbnak találták áttenni Rodoszra székhelyüket, s maradtak is 212 évig. Itt alakul ki az a szervezeti felépítés, amelyről majd a máltai lovagok kapcsán szólok. Vezetőjük megnevezése innentől változik az Ispotályosok mesteréről a Rodoszi Lovagok Nagymesterévé.

Rodosz látképe 1482-ben

A johanniták – felismerve, hogy az Oszmán Birodalom erősödésével egyre nehezebb lesz Rodosz ellátása, – fokozatosan „átállították” a szigetet célirányos haditermelésre. Rodoszt bevehetetlen védőfal rendszerrel vették körül, s védműveit a kor legjobb hadmérnökeivel, a legkorszerűbb ballisztikai ismeretek figyelembe vételével erősítették meg, ezzel Rodoszt a 15. század egyik legjobban erődített helyévé téve, s máig meghatározva arculatát.
Kikötője biztos révet adott gályáinak, s a lovagok képzett tengerésszé értek, akik feladatukat a keresztény tengeri kereskedelem védelmében, illetve a törökök hajói és kikötővárosaik elleni támadásokban, és a kalózveszély elhárításában látták. De a kor szellemét is megmutatja, hogy maguk is űztek egyfajta kalózkodást – amelyet corsonak neveztek – s a lovagok által zsákmányolt javakból (a zsákmány 10%-át megkapták az akció résztvevői) gyarapították a rend készleteit, s a működésük pénzügyi alapjait. 1519. évre pl. a corso-kal éves szinten a rend 47 000 ducat jövedelemhez jutott.

Tevékenységükről  Roger Crowley, az alábbi plasztikus leírást adja:

Európai megítélésük nem volt egyértelmű. A pápaság számára a hitetlenek elleni védelem külső határa, amely vitézekkel látta el az egyre zsugorodó tengeri frontvonalat, ahogy egyik ragyogó sziget a másik után esett el az oszmánok ellenében. II.Pius pápa rója fel panaszos szavakkal: “Ha minden keresztény fejedelem… oly fáradhatatlannak mutatkozott volna a törökkel szemben, mint Rodosz egyetlen szigete, ezek az istentelenek nem kaphattak volna ilyen erőre.”

…. A velenceiek szempontjából nem sokban különböztek más kalózoktól, számukra csupán az oszmán birodalmi törekvéseknél jelentettek kisebb veszélyt. Kalózkodásaik és a blokád, amellyel akadályozták az iszlám világgal folytatott áruforgalmat, fenyegette a törékeny békét, a kereskedelem alapját.

A lovagok jelentősége felülmúlta valódi erőforrásaik mértékét. Sohasem volt belőlük több ötszáznál Rodoszon. Európa arisztokráciájából lettek toborozva… Kicsi,  jól szervezett katonai elitet alkottak erős küldetéstudattal..
Méreteik arányánál jóval több borsot törtek mások orra alá… Gályáik….hamar megtámadták az átmenő forgalmat. Elhurcolták az Isztambulból Mekkába tartó zarándokokat, és megkaparintották a Fekete tengerről Egyiptomba irányuló faszállítmányokat, az Arábiából érkező fűszert, szárított halat, bort és selymet…. Félelmetes hírre tettek szert. Ispotályos gályával csatázni olyan volt, mint skorpiót megragadni puszta kézzel.”

A rodoszi 19 nagymester irányítása alatt a lovagok számos véres csatát vívtak a török ellen, harci felkészültségük, bátorságuk rettegéssel töltötte el ellenfelüket.

I. Szulejman - Tiziano festménye, 1530 körülAztán elérkezett 1522. júniusa, amikor I. Szulejmán, trónra lépését követő második évben, s 1521. évi Nándorfehérvár ostrománál aratott győzelmét követően, figyelmét a szárazföldről a Földközi tenger felé irányította.  Elhatározza Rodosz bekebelezését, a “sátán legelvetemültebb ivadékainak, az igazhitűek ellenségének” e fészkét – annál is inkább, mivel stratégiai fekvése hegemóniai törekvéseinek fenyegetést jelentett.

200 hajóból álló flottával és 110000 embert számláló sereggel támadta meg a 600 lovag, 4500 zsoldos és kisszámú lakossága által védett szigetet. Az ostromnál Szulejmán személyesen jelen volt, a harc kezdettől kíméletlenül folyt, kudarc számára szóba sem jöhetett.
Az ostrom 6 hónapig tartott szakadatlanul ömlő török utánpótlás mellett, míg az Európa által magára hagyott védők hősiesen állták a sarat, amennyire bírták.
Amikor  Philippe Villiers de l’Isle -Adam nagymester a további küzdelmet kilátástalannak ítélte, s puskaporuk is elfogyott, kész volt tárgyalni Rodosz feladásáról. A szultán, aki többször kifejezte csodálatát a védők bátorsága miatt, hajlandóságot mutatott olyan megegyezésre, amely egyik fél katonai becsületén sem hagy szégyenfoltot. Nagyvonalú ajánlatában, amelyhez hasonlót a történelem csak ritkán jegyez, szabad elvonulást ajánlott fel, amely során a lovagok nem csak ingóságaikat, de fegyvereiket is magukkal vihették, s kellő időt hagyott nekik a csomagolásra is.
A török hadsereg karácsony napján vonult Santa Maria gran carrack, Rodoszból Máltárabe a városba, a lovagok néhány hajón összezsúfolódva 1523. újév hajnalán indultak útra, a teljes bizonytalanságba, s azzal a sokáig dédelgetett álomképpel, hogy még visszatérnek Rodoszra.
Hat hónapi bolyongás után, a sziciliai Messina kikötője előtt vetettek horgonyt, majd a Pápai Államban Civitavecchiában és Viterboban leltek átmeneti menedéket.
Philippe Villiers de l’Isle – Adam nagymester hiába ostromolta évekig Európa udvarait, hogy új bázist nyújtsanak tevékenysége folytatásához, s támogatást Rodosz visszafoglalására, de tartós otthont egyiknél sem talált. Egyedül V. Károly német – római császár, Spanyolország, Szicília, Nápoly és Jeruzsálem királya, kinek észak – afrikai birtokait, s birodalma keleti határán Magyarországot szorongatta a török, tett ajánlatot Máltai hűbérbirtoka átengedésére. Az át nem ruházható, örök időkre szabad hűbérbirtokként átadott terület fejében egyetlen árat szabott, mégpedig évente egy darab vadászsólymot.

Az 1530. március 24.-i  keltű adományozó levél vonatkozó sorai így szólnak:

Mi, V. Károly….. a Jeruzsálemi Szent János lovagrendre ruházzuk Málta, Gozo és Comino szigetek birtokát, hogy rendjük szabta kötelezettségeknek békében tehessenek eleget a keresztény világ javára, s fegyverek és karjuk erejével szembeszálljanak a szent hit álnok ellenségeivel – cserébe az évente Mindenszentek napján egy sólyom formájában Károly szicíliai alkirály kezéhez fizetendő adóért.

Hát ez a máltai sólyom története.

S mivel jócskán terjedelmesre nőtt ismét ez a bejegyzésem is, az eredetileg tervezett áttekintést itt megszakítom, talán csak az állatokra vonatkozó témát zárom még le saját élményeinkkel.

Mert ha nagyon kutatunk a fejünkben a Máltához kapcsolható fogalmak után, hát ott van még a máltai dog, vagyis a máltai selyemkutya, amely egy édes kis hófehér selyemgombóc.
A Wikipedia szerint lehetséges, hogy a legidősebb európai törpefajta, s ugyancsak feltételezések szerint még a főníciaiak hozhatták úgy 2000 évvel ezelőtt a Földközi tenger vidékére.
Mi is sokat láttunk fajtájából sétáltatni a tengerparti korzón, de nem csak ezt. Szemmel láthatóan a máltaiak nagy kutya kedvelők. Reggel felkelve, szállodánk ablakán kitekintve a parti sétányon egymást érték a (futók, kocogók és) kutyát sétáltatók.

Málta P1680279 Sliema reggel

A kutyáknál talán csak a cicákra jut több odafigyelés. Ugyanezen a sétányon az elhagyott macskáknak kis házakból felépített “lakóparkot” rendeztek be, illetve kissé lejjebb, a park közepén a “csövezőiknek” kartonok, meleg takarók vannak a parki bútorzatra kihelyezve.

Málta IMG_5293 Zsu - Attard, C

S a táj fölött éjjel – nappal vigyázza a parkot, és a sliemai tengeröblöt egy vidám csíkos, tarka-macska.

Málta P1690165 Sliema este, C

Az utunk 5. napját Attardban, az egykori brit kormányzó lakhelyéhez (= San Antonio Palace, ma az államelnök hivatalos székhelye) tartozó park és botanikus kert megtekintésével zártuk, ahol éppen kisállat kiállítás volt. Így a kertben honos pávákon  és hattyúkon kívül számos máltai nyúllal és néhány hobby állattal is ismeretséget köthettünk.

Málta IMG_5323 Zsu - Attard, hattyú

Nyulak kollázs 2

IMG_1275 5.nap V, páva

hobby állat, kollázs

Málta P1690150 Attard

Málta, Attard, San Antonio Palace -kollázs

Málta P1690051 Attard

Málta, Attard- botanikus kert

Málta P1690056 Attard

Málta P1690133 Attard

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

Málta IMG_5313 Zsu - Attard

Kategória: Kert, Málta, Történelem, Utazás | Címke: , , , , , , , | Megjegyzés hozzáfűzése

Málta – hajóit Ozirisz szeme vigyázza

Előző évi utazásommal összefüggésben olvastam, hogy Szentpétervár felépítéséhez, mely “mocsarak süppedékein” áll, a követ nagy mennyiségben litván földről szállították. De még a város jelképévé vált Bronzlovas, I. Péter cár szobra alapzatául választott hatalmas, 1600 tonnás gránittömböt is hajón, s tutajon Finnországból úsztatták oda. (Ez sokak szerint a legnagyobb kő, amelyet ember valaha is megmozdított.)

Máltán ezzel szemben, ha semmi más, de a kő adott volt. Maga a sziget egy tengerből kiemelkedő mészkő szikla, melyből házai alapanyagát is kitermelték. A kő különlegessége, hogy amíg a föld felszíne alatt van, rendkívül lágy, könnyen vágható, formázható. Majd amikor a felszínre kerül, a levegőn fokozatosan, beton keménységűvé válik, s jellegzetes meleg sárga tónusával egyben meghatározza Málta épületeinek egyöntetű megjelenését is.

IMG_0777 1.nap V

S a máltaiak hatalmas ravaszsággal, színt csempésztek bele ebbe az egyhangúságba, amellyel egyúttal még az állókép is mindig változó lesz, mégpedig mozgó közlekedési eszközeik segítségével.

Már a repülőtéren gyönyörködve szemléltük az összes többi repülő közül kitűnő máltai gép szép, merészen alkalmazott élénk színeit. S a magyar nyelven megjelent máltai útikönyvek mindegyike kihagyhatatlan élményként emeli ki az angol múltból itt maradt, a tömegközlekedést kiszolgáló, ma már retrónak számító színes buszokat, amelyek színéről már tudni lehetett mely városba (útvonalon) közlekednek. Ezek mindegyike további jegyeket is hordozhat, aszerint hogy az azokat üzemeltető buszsofőrök milyen további díszítésekkel látták el, saját ízlésük szerint.

vintage buses

Színes buszok útvonala

A könyvek nyomtatása óta azonban ez már csak a múlt, mivel 2011-től kezdve kivonták őket a forgalomból, s helyükbe ma már a modern vonalú, egységes színű, légkondicionálással is ellátott járművek léptek.

Amik viszont maradtak, azok a csónakok és más vízi eszközök, amelyek színpompája, Marsaxlokk vasárnapi piacára tett látogatás igazi attrakcióját jelentette számomra.

Málta P1680854 úton Marsaxlokkba

Málta P1680893 Marsaxlokk öböl

Málta IMG_5214 Zsu - Marsaxlokk

Málta P1680873, Osiris szeme, Marsaxlokk piac

S itt, a halászbárka orrán láthatjuk azt a jelképet, Ozirisz szemét, amelyet a hagyomány a Máltán megjelent első hajós népre, az itt i.e. 1000 körül feltűnt föníciaikra vezet vissza, s amely a tenger veszélyeitől óvja hajót, s utasát.
Akadnak tudósok, akik a Gozo és Málta neveket is a föniciai gaolo (csónak), illetve a mala (menedéket nyújtó kikötő) szavakkal hozzák összefüggésbe.
A föniciaiak jó kikötőket találtak Málta szélvédett öbleiben a Földközi tengeri útjaik során, s kitűnő támaszpontra is leltek itt a mai Spanyolország felé vezető úton.

A hagyományt őrző halászbárka máltai megnevezése luzzu, amely egyben máltai szimbólum is. Ez egy erős, mélytengeri vizeket is álló bárka, mindkét végén csuka formájú orral. (Név eredete az olasz luccio=csukából.)

A luzzunál kisebb, 3,5 – 4 méter közötti, ferilla, malta-euromed-boat-stamp-2015csónak jellegű alkalmatosságok, melyek nem alkalmasak a tengerhajózásra, inkább csak afféle partmenti szállító eszközök, melyek a halászokat vitték bárkáikhoz, illetve a szigetek közötti átkelést szolgálták.
Ezek között találjuk a kajjikot (hátsó része szögletes), a frejgatinát (eredetileg két evezős, ma már motoros – pl. a Kék Barlangnál), és a ferillát (viszonylag nagy sebességű, néha vitorlával is felszerelt) csónak.

Ma már csak Valletta Nagy kikötőjében látható, a velencei gondolához hasonlatos (és hasonló felhasználású) vízíjármű a dgħajsa (kiejtése dajsza). Ennek ábrázolása volt látható Málta 1975- 1988 között használt címerében.

Régi fotók őrzik a csónaképítők és családjuk, a halászfaluk életével egybefonódott pillanatokat, hangulatokat.

A halászfalu, Marsaxlokk (= Malta Xlokk), mely Málta délkeleti kikötőt jelent, Pompeji Szűzanya plébánia templomának, melyet a helyi halászok és családjaik lelki életének kiszolgálására emeltek 1890-ben, frontján pedig  a Szűzanya szobra egy luzzuban állva jelenik meg.

IMG_1235 5.nap V Marsaxlokk, templom

IMG_1236 5.nap V, templomtorony

A kis halászfalu kikötőjében a halász alakjának  is szobrot állítottak, bár szerencsére még élő képviselőivel is találkozhattunk.

Málta P1680897 Marsaxlokk öböl, halász szobra

Málta P1680900 Marsaxlokk öböl

Mint ahogy a vasárnapi piac kissé kínai piacra hajazó szőttesében alkalmunk volt a helyi fogást is megtekintenünk.

Málta IMG_5212 Zsu - Marsaxlokk

IMG_1234 5.nap V

Málta P1680895 Marsaxlokk piac

Málta P1680908 Marsaxlokk piac

Halpiac, koll

Málta P1680876 Marsaxlokk öböl

Talán kevesen tudják, hogy Budapesten 2009-ben megjelent különleges kétéltű, Amphicoach tipusú buszok Máltán készültek, amelyeken nálunk RiverRide néven indítanak városnéző túrákat, először ténylegesen az aszfalton, majd a Dunapart egy pontján hirtelen vízbe merülve úszó üzemmódban folytatva útjukat.

RiverRide site___img_8102aEzeknek az első buszoknak a vizijártasságiját a Marsaxlokk öbölben tett próbaúton adták meg, s lajstromba vételük is itt történt meg. Ezért ezek a hajók (maiakon már nem látom) máltai zászló alatt szelték fővárosunkban a Duna hullámait.

RiverRide hajó, máltai zászlóval

Kategória: Málta, Utazás | Címke: , , , , , , | Megjegyzés hozzáfűzése

Máltai Odüsszeia

Bevezető bejegyzésemben a panaszok özönét zúdítottam rátok, s hogy ezt kiegyensúlyozzam, úgy gondolom rögtön ide kívánkozik az az élmény, amely  az utazás tényleges koronáját, mindent felülíró benyomását jelentette: s ez maga a végtelen, a sokszínű, a ringató, a gyönyörűséges tenger, a Földközi tenger. Mert ha valami, számomra ez határozta meg Málta lényegét, amitől a lélek túlcsordul.

Málta légi felvétel

Nem tudok róla, hogy volt-e valaha felmenőim között hajós ember, szerintem nem, mindenki két lábbal a földhöz ragadt, teljesen szárazföldi, szép Kárpát medencénk tenger nélküli világában gyökeredzett. De ha ez nem, akkor az egész emberiség történetének génjei mozdulnak bennem, amikor a véletlen bedob a tenger végtelenjébe – először ezt Caprin éltem át –  s ott ringatózom a hullámokon Odüsszeusz és Kolumbusz kései utódjaként, s a végtelenség érzete átjárja minden porcikámat, s mintha rajtam át folyna, csillámlana az az elbűvölő kékség, melynek minden árnyalata más- és más, káprázatos és lenyűgöző.

Navigare necesse est

Málta P1680615 hajó, Sea Adventure

Málta IMG_5059 Zsu - Sea Adventure út Kék Lagúnához

Málta IMG_5073 Zsu - Kék Lagúna

Málta P1670193 Kék barlang

Málta P1670165 Kék barlang

Málta P1670168 Kék barlang

Málta P1670155 Kék barlang

IMG_0345 4.nap V

Valószínű ez azért van, mert az emberiség nagyon mélyen gyökerező, zsigeri utazási élménye ez, amely a legrégebbi közlekedési mód, ha az elérendő célpontot tengernyi vizek választották el egymástól. A szállóigévé vált latin mondással szemben “Navigare necesse est…”  = “Hajózni kell…” – csak 1903-ban tudtak első ízben a Wright fivérek igazi konkurenst állítani.

Málta IMG_5594 Zsu - repülő, Gozo

A hajózás addigi története természetesen kevéssé szólt az élményszerzésről, mint inkább kőkemény küzdelem volt az elemekkel, miközben harci, kereskedelmi célokkal, vagy éppen az emberiség örök kíváncsiságától űzve az új földrészek felfedezésével párosulva, hódítva és kalózkodva, vagy éppen halászva szelte a vizet, tengereket és óceánokat.

Mi csupán séta-hajóztunk, azaz utaztunk A-ból B-be Málta szigetei között, s semmi más nem kötötte le idegszálainkat, mint az utazás öröme, a sziklák szaggatta partvonal szépsége, a tenger hullámainak csobbanása – magunkba fogadása.

Málta IMG_5029 Zsu - Szent Pál sziget

Sziklás partvonal, kollázs

És összes érzékeink a minket körülölelő tájban feloldódnak, vagy egy másik kedvenc klasszikusomtól, Fülig Jimmy naplójából, a tengerek csavargói életérzését idézve:

 “Mindenfelé a …szabad természet jó szagai…Teleszívom magamat a friss levegővel!..Könnyű szél jött erre át a dagállyal a tenger felől és sós szag volt…Láttam is messze, ahogy egy repülő hal felugrott a víszből és tükrözve fitszánkolt…”
(Rejtő Jenő – Piszkos Fred, a kapitány)

Málta IMG_5115 Zsu - Sea Adventure út Cominoból

A programunkban az első ilyen találkozás a tengerrel mindjárt az érkezés után, a Kék Barlangnál (Blue Grotto) volt.

Kék Barlang fentről, kollázs

IMG_9916 1.nap V

Motoros csónakok repítettek barlangról – barlangra, barlangból – barlangba. A máltai Kék Barlang bár csak kicsinyke mása híresebb testvérének Caprin, de a víz színeinek változása éppoly varázslatos. (A közölt képeim minden manipulációtól mentesek, ezen mód rögzítette a kamera.)

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

De voltunk Comino (neve az itt honos római köménytől) kicsinyke, csaknem lakatlan
(közigazgatásilag 4 fő lakja) szigetén fürdőzni. Igaz, nem ez az a hely, amit a homokos strandokra vágyók választanának, de a Kék Laguna kristálytiszta vize, s a közeli még apróbb szigettel, Cominottoval bezárt öble csodálatos látvánnyal lopja be magát szívünkbe.

Málta IMG_5091 Zsu - Kék Laguna

Fürdőzés, Kék Laguna

Comino P1680578 Kék Laguna

Comino P1680559 Kék Laguna

Comino P1680562 Kék Laguna

Ezen kívül is számos, sziklák által körbezárt, titkos helyet fedezhet fel magának a hajózó, ahol a többnyire kellemesen temperált vízben jól esik egy kiadós úszás. Velünk is lehorgonyzott rövid időre a (menetrend szerinti) kiránduló hajónk, s merültek meg többen újra a csapatunkból is. Az igazi szenzációt európai szemeinknek azonban az a szép fiatal arab nő okozta, aki férje vigyázó szemeitől kísérve – és engedélyével, állig felöltözve tempózott a hajónk körül.

öböl-úszás, kollázs

Ha nem is tapasztalati úton, de vizuálisan megismerkedtünk a sokak szerint legszebb strandszakaszával Gozonak, s ez a Ramla bay (Vörös strand), amely név magában hordozza a finom parti homok legfőbb jellemzőjét, vöröses színét. Gozonak ez a legnagyobb homokos tengerpartja, közel 400 méter hosszú és legszélesebb helyén majdnem 100 méter terjedelmű.

Gozo P1690335 a Ramla Bay, Calypso barlangja

De ennél jelesebb most a látogatás oka. A hagyomány – s a tudósok közös megegyezése alapján – ez Homérosz eposzának Ögügié szigete, ahol Odüsszeusz 7 évig vendégeskedett (ha nem is mindig jószántából) Kalüpszónál, a tengeri nimfánál.

Na lám, nem is teljesen alap nélküli a címemben alkalmazott szótársítás.

Akkor most rövid időre visszaülünk az iskolapadba, és zanzásítva összefoglaljuk az Odüsszeiát:

Az istenek gyülekezetében elhangzott  beszélgetésből tudjuk meg, hogy Trója elfoglalása után tíz évvel Odüsszeusz még mindig nem tért haza Ithaka szigetére, ahol pedig házát idegenek dúlják, s feleségét, Pénelopét kérők ostromolják, abban a hiszemben, hogy Odüsszeusz már rég halott.

Holott a sok kalandon átment főhős ezalatt Kalüpszónál él egy eldugott szigeten, miután társai mind elpusztultak egy tengeri viharban, s egyedül ő menekült meg.

id. Jan Brueghel -Odüsszeusz_és_Kalüpszo nimfa

Egy szigeten fekszik s iszonyú nagy kínok emésztik,
messze, Kalüpszó nimfa lakában; a nimfa erővel
tartóztatja, s ezért nem tud hazaérni honába:
mert hisz nincs neki jóevezős bárkája, se társa,
hogy hazajuttatnák a vizeknek tágterü hátán;
(V. ének)
Van bizonyos sziget: Ógügié, jó messze a vízben;
ott Atlasznak a lánya, cseles, szépfürtü Kalüpszó
él, félelmetes istennő, akihez soha nem jár
látogatóba sem égilakó, sem földi halandó;
engem azonban, a búsat, a daimón tűzhelye mellé
vitt el, mert ragyogó villámmal fürge hajómat
Zeusz szétszelte, a borszinü víz közepébe szorítva.
És jó társaim akkor mind odavesztek a vészben,
ám én átkulcsolva a görbült gálya gerincét,
hosszu kilenc napon át hányódtam: végre vak éjben
Ógügié szigetére vetettek az istenek, és ott
rettenetes szépfürtü Kalüpszó sok szeretettel
és szivesen fogadott és táplált; mondta, hogy engem
még örökéletüvé is tesz, s örökös fiatallá;
csakhogy az én szivemet kebelemben meg nem igézte.
Hét álló esztendeig éltem nála, keserves
könnybe fürösztöttem, mit kaptam, az isteni köntöst;
ám hogy az esztendők fordultak, a nyolcadik eljött,
ő maga küldött akkor végre hazámba, talán mert
Zeusztól jött üzenet, de talán szive szándoka fordult.
Így szólt; és lebukott a nap és eljött a sötétség;
mentek ketten a mélyüregű barlang zugolyába
és odabent egymás mellett szerelemnek örültek.
Majd hogy a rózsásujjú Hajnal kélt ki a ködből,
hát köpenyét, ingét fölvette azonnal Odüsszeusz,
             (VII. ének)

Hát e fölött a barlang fölött állunk a Ramla Bayre nyíló kilátásra tekintve.

Gozo P1690330 Calypso barlangja

Kalüpszo barlangja 2

Kicsit utánanéztem, hogyan is állítják egyik- vagy másik helyről, hogy az volt épp az Odüsszeia valamelyik színhelye, s egy fantasztikus anyagra bukkantam, Vass Tibor navigátor-mérnöknek a 2001. évi szegedi Földrajzi konferencián elhangzott előadásából.

Azoknak, akiket ugyanígy izgat a kérdés, kivonatolom (Interneten megtalálható!) egyes részleteiben az írást, bár minden sora hallatlanul lebilincselő és izgalmas. A bevezetés:

Az Odüsszeia helyszíneinek valódiságán az ókortól kezdődően vitáznak a különböző szakterületek kutatói. A kérdéskör fontosságát M.I.Finley a következő képen jellemezte:
„Ha igaz az az állítás, mely szerint Európa történelme a görögökkel vette kezdetét, akkor igaz az is, hogy a görög történelem viszont Odüsszeusz világával kezdődött.”
Eddig nem sikerült cáfolhatatlanul bizonyítani Odüsszeusz útvonalát. (Még maga Odüsszeusz sem tudta, merre is bolyongott.) Megtörtént-e egyáltalán ez az utazás?
Az évszázadok alatt nem sikerült eldönteni ezt a kérdést.

A kérdés eldöntéséhez az Odüsszeia szövegét, lenyűgöző módon, hajózási, meteorológiai, tengerrajzi, földrajzi, csillagászati szempontok alapján elemezték, s az elmélet alátámasztására be is utazták a feltételezett terepet, amelynek során az Odüsszeusz bolyongásainak a színhelyeit az alábbiak szerint azonosítják:

1. Malea-fok: a Peloponézoszi-félsziget délnyugati pontja,
2. Lótuszevők földje: a tunéziai Djerba-sziget,
3. Csalitos sziget: az Egadi-szigetek egyike, a Favignana,
4. a Küklópszok szigete: a Levanzo-sziget,
5. Szelek szigete: Ustica,
6. a hazai földek: az Appenini-félsziget déli része,
7. Laüsztrügónok földje: a korzikai Bonifaccio,
8. Kirké-szigete: a Circeo fok,
9. Hádész országa. a Ponza-sziget,
10. Szirének szigete: a Galli-szigetek,
11. Bolygó Sziklák: Stromboli vulkánja,
12. Szkülla: Scylla városnál lévő szikla,
13. Kharübdisz: a Mesissinai-szoros örvénye,
14. Héliosz mezeje: a Messina város területe,
15. Kalüpszó szigete: Gozo,
16. Phaiákok szigete: Korfu.

Odüsszeusz útvonala -odysseus.hu

További részletek helyett az izgalmas szellemi utazás ábráiból:

De ideje Kalüpszó barlangjától búcsút venni.

Gozo kiemelt látványosságok

Gozon a merülés szerelmesei, a búvárok számos kedvenc helyet tartanak számon, melyek egyike éppen a híres Azúr ablak tövében van. Búvárt még láttunk, az Azúr ablak, Málta legnépszerűbb természeti látványossága, azonban érkezésünk előtt, március 8.-án leomlott.

Ilyen volt a 2012 -ben és 2013-ban készült képek alapján:

Azure_Window_360 PANORÁMA, 2012- Fotó Stijndon

Malta_Gozo,_Azure_Window, 2013 - Fotó Berit Watkin

S ennyi maradt:

Málta IMG_5493 Zsu - Gozo

Nem a téma lezárásaként, de ennek a fejezetnek a befejezéséül csatolok egy szép hangulatos videót, gozói képekkel.

Kategória: Málta, Természet, Utazás | Címke: , , , | Megjegyzés hozzáfűzése

Málta az úti cél

Nem feltétlenül Málta hibája, hogy nálam nem váltotta ki azt az euforikus élményt, ami az út első említésekor a képzeletet megmozgatta.

Málta IMG_4473 Zsu

Az út szervezése januárban indult, ugyanazzal a csapattal, akikkel múlt nyáron a feledhetetlen baltikumi körutazáson vettem részt. Ráadásul Málta az a csengésű név, amely alapvetően az egzotikus, távoli, lovagok világának misztikumát is magában foglaló mediterrán sziget képét villantja fel, amelyet én saját kezdeményezésre biztos nem terveztem “útba ejteni”.
Ahhoz túl messzi és túlságosan egyedül álló – minden más kézenfekvő úti célhoz képest. Azaz: ahogy meghallottam a tervet, azonnal elragadtatásba estem, s korábbi állásfoglalásomat az előző év csupa pozitív élményére alapozva, máris áthangoltam. Hiszen a csapat jó, tapasztalataim szerint a szervezés kiváló, az idegenvezető maximálisan felkészült. Ott a helyem.

Az út vezető motívuma: Szent Pál nyomában – azaz, megtudtam, hogy Pál apostol Róma felé tartva, i.sz. 60-ban itt – akkori megnevezése szerint Melitán – szenvedett hajótörést, amelyről a vele együtt utazó evangélista, Lukács ad számot az Apostolok cselekedetei írásában.

mennyezeti freskó, Szt.Pál hajótörése tmpl.-valletta-malta

“Hajatok szála sem fog görbülni ezen a szigeten, ahol kiszállni kényszerülünk”

Nekem addig mindössze homályos képeim a Máltai Lovagrenddel kapcsolatban éledtek, s ennél erősebb, s örömtelibb, hogy lényegében Máltán töltötte utolsó éveit Caravaggio, s itt készült templomi freskói ezáltal elérhető közelségbe kerültek hozzám.

Aprócska morzsa, hogy első, s pályámat meghatározó munkahelyem, összes reklám füzetében megjegyezte, hogy elnyerte a máltai… díjat, (nevét közben elfelejtettem, de mintha György kereszt rémlene), s pár évig egy kollégám, mint vállalati képviselő élt is a szigeten. Tudásom ennyi.

Valletta IMG_0578 5.nap V, St. Elmo

De májusig még van idő kissé több ismeretet begyűjteni gondoltam. (Nem mintha feltétlen szükségét éreztem volna, tekintettel arra, hogy kapunk hivatásos idegenvezetőt, s ezzel áthárul rá, az az általam végzendő felderítő, s felkészülési munka, amit egyéni utakon mindig magam láttam el.)
De gondoltam, azért, mint a Kis hercegben: az út előtt a szívem díszbe öltöztetem.
S elmentem a könyvtárba, hogy kihozzak minden anyagot, ami csak Máltára vonatkozhat.

S meglepetésemre az bizony nagyon egyoldalú volt: vagy a szokásos útikönyvek, vagy az 1565. évi nagy török ostrom története regényesen, esetleg tudományosabban elbeszélve. Így aztán ugyancsak sikerült kiképeznem magam a lovagok történelméből, s a nagy török ostromból, ami nem játszott kisebb szerepet a tengeren az oszmán hódítókkal szemben, mint a szárazföldön Magyarország. Ott a maroknyi máltai csapat, itt a kicsiny magyar nép védte meg Európát a hódoltságtól. Nagyon felemelő és dicsőséges történet. Majd elmesélem.

Valletta IMG_1217 5.nap V, St. Elmo - In Guardia

Aztán kicsivel az út előtt azért átfutottam egy útikönyvet is, eleve nem azzal a céllal, hogy az egyes látványosságokat meg/ kijegyezzem – hisz arra ott lesz az idegenvezető, inkább az általánosságok miatt.

S akkor kezdett bizonyos csalódottság terjedni a belsőmben: Málta eredetileg csupán egy szikla, ahová még a termőföldet is idegenből (Szicília, Afrika) hajón hozták, a leandert meg cserépben. Hogyan? Nincs a mediterráneumra jellemző vegetáció, buja ősnövényzet? Ennél jobban nem is lehetne középebben a Földközi tengerben, s pont itt, minden ami a természetet jellemzi importált?

Ha É-Ny tengelyen nézzük, szinte egyforma távolságra fekszik keleten a török, nyugaton pedig a spanyol partoktól. Valamikor úgy 2 millió évvel ezelőtt még egybe volt forrva Afrikával és Szicíliával. Először, a Föld tektonikus lemezei mozgása révén Észak Afrikáról vált le – távolsága innen 288 km, majd a 96 km-re fekvő Szicíliától. (Utóbbival, a régészeti leletek alapján még 250 ezer évvel ezelőtt egybefüggött.)

Foldkozi-tenger-terkep

És valóban, a szigetcsoporton, a zöld szigetet Gozot kivéve, a természetes táj igen kopár. Fő növénye az agávé, a kaktusz illetve a kövek, sziklák között feltörő, kisebb bozótot képező bogáncsvirág félék, s a kapribogyó. Helyenként vadon növő fűszernövények, zsálya, kakukkfű stb. keveredtek a mezei virágok között.

Málta P1670138 Kék barlangKaktuszok Máltán

IMG_1252 5.nap V

A kaktuszból készül italspecialitásuk, a kaktuszlikőr is.

kaktuszlikőrIMG_2846

Szent Pál lakatlan szigetén feltérképezhettük a flórát. De a gyönyörű Kék lagúnában is, akinek a szűk kis helyen nem jutott – vagy nem akarta a borsos árat kifizetni – napozóágy, tenyérnyi területen szorongva élvezhette a délvidéki nyarat, tüskés bogáncsok és hegyes kavicsos sziklák között.

Szent Pál szigeti növényzet1

Kék Laguna, Comino

S a fővárosban, Vallettában, a szabályos utcahálózat sárga házain kívül jószerével más színfoltot csak az épített 2 Barrakka kertjében találunk. Ily módon még a szép meleg sárga mészkő épületei is bizonyos tömegben egyhangúságot keltenek. A Nagy Kikötőre nyíló panoráma Három Városánál is szembetűnő ez a hatás.

Valletta Barrakka kert és Nagy Kikötő, kollázs

De ami még ennél is keményebb, nem csak a földet, de az ivóvizet is tartályhajókkal biztosították Máltán évszázadokon át, nem lévén (édesvizű) folyója, s a ritka esőzések miatt, még a felfogható csapadék sem volt számottevő.

A máltai konyha, pedig mint olyan, szinte nem is létezik – tudtam meg Váncsa István egyébként mulattató, könyvéből (Lakoma). S ha mégis meg akarunk említeni valamit, akkor nemzeti ételnek a nyulat nevezhetjük, melyet igen gyakran vörösborban áztatva főznek. /Ettől pedig számunkra idegen, fekete színt kap a hús./ Konyhájában egyébként keveredik az olasz (tészta), angol és az arab hatás. Kedvenc édességük, a leveles tésztából készült pastizzi.

Máltai konyha

Halban pedig egyöntetűen lelkesednek a lampukáért (sügérféle, aranydurbincs).

Lampuki P5151551 A

De még ott, a tenger közepén is csak megszorításokkal szabad étteremben halat rendelni – tanácsolja Váncsa – hiszen, az autentikusnak mondható lampuka kizárólag frissen jó, s mivel ez egy vándorhal, Málta partjainál csak  augusztus és november között fogható.
A turistákat kiszolgáló gasztronómia pedig szemrebbenés nélkül tálalja a mélyhűtőből is “specialitásait”, ezért nem mindig jó, ha ragaszkodunk az úgymond eredeti ételekhez. (Sajnos azonban a szállodánkban kínált ételek alapján mi sem tudunk elragadtatva mesélni kulináris élményeinkről.)

Hát indulásként ezekkel a nem mindig pozitív háttér-információkkal kezdtem, de úgy döntöttem, annál jobban el tudunk majd merülni a részletekben, s igazából megismerkedhetünk a Budapest területének csupán 2/3 -át kitevő Máltával, a rendelkezésre álló 7 nap alatt.

Hát itt sem minden úgy teljesült, ahogy gondoltam. Az idegenvezetőnk nyomába sem jött Istvánnak, a baltikumi utunk idegenvezetőjének. Noha az aktuális ingatlanpiaci árakról napi szinten bőséges információval el lettünk halmozva, azon az apró tényen, amit a máltai lovagok és az 1565. évi nagy ostrom jelentett a sziget életében, nagyvonalúan, szőr mentén átsuhantunk. Valletta első letaglózó látványa mellett siettetve tovább lettünk terelve, hogy beleférjünk az időbe. Futtunkban készültek első fotóink.

Nem részletezem, de Vallettára fél nap sem jutott, s csak hiányérzeteim élnek, s élednek fel ezzel kapcsolatban. Jóllehet itthon, képeim között lapozva, objektíven megállapítom, hogy nagyon sokat láttunk, s lényegében utazásaink Málta minden lényeges vonatkozását lefedték. De nekem változatlanul hiányzik az az inspiráció, amelyben a baltikumi út során részünk volt – ezért is halogattam már hazaérkezésünk, azaz május óta a blogbejegyzések készítését. De most elhatároztam, hogy akárhogy is, felépítek magamnak egy nagyobb belső tartalommal rendelkező Máltát, s ezt fogom továbbadni. Erre a kalandra hívlak most meg benneteket, s remélem nem okozok csalódást.

Kategória: kultúrtörténet, Málta, Természet, Utazás | Címke: , | 1 hozzászólás

Levendula, forever

És ezen a napon előkerültek az eddig bujkáló levendula mezők, ahogy útra keltünk. Voltak ott rendesen csíkokba ültetettek, vékonyak és vastagok – sötétlilák és halványabbak, meg a kéknek (bleu) nevezett. Volt patchwork belőlük, s olyan is ami elkezdődött az út mellett, s elbújt az erdőbe, hogy 150 méter múlva kibukkanjon újra.

Saultnak lényegében a központjától (kilátó) már az út baloldalát a levendula mezők tarkították.

Levendula út P1700782

Levendula út P1700781

Levendula út P1700786

Engem mindahányszor lenyűgöz ez a látvány a lila és zöld árnyalatainak, mintázatainak mitegy keretbe foglalt számtalan variációjával. Külön tetszettek azok a vékony csíkok szabályos sorai, amelynél ma sem tudom, hogy az vajon ilyen fajta (kevésbé bokrosodó) levendulák vonulata, vagy éppen új ültetésűek, s ezért olyan, mintha egy nagy fogú fésűvel igazították volna rendbe. Későbbiekben külön lefényképeztem közelről is ezeket a sorokat, bár a legtöbb, ami útba esett éppen elnyílásban volt, vagy le is aratták már.

Fésült sorok, K

Levendula út P1710166

Ahogy korábban, itt is  szokatlanul sok biciklistával találkoztunk útjaink során. Bennem folytonos ámulatot és elismerést keltett, a nehéz emelkedőket is keményen álló, kerekező emberek látványa.

Levendula út P1700821

És ami felsejlik itt a biciklista mögött, nem más, mint a gyönyörű levendulás gazdaság, amivel előző este már találkoztunk Saultba jövet, s mely feloldotta a rajtunk ülő mesebeli átkot.

Levendula út P1700839

Levendula út P1700811, Aurel

Levendula út P1700814 , Aurel

Levendula út P1700885

Most Ferrassières irányába (Saulttól 8 km) igyekszünk, s mint később megállapítjuk, ez az az útvonal, ahol a legnagyobb sűrűséggel és szépségben találhatóak a levendulamezők. Közben már más szemmel méregetjük a tájat, érzékenyebbek lettünk szépségeire, így, hogy már megleltük a levendulákat is. Már nem is minden mező mellett állunk meg, középkori városkákat fényképezünk a Mont Ventoux oldalában, miközben a hegy fehér csúcsa jobbkéz felől sokáig kísér. Számos sarmos településen haladunk át, és az egyik mezőn részesei leszünk a gépi betakarításnak is.

Levendula út P1700835

És próbálom fényképezni a kék (bleu) levendulát is, amelyet itt egy külön hibrid változatnak mondanak – bár, ha utána olvasunk a levendulák botanikai besorolásának (ajakosvirágúak rendje, árvacsalánfélék családja) kiderül, hogy nemzetségükben található mintegy 40 faj közül a legelterjedtebb a hibrid levendula. Ezt a Lavandula angustifolia (keskenylevelű) és a Lavandula latifolia (széleslevelű) keresztezésével hozták létre. Nevezik lavandinnak, vagy Lavandula intermediának. Franciaországban, mely  a világelső levendula termelő, 80 %-át a termelési felületnek ez teszi ki. S a kék változat is valahol ezen hibriden belül helyezkedik el. Mindegyiknek természetesen más – más a fő felhasználási területe (kozmetika- gyógyszeripar), mivel különböznek hatóanyagaikban.

LEVENDULÁK – Böröczki Mihály

E tájra még a rómaiak hozták,
kék-lila fürtű, illatozó bokrát,
sok búra, bajra, nyugtatásra jó volt,
ma pénzre váltja aranyát a hóbort,
és összes éhes érzékszervünk táncol,
a parfümökbe vegyült olajától,
ám néha-néha mégis visszalép még
és úgy virul, mint ártalmatlan szépség,
bár harsogása szétszalad a tájban,
a színes titok ott él a virágban,
átlebbenti az otthont adó földet,
s a szomszédot, a barnát, sárgát, zöldet,
s a határban színellő foltja lágyan
kapaszkodik a nyújtózkodó szárban,
s ha nehezen is tudja megszívelni,
a csöndje képes mindent bajt lenyelni,
s mert békülőzni nap-nap kedve támad,
nagy csokrot köt a háborgó világnak.

Levendula út P1700988

Levendula út P1700989

A bleu levendulát nem csak meghatározni, de fotózni is nagyon nehéz. Jószerével csak a lila változattal együtt – még jobb, ha elég nagy távolságról – fényképezve válik ki hamvas kék színe.

Levendula út P1700881 kék levendula

Levendula út P1710164

Levendula út P1700996

Levendula út P1700987

Noha igyekszem itt némi-nemű részletekbe belemenni, de igazából ez csak elviszi az igazi élmény lendületét. Mert mi gurultunk a térkép szerinti útvonalon, és minden újabb levendula mezőnél azt rebegtem magam elé, ettől már igazán túlcsordulok. Az érzékek annyira telítődnek a látvánnyal, s ha ki is szállsz, a szorgos kis méhecskék dallamos zümmögésével rezgő levegőben kívül kerülsz a realitásokon.

Levendula út P1700890

Levendula út P1700894

Levendula út P1700910 méhecske

Mert mit lehet tenni, amikor – mellesleg itt, a kékkel szemben – harsány lilájával kiránt a kocsi üléséből ez a gyönyörűség. Ami elkezdődött az út mellett, s bebújva az erdőbe eltűnik, s nem is számítasz rá, amikor pár száz méter múlva újra kibukkan a fák közül.

Levendula út P1700998

Levendula út P1710002

Levendula út P1710003 kibujik

De még ezt is lehet fokozni. Már jobbról is balról is sűrűn szegélyezik utunkat a levendula művelések, és akkor ahogy az út új görbületet vesz, mintha a levendula paradicsom tűnne elénk! A lilák megunták az útmenti beosztást, s úgy döntöttek, elfoglalják a hegyet. A levendula földek ugyanis felmentek a hegy tetejére is, s nem láttál más színt, ameddig a szemed be bírta fogni, csak a lilát. Elnézést, ha most nagyon személyes leszek, s általában igyekszem is kikerülni saját fotók befűzését. De ez volt az a pillanat, amely megörökítésért kiáltott: a beteljesült álom – avagy én és a levendula földek.

Levendula út P1700927

Levendula út P1700943

Levendula út P1700945

S innentől a levendula képeimmel már csak önmagamat ismételném, mivel én még számtalanszor kaptam elő kamerámat a következő “kihagyhatatlan” látvány megörökítésére.

De ami mégis más, Ferrassières határában sikerült még lencsevégre kapni egy kézi betakarítás jeleneteit.

Levendula út P1700956

Levendula út P1700954

Levendula út P1700961

Revest du Bionnál, ahol az eredeti (térképen jelölt) útvonalat lerövidítettük és átvágtunk keresztbe, benéztünk a kis városkába is. Bájos alvó városka volt, kőfalai mentén színpompás mályvákkal, mint közönségesen az megtalálható a mi falvainkban is.

Revest du Bion, Kollázs

Aztán még volt néhány kedves hegyi település, és gondozott családi házzal egybeépült gazdaság és olajdesztilláló a levendula földek közepén, a Mont-Ventouxra néző hatalmas szatellit antennák…

Útközben, levendula route, K

Ám nem csak mi voltunk úton a levendulásban, de sokkal tájba illőbb módon, mások is megragadták az alkalmat a provencei vidék szépségeinek a felfedezésére.

Levendula út P1710142

Levendula út P1710138

Hát így záródott az én levendulás kirándulásom. Vagyis nem záródott, mert beépült az idegeimbe, a szemembe, az agyamba, s ma sem múló boldogság forrást táplál bennem.

Kategória: Franciaország, Természet, Utazás | Címke: , , | Megjegyzés hozzáfűzése