Olvasni mindenkor, mindenhol

Életünkben már minden napnak találtak valami új jelentést, hordozni valót. Már meg sem halljuk, vagy legfeljebb egy pillanatra felkapjuk a fejünket, amikor véletlenül valamelyik médiából megtudjuk, hogy ma ennek- vagy annak van világnapja. S igazából legtöbbször csak megmosolyogjuk, hogy nahát, ennek meg mi értelme van?

Tegnap aztán az egyik hírlevélben elért az üzenet, hogy szeptember 8.-án az olvasás világnapja van, melyet 1965. november 17.-én nevezett meg így az UNESCO. (Ilyen régen már?) Célja az volt, hogy felhívják az írás-olvasás fontosságára az emberek figyelmét, s arra, hogy ez a tudás alapvető emberi jog, a tanulás alapköve.

reggel a teraszon Én ehhez annyit tennék hozzá, hogy számomra ez a napi kenyér – amelyért még a közértbe sem kell menni – legfeljebb a könyvtárba, ha nincs meg otthon, vagy nem érhető el az elektromos médiában.
De még akkor is kéznél van, ha lassan már minden megszokott tevékenységünkben korlátozva vagyunk, ahogy ezt tavasztól megtapasztaltuk, a karantén idején.
Én is elhallgattam itt, mert utazási blogomhoz az alapélmény, az utazás zárójelbe tétetett. Noha van még számtalan – időhiány miatt – elhalasztott, feldolgozatlan témám “dobozban”, de úgy éreztem valami új, friss inspiráció nélkül ezeket már nekem is nehezemre esne életre kelteni. Az egyetlen, ami ebben az időben bármikor elérhető volt, az olvasás öröme, a fejben utazás – akár tájakon, de többnyire emberi történetekben, az élet ezer színében.

S az indító gondolathoz eszembe jutott egy Varró Dánieltől olvasott ajánlás, vagy az ő szavaival – Üzenet az olvasóknak:

 Mivel az olvasásnak volt most az évada, – jusson az eszetekbe Závada, – Esterházy Péter és Tandori Dezső, – meg a többi potyaleső, – de mindannyiunknak sok örömet szerző – kortárs magyar szerző. – Hiszen írók nélkül az olvasás bajos – (eszembe jut még Parti Nagy Lajos), – ha ők nem volnának, az olvasók, komálnák, nem komálnák, – kénytelenek volnának olvasni a Románát, – meg a többi rissz-rossz szerelmes füzetet, – ebből az apropóból szól most az üzenet.

 De mielőtt még kivenném a szót a számból, – fölteszem a kérdést a jámbor – olvasónak esdvén – itt a költészet és a próza közti mezsgyén, – ami ugyebár a rímes próza, más néven makáma – (mintha az ember aranyat kakálna, – és ami másfelől, mint közismert, nem könnyű dolog, – hiszen olyan, mint repülni gyalog), – szóval fölmerül a kérdés, – hogy az olvasó olvas-e és mikor és hogyan és mért, és – ha ugyan olvas, akkor is mit, – Garaczi Lacit vagy Eörsi Pistit, – és honnan tudja, hogy mit érdemes – olvasni a nyájas, szíves, érdemes – olvasó? – Mit olvasson, ha ő egy kistesó, – ha vénül, – ha szerelmes és a rét gyepén ül, – vagy ha kamaszodik, és tucatszám nőne ki – az arcán őneki – a sok mitesszer meg a csúf kis pattanások? – Ebben a kérdésben adnék szaktanácsot.

 Üzenem hát, hogy ki-ki olvasson illőt az alkatához, – ha egyszer úgy határoz, – hogy könyvet kíván a kezébe venni. – Röviden ennyi.

 Magyarul: akinek a szíve kőkemény, – annak nem való a költemény, – aki durván harsog, és bömbölve herseg, – az ne olvasson verset, – olvasson inkább prózát, – ha meg akarja őrizni a komoly ember pózát, – sorakozzanak a polcán a vaskos regények – szegénynek, – amíg a szem ellát, – vagy olvasson novellát.

 Ezen belül, aki nem ragad bele a sárba itt alant, – akinél jelentkezik a kaland, – mint hiány, – aki a lelke mélyén indián, – és aki szerint az anyjukat – azoknak, akiknek fáj a vadnyugat, – az jobban teszi, ha Coopert és Karl Mayt – meg más hasonló regényeket fal majd. – Aki Prousttól – prüszköl, – és irtózik Joyce-tól, – annak gondolom, jobban fekszik Tolsztoj, – viszont akinek az olvasás csak afféle ebéd utáni ejtőzés, – az olvasson Rejtőt, és – ha még nem olvasta a Svejket – (ami elég sokat sejtet), – akkor ajánlom neki Hasekot, – ne sokat – habozzon, – lapozzon – bele, – de ha elégedetlen vele, – és ha nem jön be neki Wodehouse, – mert amilyet ő ír, olyat tud száz, – leküzdeni a lélek undorát – olvasson egy kis Kunderát.

 De ne olvassatok ti prózát, – mimózák! – És ne olvassatok prózát, ti kábák, – akiknek a lábát – az élet – kemény bakancsa nyomja, mert szűk a méret, – és fölsértik apró kavicsok; – olvassatok ti Babitsot!

 Hiszen azok az ászok, akik a lírát – írják, – és akinek alkotóterülete a próza, – az a tehetségét nyilvánvalóan elaprózza, – szóval sok-sok verseskönyvet vegyetek, – húzzák le a súlyos verseskötetek – a kabátzsebeket, retikülöket, tasókat, – ezt üzenem a nyájas olvasóknak.

Kategória: Évfordulók, Irodalom | Címke: , , | Megjegyzés hozzáfűzése

Virtuális séta Nagyszalontán Arany Jánossal

A karanténban töltött időben nordicos csapatommal több virtuális sétát szerveztünk, amelyen ki-ki az útvonal egy-egy nevezetességét maga dolgozta fel. Én magam többek között, a Viharsarokban elképzelt látogatásból lelkesen vállaltam Nagyszalontát, hiszen itt született és élt sokáig Arany János, a magyar irodalom “legszebb nyelvű” költője.
Nem is tagadom, nekem ez határozza meg Nagyszalonta fő vonzását, így én a várost rajta keresztül közelítettem meg, és mutattam be.

Íróasztalom mellől ebben a szellemi támaszt Szerb Antal, a képi aláfestést a világháló biztosította.

Arany_János portré, ismeretlen szerző

E távoli kicsiny faluban élő magányos óriás ő, aki a Vörösmarty utáni magyar irodalmi nyelv origójává vált, aki után a dolgokat csak egyféleképpen lehetett mondani, úgy ahogy Arany János mondta. Az irodalmi kánon megegyezik abban, hogy Arany János és a magyar nyelv valahogy ugyanazt jelenti, ő az, akire minden utána jövő magyar költő mint példaképre, és mércére tekint.

Arany János rímjátékokArany nyelvészkedő szorgalmának gyümölcse ez a nyelv. Mint a földműves a földjét, úgy művelte ő a nyelvet. Arany intelligenciája adja meg a kulcsot sok sajátosságához: a mérhetetlen alaposság, amellyel a magyar nyelvből igyekszik minden benne rejlő szépséget kibányászni, lelkiismeretes részletmunka és a műhelyvirtuózitások fölött érzett öröm fő jellemzői. Miközben állandó kétség gyötri, jó-e amit ír. Aggodalommal, lassan, ezer kétség között készíti művét.

A művet, melynek sorai ma is visszacsengnek füleinkben. Legyenek azok a népköltő sorai, a kicsiny, mindennapi életből vett dolgok, helyzetek, életképek – A fülemile, A bajusz, Nagyidai cigányok, Családi kör – utolérhetetlen leírásai, melyek plaszticitása révén minden jelenetét látni lehet, minden alakját körül lehet járni.

A_Toldi_kézirata

 

Avagy Toldi trilógiája, melynek minden strófája emocionálisan hat, epikus sodrásában akár egy regény, széles skálán mozog: alak és tájgazdagsága, alapos és reális lélekrajzai, bőséges humora nem látott magasságokba emelik.

Balladái igazi lélektani remekek, virtuóz verselésbe ágyazva.
Ágnes asszony, Walesi bárdok, Tetemre hívás.

 

És ad valamit, amire kevés példa van a világirodalomban, ami Goethe mellé állítja:
az öregember líráját. Őszikéiben az örökké nyugtalan, aggályoskodó lelke megbékél, belső béklyói lehullanak. Eljut ahhoz a bölcsességhez, mely a fiatalságnak nem sajátja, a végső rezignációig.  Az életet már megjártam…

Arany szobra a Margit szigeten

S közben lefordítja a lefordíthatatlan Arisztophanészt és neki köszönhetjük a magyar irodalom legjobb Shakespeare fordításait.

Ővele megyünk randevúzni Nagyszalontára.

Gyula_-_Nagyszalonta_

Gyuláról indulunk, Sarkadon át a határ felé, ahonnan már csak 14 km-re fekszik a célpont Bihar megyében.

Persze nem volt ez mindig határon túl sem, alapvetően Trianon után került oda, majd 1940-ben a második bécsi döntésnek köszönhetően visszakerült Magyarországhoz, de 1947-től újra Romániához tartozik.

Nagyszalonta 04 Panoráma

2011-ben 17 042 lakosából 10 079 magyar (59,1 %), 6584 román, 290 cigány, 89 egyéb anyanyelvű.

Nagyszalonta 02 Panoráma, Városháza

Nagyszalonta és környéke már a honfoglalás előtt is lakott hely volt. Az 1214-es pápai tized jegyzékben már fellelhető Zalantha néven. 1273-ban a váradi püspök birtoka. Ily módon ez a terület a reformáció első megjelenéséig még katolikusnak számított, majd a 16. sz. végén válik kálvinista hitvallásúvá.

Nagyszalonta 03 Panoráma, Református tmplNagyszalonta 05 ref tmpl

A területen a legjelentősebb nemesi földbirtokos családok között kiemelkedik a Toldi nemzetség.

Toldi Miklósnak, aki ténylegesen létező személy volt, csak Nagyfaluban 18 portája volt. Szalonta erdőháti községének 50 háza, 250-300 lakossal képezte a Toldi család birtokát.
A vidéket az 1598. évi – sikertelen Várad-i ostrom után a török elpusztította, a lakosság erdőkbe, s rétekre menekült, hazátlan bujdosóvá lett. A fegyverforgató férfiak szabad hajdúknak csaptak fel. Ők lesznek azok, akiknek Bocskai fejedelem a politikai és vallási szabadságot biztosító 1606. évi bécsi békét követően nemesi rangot ad, s letelepíti őket az un. hajdú városokban. Így jutalmazza 300 vitéz hajdúját is, a romokban levő Kölesér település örök tulajdonával, mely Szalontától északnyugatra fekvő terület volt, s később beolvad Szalontába. Szalonta birtokát a hajdúk Toldi Györgytől vették zálogba kastélyával együtt, 1626-ban.

Nagyszalonta 05 Csonka torony, Arany palota

A mocsaras területen álló kastélyt (a mai park helyén mocsár volt) várfallal, vízzel teli vársánccal vették körül, 1636-ra elkészültek a várépítési munkálatokkal. Őrtornya, amelyben puskaport és fegyvereket tároltak, még ma is áll, és a Csonka torony néven vált ismertté, s a város jelképévé.
18 évvel később 1658-ban, a várat II. Rákóczi György fejedelem parancsára lerombolták, nehogy török kézbe kerüljön. Tény, hogy 1658-ból csupán a 3 emeletes, tető nélküli őrtorony maradt fenn (innen is a Csonka torony elnevezés), s még Arany János is így ismerte.

Nagyszalonta_látképe_1885-ben

1850-ben AZ Ó TORONY 8 strófájában meg is énekelte:

Nagy-Szalonta nevezetes város,
Mégsem olyan nevezetes már most
Mint mikor volt szabad hajdufészek,
Benne lakván háromszáz vitézek.

Csonka torony nyúlik a felhőbe,
Rajta pihen a nap lemenőbe’:
Rá-ráveti visszanéző fényét,
Mintha látnám ősapáim vérét.

06 nagyszalonta-csonka-torony-arany-janos-emlekmuzeum-1

fiumei-úti-temető-arany-jános sírja

Arany János 1882. október 22.-én bekövetkezett halála után a költő fia, László a hagyaték jelentős részét Nagyszalontán kívánta elhelyezni. Egy átmeneti kiállító helyet követően,
a Csonka torony megvásárlása és felújítása után
– amikor kap még egy emeletet és tetőt –
végül 1899-ben országos ünnepség keretében nyitották meg a kiállítást.

A torony négy emeletén látható kiállítás földszintjén Nagyszalontát bemutató helyiséget rendeztek be, mely bemutatja a település Bocskai István általi alapítását, az eredeti 1606. március 6-án kelt hajdúkiváltságot rögzítő levelével együtt.

Az első emeleten Arany János életét bemutató kiállítás kapott helyet a költő személyes tárgyaival. Látható itt Arany diákládája, s a fotel is melyben kilehelte lelkét.

09 nagyszalonta-csonka-torony-arany-janos-emlekmuzeum-arany-festenyek-12

Az irodalom minden műhelytitkát keresztül-kasul ismerő Arany, irodalomtudósnak éppolyan jó volt, mint költőnek. A kor meglehetősen nehézkes könyvforgalmához képest meglepően tájékozott volt a külföldi irodalomban. Intelligenciája kötötte össze Európával, nem politikai hite. Ő az, aki a forradalmi hevületű Petőfit csak feladatszerűségből követi,
a zajongó márciusi napok természetétől távol állnak. Ő sokkal inkább meg tud nyilatkozni a szabadságharc leverése utáni ország fájdalmában – ez az ő lelki tája. Ahogy az egyetlen igaz barát, Petőfi elvesztését is élete végéig gyászolja.

Ugye még lelkünkben zengnek Petőfi üdvözlő sorai Aranyhoz,

12 nagyszalonta16 csonka torony

 

TOLDI írójához elküldöm lelkemet
Meleg kézfogásra, forró ölelésre! …
Olvastam, költőtárs, olvastam művedet,
S nagy az én szívemnek ő gyönyörűsége.

Hol is tehettél szert ennyi jóra, ennyi
Szépre, mely könyvedben csillog pazar fénnyel?

Ki és mi vagy? hogy így tűzokádó gyanánt
Tenger mélységéből egyszerre bukkansz ki.
Más csak levelenként kapja a borostyánt,
S neked rögtön egész koszorút kell adni.

 

A magyar irodalom legszebb férfibarátsága kezdődik így.

A harmadik emeleten berendezték az akadémiai dolgozószobáját az íróasztalával, ágyával és pipatóriumával.

15 nagyszalonta-csonka-torony-arany-janos-emlekmuzeum-arany-akademiai-dolgozoszobaja-13

Munkáját mindig lelkiismeretesen és pontosan végzi, még ha igazából nem is leli örömét benne. De végzi, amit a sors rárótt, így már az erkölcsi és anyagi elismerést hozó Budapesti megbízatását – előbb a Kisfaludy társaság igazgatójaként – majd az Akadémia titkára, később főtitkáraként, de nem szereti a várost.

Vágyai nem többek egy kis meghitt otthonnál falujában, családja körében, s körötte egy kert, amit ápolgathatna. Ezeket a vágyakat töri derékba lányának, Juliskának hirtelen halála, amely hosszú időre még költői hangját is elveszi.

A torony legfelső negyedik emeletéről végigpásztázhatjuk a várost, míg a termet gyermekfoglalkoztatónak rendezték be.

Nagyszalonta 01 A. J. Emlékház utcája

Arany János Emlékmúzeuma után kívánkozik annak az emlékháznak a bemutatása, amelyet 1823-ban leégett szülőháza helyén, s annak mintájára (bogárhátú, nádfedeles) építettek fel a régi telken.

Nagyszalonta 02 emlékház

Itt született 1817. március 2.-én, idős szülők utolsó, tizedik gyermekeként. Testvérei közül csak az elsőszülött – nála 26 évvel idősebb – Sára nővére él, aki másfél hónappal az ő születése előtt adott életet saját gyermekének, s így őt is szoptatni tudja, mivel idős édesanyjának nem volt teje.
Arany_család címere_1634-bőlCsaládja azoktól a hajdúktól származik akik I. Rákóczi Györgytől nemességet kaptak, de Mária Terézia óta nem ismerik el nemességüket. Szülei egyszerű kálvinista földművelők, kicsiny vagyonnal szűkös körülmények között. Arany világképe is az ősi magyar kálvinizmus gyökerén nő: a kálvinista puritán önuralom és predesztináció hite segítik.

Közben pedig józan előrelátással, néha túlzott óvatossággal, rendezte anyagi ügyeit: búzát vásárolt, hogy eladja ha felmegy annak az ára, kiadta pénzét kamatra stb. Alig tudunk költőről, aki olyan józan-okosan élt volna, mint Arany János.
Arany János saját rajzai

S ugyanez az ember, akinek rendkívüli az okossága és intelligenciája megmutatkozik teljes élete során. Mindenhez értett és csodálatosan tanulékony volt. Ha földosztásról volt szó, megtanulta a geometriát és térképeket rajzolt. Mikor jegyző volt, megtanulta a jogot s mindenki ügyén-baján segített. Zenélt, szobrokat faragott, mikor más pihent ő nyelveket tanult, stílusgyakorlatokat írt, nyelvészkedett.

Egész élete intellektuális fúrással faragással telt el.

De térjünk vissza a házhoz:
Udvarán a gémeskút, melynek vízéből még a költő is meríthetett, hisz jóval több, mint 200 éves.

S ott a ház sarkán hatalmasra nőtt fa a Családi körben megénekelt fának egy sarjából eredt.

Este van, este van: kiki nyugalomba!
Feketén bólingat az eperfa lombja,

A ház szomszédságában élt Ercsey Julianna, akit több évi jegyesség után 1840-ben (aljegyzővé kinevezése után) vett nőül.

Nagyszalonta Szoborpark 15_Arany_J_szobor
Egész életében rendkívül szerény, zárkózott és szemérmes, melankolikus ember volt,
a gátlások és lelki tusák költője, aki igen nehezen mozdul ki szülőföldjéről, Szalontáról.

Az emlékház és a kiállított tárgyak Arany János gyermekkorát hivatott bemutatni, mikor még a szegénység jutott nekik. Elszegényedett nemesi családként csak ez a kis telkük volt, illetve a városon kívül egy kis darab föld. Személyes tárgyakat nem lehet megtalálni az emlékházban. Helyettük azokat a dolgokat tekinthetjük meg, melyeket a nagyszalontaiak gyűjtöttek össze, és amelyek közé született, és amelyek között nőtt fel.

Nagyszalonta,_Arany_János_emlékház,_kollázsArany János maga finom iróniával beszél életformájának kényszerű szűkösségéről:
Én sokszor vágytam már, hacsak annyi tengert is látni, mint a Korhány egyik mocsárja, vagy a geszti tó a kertben… aztán panaszkodjanak, hogy a magyar költő nem bír oly széles világnézettel, mint például Byron!”

Homorog tó 21 Nagyszalonta mellett

A városnak azért Arany Jánoson kívül is vannak még híres szülöttei, akiknek a református templom melletti szoborparkban emléket is állított.

SZ 05 Nagyszalonta, Szoborpark a város híres szülöttei

A szecessziós városházája 1907 -ben épült a Fónagy családtól megvásárolt telken, Székely László tervei alapján. Az épület díszei a két Bocskai oroszlán és a turul madár. Az egyik oroszlán Nagyszalonta címerét, másik pedig az Arany család címerét tartja.

Kodály Zoltán 1916-ban népdalgyűjtő körútján Szalontán is járt, ahol több dalt is sikerült lejegyeznie. Az alábbi képsorral készítettem egy összeállítást, a részben már bemutatott panoráma fotókból, és jellegzetes nagyszalontai épületek, szép képek felhasználásával, miközben a Magyar Rádió Gyermekkórusa a Nagyszalontai köszöntőt énekli.

Kategória: Erdély, Irodalom, kultúrtörténet, Utazás | Címke: , , , , , , | Megjegyzés hozzáfűzése

Az anyák olyanok – Esterházy Péter

0005 anyu-jocó,fpAz anyák olyanok, hogy maminak szólítjuk őket, meleg a nyakuk meg a válluk, ahová a fejünket fúrjuk, és jó szaguk van. Az anyák mindig (mindenkor, bármikor etc.) velünk foglalatoskodnak, állandóan rajtunk tartják a szemüket, és ettől láthatóan boldogok. Boldogok. A szemük színe olyan, mintha az ég be volna borulva, de mégis ragyogna a Nap. Nevetős szemük mélyén – később – meglátjuk a szomorúságot is, az állandó, kiapadhatatlan és eltörülhetetlen fájdalmat, amelyről nem tudjuk, mire vonatkozik, hacsak nem magára a nevetésre. Enni adnak, inni adnak, puszit adnak. (…) Vagy arra ébredünk, hogy ülnek az ágyunk szélén, és fogják a kezünket. Vagy pihekönnyű tenyerüket a mellkasunkhoz tartják, a szívverésünkön, és így ébredünk. Akárhogy is, amikor kinyitjuk a szemünket, az ő arcuk tölti be az egész látható teret. A világot. Később lesz egy rövid szakasz, amikor nem szeretjük (a falnak megyünk tőle), ha hozzánk érnek. Nem kell ezt kimondanunk, tudni fogják, érezni, és megtorpannak az ajtóban, ezt még mi nem látjuk, és azt sem, hogy onnét hosszan és kedvtelve kémlelnek minket, (…) mi még az álmok ködében úszunk, amikor puhán, aranylón, mintha angyalhangot hallanánk, valami gyönyörűségeset, puhán, suhogva, igen, a nevünket, egy angyal rebegi el a nevünket, az első nyújtózkodást megelőző rebbenésünkre az anyák is rebbennek, elrebbennek, vissza abba az életükbe, amelybe nincs belátásunk, árnyékos vidék, és amely igazán sosem érdekelt bennünket, halljuk a nevünket az égből.

Esterházy Péter

2020. 04.28. 225 rózsaszín tulipánok

Kategória: Ünnepek, Irodalom | Címke: , , | 1 hozzászólás

Görög húsvét – görög templom


Hát azért csak eljutottunk ide is!

No még nem egészen, mert egy rövid kanyart azért teszünk odáig. Vagyis folytatjuk az utunkat a Váci utcáról lekanyarodva a Piarista utcán, s egy pillanatra megállunk egy sokaknak ismert ház előtt, a híres 100 éves étterem bejáratánál.

Ez a ház az egyetlen, eredeti formájában fennmaradt világi barokk épület Pesten. Hívják Péterffy palotának és Krist háznak is, építtetőjéről, illetve tulajdonosairól. Itt most nem is a mostani képét, hanem korábbi (1890 k., 1902, 1974) fotókat mutatok róla:

Legutolsó fotón már látszik mai jellegzetessége, hogy bejárata alacsonyabban, a 100 év előtti járdaszinten van. Történetéről érdemes annyit tudni, hogy 1756-ban készült el a ház Péterffy János ítélőtáblai ülnök megrendelésére a kor neves építésze (már a szerb templomnál is találkoztunk vele!) Mayerhoffer András vezetésével. Ugyanő építette Pest egykor legszebb palotájának tartott Grassalkovich palotát a Hatvani/Kossuth Lajos utcában, amelyet lebontottak – de igen nagy volt a hasonlósága evvel az épülettel.

Számos tulajdonosa között, szintén voltak görögök is. Péterffytől Macsenszka Konstantin vásárolta meg a házat, majd özvegyét elvéve jutott a tulajdonhoz a már ismerős Grabovszky Athanáz, s 1888-ig az ő neve alatt jegyzik. Házában irodalmi szalont is működtetett, ahol a kor neves (moldvai és havasalföldi) írói és a közeli egyetem román diákjai közül többen látogatták. Nagyon gazdag könyvtára volt – mely hagyatékából sok kéziratot ma is őriz a Román Tudományos Akadémia.
1831 – ben ezen a helyen nyitották meg az első vendéglőt – Buda Városához címen.
Bár nem jogfolytonosan, de többen működtettek itt éttermet, köztük 1864-1941-ig a Krist család három generációja, kezdetben Fehér hajó, majd Krist néven, s 1923-tól ismét “Buda Városához” cégérezve. A fogadó akkor élte a virágkorát, amikor az előtte lévő régi Városház téren működött a heti piac. Nappal a piaci árusok, este a város előkelő urai és a polgárai látogatták. Az 1931. évi centenáriumon vette fel az étterem a ma is viselt “100 éves” nevet.
Galamb utca utca a Régiposta utca felől, 1890-es évek, jobbra a Görög udvarS a sarkán majd befordulunk az egykor szűk kis Galamb utcába. Akkor még a neve is más volt: méretéhez igazodva, Kis utcának nevezték.
S hogy miként is kapta a Galamb nevet?
Annak is története van, mely mostani legfontosabb úti célunkhoz, a görög templomhoz kapcsolódik. Ott majd el is mesélem.
Előtte még megállunk itt az utca tér felőli végénél balra nyíló háztömbnél. Ennek a három modern háznak a helyén 1937-ig állt egyemeletes épületeket nevezték Görög udvarnak, mely a pesti görög  diaszpóra központja volt. Itt működtették a gazdag pesti görögök közösségi intézményeiket, iskolát, tanítóképzőt, szegényházat.

Már a kezdetektől alul üzletek voltak, amit ki lehetett bérelni a görög kereskedőktől, s felül lakások is kaptak helyet, ahol gondoskodtak az újonnan érkezett, de még saját házzal nem rendelkező görögkeleti hittársak elhelyezéséről is. Ebből is kitűnik az a jellemvonásuk, hogy összetartóak voltak, mindig számíthattak egymásra. Szorgalommal, fáradságot nem kímélve megteremtett vagyonukból sokat fordítottak jótékonykodásra, közintézmények -templomok, iskolák, kórházak- építésére.

Az 1937. évi lebontásakor Sacelláry Pál- A régi Pest egy halálraítélt emléke című írásában így ír:
“Ismét egy kedves, régi pesti emlékkel leszünk szegényebbek…. Az ákác-udvaros, orgona-virágos belvárosi Görög-udvar köveibe rövidesen könyörtelen kezek belevágják a csákányt, s eltűnik örökre ez a kedves, meghitt öreg épület, boltíves, zegzugos folyosóival, kanyargós lépcsőivel, a temploma falába illesztett évszázados márvány sírlapjaival.”
Apró értelmezési segítség: a XIX. század végén megindult hatalmas városépítkezéseknél alapvetően kétfajta háztípus volt elkülöníthető. A nemesek megrendelésében készült bérpaloták – beszédes neve mutatja, díszesebb, nagyobb lakrészekkel – esetenként a korban modern berendezésekkel is ellátott – több emeletes házak voltak. A másik inkább szerényebb kivitelű – elsősorban nagyobb lakó létszám elhelyezésére alkalmas, “kaszárnya” jellegű épületek voltak, s ezeket nevezték többnyire XY udvarnak.

A görög udvarban, a templom külső részén még egy kis temetőt is kialakítottak 1801-ben. A sírköveket a templom külső falába illesztették bele.

A szóban forgó telek, amelyen megépült a Görög udvar, közepén, Duna-parti oldalán a görög templommal, története kapcsolódik az előző bejegyzésemben érintett piarista rend pesti letelepedésének történetéhez.

Mint ott leírtam az 1717. évben új iskolát nyitó piaristák elsőnek egy négyszobás házat kaptak a Városháza tövében, de már az első évben beiratkozott 155 diák, így a város máris kénytelen volt új telket keresni a rendnek. Ekkor vásárolta meg a jezsuitáktól, a – budapestcity.org  honlapján látható térképen – a Rondella (ma: Régi posta) – Kis utca- Dunapart között fekvő telket. Később a piaristák még felvásárolták a Kötő (= Piarista) utcai oldalon álló házakat is, de hamar kinőtték ezt a helyüket is, ezért  végül 1798-ban árverésre bocsátották azt. A vevő, Argiri Demeter – ő volt az első görög háztulajdonos is a Váci utcában (= 21. sz.) –  összesen 20.150 Ft-ért jutott hozzá a földszint és 1 emeletből álló telkes ingatlanhoz. Ő majd ugyanezen összegért adja tovább 1791. január 4.-én a görög hitfelekezetnek. Akkoriban mintegy 600 főt számláló közösségből 179 görög és macedoromán család adta össze a templomépítkezésre szolgáló összeget.

Rézmetszet, pesti görög egyházközség alapítása

S itt elérkeztünk a Szerb templom óta ígért folytatáshoz, mely az addigi egyetlen pesti ortodox templomból kiváló görögök által épített új templom történetét meséli el.

Emlékszünk talán még rá, hogy az időközben egyre vagyonosabbá váló görögök önérzetét bántotta, hogy nincs saját templomuk, istentiszteleteikben kénytelenek közösködni a szerbekkel – és a hitközségben tömörülő egyéb nemzetiségek tagjaival.
Így 1783-tól elkezdtek “lobbizni” egy önálló görög templom építési engedélyéért, amelybe a város mindenfajta vezetőjétől kezdve, a budai ortodox püspökig mindenki beleszólt. Utóbbi ugyan már akkor megjósolta, hogy előbb-utóbb (1868-ban megtörtént) újabb egyházszakadás fog bekövetkezni, mivel a görögökhöz csatlakozva a vlachok (akkori neve a a románoknak- ugyaninnen ered az oláh kifejezés is) is kiválnak a szerb egyházközségből.
Kérvények jöttek-mentek, a vita egyre terebélyesedett.
Az ügyben fordulópontot jelentett, amikor sikerült megvenni a piaristák telkét, s a görögök egymással megegyeztek, ha megkapják az építési engedélyt, azt templomépítési célra felajánlják. S hamarosan, 1789. november 7.-én  megjött az építési engedély is.
Igaz abban olyan kikötés szerepelt, hogy a felesleges díszítést és költekezést el kell kerülni – másutt még azt is olvastam, hogy nem lehet magas tornya. A tervezéssel megbízott Jung Józseffel ugyanakkor a görögök már azzal a nem titkolt céllal rajzoltatták, hogy a görög templom Pest városának dísze kell legyen. Ekkor döntöttek úgy, hogy annak nem egy, hanem két tornya készüljön.

Görög templom a Duna parton - Bp. Kiscelli Múzeum képeibőlAz eredeti templom ábrázolásokon látjuk, hogy az kicsit zömökebb tornyokkal rendelkezett, majd 1872-1874-ben építtetik át a homlokzatot Ybl Miklós tervei alapján, s alakul ki annak általunk is ismert mai képe.
Átadása idején még nincs rakpart, pesti szállodasor stb.  a part szép lassan belement a Dunába.

Az alapkő letétele 1791-ben megtörtént, s elméletileg az építkezésre 3 évet szántak. Az azonban  az építész és a görög közösség elszámolási vitái miatt hosszan elhúzódott.

Végül a templom felszentelésére 1801-ben került sor, hivatalosan Görög-Macedovlach templomként, az Istenszülő (= Szűz Mária) elszenderedésének címezve.

Ortodox templom 1866

Az ortodox templomoknál ugyanakkor a belső teljes kialakítása, festése, díszítése, berendezése még hosszan eltarthat. Itt konkrétan további tíz év kellett erre.

Belváros P1660815 Görög templomSzámos jónevű mester működött közre: a mintegy 80 kisebb – nagyobb ikon megfestését az osztrák Anton Kuchelmeisterre bízták, a pazar barokk ikonosztáziont a Naxos szigetén született, egri faragómester, Jankovich (Joannovics) Miklós készítette, s annak  leghangsúlyosabb része, a Király ajtó fölé díszítésül egy galambpárt alkotott, mely a görög és vlach hívek testvéri egyetértését kívánta szimbolizálni.

Görög templom Király kapu, galambok rajz s366S ebből hatalmas perpatvar kerekedett. Történt ugyanis, hogy 1803-ban a liturgia előtt Dionisziosz Popovics budai püspök meglátván a galambokat iszonyú méregre fakadt, mivel a keleti egyház tiltja templomaiban a figurális ábrázolást, a faragott szobrokat, s megparancsolta azok eltávolítását.
A béke-galambpár ügye évekig tartó vitába torkollott, az egész várost izgalomban tartotta a téma, mindenki a “Galamb-per”-ről beszélt. Ekkor történt, hogy az akkor még Kis utcában, egy élelmes kereskedő elnevezte üzletét Posztókereskedés a Galambhoz címre, s rövid idő után már mindenki csak Galamb utcaként említette az utcát. 🙂

1806-ban aztán a budai görög püspök leszereltette a galambpárt, s ez elindított egy ellenségeskedést a makedorománok és görögök között, megmérgezte viszonyukat. Előbbiek egyenjogúságuk (és a két nép közötti béke) megsértését látták a dologban.

Belváros P1660814 Görög templom, Király kapu

A két nép már 1812-1821 között külön tartotta istentiszteleteit, s 1888-tól végleg szétváltak. A románok a Gozsdu alapítvány egyik házába, – a Gozsdu udvar mögötti Holló utcába költöztek.

Petőfi tér 1874-1882 Fortepan_82268

Ahogy már érintettem, a templomot 1874- re Ybl Miklós tervei szerint átépítették. Sajnos, mi elég sokáig nem láthattuk ezt a teljes formájában, mivel a második világháború alatt súlyosan megsérült, a déli tornya össze is dőlt. Helyreállítását 1949- ben még a görögök saját költségre el is kezdték, de aztán 1953-ban politikai döntéssel elvették tőlük a templomot, s a Moszkvai Patriarchátus alá rendelték.

Ekkor kapta a Nagyboldogasszony orosz székesegyház elnevezést. 2006-ban Vlagyimir Putyin orosz elnök  is ellátogatott a templomba.

A helyreállítások lelassult ütemben folytatódtak, 1972-ben külső, 1991-1996 között belső restaurálás volt, ám a déli tornyot csak toronysisak nélkül sikerült 2009-re visszaépíteni. Ekkor, pénzhiány miatt kapott egy vázszerkezetet a hiányzó sisak, egy fekete védőborítással.  Újabb tíz évnek kellett eltelnie, míg tavaly végre visszaállt az eredeti állapot. Összesen 75 évig vártunk a külső teljes rehabilitációjára.

Görög templom - Március 15. tér , 2 toronys338

A konstantinápolyi patriarchátushoz tartozó Duna-parti görög templomban a kezdetekben görögül folyt a mise, aztán először az érzelmi azonosulás folytán, majd természetes beolvadással a magyarokhoz, a 20. század elejére a misézésben is áttértek a magyar nyelvre. Itt a templomban szemügyre vehetjük azt a különleges megoldást, amellyel a tehetősebbek megváltották a kényelmesebb részvételüket. Mivel a templomban régen nem voltak székek, ezeken a falhoz épített támaszokon tudták viszonylag könnyebben végighallgatni a nagyon hosszú ortodox szertartásokat.
A görögkeleti templomokban, eltérően a római katolikus hagyományhoz, nincs hangszer, csak énekhang lehet. A miserendben, mely sokszor igen ősi szertartásokon alapul – néha pl. visszanyúl akár az 5. századra is, fontos szerepet kap a kántor éneke, amely adott helyeken bekapcsolódik. Ez igen nagy énektudást igényel, nagyon nehéz technika. Az ún. neumás liturgikus énekeket sok-sok évnyi tanulással sajátíthatják csak el, a normális éneklés tanulása után a templomi énekesek még tíz évig tanulják ezt a fajta egyházi éneklést. Ebben nem csak a félhangokat, de negyedhangokat is megkülönböztetnek – amit sokszor laikus füllel meg sem hallunk, s nehezen kiénekelhetőek -, ezek dallama, változó hangmagasságai adja a mi füleinknek különleges hangzását.
A férfi kórussal is kiegészülhető templomi szertartás különleges élmény.

Belváros P1660807 Görög templom széktámaszok

Igyekeztem ezt a bejegyzésemet úgy időzíteni, hogy az ortodox húsvétra elkészüljek vele, mivel vezetőnk annak idején nagyon lelkesen ecsetelte azt nekünk.

Általánosságban elhangzik, hogy a görögkeletieknél elég sok az egyházi ünnep, majdnem minden hónapra esik egy. A nagy ünnepek között a karácsony az ortodoxoknál egy 12 napos ünnepkör, benne van a karácsony- újév- és vízkereszt. Vízkeresztkor mindig kimennek valami víz partjára, és bedobják a keresztet. Ez egy alapvető szokás, mindmáig vannak olyanok, akik beugranak a keresztért, s kihozzák. (Ezeknek ez szerencsét hoz.) Ma már sokan úgy oldják meg, hogy zsinórt kötnek a keresztre, s úgy húzzák vissza.
Azonban a Húsvét jelentősége náluk nagyobb, mint a karácsonyé.

Sajnos már pár éve voltam ezen a vezetésen – aminek megírására lényegében a szerb templom meglátogatása késztetett, s így aligha tudom visszaadni Kalliopé színes beszámolóját. Amit akkor lejegyeztem, ide bemásolom. Nincs kizárva, hogy nem mindenütt tudom pontosan visszaadni, de talán érezteti az elragadtatást:

Az ortodox húsvét a római katolikus húsvéti ünnephez képest szinte mindig eltolódásban van, mivel a tavaszi napéjfordulót veszik alapul, s nagyon ritka, ha egybeesik vele, de akár 4 héttel is később lehet. Idén mindössze egy hét volt ez a különbség.

Húsvét, a görögkeleti vallásban sokkal fontosabb, mint a karácsony ünnepe.
Ez a feltámadás nagy örömünnepe, amelyet megelőz a 40 nap böjt – s jön a nagy hét. Elérkezünk a szombathoz, mindenki nagy társaságban, a kertjében elkezdi sütni a báránykáját roston. Egész Görögországban ekkor mindenki bárányt süt.

Délután 6-tól folyamatosan megkezdődik a mise, amely egy nagyon megszabott miserend szerint zajlik, de a görögök leginkább éjfélre mennek oda, – mert akkor van a fő esemény. Ünnepibe öltözve viszik a szépen dekorált gyertyát (örök világosság jelképe), s piros tojást. A mise a templomban zajlik, ám pontban éjfélkor a pap kijön a térre, a jeruzsálemi lánggal a kezében, és kijelenti Krisztus feltámadt, s mindenki válaszol neki, valóban feltámadt. („Christus Anesti!”)

Az a láng, amit a pap kihoz, és körbe adja, amivel mindenki meggyújtja a maga gyertyáját. Természetesen mindenki szeretné azzal meggyújtani, amit a paptól kap, de ez lehetetlen, hisz annyian vannak- itt ilyenkor egészen a Duna partig állnak. Többnyire még turistacsoportok is célzottan jönnek ilyenkor az eseményre. Rengeteg gyertya lángja világit, s örömének zeng az éjszakában. Gyertya gyújtáskor összecsókolózik mindenki, felköszöntik egymást, hogy Krisztus feltámadt, valóban, eléneklik a Könnyűlégyen(?)… feltámadási himnuszt.

S újabban bejött ide is egy nyugati szokás, amikor elkezdik a piros tojásaikat összeütögetni: hegyét a hegyével, fenekét a fenekével- és akinek nem törik össze a tojás, az egész évben szerencsés lesz.

Aztán másik görög szokás Húsvétkor, – de minden nagy ünnepen – elkezdődik a robbantgatás, s tűzijáték. Őrületes ünnep, mindenki az utcán van, s éjfél ellenére hatalmas zaj van. Majd hazamennek, fogyasztanak a bárány belsőségekből készült savanyú csorba levesből. S másnap folyik egész nap a báránysütés.

Hát igen, ez idén se Görögországban, se itt, se másutt nem így fog történni. A legrégebbi szokásokat is felülírta a láthatatlan ellenség, a vírus.

Görög templom - Március 15. tér s352

Pedig, a torony újjáépítése után a belső felújítások folytatódtak, melynek során padlófűtés szerelés és kőpadló csere, falfestéssel illetve az ikonok és ikonosztáz restaurálásával tervezték éppen húsvétkor a megújított templom átadását a közönségnek, miközben a templom beszentelésére Cyrill moszkvai pátriárkát várták.

Addig is ezzel a szép panoráma felvétellel segíthetek a belső megtekintésében:

http://www.melon.hu/panorama/budapesti_ortodox/

Gyönyörű, nem?
Nem csoda, hogy a görögök nem tudták elfogadni, hogy az egykor általuk építtetett és finanszírozott templomot elvették tőlük. Hosszas eljárásokat folytattak a rendszerváltás után a visszaszerzésért, mind magyar viszonylatban, de  nemzetközi fórumokon is szorgalmazva azt. Ahogy fogalmaztak ” a budapesti görög és magyar ortodox hívők ragaszkodnak a szóban forgó templomnak az alapítók törvényes örökösei és utódai számára történő visszaadásához.”

Károlyi S. palota- Múzeum u. 11. eligazító tábla507Talán nem kell sokat magyarázni, hogy ez nem sikerült nekik.

Ugyanakkor a magyar állam kárpótlásul új helyet ajánlott fel nekik, a Múzeum utca 11-ben, az egykori Károlyi Sándor palotában.  Én egy Lotz séta keretében jártam ott még 2012-ben, így vannak képeim a díszes lépcsőházról, és kapcsolódó termekről.  A portán szolgálatot teljesítő személy ugyanis elárulta, hogy ezt a részt kapta meg a görög egyház község a meglehetősen nagy bérpalotában.

Károlyi S. palota- Múzeum u. 11. 523

Muzeum u. 11. Károlyi istván pal. P1200457 Lotz séta

Muzeum u. 11. Károlyi istván pal. P1200472 Lotz séta

 Isteni_Bölcsesség_kápolna,_Múzeum_u._11

Kápolna a palotában IMG_20190711_163601

Kategória: építészet, kultúrtörténet, Művészet, Vallás | Címke: , , , , , , , , | Megjegyzés hozzáfűzése

A költészet ünnepén 2020.

Váci Mihály: Balatoni félrevezető

Balatonfüred, moló f288458768

Tanulság-iskoláskönyvekbe.

 

1.
A Balaton az egy kéklő
nagy víz.
Van körötte hegy, ménkő
nagy, vagy tíz!
A Balaton az vízből áll
meg partból –
A part a vízből kiáll
és attól –
kezdve van a magyar tenger.
Átlábolhatod száraz sereggel.
2.
Milyen magas hullám dördül!
Ezt úgy hoztuk be – külföldről!
Tengerparti országokból, valutáért.
Mit meg nem tesz magyar ember a hazáért!
Exportálunk délibábot, libamájat,
eredeti kávét, zsuppot – szalmalángnak,
s tengeri sót, keserű sót importálunk
s virágport, mert nincsen elég hímpor nálunk!
S tengerhabot, tajtékot és legmodernebb
hullámát a nagy nyugati tengereknek.
Látják – itt ez a hullám ni! nyugatnémet!
Angliából hozattuk be a mélységet;
francia a hab s a felszín locsogása.
Színmagyar a káka és tövén – a kácsa!
3.
Itt kék az ég, ha nincsen felhő!
Minálunk fából áll az erdő!
Lentről felfelé nő a búza,
a kocsit a ló elől húzza.
A kerék kerek, – nem mint másutt,
a vermet mi a fődbe ássuk!
Fehér a táj itt, hogyha hó van,
s ha nem apad – víz van a tóban.
Két felé áll a tehén szarva,
nálunk a fekete-fehér – az tarka!
s a róka után megy a farka!
Ez meg itt ama világhíres
magyar tenger! – Nincs sehol, mint ez
ilyen szép! Hasonlíthatatlan!
Lavor, teknő, vályú, katlan!
A Földön nincs ily panoráma.
Jöjjön még ma Pannoniába!
A létforma univerzális.
Autóbusz, szekér, vicinális,
hozza, röpíti, viszi már is.
Üzleti gondját abbahagyja
Mister, ha látja Akarattya
füzesei közt tengerünket,
melynek szélén a béka ümget.
Bazaltból rakott alacsony
ravatal: – ez a Badacsony.
A tó végén ott várja Keszthely,
ajánljuk ne kerülje ezt el.
Nincs különösen benne semmi,
de azt legalább észrevenni.
S ha útja majd arrafelé visz,
forrón szeretve várja Hévíz.
Itt gyógyul meg a reumája,
s – megsúgjuk – szolid a rum ára.
4.
Itt van bunda kifelé szőrrel,
és csárda – igazi ökörrel,
hét szilvafa is kutyabőrrel,
és marha; – lába közt a tőggyel!
Paprikás betyár a bográcsba,
csikós aprítva a gulyásba,
a Balatonból fogunk csuszát,
a hegytetőn mutatunk pusztát,
vízimalmot, mely halat őröl,
menyecskét metszünk Önnek – tőről.
Ajándékba a legszebb emlék
pár eredeti teringettét!
S szegre akasztott karikás ostor
szedte-vedte rézangyalostól
s egy cserdítés még! – Kizárólag
külföldinek! – abból folyólag
hogy nálunk ez úri kiváltság!
Ennyit hagyott ránk a királyság!

(1970)

Kategória: Ünnepek, Irodalom | Címke: , , , | 3 hozzászólás

2020. Húsvét másképp

Húsvét 2020 IMG_0494

 

 

 

Amint lassan felült, balválla-tájt
egy teljes élet minden izma fájt.
Halála úgy letépve, mint a géz.
Mert feltámadni éppolyan nehéz.

 (Nemes Nagy Ágnes – Lázár)

Kategória: Ünnepek | Címke: , , | Megjegyzés hozzáfűzése

Váci utca, Fő utca és a lebontott főtér

A Váci utcában házról-házra haladva eljutottunk nem csak a korzó végéhez, de megkerülhetetlenül az előző századvég nagy városátalakításáig, építkezéseiig. Miközben a Belvárosi plébániapiac és környéke - FSZEKbelvárosi mag megmaradt egykori középkori szerkezetében, a lebontott falon túl nagy városrészek keletkeztek. A Kerepesi út (mai Rákóczi út) tengelyében 1884-ben megépült a Keleti pályaudvar, s a megnőtt forgalom átbocsátását a régi belváros szűk, girbe-gurba utcácskái nem tudták megoldani. Ráadásul ez a bizonyos városmag nem csak az új pesti városrészekkel szemben, hanem a Dunától is el volt rekesztve.
Ez különösen kiemelkedő problémát jelentett a főváros egyesítése után, amikor lényegében Pest központja, melybe az összes útvonalak összefutottak, nem rendelkezett közvetlen kapcsolattal a Duna túloldalán elterülő Buda felé. Ily módon a világvárosi rangra törekvő Budapest belvárosának a rendezése szoros összefüggésbe került egy új dunai híd felépítésével.

A régi városmagban az utcák zöme a Dunával párhuzamosan futott, a Duna felé csak rövid, aprócska sikátorok épültek, s a főutcák a három városkapu irányában alkották a forgalom gerincét.

bp1893-terkep_nagykep - Arcanum adatbázis

(Utcanevek ma: Lipót = Váci u déli szakasza; Zöldfa = Veres Pálné; Kalap = Irányi ; Borz = Nyáry Pál; Kötő = Piarista; Zsibvásár = Párisi; Koronaherceg = Petőfi Sándor, Hatvani = 1894-től Kossuth Lajos, Himző = Cukor  utca, Barátok tere = Ferenciek tere)

A fenti probléma kiküszöbölésére az 1894. évi IV. tc két új Dunahíd (Szabadság és Erzsébet 1941 Erzsébet híd _a jobbos közlekedés előtthíd) építését határozta meg. Az Erzsébet híd elhelyezéséhez az az igény társult, hogy kapcsolatba kerüljön a Rákóczi úttal, s a híd tengelyének tervezésénél főforgalmi útként a Hatvani / Kossuth Lajos utcát határozták meg. Három útvonal közül választották ki  a mai nyomvonalat, ahol eredetileg a Kossuth Lajos utca a Duna irányában házakba torkollott. Szükségessé vált tehát itt a terület megnyitása, illetve a hídfőknek kellő tér kialakítása, ami egyúttal alapos feltöltéssel is járt. Ide kapcsolódott a Kossuth Lajos utca kiszélesítése is.

Ez a mai megnevezésekkel élve a Piarista (korábban Pesti Barnabás), Váci utca – Kígyó utca – Ferenciek tere – Irányi utca és a Duna part által határolt területet érintette.

Belváros lebontás előtt 2 1896. 01-2 m

Torony_és_Duna_utca 1896-_Erdélyi_fotó Vasárnapi Ujság, 1897. júl.11

A régi pesti belváros egymással összefüggő terek hálózata volt ezen a részen.

A tereken, mint általában már a középkorban is piacok, esetleg bizonyos áru féleségekre specializálódva (lásd itt: Hal tér, de Széna tér stb.) voltak. Már a piac név is az olasz piazza, „tér” átvétele,  is azt mutatja, hogy a város főterén viszonylag gyakran, esetleg hetenként tartott kisebb árusításról van szó. A piactér eredetileg a város középpontjában, rendszerint a templom körül helyezkedett el, de kiszélesedett utcákban is helyet találtak.  Akár tér, akár utca volt a piac, illetve a vásár helye, azt üzletek, kocsmák, fogadók sora vette körül.

A pesti belvárosban 1894. augusztusában megindult bontásoknak 120 ház esett áldozatul, s eltűntek a Városháza, Sebestyén, Lakatos, Duna, Torony utcák – a régi Kígyó tér, Városház tér, Rózsa tér, Sebestyén tér és Hal tér, s a megmaradt utcák is csonkultak. A lerombolástól egyedül a plébániatemplom menekült meg. A Kígyó utca, az egyetlen olyan közterület, amelynek nyomvonala nem változott a városrendezés után sem.

Vegyes érzelmekkel a szívében nézi a korszak krónikása, Ágai Adolf – Porzó- a régi városa leomlását, s tűnődik el a régi dicsőséges forradalmi napokon, amelyek ifjúsága e helyeken hömpölygött, s ahogy mondja, ekkor tanulni nemigen tanult, inkább tanított. Persze példával.
“- “El a Rózsa-térre!” – dördült el egy hang. “Petőfi Sándor fog szavalni!”
A szűk városházi közön vágtattunk a Rózsa-tér felé. Leomlott ez is, mint a környező terek és utcák mind. Le az az erkélyes két sarokház, melynek innensőjében szőttek egykor szabadsági terveket Martinovicsék. Le még a “Török császárról” nevezett ósdi kávéház is, a fővárosi őspolgárság legnépesebb tanyája.
A “Rózsa-téren” valamikor tán állhatott virágvásár, de az én gyerekkoromban a rózsánál kevésbé bájos cikket árultak ott: cipőt, száras csizmát, sarut és posztószélekből fonott papucsot.
Egy hirtelen kéz, mint ott a szomszédos Városház téren, mely az almás kofa piramisait dúlta szét: az egyik polcról itt a sok bélelt cipőt, papucsot söpörte le, hogy készítsen szószéket a költőnek, aki egyetemi ifjak gyűrűjében közeledett a Sebestyén tér, illetve a Hatvani utca felől.
….
(Sebestyén tér) Az az ifjú vértanú… Szt. Sebestyén a megmondhatója, hogy reggeltől hajnalig hány medikus- és jogászgyerek rajzott ki-be a “Fillinger” és a “Két huszár” ajtaján. Egyazon diák hadtest két tábora volt ez a két kávéház, mely a híres “Pilvax” örökébe lépett. Amott határoztak, emitt végrehajtottak. “

Az eltűnt javarészt szerényebb, barokk, copf vagy klasszicista kispolgári, néha falusias jellegű házak helyén aztán felépülnek az új városeszménynek és korízlésnek megfelelő elegáns paloták, bérházak. A Rózsa tér területét részben ma a déli Klotild palota foglalja el.
A Sebestyén teret fele részben a volt Tiszti kaszinó épülete, a Veres Pálné utca meghosszabbított szakasza, illetve a Királyi bérház foglalja el. A Sebestyén utca nyomvonala ma kb. a Keleti pályaudvar felé tartó buszok megállóival esik egybe. Mögötte a Duna utca megmaradt kicsiny szakasza, melyhez a Klotild palota déli épülete simul, a mögött, az Erzsébet híd hídfőjére néző – azóta lebontott – Osztálysorsjáték palotája épült.
A Hal tér a híd feljárójának adott helyet. A kicsiny Városház utcát és a Városháza tér egy részét a Váci utca és a Lipót (ma Váci utca déli része) utca összekötésére, tehát útterület céljára hasították ki.

(A két utca összekapcsolása után hívták az útvonalat egységesen Váci utcának, amely együtt járt az utca számozás változásával is. Korábban éppen a mai Váci utca 28. sz. háznál kezdődött a számozás az 1.-es számmal, s ment a mai Vörösmarty tér irányában. 1990-tól az egész megfordult.)

A_varos_latkepe_1899-épülő Erzsébet híd balra

A híd építése 1897-1903 között zajlott.

Erzsebet híd építése 1900 körül

Erzsebet_hid_1903

És akkor ennyi felvezetés után visszatérhetünk a Váci utcába, amely eddig bejárt szakaszát az 1750-es évektől sokszor nevezték Fő utcának is. A Fő utca pedig logikusan beletorkollott a város legfőbb terébe, a polgárosodás közintézményi jelképének, a városházának helyet adó Városház térbe. Ennek a térnek látjuk a fáit, s részben a téren nyüzsgő piacozókat szemközt a Haris bazár házával, melyen D. Kovács S. fogorvos hirdeti praxisát.

Haris bazár és balra a mai Csók galéria épülete-0011

A régi belváros legnagyobb terének természetes határvonalai a városrendezéssel megsemmisültek. Egyedüli kiinduló pontul a tér keleti oldalát képező mai Váci utcát vehetjük. Csatolt képeinken a jobb felső sarokban látható sok tornyos tető a Váci utca 26. számú (Ypsilanti feliratú) házat ékesítette, míg a II. világháborúban el nem pusztult.

Városház_téri_piac_az_Eskü_tér_felől,_(Klösz_Gy.)_1890-es_évek

S már az előző bejegyzésekben közölt korabeli képek egyik – másikán is bevillant az utca végén egy torony – a városháza tornya. Előbb barokkos toronysisakkal (Nádor szálló kép!), majd egy szögletesebb – klasszicista formájú, magasba szökő alakzattal.

A tornyon körüljáró erkély is létezett, ahol egykor mindennap 11 órakor szerződtetett zenészek zenedarabokat adtak elő. Már korán órát is felszereltek rá, de a toronyőrnek minden óraütéskor fennhangon is, a keresztény köszöntés (“Gelobt sei Jesus Christus!) után, ki kellett hirdetnie hány óra van. Természetesen a toronyőr klasszikus feladatait is ellátva, ügyelt a tűzre is. Ha ilyent látott, megkongatta a harangot, annyiszor amely (akkor még csak 5 kerülete volt a városnak /1-es volt a Belváros) kerületben az feltűnt, s a torony azon oldalára zászlót-éjjel lámpát tűzött, amerre a lángok mutatkoztak. Ez a szokás még a XIX. század hetvenes éveiben is élt.

Régi városháza Klösz György fotóján

A tér Váci utcai házaiból látható képét leginkább Nádler Róbert lenti rajzán tudjuk felmérni. Ezen látható, hogy a városháza a plébániatemplom mögött, arra merőlegesen helyezkedett el, mintegy a mai piarista rendház és gimnázium Szabadsajtó úti szakasza, s a Kígyó utcával szemközti átjáró utca között. A teret a templommal egy vonalban lezáró csinos, kerek sarokerkélyes barokk épület (volt Glöckelberg/Esterházy Ferenc palota – ekkor a piaristák használatában iskolaként és kápolnaként) csakúgy lebontásra került, ahogy a városháza, mely belenyúlt az Eskü út (a Szabadsajtó út első neve) kijelölt útvonalába.

A városháza első épületét a török kiűzése után 1710-re alakítják ki, s 200 éven át 1900 májusáig volt Pest, majd Budapest közigazgatási központja. Az első szerény tornyos barokk épületet többször javítják, bővítik, emeletet húznak rá. 1840-1844 között történik a teljes átalakítás klasszicista stílusban Kasselik Ferenc tervei szerint, akinek munkáját Hild József irányítja, mint Szépítő Bizottmányi tag. Ekkor már két emeletes, a koszorúpárkány feletti alacsony attikán 11 darab impozáns, allegorikus kőszoborral.
A városházán nem csak a klasszikus adminisztráció és városi tanács, de a rendőrség, tűzoltóság, börtönök és rabkápolna, valamint törvényszéki hivatalok is helyet foglaltak. Ez utóbbi valószínűleg annak a folyománya, hogy Pest városát a török kiverése után mint tudjuk, még vagy 80 évig nem polgármester, de a bíró irányította.
Kazinczy 1828. évi pesti tartózkodásáról, amikor a Tudós Társaság alapítását előkészítő üléseire utazik fel, így ír: “Első ülésünk kezdődött március 15-dikén, s azon szálában, hol a pereket a királyi tábla szokta ítélet alá venni.” Ez a terem pedig nem volt máshol, mint a városházán, ahol üléseik áprilisban érnek véget.
Így nem csoda hogy ez az épület is hamarosan szűknek bizonyul, s 1863-ban Hild József kap megbízást még egy emelettel történő bővítésre. Stílusában alkalmazkodott a meglevő épülethez, s a szobrokat is feljebb helyezték. Aztán újra kevés lett a hely még a fent felsorolt egyéb nem illeszkedő testületek kiköltöztetése után is, amin egy újabb, Steindl Imre tervezte, 1875-ben a közgyűlés székhelye számára a Lipót utcában átadott városházi épülettel próbáltak meg segíteni. A Lipót utcai Új városházával párhuzamosan végezték a munkát 1900-ig, a régi városháza lebontásáig. Ennek pótlására időközben a főváros megvásárolta a Gránátos utcában (azóta Városház utca) eladásra kínált egykori Károly kaszárnyát, a Központi Városháza – ma a Fővárosi Önkormányzat Főpolgármesteri Hivatala – számára.

Ehhez a városházához vonulnak a márciusi ifjak, hogy elfogadtassák a városi tanáccsal a 12 pontot, az 1848-as forradalom nyitányakor.

Városháza, forradalmi tömeg előtte 1848. márc. 15.-én, Fametszet, Bp.törtI-VI - Bp. története I-IV.

A Városház téri fotókon, a városházával szemben levő sarkon álló ház a Váci utca 25. számot viselő épület, amely mai formájában bizony elég egyhangú, dísztelen négy emeletes háztömb, a Csók galériával a földszintjén.

Váci u 25. - Piarista u. s437

A városházával közös, fenti fotón levő épület még egy két szintes klasszicista, az Almásy ház néven ismertté lett ház, amely helyére későbbi tulajdonosa, gr. Szapáry Frigyes 1898-ban Czigler Győzővel négyemeletes palotát építtet. Ez lenne a jelenlegi bérháznak a váza, mivel eredetileg egy nagyon díszes, kupolával ékeskedő igazi palota állt itt, ami Budapest ostromakor a II. világháborúban oly mértékben sérült, hogy a helyreállított, minden díszétől megfosztott épületben azt fel sem lehet ismerni.

Ha összehasonlítjuk a kettőt, egyértelmű a veszteség.

Ezek a városháza térre tekintő házak akkoriban a legjobb címeknek számítottak kereskedelmi körökben, hiszen a főtéren is, mint akkoriban minden téren, zajlott a napi szükségleti cikkek, s a heti vásárok piaca is, így igen sok ember megfordult ott. A Váci utca túloldalán következő, a Haris bazár melletti, Váci u. 32. számú, a Kígyó utca sarkán álló háznak is ilyen kedvező fekvése volt, – amint láthatjuk a fenti, városházát ábrázoló képeken többször is.

Váci u. 32. s464

Én nagyon kedvelem ezt a házat, s sokat fényképeztem a homlokzatát, de a korábbról fellelhető sajtóhírek arról számoltak be, hogy belül igen vigasztalan, a pusztulás határát közelítő állapotok uralkodnak. Nem tudom, ez most is így van-e, de nagyon sajnálnám, ha igen. Annál is inkább, mivel a már említett városrendezési és “szépítési” terv keretében az új házak építésekor adott ösztönző adómentesség következtében a 19. századi Váci utcai házak nagy része (16 ház) lebontásra- s újjáépítésre került, mint ahogy azt az előző fejezeteknél is számtalanszor olvashattuk. Ezt a házat így, az 1871-1872 közötti építési évével, még egy régebbi darabnak tekinthetnénk.Tervezője Diescher József, s az építtető dr. Várady Károly főrendiházi tag után nevezik Várady háznak. Lehet, hogy a tulajdonos személye is, de valószínűleg előnyös, központi fekvése miatt is, szinte csak magas rangú politikus bérlői (Lónyay-ak, Dessewffy-ek) voltak.

Váci u. 32. s474

E ház elődjén függött az a Barabás Miklós Zöld fához címzett cégére, amit már korábban bemutattam. A korabeli méltatások külön kiemelték, hogy a posztókereskedés címképe mindkét utcára magyar, ami hosszú ideig nem valósult meg a többségében német nyelvű városban. S ez a helyzet sokáig a sajtó és pesti magyar ifjúság számára a kritikák céltáblája volt.
Ugyanakkor akadtak mókás megoldások is, mint arról Ágai Adolf beszámol. Volt ugyanis a Kúria utca sarkán egy “szurtos ” Fillinger kávémérés, melynek tulajdonosa, Fróni néni, jó német asszony volt. A fia egyszer leesett a lóról, s ezt a jelenetet megfestette a jó anya egy festőművésszel, s kitette a boltajtó egyik felére. A címírást maga szerezte: “Zum Segítség” – mert hogy estében segítségért kiáltozott a Ferdl. 🙂

S most, ha átmegyünk a Kígyó utcán a másik sarokra, a Korb Flóris és Giergl Kálmán építészpáros jegyezte Klotild palota hátsó, Váci u. 34 sz. alatti frontjához érünk. Az 1900-as évek előtti időkben itt futott a Városház utca sikátor szerű rövidke utcája. Eredetileg itt két ház (lásd utolsó városházát ábrázoló kép!) volt, szintén többnyire vászonkereskedők üzleteivel. A Klotild palota felépítésekor a sarokhelységbe költözött a legrégebben fennálló pesti patika: a Városi. Valamikor még én is megfordultam ott, ma egy izraeli ékszer és divatházlánc (Michal Negrin) butikja található itt.

Váci u - Kígyó u, Klotild s463

Mint tudjuk, az 1899-1902 között, a Habsburg Klotild főhercegnő anyagi támogatásával megépült palota ikerpárral rendelkezik a Szabadsajtó út másik oldalán, s így impozáns  előterét, mintegy kapuját adják az Erzsébet híd hídfőinek. A 48 méter magas saroktornyok tetejét a főhercegi korona felnagyított mása díszíti, s az alakilag egyforma telkeken álló épültek homlokzati kialakítása teljesen azonos. (Ez segített is az északi épületnek az eredeti állapotában történő visszaállításában, mivel a II. világháborúban súlyosan károsult.)

Klotild paloták 1901 - FSZEK Budapest gyűjtemény

A földszinten és a félemeleten üzlethelyiségeket alakítottak ki. Az első emeleten, ahol a legnagyobb a belmagasság, egyesületek és társulatok, a második és harmadik emeleten pedig (nagyméretű) bérlakások kaptak helyet. S a kellő színvonalról gyönyörű kovácsoltvas kapuk, Róth Miksa üvegek, Zsolnay kályhák gondoskodtak, s elsőként itt építettek be (OTIS cégtől) liftet. A Habsburg ház a háborús nehézségek miatt 1917-ben eladta a két házat egy magyar földbirtokos párnak.

Váci u - Klotild palota, hátsó kapu s472 2003-tól először ezt az északi palotát újították fel, 8 évig tartó folyamatban. Akkor egy nemzetközi hotellánc, a Buddha-Bar hotel nyitotta meg 5 csillagos szállodáját, ami azóta – 2019. január 1.-vel – már ki is vonult innen. Miközben végre megkezdték a déli palota rekonstrukcióját is – kérdésesnek jelenleg csak a további hasznosítások tűnnek.

P1790894 Klotild paloták

És ezzel eljutottunk az 1964 óta hivatalosan is sétáló utcává nyilvánított Váci utcai szakasz utolsó épületegyütteséhez, a Piaristák rendháza illetve gimnáziuma tekintélyes tömbjéhez.

Váci u. 29 -33. Piaristák tömbje s452

A piaristák, azaz kegyesrendiek egy tanító rend, akik “kegyes” jelzőjüket arról kapták, hogy iskolát nyitottak a szegényebb származásúak részére, először Rómában. Pestre 1717-ben kerültek, amikor a török dúlás és a Rákóczi szabadságharc után a város már annyira magához tért, hogy a művelődés érdekében célként tűzte ki egy gimnázium létrehozását. Az alapfokú oktatást ekkor országszerte a plébániákhoz tartozó iskolákban végezték, tanítóikat a város tartotta el. Pest város a gimnázium gondolatának felmerülésekor ezért megkereste a  városban addig megtelepedett öt rendet kérésével, de mindenütt visszautasításra lelt, a felajánlott alacsony juttatás miatt. A jezsuiták egy ilyen nézeteltérés miatt el is hagyták a várost.

300 éves a piarista gimnázium _6986

A városi tanács évi 600 forintos alapítványt ajánlott fel a piarista rendnek, s emellett kötelezettséget vállalt egy telek átadására, illetve azon egy iskola és egy templom felépítésére. A tárgyalások során a legnagyobb nézeteltérést az okozta, hogy a városatyák szintén szerették volna a rendre bízni a kisegítést a belvárosi plébánián, ám ahogy a másik oldal kifejtette, a felajánlott alapítvány a tanárok eltartására is alig elegendő, míg a kisegítésként végzendő magyar és német prédikációk tartásához legalább 12 ember lenne szükséges.

Belvárosi plébánia, kegyúri szék 02A Belvárosi plébánia templom – amely a legidősebb templom Pesten, története folyamán, IV. Béla királyunk adományaként Pest városa tulajdonába került, így tény hogy az nem a katolikus egyháznál, hanem Budapest főváros telekkönyveiben szerepel. Kegyura pedig a mindenkori fővárosi polgármester, amelyet szimbolizál a polgármester helyeként a templomban elhelyezett kegyúri szék is.

A fentiek miatt volt fontossága a tanács feltételei között a kisegítő szolgálat ellátásának a templomban. Végül kompromisszum született: a piaristák „ex charitate” prédikálni is fognak, minden szorosabb kötelezettség nélkül.

Piarista gimnázium P1180159, rendalapító Kalazanci Szt. József

S azóta is jelen vannak, s szakadatlanul, immár több, mint 300 éve képezik a kiművelt emberfőket e hazának. Káprázatos azoknak a híres embereknek a sora – honlapjukon több, mint 40 oldalon át sorolják – akik innen kerültek ki: Vörösmartytól Sík Sándoron, Antall Józsefen át, kedvenc Esterházy Péteremig, s tovább…

Híres piaristák táblája sta-4114

A város a rendház és az iskola számára ideiglenesen egy négy szobából, valamint konyhából és ebédlőből álló házat bocsátott rendelkezésre közvetlenül a Városháza mellett. Két helyiség szolgált tanteremként, kettő pedig a négy piarista lakását adta. Ez már induláskor is tudott volt, hogy nem lesz elegendő sem az iskola működtetéséhez, sem a paptanárok illetve a rend megfelelő elhelyezésére. S innentől elindult egy folyamatos költözködés, építkezés, bővítés, átalakítás a különböző – ám mindig itt a téren vagy annak közvetlen környezetében – elfoglalt helyeik között, míg eljutnak (belváros rendezése idejéig) odáig, hogy épület tömbjük az Esterházy féle Glöckelberg palota folytatásában leér a Duna partig.

Városház tér, régi piarista rendházzal 1894 (Klösz)- Fortepan_57553

A főváros aztán a kisajátított és lebontott épületeik helyébe egy L alakú telket ajánlott fel, amelyen jelenleg is áll. Ma a Szabadsajtó út felé néző épületben a rendház és tartomány főnökség irodái ill. a Hittudományi főiskola, a Váci utcai hosszabb száron pedig a gimnázium és egyéb intézmények (könyvtár, levéltár stb.) vannak, illetve egyes részeket kereskedelmi céllal –  földszinten üzletek, emeleten irodák –  hasznosítják.

Piaristák P1250723 Váci utca homlokzat, Kalazinci Szt. J. diákokkal
A főváros előírásainak és elvárásainak megfelelően kiírt pályázatot az intézmény egykori diákja, Hültl Dezső nyerte el, s az 1914-ben elkezdett építkezést a háborús nehézségek ellenére 1917-ben be is fejezték. Az előírásokban szerepelt a Kígyó utcával szemben egy közterületi átjáró építése – ami egyben optikailag szépen kiegyensúlyozta az útvonal kis törése miatt a két épületszárny összekötését.

Kígyó utca szökőkút P1250724- Ferenczy Béni Kisfiú-kút

A II. világháborús sérülések javítását még a rend kezdte el, ám az államosítások során 1953-tól elvették tőlük az épületet, amelybe az ELTE Bölcsészeti kara költözött. A piaristák elhelyezését a Mikszáth Kálmán téren az egykori Sacra Coer nővérek jóval kisebb iskolájában oldották meg.

1959 Váci u, Gorkij könyvesbolt - fortepan_19137_

1957-1991 között a kiköltöztetett gimnázium kápolnájában megalakult és működött Egyetemi Színpad forrongó szellemi műhelyévé vált az egyetemi ifjúságnak, s helye számos avantgard előadásnak. A 2000 -es évek elején visszakapta a rend régi épületét, amelyben megindult átalakítások és felújítások után foglalhatták el újra 2011-ben otthonukat a Piaristák.

Piarista gimnázium P1180232, Kápolna

Március 15. tér IMG_0811 2020,02,23 Belvárosi templom, Piarista tömb

Váci utcai nézelődéseink zárásául kis visszatekintés a közelmúltra, amikor még itt is teljes mértékben dübörgött a gépjármű forgalom.

Váci utca 60-as évek , kollázs

Kategória: építészet, Városnézés | Címke: , , , , , , , | Megjegyzés hozzáfűzése

Váci utcai kiürült korzó

Miközben Nektek itt a komputerem mellől a régi Váci utcáról regélek, s aláfestésül korábbi képeimet csatolom, – melyekből a legutolsókat valamikor e hónap elején exponáltam, s azután alig több, mint egy hét múlva az indafotó ezt a megrendítő videót tette közzé:

https://index.hu/video/2020/03/17/vaci_utca_bezaras_15_ora/

Megmondom őszintén lebénultam. Hányszor kívánjuk saját útjaink során, hogy csak ne lenne itt a többi turista, mert élvezhetetlen a városkép. S most nem tudtam élvezni ezt a soha nem látott üres Váci utcát. Nagyon nehezen is megy most a folytatás, de nem szeretem a félbehagyott dolgokat. S remélhetőleg hamar visszatérhetünk a normál hétköznapokba, s akkor újra csak egy átlagos városi sétaként tudjátok olvasni mostani ismertetőmet.

S a sétát rögtön a legöregebb Váci utcai háznál folytatjuk. Ez az a szép koraklasszicista arculatot mutató sarki épület a Váci utca/Régi posta utca kereszteződésénél, amelyről még nem szóltam.

Váci u. 13 Schorndorfer ház s388

Az építési engedélyt 1804-ben (!), 215 éve adták ki a házra, s 2 év múlva fel is avatták. A homlokzaton az ablakok alatt húzódó téglalap alakú mélyedéseket eredetileg 17 dombormű díszítette, ezekből ma már csak a Régi posta utcai oldalon maradt meg néhány.

Régi posta u 375

1859. évi Váci utca, Alter Antal divatházával

S ebben a régi házban, csakúgy mint az egész Váci utcában, Pest történelmének jelentős szereplői éltek, mozogtak, dolgoztak, perlekedtek, megszenvedték az árvízet, törekedtek jobbra, írták a város krónikáját. Első tulajdonosa, Schorndorfer úr pl. egyike a város 125 választott polgárának, s bérelte többek között az utcatisztítást, de temetési gyászkocsik tulajdonosa is volt.

Oly sokaknál említettem már, hogy a város polgára, vagy választott polgára volt, ami azon kívül, hogy a státusz kétségtelenül kiváltsággal járt – többek között pl. az egyébként engedély-köteles bor és sörmérési joggal is!-, nézzük meg kissé azt is milyen nagyságrendet jelentett ez, az 1686 és 1848 között fennállt rendszer? Ezen teljes időszak alatt mindössze 8507 polgárt vettek fel soraikba, mely érdekvédelmi szervezetnek volt egy 125 fős irányító testülete, ők a választott polgárok. Ez igen kicsi szám, ha meggondoljuk, hogy Pestnek 1832-ben 60 ezer lakosa volt (ebből 1703 volt polgár), s 1847-re elérte a 100 ezer főt.

A ház neves bérlői között, hogy ismét ráköthessünk a posztó- és divatkereskedésre, Alter Antalnak Zsófia főhercegnéhez címzett szövetáros boltja, ahonnan később kinőnek és önállósodnak a Monaszterly és Kuzmik, illetve Rothberger Jakab is, kiket előzőekben már megismerhettünk. (Monaszterly családról csak azt felejtettem el megemlíteni, hogy szintén görög gyökerűek, Pestre Ráckevéről kerültek.) A divatház helyére 1888-ban szőrmekereskedés költözik. Ugyancsak itt nyílik meg 1807-ben az első pesti műkereskedés, ahol árulnak kottákat és rézmetszeteket, köztük térképet is. 1883-84-ben itteni albérletében írta Mikszáth Kálmán többek között karcolatait a “Tisztelt Ház”-ról.

Az itt említett műkereskedést 1822-től Lichtl Károly vette át, aki 1831-ben (ekkor már átköltözött a Mocsonyi házba) eladta Grimm Vincének. Grimm Vince, aki kézügyessége miatt litográfusnak tanult – ami kőnyomtatás során alkalmazott grafikai eljárás (akkor a nyomdatechnika egyik legfontosabb eljárása ), s az ő keze munkája a szabadságharc Kossuth bankóinak litográfiája, Tyroler József rajza alapján. Az első bankók 1848. augusztus 6-án kerültek forgalomba.
Elképesztően sok, kiemelkedő tehetségű ember, s életútja is igen kalandos. Hazánkba Bécsből érkezett. A szabadságharcban Kossuth mellett betöltött szerepe, s néhány, a Habsburg házat maró gúnnyal kritizáló röpirata miatt törökországi emigrációba kényszerül. 1866-ban amnesztiával tér haza.
Mint pesti polgár német anyanyelvén kívül kifogástalanul beszélt és írt magyarul, franciául, angolul, törökül és olaszul. Így tán nem meglepő, hogy irodalmi téren is működött. Írásai sok finomságot, felvilágosodottságot, előkelő és alapos műveltséget mutatnak. Ő írta száműzetéséből az Aleppói levelek néven ismertté vált leveleket.
Tanult iparosból az ország szellemi arisztokráciájának sorába küzdötte fel magát.
Személyes és szakmai életútja számos kiugró teljesítménye közül néhányat kiválogattam:  Zenebarátként elsőként létesít hangjegynyomdát (1842), s hangjegykölcsönkönyvtárat Pesten. A kis számú zenei könyvkereskedők egyike. Az ő nyomdájában nyomták 1844-től a Pesti Divatlapot, amelyben Petőfi Sándor János vitéz című költeménye először (1845) megjelent, mégpedig az ő rajzaival és kőmetszeteivel. Nyomdája a Dorottya utcai Wurm udvarban (mai Dorottya palota) volt, ahol akkor Kossuth is lakott, s valószínűleg itt ismerkedtek meg. Számos litográfiája, mint pl. a történelmi Magyarország postakocsi térképe, rajza, és politikai karikatúrája fennmaradt.
A kor egyik legerősebb sakkozójának tartották, de az egyik legjobb whist- és a legügyesebb biliárdjátékos is.
Az 1839-es alapítású első magyar sakkegyesület, – melynek találkozóit ugyancsak a Wurm házban tartották -, a Pesti Sakk-kör első elnöke, hazatérte után az 1864-ben újjáalakult, Erkel Ferenc vezette sakk-kör tiszteletbeli elnöke. De nem csak kiváló, nemzetközi ismertségű sakkozó volt, hanem sakkfeladványokat is szerkesztett. 1851-ben meghívták a londoni nemzetközi sakkversenyre, amelyre nem tudott elmenni, és a rendezőségnek drámai hangú levélben válaszolt: „Néhány éve igen nagy játszmát vívtunk – a fejünk volt a tét. Vesztettünk…” A londoni verseny szervezői gesztusként a záróbanketten egy széket üresen hagytak a tiszteletére.
Egy kevéssé ismert műfajban, a „konstrukciós feladatok” között két máig megdöntetlen, számítógépek szerint is megdönthetetlen világrekord fűződik a nevéhez….-47 (negyvenhét) mattoló lépéssel az ő műve tartja még ma is a rekordot.
Még egy utolsó adalék: A világosi fegyverletétel után a Szemere Bertalan miniszterelnök köré szerveződött menekülő csoporthoz csapódva Orsovára ment ő is, s közte volt azon néhány beavatottnak, akik elásták a Szent Koronát, s annak rejtekhelyéről rajzot készített.

Grimm_Vince_Szent_Korona_rejtekhelye

A szomszédos házról, mely száz évvel később, 1901-ben épült, leginkább szlovén tölgyfából mívesen faragott portálja és gótikus ihletésű homlokzata okán érdemes beszélni. Lebontott elődjében olyan különleges kereskedések is helyet kaptak, mint  “Az arany sisakhoz” címzett, mely egyenruhákat illetve katonai ruházathoz paszományokat és sújtásokat árult, vagy az egyházi ruhákat és kegyszereket kínáló, akkor városszerte ismert bolt.

Váci u. 15 Sörforrás s389

A fenti utcaképen a Sörforrás után következő házak a 17., 19., 23. számú házak közül ma már csak a 23. számú nyerstégla borítású épület, amelynek külseje szinte változatlanul megőrizte az 1887. évben épült házét. Van egy a századforduló tájára tett kép a régi Váci utcáról, melyen látható házakat 17.- 25. számok közöttiként jelöli.

Vaci_utca 17-25 századforduló

Hangulatában ugye teljesen más? Biztos, hogy a mostani, modern 20. századi épületek, az 1909-ben épült Korb Flóris és Giergl Kálmán bérház (17. szám), illetve a következő, 1966 -ban lebontott két ház telkén 1982-85 között épült Zászlós irodaház (Finta József és ifj. Csizmár Gyula) semmiben nem emlékeztetnek már erre, de mai korunk szép képviselői a mostani, talán fényesebb Váci utcában.

Kikerülhetetlen irodalmi emlékezetű volt ugyanakkor a Váci utca 19. számban állt, lebontott épület. Sőt, mondhatni halmozódtak ezen vonatkozások.
Váci u. 19-21 üres telke - Fortepan 19821794-1796 között, mielőtt a Tabánba költözött volna, itt élt Virág Benedek. Amiről ma is emléktábla emlékezik meg az irodaház falán, hogy itt hunyt el 1830 évben Kisfaludy Károly,
s két nap eltéréssel 25 év múlva, 1855. november 19.-én Vörösmarty Mihály.
Mindkettőjüket a ház udvarán ravatalozták fel, s a krónika leírja, hogy Vörösmarty végtisztességén annyian özönlöttek ide, hogy a Váci utca teljesen megtelt a gyászoló emberekkel, s az átmenő forgalom (akkor még nem volt sétáló övezet) ellehetetlenült ezen a napon.
Az már a bohókásabb történetek közé tartozik, hogy miután Petőfi éppen az itteni háztulajdonos, Kappel Frigyes bankár lányáért, Emíliáért lobogott, eljött -részben barátai cukkolására- megkérni őt az apjától. A papa diplomatikusan közölte, hogy a döntés joga a lányánál van. S a lány 1845-ben hozzáment Lónyay Menyhérthez, nászajándékul ezt a házat kapták meg.
A kultúra, s ezáltal az irodalom terjesztését a házban működött könyvkereskedők (különböző időpontokban: Wigand Ottó, Heckenast Gusztáv és Landerer Lajos; Lauffer Adolf és leszármazottai) is elősegítették.

Szemben a páros oldalon ugyanezen építész párosnak a korábban Taverna, ma Mercure Hotel névre hallgató 1983-1985 ös építésű 10 emeletes modern szállodája, melynek íves üvegportálja mintegy inverze a Zászlós házénak.

A telek régóta ad helyet a vendég fogadásnak. Helyén 1835 – 1876 között a József nádorról elnevezett – s cégéreként az ő életnagyságú képét viselő – Nádor szálló állt. 1825-től innen indult az osztrák posta menetrendszerű gyorskocsi szolgálata Kassáig.

Ennek előtte és utána, a ház több átépítést is átélve, számos üzletnek, vállalkozásnak, ill. biztosító társaságnak nyújtott helyet, közöttük Pest első 5 könyvkereskedője egyikének,  Pauer Jánosnak (1789 -1795).

Váci u. 20 - 22 H. Mercure és Lechner ház s412

A szomszédos igen keskeny, mindössze 9 m szélességű házban még az én generációm is ismerhette az Akadémia kiadó könyvesboltját, amely 1986-87-ben nyerte vissza szép, 1911. évi portálját (- amelyet ma egy új betelepülő, a dán Flying Tiger üzlete hasznosít). A ház ugyan Lechner József órásmesterről kapta nevét, aki 1857-ben boltja fölé egy éjfélig megvilágított kettős számlapú órát szerelt, mellyel létrehozta Pest első nyilvános óráját.

Én azonban e helyütt, Gazda István remek tanulmányára támaszkodva, néhány sort a pesti könyvkereskedőknek szeretnék szentelni, akik zömében éppen itt, a Váci utcában meghonosodva lettek a magyar kultúra támogatói, terjesztői. Az első száz évben mintegy 20-25 fő  nevét ismerjük, aki részese volt mint nyomdász, könyvkiadó, zenemű- és/vagy szortiment kereskedő, antikvárius a város művelődési életének, a Váci utcai korzó ezen kis szakaszán.

Pesten az első könyvkereskedők a könyvkötők voltak. Az írók ugyanis két opcióból választhattak : vagy maguk nyomtattatják, köttetik és terjesztik műveiket, vagy átadják azokat bizományba valamelyik könyvkötőnek.
Az első önálló könyvkereskedés Pesten 1748-ban nyílt meg, s 1757 óta működött nyomda (Eitzenberger Ferenc) a mai Belvárosban. Ezek létrejöttét az időben ekkor itt megszaporodott oktatási intézmények

 1757-től jogi szakiskola, 1760- piarista kollégium, 1767-től pálosok kétévfolyamos főiskolája, “studium generaléja”, 1784-86 bizonyos egyetemi karok Pestre telepítése/II. József, 1786 papnevelde

hívták elő. E korszakban hivatásos kiadókról ugyanis általában még nem beszélhetünk (kivételt képeznek néhány egyetem és kollégium), a könyveket ezért maguk a kereskedők vagy nagyobb nyomdák vezetői rendezték sajtó alá. Sok kereskedő rendelkezett saját nyomdával.

A kereskedők munkáját nagyban nehezítette a cenzúra és a revízió (a külföldről behozott könyvek ellenőrzése.) 1754-ben készült el az első jegyzéke a tiltott könyveknek – amelyek terjesztése bár változó súlyosságú büntetéssel járt, a másik oldalon viszont a legjobb üzletet jelentette. Már ekkor létezett a nyomdai köteles példány beszolgáltatás, amelyeknek a Nemzeti Könyvtárban és Tudományegyetemen fellelhető példányai nagyban segítik a mai kutatók munkáját.

A szigorú cenzúra rendeletek ellenére a 18. században nem kis számú, mintegy tízezer könyv jelent meg hazánkban. A század elején évente átlagosan 40-50 db, a 70-es évektől már 100 fölött, a 90-es években pedig ez a szám meghaladta a 200-at.

Ez a könyv mennyiség már adott munkát több nyomdának is. Pest második nyomdája 1773-ban, a harmadik 1783-ban jött létre, utóbbi a Trattner János Tamás bécsi udvari nyomdász vállalkozásában. Ő elsősorban az utánmetszések és utánnyomások terén ért el rekordokat. Az utánnyomást ekkor még laza rendelkezések tiltották, így a kereskedők és nyomdászok egy része, hacsak tehette, a jó könyvekből utánnyomást készített, természetesen a szerző vagy kiadó engedélye nélkül. Erről a helyzetről ékesen szól az alábbi,  fennmaradt, éles hangvételű levél  :

Levél_Trattnernek,_utánnyomás_tárgyban

Kiadók újsághirdetései, koll
Váci u. 24 - 26 Ypsilanti ház s416
És mielőtt teljesen elfelejtkeznénk róla, hogy ennek a sétának is az indítói a görögök  (∼kereskedők) voltak, akiknek nyomait kerestük a belváros falai között, most újra alkalmunk lesz visszakanyarodni ide. Ezt, a kép bal oldalán látható 2 házat ma jobbára az Adidas illetve a Humanic cipőboltjairól ismerjük, ám másról is tudnak szólni. (Azon túl, hogy én még lelki szemeim előtt látom az elsőként megnyílt nyugati sportcipő márkát, az Adidast árusító üzlet előtt a hosszan kígyózó sorokat, mivel akkor éppen Adidas lázban égett az egész város/ország.)

A Váci utca páros oldalának Párisi (korábbi nevei: Vám/ Maut ill. Zsibárus utca) utca-i két sarkán levő házaknál ugyanis erős görög vonatkozásokba ütközünk. Mindjárt itt van a Hausmann Alajos tervei szerint, a lebontott elődje helyén 1890-ben elkészült 26. szám (Humanic boltja), amelynek falán látható egy rejtélyes felirat: Ypsilanti.

Váci u. 26 Ypsilanti s418

Ez bizony nem másra utal, mint egy, az e helyütt 1828. év óta csaknem ötven éven át fennálló fehérnemű és vászon kereskedésnek, az Ypsilanti herceghez címzett cégérére.

Ypsilanti Sándor az egyik legelőkelőbb konstantinápolyi görög család tagja, az 1821-ben kezdődött, török hódoltság ellen kirobbant görög felkelés élére állva, a görögök egyik nagyra becsült nemzeti hőse lett. Az általa vezetett hadjárat ugyan még elveszett, ő maga fogságba esett, de a 7 évig tartó szabadságharcuk végül győzedelmeskedett.

Ez volt az a nemzetközi esemény, s amire talán többen emlékszünk még, amely a “művelt” nyugaton általános felindulást váltott ki. Byron az angol romantikus költészet egyik legismertebb képviselője, a szabadságharcosok megsegítésére maga is elindul 1823-ban fegyverekkel, gyógyszerrel felszerelt hajóján. Igaz, célba érve végül nem is a harcmezőn, hanem a mocsárláz áldozataként veszti el életét 1824-ben.

Ypsilanti bolti cégér, festője Lakatarisz Demeter_0837A szabadság eszme sorra megmozgatta a kontinens országait, s az a Pesten élő görög közösséget is mélyen megérinti (adakoznak a szabadságharcosoknak, sebesülteket ellátják, ápolják a Galamb utcai Görög udvarban).
A görög Monaszterly család, hogy érzelmeit és támogatását ily módon is kimutassa, Váci utcai fehérneműt árusító rőfös boltját Ypsilanti herceghez címzettel látja el. A portál mellé még cégér is készül, melyet a herceget személyesen ismerő Lakatarisz Demeter görög festő készített.
(A görög családtörténeti feldolgozások ezt a Monaszterly családnak tulajdonítják, míg egyes várostörténészek ugyanezt a történetet a Kollarits családhoz kötik, akiknek azonos házban volt textil kereskedésük. S általános szokás szerint akkor legtöbben kevésbé alkalmazzák a hivatalos címeket a hirdetéseikben, hanem helyük megjelöléséül a házhoz tartozó, vagy annak közelében levő üzletek révén elterjedt megnevezést használják. Esetünkben : Ypsilantihoz).

Még egy apró érdekesség, Sina Simon Ilona (Elena) nevű lányának  férje Ypsilanti Gergely görög herceg lett.

Váci u. 26 - 28, Párisi u sarok - Lyka bérház s421

Szemben a Váci u. 28/ Párisi u. 1 szám alatti ház a Lyka család újabb bérháza volt.
A korábban a Keglevich grófi család tulajdonában levő emeletes házat csődeljárás során vette meg Lyka D. Anasztáz, s határozta el új épület kialakítását a régi helyén. Erre már Lyka Döme adta ki a megbízást Steindl Imrének, s 1875-1877 között egy hatalmas méretű Huzella Mátyás fegyver üzlete 1900 körülbérházat emeltetett az előző helyére. Nagyon híres üzlet volt a Lyka házban Huzella Mátyás fegyver- és vadászati kellékeket árusító boltja. Ahogy a krónikás írja “Egész Magyarország ide járt vadászpuskát, patront vásárolni.”
De ennek a háznak is megvannak a maga könyvkereskedői hagyományai. 1889-ben a Révai Testvérek részvénytársasága vett ki helyiséget földszinten a könyvesboltja, emeleten pedig az irodái számára, ahonnan 1900-ban továbbköltöztek az Üllői úti új székházukba.

Révai_testvérek_cégének_levélpapírja

A Lyka család 1911-ben vált meg ettől a házától.

Váci u. 28 - 30. Lyka bérház- Haris köz s433

S most egy nagyon érdekes történet következik. Ugye mindenki felismeri, hogy a következő keresztutca a Haris köz, két oldalán két egyforma torony szerű épülettel.

Váci u - Haris köz s441S a Haris köz nem másról, mint egy újabb görög családról kapta a nevét! A görög Haris család elszármazott tagjai a Korinthoszi félszigetről indultak el valamikor a XVII. -XVIII. században és telepedtek le Magyarországon több helyen: Tokajban, Szentesen és Pesten is. Utódjaik ma is Budapesten élnek.
Haris Gergely 1820-ban született Zimonyban. Családjával Pestre költözött, ahol polgárjogot kapott, s a 11. legnagyobb adózóvá vált a 210-es listán. Több ingatlannal, telekkel rendelkezett.

Itteni, 1833-ban Hild által épített egyemeletes lakóházat (felesége nevén) 1866-ban szerzik meg, majd lebontatják, s helyén 1873-75 között építtetik meg a bonyolult telekformájú, Petőfi Sándor (akkor Koronaherceg) utcáig leérő, keleties hangulatot árasztó Haris bazárnak elkeresztelt épületet. A fiatal építésznek, Feszty Adolfnak (aki Feszty Árpád egyik testvére) ez az első fővárosi alkotása, s mindjárt igen nagy sikert arat vele.
Budapest,_Haris_köz,_Haris_bazár._-_Fortepan_823061870-es években kezdődtek a nagy budapesti építkezések, s azok között is az egyik nagy látványosságnak számított a közepén bevásárló utcát képező vasvázas (Oetl vasmű) tetőszerkezetű, üvegkupolás épület. Ihletői között a londoni kiállítás Kristálypalotája és néhány párizsi előkép volt, míg a híres milánói Umberto galériát vele egy időben építik, s átadásuk a publikumnak is azonos évben, 1877-ben történik.  Szobrokkal, pálmafákkal, szépen kirakott mozaikpadlóval, szökőkúttal díszítették. A kis utcában 14 üzlet és tíz lakás kapott helyet.

A Haris család is itt lakott.

Belváros 1896. térkép, Haris bazár

S itt újra egy kis barátkozás szükséges, hogy a ház külső (Váci utcai frontját) befogadja szemünk. Eredeti formájában ugyanis teljes mértékben zárt egységet alkotott a tőle balra levő Lyka bérházzal:

Haris bazár Váci utcai homlokzata-0013 Aztán 1910-ben, harminckét év tündöklés után lebontották, mert az új belváros kialakítása során a Váci út rendezésekor ígért adómentesség igen csábítóan hatott tulajdonosára. De végül úgy gondolta, hogy abból több pénzt nyer, ha itt továbbra is üzletek vannak, ezért az addig belső udvari üzletek maradtak, csak most már “utcára” nyíltak. Azonban a köztük fedetlenné vált helyet, mint házhelyet/telket jelölte meg a tulajdonos (= Haris köz), ami nem lett beépítve. Ezáltal a kialakult utca egyben magánutca lett. (Összesen három ilyen létezett Budapesten, ez, az Anker köz és a Szinva utca.) Annak megerősítésére, hogy ez magántulajdon, évente néhány alkalommal Haris úr 2-4 órára lezárta az utcát, s ott állva közjegyzőjével demonstrálta, utcája jog szerinti magántulajdon jellegét. Mindezt tette annak 1950 májusi államosításáig.

S az, hogy a Haris közben legutóbb az aluljáró szinten megnyitott üzletek eléréséhez nem kellett földet kitermelni – max. a lejáratot megnyitni, – annak köszönhető, hogy itt még léteztek a Haris házhoz anno a pincében kialakított raktárak, folyosók.

Váci u - Haris köz s444

És most megint lezárom ezt a fejezetet, mert annyi extra történettel zsúfoltam tele, hogy már nem fér el itt az a tényleg néhány ház, amely a Szabadsajtó útig még hátra van.

Majd itt felveszem újra a fonalat, s ígérem legközelebb már tényleg eljutunk a Duna-parti görög templomig 🙂

Kategória: építészet, Városnézés | Címke: , , , , , , , | 2 hozzászólás

Váci utcai kis-körkép a görög házakat kutatva

Napok óta szegény Térey jár eszemben, hogy mennyire az ő tollára való lenne ez a mai helyzet, ami szinte a semmiből lecsapott az egész emberiségre. Aztán eszembe jutott, hogy de hiszen ő már ezt is megírta, A Legkisebb Jégkorszak regényében, ahol ugyan egy másik, tőlünk független természeti jelenség a kiváltója a katasztrófa helyzetnek, de félelmetesen élesen végigveszi a társadalmi reakciókat a vészhelyzetben. Hiába, a nagy szellemek még az égből is üzennek…

Miután a mi valóságunk is egyre inkább a virtuális valóság lett, nem mostanában fogunk részt venni egy tényleges városnéző sétán, pláne külföldi úton, ezért úgy gondoltam, talán én is segíthetek a figyelem elterelésében, vagy lekötésében bejegyzéseimmel. Ezért hát arra jutottam, hogy kicsit többet is bevonok az útvonalunkon látottakból, mint amit a szigorúan a görögök nyomát követő séta megengedne.

Vasárnapi korzó a Váci utcában 1927 - FSZEK gyűjtemény

Elindulunk hát a Váci utcán, mely ráadásul legelső pesti korzónk, hisz kezdetei a 18. század elejére tehetők. Az utca, mely helyet adott közönségének önmaga megmutatására, de kiszolgálásukra is itt tömörült a boltosok nagy száma. Számosan megénekelték már, én itt talán egy kicsit ismeretlenebb szerzőtől veszek át idézeteket.

Báttaszéki Lajos ügyvéd és hírlapíró, ki maga is ez utcának lakója, 1866. évi Fővárosi genreképek c. művének “A váczi-utcza”-i életképében többek mellett ilyen leírást ad: “Ha Pest Magyarország “kalapja” : akkor a váczi -utcza a bokréta raja…..A váczi-utcza reggeltől estig, és ünnepnapokon éjfélutánig hemzseg a járó-kelők sokaságától. Ha csak az idő nagyon mostohán nem köszönt be, tizenkettő és tizenhárom közt randevút ád magának itt a fővárosi “high life”…. Itt pontosul össze minden, mit a műveltség, finom ízlés, dísz és pipere kigondolhat, itt van a főváros legtöbb könyvkereskedése, kölcsönkönyvtára, zene- és műárusa, a legfényesebb ékszerboltok, Baliczky híres férfi-, Monaszterly és Kuzmik vagy Alter és Kiss még híresebb “nődivatöltöny-raktára”, teli perzsa sálokkal és párisi fátyolszövetekkel.”

Alter-féle divatház belseje 1863-ban. Böhm Alajos litográfiája - Bp. Története IV

Ahogy fenti idézetből is már kitetszik, végigböngészve sok háza bérlőinek, boltosainak sorát, kitűnik, hogy olyan sokan kínáltak itt mindenféle textilneműt, amennyit ma már ennyire egy tucaton, el sem tudnánk képzelni.

Barabás_Miklós_cégér

Akkori megnevezésük  közül néhány: posztó kereskedés, szövetáros bolt, lenlerakat, vászon (gyócsáros) üzlet, rőfös bolt, selyemárus, udvari vászony áru szállító, divatáru és divatszabó, férfiszabó üzlet, női divatszalon, gombkötő bolt (sújtások, szalagok, zsinórok), készfehérnemű bolt…

Ami meglepett, hogy sok kézenfekvő létesítmény – gyógyszertár, dohánybolt, fényképész, kávéház stb. – mellett ugyancsak nagyszámú könyvkiadó és -kereskedővel, sőt nyomdával és kölcsönkönyvtárral is találkoztunk a 19. századi Váci utcában…
Ismét Báttaszékit idézve: “Anyagiasság és szellemiség mint mindenhol,  úgy a váczi-utczában is küzdenek egymással és hogy az előbbi marad a  győztes, azt csak a korszellem okozza. “

Igen szórakoztatónak találtam, hogy minden kereskedésnek – hacsak nem a tulajdonos nevét hordta – adtak valami címzést, – ami legkevésbé engedett következtetni az adott bolt profiljára. Pl. Posztókereskedés/Rőfös bolt/ Selyemárus  – Magyarország királyához, – Amorhoz, – Kék csillaghoz, – A szarvashoz, – Dalmácia prímásához, – Fehér galambhoz, – Zöld fához, – A kozákhoz, – Léggömbhöz – Kék szőlőfürthöz, Arany elefánthoz stb. Azért ellenpélda is akad, mint pl. Medetz József egykori szivarboltját jelző pipázó török cégérében. Krúdynál számtalan utalást is találunk erre. “trafikra festett, csibukozó török példájára ült az ablaknál…

A Váci utca az 1860-as években is még többnyire egyszintes, max. kétemeletes házakból állt, melyeket elborítottak a fent említett kereskedelmi célú cégtáblák – nem egyszer neves festők, pl. Barabás Miklós készítésében -, a homlokzat kialakításra még nem fordítottak gondot. Ez azonban a 19. század végi városrendezési törvény hatása alatt beindult építkezéseknél sem változik, s a hirdetések tömkelege sokszor el is fedi a házak művészi kialakítását, utcakép formáló erejét. Amit mi mai sétánk során láthatunk, jellemzően már a 20. század eleji építésű, jól fizető boltbérlőkkel teletűzdelt bérházak, esetleg korábbi házak átalakításai – de esetenként egészen modern, II. világháború után létrejött, funkciójában más rendeltetésű- irodaház, áruház, szálloda foghíj-beépítései.

Ifjúkoromban a Váci utca közvetlen közelében levő munkahelyem kapcsán még én is napi szinten megmerítkezhettem a kicsit nagyviláginak számító sétálóutca pezsgésében, amiről mára már főképp az a benyomásom, hogy az leginkább a külföldi turisták terepe.  Ők a különböző utazási magazinok tanácsát követve, a kihagyhatatlan látnivalók listájával kezükben zarándokolnak ide, s beleesnek a különböző lehúzó show-kba az éttermek előtt, vagy éppen a számtalan ajándék shop becsesebb vagy bóvli kínálatából tájékozódnak értékeinkről.

Magam már csak elvétve jövök ide vásárlási céllal, helyette azonban felfedeztem magamnak a kirakatok felett kezdődő világot. Ha ugyanis az ember felemeli a tekintetét, meghökkentő látványban lehet része. Ezeket a szépségeket szeretném Nektek megmutatni, és elregélni velük kapcsolatban néhány érdekes történetet, miközben változatlanul követjük a görögök itt fellelhető nyomait is.

2018. Könyvhét IMG_0888 - Váci u.1. a

Elhagyva a Váci 1 üzletházat, a szemben levő sarkon az Anna presszó épülete magasodik. Talán legtöbben még ezt a házat ismerik is – részben régi (nem a legjobb) híre kapcsán, de remélhetőleg még inkább a Kármán Aladár és Ullmann Gyula tervei alapján 1912. évben elkészült szép szecessziós külleme miatt.

Váci u 5. (02) Anna ház

A ház elődjét egyébként egy Jovanovics Lázár István nevű szerb nemzetiségű, görögkeleti vallású személy 1815- ben építette fel, melyet a bejáratánál állt vastuskó cégér alapján hosszan Vastuskó háznak is nevezték. (Andersen futólagos pesti látogatása alatt időt szakított ezen nevezetesség megtekintésére.)

A szemben levő oldalon a Kristóf tér köti össze a Váci utcát a Petőfi Sándor utcával.

Kristóf tér P1800256

A Kristóf tér nevét pedig az Anna házzal szemközti (Váci u. 6.), egykori Masped ház – ma a Zara üzlete – sarkán álló kétszeres embernagyságú Szent Kristóf szoborról kapta, amelyet a házban 1791-óta működő Szent Kristófhoz címzett gyógyszertár jelzésére 1833-ban állítottak a ház sarkára.  A szoborról nevezték olykor a nagy termetű embereket Pesten “Nagy Kristóf”-nak. 1909-ben a házat lebontották, akkor a szobor a Városház udvarába került. A II. világháborúban lényegében elpusztult, a szoborból mindössze megmaradt két fej (Szent Kristófé és a Kisjézusé) a Kiscelli múzeumban látható.

Nagy Kristóf ház 1895 körül, Klösz György - FSZEK

A házon látható Rothberger Jakab bécsi konfekciókereskedő cégtáblái is a háztulajdonos üzleteit (ruha raktárát) hirdetik. S ehhez az építményhez kapcsolódó másik városi legenda szerint, a Petőfi Sándorról egyetlen fennmaradt dagerrotípia itt, Heller József fényképész üzletében készült.

A szomszédos telken 1906-1909 között felépült szecessziós stílusú ház építtetője is egy divatkereskedő (Titsch Gyula) özvegye, akinek a specialitása a csipke volt.

Váci u. 8 P1800261 a

Ebben a házban – illetőleg lebontott, a Nagy Kristófos képen látható elődjében élt idézeteink szerzője, Báttaszéki Lajos – aki nem feledkezett meg, ahogy ő mondja Türschről és üzletéről sem szólni:

Türsch, ki fényesen bebizonyítá … hogy lehet … gyenge csipkékből is erős alapon nyugvó házat építeni, a váczi utczának kétségkívül egyik legszebb és legnagyobb szerűen felszerelt boltját bírja, melyből párisi módra, vörös selyemmel szegélyzett lépcsőkön mehetsz fel az első emeleti raktárba, és mely előtt ha esteli hét órakor meggyújtják a fényes gázcsillárokat, bámész csoport áll, csodálva a csipkekincseket.”

Türsch VU,_1868._jan.5._-_Türsch

Váci u. 9. sP1800227 Pesti Színház

És akkor itt szemben, a 9. szám alatt, amelyet ma Pesti Színházként tartunk számon,  megtekinthetjük az újabb görög vonatkozású házat, amely ugyancsak a Nákók birtokát képezte 1840-től. Tán méretéből is kitűnik, hogy eredetileg két telek egyesítéséből keletkezett, igen változatos tulajdonváltások után. Az egyik telket és házat már 1800-ban megvásárolta Nákó Kristóf. Ebben a házban 1777-től a “Hét választóhoz” néven fogadó (majd később kávéház is) működött, melynek Aranykéz utcai frontját hatalmas bálterem foglalta el.

Lövész bál a Hét választófejedelem feldíszített báltermében 1829

A fogadó leghíresebb vendége 1788-ban II. József császár volt, de sok korabeli írás is megemlékezik az intézményről. (Gvadányi József peleskei nótáriusa kalandjainak egyik színtere.) A bálterem a Vigadó (Redout, 1834) megnyitásáig a belváros első számú – egyeduralkodó – ilyen intézménye. A nagyteremben nem csak bálokat, de hangversenyeket és egyéb közönséget vonzó előadásokat, bemutatókat is tartottak. 1823-ban Pesten itt szerepelt először a 12 éves Liszt Ferenc. 1826-ban a Hét Választófejedelemben rendezett redutt alkalmából írta Schubert a Galopp und 6 Ecossaisent (Op. 49) -olvasom másutt.

Váci utca 380 - Pesti Színház bejáratA telekegyesítés az örökös gróf Nákó Sándor idején történt, s ugyanekkor (1840) megbízza Hild Józsefet az új, háromemeletes klasszicista ház megépítésével, amelynek számos átalakítása után  látjuk ma – lényegében inkább már csak a tömegét.

Az ő örököse, Nákó Kálmán aztán 1865-ben újra szállodává alakítja, ezúttal Nemzeti Szálloda néven – 160 szobával, étteremmel, kávéházzal. Később ő is eladja, s új tulajdonosa 1902-től ismét bérházzá alakítja vissza.

Egymást érték az átalakítások, hogy nehéz benne felismerni a Hild -féle nagyszabású koncepciót.
A házban elszaporodtak az irodák, műtermek, szalonok s számos, legkülönfélébb profilú bolt bérelt itt helyiséget, illetve váltották egymást. 1913-ban aztán az udvarra beépítettek egy 250 nézőt befogadó mozit is, Corso néven. 1937-ben a mozit aztán 750 férőhelyesre bővítették, ennek helyén alakították ki 1964-1967 között a Pesti Színházat.

Váci utca 351 - Virágbolt, Márk Lajos falfestmény

Az épület bal sarkában fennmaradt az 1906/1909. évben Kőrössy Albert terve szerint felépült szecessziós virágüzlet, a Philanthia. A név görög eredetű, a phil = barát, anthia virág, vagyis virágszertetőt jelent.

Váci u sP1800229 Virágbolt, Philanthia

Sajnálatos módon az üzletnek belülről már semmi köze nincs az egykori virágbolthoz. Valami válogatott zűrzavar uralkodik benne, a divatosnak mondott vagy vélt tárgyaktól, esetleges antik – vagy azt utánzó lakberendezési kiegészítőkig, a kommersz ajándéktárgyak és karácsonyi giccsek tömkelegéig. Az üzlet még láthatólag meglévő – bár elporosodott – eredeti díszeit csak részletekben lehet itt-ott látni a bezsúfolt áruktól.

És most lényegében a szavak feleslegessé is válnak. A szomszédos 1888 -1890-es építésű, korai Lechner Ödön – Pártos Gyula és Klein H. János tervezte ház szépséges egésze és  részletei, Zsolnay kerámiás homlokzata mindig lenyűgöz.

Váci u. 11 A sP1800226 Thonet ház

Váci u. 11 A s387 a Thonet ház

A Thonet ház melletti ház homlokzatán már meglátszik az a 20 év, ami a kettő tervezése között eltelt, illetve utóbbin határozottan érvényesül a bécsi szecesszió befolyása. Az 1910/12-es építésű Révész – Kollár páros szecessziós házának egyszínű felületét a síkot megtörő erőteljes függőleges tagolással teszi mozgalmassá. Szinte hullámzik a homlokzat, melyen stilizált figurák és geometrikus formák adják a díszítettséget.

Váci u. 11-B s379 McDonald's ház

Igen, ez a Váci utca/ Régiposta utca sarkán álló McDonald’s épülete, melyben első magyarországi üzletét nyitotta az amerikai étteremlánc. Ha legeltetjük rajta a szemünket, számos szép részletet fedezhetünk fel.

Az egyetlen hajlított belga üvegtáblából kialakított sarokkirakatot már korabeli, a Stühmer cukrászdát megörökítő képeken is megcsodálhattuk. A lenti két fotón a pontosan 70 évnyi eltérésen kívül, a fehér foltok más-más eredetűek. A Stühmer cukrászdai kép láthatólag jó időben (tavasz/ ősz) készült a foltok előhívási és kopási hibák, míg én egy téli hóesésben ragadtattam magam fényképezésre 🙂

És most ismét átpillantunk a túloldalra, a Váci utca páros oldalán szintén két házat szeretnék kiemelni, közvetlenül a Fontana áruház (és az ott álló kecses Merkur szobor) előtti sarkon.

Váci u. 10 -14. egykori Hartleben könyvkereskedéstől Fontanaig P1800263

Azon túl, hogy felnézve a két ház homlokzatára itt is kifejezetten tetszik amit látok, sok történet is fűződik mindkettőhöz. Vegyük mindjárt a 12. szám alatti, építőjéről Harkányi háznak nevezett, Alpár Ignác tervezte (1910-1912) épületet, amelyben ismételten a textil- és divat történet kiemelkedő fejezeteit írták.

Váci u. 12 - Harkányi bérház 2 - Alpár Ignác sP1800222 Monaszterly és Kuzmik

Először is rábukkantam e ház elődjében a Fekete kutyához címzett posztókereskedésre, amelyet Saxlehner András működtetett, s éppen innen indult mesés karrierje a Hunyadi János keserűvíz piacra dobása irányába. Erről részletesen írtam már korábban az Andrássy úti palotája kapcsán.
Ugyanitt kezdte meg 1858. októberében az a női divatáru üzlet sikeres működését, amely évtizedekig meghatározó szereplője volt a divat szakmának nem csak Pesten, de a határokon túl is: udvari szállítói voltak Erzsébet királynénak, sőt a francia császári udvartól (III. Napóleon/ Eugénia császárné) is kaptak megrendeléseket. Szinte fogalom volt a Monaszterly és Kuzmik cég neve, akik húsz év sikerei után 1878. évben visszavonultak. De a céget ugyanezen néven utódjaik tovább vitték, nem kisebb sikerrel, amelyről beszédesen szól, hogy a földszinti üzletből műhelyeikkel egészen a második emeletig terjeszkedtek, ahol fénykorukban száz férfi és ötven-hatvan női munkaerőt foglalkoztattak. Ez a legenda is 1908.-ig tartott, amikor a háztulajdonos a régit lebontatva, belekezdett az új háza felépítésébe.

Clara-szalon- Váci u. 12

Aztán van még egy nagy fejezete a divattörténetnek ebben a házban. 1960-as évektől ugyanis itt működött Rotschild Klára (CR emblémás) divat szalonja, ahol a szocialista éra idején, az uralkodó konfekció termékekkel szemben kínált haute couture-t az osztályidegen nagyasszony, s lett felkapott címe az elitnek, művészeknek, hazánkba utazó magas rangú külföldi vezetők feleségeinek.

Kevésbé szerencsés életről tanúskodik az a dr. Kasztner Rezső emléktábla e házon, aki életét még ma is ellentmondásosan ítélik meg a világban. A második világháború alatt 1684 zsidó életét mentette meg az ún. Kasztner vonattal, amely utasait a haláltábor helyett Svájcba irányították, magas összegű megváltás kifizetése ellenében.  Számos cikk foglalkozik a történettel az interneten, s engem nagyon megrendített, hogy ezt a magyar Schindlert éppen Izraelben kollaboránsnak kiáltották ki, és 1957-ben meggyilkolták.

Váci u. 14. s376 Manno ház

És itt végre újra egy görög nyomra bukkantunk, a Körössy Albert és Kiss Géza tervei alapján 1911-13 között épült ház múltjában.
Ezen a telken álló ház tulajdonosa az 1800-as évek elejétől az a Macedóniából származó görögkeleti vallású, valószínűsíthetően bőrkereskedelemmel foglalkozó Mannó (v. Manno) család, amely Demeter nevű tagja Bécsből települt át ismeretlen időpontban Pestre, s 1802-ben nyert itt polgárjogot. A család hetedik generációs tagjai még ma is köztünk élnek, s elődjeik fordulatos életét, akik között polgárok, nagypolgárok és földbirtokosok is voltak, Bácskai Vera történész feldolgozása nyomán ismerhetjük meg.

Váci u. 14.-Régiposta u 370 kAz ő családtörténetük részben eltér a tipikusnak mondható görög kereskedői karriertől, ahol az első és második generáció nemességet és földbirtokot szerezve is folytatta kereskedelmi tevékenységét. A Mannóknál már a Pestre áttelepülés után nem mutatható ki (hacsak nem csendestársként valahol) ilyen foglalatosság, nagy valószínűség szerint ingatlan vásárlásokból, s az utánuk befolyó házbérekből gyarapították vagyonukat.
Mannó Demeter 1815. évben bekövetkezett halálakor négy fiatalkorú gyermeket hagyott maga után, melyek közül a két fiú (János és István) lettek általános örökösei, a család tagjainak létfenntartásául a befolyó  (tetemes) házbérjövedelmek szolgáltak. A hagyatéki leltár szerint a családfő halálakor a család jómódú pesti polgárok közé tartozott.
Az idősebb fiú, János nagykorúsítása után elhagyta Pestet, s 1841-ben amikor lemondott a Váci utcai ház rá eső jövedelméről, Újvidéken élt. További sorsáról nem sok ismert adat van, s fiatalon 44 évesen halt meg 1847-ben. Pancsovai születési helyük alapján valószínűsíthető, hogy az ő leszármazottai a századforduló táján a sportéletben és az újkori olimpiai játékok lapjain kiemelten szereplő és sokrétű tehetségű Manno Miltiadész és Leonidasz testvérek. Miltiadész 1901-02-ben az első két magyar bajnokság gólkirálya volt, de grafikusként ő tervezte az FTC-nek az un. turulmadaras jelvényt, mely zöld fehér csíkokkal ellátott címere mai napig élő címere a labdarúgó szakosztálynak.

Mannó Demeter hagyatékában szereplő Váci utcai, “Magyar Koronához” címzett házingatlanban ekkor a földszinten egy üzlet és egy kávéház, valamint négy raktár kapott helyet. Az első emeleten, a család által lakott 8 szobából, konyhából, kamrából, és a hozzá tartozó raktárból és borospincéből álló lakrészen kívül további három, a második emeleten pedig öt lakás volt. Lényegében ennek a háznak a kezelése és a pesti ág vagyonának gyarapításában a főszerep (ügyvédi végzettségű) István fiának (1811-1888) jutott, akit 35 évesen, 1846- tól beválasztották a Hazai Első Takarékpénztár egyik bizottságába is, amelynek történetesen Kossuth is tagja volt. Kossuth már itt felfigyelt a nagy műveltségű, széles látókörű, kiterjedt pénzügyi ismertetekkel bíró, min. 5 nyelvet beszélő ifjúra.
1848. júniusában ki is nevezi bankigazgatóvá, amit a főváros osztrák megszállásáig töltött be.  Számos ingatlan vásárlása mellett 1860-as évektől ipari és banki érdekeltségei is voltak. Családjával sokáig a Váci utcai lakásban élt, amely három emeletesre bővítésekor 1866-ban átköltöztek Király utcai bérházuk első emeletére.

Gründolás- tagok között Manno István - Forrás Bp. Története IV

A szokásosnál hosszasabban írtam a Mannó családról, mivel úgy gondolom, hogy az ő nevük kevéssé ismert az eddig előfordult nagy hírű görög gyökerű személyekével szemben.

A ház történetében aztán a következő fejezet, amelynek eredményeként elnyeri mai küllemét, Balla Henrik téglagyáros, mint új tulajdonos nevéhez fűződik. Az ő megbízására kerül sor a négyemeletes, manzárdos szecessziós épület kialakítására, amelyen azonban megőrízték az épület múltjának és történetének egy meghatározó jelképét, a magyar korona mását, az épület sarkán kivakolva.

Váci u. 14. (04) A Magyar Koronához

És akkor még ezt a történetet elmesélem, mert terjedelmi okokból újra félbe kell szakítsam a Váci utca tárgyalását is, itt azonban ismét egy jelentős kultúrtörténeti emlékről is szó van.

A magyar koronához megnevezés ugyanis az első pesti, és a belváros leghosszabb ideig működő kávéháza cégére volt, mely e helyütt 1782 tavaszán nyitotta meg kapuit.
A szenzáció-számba menő kávéház első üzemeltetője Tuschl Sebestyén, aki érdekei érvényesítésében megvívta a maga harcait az akkori (parókakészítő, fodrász) háztulajdonossal is.

Tuschl egyébként is kalandos vállalkozási múltjában színházak – köztük a leendő Bazilika előtti téren állatok heccelésével működtetett viadalok, kártyaházak is szerepeltek, de maga a pesti lövészegyletnek is tisztje volt.

A kávéház híre azonban, ahol porcelánnal és ezüsttel terítettek, s számos külföldi újságot is tartott, gyorsan terjedt, s látogatottsága – különösen az egyetem Pestre telepítésével – nőttön nőtt. Nyaranta a kávéház előtt, baldachin alatt élő zene mellett is fogyaszthatott frissítőket a közönség.

1803-ban már nem Tuschl bérli a Koronát. Egymást váltják az üzemeltetők, míg 1843. májusában Privorszky Ferenc nyitja meg itt csinosan felújított kávéházát, de a híres Somossy orfeum megteremtője is előzőleg, az 1870-es évek kezdetén ott szerepelt a tulajdonosok sorában. Krónikásunk, Báttaszéki Lajos Párizshoz viszonyítva így lelkendezik az akkor éppen Szamosi úr vezette kávécsarnokról:

…az üvegtáblák melyek ablakok helyett vannak itt alkalmazva, ott sem nagyobbak, a termek kárpitja ott sincs nagyobb ízléssel és eleganciával kiállítva, a pénztár ott sem külömb; a márványasztalok, közepükben egyetlenegy márványlábbal s ezek körül a violaszínű bársony-karszékek; az ezüstkeretű tükrök, melyek minden öt-öt lépésre alkalmazvák és melyekben hússzorozva csodálhatod drága vonásaidat; a falak mellé, a kisebb asztalokhoz alkalmazott violaszínű török dívánok, a falak hajlásaiban díszlő virágok és márványszobrok… Miben pedig a kávéház még Párizst is fölülmúlja, az a gyönyörű kilátás mely váczi-utczai részéről a Dunára és a budai Szent-Gellérthegyre nyílik.  E kávéház reggeltől éjjeli egy óráig folyton-folyva zsúfolt a látogatók sokaságától; az egyik be, a másik ki jár. Találsz itt embereket a fővárosi társadalom legkülönfélébb osztályaiból…; tehát nem csak a sírban, hanem e kávéházban is vége van a társadalmi állás minden különféleségének; kik itt történetesen egy asztal köré kerülnek, a legkedélyesebben szoktak egymással társalogni – ha aztán az utczán nem is fogják egymást ismerni.

1856-ban a kávéház pályája egyik csúcsára jutott, amikor naponta 1500 kávét is elfogyasztottak itt, s alig lehetett benne helyet kapni. De a kávén kívül az intézmény vonzásában jelentős tényezőt jelentettek a hátsó termekben folytatott hazárdjátékok, ahol pár óra alatt kisebb vagyonok is gazdát cseréltek a kártyán. Másik, híres csatákat vagy épp társasági eseményt teremtő berendezésénél, biliárd asztalánál még III. Napóleon fia, Lulu herceg is, miután elhagyta a közeli Nemzeti Szállóban szobáját, küzdelemre hívta a magyar kereskedőket, ahogy megtudjuk Krúdy emlékezéseiből.

III. Napóleon, Eugénia császárné és fiúk“Hát arról aztán igazán kevesen tudnak a 20. század nemzedékéből, hogy valaha Pesten, az egykori „Korona”-kávéházban Napóleon herceg produkálta magát a tekejátékban,…
A herceg tehát szorgalmasan biliárdozott a „Korona”-kávéház vendégeivel, az ebéd utáni kávéjukat kavargató Bástya utcai suszterekkel, a Váci utcai szabókkal, a belvárosi kereskedőkkel…bár már az első napokban kiismerték a herceg művészi tekejátékát, amellyel az ő tudományuk nem versenyezhetik: mégis-mégis megtiszteltetésnek veszik, ha Napóleon herceg játszmára szólítja fel őket…
Valamiképpen együtt úszott a kávéház atmoszférájában, a dohányfüst és a cikória szagával az a gondolat, hogy a pesti belvárosi kereskedőknek a kötelességük gondoskodni a hontalanná válott hercegről, mégpedig nem a megalázó ajándékozás formájában, hanem olyanformán, hogy délutánonként tekejátékot űznek vele.
A magyar föld ugyan a 19. században bőségesen megismerkedett a száműzöttekkel…De a francia herceg, Napóleon maradéka, még Pesten is ritkaságnak számított.
A régi „Korona”-kávéház, amely Pest ifjúságának és naivságának talán a legszebb korszakát jelentette: bizony megtellett a vidéki tekintélyes urakkal, kik kerekre nyitott szemmel bámulták Lulu herceg lökéseit.”

És itt teremtette meg Krúdy egyik kedvenc figuráját, Fridolint – a régi Korona-kávéház púpos markőrjét.

De kávéház nem létezhet irodalmi vonatkozások nélkül. S ez már a Koronánál is így működött, hogy a kereskedők tanyájából lassan az ifjúság, de még inkább: az irodalom otthonává vált. Az 1880-as években egy nagy fehér márványasztal mellett minden este összegyűlt itt egy írókból és művészekből álló társaság. Itt volt törzsasztala Gozsdu Eleknek és a fiatal Mikszáth Kálmánnak, de itt üldögélt még szerényen és ismeretlenül Herczeg Ferenc is. Vajda János, Feszty Árpád és Mednyánszky László is gyakori vendég volt. Ebben a kávéházban született meg A Hét című folyóirat, Kiss József és Ambrus Zoltán szerkesztésében.

Vendéglátóipari MúzeumP1300464 kávé

Kategória: építészet, Művészet, Városnézés | Címke: , , , , , , , , , | Megjegyzés hozzáfűzése

Szuperhősöm: Kriszta

Rendkívüli időket élünk, életünk minden pillanatát felülírta a vírus világméretű elterjedése, egyik percről a másikra változik a helyzet, s szigorodnak a saját érdekünkben hozott, és betartandó korlátozások. Még ha ma már az összes médiából – hazánkban és külföldön egyaránt – szinte másról sem hallunk, mint a koronavírusról, mégis mindenben bizonytalanok vagyunk, orientációnkat vesztettek. Mi az ami még szükséges, de pánikba se essünk, mert ha valami, az nem segít.

Miközben mi, a többség még csak idomulni próbálunk a helyzethez, társadalmi szinten a politikusok, orvosok, s a legközvetlenebbül cselekvésre kényszerülők, próbálják megtenni,  ami az aktualitások szerint éppen a legjobbnak látszik.

Alakítgatjuk új, elzárt-bezárt életformánkat, s bár még hiányérzeteink nincsenek, de biztos vagyok benne, hogy idővel azért ezek felgyülemlenek.

S ekkor a bennünk lévő riadt csendet, várakozást, mozdulatlanságot megtörve jön Kriszta, s a nordicos – s egyéb, szintén általa számos formában megmozgatott – csoportnak zártkörű facebook oldalt alkot, s megtartja élő videón számunkra az egyébként elmaradó nordicos edzést.

512 Kriszta, video - nordic

Ő évek óta kifogyhatatlan kreativitással készteti a kerületünk szeniorjait mozgásra, legyen az nordic walking, úszás, vízi torna, derék és vállgimnasztika, bowling, természetjárás, városnéző és országos túra, hóvirág nézés vagy medvehagyma szedés, vagy éppen már csak a társaság kedvéért egy kis piknikezés. Meghív nekünk orvosi, életmód-vezetési, egyéb hasznos témákban előadókat, juttat hozzá különböző egészségügyi mérésekhez, kinek-kinek az érdeklődése vagy igénye szerint. Legutóbb moziklubot szervezett. Az elméje sosem nyugszik, fáradhatatlanul ontja a praktikus, napi életünket jólesően színesítő ötleteit. S most is elsőként reagált ott, ahol még a makroszintű dolgok elfoglalnak minden energiát.

A rendkívüli helyzetek felmutatják rendkívüli embereiket.

Bár sosem csinálta, de ő kiáll a megszokott találkozó helyünkre, s fiával a kamera mögött levezeti a szerdai edzésünket. Szobában, kertben, ki hol tudja otthonában, követjük a bemelegítő és nyújtó gyakorlatokat, s jórészt helyben állva vagy helyben járva megtesszük az egy órás sétánkat, s a lépésszámláló vissza is igazolja a teljesítményt.

Örülök hogy benne lehetek a csapatban. Nálam a hétköznapok szuperhőse Kriszta, akinek sokan tartozunk köszönettel.

Jó lenne, ha példája sok-sok követőre találna, s minden kis helyi közösség pozitív élményekkel is gazdagodva kerülne ki ebből az embert próbáló időszakból.

Kategória: egyéb | Címke: , , | 1 hozzászólás