Birgu a lovagok első városa, Málta

málta31

Ígértem még egy belvárosi csavargást Birguban, aminél sajnos annak idején mi sem tettünk többet. Vagyis a szárazföldi erődítmény, már bemutatott három ékes barokk kapuján átsétálva, elgyalogoltunk a főutcán a Victoria térig, majd néhány látványos templom előtt elhaladva buszra szálltunk.

Málta P1690001 Három város, Birgu

Szinte minden kimaradt, amit Birgu lovagkori városából megnézhettünk volna. Ezért újra internetes forrásokhoz kellett nyúljak, anélkül, hogy alapvetően saját fotókkal illusztrálhatnám az információt. Sajnos azonban, míg feltártam az információkat, a legtöbb épületnél belebotlottam a megjegyzésbe, hogy a II. világháború alatt súlyosan megsérült, elpusztult, ezért jobb esetben újjáépítették, vagy lebontották. Becslések szerint a város épületeinek, köztük a történelmi és építészeti emlékeinek 40%-a romokban hevert. Egy beszámoló írja, hogy házak, templomok, sőt utcák tűntek úgy el, hogy lehetetlen volt beazonosítani még hollétüket is.

Amikor a lovagok 1530-ban megtelepedtek Birguban, azonnal hozzáláttak szálláshelyeik kiépítéséhez. 1533-1535 között hét aubergét emeltek, minden nyelvnek egyet – kivéve Provançe és Auvergne-t, amelyek egy épületen osztoztak. Ezek a lovagi paloták még szerényebbek, mint a Vallettában található utódjaik. Felépítésük is nagyban hasonlít: a kétszintes paloták főhomlokzatán, a piano nobiléhez négyszögletes, tipikus máltai keret-kiképzésű ablakok tartoznak, míg a félemeletet (konyha, raktárak, kisebb helységek) kerettelen apróbb ablakokkal látták el, s középütt áll a főbejárat, boltozatos átjáróval. Minden aubergéhez tartozott oldalbejárat is, s két oldalszárny között egy nyitott udvar.
A nyelvek szerint szétválasztott lovagok aztán nem csak étkezéseiket, hanem szórakozásukat is csak a saját szállásukon bonyolították le.

A nyelvek élén álló perjelek (priorok) egyúttal a rend egy-egy igazgatási egységének vezetői is voltak. Partvédelmet az angol prior látta el, a német az erődítmények korszerűsítésével foglalkozott, a kasztíliai a fegyvertárakat ellenőrizte, az aragóniai az egyenruházat karbantartásáért, a francia pedig a kórházak működéséért felelt.

Az elpusztult Auberge d’Italie volt Birguban az egyetlen, amely a Collachion kívül (a Fort St. Angelo közelében) épült, tekintettel arra, hogy az olaszok voltak a tengerészeti ügyekért felelősek. Vezetőjük viselte a gályaflotta főparancsnoka (flottatengernagy) tekintélyes rangot. Tudni vélik, hogy az olaszok aubergéjük előtt emeltek egy Il Ballet nevű pódiumot, ahol Málta első karneváli mulatságát szervezték meg 1535-ben.

Málta IMG_5256 Zsu - Három város, Birgu

A többi nyelv szállása egymás közeli szomszédságában, a Collachion belül található.
Az angolok egykori szállása (Majjistral utca) ma közkönyvtár, így szemben a többivel, melyek az általam elért információs források szerint nem látogathatóak, oda be lehet jutni. Ez azért is érdekes lehet, mivel Vallettában már nem is épült ennek a Languenak szállása, mivel közben VIII. Henrik, mint tudjuk, szakított a katolikus egyházzal, s így a Pápa kötelékében működő Máltai Lovagrendnél is megszűnt hivatalosan a képviseletük.
A másik, II. világháborúban elpusztult szállás, a Német Langue aubergéje egyébként ennek a hátára támaszkodott, s a főtérre nézett.

Birgu nevezetességek tkp

Collachio- kollázsA Hilda Tabone utcában található a három francia Langue (France, Provançe és Auvergne) illetve az Aragon nyelv szállása, a Castille és Portugal egy épületben, a Ġlormu Cassar, az első máltai – Birgu-i születésű építészről elnevezett utcában helyezkedik el. Az ifjú Girolamo Cassar keze nyomát otthagyta Collachio utcáin is, bár nagyobb feladatot majd Valletta megépítésénél kap, mint a főépítész Francesco Laparelli segédje.
Az Auberge de France házában 2012 óta Birgu Városi Tanácsa székel, így esetleg még oda is be lehet jutni, én a belsejéről elérhető 360 º -os panoráma képből készítettem a csatolt kollázst. Az ablakok ábrái alapján pedig mögötte még el is mentünk, hiszen találtam a saját ad hoc lőtt fotóim között egy erről valló fotót.

Birgu - Auberge de France, Local Council, kollázs

Málta P1690003 Három város, Birgu

Ez volt egyébként az az épület, ahol 1565. augusztus 12.-én  Jean Parisot de La Valette nagymester kiállította azt a dokumentumot, amelyben IV. Pius pápa biztosította az oszmán támadókkal szemben a Hit védőit, hogy bűneik megbocsátást, ők maguk pedig a mennyországba  közvetlen bejutást nyernek.

Inquisition Exhibit palace

Az aubergék nevezetességéhez hasonlítható az Inkvizítori Palotáé, amely egyike a nagyon kevés inkvizítori palotáknak, amelyek túlélték a katolikus egyház ellen irányuló 18. századi lázadásokat, s az egyetlen az egész világon, amely nyitva áll a nagyközönség előtt. Mi itt már közelebb jutottunk az épülethez, elhaladva a domonkosok palotája és konventje előtt, akik mindenhol az inkvizíció egyik bázisát képezték, s templomukkal, az Angyali Üdvözlet (újjáépített) plébániatemplommal szemben áll az egykori Inkvizítori palota.

Számos rettegett inkvizitor (Torquemada, Carafa) a domonkosok közül került ki, illetve az Inkvizició fő testületében, a Szent Római Kongregációban, röviden a Szent Hivatalban a bíborosok mellett résztvevő prelátust és két segédjét, mindig a dominikánus rendből választották. A fenti, Angyali Üdvözlet templom alapkövét is egy volt domonkosrendi klerikus, ekkor máltai inkvizitor, majd pápa, Fabio Chigi helyezte el 1639-ben.

álta P1680982 Három város, Birgu- Dominikánus palota és konvent

Málta P1680984 Három város, Birgu, POW

S a domonkosok templomának kupolájára kitekintő szűk utcácska jobb oldalán már az egész tömböt elfoglaló Inkvizítori palota oldala mellett állunk.

Málta P1680994 Három város, Birgu Annunciation tmpl kupola, Inkvizitor palota oldala

Merthogy az Inkvizítorok palotája fokozatosan nyerte el jelenlegi kiterjedését. Az épület eredetileg a Lovagrend polgári és büntető bírósága számára 1543-ban alapított Castellania (Magna Curia Castellania Melitensis) részből állt csupán. Amikor a lovagok aztán átköltöztek Vallettába, az üresen maradt épületet engedték át 1574-ben a Máltára delegált első inkvizítor számára, akit még 61 követett a valamivel több, mint 200 éves (1574- 1798) fennállásuk alatt.

Az inkvizíciónak  Máltán Napóleon hódítása vetett hirtelen véget. Az inkvizítornak 48 órát adtak a sziget elhagyására, konfiskálták vagyonukat, felfüggesztették az inkvizíciós bíróságot, illetőleg a gazdag inkvizíciós archívumot átadták a Mdina -i püspöki kúriának.

Inkvizitori palota, kollázs 1

Inquisitor's Palace, Nagy tanácsterem, az inkvizítorok címereivel

Mindegyik főméltóság aztán igyekezett azt saját igényei és ízlése – jellemzően az egyházi barokk – szerint átalakítani, minek során az épület egyre inkább egy római palota formáját öltötte, miközben a szomszédos ingatlanok hozzávásárlásával egyre nőtt az alapterülete is. A palota pedig hármas funkciót szolgált: inkvizitori rezidencia, és külön szárnyban az ikviziciós bíróság és börtönök.

Inkvizitori palota kollázs 3

Inkvizitori palota, konyha és ebédlő- kollázs 2

A katolikus egyházon belül megbecsült poszt volt a máltai inkvizítoré, amely ugródeszkául szolgált további magas beosztások felé. Málta három hatalmi tekintélyéből a nagymester és a püspök mellett, ők voltak a Pápa követei (Nuncio Apostolico) – akik természetesen egyik fő feladatukként annak informátoraiként is működtek. A Nagymesterek számára jelenlétük állandó súrlódási felületet jelentett egyébként korlátlannak mondható hatalmuk gyakorlása során – s természetesen tüske volt szemükben – s ezért is alakult ki a gyakorlat, hogy egy Nagymester halála után átlag 3 napon belül megválasztották az újat, így nem volt ideje a Rómában székelő pápának beleszólnia.

Alapvető ellentéteik ugyan másban gyökereztek, de szigorúan szemlélve a rendi fegyelem betartása a szerzetesi esküt tett lovagoknál sokszor szenvedett csorbát. Számos alkalma adódhatott volna a Pápa képviselőjének a szerzetesi fogadalmak principiumainak be nem tartása miatt kifogást emelnie, különösen áll ez a nőtlenségi esküre. Természetesen nehéz is lehetett volna a kemény katonai élet mellett a fiatalon a rend kötelékébe került (16 évesen 20 éves nagykorúságig apródi szolgálat után tettek esküt) férfiaktól elvárni a teljes szerzetesi életformát. Így aztán sűrűn szemet hunytak a településen kialakított kapcsolatok felett, amelyek sokszor vadházasságban, vagy titokban kötött házasságokban is kifejeződtek. A Nagy Kikötő templomaiban vezetett születési kimutatásokban igen nagy számban találhatók apa megnevezése nélküli gyermekek ebben a korban.

Igaz, ugyanez nem egyszer elmondható volt a másik oldalról is. Csak egy jellemző példa: a leghosszabban szolgálatban állott inkvizítor Paolo Passioneinek (1743-1754), akit végülis “laza életvitele” és paráználkodás vétségei miatt kitaszítottak a kötelékből, Máltán fenntartott viszonyából 2 lány apaságát is felróják.

Az emelt elvárások miatt, természetesen ide inkvizítornak mindenképpen megfelelő képességű emberek kerülhettek, akikből később 22 kardinális, kettőből pedig pápa is lett: Fabio Chigi 1655-ben mint VII. Sándor pápa, illetve Antonio Pignatelli 1687-ben mint XII. Ince pápa.

Mindazonáltal el kell mondani, hogy a Máltán gyakorolt (római) inkvizítori gyakorlat nem volt hasonlítható a spanyolországi autodafék rengeteg halálos áldozatot követelt történetével, (amely nem utolsó sorban kiszolgálta a spanyol Katolikus Királyok hatalmi igényeit, s tüntetett el nem kívánatos embereket politikai okok miatt, s ítélkezett a más hiten -zsidók!- levők fölött is.)

A római inkvizíció a Szentszék kezdeményezésére eredetileg a protestantizmus terjedése ellen lépett fel, s a 16. században legfőbb aggodalma az eretnekség, s tiltott könyvek olvasása volt. Máltán ténykedő inkvizítorok bírósága elé zömében csak kisebb bűnök (kocsmai káromkodás/ blaszfémia, a muszlim rabszolgák jelenléte miatti babonás és bűbájos cselekedetek, s a fogságba esett tengerészekkel szembeni hitbéli bizalmatlanság, kihágások a vallási ortodoxiával szemben, pl. húsfogyasztás nagyböjt idején, betegséget színlelve) elkövetése miatt állítottak embereket, s fennállásuk teljes ideje alatt mindössze két, igen extrém eset kapcsán hoztak halálos ítéletet.

Egyébként az ítélethozatal után az inkvizíció a végrehajtást mindig átadta a világi hatóságoknak, s az inkvizíciós palota börtönei is csak az eljárás előtt és annak idején történő tartózkodást szolgálták. Sőt leírják, hogy az elhelyezésük, s az ellátás itt sokkal kedvezőbb volt, mint a polgári börtönökben. Külön voltak női és férfi cellák, ágyakat kaptak, orvos felügyelte egészségüket, s a börtönőr, aki velük egy szárnyon lakott, gondoskodott róla, hogy minden igényük teljesüljön. A legviccesebb amit olvastam: az időt elűzendő, szokásban volt a szerencsejáték (? gambling/ felteszem kártyajáték), éneklés és zenélés.

A büntetések kiszabását inkább a bűnbánatra helyezték, semmint a fizikai bántalmazásra. Az inkvizítorok 80.000 eset fölötti ügyben jártak el 1561-1798 között. A máltai inkvizíció irataiból kiolvashatóan, a legáltalánosabban előforduló bűn a boszorkányság volt! Ennek megnyilvánulási formái a szerelmi bűbáj, jövendölés, szemmelverés, mágikus gyógyítás, és fekete mágia voltak. Általánosságban az inkvizíciós iratok sokat elárulnak a máltaiak mindennapi életéről, konfliktusairól.

A lovagok idején a Marina Grande, ahogy akkor a mai Vittoriosa rakpartját nevezték, látványos felvonulásoknak, ünnepi manifesztációknak volt színtere, mind a város tengerészeti, mind egyházi történetéből vett epizódokkal. A színes Nagypénteki processziókban megkeresztelt gályarabok súlyos láncokba verve vonultak a résztvevők között, míg a Keresztrefeszítés (Il -Vara I-Kbira) nagy nehéz szobrát bokalánccal összekötött bűnösök vitték penitenciaként, amint azt a mai felvonulások hagyományőrzői is megelevenítik.

Mi a főtéren, a Victoria (Győzelem, máltai: Misrah ir-Rebha) téren áthaladva közelítjük meg a rakpartot, amely tér a középkori vesztőhely szerepét is betöltötte. Az 1565. évi nagy győzelem emlékére keresztelték át, amely nevet egykor a keresztény Európa ajkain hordta, s leghíresebb térré vált, midőn győzelmi térképeken terjedt híre az európai nagyvárosokban.
A helyiek által csal Il Pjazzaként emlegetett téren a Nagy Ostrom és elesettek emlékére 1705-ben emelték a győzelmi oszlopot azon a helyen, ahol sok hőst el is temettek.
A győzedelmes Máltát jelképező nőalak dacosan tekint szembe a veszedelemmel, kezében kard és pajzs.

A térnek ugyanezen az oldalán a város védőszentjének, Szt. Lőrincnek az 1880-ban emelt szobra, egy gazdagon dekorált, háborús pusztítást túlélt épület előtt áll, melyet a város szülötte,  Guiseppe Bonavia tervezett, s jelenleg a másik birgui zeneegyletnek, a St. Lawrence Band Clubnak ad otthont.

IMG_1257 5.nap V Birgu, St. Lawrence Band Club
Fentinél régebbi – még jóval a lovagok érkezése előtt épült – jelkép azonban hiányzik a térről, az őrtorony, mely homlokzatán valamikor egy márványtábla is hirdette a bátor védők hősi tetteit. A valamennyi épület közül kiugró, 6×6 méter alapterületű, 5 emelet
(40 m) magasságú torony teljes látványt nyújtott a Grand Harbourról egész a hullámtörőkig, valamint a két erődről, a St. Elmoról és St. Michelről, csakúgy mint Birgu pereméről. De La Valette nagymester innen szemlélte az ostrom állását, s adta hadműveleti utasításait. A toronyban két harang helyezkedett el, különböző dallammal. Az egyik (Newwieħa) a rossz hírek, veszély esetén, míg a vidám másik (Ferrieha) az örömhírt hozó zenét szólaltatta meg.

A kilátó- és őrtorony tetején Málta talán egyik legöregebb órájával (1629) ugyanúgy eltűnt a II. világháború súlyos, Birgut ért pusztításai következtében, mint a tér számos más kiemelkedő épülete is, s mi, mai turisták sajnálatosan már csak egy parkoló autókkal telezsúfolt, meglehetősen jellegtelen teret látunk.

Málta P1690005 Három város, Birgu

St. Lawrence church és Freedom Monument

Málta P1690017 Három város, Birgu

A térről nyíló egyik kis mellékutcán közelítjük meg a rakparton, közvetlenül a tornyos Tengerészeti Múzeum után kiemelt helyet elfoglaló San Lorenzo plébániatemplomot, melyet a Máltai lovagok rendi templomukként választottak. Korábban már említett, Rodoszról magukkal hozott Filermói Boldogasszony kegyképüket ebben a templomban helyezték el, s a nagy győzelem után itt hangzott el a Te Deum hálaadó miséje.

Talán a legmegkapóbb kép itt a Szt. Lőrinc plébániatemplom mögött fogadja az embert, ahol kisebb nagyobb kápolnák, a hozzájuk vezető ritmikus lépcsősorok, teszik a képet egybeforrottá, s zárttá.

Málta P1690016 Három város, Birgu, Oratory of the Holy Cross és St. Joseph

Ahogy itt a balra eső épület falán levő tábla tanúsítja, korábban ezen a területen temették el az 1551. évi török betörés áldozatait, illetve az 1565. évi Nagy Ostrom néhány elesett hősét. A templom körüli temetőt még érkezésükkor létesítették a lovagok, s az egészet védőfallal vették körül.
Málta P1690006 Három város, Birgu Szent József oratóriumA megszentelt terület fölött 3 kápolna áll: a Szent Kereszt Oratóriuma, a Damaszkuszi Miasszonyunk templom, oldalában a Szent József oratóriummal.
Ez utóbbi, szerény kinézetű kis kápolna (Oratorju San Guzepp), melyet lelkes önkéntesek üzemeltetnek, gyakorlatilag egy nagyon értékes templom-múzeuma Birgunak, számos szépművészeti alkotással. A gyűjtemény gazdag választékát tartalmazza nem csak az egyházi és a parádék relikviáinak, háborús emlékeknek – közöttük  Jean de La Valette harci sisakjának és kardjának – de egyéb világi tárgyak (pl. a 16. században betiltott tarot kártya) is megtekinthetők vitrinjeiben Birgu múltjából.

Maga a Szt. Lőrinc plébániatemplom is eredetileg egy 1090-ben alapított, kicsiny tengerparti kápolna volt, amely helyén 1508-ban Don Felipe de Guavara plébános kezdeményezésére építették fel a Szent Lőrinchez titulált szebb és nagyobb templomot, melyet később, amikor a lovagok Vallettára átköltöznek s az inkvizitorok vettek át, alakítják át négyszögletes alaprajzúból, kereszt alakúra, s ekkor kapja kupoláját is. Legismertebb átépítése 1681-ben történt, Lorenzo Gafa elgondolása alapján.
A főhomlokzaton Szt. Pál és Szt. Lőrinc mészkőből faragott szobra, oromzatán a kereszt máltai keresztet formáz, s valamennyi ólomüveg ablakon is a nyolchegyű máltai kereszt.

MG_1253 5.nap V St. Lawrence tmpl
A templombelső boltozatán jelenetek láthatóak Szent Lőrinc életéből, az oltárkép a 76 éves Mattia Preti 4 x 5,5 méteres (legnagyobb általa festett) alkotása, Szent Lőrinc mártíromsága téma választással.

Legendája szerint Szent Lőrinc Valerianus császár keresztényüldözése idején halt vértanúhalált.
II. Sixtus pápa tanítványa és – kiváló tulajdonságai miatt – fiatal kora ellenére, fődiakónus volt. Miután kegyetlenül megkínozták Lőrincet, és fogságba vetették, 258. augusztus 10-én tüzes rostélyra fektették, ám lángra lobbanni nem engedték, hogy továbbtartson a szenvedése. A legenda szerint amikor már egy darabig mozdulatlanul feküdt a parázs fölött, vidáman szólt a prefektusnak: „most már megfordíthatnál; ez az oldalam eléggé megsült”.
A hívő nép az augusztus 10-e körül látható hullócsillagokat „Lőrinc könnyei”-nek nevezi.

A templom oldalbejárata mellett a II. világháborúban életüket vesztett lakosainak állít emléket, köztük azoknak, akik éppen a templomban kerestek menedéket, amikor azt találat érte.

A Szent Lőrinc templomot a súlyos sérüléseiből a II. világháború után több lépésben építették ujjá, utolsóként 1952-ben emelték rá a kupoláját.

A templom előtti látványosan beültetett körforgalmi kis szigeten még egy emlékmű kapott helyet, mégpedig a britek 1979. évi kivonulásáé. Amikor 1979. március 31.-én az utolsó fregatt is elhagyta a kikötőt, e helyütt levonták a brit zászlót, s helyébe felhúzták Málta nemzeti lobogóját. A Szabadság emlékmű szoborcsoportja a búcsú jelenetét örökíti meg.

Freedom Monument, kollázs

Málta-P5141369-Birgu-St-Lawrence-tmpl-Aanna.jpg

Málta IMG_5257 Zsu - Három város, Birgu

Már csak egy témát nem érintettem, amit Birgunál szerettem volna kiemelni, s ez már régen esedékes, hisz a lovagrend alapító tevékenységéről volna szó, azaz kórházaikról, s betegápolási hagyományaikról. De a szintén kiterjedt téma miatt, ezt már együtt kezelem az utolsó Nagy Kikötő- beli creek, a Kalkara félsziget ezen vonatkozásaival.

Reklámok
Kategória: építészet, kultúrtörténet, Málta, Történelem, Vallás | Címke: , , , , , , , , | Megjegyzés hozzáfűzése

Egy vers a költészet napjára

Email-v02-02

Varró Dániel

Email

Hát el vagyok egészen andalodva,
és gyönge szívem, ímé, reszketeg,
mióta éjjelente, hajnalonta
veled titokban ímélezgetek.

Nem kell megszólítás, se semmi cécó,
és az se baj, ha nincsen ékezet,
csak kebelembe vésődjék e négy szó,
hogy: Önnek új levele érkezett!

Az egész világ egy linkgyűjtemény,
az emberek, a tárgyak benne linkek,
bárhova kattintok, te tűnsz elém,
te vagy felvillanó websiteja mindnek.

Te dobogsz bennem, mint versben a metrum.
Föltettem háttérnek a képedet,
s míg körülöttünk szikrázik a chat room,
látlak, miközben vakon gépelek.

Hiába nem láttalak még, az embert,
ha minden betűd mégis eleven,
ha érezlek, mint kisujjam az entert,
van nulladik látásra szerelem?

238930-Sepik_1680x1050

Kategória: Ünnepek, Irodalom | Címke: , , | 4 hozzászólás

Málta legrégibb kikötője a Grand Harbourban

málta30

Hosszú kitérő után visszatérünk Málta befejezetlen (hős)történetéhez, a Nagy Kikötőjében a Lovagi erődök nyomában tett kirándulás képeihez, konkrétan azok koronaékszerének tartott St. Angelo erődhöz. A Fort St. Angelo mögött pedig ott van az erődített város, Birgu, másképp Vittoriosa, mely a Három Városként ismert együttes meghatározó, harmadik tagja.

Málta P1670303aaa Valletta, Fort St. Angelo

Málta P1670722 Grand Harbour

Ha ezt a kirándulást a történelem szerint haladva szerettem volna bemutatni, itt kellett volna indítanom. Hiszen ez volt az az ideális, a Nagy Kikötőben biztonságos kikötésre alkalmas, a keskeny benyúló földsáv kiugró sziklája védelmében meghúzódó szélmentes öböl, amely természetes kikötőjét már a főniciaiak is használtak, s létesítettek az akkor még teljesen lakatlan földnyelven Astarté istennőjüknek templomot, melyet majd a rómaiak Junónak szentelnek fel.

C.F._Brocktorff_-_St._Angelo

S az idők folyamán a hely fontos tengeri, kereskedelmi és katonai jelentőségre tett szert. Birgu volt Málta első tenger(észet)i települése, s első tengerparti erődítménye, mely a Grand Harbourban meghatározó szerepet kapott. Mindazon hódítóknak, akik Málta feletti uralomra vágytak, a Birgu feletti ellenőrzést kellett megszerezniük.
Sokak szerint már az araboknak állt itt váruk, ám hiteles említést először a 13. század elejétől találunk a Castrum Maris, vagy Castrum a Mare erődítményről, melybeCastrum a Mare középkor
II. Frigyes Hohenstauf uralkodó (a nápolyi egyetem alapítója) nevezte ki első máltai várnagyait, érdekei képviselőiként.
Az Anjouk alatt 150 fős garnizonról tudunk, megfelelő fegyverzettel. 1274-ben már állt ott két kápolna, a St. Angelo és a St. Mary, melyeket később újraszentelték Szűz Mária születése ill.
St. Anne néven, s ma is állnak. S a főváros, Mdina mellett itt létesítették az első egyházközséget, a spanyol tengerészek által alapított San Lorenzo a mare templommal a középpontban. (Szent Lőrinc ünnepén használt sárga-piros csíkozású zászlók valószínűleg erre az Aragon időszakra vezethetők vissza.)

A Castrum a Mare, a tengeri vár, a mögötte kialakult, jobbára halászok lakta kis településnek és a szárazföld lakosainak sokszor nyújtott védelmet a kalózok betörései idején. S a kulturális térképen is megjelenik a vár, amikor a 13. század elején a provence-i trubadúr, Peire Vidal vendégeskedett itt.

IMG_0835 S. Angelo 2.nap V

A Szent János lovagrend 1530. évi ideérkezése emelte új jelentőségre a helyet, amikor
Philippe de Villiers de L’Isle-Adam nagymester ezt jelölte ki székhelyéül, s egyúttal az addigra leromosodott várat megerősítve, fokozatosan további falakat húzott a mögötte kialakuló település védelmére, hasonló mintára, mint azt Rodoszon tették.
41 évig ezután innen kormányozták Málta szigetét.

Birguban az alábbi nagymesterek váltották egymást:
Philippe Villiers de l’Isle-Adam: (1521) -1534
Pierino del Ponte: 1534 – 1535
Didier de Sainte-Jalle: (1535 – 1536) – megválasztásakor Franciaországban tartózkodott, s úton Máltára meghalt
Juan de Homedes: 1536 – 1553
Claude de la Sengle: 1553 – 1557
Jean Parisot de la Vallette: 1557 – 1568
Pietro del Monte: 1568 – (1572)

Velük együtt menekültek ide Rodoszról kereskedők, művészek, mesteremberek, s a kicsi falu hamarosan zsúfolásig megtelt, s új házak és fogadók építése vált szükségessé az immáron 2.500 főt meghaladó népessége számára. (2014. évi népszámlálási adatok alig mutattak ennél többet: 2.629 – míg a 20. század elején még hatezer fős nagyságrendet is elérte.)

A lovagok a helyet eleinte Città Nuovaként említették, megkülönböztetésül a régebbi fővárossal, Mdinával, azaz a Città Vecchiaval szemben.
Máltai elnevezését, a Birgu-t a Borgoból vezetik le, utalva hosszan tartó kapcsolatára a várral, mint annak peremvárosa – il Borgo del Castello -, azaz település a vár tövében.

A várat innentől Fort Saint Angelonak hívják, a nagymester a várnagyi lakot átépíttette saját rezidenciájának, illetve a közeli kis St. Anne kápolnát egy mellékkápolna hozzátoldásával privát használatára felújította, ahol 1534-ben bekövetkezett halálakor L’Isle-Adamot el is temették.

Málta P1670721 Fort St. Angelo- St. Anna kápolna

A Fort St. Angelo évszázadokon keresztül a Grand Harbour ikonikus arcának számított, s privilegizált pozíciója, a Birgu-i félsziget legkiugróbb csúcsán, meghatározta a Három Város délkeleti látványát a Nagy Kikötőben.

Málta P1670728 Grand Harbour, Fort St. Angelo

A firenzei Piccino és Antonio Ferromolino hadmérnökök tervei alapján a lovagok három évtized alatt, a várat és várost kiépítették, a megerősített külső és belső falak között várárkot mélyítettek a mészkőbe, a félsziget csúcsát vizesárokkal (=Menqa) választották el a szárazföldtől, hogy csökkentsék a szárazföldi oldalról várható támadás veszélyét.

A kiszélesített vizesárok kisebb hajóik számára védett kikötőt is biztosított, melyre  mandracchio, vagy manderaggio néven hivatkoznak.

Eredetileg a víz két partját, vagyis a várat Birguval, egy felvonóhíd kötötte össze, amely helyén ma egy állandó beton híd tölti be ugyanezt a szerepet.

Málta P1670716 Grand Harbour, St. Angelo, Dockyard creekA középkori várat átformálták és lényegesen megerősítették. 1536-ban egészült ki a vár a hegyes D’Homedes bástyával, mely tipikus példája az első generációs olasz bástyáknak. Egyúttal ez lett a 17. században az első, lőporraktárként is használt bástya Máltán.
Mögötte épül meg Ferramolino tervei szerint 1547-ben  a magas ágyúállás, s az erődítmény nyugati oldalán, tengerszinten a De Guiral ütegállás. Utóbbi végül a Nagy Ostrom idején a legeffektívebb védelemnek bizonyult, az 1565. augusztus 15.-én Senglea ellen indított nagy török tengeri támadással szemben.
A vár területén nagy számban találtak sziklába vájt ciszternákat és gabona tárolókat, amelyekből néhányat börtöncellaként használtak. A guvának nevezett, Caravaggio_-_Portrait_d'Alof_de_Wignacourtmészkőből kivájt földalatti gödör, ahová a lejutás csak a csapóajtón keresztül volt lehetséges, kemény büntetése volt az eltévelyedett lovagoknak, kiknek a falba vájt nyomait, keserű panaszát kivetítőn keresztül láthatja a turista, ha arra jár.

Számunkra is ismert foglya volt St. Angelo börtönének Caravaggio, ki eredetileg vendégként érkezett, s elnyerte a tiszteletbeli lovagi címet is, ám heves természete ismét elragadta, s két év itt tartózkodás után, melyről híres festményei tanúskodnak, 1608-ban letartóztatták, hiába volt a nagymester pártfogoltja. Számomra nem igazán világos, hogy ő is a guvába került-e, de mivel sikerült megszöknie, ezt kevésbé tartom valószínűnek.

Fort St. Angelo - lovagkor

Málta P1680964 Birgu- Dockyard creek

A szigetre érkező lovagok tehát itt horgonyozták le gályáikat (a zászlóshajó Sant’Anna karrakk, San Giovanni, Santa Croce, San Filippo a nagyobbak) és építették újabb hajóikat, s általánosságban jól működő kikötői infrastruktúrát hoztak létre.

Innentől fogva egészen a XX. századig itt volt a haditengerészet középpontja Máltán.

Málta P1670710 a Birgu, Marina Grande
A waterfronton és annak közelében a 13. század óta működő hajóépítő műhely (arzenál) mellett kincstári épületek (kincstár építésében hasznosításra emelt paloták), a flottatengernagyi palota, fegyvertár, kórház stb. épülnek. A 8 nyelv (langue) részére szálláshelyeiket (auberge) az általuk Collachionak elnevezett negyedben  emelték, amely ma már a város legősibb részének számít.

Birgu turista térképe

Mindenki hozzájárult Birgu fejlődéséhez, de senki sem annyira, mint a Lovagrend. Munkájuk nyomán alakul ki a városnak az a megkülönböztető építészeti karaktere, amit még ma is láthatunk, s mely leginkább jellemző egész Málta szigetére.

Málta IMG_5241 Zsu - Birgu-Collachio

Birgut sohasem tudták elfoglalni az oszmán hódítók. A három hónapon át tartó Nagy Ostrom idején is, a heves bombázások ellenére legyőzhetetlennek bizonyult. Ezért is kapta az azóta hivatalosan használt Città Vittoriosa, azaz „Győzelmes Város” megnevezést. Ezen csata védőinek hősies ellenállása vált az archetípusává mindannak, ami a Máltai Lovagok jellemét és elhivatottságát mindenkorra meghatározta.

A Nagy Ostrom után néhány elesett védőt itt az erőd temetőjében temettek el. Máltán azóta is szokás, hogy szeptember 8.-án, a győzelem napján ellátogatnak az erődbe, nem feledve a hősök emlékét.

IMG_1245 5.nap V Birgu, St. John Bastion and Cavalier

A Nagy Ostromot követően Birgu erődítési rendszerét fokozatosan helyreállították, amelyen a birgui születésű Girolamo Cassar építész is közreműködik. 1588-ban Birgu szárazföld felőli frontján megépítik híres Szt. János és Szt. Jakab bástyákat, ám a Santa Margerita és Cottonera külső vonalak (17. – 18. század) létrehozása leveszi Birguról a közvetlen szárazföldi védelmi feladatot, s ezzel nagyrészt katonai jelentősége is elvész. Valletta megépültével a lovagrend közössége, vezetőségi és adminisztratív központja is áttelepül Vallettába, s Birguban lényegében csak a Pápai Állam képviseletét ellátó inkvizítori szék marad (akikkel a lovagoknak elég feszült, s kényszeredett viszonya volt), így Birgu is fokozatosan veszít fényéből és központi szerepéből.

A Máltai Lovagok azonban jelenlétük teljes idején folytatták erődítményeik karbantartását, az új haditechnikának megfelelő fejlesztését. Így a St. Angelo is átesett a Nicolas Cotonert követő, Gregorio Carafa nagymester megrendelésére 1681-1688 között, egy Carlos de Grunenbergh flamand hadmérnök nevével fémjelzett felújításon. A 4 új ütegállással (48 ágyúval) bővült erőd lényegében az általunk ma ismert külső formáját ekkor nyeri el-, melynek emlékére a Fort St. Angelo főkapuján elhelyezték az építész címerét és emléktábláját.

A francia Francois de Mondion (1720-as évek eleje) végezte az utolsó simításokat a Birgu-i szárazföldi erődítésen, s adta meg neki ma látható képét, barokkos kapuival, és kiterjedt külső védműveivel.

IMG_1246 5.nap V Birgu Couvre Porte

Az angolok 1800. évi partraszállása után Birgu elsősorban (mediterrán) tengerészeti bázisként kapott szerepet. A kikötőben hamarosan otthonosan érzik magukat, berendezkednek ott, s épületeiket saját igényeiknek megfelelően célirányosan alakítják.

Birgu, Victualling Yard_1897

Vittoriosa- Borgo brit átalakítási tkp, 1897.

Erre kiváló példa az 1992-től Tengerészeti múzeumként működő  szép óratornyos épület, amelyben a Lovagrend idején (épült 1545-ben) az emeleten a kincstári irodák, földszintjén a rend sütödéje volt. Az angolok itt rendezték be (1842) a hatalmas Royal Naval Bakeryt, azaz a brit mediterrán flotta tengerészeti sütödéjét, amelynél a folyton bővülő ellátási igény kielégítése érdekében simán lerombolják és beépítik az ősi arzenál épületét, s a hozzá csatlakozó épületek bevonásával afféle tengerészeti cateringet, élelmiszerellátó központot (Victualling Yard) alakítanak ki, amelyben képesek voltak mintegy 10.000 fő ellátására elegendő 6 havi élelmiszer mennyiséget tárolni. A tervek készítője az a William Scamp volt, akivel már találkoztunk a vallettai anglikán pro-katedrális kapcsán.

William Scamp itteni tartózkodása idején az egykori tengernagyi palotában rendezkedett be, amelybe a véletlen egybeesés folytán később a Royal Navy admiralitása költözik be. Ma a Casino di Venezia foglalja el termeit.

IMG_0935 2.nap, Birgu- Naval Bakery- Malta Maritime Museum V

IMG_1260 5.nap V Birgu

Birgu, Grande Marina- Dockyard creek

A sütödéhez csatlakozó ún. Carafa raktárakat is hozzákapcsolják ehhez az együtteshez, amely 5 raktárból álló épületét 1689-ben húzzák fel a Lovagrend két legnagyobb hajója kapitánya privát lakosztályaként, melynek földszintjén raktárak és üzletek kaptak helyet a kereskedelem iránt elkötelezett Carafa nagymester terveinek megfelelően.

(A nagymester már 3 hónaposan felkerült a Máltai lovagok listájára, igaz családjában magas rangú egyházi személyiségek is voltak: bátyja kardinális, nagybátyja, V. Pál pápa. Ugyanakkor kíváló (tengeri) katonai sikereket ért el a rend kötelékében, s feljegyezték, hogy a kártyajátékot Máltán az ő idejében vezetik be.)

Ma ezekben a Carafa épületekben is, mint a waterfront egész hosszában számos, különböző stílusú étterem működik (kint és bent is) – az általános színvonalútól az exkluzívig, a könnyebb falatokat kínálótól a vegetáriánusig.  Általánosságban a vittoriosai rakpart ma a turisták számára nyújtja a gondtalan kikapcsolódás és a kikötő pompás panorámájának egyidejű élvezetét, az elegáns jachtkikötő luxuscirkálói megcsodálását, kószálva a part mentén, amely kevésbé szenved a turisták tömegétől, mint a szemben fekvő Valletta.

A Fort St. Angelonak 1870-ben modernizálták tüzérségi felszereléseit. Az átlagosan 3-5 ezer fős (a századforduló felé folyamatosan emelkedik 7-10 ezer fő közöttire) máltai brit garnizon számos ezredét szállásolták el az idők folyamán a Fort St. Angelóban is, ahol az alábbi kép is készült:

Fort St. Angelo, katonai barakkok

1905-1912 között a San Angelo erőd átkerült a Royal Navy kezelésébe, s ekkor kapja az (őfelsége hajója) HMS Egmont nevet, ill. besorolást. A név 1933-ban változik HMS St. Angelora. Ezért is volt szokásban, hogy a tengerészet hajói, ha elmentek az erőd előtt, üdvözlésül megszólaltatták a hajókürtöt.
A II. világháború alatt, noha a St. Angelo nem számított fő célpontnak 69 találat érte.

Érdekesség ezekből a sötét évekből, hogy a föld alatt kialakított menedékhelyek között 1941. karácsonyán még egy The Black Bat nevű pub is létesült. Birgu is súlyos károkat szenvedett, s házainak, palotáinak igen nagy része elpusztult, vagy súlyosan megrongálódott.

Az utolsó angol tengerészek 1979. március 31.-én hagyták el az erődöt, s ezzel ismét a máltaiak kezébe került jogos örökségük. S micsoda nagyvonalúság, a kormány gesztust tesz a Máltai Lovagrend felé! 1998-ban a Fort San Angelo felső részét, azaz az egykori nagymesteri palotát és a kápolnát 99 évi használatra a SMOM rendelkezésére bocsátja.

Csaknem 30 év telik el, mire történelmi örökségükről a máltaiak méltányosan gondoskodni is tudtak. 2008-ben egy 7 éves restaurációs projekt keretében, amely finanszírozásából 70 % részt vállalt az EU, lényeges helyreállító munkákat kezdenek el.
Az elvégzendő munkák célja az erődítés falai nagy részének (cca. 2 km globigerina mészkő) megtisztítása, az időjárás, levegőszennyezés a vegetáció és emberi használat (és rombolás) okozta károk kijavítása.

IMG_1247 5.nap V Birgu

Egyik legfőbb irányelv volt, a lehető legnagyobb területet megnyitni a széles közönség előtt, benne kulturális és kikapcsolódás helyet teremtve – információs centrumokkal, múzeumokkal, kávézókkal és kilátó helyekkel.

Mi már szerencsések voltunk, s a szépen kivitelezett és befejezett munkákban tudtunk gyönyörködni.

Málta P1680958 Három város, Birgu

Kiemelt figyelmet kaptak az egykori véres csaták színhelyei, mint a Post of Castille, vagy a  Szt. János és Szent Jakab bástya és cavalier (=magas ágyuállás), a francia kurtina és a városkapuk történelem hű helyreállítása. A munkák során több méter földet és betemetett háborús romot távolítottak el az egykori várárokból (= fossa), mellyel láthatóvá és érzékelhetővé vált az erődítési falak szédítő magassága. Noha a 18 méter mélységű várárok szabadon maradt részei már a múltban is mint közparkok hasznosultak, azonban azok igencsak elhanyagolt és lepusztult állapota miatt szintén rehabilitációra szorultak.

Málta IMG_5228 Zsu - Három város, Birgu

A projektben helyet kapott a történelmi Collachio kanyargós utcáinak újrakövezése, mivel időközben azokat aszfalttal fedték, ami természetesen a középkori látványba sehogy sem illett bele. De ezt már csak a következő bejegyzésben tekintjük meg.

Kategória: építészet, Málta, Történelem, Utazás | Címke: , , , , , , , , | Megjegyzés hozzáfűzése

Kellemes Húsvéti ünnepeket!

Napsütés helyett, ezekkel a szívet melengető képekkel kívánok olvasóimnak békés húsvéti ünnepeket!

Húsvét 2018 IMG_2358 Bece

Húsvét 2018 IMG_2320 Bece

Kategória: Ünnepek | Címke: , | Megjegyzés hozzáfűzése

Román csarnok: 70 év után újra megnyitott (Budapest- Szépművészeti Múzeum)

Húsvétig 2 hétre ideiglenesen megnyílt a rekonstrukció alatt álló Szépművészeti Múzeum Román csarnoka. (Októberre várható a teljes múzeum újranyitása.)

A Román csarnokot utoljára a háború előtti nemzedék láthatta, mert miután a második világháború alatt a múzeum súlyosan megsérült, a tetőablakai beszakadtak, s így a csarnok is hosszabb ideig ázott. A korabeli képen látható, amint az ostrom után a sérült tetőn keresztül beesett havat és törmeléket a muzeológusok takarítják el.

Szépművészeti Múzeum P1740221 Román csarnok

Most három év munkájával helyreállították a termet, amelyet eredetileg, mint a többi földszinti termet, az antik, középkori és reneszánsz szobrok gipsz másolatainak bemutatására szántak.

Ekkor még ez volt a leghatásosabb módja, hogy széles tömegekkel megismertessék a világ minden táján és idejében létrejött nagy műalkotásokat, idő és távolságbeli korlátok nélkül. Európában a legnagyobb ilyen gyűjteménye a párizsi Trocadero-nak volt, ahová a nagy művészek is előszeretettel jártak, napokat eltöltve egy-egy antik vagy középkori szobor tanulmányozásával, vázlatokat készítve megpróbálták elsajátítani az előttük alkotó művészek őket megszólító megoldásait.

A Román csarnoknak a legnagyobb gipszöntvény attrakciója Donatello Gattamelata lovasszobrának másolata volt, amelyet ma már a közönséges turista is könnyedén megnézhet eredetiben a Padovai Szent Antal bazilika előtt.

Az alábbi kép már ízelítőt nyújt abból, miként változott a múzeum egykor legszebb terme a közönség elől elzárt lomtárrá, illetve a népszerűségüket már elvesztett gipszmásolatok egyre zsúfoltabb raktárává.

Szépművészeti Múzeum P1740215 Román csarnok

Hát innen indult a varázslat, amely visszaadta nagy örömünkre azt a gyönyörű teret, amelyet az eredeti koncepció jegyében egy román stílust megidéző  oszlopcsarnokos bazilika belső tereként álmodták meg a múzeum tervezői, Schickedanz Albert és Herzog Fülöp.

Szépművészeti Múzeum IMG_3483 Román csarnok

Szépművészeti Múzeum P1740097 Román csarnok

A csaknem 900 négyzetméter alapterületű terembe a freibergi dóm Aranykapujának gipszből kiöntött másolatán keresztül lépünk be. Az eredeti 1:1 arányú másolatának még a színét is, mely az aranysárga mészkő után kapta nevét, megfelelő  színezéssel visszaadó, dús faragású kapu a német késő román korszak kiemelkedő emléke, 1225 körüli évekből.

A Szépművészeti múzeum 1900-1906 között épült, s a millenniumot, 1000 éves történelmünket ünneplő kor gondolatvilágát erősen visszatükrözi a Román csarnok díszítése.

Szépművészeti Múzeum P1740086 Román csarnok

Szépművészeti Múzeum IMG_3479 Román csarnok

Szépművészeti Múzeum IMG_3481 Román csarnok

A gazdag ornamentikájú terem rövid oldalfalain Mária illetve a Jó Pásztor alakjában ábrázolt Jézus látható. A diadalívek csúcsán magyar szentek, Szent István, Szent László, Szent Erzsébet és Szent Margit ábrázolások, a lefutó részeiken pedig állatövi jegyek láthatóak.

Szépművészeti Múzeum P1740098 Sz Román csarnok

Szépművészeti Múzeum IMG_3485 Román csarnok

Szépművészeti Múzeum P1740093 Román csarnok

A hosszanti oldalfalak egyikén Árpád-házi uralkodók, a másikon a Luxemburgi házhoz és a Hunyadi családhoz köthető személyek nyertek elhelyezést mind a keleti, mind a nyugati kereszténységet idéző ikonográfiával. A főhajó falait a magyar nemzetségi és társállami címerek mellett szimbolikus motívumok: életfa ábrázolások és a halhatatlanságot jelképező pávák is ékesítik. A rendkívüli gazdagságú festészeti dekoráción Reissmann Károly Miksa és Glaser János festők dolgoztak 1903-1904 között.

Szépművészeti Múzeum P1740102 Román csarnok

Szépművészeti Múzeum P1740106 Román csarnok

Szépművészeti Múzeum P1740113 Román csarnok

Az oszlopcsarnok boltozatainak griff és sárkányfiguráit a német középkori fal- és táblafestészet inspirálta, a lunettákban különféle heraldikai elemek. Az oszlopfők fejezeteit pedig a pécsi székesegyház oszlopfői után mintázták.

Szépművészeti Múzeum P1740103 Román csarnok

Szépművészeti Múzeum P1740075 Román csarnok

Azt olvastam, a csarnok helyreállítása 8,3 milliárd Ft-ba került. Nagyon szép lett, különösen ha felidézzük a kiindulási állapotot:

Román csarnok, 2014 - kollázs

Kategória: építészet, Magyarország, Művészet | Címke: , , , , , | Megjegyzés hozzáfűzése

Budapesti Mozaik – Fedezzük fel a Keletit!

Tehát a megerősödött magyar állami vasutak Budapestre befutó vonalainak növekvő forgalma kiszolgálására a losonci indóház (Józsefvárosi állomás) minden tekintetben szűknek bizonyult, és döntés született egy, a kor mércéjével mérve igen nagy központi vasútállomás megépítéséről. Helyét Pest térkép 1863- 1. mai Blaha L. tértől 2. Baross térigszámos helyszín elvetése után, a város akkor még erősen külterületnek számító részén, a Józsefvárost és Terézvárost lezáró valamikori Rákos árok mögötti vidéken, a Csömöri út és Kerepesi út összefutásánál jelölték ki. Itt már legfeljebb kis zöldségkertek voltak, de méginkább homokos talajú haszonbérleti földek és legelők.

A Kerepesi út (mai Rákóczi út) és Köztemető út (mai Fiumei út) sarkán ekkor még áll a Hatvani vámház épülete, a Csömöri út (ma Thököly út) elágazásánál a bukott omnibusz társaság istállói voltak. Kissé feljebb a Száz-háznak nevezett épületegyüttes, a főváros egyik nyomortanyája.  A Kerepesi út 66.-ban (ma Rákóczi u – Szövetség u sarok) voltak a börtönök és a siralomház. Itt hajtották végre a halálos ítéleteket az 1880-as évek végéig, a kivégzetteket a Kerepesi temető végében hantolták el.

1895. volt börtön és siralomház

A Kerepesi úton végigjövő lóvasút a leendő Baross térnél kettévált, s a betemetett árokvonal (és 1870 es évek elejéig városhatár) mentén balra a Városliget, illetve jobbra a Losonci indóház felé ment tovább. A volt árokvonal belső oldalán még a század végéig részben működött az állat – és terményvásár, amely korábbi helyéről, a Rókus kórház mellől költözött ide.

Keleti_pu-1878_1888_cca.

Az 1882-ben megkezdődött központi személyszállító indóház (1892-ben nevezik át Keleti pályaudvarrá – a keleten fekvő Erdéllyel és Balkánnal fenntartott kapcsolat miatt) építkezése aztán rögtön komoly problémába ütközött. Kiderült, hogy a talaj rendkívül vizenyős, lápos – azaz a probléma és a megoldás is, Velence cölöpökre épített városához hasonlítható. A mélyebben lévő teherbíró altalajra cölöpök segítségével vitték át az építmények terhét. A kivételesen nehéz munkát Gudbrand Gregersen cége végezte. A vizenyős talajon 3300 cölöpöt kellett leverni, hogy az alapfalak szilárdan állhassanak.

Gregersenről és cégéről a fenti linken már írtam némi összefoglalót, azonban néhány elemet kiemelnék munkásságából, hogy érezhetővé váljék alakja a 19. századi Magyarországon, hiszen még mindig nagyon keveseknek cseng ismerősen a neve. Először is a vasút-építkezésekbe kezdetektől bekapcsolódott, több ezer km pályatestet fektetett le, épített hidakat, alagutakat sokszor igen nehéz körülmények és terepadottságok között, s közben számos technikai vívmányt (pneumatikus hídalapozás) is elsőként alkalmazott Magyarországon. Neve mentes maradt a panamáktól, iparosi tisztessége és szakértelme, munkavégzési fegyelme, megbízhatósága vívta ki VU_1885._jún._Gregersen_pavillonja_3számára a megbecsülést. Nevét különösen ismertté tette: a Szolnoki és Komáromi híd (több mint 20 további vasúti híd),  4 vidéki állomás (fa)fogadócsarnokai és a fővárosi pályaudvarok asztalos és ácsmunkái, Szeged feltöltése, újjáépítése az 1879. évi nagy tiszai árvíz után, Fiumei kikötő mólói. Épületasztalosi és műbútorasztalosi tevékenysége számos nagy közmunka részesévé tette: Mátyás templom (állványozás), Népszínház (asztalos- és ácsmunkák), Országos Rabbiképző (faipari kivitelezés), Elevátorház (alapozás, cölöpözés), Gázgyár fedélszéke, Ezredéves kiállítások számos pavilonja, Országház, Szépművészeti Múzeum (ablakok és ajtók), Klotild paloták (asztalosmunkák). De épített bérházakat, s az utcaburkolásnál (Sugár út- ma Andrássy út) akkor használt fakockák is az ő ferencvárosi asztalosipari műhelyéből kerültek ki.

Az eredetileg tervezett 11 méteres vörösfenyő cölöpök helyett 15 métereseket kellett leverni, és jóval többet, mint amire számítottak. Így a próbacölöpözés fejeződött be akkorra, amikor az egész cölöpözés határideje letelt. A sürgetésre a Gregersen cég vállalta az éjjel-nappali munkavégzést, de természetesen felárért. Ezáltal a költségek az eredetinek a másfélszeresére emelkedtek. A felhasznált norvégiai, illetve kelet-kárpátoki cédrus alkalmazását indokolta az a tulajdonsága, hogy a víz hatására megkövesedik – az alapvetést az idő fényesen bizonyította: a metró Baross téri állomása építésénél a megkövesedett cölöpök teljes épségben álltak.

És mielőtt tovább ismerkednénk az építés történettel, kedvcsinálásul egy lélegzetelállító fotó az esti fényekben úszó Keletiről, a befutó vágányoktól. A fotós Rizsavi Tamás, akiről photoblogján a bemutatkozásából megtudhatjuk, hogy főállásban mozdonyvezető.

Keleti este, Rizsavi Tamás fotó- forrás femina

S mindjárt egy életviteli tanács is a képeihez:

Rizsavi Tamás - fotó a mozdonyfülkéből

Tehát az építkezésnél az volt a cél, hogy az első magyar állami pályaudvar nagy, elegáns, világszínvonalú legyen, s visszatükrözze Budapest világvárosi jellegét. A Kerepesi út tengelyébe épített bármilyen palota, csak megakasztotta, lezárta volna a teret az erre irányuló pillantás előtt. A neoreneszánsz épület, melynek előképe a berlini Lehrter Bahnhof volt, ezzel szemben a belváros Hatvani (ma Kossuth Lajos) utcájától már látható felépítménye impozáns függönyfalával mint egy diadalkapu fogadta az ide futó főútvonalat. A Sugár (Andrássy) úton kívül ezt tartották a legszebb távlatú fővárosi útnak.

Rákóczi út P1660323

A megépült épület csak 7 évvel a Nyugati pályaudvar átadása után, ám már egy egészen más, a funkcionalizmushoz közelítő szemléletben fogant eklektikus alkotás.

1879_Lehrter_bhf, Berlin

Keleti pályaudvar P1740268

Az 1884. augusztus 16.-án átadott, Rochlitz Gyula által tervezett pályaudvar akkor Közép -Európa egyik legkorszerűbb fejpályaudvarának (nem átmenő állomás, vagyis idáig futnak, majd visszafordulnak a vonatok) számított. S a pályázati feltételeknek megfelelően nem csak a tervezésben, de a kivitelezésében is, csak magyar vállalkozók ve(he)ttek részt, a feladatokat lehetőség szerint magyar anyagokkal, magyar munkások részvételével kellett megoldani.
Az íves, eredetileg ötvágányú fogadócsarnok vasszerkezete Feketeházy János hídépítő mérnök tervei alapján a MÁVAG-ban készült. A fedélszerkezet harmadában üveggel fedett, mely a csarnok két végén alkalmazott üvegfalakon és és oldalfali ablakokon keresztül nyeri világosságát, ugyancsak elismerést kiváltó alkotás volt.

Keleti pályaudvar P1740306A lakatosmunkák Jungfer Gyula műhelyében, az öntöttvas elemek Oetl Antal gyárában, a bádogos- és cinkmunka, ércöntés a Schlick gyárban készültek. Ezekről az elemekről még ma is elmondható, hogy megfeleltek a korabeli építészeti elveknek: használható, tartós és szép legyen.

Keleti pu - öntöttvas elemek, kollázs

Az új épület tartogatott még egy nagyon komoly meglepetést: Európában elsőként itt vezették be a csupán pár évvel korábban, 1879-ben szabadalmaztatott villanyvilágítást,
a Ganz gyár kivitelezésében: az irodákban izzólámpákat, az állomáscsarnokban pedig ívlámpákat szereltek fel. (70 ívlámpa és 644 izzólámpa szórta a fényt.)

A főépület 16.800 négyzetméteres területén csarnokaival, várótermeivel, folyosóival kényelmes  körülményeket biztosított az utazó közönségének. Legdíszesebb része,
a 43 méter magas főhomlokzata, melynek tetején a 8 x 11 méter kiterjedésű, eredetileg bádog vázra (Schlick gyárban) öntött szoborcsoport a gőzvasút allegóriája.

A földgömbön álló főalak egyik kezében az edényben víz gőzölög, másikban szárnyas (vasúti) kerék mint a haladás megtestesítői. Két oldalt mitológiai alakok, ló felsőtestű és hal-farkú lények, illetve Istenek: a szigonyos Neptun a tenger, és Vulkán a tűz istene. Mayer Ede és Brestyánszky Béla műve annyira tönkrement, hogy az 1997-98. évi felújítások során alumíniumból újraöntötték.

A főhomlokzat kapuzata 20 méter széles, s a diadalkapu íves nyílását kétoldalt 35 méter magas pilonok keretezik, felső szintjükön szoborfülkékkel. Jobbra James Wattnak, a gőzgép feltalálójának és bal oldalt George Stephensonnak, a gőzmozdony megalkotójának a szobra látható. A Rocketnek nevezett első mozdony 1830-ban megnyílt Liverpool – Manchester Vasút vonalán bizonyította a gőzüzem fölényét, amelyet 1832-ben Széchenyi is kipróbált, és arra a meggyőződésre jutott, hogy a vasúti technika jelentősen tökéletesedni fog, s a vasútépítés szükségességét mind erőteljesebben veti fel munkáiban.

Keleti pályaudvar P1730459

Közvetlenül a kapuzat fölötti 4 szobor (Bezerédy Gyula alkotásai) a  bányászat, az ipar, a földművelés és a kereskedelem jelképes alakjai, amelyek a vasútnak a gazdasági élet különféle területeihez való erős kapcsolódására utalnak. A szobrok 1936. évtől rejtélyesen eltűntek (valószínűsíthetően a kőanyaguk tönkrement, ezért eltávolították őket), s azok hasonmásait mintegy 15 éve az eredeti rajzok alapján újra elkészítették.

Végignéztem 1900-1990 közötti időszakra az interneten fellelhető képeket, először megvallom a szobrok ürügyén. Idővonalba rendeztem őket, s olyan plasztikus kép alakult ki az adott korról, s annak atmoszférájáról, hogy készítettem nektek is egy (nagyítható – és lapozható) összeállítást.

Keleti pu 1951-1988

A homlokzat magasan kiemelkedő középrészéhez kétoldalt különböző funkciójú  pavilonok csatlakoznak, amelyek felújítása eddig sajnálatos módon elmaradt.

Ami viszont minden kérdés felett áll: Jungfer Gyula díszműkovács gyönyörű szép kapuja, mely csipke-szerű díszeiben számos jelképet beleágyazott: a vasútról, a szabadkőművességről stb.

Keleti pályaudvar P1730467

A 42 méter fesztávú, 180 méter hosszú, 31 méter belmagasságú íves fogadócsarnok végignyúlik az épületen, lényegében annak gerince, melynek gömbcsuklós, ív hegesztett tetőszerkezetének keresztmetszete megközelítőleg láncgörbe.

Keleti pályaudvar P1730468

Keleti pályaudvar P1740304

A parabola alakú két homlokzati szerkezetet ugyancsak a Schlick gyárban állították elő.

Az üzem tevékenységét épületlakatosságra, műöntésre és bádogos mesterségre is kiterjesztették. Itt gyártották a városligeti Iparcsarnok, a Szent István Bazilika, a Parlament épületének, a királyi várnak, a Központi Vásárcsarnoknak a vasszerkezetét, valamint számos nagyszabású hídszerkezetet. De a pesti villamos és a földalatti  motorkocsijai is kikerültek tőlük.

A csarnokban eredetileg 5 vágány volt, 2-2 az induló és érkező vonatoknak, az ötödik peron nélküli, a mozdony visszafordítására szolgált. A csarnokba jelenleg négy sínpár fut be, köztük széles, úgynevezett középperon húzódik. A külső peronokat, az északi érkezésit és a déli indulásit a homlokoldali keresztperon köti össze. Itt bukkan fel a Baross téri aluljáró széles lépcsőzete.

Keleti pályaudvar P1730476

A csarnok és a középső főhomlokzat felújítása két ütemben 2002 és 2004 között zajlott le.

Az eredeti működési rend ma már meglepően hat: eszerint az épület bal oldalán (mai Thököly út) volt az indulási oldal, jobb oldalán pedig az érkezési. E két szárny belső kiképzése is merőben eltért egymástól. Az indulási oldal földszintjén jelentékeny belmagasságú, tágas helyiségek, fényes éttermek, széles és magas folyosók, ruhatár, trafik stb. voltak találhatók. Azonban mindezt nem azonos módon vehette igénybe a közönség. Az első és másodosztályú utasok (a főbejárat felé eső rész) tartózkodására biztosított helyiségek, étkezési lehetőségek elegáns, bútorozott, több mellék- és öltöző helyiséggel, VIP váróval voltak ellátva. A balra, az épület hátsó traktusában húzódó harmadosztályú váró több száz ember fogadására szolgált, helybeli étkezéssel, külön kijárattal a peronra, ahová indulás előtt ki sem lehetett menni. Sőt, már a vonatok is úgy álltak meg, hogy a megfelelő osztályú kocsijaik, a megfelelő váró előtt legyenek, elkerülve evvel bárminemű keveredést.

Az induló oldal legfényesebb terme a pénztárterem, ahová a Thököly út felőli oldalon lehetett belépni, hiszen a mai, peronoktól nyíló átjárójába építették be a félköríves pénztárfülkéket, ugyanavval az igényes fa megmunkálással, ahogy a terem még ma is látható egyéb bútorzatait. Minden ablakra feljegyezték, hogy ott melyik vonatra adnak jegyet. Az első világháborúban innen szállították a bevonuló katonákat is, akik számára külön honvéd pénztárat biztosítottak.

De a 18 méter magas 600 négyzetméteres, mozaik padlójú, stukkó párkányzatokkal és oszlopokkal díszített csarnoknak nem ezek a kiemelkedő díszei, hanem azok a falfestmények (seccók) amelyek Than Mór illetve Lotz Károly munkájaként kerültek a falakra.

VU. 1884- Központi Indóház, előcsarnok

A csarnok,  falain összesen 200 m² felületet elfoglaló képekkel az ország második legnagyobb alapterületű, értékes faliképekkel díszített terme. A kilenc secco (amelyből nyolc a névadó Lotz Károly, a kilencedik Than Mór műve) a homlokzati szobrokhoz hasonlóan szintén a vasút allegóriáját, illetve annak a gazdasági és társadalmi élet különböző területeivel való kapcsolatát mutatja be.

Keleti pályaudvar P1730502 Than Mór- A vasút allegóriája

Keleti pályaudvar P1730528 Than Mór- A vasút allegóriája

A pénztár feletti nagy kép Than Mór alkotása, amely ábrázolás az Olimpuszon, Vulkán és egy nimfa ölelkezéséből származó gőz keletkezését mutatja, mint a vasút allegóriáját. A kép bal szélén Hungária alakja, jobb szélén Mercur fut, kezében távirói póznával.

Keleti pályaudvar P1730525

Lotz Károly készítette képek címei Háború és béke, A bányászat, A kohászat, Kereskedelem, A hídépítés, A posta, A földművelés, A jólét. Lotz képei bizonyos tekintetben az ugyanez évben 1 hónap múlva átadandó operaház nézőterének munkája ihlete alatt keletkeztek.

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

A 2004-ben restaurált kilenc falfestmény környezetében 2006 során megújított díszítőfestéshez 60.000 darab arany- füstlemezt használtak fel. Sajnos amilyen szép ez a csarnok, illetve éppen felújítás alatt van a balra nyíló folyosó, ahol a közeljövőben kormányablak nyílik, annál szomorúbb képet nyújt az előkelő utasok egykori folyosója.

Keleti pályaudvar P1730582

Bár az is igaz, sétánk során egyedül itt láttunk pár padot, ahová az esetleg várakozni kényszerülő utas le is ülhet- természetesen ez a pályaudvar és forgalom méretéhez képest mondhatni nulla. S miután vezetett sétánkat kifejezetten kemény hidegben jártuk, s az állomás nyitottságánál fogva a bent is kintnek felelt meg, feltűnt, hogy ugyanígy melegedő helység sem akad a hatalmas pályaudvaron. 😦

Kilépve a Thököly úti oldalra, a külső falak állapota ugyanezt a kettősséget mutatta, mint a belső két folyosóé.

Nem tudom, hogy oldaná meg ma ezt a kontrasztot Csontváry Kosztka Tivadar, aki 1902-ben festett képén így látta az éjjeli pályaudvart:

Csontváry Kosztka Tivadar- A Keleti pályaudvar éjjel, 1902

Az indulási oldal főhomlokzat felőli sarkában található Baross éttermet egykor oly dícsfény övezte, amit a szocialista / Utasellátós idők lélektelen pusztító gazdálkodását látott nemzedék fejével nehéz volt elképzelni.

Én évekkel ezelőtt olvastam egy Jókai életrajzban, hogy amikor az idős író a világgal, s főképp saját családjával szembehelyezkedve 1899. szeptember 16.-án elveszi a nála 54 évvel fiatalabb Grósz Bellát, a terv szerint a VI. kerületi Anyakönyvvezető előtt 11 órakor lezajlott esküvő után mintegy megszökve, a Keleti pályaudvaron ülik meg lakodalmukat. Valószínűsíthetően a terv ekképp épült fel:

“…. Jókai esküvői tanúja, dr. Bódy Tivadar belvárosi elöljáróhelyettes Király utcai lakásán várakoznak, amikor Sebestyén (Jókai ügyvédje) meghozza a várva várt felmentést, akkor zárt hintóban végigkocsiznak a Király utcán a Gyár utcai sarokig, és ott gyorsan egybekelnek. Közben beavatott bizalmas cselédje a Bajza utcai Jókai-Feszty-villából kiszállíttatja a jó előre összekészített utazóládát a Keleti-pályaudvarra, ahol azt felteszik majd a két órakor induló bécsi vonatra. Indulás előtt a vasútállomás külön termében még a két tanú és Bella édesanyja társaságában elfogyasztják a lakodalmi ebédet, amelynek végeztével Jókai még postázza Fesztynek és Jókai Rózának előre megírt levelét, majd felszáll a vonatra, hogy a magyar sajtóban megjelenő kommentárokat már távol az újra felbolydult Budapesttől, külföldön kövesse nyomon kiadója, Révai Mór segítségével, aki a Jókait érdeklő lapok közleményeit majd utána küldi.”

Hát a szomorú történet mellett, akkor én kifejezetten megütköztem azon, hogy egy pályaudvari restiben rendezte az eseményt, aminél szerintem még az is jobb lett volna, ha kihagyják. Szerintem…

Persze nem ismertem még a Veletek már itt megosztott rangját a nyitó évek pályaudvarának. És nem olvashattam akkor még a Pinczérek Lapjában 1884. szeptember 2.-án megjelent írást az átadásra került központi indóház”kolosszális étkező helyiségéről.”

“…Magyarországon hasonló eddigelé nincs, sem terjedelme, sem pedig a berendezést illetve. Középen négy korinthusi oszlop tartja a mennyezetet, melyet remek festmények díszítenek allegorikus alakokkal, porodizálva a gőzerőt minden alakjában. Villámfény szórja minden felé hatalmas fényét, mint bolygótüzek úgy tűnnek fel az apró lánggolyócskák a hatalmas csillárokon. Valóban elragadó látvány, különösen vidékiek, kik hasonló látványosságban még nem gyönyörködhettek, az ezeregy éjszakát vélik megtestesülve látni maguk előtt, amint megérkeznek.”

Baross étterem régi fotón

A pályaudvarral egyidős éttermet 1884-től Stadler Károly, korának híres vendéglátósa üzemeltette. Ő társszerzője volt Glück Frigyes “Az ínyesmesterség története” című könyvének. A hely népszerűségét mutatja, hogy egy 1902. évi kimutatás szerint Magyarországon a legtöbb bérleti díjat a Keleti pályaudvar I. osztályú étterem után fizették.

Aztán az Utasellátó -s mélyrepülés és hosszú évek zárva tartása után, 1999 tavaszán egy új társaság vette át az üzemeltetést, és az éttermet eredeti állapotának megfelelően visszaállította. A zajszigetelésnek köszönhetően ide belépve elfeledhető, hogy egy állandó lüktetésben élő pályaudvar közepén vagyunk, s a hangulat békebeli. S a 100 évvel ezelőtti ambientét legerősebben az antik óraszekrény idézi meg.

Keleti pályaudvar P1730614

Én puszta kíváncsiságból bekukkantottam a terem hátsó végében nyíló kisebb helységbe, remélve, hogy meglátom Jókai esküvőjének külön termét, ám ez aligha tükrözi az irodalmi hagyományban fennmaradt hely emlékét.

Keleti pu - Baross étterem külön terem

Keleti pu -Baross, étlapKülönböző gasztro blogok értékelése alapján a pincérek és az árak barátságosak, az ételek ízletesek, az adagok nagyok. Naponta 3-féle menüt is kínálnak. Külön kiemelik, hogy az étlapon kettéválasztották a 15 percen belül, és azon túl elkészülő fogásokat, figyelembe véve a sietős utasokat is.

A Kerepesi úti érkezési csarnokot is rendbehozták a a közelmúltban. Az érkezési oldalon a tervezők már csak az elsiető utasokra számítottak, az épületszárnyban különböző hivatali helyiségek, fináncok, rendőrök szobái kaptak helyet két szinten, kisebb belmagasság mellett. Egyetlen tágasabb helység az oldalkijáratnál ma inkább mintegy emlékfal szerepet öltött, a vasút- illetve a Keleti pályaudvar történetét, évfordulóit megörökítő emléktáblák számára.

Ugyanezen oldalt, a leghátsó pavilonban van ugyanakkor a Királyi váró, amely azonban egyszerűbb, mint pl. a Nyugati pályaudvaré. Ferenc József innen szokott Gödöllőre, illetve a Királyi Várba felhajtani. Ma ez a rész erősen lepusztult képet mutat, bár csak kívülről láthattuk.

Keleti pu - Királyi váró

A Keleti pályaudvart 1988-ban helyezték műemléki védettség alá, „műemlék jellegű” besorolással. A pályaudvar jelentős kapcsolódó épületeiről, kocsiszínjeiről, műszaki berendezéseiről, a nyitáskor területén található, s azóta tovább bővült, 26 km-nyi lefektetett vasúti vágányról hosszú történetek találhatóak még a különböző forrásokban. Mivel én kevéssé vagyok műszaki ember, s még kevésbé vasút- megszállott, ezekbe nem mennék bele. Azonban újabb részletekről szórakoztatóbban és mindenképp vizuálisabban nyújt kis keresztmetszetet az alábbi videó:

Nem ragozom a pályaudvaron naponta megforduló szerelvények számát, vagy az ezek által elért földrajzi kiterjedést, mint ahogy az itt megfordult történelmi szereplők, előkelőségek névsorát sem. Az bizonyos, hogy a történelem számos nehéz pillanatában jutott kiemelt szerep a pályaudvarnak, én inkább megemlíteném azokat a vidékről Pestre felkerült szegénysorsú embereket, akik otthoni ismerősöket várva, vagy éppen ismerkedési szándékkal sokszor megfordultak itt, kialakítva a századelő és a két háború közötti évek intézményét, az un. cselédkorzót.

Népünk másik sorstragédiájának is szemlélője, s szereplője volt a hely: amikor a századfordulón az egyre riasztóbb méreteket öltő munkanélküliség és megélhetési gondok hatására kitántorgott Amerikába másfél millió emberünk. A tömeges kivándorlás kezelésére a Belügyminisztérium különböző intézkedéseket tett, s itt a Keleti pályaudvar Keleti pályaudvar P1730583 KIVÁNDORLÁSI IRODÁKmellett létrejött 2 kivándorlási iroda is. Egyik a mai modern üveges Arzenál üzletház helyén álló épületben volt, a  másik a Fiumei út 4.épület mögötti telken. Triesztig vitték vasúton – ritkábban Hamburgba – a kivándorlókat, ahol aztán hajóra szállva 2-3 hónap alatt jutottak el Amerikába.

Sokszor kellett a napokig itt várakozó emberek számára még szállásokat is biztosítani, ahol átlag 8-10 embert zsúfoltak be egy szobába. A  Baross tér/ Fiumei út sarkán e célból 1910-ben emelt háromemeletes házban a Kivándorlók Otthona 1945-ig működött.

Keleti pu - Baross tér, Arzenál üzletház és előzménye

A Központi indóház 1884. augusztusi átadása után még évekig eltartott a pályaudvar környékének rendezése. A Baross téren körben három- négy emeletes bérházak nőttek ki a földből, üzletekkel a földszintjükön. Köztük volt két szálloda is – a mai Szabadság szálló – akkor a pályaudvar után Központi szálloda néven, illetve a Park szálló.

Szívesen írtam volna a nagy lendülettel kiépülő HÉV vonalakról, mely Gödöllői pályájának itt volt a végállomása az érkezési oldal mögött. Vele szemben már korán állt a magyar lovasport központja, a Tattersall (lovarda) épülete, közte, s a Park szálló között épültek meg a MÁV budapesti igazgatósági és nyugdíj-intézete épületei, amely lakótelepét  „nyolcháznak” nevezték.

Baross tér, házak - kollázs

Kategória: építészet, Magyarország, Művészet | Címke: , , , , , , , , , , , | Megjegyzés hozzáfűzése

Budapesti mozaik – Józsefváros, Sorsok Háza

Nem gondoltam volna, hogy a Keleti pályaudvarral is beleesek saját, szokásos csapdámba. Vagy a felvezetés sikerül olyan hosszúra, hogy ketté kell vágni – ez már megvolt az előző bejegyzéssel. Vagy valami olyanra bukkanok, ami mellett nem lehet elmenni: ez jön most.

Sorsok Háza P1730944- Józsefvárosi pályaudvar

Azért persze nem teljesen független a Keleti pályaudvartól. Annak keletkezéstörténetével közvetlenül összefügg a mostani helyszínem, a Józsefvárosi pályaudvar. A MÁV első vonalának végállomása ugyanis a mai Józsefvárosi pályaudvar, eredeti nevén Északi majd Losonci indóház 1866-ban épült pályaházánál volt. Az indóház kapacitása azonban a vasúthálózat pest-budai centrális kiépítése folytán hamar csekélynek bizonyul a MÁV rohamosan bővülő országos hálózata, s a gazdasági növekedésben a vasút kiemelt szerepe következtében.

Északi_Indóház és Pest- Losonci vaspálya 1873

A forgalomhoz mérten hamarosan világossá vált, hogy szükséges lesz egy Központi pályaudvar létesítése, amit a vállalat tervbe is vett. A tervezés során több alternatíva merült fel, amikor a később Keleti elnevezést nyert pályaudvart is eredetileg a körút mellé tervezik, esetleges összeköttetéssel a személyforgalomtól leválasztott áruszállítói résszel, amelyet meghagytak a józsefvárosi területén.
Utóbbi jellegzetes profilja a tüzelőanyagellátás volt, melyhez a város felőli oldalon hatalmas széntér, illetve a mai Kőbányai út teljes hosszában széncsúszdák szolgáltak.
A személyforgalom leválasztása után az állomás 1936-ig teljességgel csak a teherforgalmat látta el, a kocsirakományú és darabárú küldemények fel-és leadása formájában (sok, a közelben épült gyár iparvágányait is kiszolgálva).

Bp. Józsefváros ötvenes évek

Jókai Mór, A gazdag szegények regényéből fennmaradt leírása az állomásnak nem tekinthető éppen fényesnek, már az akkori szemlélő megítélésében sem.

„…egy kicsiny, inséges pályaházacska fogadta a felső Magyarországról érkező utasokat, akik onnan aztán a város leghosszabb, legszűkebb és legdöcögősebb stáczió – utczáján keresztül jutottak el, omnibuszháton a vendégfogadókkal ellátott zónába […] A napos tiszt benn ül a szobában, az a távírógépnél van elfoglalva. Ilyen kritikus időben az állomások folyvást korrespondeálnak… Nem is tréfa dolog, negyvennyolc óráig egyhúzamban ott ülni abban a kis butikban, lesni a vonatot, jó vágányba igazítani a váltót… A kapus a csengetyűhöz ment s megadta a jelt a vonat érkezéséről. A kolomphangra előjött az egyenruhás hivatalnok, meg egy pár teherhordó birkabőr süvegben, ködmönben, bagaria csizmában. A vonat itt prüszkölt, dörömbölt már a város alatt, valami karistoló hangot is vegyítve a zaj közé, ami szokatlan volt. Ez a hóekének a harsogása, amit maga előtt tol a mozdony… […] A vonat áll a mozdonyon kivűl egy szeneskocsiból, azután jön a postakocsi, ahhoz van kötve egy katonaszállító tárkocsi, mely tömve van munkásokkal, arra következik egy sárgára és zöldre festett waggon, I. és II. osztályú szakaszokkal, leghátul egy kakaószínű III. osztályú, a bagázsiás szekereket úgy látszik, elhagyták valahol.”

A Központi pályaudvar átadása előtti (1883) utolsó menetrendben található először a Budapest-Józsefváros formában a megnevezés. Vélhetőleg az abban az időben gyorsan fejlődő, polgárosodó városrész vívta ki, hogy a pályaudvart róla nevezzék el.

A Központi pályaudvar 1884. évi átadása után a korábbi utasforgalmi helyiségeket, várótermeket, pénztárakat, királyi várót megszüntették, átépítették. A személyforgalmat részlegesen majd 1936-tól állítják vissza, illetőleg a II. világháborús károk (az állomás 60%-a megsemmisült, ill. megrongálódott) helyreállítása után a vidékről induló teherszállító vagonok mellé felcsatoltak néhány személyszállító kocsit is, ahol a termelők áruikkal együtt elérhették a főváros piacait.

Később a Nyugati tehermentesítésére átterelték ide a nemzetközi darabáru szállítást, illetve a Keletiből bizonyos viszonylatok helyi és távolsági vonatait. Érkeztek ide ingázók, illetve egyes elővárosi  személyforgalmat bonyolító vonatok is. A 70-es évektől fokozatosan szerepet kapott a konténeres ágazat is, s a személyszállítás évről-évre ingadozó forgalom mellett vegetált. Miután a teherforgalom céljára megépült a Soroksári logisztikai központ (BILK) a gyér, majd 2005. évben szintén megszűnt személyforgalom mellett, lehasznált épületeivel, raktáraival a pályaudvar lényegében funkció nélkül maradt.

Mindahányan ismerjük a területén időközben kialakult hatalmas kínai piac (Négy Tigris) jellegzetes képét, nyüzsgő, tiri-tarka piacozó világával, olcsó termékek tömegével a szűk pénztárcákat vonzó, vevőcsábító kínálatával.

Sorsok Háza P1730956- Józsefvárosi pályaudvar

Közben a MÁV igyekezett a területtől megszabadulni, s különböző tervek születtek annak hasznosítására, a szabadidő parktól a villamos remízig bezárólag. Miközben a legtöbb ötlet, ahogy felröppent róla hír, idővel úgy halt hamvába – az állóvízben 2013. évben új mozgás keletkezett. A Páva utcai Holokauszt központ igazgatója ötlete nyomán a kormány úgy döntött, hogy a Józsefvárosi pályaudvar Fiumei út felé eső darabjára Sorsok Háza – Holokauszt Gyermekáldozatainak Emlékhelye néven múzeum épüljön itt. A helyszín kiválasztását indokolta, hogy innen indultak a budapesti halálvonatok a náci lágerekbe.

Sorsok Háza P1730954 a- Józsefvárosi pályaudvar

A projektet 2014. évre, a holokauszt emlékévére kívánták megvalósítani, s a koncepció kidolgozására, illetve kiépítésére beindultak a pályázatok, illetve – kívülről szemlélve –
igen gyorsan, a tragikus XX. századi történelmi időszakot megidéző épületek nőttek ki a földből. Az egykori lágerépületek, barakkok, s egy marhavagonokból épített torony, melyből a Dávid-csillag alakú fémhíd nyúlik ki, együttesének alkotója F. Kovács Attila Kossuth díjas építész. A kompozíció része egy olyan peron, amelyről azok a bizonyos vonatok indultak, s máig áll.

Sorsok Háza P1730994- Józsefvárosi pályaudvar

A tervek megépültek, s 2015. évben az épület megnyitásra készen állt.

S akkor ismét megtörtént az, ami hazánkban nem egyedi eset: magam is írtam már hasonló történetről a Rácz fürdő kapcsán.

Az épület máig nem nyitott meg – állaga természetesen az állásban, s a fenntartó gondoskodás híján csak romlik -, s beindult a nagy népi veszekedés, hogy ki miért nem járul hozzá a múzeumhoz vagy a projektben szereplő személyek részvétele, vagy a koncepcióhoz, vagy bármi más ok miatt. Részleteket lásd itt.

Sorsok Háza P1730981- Józsefvárosi pályaudvar

Harmadik éve áll a múzeum, amelyet a bent járt, fenti 444.hu blog szerzője így jellemzett tavalyi írásában:

” … megdöbbentő, hogy már két teljes éve elkészült az utóbbi évek messze leglátványosabb magyar középülete, és mégsem voltak képesek megnyitni 2015. márciusa óta.
…az egész így ahogy van, kiállítás nélkül is olyan erős vizuális és érzelmi élmény, amilyent más múzeum a csúcsformájában sem szokott nyújtani.

Sorsok Háza P1730975- Józsefvárosi pályaudvar

A szív megszakad, az ész fennakad.

Kategória: építészet, Magyarország, Történelem | Címke: , , , , , | Megjegyzés hozzáfűzése