Budapest fürdőváros – A Sáros fürdőtől a Gellértig (11)

budapest-fc3bcrdc591vc3a1ros

Amikor a Ferencz József híd építését elhatározták, a Sáros fürdő telkét a Közmunka Tanács a híd feljárója számára kisajátította. Ekkor veszi kezdetét az előzőekben elég részletesen tárgyalt feltöltési munka, melynek során kialakul részben a mai Gellért tér, miközben az addig felszínen látható gyógyforrások mélyre, mintegy 15 méterrel a föld alá kerülnek.

1901 Műegyetem 1901

Halaszcsarda-a-Bartók-Béla-út-elején2

A Közmunka Tanács 1899. szeptember 14.-én tartott üléséből átiratot intézett a székesfővároshoz, amelyben felajánlotta ezeket a kisajátított telkeket és a gyógyforrások boltozott építményben összefoglalt területeit fürdőtelep létesítése céljaira.

Ez az átirat nagyon jól összecsengett azzal a szándékkal, amely már az 1900. évi költségvetés megállapításai között felvetődött, hogy a székesfőváros vegye meg a kincstártól a Sáros fürdőt. Több közgyűlésen foglalkoztak is a témával, amelyek egyikén 1900. évben elhangzott, hogy a közvélemény fel van háborodva a pazarláson, hogy a Közmunka Tanács immáron ötödik éve eresztgeti haszontalanul a gyógyvizet a Dunába.

1908. júl.12.-_Sáros_fürdő_telke vA Közmunka Tanács 1900. decemberi ajánlatában a Sáros fürdő forrásait a fürdő újjáépítésére szánt telkekkel az időközi kamatok betudásával
981.768 korona 81 fillérért kínálta fel. (Szerződésben végül 1.050.795,23 K rögzítve.)
Megfejelte ezt még azzal, hogy amennyiben az e célból emelendő épületek 1903. augusztus 1.-ig lakható állapotba kerülnek, 30 évig rendkívüli adózási kedvezményt is nyújt.
A szóban forgó teljes terület 5 643 négyszögöl nagyságú.

A világvárossá fejlődő főváros városatyáiban hamar megfogalmazódott az az igény, hogy meglévő gazdag hévforrásainkra építve, olyan fürdőt létesítsenek, amely méltó párja a Monarchia felkapott gyógyhelyeinek, mint a karlsbadi, Bad Gastein-i, badeni vagy a többi, pl.németországi (pl. Baden-Baden) híres intézmények. Ezt pedig egy olyan együttes szolgálhatja csak, ami nem csupán egy nagyszabású termál fürdőt, de gyógyszállót is magában foglal, mindezeket a legmagasabb színvonalon és kényelmi szempontok szerint. Mindemellett megtartja külön a népfürdői szolgáltatásait is.

A Sáros fürdő pedig már elhelyezésénél fogva is megfelelt az elvárásoknak. A festői Duna parton, a Gellérthegy déli lejtőjének tövében, eszményi és tiszta, pormentes levegőjű környezetben és jó közlekedésű helyen található.

A fővárosi közgyűlés az azonnali határozathozatalt mégis elhalasztotta abból a megfontolásból, hogy előzetesen bevizsgáltathassa a forrás vízbőségét és egyéb felmerült szempontokat.

A mérnöki hivatal már 1901. július 19-én jelentést tett a forrás vízbőségéről, melyben megállapította, hogy a Sáros fürdő vizének szivattyúzása a Rudas fürdő forrásvizeit nem befolyásolja. A vizsgálat szerint a források állandó szivattyúzásnál 45-46 C ° hőmérsékletű vízre mindenkor számítani lehet és hogy a fürdő részére szükséges 900-1 000 köbméter mennyiségű víz mindenkor rendelkezésre áll. A vegyészeti és élelmiszer-vizsgáló intézet pedig megállapította, hogy az vegyi tartalom szempontjából 1849. óta nem változott és kémiai összetétele független a Duna vízállásától. A forrás vizének azonban az iszapja eltűnt, csupán egészen jelentéktelen vasmennyiség ülepedik le a vízből, ezért többé a sáros jelzőt nem érdemli.
Mindezek után 1901. június 26.-i közgyülés 794/1901 kgy. szám alatt elhatározta a Sáros fürdő megvásárlását, amely határozatot a belügyminiszter is jóváhagyott. A Sáros fürdőnek a székesfőváros tulajdonába való végleges átvétele azonban csak 1904-ben történt, jóllehet a székesfőváros a vételárat 1902. december 31.-ig teljesen kifizette. Az adásvételi szerződés (mely a magyar királyi kincstár képviseletében eljáró báró Podmaniczky Frigyes és Budapest székesfőváros közönsége, mint vevő között köttetett) jóváhagyása után ugyanis csak 1904. november 30.-án történik meg a telekkönyvi átvezetés a főváros javára.

Gellért telke, öböl 1900 k. - egykor.hu

Mindezt a procedúrát azért idéztem Liber Endre: Budapest fürdőváros kialakulása című munkájából, hogy bizonyos képet nyerjünk róla, miként tud egy építkezés több,
mint 20 évet igénybe venni, míg újra fürdő áll a lebontott helyén. A Gellért fürdőt ugyanis 1918. szeptember 26.-án adták át rendeltetésének egy hasonlóan hosszú pályáztatási eljárás, majd a kivitelezés szüntelen nehézségei leküzdését követően.

Még a pályázat kiírásának előkészítési munkálatai során a szakértők az építkezések lefolyását mintegy 3 esztendőre becsülték, miközben annak az elvárásuknak adtak hangot, hogy “most (1903) a munka és az anyag olcsó”, s az éppen sorvadó építőipar részéről válságos helyzetében jelentékeny előnyök elérésére számíthatnak árengedmények terén.

Ám a világháború kitörése megakasztotta a városrendezési tervek végrehajtását;
a háború kitörésekor megkezdett és előrehaladott építkezések befejezése is éveken át
húzódott. Ez utóbbiról érzékletes képet nyerhetünk egy akkori városatya, dr. Berczel Jenő alpolgármester önéletrajzából:

“…A Szent Gellért gyógyfürdőnek és gyógyszállónak építkezése, amit én indítottam meg… Nagyon sok gondot okozott ennek az építkezésnek a vezetése. A munkálatokat a nyilvános versenytárgyalás útján adtuk vállalatba, amit azonban ma vállalatba adtunk, arról már másnap a vállalkozó kijelentette, hogy nem tud eleget tenni vállalt feladatának, mert vagy őt hívták be katonának, vagy munkásait, vagy pedig képtelen a szükséges anyagot a munkához biztosítani és megkapni. Ehhez járult még a korona fokozódó romlása folytán a drágulás folytonos emelkedése. Számtalanszor kellett közbenjárnunk behívott munkások felmentése és lefoglalt anyagoknak felszabadítása, s utóbbiak szállításának engedélyezése iránt. Ez a küzdelem nagyon kimerítő volt, sokszor eredménytelen, s így bizonyos munkákat kénytelenek voltunk saját rezsiben elvégeztetni. Büszkén állapíthatom meg, hogy a végtelen nehézségek dacára is befejeztük a gyönyörű intézmény építését és 1918 szeptemberében átadhattuk a forgalomnak. Mindenki azt képzelte, hogy az építésnél nagy túlkiadás merült fel, de nem gondolt senki arra, hogy csak romló koronaértékben van túlkiadás, mert mint utóbb megállapíthatták, a törvényhatósági bizottság által engedélyezett 10,300.00,0 aranykorona helyett mintegy 9 millió és 700.000 aranykorona kiadás merült fel tényleg, s így az építkezésnél több százezer aranykorona megtakarítás jelentkezik.

Ahogy már utaltam rá, a pályáztatás is igen hosszú folyamatban és procedúrával zajlott.
A kiírandó pályázatra 1903. szeptemberében készült el egy előterjesztés, ami csupán általános szempontokat, s átlagos építőköltség előirányzatban 1.660.000 Koronát rögzített.

1903. decemberben fogadták el a az eszmei pályázat (vázlatos tervekre) és annak építési programjára vonatkozó pályadíjas kiírást. Ennek értelmében csak hazai mérnökök, építészek indulhatnak, jeligés pályázatokkal. A benyújtási határidő 1904. június 3.
A díjnyertes és megvett tervek a főváros kizárólagos tulajdonába és felhasználására kerülnek. A bíráló bizottság 19 tagból és elnökből áll, s a benyújtott összes terv a
Sándor utcai régi képviselőház termeiben 14 napig nyilvános közszemlére tétetik ki.

Ennek az első pályázatnak nem volt több célja, mint hogy a beérkezett pályaművek alapján a 4 legjobbnak ítélt pályázót egy szűkebb körű, immár kiviteli pályázat elkészítésére szólítsa fel.

Fenti processzus lezajlása után a bíráló bizottság 1904. október 31.-i ülésén hozott döntése alapján a fővárosi tanács kibontva a jeligés leveleket, 1904. december 9.-én az alábbi határozatot hozza.

Sáros fürdő első pályatervei, 1904

Fenti pályatervek részletes ismertetése megtalálható a Magyar Építőművészet 1905/06. 1.számában.

Kiemelten a tervezés nehézségeit a szabálytalan alaprajzú telek, illetve annak lejtős volta miatt, az áthidalandó szintkülönbségek fokozták.

Fenti eszmei pályázat eredményeképpen 1905. július 6.-án a pályanyerteseket kiegészített feltételekkel a kiviteli pályázat megtételére hívták fel. A megengedett építési költségeket felemelték 1.800.000 K-ra, s a benyújtási határidő 1906. február 3.

Ezúttal a bíráló bizottság 1906. május 6.-án ült össze, s a beérkezett pályázatok költségszámításait július hó elejéig ellenőriztette, és szakértő albizottságokkal a pályaműveket elemzésre utalta, majd többszöri menetben összehasonlító elemzéseknek vetette alá. A szakértői albizottságok elemzési jelentésüket, s egyben állásfoglalásukat 1906. szeptember 25.-én megtették. Általánosságban hiányolták a pályaművek megfelelő továbbfejlesztését (az eszmei pályázathoz képest), továbbá megállapították, hogy valamennyi költségeiben jelentősen túlhaladta az előirányzatot.

Alpár Ignác pályaműve

A négy pályázónál  a bekerülés 2,1- 2,7 mió K között mozgott. A költségtúllépést ugyanakkor indokoltnak találták az időközben lezajlott építési anyagárak és munkabérek 20-25 %-os drágulása folytán. Egyben felhívják az illetékesek figyelmét, hogy a költségszint emelkedése még nem ért véget, ezért minél tovább húzódik az építkezés megkezdése, annál nagyobbak lesznek az anyagi áldoztok.
(Emlékeztet ez engem egy kicsit a 4-es metro építés folyamatára!)

Sterk Izidor pályaműve

Összegezve a bizottság a pozitív értékek méltánylása mellett elveti Petz Samu és Alpár Ignác pályázatát, miközben relatíve legjobbnak – Wellisch Alfréd albizottsági tag abszolút értelemben is és azonmód kivitelezhetőnek – tartja Sterk Izidor munkáját. Ugyanakkor a Sebestyén Artúr és Hegedűs Ármin közös pályázatát nem mellőzhető nagyszabású koncepciónak, s a kifogásolt részleteit könnyen javíthatónak ítélte.

Sebestyén Artúr és Hegedűs Ármin pályaterv, távlati kép

A Bizottság javaslata a főváros felé, hogy kiemelteket újabb szűkebb pályázatra hívja meg, egy 4 hónapos teljesítési határidővel. Ám mindezek előtt, belátva a Fővárosi Tanács eminens pénzügyi érdekeit, a felmerült túlkiadások függvényében új költségvetés és jövedelmezőségi számítások elvégzésére szólítja nevezettet fel.
A mérnöki hivatal 1907. március 7.-én az új építési összköltséget 2,8 mió K-ban határozta meg. A jövedelmezőségi számítások még mindig 5,07 % os bevétel többletet eredményeztek. Egyúttal felemlítésre került a fürdő által generált idegenforgalom, s annak egyéb plusz jövedékei, továbbá az a tény, hogy a Sáros fürdő telkeiben lekötött tőke gyakorlatilag évek óta nem dolgozik, sőt fürdő híján a gyógyvíz változatlanul hasznosítás nélkül folyik a Dunába.

Az érintettek tehát újabb küzdelembe kezdtek. A döntőbizottság megint nem tudott határozni mivel mindkét terv tartalmazott annyi pozitív elemet, ami a létesítendő intézmény érdekében állna. Dodonai döntés született.: a két terv szerzőit felszólította
a különböző felfogású terveik egyesítésére és eképpen kivitelezésére. Gondolom a pályázóknak nem igazán volt módjuk ennek megváltoztatására, így hát belementek.

Az 1909. évi Magyar Építőművészet 1. száma részletezi az egyes alkotóknál kiemelt nyertes elemeket, s ami az együttműködésből született, azt megmutatja látványterv:

VU._1911.febr.26.

Mint látjuk, a megépült gyógyszálló és fürdőig még számos változtatáson ment át a terv.
A Sebestyén – Hegedűs páros előző pályázatában már bevonta a tervezésbe a Gellért hegyi áthidalást, ahol a gellérthegyi barlang előtt létesítendő teraszon a kioszkhoz lehetett volna a második szintnél átsétálni. Ugyancsak nagyszabású tervek születtek a Rudas fürdővel való közvetlen kapcsolat, esetleg hegyen át alagutakban létesítendő villamos és egyéb közlekedés létrehozására. Nyilvánvalóan a gazdasági helyzet és a történelem megnyesegette ezen terveket.

Minden esetre, az 1910. évi  fotókon még építkezésnek nincs nyoma, s 1911. februári újsághír a hóolvadás utánra ígéri az első kapavágást.

VU 1912 tavasz a Gellért hegyen 1

Ottlik, aki 1912-16 -ig élt itt a mai Bartók Béla út 15B-ben – míg szemben a 15A-ban Kosztolányi, családjával – így ír az Iskola a határon első része 6. fejezetében:

A legjobb mégis az volt, amikor csak céltalanul kószáltunk kettesben Budán.
A Sárosfürdő helyén már felépült a nagy szálloda, csak a fűtőtestek hevertek még kint az utcán, s az állványok egy részét még nem bontották le. A Gellért tér torkolatánál, az úttest túlsó oldalán bérkocsistand volt, nagy, görbe vízcsap, dézsák; a jámbor konflislovak rázogatták a fejükre akasztott abrakostarisznyát. Pék, tejcsarnok, trafik; a trafik kirakata Mikuláskor tele piros levelezőlapokkal, virgácsos, krampuszos képekkel; a péknél szagoltuk a friss kenyér szagát, és néztük a félmeztelen péklegényeket, milyen villámgyorsan csúsztatják be a kemencébe végtelenül hosszú nyelű lapátjaikat. Ismertük a Kemenes utcát, ismertük a Ménesi út fáit, ismertük az évszakokat, ismertük egymást és az egész világot.

1915 Ferencz József híd

 

 

 

 

 

 

 

1926 fortepan_44911

Tehát, ha sok viszontagságon keresztül is, de közelítünk az új gyógyszálló és fürdő átadásához. Az elkészült gyógyszálló Európa egyik legkorszerűbb gyógyfürdője volt, s Budapest első luxus kategóriájú létesítménye. Itt naponta 3 500 fürdőzőt lehetett kiszolgálni, ellátni. A szállóhoz 30 ágyas kórház is tartozott. Akkor a hullámfürdő
(1927-től) helyén még golfpálya, a nyitható tetejű pezsgőfürdő (1934.) helyén pálmakert volt.

1918 szeptember filmhiradó

A megnyitás történelmileg egy nagyon nehéz időszakra, a vesztes háborút követő Tanácsköztársaság és annak bukása, majd a város román megszállása idejére esik. A sors fintora is, hogy a román városparancsnokság azonnal be is rendezkedik itt, akiket egy év múlva a Nemzeti Hadserege élén bevonuló Horthy Miklós vált ugyanitt.

Gellért vendégei 1918-19

A fővezér vonata 1919. november 16.-án korán reggel érkezett meg a Kelenföldi pályaudvarra, ahonnan hatalmas pompával vonult be fehér lován a Fehérvári úton a város szívébe. Budapest polgármestere, Bódy Tivadar a Duna partján, a Szent Gellért téren köszöntötte Horthyt, aki híres beszédében „tetemre hívta” a magyar fővárost:

„Tetemre hívom itt a Duna partján a magyar fővárost: ez a város megtagadta ezeréves múltját, ez a város sárba tiporta koronáját, nemzeti színeit, és vörös rongyokba öltözött. Ez a város börtönre vetette, kiüldözte a hazából annak legjobbjait és egy év alatt elprédálta összes javainkat.”

Horthy Miklós a bevonulás után lefoglalta a Gellért Szállót a Fővezérség számára, ahonnan a katonai vezetés a későbbiekben komoly hatást gyakorolt a politikai folyamatokra.
(Az események fenti leírása a Rubiconból).

Tehát az uralkodó politikai elit azonnal leteszi voksát az új létesítmény kiemelkedő értékei mellett, amely presztízst innentől már sokkal békésebb szándékkal érkező neves vendégek hosszú sora gyarapította, a dalai lámától, vatikáni bíborosokig, Nobel díjasoktól a pénzmágnásokig és a filmvilág csillagaiig.

Már 1921. október 1-én Budapesten tartották a szállodások nemzetközi kongresszusát.
A szálloda vendégkönyvébe világhírességek írták be nevüket. A Gellért két világháború közötti híres vendégei között szokás megemlíteni Pacelli bíborost, a későbbi XII. Pius pápát, Nixon elnököt, Yehudi Menuhint, Rabindranáth Tagorét. De a legigazibb gyöngyszem, hogy Julianna holland királynő itt töltötte mézes heteit!

A Gellért fürdő prominens vendégeiről 1930-39. között Pusztai Sándor, a fürdő úszómestere készítette pár éve nyilvánosságra került, nagy szenzációt keltő fotóit. (http://hvg.hu/nagyitas/20120604_miniszterek_gatyaban)

De látogatták az intézményt a környék lakói mellett műegyetemi professzorok, tudósok is, utóbbiak közül az Eötvös Collégium öregdiákjainak működött törzsasztala is itt.
Nemcsak visszatérő, hanem állandó lakói is voltak a szállodának. A háború előtt megszokott volt, hogy színészek, színésznők kisebb szobákat béreltek a Gellértben.
Később lakott itt Turay Ida, illetve egy ideig Páger Antal is.

Talán emlékeztek még rá, hogy a Jó estét nyár, jó estét szerelem szélhámosa is itt alakítja a diplomatát, s a helyszín  legújabb megjelenése mozivásznon Eddie Murphyvel, az Én a kémben.

Gellért hotel- danubiushotels honlap

A főváros nemzetközi presztízse szempontjából nagy jelentőségű volt az
1937. október 7-14. között itt megrendezett nemzetközi gyógyfürdő kongresszus,
amelyen 36 ország 340 delegátusa, valamint több nemzetközi szervezet küldöttei vettek részt.

A ma már patinás luxusszálló éttermének hírnevét Gundel Károly alapozta meg, aki
1927-1945 -ig bérelte a szálloda éttermi részeit. Nagy része volt abban, hogy a Gellért Szálló felzárkózott a világ grand hoteljeinek sorába, és előkelő rendezvényei Európa-szerte újságcikkek témái lettek.

Gellért sörözője

A 70-es évekig a Gellért Szálloda reprezentálta a magyar idegenforgalom élvonalát. Ezekben az évtizedekben a szálloda szakemberek nevelésében is az élen járt és számos olyan szállodai és éttermi szolgáltatást is bevezetett, mely úttörőnek számított a háború utáni Magyarországon. A Gellértben fizethetett először a vendég saját országának valutájával, itt lépett először szolgálatba az első reptéri transzfer kocsi, itt állt először minibár a vendégek szobáiban. A Gellért Szálloda Söröző Étterme alkalmazta először a svájci tányérszervizt. (Danubiushotels honlap)

DSC_1899 keretes

A következő, utolsó fejezetet a Gellért fürdő mai képekkel illusztrált bejárásával szeretném zárni, amely fürdő átadása óta folyamatosan, még a világháború alatt is nyitva tartott, két alkalmat kivéve, a már említett Eddie Murphy film forgatásakor, illetve a 2002. szeptember 10.-i  hatalmas csőtörés után, amiről a korabeli sajtó így tudósított (kivonatosan):

Budapest XI. kerületében, a Gellért térnél eltört egy nagynyomású vízvezeték a Kelenhegyi úton, kedden reggel hét óra előtt. A 15 méter magas vízoszlop a szálló tetejéig ért, és locsolta az épületet, mielőtt sikerült elzárni. A Kelenhegyi utat le kellett zárni a forgalom elől, miután a víz teljesen felbontotta a burkolatot.

Várhatóan egy hónapig nem üzemel a Gellért fürdő, mivel a bejárat előtti vízcsőtörés hatalmas pusztítást végzett a fürdőben – ezt Horváth Gábor, a Budapest Gyógyfürdői Rt. vezérigazgatója közölte kedden az MTI-vel. Elmondta, hogy a több ezer köbméter víz mintegy háromnegyed órán át akadálytalanul ömlött a fürdőbe.

A víz elárasztotta a pincét, a hőforrásokat, a kutakat, az uszodát és a napozóteraszt is. A víznyomás iszonyú erejét jelzi, hogy a feltört kockaköveket átnyomta a fürdő tetején, s még a szálló ötödik emeleti szobáiba is hullottak kövek.

Reklámok

elismondom névjegye

nő/female
Kategória: építészet, Magyarország
Címke: , , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s